Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

V Az első házasságkötés szombaton Á régi keretben új tartalom Szombaton premierje lesz Egernek — bemutatkozik az új házasságkötő terem az első igenekkel. S mi is bátran mondhatjuk: ez igen, ilyen se­hol az országban nincs. Természetesen ezt a megál­lapítást meg kell védeni. MODERN TEREM, BOLTÍVES MILIŐBEN Az angolkisasszonyok valami­kori kápolnájában kisebbfajta csoda várja a házasulandókat, az esküvői tömeget. A Kossuth Lajos utcai épü­let — kívülről a Szilágyi Er­zsébet Gimnázium tömbjéhez tartozónak látszik — is az ut- ea műemlék-hangulatát áraszt­ja, hasonló társaival együtt. Aztán belépve az utcáról nyíló ajtón, a kis előcsarnok, a nagy terem, az orgona, a karzattal megőrzi ugyan az utca építésze­ti stílusának hangulatát, de a ma emberének ízléséhez és for- maigényeihez alkalmazkodva. A régi építészeti architektú­ra teljes egészében megma­radt, de újjászületett. A régi burokba új tartalom került. Ez már egyáltalán nem az ódon kápolna — pedig annak a helyiségében van. Ez egy teljesen modem házasságkötő terem — boltíves miliőben. TERV, KÍSÉRLETEK ÉS MEGVALÓSÍTÁS A tervező Fekete Miklós, a megyei tanács tervező irodá­jának városrendezéssel foglal­kozó építészmérnöke. — Az épület a rengeteg át­építés miatt teljesen kevert stí- Iffsú, főleg szecessziós elemeket tartalmazó, a barokk felé haj­ló kápolna volt. Amikor vál­lalkoztam városrendező létem­re arra, hogy egy ilyen, főleg belső építési problémákat fel­vető kápolnát házasságkötő te­remmé alakítsak, akkor sokan nem bíztak a sikerben. S kü­lönösen akkor, amikor a terve­ket meglátták. Sokat kellett harcolni, hogy a terveket való­ra. válthassuk, kevesen tudták elképzelni, hogyan fog kinéz­ni az átalakítás után ez a ve­gyes stílusú házasságkötő te­rem. Az architektúrát meg­hagytuk, a falakon levő fres­kókat, oltárképet átfestettük. Űj, bordázott gipszfalat húz­tunk belülre és műanyagfesték­kel festettük be. A padlózat piszkei fehér — és ruslicai vö­rös márványból készült. Az oszlopokat is meghagytuk és behúztuk vörös műmárvány­nyal. Az oltárkép helyére, egyetlen képzőművészeti alko­tásként Patai László freskója került. Kiválóan megértettük egymást a művésszel és Bar- czay László épületgépésszel. — Rengeteg problémával küszködtünk: fűtéssel, világí­tással ... De azt hiszem, min­dent sikerült megoldanunk. Régi Kodály jellegét elvesztette a terem és a nemes anyagok­ból talán egységes építészeti alkotás született, a nem is túl sok pénzből, á rengeteg kísér­let során, amelyeket állandóan és állandóan folytattunk. ORGONASZÓ FÉNYKISÉRÉS ES A fiatal pár a vörös bársony szőnyegen, a hatalmas asztal felé halad, amely a freskó gon­dos megkomponáltságával, egyszerű és mégis gazdag szí­neivel a házasságkötés és a családalapítás gondolatát és fé­nyét fejezi ki. A zöld, kárpito­zott fotelszerű székeken félszáz rokon, ismerős, barát számára van hely. Akik itt nem férnek él, azok fent az erkélyen, az orgona előtt állhatnak... S akkor ünnepélyes dallam csendül fel — vagy orgonán, vagy az asztalba beépített magnetofonról, esetleg lemez­játszóról — és fény kíséri a fiatal párt az anyakönyvvezető elé. A mennyezetről egy ál­mennyezetszerű armatúra függ alá, a villanykörték tucatjai­nak tartója, amely egyúttal az infravörös hősugarakat kibo­csátó égők helye is. Aki azt hiszi, hogy — mivel az épület régen kápolna volt, most meg házasságkötő terem — most is templomban eskü­szik, az téved. Mai, modern házasságkötő terem ez a javá­ból, a régi templomok ünnepé­lyességével és monumentalitá­sával, a modern technika csak­nem valamennyi vívmányával. Berkovits György Eredményes volt a tisztújítás m :« . . I S ‘'4, ' ’« ■r : mm ¥ f. YiSágpoIiíikai diákfórum az egri Gárdonyi Gimnáziumban Az egri Gárdonyi Géza Gim­názium KISZ-szervezete az idén világpolitikai kört szer­vezett az érdeklődő diákok részére. Az érdekes tematika szerint, amelyet a tanulóifjú­ság javaslatai alapján állítot­tak össze a szocialista világ­rendszerről, a fejlődő orszá­gokról, a világ , gazda sági, tár­sadalmi és technikai fejlődé­sének problémáiról hallgatnak előadásokat és folytatnak vitá­kat. Beszélgetnek valamennyi világrész politikai, gazdasági fejlődéséről, és foglalkoznak a legidőszerűbb világpolitikai kérdések megvitatásával is A foglalkozásokat fórumszerűen tartják: valamennyi diáknak lehetősége nyílik az összegyűl tött ismeretekből kiselőadást1 tartani, vitát vezetni és véle­ményét kifejteni. Egy-egy té­ma több oldalú és alapos meg­ismertetéséhez a szépiroda'- mat, költészetet, továbbá a né­pek dalait és a világ térképét is ..segítségül” híviák. A diá­kok a baráti országokkal foly­tatott . levelezéseik által szer­zett ismereteket is felhasznál­ják, ezáltal bővítik is levele­zési kapcsolataikat A felkészülést és a bevezető előadásokat a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat nem­zetközi szakosztálya segíti és irányítja. <. •; __..í.u >,\ ' * Ta más László felszólalása a kápolnai Alkotmány Termo« Iőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. FŐIDEN AVÖRay; tlNWMk Csengett a telefon, — Kerekes Elemér vagyok — hangzott a drót másik végéről, amikor felemeltem a telefon­kagylót — Tessék! — szóltam udvaria­san. — Ha ön velem foglalkozni merészel, kitekerem a nyakát Egy kattanás, a hívó tél le­tette a hallgatót Még csak fel­lelni sem tudtam. Rendkívüli módon irtózom a közönséges hangtól, viszont az átlagember makacsságával ra­gaszkodom a nyakamhoz. Ke­rekes nyers fellépése érthetően gondolkodásra késztetett. Rö­vid tűnődés után arra az elha­tározásra jutottam, hogy fenye­getés ide, fenyegetés oda, fel­tétlenül meg kell írnom Ke­rekes Elemér és felesége ese­tét. Kerekes egy napfényes majá­lison, éppen azon a napon is­merte meg Julikát, amikor a lány betöltötte a huszadik élet- óvá,. A majálist, a születésna­pot és a megismerkedést este már együtt ünnepelték. Ponto­san tíz éve ennek, de Julik® sohasem felejti el, mert ő is, mint a nők általában, a későb­bi keserű napok idején is hí­ven őrzik szívükben a lírai emlékeket. Julika akkor este három dupla konyakot ivott exre Ke­rekessel egv elegáns nyári ven­déglőben. Életében először járt itt a lány, s életében először ivott konyakot is. — Sohasem hittem volna, 4 titNUSiG január 28, péntek hogy ilyen jó a konyak — mondta Juliim józanul, de csil­logó. szemekkel Kerekesnek, a harmadik féideci után. — Ha igazán jól akarjuk érezni magunkat, igyunk meg egy üveg pezsgőt is, — lelken­dezett a fiú. A lány. rámosolygott, Kerekes odaintette a pincért, kérte a pezsgőt, s amikor Kerekes haj­naltájt, a külváros egyik szür­ke házánál, ahol Julika lakott, elbúcsúzott a lánytól, egyre in­kább csodálta, hogy a lány a sok ital után is teljesen józan maradt. Kerekes ezt két egy­szerű tényezőből állapította meg: egyik az, hogy ő már érez­te az italt, de a lány szálfa­egyenesen járt; a másik az, hogy bármennyire is próbálko­zott a lányoknál eddig jól be­vált hadmozdulataival közeled­ni, kárbaveszett minden fára­dozása, a szokásos és megen­gedhető karöltésnél tovább nem jutott. A lány a kezét nyújtotta: — Köszönöm ezt a szép es­tét, igazán nagyon jól éreztem magam. — Én is. És ha megengedi, máskor is elmegyünk kettesben. — Szívesen és örömmel. A szokványos búcsúzás, után Julika beandalgütt a kapun, s Kerekes elindult hazafelé a város másik részébe. Amikor néni sokkal később albérleti szobájának régimódi, támlás díványán magára húzta a vat­tapaplant, szinte a kelleténél gyorsabban érlelődött meg ben­ne az. elhatározás, hogy elve­szi Julikát felesért ti. Elveszi, gondolta, mert ritka az ilven lány a. mai világban: Julikat sem ő, sóm az ital nem volt ké­pes a lábáról levenni. A következő fél évben még sokszor elmentek szórakozni kettesben. Julika nem gondol­kodott sokáig, boldogan mon­dott igent Kerekesnek. A fiú korban is hozzáille.tt,. jól kere­sett és már akkor csoportveze­tő volt, abban az üzemben, ahol ma is dolgozik. Vétenék az igazság ellen, ha nem ismerném el, hogy Kere­kes Elemér nagyon szerette Ju­likát, de akkor is vétenék, ha elhallgatnám, hogy talán még Julikénál is jobban szerette az italt. A bort kevésbé, de a tö­mény szeszt annál inkább. Ne­vetve mondta többször is Juli­Zárszámadás Spigyisln kának: — Már azért is boldog va­gyok veled, mert házon belül is jó ivópartnerem vagy. Otthon is ittak ugyanis, és nem is keveset. Julika gyenge volt és szerel­mes, nem fékezte a férjét, nagy igyekezettel alkalmazkodott hozzá, és vele ivott éppen úgy, mint megismerkedésük estéjén, abban a bizonyos kisvendéglő­ben. Kerekes büszkén dicseke­dett, hogy felesége, a két—há­rom féideci rumot úgy lehajt­ja a torkán, mint más asszony a vizet. Julika pedig, amióta Ke­rekessel összellj te a majális és az its*. Ok iyzudta Kere­kesnek, bogé sfereti az italt Imponálni akart úeki, a ked­véből járni és ,,vele futni”, hogy el ne maradjon tőle. Tervek - új tartalommal Ezekben a napokban készí­tik az 1986-os év akcióprog­ramját megyénk ipari üzemei­nek, vállalatainak KlSZ-szer- vezetei. A terveket az üzemek előtt álló termelési feladatokra, a gazdaságos termelésre és a minőségi munkára építik, ki­kérve az üzemek gazdasági vezetőinek, a párt- és a szak- szervezetnek a véleményét 1 Új tartalmat kapnak ebben az évben a különféle ifjúsági, termelési mozgalmak. Nő a számuk a szocialista brigádok­nak, s újabb fiatalokat kap­csolnák be A szakma ifjú mestere-mozgalomba. A Fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsát az eddigi­eknél jobban bekapcsolják a termelési feladatok megoldá­sába, különös tekintettel a a üzemek előtt álló újítási fel- adattervekre. Színesebb, tartalmasabb munkát várnák a Kiváló ifjú mérnök és technikus-mozga­lomtól is. Tovább akarják csökkenteni a selejtet, a balesetek számát, s javítani a munkafegyelmet Országos versenyben is részt vesznek, hogy munkájukat, nevüket a megye határán kte vül is megismerjék. Nagy várakozás előzte meg a tegnap délelőtt megtartott kápolnai zárszámadó közgyű­lést, amelyen az elnökségben helyet foglalt Tamás László, a megyei pártbizottság titkára, Hegyi János, a megyei tanács vb-titkára és Ipacs József, a füzesabonyi járási pártbizott­ság osztályvezetője is. A községi mozi termet zsúfo­lásig megtöltötték az Alkot­mány Termelőszövetkezet tag­jai, amikor Fülöp István szö­vetkezeti elnök megkezdte az elnökség beszámolóját a múlt évi munkáról. Az érdeklődés nem csupán egy küzdelmes esz­tendő jól sikerült eredményei­nek szólt — mert arról, hogy a tervezettnél is többet tudnak fizetni, már tudomást szereztek a zárszámadás jóváhagyásakor —, hanem annak is, mit tu­dott tenni ezen túl is a veze­tőség. A múlt évi szárszámadás óta ugyanis a vezetőség vala­mennyi jelentős tisztét új em- j berekre bízták és azok most i valamennyien vizsgáztak a tag­ság előtt. — Termelőszövetkezetünk múlt évi munkájára alapos vál­tozás jellemző — mondta be­vezetőjében Fülöp István el­nök. — Az 1964-es esztendő ked­vezőtlen gazdálkodási viszo­nyokat hagyott örökségül. A hitelekből származó terhek nagy része is az 1965-ös évre hárult. — Legfontosabbnak tartot­tuk a szakemberellátást. Űj mezőgazdász vette át a gazda­ság irányítását, szakembert he­lyeztünk az állattenyésztés élé­re, ami már számszerűleg is lemérhető eredményt hozott. i A. tej literjét többek között már nem négy, hanem három forintért állítjuk elő. Négy fia­talunk tanul különböző mező- gazdasági iskolákban. Számuk még mindig nagyon kevés, de újabb beiskolázással, úgy érez­zük, jó úton haladunk. Egy év­vel ezelőtt nem jutott minden erőgépre traktoros, ma már váltó vezetőnk is van. — Egész éven át élvezhet­tük a szövetkezeti tagság bi­zalmát, arhi legfőképp a szor­galmas, lelkiismeretes munká­ban jutott kifejezésre. Beszá­molóm nem lenne teljes, ha j nem szólnék külön az ässzo- í riyokról, akikre minden eset­Acldig-addig járt a kedvében," amíg munkába menet, már reg- gélenként is betért a sarki tal­ponállóba egy-egy féldeci rum­ra, aztán hazafelé még egy fél­decire. Később már egy kis la­pos üvegben kétszer ennyit is bevitt magával a munkahelyé­re: reggeltől estig nem bírta már ki kortyolgatás nélkül. Évekig tartott ez így, és mi­vel a pálinkát, meg a rumot nem adják ingyen, sók minden­re nem jutott pénz Kerekesék­nél, noha jól kerestek mind a ketten. Jolika egy idő óta ki- sebb-nagyobb kölcsönöket ké- ; regetett hivatali kollégáitól, i mert számára rum nélkül nem élet az élet. Nemrég, az egyik kollégája visszakérte- Julikétól a hóna-, pókkal ezelőtt kölcsönadott öt-’ száz forintját. Többször kérte’ már, sürgette is, de Julika nem tudta visszafizetni. Aztán jöt-' tek a többiek, Harminc ember-! nek tartozott már Julika a* vállalatnál, ő maga, Julika, j vallotta be az osztályvezetője-: nek, amikor a sok adósságtól; megszorult helyzetében és erő-i sen szeszes állapotában . az egyik reggel megtörtén és lel-! kileg összeroppanva benyitott I hozzá, hogy segítséget kérjen, j Julikát elvonókúrára küld-' tök. A kollégái gyakran láto-j gatták, s szeretettel vették kö~i rül azok is, akiknek még nem: fizette vissza a tőlük kölcsön­kért összegeket. A vállalatnál I •mindenki Julika mellé állt, , csak egyedül a férjet. Kerekes ■ Elemért nem érdekelte a fele-| sége sorsa. Sem az elvonókúra | idején, sem azután, amikor Ju-' Hka gyógyultan és vidáman*! ismét dolgozni kezdett. De nemi is ért rá Kerekes semmire: aj válókeresetet szövegezte. — Nem akarok tovább élni1 egy iszákos asszonnyal — írta felperesi minőségében. — Cso­dálkozom azon, hogv Hivatali kollégái esyik kartársnőjüket' ennyire el hagyták zülleni. , Ezért a két mondatért írtam meg Kerekes Elemér történe- tét. Megírtam., még akkor is. ha netán Kerekes szaktárs ment'"séféi né kitekerni a nya-| kamat ben számítani lehetett, bármi­lyen munkáról is volt szó. A traktorosok munkája is javult, gondozzák az erőgépeket, nőtt a traktorok, az értékek meg­becsülése. — Tíz forinttal több a mun­kaegység értéke, mint az előző évben, 7272 forint helyeit 11 552 forint jut egy dolgozó -tagra. Emellett tartalékolni tudtunk 587 ezer forintot, ami az idei gazdálkodás eredményeit ala­pozza meg. Tarnavölgyi István főköny­velő a pénzügyi beszámolójá­ban megerősítette azt, amire"' négy éve várnak a községben, hogy a két szövetkezet egye­süléséből létrejött gazdaság elérje a jól gazdálkodók szín­vonalát. Elmondhatta azt, "hogy a tízmilliós vagyon több -, mint fele már saját tulajdonát ké­pezi. a. szövetkezetnek és ..az idén hatszázezerrel kevesebb tartozást kell megadni. Gazda­ságilag méSalapozbtt. a.- szövet­kezet jövője. Felszólalt a közgyűlésen Ta­más László, a megyei- pártbi­zottság -titkára is, áki a megyei párt- -és tanács-vb üdvözletét tolmácsolta a kápolnaiaknak, majd" a mezőgazdaság .niegbe- cstüés.érő.l, a jövő feladatairól beszélt. — Az évek során olyan ta­pasztalatot gyűjtöttünk, hogy a termelőszövetkezeteket nem támogatni kell, hanem meg kell teremteni a - termelés kedvező feltételeit — mondta Tamás elvtárs. — A mezőgazdasági termelés feltételeit fokozato­san változtatjuk meg. Ilyen változást hoznak majd a párt és a kormány ár- és bérintéz­kedései. Az, hogy például a marhahús felvásárlási ára há­rom forinttal emelkedett, min­dennél többét mond. — Nagyon- jól tudjuk, hogy a fiatalokat nem lehet meg­nyerni" modern táncokkal, ígé­retekkel; A munkaerő-utánpót­lás elsősorban bérintézkedés, a1" a nyugdíjprobléma megoldása, Ezen. a . téren ise. megyünk előbbre, ahogy" az ország ereje megengedi. Ehhez' légfőképp az szükséges, hogy j társadalmilag is elismertessük a .mezőgazda­ság jelentőségét. .Ez *z" egyen­lőség persze azt is jelenti majd, hogy a szövetkezetben'1 ne 'jus­son előnyökhöz • 'az, aki ötven munkaegység alatt telje­sít; hanem ■ az .kapjon jó ■ kere­setet, aki háromszáz- munka­egységet ér el egy évben. A- megyéi pártbizottság tit­kára végül jó egészséget kí­vánt az idei munkához vala­mennyi szövetkezeti tagnak.- P. E. P * A gyöngyösi Dimitrov Tér­* mélőszövetkezet tagjai a Pus­kin moziban tartották zár­* számadó közgyűlésüket,, ame- < lyen megjelent Bíró József, a '.megyei tanács vb-elnöke, May. t sík Pál, az MSZMP Központi J Bizottsága mezőgazdasági os/.- 4 tályának munkatársa, Holló ► Endre, a megyei pártbizottság 2 osztályvezetője, Vadász József, la városi pártbizottság első tit- s kára és Fehér István, a Párt­iélet című folyóirat munkatár- 7 sa is. Sípos Sándor termelőszövet­kezeti elnök beszámolójában ismertette, hogy az előző évi­nél. jobb eredményt ért él" a közös gazdaság a különböző természeti csapások ellenére is. Jó- eredményeket hozott a progresszív munkaegységré- szesedés, ami a munkák minő­ségi javulásához vezetett. Aki 100 százalékosan telj«! tette feladatát az 51, aki 70 száza­lékosan, az pedig már 49 fo­rintot kapott a munkaegysé­gekre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents