Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

♦ILÁG PBOLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MíPUJSk 0 AZ MSZMP HEVES MEGYEI bizottsága és a megyei TANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam, 2. szám ARA: 50 FILLÉR. 1966. január 4„ kedd r--------­MAI fajjjzettLiik Kipróbáltuk, megszoktuk a karácsony ajándékait, s a szilveszteri pezsgőspoharak, csengése is elhalt már. El- könyveltettek az újévi jókí­vánságok, s a kétnapos pihe­nés talán halmozott annyi energiát, amennyi szüksé­geltetik a munka újra kezdé­séhez. December az ünnepek je­gyében telt el, a békességé­ben, a szeretetében, mert akár karácsony, akár szil­veszter, talán az embergyű­lölőkben is megrendült va­lami, talán a különcködők is feloldódtak, s amikor az óévben utoljára kongatott éjfélt az óra, furcsáiban csil­logtak a szemek. Természe­tesen a szemek csillogását az elfogyasztott, s ilyenkor minden bizonnyal a legmeg- ingathadlanabb hitves által is engedélyezett alkohol is eredményezte kissé, mégis: az éjféli óraütésben már az új év körvonalai a, felada­tokkal és kötelességekkel ott rezegtek. Az ünneplés, a tánc, a mu­latság a hagyományé, s ezt a hagyományt mindenkép­pen tisztelni, követni kell. Azért is — mert szeretünk ünnepeim. Az ünnep köze­lebb hoz bennültet egymás­hoz, fesztélenebbül csattan a csók, s a mama árgus sze­me most nem talál kivetni­valót ebben sem. December az ünnepek hó­napja volt. Mikulás, kará­csony, szilveszter. Minden ünnepnek megvan a naptár szerinti ideje. S minden esz­tendőben eljön. Még emlé­kezünk rá, még ízlelgetjük a kedves, elmúlt epizódokat, s titokban szeretnénk folytat­ni. Nehezen hagyja abba az ember azt, ami kellemes. De mindennek megvan a maga ideje. Egész január hónapban nem ünnepelhet­jük az új évet, egyrészt a pénztárcánk miatt, más­részt, mert rengeteg felada­tunk van még. S hogy nyu­godtan ünnepelhettünk, an­nak köszönhetjük, hogy el­múlt évi munkánkat jól vé­geztük el. S ezért önmagun­kat is ünnepeltük egy kissé. Most hát újra dolgozunk, mert sok még a tennivaló, s megy az idő, sürgetni sem kell. Körülnézünk, s már új­ra itt az év vége ... Hogy ünnepelhetnénk hát nyugod­tan újra, ha kerülnénk a kö­telesség szemrehányó tekin­tetét? Az ünnepek ideje egye­lőre lejárt. Majd jön, nem kell azt biztatni, elébe men­ni... Most a munkának ad­juk át a szót. Eredményekben gazdag, jó munkát az 1966-os évben. (kátai) < __> Indonéziai j elentés DJAKARTA: Nasution tábornok, indonéz hadügyminiszter .a haditenge­részeti akadémia végzett hall­gatói előtt mondott beszédé­ben újabb kommunistaellenes intézkedéseket helyezett kilá- tásba. Közölte, hogy folyta­tódni fognak a szeptember 30. mozgalom állítólagos kommu­nista részvevői elleni katonai akciók, majd hozzáfűzte: erő­feszítéseket kell tenni a „kom­munista politikai gerillák” el­lentámadásának leküzdésére, mert így lehet megakadályoz­ni a szeptember 30. mozgalom megismétlődését. (Reuter) Sasztri és Ajab Khan megérkezett Taskent.be Koszigin fogadta a két államférfit TASKENT (MTI) Ajub Khan pakisztáni elnök és Sasztri indiai miniszterel­nök hétfőn Taskentbe étkezett, hogy részt vegyen a Szovjet­unió által kezdeményezett bé­kéltető tárgyalásokon. Az indiai és pakisztáni ven­dégeket a repülőtéren Koszi­gin szovjet miniszterelnök fo­gadta. Rajta kívül az ünnepé­lyes fogadtatáson megjelent Gromiko külügyminiszter, Ma­linovszkij marsall honvédelmi miniszter, Szokolovszkij mar­sall, Firjubin külügyminiszter­helyettes, valamint több más személyiség. A hivatalos tárgyalások ked­den kezdődnek az üzbég kor­mány székhelyén. Lahoreból jelentik, hogy megkezdődtek az indiai—pa­kisztáni katonai megbízottak tárgyalásai a két fél egységei­nek a határról történő vissza­Havannai értekezlet Hétfőn helyi idő szerint este kilenc órakor ünnepélyesen megnyílik Havannában az af­rikai, ázsiai és latin-amerikai népek első szolidaritási érte­kezlete. Európában ekkor már késő éjszaka lesz, tehát a meg­nyitó ülés hírei valószínűleg csak a kedd reggeli híradások­ba kerülhetnek be. A szocialista országok párt- és állami vezetői üdvözlő táv­iratot küldtek a havannai kon­ferenciának. A szovjet vezetők elítélik a Vietnam elleni amerikai ag­ressziót, valamint a dél-afrikai, rhodesiai kormányok önké­nyét, majd kifejezik azt a szi­lárd meggyőződésüket, hogy „Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika szabadságszerető népei — együtt az egész világ haladó erőivel — szigorú visszautasí­tásban részesítik az agresszo- rokat, megvédik a népek füg­getlenségét és biztonságát, nem engedik meg, hogy az im­perializmus megerősítse állá­sait a felszabadult országok­ban”. vonásáról. A találkozóit Tulío 1 a Marabio chilei dandárlábor- í nők, az ENSZ főtitkárának' személyes megbízottja ren-' dezte. A Pravda hétfői számában • többi között megállapítja: „A < szovjet kormány a béke érdé- ; keitől és attól a törekvéstől; vezérelve, hogy közreműköd-; jék az indiai' és pakisztáni kap- j csolatok megjavításában, fel-; ajánlotta jószolgálatait a konf-; liktus békés rendezése végett," A TASZSZ jelenti, hogy vé- ' leménye szerint az India és I Pakisztán közötti békét szol- ; gálná egy meg nem támadási és barátsági szerződés» vagy valamely más megállapodás. Nagygyűlé3 a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága hétfőn a cse­peli sportcsarnokban nagygyű­lést rendezett a Kubai Köz­társaság nemzeti ünnepe, a ku­bai forradalom győzelmének hetedik évfordulója alkalmá­ból. Megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet Nemes De­zső és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titká­ra, továbbá társadalmi életünk számos más képviselője, részt vett a nagygyűlésen a hazánk- ; ban tartózkodó Herminio Gar­da Lazo kubai külkereskedel­mi miniszterhelyettes is. 1 A himnuszok után Borbély ; Sándor, a Csepel Vas- és Fém- : művek pártbizottságának tit- : kára üdvözölte a nagygyűlés : résztvevőit, majd Méhes La- : jós, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első ' titkára mondott beszédet. . Méhes Lajos beszéde után a ■ nagygyűlés résztvevőinek me- j leg ünneplése közben Rafael | Farinas Lumpuy, a budapesti kubai nagykövetség ideiglenes ■ ügyvivője lépett a mikrofon- ■ hoz. Dobi István újévi köszöntője Megint lezárult mögöttünk egy esztendő, s mikor átlépjük az újnak a küszöbét és szem­benézünk a jövő feladataival, mérlegre tesz- szük emlékeit és tapasztalatait, azt gondolom, nincs okunk szégyenkezni azon, amit 1965-ben elvégeztünk, és ebből önbizalmat meríthetünk, ahhoz a munkához is, ami előttünk van. A ter­mészeti csapások — elsősorban a négyhónapos árvíz —, amelyek bennünket a múlt esztendő­ben értek, rendkívüliek voltak. Sok gondunk és nehézségünk főleg ezekből származott. Ahogy ezeken úrrá tudtunk lenni, abban tö­mérdek biztatás és megnyugtató ígéret van a jövőt illetőleg. Ha öntudatosan és lelkiisme­retesen dolgozunk, népünk csodálatos teljesít­ményekre képes. Hogy a lelkiismeretesség ne csak rendkívüli feladatok megoldásánál, hanem életünk hétköznapjai során is állandóan érvé­nyesüljön, ez egyedül a mi dolgunk, a mi le­hetőségünk, senki más abba bele nem szól. Ha megvan, teljesítményünk gyümölcsét tőlünk senki el nem veheti, azzal a magunk egyéni és közösségi életét gazdagítjuk, a nemzet és az or­szág javát szolgáljuk. A sors 1965-ben nem volt túlságosan kegyes a világ népeihez. A nemzetközi ellentétek ki­éleződlek. Alkalmunk volt egyik oldalon meg­csodálni a tudományos kutatások újabb és újabb csillogó eredményeit, látni az eget ost­romló, és a föld kincseit új technikával, gé­pekkel és módszerekkel hasznosító ember si­kereit. E sikerekből a magunk szerényebb mér­téke szerint mi is részesültünk, gondolok itt iparunk fejlődésére, mezőgazdasági technoló­giánk korszerűsítésére, kutatóink eredményei­re. Másfelől azonban tapasztalnunk kellett, hogy öt világrész szenved a lelkiismeretlenség miatt, amivel az imperialista hatalmak, közöt­tük első helyen az Egyesült Államok, tűzzel és vassal belegázoltak békességre, nyugalomra és biztonságra vágyakozó százmilliók életébe, a harmadik világháború állandó fenyegetésével. Ez volt 1965 történetének sötét oldala, s bi­zony, ha nincs a Szovjetunió és a szocialista világ hatalma, és e hatalom mögött nem állna annyi emberség, mértéktartás, határozottság és felelősségérzet, nehéz megmondani, hol tarta­na már a világ... Vietnam, Dominika, Indonézia, a kínai—pa­kisztáni viszály a kongói, rhodesiai, közel-ke­leti események, államcsínyek és polgárháborúk zsúfolódtak össze egy esztendő történetébe-, amely ismét bizonyságát adja az imperializmus ; kegyetlen és telhetetlen hataloméhségének.; A vietnami nép hősies harcának csodálattal '• adózunk, azt a magunk szerény lehetőségei sze- ; rint mi is segítjük. Senkinek sem lehet kétsé- ; ge aziránt — a washingtoni kormánynak sem ; —, hogy a történelem a vietnami háborút az ; Egyesült Államok történelmének legsötétebb ; lapjain fogja számon tartani. Ez ma már a vi­lágközvélemény ítélete. A háborúk, az államcsínyek, a faji gyűlöl- \ ködés, a nyugatnémet revanstörekvések, a nem- zetközi politikában a nyers erőszak és a lelki- '■ ismeretlen intrikák elhatalmasodása szükséges- sé teszi a béke és haladás erőinek fokozott éberségét és összefogását- A békeharc fokozó- dása és további kiterjesztése 1966 egyik leg- nagyobb feladata, s ebből a magunk lehetősége szerint nekünk is teljes lélekkel ki keli ven- ‘ nünk a részünket. Hazánk nemzetközi tekintélye tovább nö- ; vekedett. Ez annál örvendetesebb, mert tűk- • rözi azt, hogyan ítéli meg a külföld belső hely­zetünket és fejlődésünket. Az állam erős, tár- • sadálmi és gazdasági rendünk szilárd, a nép ; hazafias egyetértésben támogatja a pártot a ; szocializmus építésében. Gazdasági alapjaink; egészségesek. Most a gazdaságfejlesztésben; fontos teendők állnak előttünk. Az 1966-ik évit terv végrehajtásának sikeres megindítása az *5 < esztendő első feladata. Az ország legjobb sz k- ' emberei dolgozták ki a határozatokat és *cor" mányrendeleteket. A végrehajtásnak m <Jvan~ • nak az érthető nehézségei, azonban ez't(en ur~ < rá kell lennünk, jóakarattal, szorosommal, < munkával, annak megértésével és '<■gyelembe-\ vételével, hogy a nemzet, az ors,a3 érdekéről< van szó. Néhány szót idegenbe szakadt magyar test­véreinkhez is kívánok szólni Sokféle, változa­tos szelek, talán viharok sodorták el okét ebből, a hazából. Az új év álkvtwából mindannymk- ( nak boldogulást, jó egészséget, kivártok. Bar-, hogy fordul a sorsuk, szívükben őrizzek meg > magyarságuk becsütését, szülőhazájuk szere- < tétét. Tapasztalni fogják, hogy önmagukat be- < csülik meg vele , < — Miután gondjainkról, problémáinkról rö- < viden szóltam., engedjék meg, hogy újév unna- I pén mindannyiuknak sok örömet és sikert kí­vánjak. Boldog új esztendőt! (Báejuí (i< . Szilveszter éjszakáján Egerben is zsúfolásig megtelteit 4 szórakozóhelyek. A Vádászkürtben' iff. Váradi Lajos és zene* kara szórakoztatta a vendégeket.­A Bisztróban újdonsült házaspár, ^gi'tnJ^az^évtől^^ technikus és ifjú felesége vidáman búc'z * -t A szerencsemalacot Kovács Károly, az egri lakatosáru- gyar dolgozója nyerte. (Foto: Kiss Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents