Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Ha most bevezetőül az idő­járásra emlékeztetünk, nem valami rosszul értelmezett for­mai követelmény miatt tesz- szük, hanem csupán azért, mert a fagy, a hó most lénye­ges jellemzője annak a mun­kának, amit az építőipari vál­lalat dolgozói végeznek a meg­levő körülmények között. Az ő munkájukban a tél olyan objektív akadály, amilyenre sokszor és szívesen szoktak hi­vatkozni az üzemek, ha vala­miben lemaradtak feladataik teljesítése során. Mentségül is szolgál tehát a tél az építőipari munkákban? Ne vágjunk elébe a következ­tetésnek, előbb ismerkedjünk meg a tényekkel. BEFEJEZÉS ELŐTT Ma már a gyöngyösi déli vá­rosrész, az úgynevezett nyolc­vanas, régen túlnőtt az első nyolcvan lakás keretén, ami­től a nevűt is kapta egy évti­zeddel ezelőtt. Az új város­rész egyik fele, amit nyolcas tömbnek hívnak az építők, a befejezéshez közeledik. Hogy mi van még hátra belőle, An­tal Béla technikus, az építés- vezető helyettese mutatja meg a falra kifeszített térképen. Többletként nyolcvan lakást adtak át tavaly, a 18-as és a 12-es épületeket a téli mun­kákra előkészítették, most ezekben dolgoznák az építők, a szerelők. A 17-es épületből már csak egy színt hiányzik, az 5-ös alapozásával elkészül­tek, földmunkát végeznek a 4- esen, majd ezt a 2-esnél foly­tatják. Ha ezekkel elkészültek, hozzákezdenek a Vöröshadse­reg útja szélére telepített 1-es, 3-as és 6-os épületekhez. Most már eldőlt a több mint egy éve vajúdó kérdés: az útmenti épületek háttal vagy homlok­zattal nézzenek-e az útra. Győzött az esztétikai indok, az épületek arccal fordulnak az Úttest felé. Az új lakótelep kommunális létesítményeinek megépítése is jó ütemben halad. A hatvan fős bölcsőde épülete már a fö­démig kész, az ötven fős óvo­da tervdokumentációit ugyan­csak most kapták még meg. de bíznak abban, hogy ezzel is Időre elkészülnek. Az orvosi rendelő műszaki átadását a hét közepén tartot­ták meg, a kazánházban belső szerelés folyik, módosították a gázelosztó műszaki terveit, a szuperéinél pedig majd a jó idő beálltával folytatják na­gyobb ütemben a munkát. Vé­leményük szerint minden ha­táridőt tudnak majd tartani. A tizenhat tantermes isko­láról külön szólunk még. ÖKLÖZŐ A FŰTŐ Az építkezésekhez Halmóc?- ki Lajos főművezetővel men­tünk együtt. Előbb a 18-as épületet jártuk végig. öreg, legalább félszáz éves gőzkazán pöfékelt az épület előtt. Gőzmozdony volt vala­mikor, most a sóder előmelegí­tésére használják. Kell a be­ton, a lakások padlózatát öntik le vele. Tizenhat gáztüzelésű kályhát állítottak be a lakásokba, a fagyveszély ellen. A kályhák­kal állandóan eipekednek, ahogy egy foltot kiszárítottak, árrébb rakják a kályhának át­alakított vashordókat. Két vat­takabátos férfivel találkoztunk először. — Szabó Ignác kereskedő vagyok — mondta a nevét az egyikük. — Kereskedő? — Most segédmunkás. Leg­utóbb ezernyolcszáz forintot kaptam egy hónapra, a túl­órákkal együtt. Leltárhiány miatt lett az építőknél segédmunkás. Moso­lyogva közölte, és hozzátette, elégedett a helyével. Lesz még ez jobb is, biztatta magát. — Mincsik Miklós vagyok — mutatkozott be a társa. — Mióta dolgozik itt? — Nemrég jöttem. A kato­naságtól szereltem le. Nem in­nen vonultam be, de ide jöt­tem öklözni a Zalka HS-hez. Vízvezetékszerelő a szakmám, egyelőre azonban ezt kell csi­nálnom. — Erőnléti edzésnek fogja fel a kályha cipelését? — Arra nem jó, de hát mit csináljak. Majd a szakmám­ban dolgozom később, erre ígéretet kaptam. Egyelőre ez van. — És az öklözés? — A Mátra Kupa küzdelmei előtt állok, ez lesz a bemutat­kozásom Gyöngyösön. Szeret­nék jól szerepelni, úgy érzem, jó formában vagyok. Így találkoztunk az NB I-es öklözővei és a kereskedősegéd­del az építkezésen. MENNYI AZ ÁTLAG? Az utolsó emeleten Oláh Sándor szakmunkás és Tóth György segédmunkás a csapa­dékgyűjtő csatorna szerelésén dolgoztak, az ejtővezetéket csatlakoztatták a nyíláshoz. — Mennyi az átlagkeresetük? — Azt nehéz lenne kiszámí­tani — mondta Oláh Sándor —, mert egyösszegű utalványra dolgozunk. Egy épület összes vizes munkáira tizenkétezer­ötszáz forintot kap a brigá­dunk, a két szakmunkás és az egy segédmunkás. De naponta nem nyolc órát dolgozunk, ha­nem sokszor 12-t, 13-at. És egyszerre nem is egy épület­ben. Kis vita kerekedett ki abból, mennyi idő alatt tudják egy épületen az összes munkát el­végezni. A négy hónapot nem fogadták el, kevesellték. Havi keresetnek 2300—2400 forintot vettünk, amivel egyáltalán nem elégedett Oláh Sándor, mert ez nem napi nyolc órára esik. Hogy az új bérezés mennyiben érinti majd, erről sem tudott mondani semmit. Tóth György 1962-től dolgo­zik a vállalatnál. Mindig ipari munkásként kereste meg a ke­nyérre valót. Most 1300 forin­tot visz haza általában. — Mindennap kerékpárral járok be Gyöngyössolymosról. Nem kellemes, de mit csinál­jak. — És az ottani tsz? — Á, azt nem. Nem volt ne­kem földem soha. Az asszony sem dolgozik a tsz-ben. Az új bérezésről Tóth György sem tudott mondani semmit. FALAZNAK AZ ISKOLÁN Ez a falazás most szó szerint értendő. Harmadéves ipari ta­nulók végzik a munkát, az épü­let két szárnyát kötik össze, két emelet magasságig kell feljut- niok. — Hetenként egy szintet el­készítünk — közli a mesterük. Furkó István. — Húsz tanuló­val dolgozunk, ezek már majd­nem annyit érnek, mint a szakmunkások — Nem félnek a felfagyás­tól? — Cementtel javított habar­csot használunk, és olyan vé­konyan, hogy nem lehet baj belőle. — A fiúk hogy viselik el a hideget? —1 Itt is felállítottunk egy koksz-kosarat és az épületben egy melegedőt is csináltunk. Nem kell teljesítményben dol­gozniok, aki fázik, megpihen­het. Ennél az építkezésnél ugyan van egy kis lemaradás, ami a zord novemberrel magyaráz­ható, de ez az elcsúszás nem veszélyes. Az említett szárny­csatlakozáson kívül a falakat a födémig felhúzták, a torna­teremről a vasbetonfödém hi­ányzik, a tetőzeten még a vé­kony betonhéjt és a szigetelést kell elkészíteni. A tantermek­ben azonban már folyik a sze­relés, a világítási vezetékeket építik be. Halmóczki Lajos főművezető úgy mondta, az augusztus 31-i műszaki átadásra készen lesz­nek, a szerződéses határidőt tartani fogják. Studer János főépítésvezető­től kértünk még véleményt az építkezésekről, de azt válaszol­ta, neki semmi mondanivalója nincs. Nekünk sincs több. (g. molnár) Korai, friss zöldség - nagyobb iövedeiem Beszélgetés Patkó Józseffel, a MM igazgatójával Az 1966. évi népgazdasági tervből: ... a terv azzal szá­mol,hogy a megfelelő terme­lési intézkedések eredménye­ként, normális időjárás ese­tén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. Megyénk zöldségtermesztése népgazdasági és megyei szin­ten egyaránt nagy jelentőségű és további fejlődés előtt áll. Felkerestük Patkó Józsefet, a MÉK igazgatóját, nyilatkozzék arról, milyen szerződéses kap­csolatai vannak az értékesítő központoknak a megye terme­lőszövetkezeteivel, s milyen lehetőségek vannak megyénk­ben a zöldségtermesztésre. — Heves megyében mintegy 80. közös, gazdaság foglalkozik zöldségtermesztéssel, hét nagy­méretű hajtatótelep és 52 kisebb szaporítóház működik. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése óta a termelőszövetkeze­tek zöldségtermesztésből szár­mazó bevétele évről évre növe­kedett s a múlt évben volt a Naponta hétezer palack Salvir A gyomor- és bélbetegségek­re kiváló gyógyító hatású Sal- vus-kútból, — amely egyedüli forrása a kiváló gyógyvíznek hazánkban, — az- elmúlt évben mintegy másfél millió palac­kot töltöttek és szállítottak. az ország minden részébe. A töl­tőüzemben mór egész éven át 1966. január 30, vasárnap üzemszerűen folyik a palac­kozás. Amíg az elmúlt évek­ben a nyári idényben palac­koztak a legtöbbet, az idén az elmúlt évek legnagyobb kapa­citását is meghaladva, a téli idényben is naponta hétezer palackot töltenek. A palacko­zóüzemet korszerű félautoma­ta gépekkel látták el, így az idén az elmúlt évinél is lé­nyegesen nagyobb mennyiség kerül a kiváló gyógyvízből ha­zai fogyasztásra. Gyárban.. (Foto: Kiss Béla) legmagasabb. Tavaly a közös gazdaságok bruttó termelési értékének több mint húsz szá­zaléka ebből származott. Az éghajlati—domborzati és talaj­adottságokat figyelembe véve megyénk területe nagyon al­kalmas a zöldségfélék termesz­tésére. Kedvezőnek mondható a gyakorlati szakemberek, a termesztő berendezések, az ön­tözőgépek és felszerelések szá­ma is. — Van-e lehetőség a zöld­ségtermesztés további fejleszté­sére? — Természetesen. Jelenleg az a helyzet, hogy kedvező időjárás esetén a szezonban még az igényeken felüli meny- nyiség is jelentkezik. Viszont az év másik felében nem tud­juk az igényeket megfelelően kielégítem. Épen ezért nagy a kereslet a primőrök iránt. A fogyasztók primőr-zöldség iránti igényeinek jobb kielégí­tése, a termelőszövetkezetek jövedelmének fokozása érde­kében az el­múlt években előre meghatá­rozott és ga­rantált felvá­sárlási árat h'r- dettünk meg az utóhasznosított zöldpaprikára, paradicsomra, uborkára. A kedvező fel­tételek hatására több közös gaz­daság kötött szerződést a primőrökre és kivétel nélkül megtalálták számításaikat. Jól jártak a fogyasztók, a termelők egy­aránt. A közel­múltban a me­gyei tanács me­zőgazdasági osztályán tár­gyalás folyt ar­ról: hogyan le­hetne a továb­biakban növel­ni a termelő- szövetkezetek zöldségtermesz­tésből szárma­zó jövedelmét? A részvevők alapos elemzés után megállapí­tották, hogy a termesztő be­rendezések jobb kihaszná­lásával és a ko­rai szabadföldi termesztés nö­velésével jelen­tős többletbe­vételhez — mintegy 25— 30 millió fo­rinthoz — jut­nak a termelő- szövetkezetek. Az így termelt primőrök átvé­telére a MÉK szerződést köt a gazdaságok­kal. Az utó­Biciklin érkezett a présház­hoz. Nem azért hozta magá­val, hogy ráüljön: hideg az ilyenkor, de jó a „himi-humi”- nak. A csomagtartóra kötötte a fejszét, a kormányra akasz­totta a fűrészt és az ócska bőr­tarisznyát permetszerrel, vi­asszal, s a metszőollóval. Ken­dőbe kötve kenyeret és disznó­sajtot hozott, zacskóban pedig magot a madaraknak. Szeretettel nézegette körül a. présházat, az ajtón sértetlen a zár, pipiskék ’röppentek fel a kis gádorból. Húsz év óta, hogy örököhe, önmaga tartja rendben ezt a kis házikót. Négyszáz öl háztáji szőlő tar­tozik hozzá, másfél holdat pe­dig a közösnek művel itt. Jól jár ő is, mert részt kap, jól jár a tsz is, mert télen-nyáron itt tartózkodik a tőkék között. Mióta túllépett a hatodik tí­zen, egyesegyedül csak itt ér­zi jól magát. A biciklit a diófához tá­masztotta. Leszedte a kerék­párról a szerszámokat. A bőr­táskát és az ennivalót bevitte a présházba. Nagyujjasának mindkét zsebét telerakta ma- dáreleséggel. Vadrepce ez és konkoly, meg mindenféle fű­mag: a cséplőgépnél a rosta alól markolászta fel a nyáron. Kezébe vette az élesre fent Öregember délelőtt je fejszét, s karjára akasztotta a fűrészt. A tsz-tagba indult, mert ott vannak a metszeni való java fák. így szokta ezt minden té­len: ami munkára alkalmas idő kínálkozik a zord hóna­pokban, kihasználja. így lehet csak becsülettel termőképes állapotban tartani a fákat, a tőkéket. Az öreg szilvafánál kezdte. Egy pillantás elég volt ahhoz, hogy lássa: mit kell itt csinálnia. Nekiakasztotta a fűrészt a még zöldhéjú nagy fa ágának. A nedves fában akadozva haladt a fűrész, megtisztult és átmelegedett a rozsda-pettyes acétlap, míg a vastag gally a földre hullott. Féltenyérnyi nagyságú nyers- fa-illatú sebhely maradt a fa törzsén. Egyik gally a másik után került a fűrész alá. A már megmetszett fák messzire vil­logtatták friss sebeiket. A fi­nom illatozó fűrészpor a fához csalta a futómadarakat. Jöttek a nyurgalábú feketerigók. s rajban érkeztek az ugráló ve­rebek, odaugráltak a pipiskék. S a madarak nemcsal: a( fű­részport találták a fák alatt, de az olajtól duzzadó vadrep­cét, az édes-keserű konkoly magvakat, a muhart, s minden mást, ami az öregember zsebé­ben volt. Ezért mentek az öreg után fától fáig. ö pedig a fatörzs­höz támaszkodott, ha elfáradt, és miközben zsebkendővel iö- rölgette homlokáról a veríté­ket, a madarakat figyelte, amint bohókásan kedves kis fejüket fel-feltartva feléje né­zegettek. Jólesett a csönd, és a távolabbi fákat suhogtató szél csí/pése, mely felborzolta a ri­gók füstszürke meg fekete, a pipiskék barnás-szürke pehely- tollát. Délnyugat felől felhők tó­dultak a gyenge fényű nap elé, a szél maróbb lett, s apró da- rás hó kezdett hullani az öreg vállára, kucsmájára, s a ma­darak tollára. De egy ideig nem tágítottak: sem a mada­rak, sem ö. Csak amikor sű­rűn hullt a dara, s szemébe kavarta a szél, hagyta abba a munkát. Amint kinintotta a orésház ajtaját, az éles szél belevágott a házikóba, megka­varta az áporodott hagyma, fonnyadt gyümölcs. csirás krumpli és savanyú bor szó gát, A sarokból száraz gallyat, hasznosításból és a korai sza­badföldi termesztésből szár­mazó primőr árukra már meg is kezdődött a szerződéskötés. Amennyiben a gazdaság a szer­ződésben meghatározott feltéte­leknek eleget tesz, a korai kiültetésből származó károkért a MÉK kockázatot is vállal. — Milyen tapasztalatok van­nak a korán, szabadföldi ter­mesztéssel kapcsolatban? — Az elmúlt évek tapaszta­latai szerint a korai szabad­földi termesztésnél a paradi­csom-vetőmagot leghelyesebb február 20- és március 5-e kö­zött elvetni. A palántákat szik­leveles korban kezdve, legké­sőbb lombleveles korig márci­us felé át kell tűzdelni és ápri­lis 20-a körül ki kell ültetni a szabadba. Az így kiültetett pa­lánták általában akkor is hoz­zák a termést, ha bizonyos mérvű fagyást szenvednek. A zöldpaprika-vetőmagot leghe­lyesebb március 10—15-e kö­zött melegágyba vetni, április 10—15-e között gyepkockába tűzdelni és május 5—15-e kö­zött — de feltétlen a fagyve­szély után — kiültetni. A ta­pasztalatok szerint legkedve­zőbb a 60x20x30 centiméteres ikersoros kiültetés. Az utó- hasznosításra kerülő zöldségfé­lék agrotechnikáját a megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályának 1966. január 10-én ki­adott termesztési útmutatójá­ban részletesen leírtai “• Honnan vár az idén a MÉK legelőször friss primő­röket?’ — Több termelőszövetkezet« bői is érkeznék majd primőr áruk. Március elején a hevesi Kossuth Termelőszövetkezet friss salátával jelentkezik. Március 10-e táján Gyöngyös­halászról friss saláta, április ötödiké felé pedig karalábé érkezik. A gyöngyösi Dimitrov Termelőszövetkezet március ötödikén salátát, május ötödi­ké körül pedig már zöldpapri­kát szállít a piacokra. Az er­dőtelki Űj Élet Termelőszö­vetkezet április negyediké tá­ján hegyes, erős paprikával jelentkezik a vásái’lóközönség előtt. — A tavasz folyamán tehát megjelennek a nagyon kere­sett, korai zöldségfélék, s re­méljük, évről évre egyre több kerül belőlük majd a piacra — fejezte be nyilatkozatát Pat­kó József, a MÉK igazgatója, K. L. morzsolt csutkát rakott a kis kályhába és tüzet lobbantott. A literes mázas csuporban bort tett fel melegedni, s lo­bogott a száraz tűzrevaló. A szél ki-kivágta a füstöt. Az állott, avas szagok helyébe a füst fanyar, s a forrásnak in­dult bor szegfűszeg, fahéj, s édes-savanyú fűszeres illata töltötte be a kis helyiséget, s meleget párázott a kályha. Elővette a kenyeret és a disznósajtot. Szétterítette az asztalon a kendőt és falatozni kezdett. Vastag oldalú pohár­ba bort csurrantott. Valahogy különösen kelle­mesen érezte magát. Jó volt nézni a fák között kavargó hó­pelyheket, hallgatni a szelet, amint sivít a nagy diófa galy- lyai között, Eszébe jutottak a madarak. Vajon hová húzód­tak? Csak a verebek nem tágí­tottak a présház pitvarából, Nekik van eszük: tudják, hogy jó az ember közelében ienn.it Mert az ember nemcsak fia, de ura is a természetnek. Se­gít akkor is, ha egyedül van a vad, mostoha, közönyös téli ég alatt. Gvufát. lobbant ‘űzet ovújf, ot+hont teremt az olyan vékony falú házikókban is, ilyen kicsi, öreg Nádasdi Péter ÉPÍTŐK Á TÉLBEN

Next

/
Thumbnails
Contents