Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Ahol öf hónapig- farfofí az esztendő

Mit mondanak a szentesi iratok

Petőfi igán születési helyéről ?

A rádió; és a sajtó néhány napja röpítette világgá az izgalmas hírt: Petőfi Sándor születési helyére utaló iratokat találtak Szentesen!

A helybeli Kertészeti Kutatóintézet megbízott munkatársai a levéltárban már évek óta. gyűjtik a Szentes mezőgazdasági múltjára vonatkozó adatokat. A korszakok szerint rendezett — de tüzetesen még át nem vizsgált — dokumentumok között bukkantak a VI. 96/1868. számú szolgabírói iratokra.

Kétségtelen, hogy a Petőfi Sándor eredeti születés helyére utaló legfrissebb levéltári okmány is követeli a kellő óvatosságot, az összefüggések alapos bizonyítását, tekintettel a kérdésben kialakult évszázados

JÁTÉK A HÓBÁN

Körben a polcokon újságok. Agyonra olvasott napilapok, friss folyóiratok, szinte érintetlen külföldi képeslapok.

130 napilap, folyóirat

Lassan egy éve gyűjti egybe az újságolvasókat az SZMT sajtóklubja. Idősebbek, fiatalok, munkások, diákok itt kutatják a világ híreit, ismerkednek technikával, művészettel és tudománnyal. Választék van bőven: 130 különböző napilap, folyóirat közül lehet válogatni.

A sajtóklub nemcsak változatos olvasási lehetőséget, de szinte „meghitt otthont” nyújt látogatóinak. A kényelmes fotelekben, a kis asztalok mellett élvezet a munka utáni pihenés.

— Melyek a legközkedveltebb újságok? — kérdezzük a «sajtóklub vezetőjét. 1

— Elsősorban a magyar napilapok. Ezeket szinte egymás; kezéből szedik ki a klub tag-, jai. A speciális szakmai lapok] Iránt is nagy az érdeklődési például a gépészeti, lakbérén-j dezési, szakmai lapok szinte] mindig kézben vannak. Ésma( már 32 külföldi lapunkat isj egyre gyakrabban olvassák.

Természetesen minden újsá-J got nem lehet megtalálni a< klubban. Hiszen a 10 ezer fo-j rintos keret korlátozott, de a! kívánságokat gyűjtik és talán I mihamarább olvashatják aj kért újságokat is az olvasók. <

í

Könyvek és vetélkedők |

4

A sajtóklubban könyvet is • lehet kölcsönözni. A kis könyv- J tárban az érdeklődésre szamot tartó könyveket megtalál , ni. És az olvasójegyekből az derül ki, hogy a sajtóklub' vendégei között a mai magya1' íróknak, költőknek van legna gyobb sikerük. Természetesen első helyen Berkesinek.

1Foto: Kiss Béla)

Tegnap délután érdekes vetélkedőt: hóember-építő versenyt rendezett az egri gyakorló iskola 813. számú Bornemissza Gergely úttörőcsapa- pata. Csaknem kétszáz gyerek ügyeskedett a Foglár-kertben — vizet hordott, hogy jobban tapadjon a hó, különféle díszeket keresett ötleteihez — izgult másfél árán keresztül az elsőségért.

Végül is elkészült a 19 hóember, s közülük a VII. a osztályos Hóvirág őrs által épített nyerte el a zsűri első díját: az egy kilogramm csokoládét és a vele járó csapatvezetői dicséretet. A második helyet az V, b osztály összeróni Mókus és Barátság őrse szerezte meg, míg a harmadik díjat a VII. b osztály Teli Vilmosról elnevezett őrse kapta.

Felvételünk a „nagy munka” egyik részét örökítette meg.

Egerben 360, — Gyöngyösön 466 lakás építését készíti ele az OTP

600 millió forint takarékbetétkönyvekben Tízmillió forint nyeremény a totón és a lottón

Aue« s&ods:

4 XiPllMf

1966. január 27, csütörtök

net ér a szégyenkezés korszaka. Kezembe került egy „röpcédula”, rajta egy amolyan jellegzetes „köszönő-ember” figurája, s a csábító ajánlat, hogy néhány perc alatt csiV ogó-villo- góvá varázsolják a legpiszkosabb járművet is.

Nem tudtam ellenállni a csábításnak. Betértem az automa- ta-lu>csinr'só állomásra, melynek vezetője udvariasan, kitárt Ivarokkal fogadott, s elmondotta, hogy cégük a kötelezettség nélküli kipróbálás kedvezmévitára és a hatalmas irodalomra. Mindez nem csökkenti a Szentesen talált iratok egyedülálló érdekességét és valószínű, hogy a Fetőfi-kutatók újabb ösztönzést kapnak a tények további vizsgálatára.

Az iratokban levő első levelet az a Pásztor Ferenc — kiskunfélegyházi ügyvéd — írta, aki ismerte Petőfi Sándor dajkáját és tőle tudakolta meg, hogy kik dolgoztak, vagyinas- kodtak a Petrovics családnál. Pásztor Ferenc a múlt században mintegy harminc éven át védte az igazát, hogy Petőfi Sándor nem Kiskőrösön, hanem Kiskunfélegyházán született. (Erről különben Hatvány Lajos bőven írt Petőfiről szóló művében.) Pásztor Ferencet ilyesmi szándék vezette annak a levélnek a megírásával, amit 1868. augusztus 8-án küldött a szentesi szolgabírónak.

Pásztor Ferencnek az volt a kívánsága, hogy hallgassanak meg egy szegvári illetőségű lakost — Szlávik Mihályt —, aki annak idején Petőfi édesapjánál volt hentesinas. Pásztor Ferenc azt is megírta, hogy milyen kérdéseket tegyenek fel Szlávik Mihálynak. Erről Pásztor Ferenc szentesi képviselője. Kiss Zsigmond ügyvéd is tudott.

A kihallgatást 1868. augusztus 19-re rendelte el a szentesi szolgabíró, de csak később, 1868. december 31-én került rá sor. Tudniillik Szlávik Mihály — a volt mészárosmester — időkpzben Romániában vállalt gazdatiszti állást és csak a fenti időpontban látogatott haza Szegvárra. A hivatalos jegyzőkönyvben lényegében így szól az első kérdés, amit Szlávik. Mihályhoz intéztek.

1 „Honnan és mely időről ismerte Petrovics István mészárosmestert?”

A válasz:

„1823. november elején kerültem hozzá mészárostanulónak és nála voltam 1824. július végéig, összesen kilenc hónapig”.

A második kérdés:

„Mit tud Petrovics István fiáról?’

A válasz:

„Amikor odakerültem, * gyermek egy és egynegyed éves volt. Félegyházán született, e szüleitől hallottam. A szülők tudtommal már ezelőtt két évvel ott laktak.”

A szentesi meghallgatáskor az 58 éves Szlávik Mihálynak 35 év előtti dolgokra kellett visszaemlékeznie és talán en* nek tulajdonítható, hogy Petőfi Sándor születési idejében nem pontos (bár lehet, hogy neki van igaza). Tudniillik, azt mondja, hogy 1923. november elején került a Petrovics családhoz és akkor a gyermek ötnegyed éves, azaz 15 hónapos volt. Viszont az irodalomtörténet megállapítása szerint Petőfi Sándor 1823. január 1-én született. Hogy Petrovicsék Szlávik Mihály inaskodását meg'előzően két éVe Félegyházán laktak, ez viszont sarkalatos része az iratoknak és azt igazolhatja, hogy a költő Kiskunfélegyházán született.

Egy bizonyos: Szlávik Mihály az irodalomtörténet fontos „statisztája” lett és a hajdani szegvári illetőségű volt mészárosmester talán a mostani kétkedőkre is gondolt, amikor szavait így zárja, hogy csak szentesi vallomásának higgyenek:

„Ha netán valahol másképp nyilatkoztam volna, hibás volt nyilatkozatom!” Szabó Róbert

kertészet a lőrinci ifjú

dolgozott-e már a határban, egyáltalán, beszéltek-e előtte valaha is a mezőgazdasági munka gondjairól...? Lehet, hogy nem. S most mégis ilyen komoly, „felnőttes” problémákon töpreng ő is — meg a többi fiú.

Az egyik a gépek kihasználását kevesli, a másik az üzemanyag-felhasználást sokallja, a harmadik — néhány éve talán ő volt a „nehéz eset” — a társadalmi tulajdon fokozottabb megbecsülését kéri társaitól. A kolorádobogár évek óta tartó puszítását említik, a paradicsomföld sorsa felett aggódnak — és a közeli állami gazdaság tönkrement zöldségesét sajnálják, a kárba veszett forintokat. Amelyre — bizonygatják — ők jobban vigyáztak volna. Földet kérnek, mondják, hogy a mostanit játszva megművelik, a mostani két- háromszorosával is bánni tudnak.

Aztán pedig terveznek: józanul, előrelátóan. Ügy, hogy: nemcsak magukra, hanem az őket váltó, későbbi csoportokra, a többi állami gondozottra is gondolnak. Megszavazzák, hogy az idén rendbe teszik a gazdasági épületeket, tovább gazdagítják a tanyaközpontot: új gépszínt építenek, meg egy 25 méteres iker hajtatóházat, s növelik a hollandi ágyak számát.

Számolnak: van hozzá anyagi alapjuk,

van és lesz erejük a további munkához.

S ha talán az idén a tervezettnél valamivel kevesebbet is hozna a kertészet — pótolja majd az új üzemágak bevétele: a salakblokk készítéséből, drótfonásból származó pénz.

sági szövetkezetben

S még annyi más jövedelmező ötlet — amelyből igazán nincsenek szűkiben...!

A gyermek örömének — örül a szülő is. Az állami gondozott fiatalok örömének, eredményeinek, derűs ootimiz- musának — örül a segítő társadalom. A nevelőotthont tíz esztendeje vezető Patkó Lajos, az ifjúsági szövetkezet születésénél bábáskodó — és a fiatalokat azóta is segítő — MÉSZÖV, a Horti Gépjavító Állomás és a környékbeli üzemek, vállalatok, intézmények egész sora: valamennyien.

(gyón!)

jói jövedelmezett a

„Rendhagyó” zárszámadó közgyűlés: 15—17 éves tagok hallgatják a beszámolót... Jóleső megelégedéssel nyugtáz- sák, hogy tavalyi munkájuk több mint három és fél százezer forintot jövedelmezett, a tizennégy holdas kis birtokon a negyedik évben is eredményesen gazdálkodtak. Kertészetükben 436 mázsa paradicsomot, 238 mázsa kaprot, 20 mázsa zöldborsót, 70 mázsa paprikát termeltek és a szántóföldek minden holdja csaknem 13 ezer forintot hozott... Egy-egy munkaegységre így kerek 60 forint jut, tízzel több/ mint a megelőző esztendőben

— csaknem kétszerese az első évinek! S ha mindehhez hozzászámítják azt is, hogy náluk

— a lőrinci József Attila Ifjúsági Nevelőotthon „November 7.” Szövetkezetében — lényegében csak öt hónapig tartott az esztendő — hát igazán

nem panaszkodhatnak as

1110—1572 forintos havi átlagkeresetre.. J

Amikor a hozzászólásokra kerül a sor — még figyelmesebb lesz az idegen. Az egyik fiú éppen a lóról beszél. A lóról, amelyre még a nemrég kapott erőgépek mellett is szükség van. A lóról — amelyből jelenleg még a csikóval együtt sincs több kettőnél. Pedig kellene — magyarázza meggyőzően a nekipirult fiatalember —, mert a miniatűr gazdaságban aligha lehet mindenütt traktorokkal forogni, no és a természetes trágya is elkelne a lesoványodott földön...

Önkéntelenül is kíváncsiskodik a gondolat: mielőtt Lőrincibe került, ez a fiú látott-e egyáltalán lovat — közelről,

LÁTOGATÁS AZ EGRI SAJTÓKLUBBAN

az újságolvasók birodalmában...

Az újságok és könyvek felkeltette érdeklődést bizonyítják a sajtóklub lelkes vetélkedői, író—olvasó találkozók. A mai magyar költészet remekeiből műsoros est keretében nyújtottak át egy csokrot a sajtóklub vendégeinek. Ezeket az érdekes klubfoglalkozásokat a továbbiakban is folytatni kívánják. Politikai, irodalmi vetélkedők, író—olvasó találkozók szerepelnek a sajtóklub idei programjában.

(f. V )

Felkerestük Vadász Károlyt,

az OTP Heves megyei Igazgatóságának vezetőjét, hogy g megyei betétállomány növekedéséről, a hiteltevékenységről és a megyei tervekről kérjünk tájékoztatást.

— Hány millió forintot gyűjtött össze megyénk lakossága takarékbetétkönyveiben?

— Az elmúlt évben 104 millió forinttal emelkedett a megye takarékbetétkönyv-állománya. Az év végére elérte a 600 milliót, a takarékbetétkönyvek

több mint 50 százaléka a falusi lakosság tulajdona. Tízezerre] több takarékkönyve van ma megyénk lakóinak, mint 1964- ben — közel 100 ezer.

— 280 ezer gépkocsinyere- mény-betétkönyv tulajdonos él az országban. Szerencsések-e megyénkben az ilyen betétkönyvvel rendelkezők?

— 1965-ben 60 millió forint értékű vo)t a megyei gépkocsi- nyeremény-betétkönyv állomány. Sokan szerencsével is jártak, összesen mintegy 70-en.

■nyét nyújtja a vevőknek. Fáradjak be én is, természetesen kötelezettség nélkül, s ha jónak találom, majd csatlakozzam a tiszta autók klubjához; a cég, a klubtagok autóit nevetségesen csekély összegért rendben tartja.

Régóta megingathatatlan a véleményem az efféle kötelezettség nélküli kipróbálásról, de most már mindegy, fogjunk hozzá ...

Rámszóltak, hogy csavarjam fel az ablakokat, s e pillanatban már meg is rohant néhány vízhatlan overallba öltözött fiatalember. A szappanos víznek olyan zuhataga ömlött kocsimra mindenfelől, hogy bár edzett tengerész vagyok, s a gyomromra sosem volt panasz, most egyszeriben tengeribetegnek éreztem magam. A fecskendős ifjak után mások jöttek, akik szivaccsal, szarvasbőr darabokkal dörgölték ablakaimat. A kocsi úgy himbál ódzott, mintha maga Neptunus tenger- isten forgatná háromágú szigonyán. S ekkor váratlanul újabb fecskendős támadás következett. vizznhatagok, ezúttal szappan nélkül. Ó persze, az öblítés.

Nos —. úgy látszik — befejezték. De nem, mégsem. Egy elegáns úr udvarias üzleti mosoly- röpít feTém ,'n v’ cs-amo- ‘ ■Ivnok. s ettől felbuzdulva rá- Ti'J.TüV.C FOl 07. f^VPToJl

n}n ryc*{in t * SZf'OtftTSSále 7.*

fJZ Clfi^PŐ 7 Irrt * r* FÓTI' '-’'‘ót, r rend': - ;-v ,f' p g f‘Öl ;

hit... A- ele.ná n.s úr mór' hvs-t'éu Pillant rám mintha ezt kérdezné; ugye .un>:e milyen

alaposan, milyen hibátlanul

dolgoznak ezek a mi fiaiank? S ezzel már oda is lépett hozzám, kinyitotta a kocsi ajtaját, behajolt, s barátságosan megkérdezte:

— Nos, uram, hogy döntött? Melyik tagságot választja, a havi tíz fontosat, vagy a havi tizenöt fontosat?

— Egyiket sem — feleltem, mire az úr sértődötten felnyögött. — Ugyanis ez nem a saját kocsim.

— Ugyan?! — szólt az úr, s arca immár bíborpiros lett a felháborodástól. — Hát akkor kié vajon?

— Egy barátomé. Kölcsönadta két hétre, s megígértem neki, hogy hálából lemosom. De hát önök voltak olyan kedvesek, hogy megtették ezt helyettem, kötelezettség nélkül ugyebár?

Az elegáns úr gőgösen végig- mért, s ki tudja, mit mondott volna, ha oss^e nem szedi minden önuralmát. De aztán — üzlet az üzlet — tompa hangon csak ennyit szólt:

— Akkor ezt adja át a barátjának —, s egy reklámcédulái nyújtott át, azt a bizonyosat, c „köszönö-emöerrcl”, s a kocsimosás csábiló ajánlatával. Ezzel sarkonfordult, és gőgös léptekkel távozott anélkül, hogy akárcsak egy „no, viszlát, öregem et odavetett volna.

Én viszont felszabadultam, ■megnyugodott lélekkel távoz- 'am. Kocsim csillogott- i ' a nappali fém ben Űjra berek szemé' mertem nézni Fordította: Zilahi Judit

(\ humoreszk a Xlaily Worker rimü angol napilap tárcaruvatában jelent meg.)

Csak tavaly 29 gépkocsit nyer* tek megyénkben.

— Pár szót a KST-röl.

— 132 üzemi, illetve hivatali KST-ben 19 000 dolgozó helyezi

el rendszeresen havi megtakarítását. Természetesen a KST- re kölcsönt is folyósítunk.

— Hozott-e gyakran szerencsét a totó és a lottó?

— Igen, a múlt évben tízmillió forintot fizettünk ki totó- lottó nyereményként. 320 darab tárgynyeremény is mutatja, hogy szerencsés volt Heves megye az elmúlt évben.

— A hitelakció milyen eredménnyel járt megyénkben?

! — 1965-ben az OTP fiókjai

tízezer áruhitel-akciót bonyolítottak le megyénkben, ezzel csaknem 50 millió forinttal segítették a vásárlást. Többek között 1900 tv-re és 2400 bútor- vásárlásra adtunk ki hitellevelet. Személyi kölcsönt több mint ötezren vettek igénybe, 17 millió forint értékben. Építési kölcsönt 1375 lakás építésére adtunk több mint 65 millió forint értékben. A tsz-tagok építkezése nem lesz hátrányos ebben az évben, ugyanis azonos feltételek mellett kapnak építési hitelt, mint az ipari dolgozók.

— Hány építkezésnél segédkezett az OTP és melyek a jövő építési tervei?

— 1965-ben 80 szövetkezeti

lakást adtunk át Egerben, 18-at pedig Hatvanban. Idén 111 szövetkezeti lakás épül Egerben, 120-at pedig Gjöngyösön szeretnénk átadni a lakóknak. Persze nemcsak a só vetkezeti lakárépí kezeseknél segédkezünk, hanem öröklakásoknál is: 48 öröklakás az egri Klapka úton már elkészült. Jövő terveink: Egerben, a Grónay utca környékén. Gyöngyösön pedig a Kálvária-perion szeretn énk ui lakó!'‘•.net kirla ü ni. Ez Gyöngyösön 400 lakást, a me- ayeszé’ helyen pedig 300 lakást jelent, Ez pen nam _ - egy- v alatt, ez több esztendő munkáé' lesz - felezte ke tájékoztatót az OTP Heves megyei Igazgatóságának ve -'Hője*

Fóti Féle*

■ Hetek óta gyötört a bűntudat, ; és mondogattam magamban, ( hogy ezt a kocsit le kellene mosni. De sem erőm, sem időm nem volt hozzá. S a szegény jármű lassanként már alig vonszolta magát a rárakódott piszoktól, sártól. Azóta sem mosta le senki, mióta kölcsönkértem a barátomtól, s ezért már csak sötétedés után mertem használni. Titokban surranta— vele a gyengén világított mel- {Hitutcákban. De aztán eljött a hpillanat, amikor megtudtam, vé-