Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-19 / 15. szám
Amíg a rosszból jő lesz Futószalagon a traktor a Horti Gépjavító Állomáson /femm www? Az utóbbi két hónapban ötvenkilenc helyett 65 traktort javítottak meg a Horti Gépjavító Állomáson. Hét nagyjavítást terveztek, ugyanakkor 45 raktor főjavítását végezték el ;z idő alatt. Eredményükkel úlszárnyalták tavalyi teljesít- nényüket és kitűntek a többi ’.épjavító állomás közül is. A behavazott udvaron gépek orakoznak, hogy a beérkezés trendjében vontassák, jobbik Jetben vezessék javításra a hi- ás traktorokat. A nagy csar- ok egyik végében a hibafel- ételezéssel kezdődik a mun- a és mire a gép az ötvenmé- 'res utat megteszi, megjavít- a, átfestve vihetik vissza a ormelőszövetkezetekbe. Szűr-Szabó Gusztávval, a 'épjavító állomás igazgatójául követjük a gépek útját. — Lényegesen jobb feltétele mellett indítottuk az idei éli nagyjavítást, mint 1964- 'en. A beköszöntött korai hi- ■g miatt a szövetkezetek a "vezettnél korábban hozták rítani a gépeiket. Már no* mber 1-én megkezdtük a ja- tást és ennek köszönhetjük, >gy mezőgazdasági termelési rvünket 146 százalékra telje- tettük, az ipari vonatkozású irvelőirányzatunkat egymillió >rinttal túlteljesítettük. Két ""ben már elnyertük az élüzem imet, ez az év, reméljük, neghozza a harmadikat is... A csarnok lemezajtaján trak- o iák be. étféle szalagjavításra de kedtünk be. Az egyik da • az MTZ, másikon az X Oá traktorokat javítjuk. A rérbező traktorokat először a •a' ételező csoport veszi állapítják a hibákat, ■ajá egkezdik a szétszere- Az alkatrészeket a lúgos cs'Voa viszik, úgy kerül sze- ói. — ira a törzs és az al- hibás alkatrészek ki- ■e.- !, javítása folyamato- ha id. Á következő mun* hogy részegységenként el : a differenciálművet, k a sebességváltót, a majd rászerelik a futó- -ek . A kijavított traktort óbálja ki és csak hi- ian íllapotban engedi ki- ni műhelyből. A szalag elején Somodí La- s hibafelvételező kezdi a unkát, Smatrala Sándor, Lit- •i István és Csábi József ossák az alkatrészeket, ifi. Juhász István, Zsíros József szerelők javítják a traktor különféle részeit. Idős Juhász János a meós. A műhelyben mindenki tart tőle, mert a legkisebb hibára is ráakad — az pedig nagy szégyen, ha valamit újra kell javítani. hogy a nagyjavításra behozott traktorok helyett cseretraktort adnánk a szövetkezeteknek. Ehhez forgóalapként öt UTOS és öt MTZ traktort szerzünk be. Két UTOS traktorunk már van erre a célra, a többi beszerzésére az idén számítunk. nek az idei tervek, mit várhatnak a szövetkezetek? — Előzetes kalkuláció sze- I rint az idén 267 UTOS és MTZ \ traktort kell megjavítanunk. Ez a terv a termelőszövetke- I zetek javítási igényei szerint változhat. Szerződést ugyan nem minden szövetkezet köt velünk, de számítani kell arra, hogy az év különböző szakaszaiban javítani hoznak traktorokat. — Kapos Mihály főmérnök elkészítette a két traktortípus vezetőfülkéinek tervét. A fülkék sorozatgyártását rövidesen megkezdjük és a főjavított traktorokat olcsó, de célszerű fülkékkel szereljük fel. A csarnok kijáratánál egy kijavított traktor motorját járatják. A meós vizsgáztat. Csak hibátlan gépet enged kifutni a műhelyből. A feljegyzések szerint nagyon ritkán fordul elő reklamáció. Pilisy Elemér írnom kellene egy drámát arról, hogy.'.. Borzasztó: ezt megírta Shakespeare... Vagy arról egy vígjátékot, hogy... Ezt meg az a Moliere csinálta már meg előttem... Esetleg azt lehetne megírni, mondjuk egy humoreszkben, hogy a fiam megkérdi tőlem, hogy... Na tessék! Ezt meg Karinthy Frigyes írta meg már évtizedekkel ezelőtt.. Érdekes lenne egy regény is, amely arról szólna, hogy a háború és a béke és a... Ez sem jó. Valami Tolsztoj nevű ember írt — ahogy mondják — erről a témáról, s állítólag elég jól meg is írta azt a regényt Hát nem kétségbeejtő, hogy minden témát elírtak már az ember elől? A mindenit: most veszem észre, hogy mindazt, amit most itt leírtam, már azt is megírták! Hát érdemes ezek után írni? h-ő) Országos körzetekre osztják a rádiók, televíziók és a háztartási gépek javítását Fontos tudnivalók a CELKA tevékenységéről Somocfi Lajos hibafelvevö munkájával kezdődik a gépek Javítása. A fiatal szakember a szélszerelt traktor valamennyi alkatrészét megvizsgálja, hogy a rosszakat újra cseréljék át. — Tiz-tizennégy nap az átfutási idő. Lerövidíteni nem tudjuk, viszont gondoltunk már arra is, hogyan pótoljuk a szövetkezeteknek ezt a kiesést Már eddig is ügy javítottunk, hogy a traktorokba cseremotorokat szereltünk be. A következő lépés az lenne, Ezt a módszert 1967-től vezetjük be és ezzel megszüntetjük a várakozást, a behozott gépért megfelelő fizetési feltételek mellett azonnal kijavított gépet adunk. A bizalom alapjait a cseremotorokkal már megteremtettük. Milyen feladatokat JelenteAz Országos Tervhivatal elnöke, a Kohó- és Gépipari miniszterrel együtt, a múlt esztendő végén együttes utasítást adott ki a rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó és a háztartási gépek javításával kapcsolatban. Az új rendelkezések szerint a GELKA-naik kell átvennie az összes háztartási gépek garanciális és másfajta javítását a városokban és a vidéken működő szövetkezeti, tanácsi és egyéb közületi, szakipari vállalatokkal együtt —• A profilgazda a GELKa lett, míg a többi szakipari vállalat — a GELKA műszaki és gazdasági irányításával — mint profiltárs végzi javítási és karbantartási feladatát. A garanciális munkákhoz a GELKA-tól kapják az alkatrészeket és a GELKA-nak is számlázzák a munkákat A GELKA feladata lesz tehát a lakosság javítási igényeinek kielégítése, óriási feladat ez, hiszen csak a múlt évben mintegy 160 ezer mosógépet, 40 ezer centrifugát, 50 ezer hűtőgépet, 80 ezer porszívót 9 ezer padlókefélő gépet, sok ezer lemezjátszót és magnetofont vásárolt a lakosság. Ebben az évben pedig legalább 50 százalékkal több háztartási gép eladására számítanak. Ez azt jelenti, hogy tovább emelkedik a GELKA forgalma. A budapesti központtal rendelkező vállalatnak több mint kétezer alkalmazóija, 24 budapesti szervize és 13C vidéki szolgáltató üzeme van. Százhúsz gépkocsival és közel tízmillió forint értékben bérelt autókkal hozták és vitték a múlt évben a házartási készülékeket. Csak novemberben 100 ezer, decemberben pedig 150 ezer háztartási gépjavítást és karbantartást végeztek. Munkatársunk kérdést intéétmilliárd forint nagy ■* összeg, még népgazda« ti méretekben is. Ez az őszig tulajdonképpen rendelke- ;re állna, ha sikerült volna .■gvalósítani a felesleges készek csökkentése érdekében r évvel ezelőtt hozott hatá- atot, illetve azt, hogy az r — a szocialista termelés jának megfelelően — csak a ikségletek kielégítésére tereljen. A termelés és a szükséglet összhangjának biztosítása nem új keletű feladat. Magyarországon, de a többi szocialista országban is a közgazdászok munkájuk jelentős részét fordítják e probléma megoldásira. S hogy mégsem sikerült ebben a tekintetben alapvető javulást elérni, annak több oka van. A szubjektív okok közül kétségkívül az a legjelentősebb, hogy a vállalatok veze- . ;>i a termelés fejlesztésével ,em mindig tartják magukat a cárt- és kormánvhatározatokán megjelölt feladatokhoz, s népgazdasági érdeket gyak- 351 a vállalati érdek mögé elyezik. Az objektív okok közül élőnek kell megemlíteni azt, ogy tervezési rendszerünk ma már nem felel meg az ország gazdasági fejlettsége színvonalnak. A szocialista országok, s köztük hazánk gazdasága ép- -,en a termelőerők gyors fejődése miatt olyan periódusba érkezett, amikor a szükségleiek egyre differenciáltabbak, sokoldalúbbak lettek, s amikor ezek kielégítése a termelők, különösen a tervező szervek részére egyre nagyobb körültekintést igénylő, egyre nehezebb feladat. A termelőerők mostani fejlettségi színvonalának nem "mepf^ela' a túls-' jósán részit w-u fC’-vX.ői kapott A szükségletek és a termelés összhangja tervutatsítások rendszere, s így az indokoltnál centralizáltabh gazdasági vezetés során a termelés és a szükségletek közelebb hozása kevésbé biztosítható. Jl termelés és szükségle" tek közötti összhang hiányát nemcsak az említett és a szocialista tervgazdálkodást tévesen értelmező, a tervgazdálkodást bürokratikus elemekkel telitüzdelt szemlélet okozta. Hibás, túlzó volt a termelés primátusának értelmezése is. A termelés primátusa vitathatatlanul helyes megállapítás, amelynek értékét — mint a nem« borét — az idő csak növeli. Egyáltalán nem e fogalom hibája, hanem a miénk, hogy belőle egy időben túlzott következtetéseket vontunk le, amelynek zöngéi bizonyos fokig még ma is élnek tudatunkban. E hibás következtetéséknek az egyike — nagyoltan fogalmazva —, az volt, amely a termelés primátusát — persze nem kimondva, de a gyakorlatban — úgy értelmezte, hogv az nem eszköz valamilyen fontos cél elérésére, hanem — a cél maga. A termelés primátusa elvének elferdítése, az úgynevezett „fogyasztási” szemlélet elleni túlzott hadakozás nagyon is érzékelhető módon megnehezítette a szocialista gazdasági rendszer előrehaladását. Ebből a szemléletből fakad ugyanis az, hogy sokan és sokáig azl on delták, hogy a termelés fokozásának, hatékonyabbá tételének előmozdítói csak a termelés szférájában találhatók Ügy vélekedtek, hogy a termelés kizárólag attól válik intenzívebbé, ha maximálisan növeljük a termelési eszközöket előállító ágazatokat Ennek az elvnek az a része, hogy a bővített újratermelés hosszabb időszakon nem képzelhető el a termelési eszközök gyártásának megfelelő — optimális növelése nélkül, ugyancsak helyes. Azt gondolni azonban, hogy a termelés hatékonyabbá tétele egyedül a nehézipar maximális ütemű fejlesztésével megoldható, már tévedés. A termelés hatékonysága több tényezőtől függ. Ilyenek: a termelési eszközökkel való ellátottság' és azok kihasználásának mértéke; a munka termelékenységének színvonala; a helyes népgazdasági arányok; ezen belül az élenjáró ágazatok — például vegyipar — részaránya és mértéke és végül; a fogyasztási cikkekei való ellátottság. Ez utóbbi tényező semmiképpen sem azonosítható a termelés primátusát tagadó úgynevezett „fogyasztási” szemlélettel. Harcsak azért sem. mert a növekvő fogyasztás az ember igényeinek kielégítését szolgálja, azét az emberét aki — mint Marx mondja — a legfontosabb termelőerő. Könnyű belátni, hogy a termelés hatékonyabbá tételéhez, a modernebb technikához nemcsak korszerű gépek, hanem fejlettebb emberek is szükségesek. Az ilyen emberek kialakításában pedig rendkívül nagy szerepe van a korszerű igények felkeltésének és ezek mind magasabb szinten való kielégítésének. A korszerű fogyasztási cikkek bősége tehát éppen egyik feltétele a termelés hatékonyabbá tételének. mint a korszerű gép, a modernebb gyártási módszerek. A szükségletek kielégítése — termelési és fogyasztási szükségletek egyaránt — tehát » szocialista előrehaladásnak egyik fontos feltétele. Éppen ezért helyesek és követendők azok a meggondolások, amelyek megszüntetik a termelés primátusának vulgáris értelmezését. a minden részletre kiterjedő központi tervezés bürokratikus kinövéseit, és amelyek a társadalmi szükségletek maximális kielégítését tekintik a társadalom és a ter- m*;’és elsőrendű feladatának. A szükségletek jobb kielé“ gítése érdekében a közelmúltban is születtek és a jövőben is születnek különböző intézkedések. Ilyen például az az általános rendelkezés, hogy azoknak a minisztériumoknak a területén, ahol közvetlenül ilyen rendelkezés nem történt, 1966-ban jelentősen csökkentsék a kötelezően előírt tervmutatók számát. S hogy a termelés részleteit elsősorban a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat szabályozza. A szükségletek és a termelés összhangját hivatott segíteni a szállítási szerződési rendszernek a közeljövőben történő megváltoztatása, aminek az a lényege, hogy az eddigi rendelkezésekkel szemben a fogyasztók igényeinek érdek- védelmét jobban képviseli. Ebbe az irányba jelent újabb lépést a hitelek finanszírozásának az az új elgondolása, amely szerint a termelő vállalatok nem a termelési tervekre, hanem elsősorban a szállítási szerződéssel igazolt megrendelésekre kapjanak forgóeszköz-hitelt. A termelés és a valóságos szükségletek közelebb hozását célozza az a rendelkezés is, amely a termelő vállalatokat anyagilag érdekeltté teszi a külkereskedelmi értékesítés gazdaságosságában. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a vállalatok ne csak azzal törődjenek, hogy a termelési terveket teljesítsék. hanem azzal is, hogy a termékeiket a piacon — különösen a külföldi piacokon — minél jobb áron, minél jobb hatásfokkal értékesíthessék. ár az említett 1966. évi intézkedések csak néhány lépést jelentenek a termelés és a szükségletek közelebb hozásához, s bár a döntő lépést itt a gazdasági irányítás reformja fogja jelenteni, mégis e lépések igen fontosak. Hiszen mód van arra, hogy mindenki a maga munkaterületén — az új gazdasági irányítási rendszer általános bevezetése előtt is — érdekelt legyen megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek korszerűbb termelési eljárásokat,, olyan korszerű termékek termelését eredményezik, amelyek a társadalmi szükségleteknek az eddigieknél jobb kielégítését szolgálják. Dr. Garam József B zett a GELKA főmérnökéhez, Ustor Endréhez, aki a vállalat idei tevékenységével kapcsolatban a következőket mondotta; — Az országot javítási körzetekre osztjuk fel. Ez a lakosság szempontjából előnyt jelent, mert minden háztartási és híradástechnikai gép tulajdonosa pontosan tudja, melyik javítási körzethez tartozik, és ott ki a felelős a profiljába tartozó cikkek garanciális és másfajta javításáért Az új garanciális rendelet, amely 1965Í. október 4-én jelent meg, kimondja, hogy ha a vásárolt gépen ötször ugyanaz, vagy tíz. szer különböző hiba jelentkezik, a készüléket ki kell cserélni, s az új gépre további garanciát kell biztosítani. A rer delet szerint, ha a rádiót vág televíziót 15 napon belül ner lehet megjavítani, a felet —- kívánságára — kölcsönkészö lékkel kell ellátni. E célra már is 500 kölcsönkészüléket biztr sítottunk, amit szükség esete növelni is tudunk. — Szólni keD az antennákéi désről. Noha állandó tárgyak sok folynak a központi antei nák létesítésére, és szó van kötelező központi antennák elrendeléséről is, nem árt, ha a közönség megismeri ezt a nagy fontosságú problémát — Jelenleg — főleg a főváro-J si és vidéki lakótelepeken — 83 új házak teteje a tiiskésdisznö hátához hasonlatos. Televíziósantennák tömegei merednek a* ég felé. A szakszerűtlenül szerelt antennák nemegyszer olyan beázásokat eredményeznek* amelyek igen jelentős tetőkárokat okoznak. Kétségtelen, hogy az új házak építésénél költség- többletet jelentene a központi antenna felállítása, mégis kifizetődő befektetés lenne. Milyen kényelmet nyújt a lakónak, hogy amikor beköltözik az új lakásba, nem kell az antenna felszerelésével bajlódnia: csak! bedugja készülékének antennavezetékét a konnektorba és máris tökéletes vételt kap. Fontos lenne nálunk is, hogy az új házaknál és lakótelepülé- seknél a lakásokba már beépítsék a központi antennákhoz szükséges vezetékeket. Az ilyen antennákat jelenleg a Híradás- technikai Vállalat készíti, rm csak a karbantartásukra vállalkozunk. — Végezetül — mondotta a GELKA főmérnöke — arra törekszünk, hogy meprrövidítsüls a háztartási készül ki, avit si idejét és a laktse.H megelégedésére vé adatainkat. HXiPBJiAt 1966. január 1» t 7
