Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

Só - bányából és tengervízből Mit tudunk a nátháról? Fokozzuk a szervezet ellenállóképességét! — Vietnami Demokratikus Köztársaság: A Hal Chau sómocsarak értékes ásvány­kincsét a tartomány termelőszövetkezetei jó munkaszervezéssel egyre növekvő mennyi­ségben termelik ki. A sókitermelés ma már a napi 30 tonnnát is meghaladja. i— Külföldi Képszolgálat) (MTI A só kitermelése ősorégL A feínaiak már ötezer évvel ez­előtt bányászták. A régiek úgy hitték, hogy a só olyasva­lami, ami nem vész éJ, ami maradandó, ezen, a tartós ba­rátság, a szövetség jelképének tekintettek. Keleti népeknél ma is él ez a szokás, hogy idegenek, vendégek elé sót lesznek, ezzel fejezve ki jó- szándékukat és barátságukat Egyes arab törzseknél a szö­vetség ünnepélyes megkötésé­nél a kenyeret megsózzák Honnan szerezték az etribe- nek a sót? Ahol a természet­ben akadt kősót ott viszonylag egyszerű volt megszerzése — bányászták. Igaz, a sóbányá­kat általában a hatalmasok kerítették kézre!, a legtöbb országban a király rendelke­zett felettük. Es ahol nem volt sóbánya, ott sós források vizéből, vagy a tengervízből párolták, főz­ték a sót. A történészek vé­leménye szerint az első ipari sófőzdét a Földközi-tenger partján a rómaiak létesítet­ték. Tengervizet engedtek nagy tartályokba és a vizet elpárologtatták. A . scfőzést az angolok is a rómaiaktól ta­nulták. De már az Újvilágba érkező Kolombus is tapasztal­ta, hogy egyes bennszülött törzsek sós források vizéből vagy tengervízből vonják el a sót. Ma már nagyiparilag is előállítják a sót, mert nem­csak az ember táplálkozásá­hoz nélkülözhetetlen, hanem a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga. A modem kémia anyagaiból legalább 90 száza­léknak valamilyen formában köze van ehhez a nyersanyag­hoz. így ma só nélkül nem­csak az ember nem tud meg­élni, hanem az ipari civilizá­ció sem képzelhető ed. Az ötvenes évek vége felé ta­lálták meg az első, náthát oko­zó vírust, de ma már tudjuk, hogy ezt a mindennapos kel­lemetlen betegséget sok külön­féle vírus okozhatja. A leg­gyakrabban a náthát okozó úgynevezett rhino-vírusnak mintegy 30—50 típusa van. A felső légutak nyálkahártyáiban (esetleg a szem kötőhártyáján) szaporodnak el, de a gyomor­ba jutva elpusztulnak. A nátha könnyebben megte­lepszik a nyálkahártyán, ha annak a hőmérséklete a nor­málisnál 1—2 fokkal alaeso- ! nyabb, vagy ha vérellátása nem kielégítő. A vírusfertőzés után egy-két nappal tör ki o nátha és „szabály szerint” csak három napig tarthat Az elhúzódást már a nátha utóhatásai okozzák. Amikor a náthás tüsszögést az orr eldugulása, a váladék megsűrűsödése követi, ez már utóhatás. Annak a jele, hogy az orrban egyébként is jelen­levő, de különben betegséget nem okozó baktériumok meg­támadták a náthavírustól fel­sebzett és meggyengült nyál­kahártyát. A nátha emberről emberre általában a levegő útján cseppfertőzéssel terjed, de pél­dául a kézfejre rászáradt ví­rusok is továbbadják a beteg­séget. Náthajárványok is elő­fordulhatnak, bár ezek nem tévesztendők össze az influen­zával. (Utóbbi magas lázzal, tagfájdalmakkal és többnyire hosszabb lábadozással jár, míg a náthát csak enyhe hőemel­kedés, esetleg fej-- és , torokfá­jás kíséri.) Londonban mint­egy másfél éve az esővíz ösz- szegyűjtésével és megvizsgá­lásával megállapították, hogy honnan hozta magával az eső a náthavirust: mintegy „meg- locsolta" azzal a fővárost és hirtelen magasra nőtt a nát­hások száma. Tekintélyes kutatók azt ál­lítják, hogy tavasszal és ősszel nemcsak a változékony időjárás miatt olyan sok a náthás ember. Az évszakváltozás nyugtalan Ideg­állapotot okoz, és ilyenkor a legtöbb ember különösen fogé­kony a betegségre. Kétségte len, hogy az idegrendszer álla­pota a betegségekben, illetve azok elkerülésében jelentős té nyező. Kipihent, kiegyensúlyo­zott állapotban náthásak ! - ritkábban leszünk. Nátha elleni védőoltást az orvostudomány még nem is­mer, ezért a védekezésről a cseppfertőzés megelőzésére kell törekedni. Leghelyesebb a papírzsebkendS, melyet, egyetlen orrfúvás után elégetünk. A zsebkendőt és a náthavírussa! szennyezett egyéb tárgyakat lehetőleg ki kell főzni: a náthavírus már 56 C-fokon, fél óra alatt el­pusztul. A nátha iránti fogé­konyságot csökkenteni lehet elsősorban a szervezet edzésé­vel. Legfontosabb, hogy minél többet tartózkodjunk, mozog­junk a szabadban, tiszta, hideg levegőn, ruhánk legyen több­rétű, de ne a naptárhoz, ha­nem a hőmérséklethez alkal­mazkodjék. A szervezet ellen­állóképességének fokozására hasznosak a C-vitamin-tartalj mú gyümölcslevek, a savanyú káposzta és a citrom, valamint a csipkebogyó is. ~ n> — Elektromos áramfejleszti .szatyorban' w Különösen a lakott terület­től távol pihenő, nyaraló em­ber kerül oly körülmények közé, hogy szüksége lenne elektromos áramra, a főzéshez, világításhoz, rádiózáshoz, de nincs. Ezen is kíván segíteni az a kisméretű, jóformán „szatyor­ban hordozható”, 6.3 kg súlyú áramfejlesztő agregátor. melyet német mérnökök konstruáltak A kétütemű benzinmotorral hajtott dinamó 300—500 Watt elektromos teljesítményre ké­pes, és azt 2,2 liternyi üzem­anyaggal négy órán keresztül szolgáltatja, A túlterhelést a szerkezetbe épített thermoelem akadályozza meg, szükség ese­tén automatikusan kikapcsol. Építkezésnél, kempingnél, és háztartási áramzavarokná! egyaránt jó szolgálatot tehet a® elmés kis szerkezet. Ha a szomszédos bolygók Iá­iból Földünket alaposan szem- lúgyre vennék, hogy életünk őtkatt kifürkésszék, elsőként fényárban úszó vízierőmű- öriásokat pillantanának meg.' A villany­fény földi csil­logásánál nincs fenségeselás látvány. Az elmúlt év­ben a Szovjet­unióban óriási mennyiségű, ®9 milliárd kilowattóra elektromos energiát ter­meltek. Az erő­művek kapaci­tása egy év alatt több mint 10 millió kilo­wattal növeke­dett. Hogy érzé­kelhessük eze­ket a számada­tokat, ugorjunk vissza az 1920- as évbe. Körös­körül sötétbe burkolódzott városok és fal­vak, pislákoló petróleumlám­pák és kezdet­leges mécse­sek. Minden erőt leköt az intervenciósok és a fehérgár­disták elleni harc, de Lenin már a GOEL- RO-n, az ország villamosításá­nak tervén dol­gozik. Az egész világot meghök­kentette ez a teng amely sze­rint 30 szovjet erőművet kell felépíteni. Külföldön kevesen hittek e terv realitásában. A GOELRO-tervet 10—15 évre dolgozták ki. Az azóta el­telt idő bizonyította be, hogy a bolsevikok megtartották adott szavukat, a külföldi jö­vendőmondók pedig ezúttal is kudarcot vallottak. 1935-ben a - Szovjetunióban nem 30, ha­nem 40 erőmű adott áramot. A hajdani Oroszország a vil­Hetenként egy új Dnyeprogesz Atomerőművek — Az első dagályerőmű Óriásgenerátor — Szverdlovszkban. lamosenergia-termelés tekinte­tében is hátul kullogott, most pedig túlhaladta Angliát, Franciaországot, Olaszországot és Japánt, Európában a máso­dik, a világon pedig a harma­dik helyet foglalta ei. Most pedig nézzünk a jövőbe: 1970-re a Szovjetunió 800— 1000 milliárd kilowatt villa­mos energiát termel, vagyis annyit, amennyit jelenleg p,x USA állít elő. 1980-ban a Szovjetunió villamosenergia- terxnelése eléri a 2r(00—3ŰŰ0 milliárd kw-órát. Ez másfél­szer több, mint amennyit je­lenleg Földünk összes többi erőműve együttesen termel. Jelenleg nagyon fontos feladat a Szovjetunióban nagy telje­sítményű hőerőművek létesí­tése. A most előállított villa­mos energia 4/5 részét hőerő­művek adják. A számítások és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy hőerőmű­veket rövidebb idő alatt lehet üzemb eállítani, mint a vízi erő­műveket, építésük pedig az előre gyártott elemek felhasz­nálása következtében sokkal gyorsabb és gazdaságosabb. A hőerőművek építési üte­mének további növelése a fo­lyamatos termeléssel érhető el. A modern erőművek előre gyártott vasbetonelemekből ké­szülnek. A legutóbbi időkig 600 féle konstrukciót tipizáltak. Mindez lehetővé teszi, hogy lü80-ra 200 kerületi hőerőmű és 260 nagy teljesítményű hő­központ épüljön. Az elmondottak egyáltalán nem csökkentik a vízi erőmű­vek jelentőségét. Annak elle­nére, hogy a vízierőmű-építés sokkal több időt vesz igénybe, mint a hőerőműveké, és az építési költségek tetemes ösz- szeget tesznek ki, mégis a vízi erőmű által termelt energia rendkívül olcsó. A vízierőmű-építés fejleszté­se mellett szól az is, hogy a Szovjetunió a vízienergia-tar- talékok tekintetében az első helyen áll a világon. Amióta az amerikai „Grand Kuli” vízi erőmű a második helyre szorult a Volgái Lenin Vízi Erőmű mögött, a szovjet villamosipar szilárdan tartja elsőségét a nagy teljesítményű vízi erőművek és gépegységek gyártásában. A volgai óriások kivételével (Kujbisevnél és Volgográdnál) a vízienergetika kolosszusai Szibériában van­nak. Lenin szavai beteljesedtek. Az angarai óriás már a kom­munizmus építésének szolgála­A szovjet tudósok kísérle­teznek még a kimeríthetetlen erőforrást képező dagály mún- kára fogásán is. A kezdeti lé­pések biztatóak. Ha pl. a fe­hér-tengeri Mezenszkij-öböl- ben erőművét építenének, e* egyedül több energiát adna, mint: a Volgái, a bratszki és a krasznojárszki vízi erőművek egyi.ittvé%re. A további kísérle­tekre Murmanszk közelében megkezdték az első dagály­erőmű építését. Röviden ennyit a szovjet energetika fejlődéséről. Szinte hetenként kapcsolódik be az energiatermelésbe egy-egy új erőmű, amelyek kapacitása felér a dnyeprogeszi erőmű teljesítményével. Ilyen a fejlő* Magasfeszültségű kísérleti laboratórium csarnoka. mos energiát képes szolgáltat­ni. Egyedül ez az erőmű hat­szor több energiát szolgáltat, mint a Dnyeprogeszi Erőmű. A távlatok még grandiózu- sabb óriásokat ígérnek. Fel­épül a Szaján-Susenszkiji erő­mű 235 m-es gátmagassággal, 6 millió kWó teljesítőkép es­Végül néhány szót az atom- energetikáról. A Szovjetunió­ban adott áramot 11 évvel ez­előtt a világ első atomerőmű­ve, kapacitása 5 ezer kwo. volt. Ma már áramot adnak a szibériai, a novovoronyezsi,. a belojarszki és a melekeszkiji atomerőművek} dés üteme, élet ezt diktálja az N. Szapriktn I960, december 18* séggel, a Nyizsnyij-Obi 7 mil­lió 400 ezres, Nyizsnyij-Tu- gunszkiji 10 milliós, a Nyizs- nyij-Lénai 20 millió kilowat- tos teljesítménnyel. Ha az An- garának és a Jenyiszej nek is hasznosítják az energiatarta­lékait, még nyerhető évente több mint 200 milliárd kwo. villamos energia. Ez több mint kétszerese a Szovjetunióban 1950-ben termelt villamos energiának. Az új módszerek teszik le­hetővé, hogy 1980-ra 180. nagy teljesítményű vízi erőművet. építsenek fel. tában áll, a Bratszki Vízi Erő­mű 16 gépegysége 3,6 millió cw-os teljesítményével ellátja i kelet-szibériai energiarend­szert. Befejezték a kísérleteket §s elkezdték az angarai vízi Lépcső harmadik szakaszának, nz Uszty-Ilimszkij Vízi Erőmű építését. Tervezett kapacitása 4,3 millió kWó. A Szovjetunióban folyó épít­kezések közül különösen nagy jelentőségű, a Szibériában lé­tesítendő Krasznojarszki Vízi Erőmű,' melynek 10 gépegysé­ge 500 kw-os teljesítménnyel évente 20 milliárd kWó villa­

Next

/
Thumbnails
Contents