Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Ahol öf hónapig- farfofí az esztendő Mit mondanak a szentesi iratok Petőfi igán születési helyéről ? A rádió; és a sajtó néhány napja röpítette világgá az iz­galmas hírt: Petőfi Sándor szü­letési helyére utaló iratokat ta­láltak Szentesen! A helybeli Kertészeti Kuta­tóintézet megbízott munka­társai a levéltárban már évek óta. gyűjtik a Szentes mezőgaz­dasági múltjára vonatkozó ada­tokat. A korszakok szerint ren­dezett — de tüzetesen még át nem vizsgált — dokumentu­mok között bukkantak a VI. 96/1868. számú szolgabírói ira­tokra. Kétségtelen, hogy a Petőfi Sándor eredeti születés helyé­re utaló legfrissebb levéltári okmány is követeli a kellő óva­tosságot, az összefüggések ala­pos bizonyítását, tekintettel a kérdésben kialakult évszázados JÁTÉK A HÓBÁN Körben a polcokon újságok. Agyonra olvasott napilapok, friss folyóiratok, szinte érin­tetlen külföldi képeslapok. 130 napilap, folyóirat Lassan egy éve gyűjti egybe az újságolvasókat az SZMT sajtóklubja. Idősebbek, fiata­lok, munkások, diákok itt ku­tatják a világ híreit, ismer­kednek technikával, művészet­tel és tudománnyal. Választék van bőven: 130 különböző na­pilap, folyóirat közül lehet válogatni. A sajtóklub nemcsak válto­zatos olvasási lehetőséget, de szinte „meghitt otthont” nyújt látogatóinak. A kényelmes fo­telekben, a kis asztalok mel­lett élvezet a munka utáni pi­henés. — Melyek a legközkedvel­tebb újságok? — kérdezzük a «sajtóklub vezetőjét. 1 — Elsősorban a magyar na­pilapok. Ezeket szinte egymás; kezéből szedik ki a klub tag-, jai. A speciális szakmai lapok] Iránt is nagy az érdeklődési például a gépészeti, lakbérén-j dezési, szakmai lapok szinte] mindig kézben vannak. Ésma( már 32 külföldi lapunkat isj egyre gyakrabban olvassák. Természetesen minden újsá-J got nem lehet megtalálni a< klubban. Hiszen a 10 ezer fo-j rintos keret korlátozott, de a! kívánságokat gyűjtik és talán I mihamarább olvashatják aj kért újságokat is az olvasók. < í Könyvek és vetélkedők | 4 A sajtóklubban könyvet is • lehet kölcsönözni. A kis könyv- J tárban az érdeklődésre sza­mot tartó könyveket megtalál , ni. És az olvasójegyekből az derül ki, hogy a sajtóklub' vendégei között a mai magya1' íróknak, költőknek van legna gyobb sikerük. Természetesen első helyen Berkesinek. 1Foto: Kiss Béla) Tegnap délután érdekes ve­télkedőt: hóember-építő ver­senyt rendezett az egri gya­korló iskola 813. számú Bor­nemissza Gergely úttörőcsapa- pata. Csaknem kétszáz gyerek ügyeskedett a Foglár-kertben — vizet hordott, hogy jobban tapadjon a hó, különféle dí­szeket keresett ötleteihez — izgult másfél árán keresztül az elsőségért. Végül is elkészült a 19 hó­ember, s közülük a VII. a osz­tályos Hóvirág őrs által épí­tett nyerte el a zsűri első dí­ját: az egy kilogramm csoko­ládét és a vele járó csapatve­zetői dicséretet. A második helyet az V, b osztály össze­róni Mókus és Barátság őrse szerezte meg, míg a harmadik díjat a VII. b osztály Teli Vil­mosról elnevezett őrse kapta. Felvételünk a „nagy mun­ka” egyik részét örökítette meg. Egerben 360, — Gyöngyösön 466 lakás építését készíti ele az OTP 600 millió forint takarékbetétkönyvekben Tízmillió forint nyeremény a totón és a lottón Aue« s&ods: 4 XiPllMf 1966. január 27, csütörtök net ér a szégyenkezés korszaka. Kezembe került egy „röpcédu­la”, rajta egy amolyan jelleg­zetes „köszönő-ember” figurá­ja, s a csábító ajánlat, hogy né­hány perc alatt csiV ogó-villo- góvá varázsolják a legpiszko­sabb járművet is. Nem tudtam ellenállni a csá­bításnak. Betértem az automa- ta-lu>csinr'só állomásra, mely­nek vezetője udvariasan, kitárt Ivarokkal fogadott, s elmondot­ta, hogy cégük a kötelezettség nélküli kipróbálás kedvezmé­vitára és a hatalmas irodalom­ra. Mindez nem csökkenti a Szentesen talált iratok egye­dülálló érdekességét és való­színű, hogy a Fetőfi-kutatók újabb ösztönzést kapnak a té­nyek további vizsgálatára. Az iratokban levő első leve­let az a Pásztor Ferenc — kis­kunfélegyházi ügyvéd — írta, aki ismerte Petőfi Sándor daj­káját és tőle tudakolta meg, hogy kik dolgoztak, vagyinas- kodtak a Petrovics családnál. Pásztor Ferenc a múlt század­ban mintegy harminc éven át védte az igazát, hogy Petőfi Sándor nem Kiskőrösön, ha­nem Kiskunfélegyházán szüle­tett. (Erről különben Hatvány Lajos bőven írt Petőfiről szóló művében.) Pásztor Ferencet ilyesmi szándék vezette annak a levélnek a megírásával, amit 1868. augusztus 8-án küldött a szentesi szolgabírónak. Pásztor Ferencnek az volt a kívánsága, hogy hallgassanak meg egy szegvári illetőségű la­kost — Szlávik Mihályt —, aki annak idején Petőfi édesapjá­nál volt hentesinas. Pásztor Ferenc azt is megírta, hogy milyen kérdéseket tegyenek fel Szlávik Mihálynak. Erről Pász­tor Ferenc szentesi képviselő­je. Kiss Zsigmond ügyvéd is tudott. A kihallgatást 1868. augusz­tus 19-re rendelte el a szente­si szolgabíró, de csak később, 1868. december 31-én került rá sor. Tudniillik Szlávik Mihály — a volt mészárosmester — időkpzben Romániában vállalt gazdatiszti állást és csak a fen­ti időpontban látogatott haza Szegvárra. A hivatalos jegyző­könyvben lényegében így szól az első kérdés, amit Szlávik. Mihályhoz intéztek. 1 „Honnan és mely időről is­merte Petrovics István mészá­rosmestert?” A válasz: „1823. november elején ke­rültem hozzá mészárostanuló­nak és nála voltam 1824. július végéig, összesen kilenc hóna­pig”. A második kérdés: „Mit tud Petrovics István fi­áról?’ A válasz: „Amikor odakerültem, * gyermek egy és egynegyed éves volt. Félegyházán született, e szüleitől hallottam. A szülők tudtommal már ezelőtt két év­vel ott laktak.” A szentesi meghallgatáskor az 58 éves Szlávik Mihálynak 35 év előtti dolgokra kellett visszaemlékeznie és talán en* nek tulajdonítható, hogy Pető­fi Sándor születési idejében nem pontos (bár lehet, hogy neki van igaza). Tudniillik, azt mondja, hogy 1923. novem­ber elején került a Petrovics családhoz és akkor a gyermek ötnegyed éves, azaz 15 hónapos volt. Viszont az irodalomtörté­net megállapítása szerint Pe­tőfi Sándor 1823. január 1-én született. Hogy Petrovicsék Szlávik Mihály inaskodását meg'előzően két éVe Félegyhá­zán laktak, ez viszont sarkala­tos része az iratoknak és azt igazolhatja, hogy a költő Kis­kunfélegyházán született. Egy bizonyos: Szlávik Mihály az irodalomtörténet fontos „statisztája” lett és a hajdani szegvári illetőségű volt mészá­rosmester talán a mostani két­kedőkre is gondolt, amikor szavait így zárja, hogy csak szentesi vallomásának higgye­nek: „Ha netán valahol másképp nyilatkoztam volna, hibás volt nyilatkozatom!” Szabó Róbert kertészet a lőrinci ifjú dolgozott-e már a határban, egyáltalán, beszéltek-e előtte valaha is a mezőgazdasági munka gondjairól...? Lehet, hogy nem. S most mégis ilyen komoly, „felnőttes” problémá­kon töpreng ő is — meg a többi fiú. Az egyik a gépek kihaszná­lását kevesli, a másik az üzem­anyag-felhasználást sokallja, a harmadik — néhány éve talán ő volt a „nehéz eset” — a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb megbecsülését kéri társaitól. A kolorádobogár évek óta tartó puszítását említik, a paradi­csomföld sorsa felett aggód­nak — és a közeli állami gaz­daság tönkrement zöldségesét sajnálják, a kárba veszett fo­rintokat. Amelyre — bizony­gatják — ők jobban vigyáztak volna. Földet kérnek, mond­ják, hogy a mostanit játszva megművelik, a mostani két- háromszorosával is bánni tud­nak. Aztán pedig terveznek: jó­zanul, előrelátóan. Ügy, hogy: nemcsak magukra, hanem az őket váltó, későbbi csoportok­ra, a többi állami gondozottra is gondolnak. Megszavazzák, hogy az idén rendbe teszik a gazdasági épületeket, tovább gazdagítják a tanyaközpontot: új gépszínt építenek, meg egy 25 méteres iker hajtatóházat, s növelik a hollandi ágyak számát. Számolnak: van hozzá anya­gi alapjuk, van és lesz erejük a továb­bi munkához. S ha talán az idén a tervezett­nél valamivel kevesebbet is hozna a kertészet — pótolja majd az új üzemágak bevétele: a salakblokk készítéséből, drótfonásból származó pénz. sági szövetkezetben S még annyi más jövedelmező ötlet — amelyből igazán nin­csenek szűkiben...! A gyermek örömének — örül a szülő is. Az állami gon­dozott fiatalok örömének, eredményeinek, derűs ootimiz- musának — örül a segítő tár­sadalom. A nevelőotthont tíz esztendeje vezető Patkó Lajos, az ifjúsági szövetkezet születé­sénél bábáskodó — és a fia­talokat azóta is segítő — MÉ­SZÖV, a Horti Gépjavító Ál­lomás és a környékbeli üze­mek, vállalatok, intézmények egész sora: valamennyien. (gyón!) jói jövedelmezett a „Rendhagyó” zárszámadó közgyűlés: 15—17 éves tagok hallgatják a beszámolót... Jól­eső megelégedéssel nyugtáz- sák, hogy tavalyi munkájuk több mint három és fél száz­ezer forintot jövedelmezett, a tizennégy holdas kis birtokon a negyedik évben is eredmé­nyesen gazdálkodtak. Kerté­szetükben 436 mázsa paradi­csomot, 238 mázsa kaprot, 20 mázsa zöldborsót, 70 mázsa paprikát termeltek és a szán­tóföldek minden holdja csak­nem 13 ezer forintot hozott... Egy-egy munkaegységre így kerek 60 forint jut, tízzel több/ mint a megelőző esztendőben — csaknem kétszerese az első évinek! S ha mindehhez hoz­zászámítják azt is, hogy náluk — a lőrinci József Attila Ifjú­sági Nevelőotthon „November 7.” Szövetkezetében — lénye­gében csak öt hónapig tartott az esztendő — hát igazán nem panaszkodhatnak as 1110—1572 forintos havi átlagkeresetre.. J Amikor a hozzászólásokra kerül a sor — még figyelme­sebb lesz az idegen. Az egyik fiú éppen a lóról beszél. A ló­ról, amelyre még a nemrég ka­pott erőgépek mellett is szük­ség van. A lóról — amelyből jelenleg még a csikóval együtt sincs több kettőnél. Pedig kel­lene — magyarázza meggyő­zően a nekipirult fiatalember —, mert a miniatűr gazdaság­ban aligha lehet mindenütt traktorokkal forogni, no és a természetes trágya is elkelne a lesoványodott földön... Önkéntelenül is kíváncsisko­dik a gondolat: mielőtt Lőrin­cibe került, ez a fiú látott-e egyáltalán lovat — közelről, LÁTOGATÁS AZ EGRI SAJTÓKLUBBAN az újságolvasók birodalmában... Az újságok és könyvek fel­keltette érdeklődést bizonyít­ják a sajtóklub lelkes vetélke­dői, író—olvasó találkozók. A mai magyar költészet reme­keiből műsoros est keretében nyújtottak át egy csokrot a sajtóklub vendégeinek. Ezeket az érdekes klubfoglalkozáso­kat a továbbiakban is folytat­ni kívánják. Politikai, irodal­mi vetélkedők, író—olvasó ta­lálkozók szerepelnek a sajtó­klub idei programjában. (f. V ) Felkerestük Vadász Károlyt, az OTP Heves megyei Igazga­tóságának vezetőjét, hogy g megyei betétállomány növeke­déséről, a hiteltevékenységről és a megyei tervekről kérjünk tájékoztatást. — Hány millió forintot gyűj­tött össze megyénk lakossága takarékbetétkönyveiben? — Az elmúlt évben 104 mil­lió forinttal emelkedett a me­gye takarékbetétkönyv-állomá­nya. Az év végére elérte a 600 milliót, a takarékbetétkönyvek több mint 50 százaléka a falusi lakosság tulajdona. Tízezerre] több takarékkönyve van ma megyénk lakóinak, mint 1964- ben — közel 100 ezer. — 280 ezer gépkocsinyere- mény-betétkönyv tulajdonos él az országban. Szerencsések-e megyénkben az ilyen betét­könyvvel rendelkezők? — 1965-ben 60 millió forint értékű vo)t a megyei gépkocsi- nyeremény-betétkönyv állo­mány. Sokan szerencsével is jártak, összesen mintegy 70-en. ■nyét nyújtja a vevőknek. Fá­radjak be én is, természetesen kötelezettség nélkül, s ha jónak találom, majd csatlakozzam a tiszta autók klubjához; a cég, a klubtagok autóit nevetségesen csekély összegért rendben tart­ja. Régóta megingathatatlan a véleményem az efféle kötele­zettség nélküli kipróbálásról, de most már mindegy, fogjunk hozzá ... Rámszóltak, hogy csavarjam fel az ablakokat, s e pillanat­ban már meg is rohant néhány vízhatlan overallba öltözött fiatalember. A szappanos víz­nek olyan zuhataga ömlött ko­csimra mindenfelől, hogy bár edzett tengerész vagyok, s a gyomromra sosem volt panasz, most egyszeriben tengeribeteg­nek éreztem magam. A fecs­kendős ifjak után mások jöt­tek, akik szivaccsal, szarvasbőr darabokkal dörgölték ablakai­mat. A kocsi úgy himbál ódzott, mintha maga Neptunus tenger- isten forgatná háromágú szigo­nyán. S ekkor váratlanul újabb fecskendős támadás követke­zett. vizznhatagok, ezúttal szappan nélkül. Ó persze, az öblítés. Nos —. úgy látszik — befe­jezték. De nem, mégsem. Egy elegáns úr udvarias üzleti mo­soly- röpít feTém ,'n v’ cs-amo- ‘ ■Ivnok. s ettől felbuzdulva rá- Ti'J.TüV.C FOl 07. f^VPToJl n}n ryc*{in t * SZf'OtftTSSále 7.* fJZ Clfi^PŐ 7 Irrt * r* FÓTI' '-’'‘ót, r rend': - ;-v ,f' p g f‘Öl ; hit... A- ele.ná n.s úr mór' hvs-t'éu Pillant rám mintha ezt kérdezné; ugye .un>:e milyen alaposan, milyen hibátlanul dolgoznak ezek a mi fiaiank? S ezzel már oda is lépett hoz­zám, kinyitotta a kocsi ajtaját, behajolt, s barátságosan meg­kérdezte: — Nos, uram, hogy döntött? Melyik tagságot választja, a ha­vi tíz fontosat, vagy a havi ti­zenöt fontosat? — Egyiket sem — feleltem, mire az úr sértődötten felnyö­gött. — Ugyanis ez nem a sa­ját kocsim. — Ugyan?! — szólt az úr, s arca immár bíborpiros lett a felháborodástól. — Hát akkor kié vajon? — Egy barátomé. Kölcsönad­ta két hétre, s megígértem ne­ki, hogy hálából lemosom. De hát önök voltak olyan kedve­sek, hogy megtették ezt helyet­tem, kötelezettség nélkül ugye­bár? Az elegáns úr gőgösen végig- mért, s ki tudja, mit mondott volna, ha oss^e nem szedi min­den önuralmát. De aztán — üz­let az üzlet — tompa hangon csak ennyit szólt: — Akkor ezt adja át a barát­jának —, s egy reklámcédulái nyújtott át, azt a bizonyosat, c „köszönö-emöerrcl”, s a kocsi­mosás csábiló ajánlatával. Ezzel sarkonfordult, és gőgös léptek­kel távozott anélkül, hogy akár­csak egy „no, viszlát, öregem ­et odavetett volna. Én viszont felszabadultam, ■megnyugodott lélekkel távoz- 'am. Kocsim csillogott- i ' a nappali fém ben Űjra berek szemé' mertem nézni Fordította: Zilahi Judit (\ humoreszk a Xlaily Worker rimü angol napilap tárcaruvatában jelent meg.) Csak tavaly 29 gépkocsit nyer* tek megyénkben. — Pár szót a KST-röl. — 132 üzemi, illetve hivatali KST-ben 19 000 dolgozó helyezi el rendszeresen havi megtaka­rítását. Természetesen a KST- re kölcsönt is folyósítunk. — Hozott-e gyakran szeren­csét a totó és a lottó? — Igen, a múlt évben tízmil­lió forintot fizettünk ki totó- lottó nyereményként. 320 darab tárgynyeremény is mutatja, hogy szerencsés volt Heves megye az elmúlt évben. — A hitelakció milyen ered­ménnyel járt megyénkben? ! — 1965-ben az OTP fiókjai tízezer áruhitel-akciót bonyolí­tottak le megyénkben, ezzel csaknem 50 millió forinttal se­gítették a vásárlást. Többek között 1900 tv-re és 2400 bútor- vásárlásra adtunk ki hitelleve­let. Személyi kölcsönt több mint ötezren vettek igénybe, 17 millió forint értékben. Épí­tési kölcsönt 1375 lakás építé­sére adtunk több mint 65 mil­lió forint értékben. A tsz-tagok építkezése nem lesz hátrányos ebben az évben, ugyanis azo­nos feltételek mellett kapnak építési hitelt, mint az ipari dolgozók. — Hány építkezésnél segéd­kezett az OTP és melyek a jö­vő építési tervei? — 1965-ben 80 szövetkezeti lakást adtunk át Egerben, 18-at pedig Hatvanban. Idén 111 szö­vetkezeti lakás épül Egerben, 120-at pedig Gjöngyösön sze­retnénk átadni a lakóknak. Persze nemcsak a só vetkezeti lakárépí kezeseknél segédke­zünk, hanem öröklakásoknál is: 48 öröklakás az egri Klapka úton már elkészült. Jövő ter­veink: Egerben, a Grónay utca környékén. Gyöngyösön pedig a Kálvária-perion szeretn énk ui lakó!'‘•.net kirla ü ni. Ez Gyöngyösön 400 lakást, a me- ayeszé’ helyen pedig 300 lakást jelent, Ez pen nam _ - egy- v alatt, ez több esztendő mun­káé' lesz - felezte ke tá­jékoztatót az OTP Heves me­gyei Igazgatóságának ve -'Hője* Fóti Féle* ■ Hetek óta gyötört a bűntudat, ; és mondogattam magamban, ( hogy ezt a kocsit le kellene mosni. De sem erőm, sem időm nem volt hozzá. S a szegény jármű lassanként már alig von­szolta magát a rárakódott pi­szoktól, sártól. Azóta sem mos­ta le senki, mióta kölcsönkér­tem a barátomtól, s ezért már csak sötétedés után mertem használni. Titokban surranta— vele a gyengén világított mel- {Hitutcákban. De aztán eljött a hpillanat, amikor megtudtam, vé-

Next

/
Thumbnails
Contents