Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
Igennel szavaz a tagság —, de hát ki szavazna a 65 fori ntos munkaegység ellen? sem a tagságnak, sem a vezetőségnek: egy esztendő jó munkája nyomán a legmagasabb jövedelmet biztosítja a szövetkezet. A vaskos vezetőségi beszámolót — hiába, egy egész esztendőről kell itt számot adni a tagságnak — Szabó Imre elnök tartja, s ahogy fogynak az oldalak, mint valami utólag írt krónika, úgy alakul ki az 1965-ös esztendő története a számok és a tények stílusában. Mert van mit elmondani, van miről beszélni, hiszen a tíetkieknek sem sütött más nap az égen, már amikor sütött, nekik is volt gondjuk, bajuk éppen elég a késői kitavaszodással, a sok esővel és a korán jött téllel. Ám a példa azt igazolja, hogy sok nehézség ellenére is képes tovább is erősödni egy megalapozott, jól gazdálkodó szövetkezet, ha megvan a kellő összhang a bet Is keresni, mint az Iparban: az egy tagra eső jövedelem az 1964. évi 15 és félezer forintról kereken 17 és fél ezer forintra emelkedett! Sünnek természetesen olyan alapja volt, mint az átlagos 17 mázsás búzatermés — mit tesz a gondos talajelőkészités, megfelelő időben történő vetés! —, vagy az állattenyésztés hozama, s azon belül is példának a leadott több mint ezer hízósertés. De a mezőgazdasági termelés más ágában is — így például a járási első kertészeti brigádot dicsérő kertészet hozama, vagy a kapásoké, melyeket családokra bontva műveltek meg igen eredményesen. Gazdag jószágállomány, évről évre fejlődő géppark, szilárd munkafegyelem, a közös vagyon óvó védelme, a szőlő hozama, a megfelelő áruértéfeladat beszélni a tagság előtt, s egyáltalában nem „unalmas” hallgatni sem. Nem véletlen hát, hogy feszült figyelem, néma csend kísérte a beszámolót, s az sem, hogy ilyen érdeklődéssel hallgatták a járási titkár szavait, aki a szövetkezeti mozgalom további feladatairól, a párt és a kormány liatározatairól szólt. A közgyűlés, amely új tagok felvételéről is döntött, s amely megtapsolta a járási első kertészeti brigádot, a pártbizottság vándorzászlajának idei tulajdonosát, s a második helyezett állattenyésztési brigádot, azzal az érzéssel oszolt szét, hogy sikeres esztendőt zárva van erő és kedv, lehetőség a még eredményesebb munkához. A Hatodik zárszámadás után hozzálátnak a hetedik „előkészítéséhez”. (gyurkó) e feladatok megvalósításához. Nevelőink többsége ma már látja, hogy a nevelési terv komoly segédeszköz, hogy a nevelés tervezhető, hogy tankönyveink egyre inkább a nevelés szolgálatában állnak. E rőfeszítéseink ellenére a reformtörvény három alapvető feladata körül e téren jutottunk legkevésbé előre. Igaz, hogy az iskolai oktató— nevelő munkában ma is a szocialista nevelést illetően a legnehezebbek a feladatok. Nevelőink nagyon sokszor magukra maradnak. A társadalom segítsége a szocialista nevelés vonatkozásában még nem olyan hatékony, mint a reform többi feladataiban. Ugyanakkor ma még sok tényező gátolja a szocialista nevelés előrehaladását. — Átmeneti korszakban a régi társadalom erkölcsi normáinak visszahúzó ereje még sokáig fékezi az új, a kialakuló erkölcsi normák megszilárdulását, — Előfordul, hogy még pedagógusok között is találkozunk idealista nézetekkel. Szocialista embert nevelni pedig csak olyan nevelő tud, aki maga is szocialista. — Az ifjúság nevelésének feladatai nemcsak az iskolában valósulnak meg. Mai viszonyaink között gátolja a szocialista nevelés hatékonyságát az iskolai nevelés normatíváinak a társadalomban tapasztalt ellenkező érvényesülése. — Fékezi előrehaladásunkat ez a tény is, hogy a szocialista nevelés legjobb tapasztalatainak összegyűjtése, elemzése, általánosítása és széles körű elterjesztése lassan halad. — Nem sikerült még mindenütt megoldani az iskola és mz ifjúsági szervezet együttműködését a szocialista nevelésért. Háttérbe szorul az ifjúsági szervezet öntevékenysége, sokszor az iskolai módszereket másolják és munkájukból gyakran hiányzik a politikai, világnézeti nevelés. — Oktatási intézményeink túlzsúfoltsága, tárgyi feltételeinek hiánya, nevelőink túlterheltsége — különösen falusi iskoláinkban — ma még akadályozói az eredményes szocialista nevelésnek. gja e tapasztalatokat fi■ * gyelembe vesszük, látnunk kell, hogy a reform szocialista tartalmának javításában, a szocialista nevelés továbbfejlesztésében várnak tőlünk legtöbbet az elkövetkező időben. A napokban folyó tanácskozások központi kérdése is az, hogy a szocialista nevelés hatékonyabbá tételében, tanulóink életre való felkészítésében előbbre lépjünk. A szocialista nevelés azzal az igénnyel lép fel mindazokkal szemben, akik az ifjúság nevelésével foglalkoznak, hogy egyetértsenek a nevelés célját illetően, egységes követelményt állítsanak az ifjúság elé. A szocialista emberré válás nem képzelhető el csak az összes nevelő hatások céltudatos, tervszerű, egységes követelmény- rendszerének érvényesülésén keresztül — nemcsak az iskolában, hanem a családban, az üzemben, a tsz-ben, az intézményekben, egyszóval a társadalmi élet minden területén. Ha a termelőszövetkezetben a társadalmi tulajdon védelme tizedrangú kérdés, ha a tanulók az eszközök, az anyagok pazarlását látják, akkor mindez lerombolja a számukra útmutatott erkölcsi normákat. Mai viszonyaink között a nevelés fő területe az iskolán, az oktatási intézményen belüli nevelés. Az ifjúság nagy többsége ma már 11—12 évig jár iskolába, s az iskolások többsége a tanulószobákban, napközi otthonokban, kollégiumokban heti 45—48 órát tölt el. Mindez azt mutatja, hogy az iskolai munka igen fontos feladata a nevelés. E munka központi alapja a pedagógus. A nevelő személyes példája, tetteinek & nevelési elveinek egysége ma a legnagyobb nevelő erő. Ha a tanuló látja, hogy nevelője nemcsak beszél a szocialista elvekről, hanem aszerint él és cselekszik, hogy nemcsak az iskolában dolgozik lelkiismeretesen, hanem a társadalmi tevékenységben is élen jár, hogy valóban közösségi ember, hogy hisz a szocialista társadalmi rend magasabbrendűségében, akkor olyan személyiséggé válik a gyermek előtt, akit a tanuló méltán követhet. Az ilyen pedagógus nevelőmunkája lehet csak igazán hatékony és eredményes. A hhoz, hogy szocialista ™ nevelésünk eredményesebb legyen, szükséges a nevelés céltudatosságának a fokozása. Nemcsak a tanítási órán vagy az osztályfőnöki órán kell nevelni. Az iskolai munka egészének kell nevelnie. Az osztályfőnök összefogja és irányítja az osztályban tanítók nevelőmunkáját. Nem egyedül az ő feladata a nevelés. Az osztályfőnöki órán „erőszakolt” nevelési munka nem hoz eredményt, hanem csak a jó osztályfőnöki'irányítás, tervezés és koordinálás. Az iskola és az ifjúsági szervezet összehangolt nevelőmunkája, egymást kiegészítő Előadások vetített képekkéI Vasárnaponként délelőtt, hét alkalommal rendez ismeretterjesztő előadást Gyöngyösön, székhazának nagytermében, a Szakmaközi Bizottság. A program nemcsak változatos témakört ölel fel, hanem egyaránt figyelembe veszi a szórakoztatás és az ismeretterjesztés követelményét is. Először vasárnap, január 23-án láthatnak képeket az érdeklődők a szomszédos Csehszlovákiáról, később a Német Demokratikus Köztársaság tájaival és lakóinak életével ismerkedhetnek meg, de szó esik majd az idősebb emberek helyes táplálkozási rendjéről és az öregkori tbc-röl. Egy vasárnap délelőtt az időszerű kúU és belpolitikai kérdések elemzésével telik majd el. Az előadások minden alkalommal délelőtt háromnegyed tízkor kezdődnek, díjtalanok, bárki meghallgathatja azokat. A téli vasárnap délelőttök hasznos eltöltésére ilyen módon is igyekszik lehetőséget nyújtani a nyugdíjasok klubja, amely eddig is vonzó hatást fejtett ki az idős gyöngyösiek körében. Barátságunk okmánya Amikor tizennyolc esztendővel ezelőtt megkötötték a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, a kommentátorok a költőt idézték! rendezni végre közös dolgainkat. Barátságunk immár közös történelmi utunkon, a szocializmuson alapszik, a román és a magyar nép, a szocializmust építő országok népeinek közös érdekein. Tizennyolc esztendő alatt mindkét ország népe kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. A Román Szocialista Köztársaságban az ipari termelés színvonala ebben az évben már csaknem tízszeresen felülmúlja az 1938-as szintet. A legutóbbi öt esztendőben a román ipar termelésének évi növekedési üteme meghaladta a 14 százalékot. A szomszédos, baráti országban olyan ipari-vegyi központok létesültek, mint Borzesti, Gheorghiu-Dej város, Savinesü, Brazi, s egykori vidéki kisvárosok, mint Galac, Craiova, Román, Nagybánya, Pitesti, Birlad — emelkedtek az ipari centrum rangjára. Különösen a vegyipar fejlődött gyors ütemben, új köolajfír.omítok egész sora épült. Tavaly Szlati- nán lerakták a korszerű román alumíniumgyártás alapjait. Galacon épül a román nehézipar új bázisa, az óriási kohászati kombinát. Valóban ugrásszerű, csak a mi társadalmi rendszerünkben elképzelhető az a fejlődés, amely végbement az ipar minden terén, a mezőgazdaságban és a tudományos kutatásokban, valamint a kultúra fejlesztésében és terjesztésében. Hasonlóan nagy utat tett meg a magyar nép is. S mindkét nép eredményeihez hozzájárult az elmúlt két évtizedben kibontakozott, gyümölcsöző együttműködésük. Románia és Magyarország együttműködése szervesen beleillik a szocialista országok kapcsolatainak fejlődésébe, s mind a KGST keretében, mind a kétoldalú kapcsolatokat tekintve egyaránt komoly eredményeket nyugtázhatunk. Szélesednek a turisztikai kapcsolatok is, egyre többen keresik fel a szomszéd országot. Barátságunk szerződésének évfordulóján népünk köszönti a szocializmust építő testvéri román népet, sikereket kívánva együttműködésünk további fejlesztéséhez. S. T. Egyformák lettek az évszakok Ha meleg vsai, azt kérdik tőlük: Hogyan bírják ki ezt a hőséget? Ha hideg: Hogyan bírják ka ezt a hideget? A válás® egyforma: Megszoktuk. Munkájukat kevesen irigy- lfk. Mindig nehéz. Télen, nyáron, tavasszal, ősszel. Nehézzé teszi a meleg, a hideg, az eső, a hó, a szél, a fagy, a sár. Azokról van szó, akik munkájukat a szabadban végzik, akiknek egyformák lettek az évszakok. A rakodógép-kezelőről, az útkaparóról, a gépszerelőről, a fúrómesterről, akiktől ha megkérdezik, hogyan bírják ki a hőséget, a hideget, azt válaszolják: megszoktuk... A gépkezelő Érces szél söpri a havat az istenmezeji bentonitbánya völgyében. Az erdő alatti tisztásról monoton gépzúgás keveredik a fejünk fölött sivító hideg széllel. A hatalmas gép beleharap a megfagyott bento- nitba, hátat fordít a bányának, a dömper beemeli a sárga tevékenysége, az ifjúsági szervezetben tevékenykedő nevelők odaadó munkája is eredményesebbé teszi a szocialista nevelést Mindehhez természetesen elengedhetetlen követelmény a nevelők politikai, pedagógiai, szakmai képzése, önképzése. Politikai, pedagógiai, szakmai ismeretek hiányában nem lehet képes a nevelő az adott eszközökkel, lehetőségekkel hatékonyan élni, nem tudja helyes irányban befolyásolni növendékei fejlődését. Iskoláink igazgatói, pedagógus pártszervezeteink és szakszervezeti bizottságaink e most folyó tanácskozások alkalmával törekedjenek arra, hogy az iskolában folyó nevelő—oktató munka elemzése, értékelése minél teljesebbé váljék. Nyújtson segítséget e vita a nevelők számára, hogy jobban megértsék az oktatási reform társadalmi szükségességét és perspektíváját, a megvalósításhoz pedig módszereiben is adjon segítséget. pártszervezeteink, tanácsi ■ és gazdasági vezetőink pedig vegyenek részt e tan- testületi értekezleteken, véleményeikkel, tanácsaikkal segítsék elő a helyes feladatok megjelölését. Erezzenek felelősséget az iskolában levő eszmei, politikai, pedagógiai egységért, annak kialakításáért, fejlesztéséért, az iskola oktató —nevelő munkájáért. A közösen kialakított tennivalók végrehajtásában pedig mozgósítsák dolgozóinkat, hogy egész társadalmunk teljes közreműködésével, minél előbb közelebb vigyük a megvalósításhoz oktatási törvényünket. Bóta Albert, a megyei pártbizottság munkatársa agyagot. Visszafordul, kezdi az egészet élőiről... Nagy Tibor 13 év óta telel és nyaral a rakodógépen ... — Ez a gép már istenes, ennék legalább van vezetőfülkéje, de 11 évig olyan gépem volt, hogy a szabadból irányítottam. Nálunk nem számít az időjárás, ha esik, ha fúj, ha fagy, melózni kell. Télen bizony fázik az ember. Hiába öltözik fel pufajkába, de 12 óra alatt az szépen áthidegszik. A múlt év tavaszán egy hónapig feküdtem. Megfáztak a csontok. Nem könnyű pénz ez, higgye el. Egy műszakban 300 tonna bentonitot mozgatok meg, Nincs idő gondolkodni, hogy hideg van-e, vagy meleg. Ezt választottam, csinálni kell. A pénzt sehol sem adják ingyen... A bagger ismét elindul. A vezetőfülkéből füstölgő lehelet száll a magasba. Hideg van bent is ... Az úfkaparó Frissen szórt salak borítja a kerecsenéi temető melletti utat Jól fűtött kocsik mellőzik egymást a felszórt úton, talán észre sem véve az út szélére húzódott salakszórót, Sem- perger Istvánt, az útkaparót. Pedig már 20 éve, hogy tisztogatja, javítgatja az utat... — Ma még egy falat sem volt a számban, pedig már három körül jár. Nem hagyhatom itt, csúszik az út. Nem szeretném, ha miattam lenne valami baj. 1946-tól vagyok a vállalatnál. Hatkilométeres útszakaszom van. Csak az a baj, hogy mind a hat kilométer emelkedő. A lábaim miatt. Már nem nagyon bírják. A húsz év alatt sokszor végigjártam. Itt vesztettem el az egészségemet is. Megfáztam. Tudja, hiába öltözik fel az ember, de ha dolgozik, megizzad. Elég egy pillanat megállás és már meg is fázott. Itt nem lehet behúzódni sehová. így kaptam meg az isiászt. Örökre. Nem tudnak attól már megszabadítani. 4* éves fejjel már hová menjen az ember. Marad az úton. 1250 forintért. Két éve tíz hónapig voltam beteg. Azóta a lábam mindig fázik. Nem Is hiszem, hoev valaha is meggyógyul. Egy útkaparónak, kérem, meg kell szoknia a hideget, meleget. A munkával jár. A főfúrómester Ha egy térképet készítenének Rebrica Kálmán bácsi „kirándulásairól”, bizony jócskán nagyobb lenne, mint Magyarország. Jugoszláviában Francia- országban és a magyar olaj mezőkön telt el 59 esztendeje... — Az én munkaidőm januárban kezdődik 0 órakor és decemberben fejeződik be 24 órakor. Van olyan nap, amikor 15 kilométert is gyalogol az ember. Nem is beszélve arról, hogy számtalanszor éjszaka is felköltik. Ha menni kell* akkor menni kell. Ügy vagyunk mi már, mint az óra. Mindig megyünk. A tél hiába hideg, de jobb mint a sáros idő. No, nem mondom, a hideg megviseli az embert, de itt nincs vagy-vagy. Dolgozni kell és kész. Az ember megszokja az esőt, a fagyot, a meleget és egyformán tűri. Muszáj. Ez a munkánk... Ha meleg van, azt kérdik tőjük: Hogyan bírják ki ezt a hőséget. Ha hideg: Hogyan bírják ki ezt a hideget. A válasz egyforma: megszokták ... A kötelesség és a munka szerény, közkatonái ők. Koós József Uj ssaküsleítel gazdagodott Gyöngyös Mintegy ötvenezer forintos költséggel készült el Gyöngyösön a Mátravidéki Sütőipari Vállalat új szaküzlete a Köztársaság téren, amit pénteken délelőtt adott át a forgalomnak Oláh György, a vállalat igazgatója, rövid ünnepség keretében. A megnyitón részt vett Mucsi Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, valamint a társvállalatok vezetői is. A vállalat igazgatója elmondotta, hogy a modern, ízlésesen berendezett üzlet feladata nemcsak a lakosság jobb ellátásának biztosítása, hanem olyan készítmények bemutatása és megkedvelteté- se is, ami iránt eddig még nem nagyon mutatkozott meg a kereslet. A kenyéren kívül még közel harmincféle finom pékárut készítenek és árusítanak, a teljes választék az úi szaküzletben mindig kapható lesz. Az üzlet nyitva tartásának idejét is úgy szabályozták^ hogy az minél nagyobb lehetőséget nyújtson a bevásárlásra. Reggel fél hattól este nyolc óráig szolgálják ki a vevőket. Mucsi Sándor arra kérte többek között a sütőipari vállalatot, hogy az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal a legteljesebb összhangban végezze a munkáját, közös erőfeszítéssel biztosítsák a lakosság még az edidgieknél is jobb ellátását. A sütőipar az új szaküzleten keresztül is keltsen érdeklődést az eddig még kevésbé ismert áruféleségek iránt. miPUMGr 3 1966. január 23, vasárnap Ez volt a hatodik Zársxámadó közgyűlés Detken kesítés — és a szövetkezet a tavalyi zárszámadáshoz képest kereken hárommillió forinttal növelte bevételét, de több mint másfél millió forinttal az osztatlan alapot is. A detki Szabadság Termelőszövetkezet összvagyona túlhaladta a 20 millió forintot! Nos, ilyen számokról, ilyen eredményekről nem hálátlan vezetőség és a tagság között, ha a tagok maguk is mindent elkövetnek, hogy rendben, sorra végezzék az időszakos munkákat. A kultúrház nagyterme zsúfolásig telt, kucsmák, kendők, sok idős arc, de már nem kevés a fiatalabb évjáratúak szá ma sem. Ebben a szövetkezetben lehet annyit, sőt még töbPénteken délelőtt tartotta meg zárszámadó közgyűlését a detki Szabadság Termelőszövetkezet. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Molnár Jenő, a Központi Eizottság póttagja, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkára is. ★ Ez volt a hatodik. S most sem kellett szégyenkeznie
