Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Á művelődés fontos láncszemei a népfrontbizoftságok Gyógyszertár — receptek nélkül Micsoda újítás nyomán működik olyan gyógyszertár, ahol nem kell receptet bemutatni? Az igazság az, hogy se­hol. Ez a gyógyszertár, ahová most ellátogatunk, a gyön­gyösi Bugát Pál Kórházhoz tartozik, felújítása, teljes felsze­relése még nem fejeződött be, de annyi már most megálla­pítható, hogy majdnem minden szakmai igényt szinte a tel­jesség fokán elégít majd ki. És az is igaz, hogy ide nem lehet csak „úgy” bejönni egy recepttel, mert a gyógyszertár csupán a kórház gyógyszerszükségletét biztosítja. Kiss Ferenc, a „félig kész” gyógyszertár vezetője kalau­zol bennünket. Tőle tudjuk meg, hogy egyelőre csak szinte elosztó szerepet töltenek be, a laboratórium és a steril-labof még nem üzemképes. A különböző műszerek már ott sora­koznak az egyik helyiségben, amiket büszke örömmel mutat meg Kiss Ferenc, mindegyikhez fűz magyarázatot, mindly hangsúlyozva, milyen jelentős eszközei ezek a jó gyógysze­részi munkának. — Gyógyszerellátásuk milyen? — kérdezzük először. — Jobb, mint a városi gyógyszertáraiké — válaszolja. — Amennyiben? — Nálunk olyan készítmények is rendelkezésre állnak> amit kint nem lehet megkapni. — Nem teremt ez hátrányos helyzetet a kinti betegek részére? — Sőt! Itt van például a Methicülin. A gennykeltő kór­okozók ellen ma a leghatásosabb nálunk. Ha mondjuk ígyl közforgalomba is kikerülne ez a gyógyszer, már elterjedése könnyen kialakítaná a vele szemben ellenálló kórokozók tör* zsét, tehát elveszítené hatékonyságát. — Térjünk át a másik kérdésre. Honnan tudják a köri ház orvosai, milyen gyógyszerek állnak a rendelkezésükre? — Legalább havonta konzultálunk. Ilyenkor minderet megbeszélünk. — Van-e lehetőség itt valami új összetételű gyógyszer előállítására? — Hogyne. Ha szükséges, az orvosok kérésére olyan gyógyszert is ki tudunk keverni, ami eltér a megszokottól. Az együttműködés ilyen módon is biztosított és teljes. — Előfordult már, hogy olyan gyógyszer kellett, aná nincs meg itt a gyógyszertárban? — Ez is megtörtént. De fennakadás nem volt. Vagy a városi gyógyszertárban, egy esetben predig az egri kórház steril laboratóriumában készítettük el a kívánt gyógyszert. Ha meglesz a mi steril-laboratóriumunk, amit legkésőbb januárban birtokba vehetünk, számításaink szerint, ilyen külső segítségre nem lesz többször szükségünk. — Végül még egy kérdést: milyen a kapcsolat a gyógy­szertár és a kórház között? — Minden vonatkozásban a legteljesebb. Személy sze­rint is, de tárgyi vonatkozásban is. Mindent megkapunk, amire szükségünk van. A mostani rekonstrukció is ezt bizo­nyítja. Még annyit a jellemző adatokhoz, hogy havonta mintegy háromszázezer forint értékű gyógyszert használnak fel csu­pán ebben a kórházban a betegek gyógyítására. Ezt az ősz- szeget érdemes megjegyeznünk, nem csekélység. Azt bizo nyitja, hogy társadalmunk minden lehető segítséget megad itt is a rászorultaknak. Szoktunk erre gondolni, amikor a juttatásokat vesszük számba? Lám, mégiscsak érdemes volt ebben a „különös”, ahogy mondtuk: recept nélküli gyógyszertárban néhány percet el- toltenünk. (gnrf) Ennél valamivel több alkat­része is van egy gépkocsinak* azonban, hely hiányában nem soroltuk fel, s egyébként is egy tanulóvezető szempontjá­ból — gyakorló vezetés idején — ezek a legfontosabbak, plusz a sebességváltó és a gáz­pedál. Ismeretes az is, hogy előfordul a fék és a gázpedál felcserélése, amely már vont maga után több napon túl gyógyuló sérülést az autós-tör­ténelemben. Kapcsolni tudni kell. A sebességváltóval is, a reflexekkel is. Némi műszaki ellenőrzés után Nagy Miklós, a Hatvani Konzervgyár dolgozója ült be a vezetőfülkébe. Győri Istvánt váltja fel, aki jelenleg italbolt- vezető, és szakmát szeretne cserélni. Minden a vizsgától függ. Amíg a váltás tart, gyorsan elmondom, hogy a KPM Autó- közlekedési Tanintézete most Hatvanban tartja foglalkozása­it, hatvankilenc jelentkező ré­szére: 62 hivatásos, 7 pedig „maszek”. Autótulajdonos, vagy ezután szeretne az lenni... A tízhetes tanfolyamon a te­hergépkocsival 25 órát, sze­mélygépkocsival 20 órát. kell vezetni. Váltás kétóránként. A többi tárgy: KRESZ, műszaki és szerelés, három elméleti ok­tatóval az élen. Beszállunk. Az oktató Bala­toni János. — Először az ellenőrző lám­pát bekapcsoljuk, izzítunk — mondja a részfeladatokat az oktató. — Így... Most az önin­dítót, gáz ... Kuplung, lehet kettesbe kapcsolni, lassan visz- sza... KUPLUNG, FÉK ... .. ü ... Győri István figyelmesen hallgatja Balatoni János oktató tanácsait. 4 f'MPÜ-MSG­1965. december 3., péntek kezni. Egy személygépkocsi, látva a nagy „T”-betűt, elnéző­en dudál, érdeklődik, hogy merre is akarunk menni? Jobbra fordulunk. —■ A sebesség 40 kilométer. fék. Anélkül kapcsolunk vi.sz- sza. Tessék, csinálja... Jól van. Engedelmeskednek a fogas­kerekek. Semmi tiltakozó csi­korgás, köszörülés. A tekintet tükörbe néz, mehetünk. Illetve fordulhatunk. — A kocsi marad a betonon — figyelmezteti a helyes kor­mányforgatásra Balatoni Já­nos. — Ez vizsgán már egy Kalotaszegi, keresztöl téses, azsúrozásos, borsókás, subri- kás, mesterkés minták néznek t rossz pont. Három rossz pont pedig már bukás. — Ezt mór nekem mondja az oktató. Kis kutya próbálja ijesztget-! ni a nagy autót. Vékony han­gon ugatja, s szalad mellette,' aztán, amikor látja, hogy nem méltó versenytárs, véleményé­vel egy sarokhoz vonul, majd visszatér ellenőrizni a háza tá­ját. ! Gödrös, latyakos utcában járunk. A tanulóvezető hármas­ba kapcsol. Egyenes az utca, nem látni egy lelket sem. így nyugodtan beszélhet hozzám is az oktató, Balatoni János „egy a tizenkettő közül”. Tizenkét oktató foglalkozik a tanulóve­zetőkkel. Nyugdíjas, harminc éve megvan a jogosítványa. Sok helyen vezetett, legtöbb ideig a fővárosban. Márpedig, aki ott „hajt”, tökéletesen megtanul vezetni. , — Nehéz a volán mellől el­szakadni. Nemcsak az ötszáz forintért. Ha egy tanulóvezető jól vizsgázik, az az oktató ered-j ménye is... Hiszen érti. , Persze, hogy értem. Hivatás, munka. Megnyugtató egy nyug­díjas embernek, hogy azért csak van még rá szükség! Most nehezebb feladat kö­vetkezik. Keskeny, roppant szűk utcába fordulunk be. A. gépkocsinak szűk, A vezetőnek is. A két visszs.nillantó tükör alig tenyérnyire húz el a falak mellett. Hassan haladunk, szin­te lépésben. Méterek. Óvatos­ság és fiffvétem ... Rákerült, nem súroltuk a falat. Már csak fi V-Í-Pafrílll'ic; loetf MiVIrvc vnfi iA] \rr\T~*-s\ff í r-rpc*_ rpOT) v>onrf rvV+otó r»P ■pí T? o 1 •-> -f rv*-1 j is V*1+**V <?,+ 511 JnVn? Ó" T £>nr\q 0V+*5­frvj^ •^roc!'yib ríf r?re%-f r» vezetőket. Izzítás, önindító, k’mtung... c Vizsga december tizenkilen­Káta? Gábor le a polcokról — a szőttesekre ráhimezve. A Hevesi Háziipari Szövetkezet recski himzőrész- lege a régi hagyományokat újjáélesztve a falu és a kör­nyék asszonyainak biztosít munkát és hírnevet a hevesi hímzett szőtteseknek. 1957-ben alakult himzőrész- leg ma már a Szovjetunióba, Hollandiába, Nyugat-Németor- szágba, Norvégiába, Svájcba, Svédországba exportálja a hím­zett szőttes futókat, szemüveg­tokokat, alátéteket, blúzokat, kötényeket, párnahuzatokat, tűpárnákat. (Angliába tojás­melegítőt is, nehogy kihűljön a vendéglőben készült három­perces tojás, amig a pincér ki­viszi.) Régről itt maradt „tudo­mány” Recsken a hímzés és főleg a kalotaszegi. Az asszo­nyok „beleszülettek” ebbe a mesterségbe. Nyom nélkül, vagyis előnyomás nélkül hí­meznek szálon varrva a hagyo­mányos motívumokat és új terveiket is. Három népművé­szünk van, közülük az egyik Bárdos Sándorné — a részleg vezetője — saját tervezésű mintáit is elfogadta a Népmű­vészeti Vállalat. A vállalat fővárosi bemutató- termében gyakran rendeznek kiállítást a recski hímzoasszo- nyok — 150-en vannak, 50-en pedig Bodonyból — munkái­ból. A lipcsei vásáron is bemu­tatták művészetüket. Most karácsonyra készülnek, aktuális motívumokkal látják el a szőttes szettéket (futó és alátét) és a térítőkét. Nyugat- Németországba exportálják a Sprüger cégnek. (b) Recski hímzés Angliában Kalotaszegi a hagyomány Saját tervezésű motívumok Mehet bátran. Régen vezet és jól. Nem kell idegeskedni... Az oktató dícsér és bírál. És feladatokat ad. — Előfordul, hogy elromlik a állandóan az útra szegeződik. Vigyázni, figyelni! Üjabb út­kereszteződés, az irányjelző lámpa a bal oldalon pislog. A tanulóvezető a visszapillantó S a nagy Csepel gépkocsi ki- döccen a tehetetlenségből, rá­araszol az útra, egyre gyor­sabb, egyre bátrabb. Az „in­dexről” nem szabad elfelejt­Népfront — különösen a megye művelődés szempontjából sze­gényebb falvaiban — kifejt A Népfront nem is titkolja, hogy a párt- és tanácsszervek, a tár­sadalmi szervezetek — különö­sen a TIT és a Nőtanács — hat­hatós közreműködése nélkül nem tudna megfelelni vállalt feladatainak. De a társadalmi munka így teljes és eredmé­nyes. Az eddigi munkát is fokozni kívánja a Népfront több irányban. Át­gondoltabb és megalapozott terv szerint akarnak működni a bizottságok. Községi szinten is előkészítik a szorosabb együttműködést a TIT-tel és a többi tömegszervezettel. Fokoz­zák az agitációt az analfabétiz­mus felszámolása érdekében: itt a meggyőzésben az egyének­ig kell eljutni. Szorgalmazzák az eddiginél fokozottabb mér­tékben a világnézeti nevelést, a bel- és külpolitikai kérdések­ről szóló ismeretterjesztő elő­adásokat, amelyek a szocialista társadalmi rend célkitűzéseit ismertetik és magyarázzák. A Népfront szervező, irányí­tó tevékenysége hasznos társa­dalmi munka. Céljait a kong­resszus által előírt feladatok határozzák meg. Nem tűnik fe­leslegesnek ezt a munkát a kritikai ismertetés fényébe állí­tani, hogy hasznát, eredménye­it és további tennivalóit feltár­juk. Kinek-kinek a maga ta­nulságára. ff- aj s megyei tsz-üdii tőjében üdülőjében a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és az Állami Biztosító Igazgatósága nyújt a kiváló aktivistáknak kellemes üdülést és szórako­zást. Az üdülők ellátogattak Hajdúszoboszlóra, megnézték Debrecen nevezetességeit is. A debreceni színészek és a népi együttes műsoros estet adtak tiszteletükre. gazdaság! szaifcpropaganda. Na­gyobb eredményt és továbbfej­lődést azonban csak akkor le­het remélni, ha az országos szervek nagyobb és hatható­sabb segítséget nyújtanak a Népfrontnak: az eddigi filmek és szemléltető eszközök idővel elavultak és elavulnak, ezek helyébe korszerű eszközöket kell mozgósítani a propagandá­ban. A helyi ünnepek előkészítésének a gondja is a Népfronté. Az ünnepek adta alkalmakat felhasználják a já­rási bizottságok és aktivisták a szocialista tudatformálásra. A Népfront részt kér és vállal minden nemzeti és nemzetközi ünnepünk rendezéséből, növeli a családi ünnepek számát is. A Béike-világtanács által javasolt évfordulók megünneplését a népfrontbizottságok szervezték és szervezik, a lehetőségek és igények keretein belül — szép sikerrel. Emlékezetesek marad­tak a kiállítással és filmvetítés­sel egybekötött ukrán napok. Nagyon helyesen ünnepszám­ba veszi a Népfront azt is, ha az irodalmi színpadok lelkes fiataljai megjelennék a falvak­ban, szervezési szorgalmával támogatja a versmondókat, a pódium-műsorokat. Nehéz teljes képet adná a népfrontbizottságok és aktivis­ták odaadó fáradozásáról. A nagy számok fárasztó sora nél­kül, jelzésszerűen igyekeztünk vázlatosan ismertetni azt a szorgalmas munkáit, amit a Tíz Heve az ország első Az egyétlen magyar tsz-üdü- lőben jelenleg 14 megye leg­jobb népfront-aktivistái töltik szabadságukat, köztük tíz He­ves megyei is, a káli, a szihal- mi, a mezőszemerei, az aldeb- rői, a bélapátfalvi és a gyön­gyösi Hazafias Népfront-bizott­ság tagjai. A debreceni Nagyerdőben, az ország egyik legmodernebb rácsondi népfrontelnök lelkes felvilágosító munkája a cigá­nyok között A könyvbarát- mozgaSom a szorgalmas munka nyomán megyénkben jelenleg szépen fejlődik. Balaton, Tamazsa- dány, Visznek, Nagyút, Táma­szén tmi ki ós, Vécs és Domoszló községekben korszerű könyvtá­rakat építettek. Feldebrőn a Népfront mérnök-aktívái tár­sadalmi munkában tervezték meg a 300 000 forintos kivite­lezésű költséggel megvalósuló községi könyvtárat. Egyre szé­lesedik az olvasómozgalocm: a füzesabonyi és gyöngyösi járás­ban a lakosság 20 százalékát is eléri a rendszeresen olvasók száma. Az író—olvasó találkozók is inkább ezekben a járásokban honosodtak meg, míg a péter- vásári járásban az ilyen irányú érdeklődés nem élénkül. Nem mintha a • pétervásári aktivis­ták nem tettek volna meg min­dent a művelődés előmozdítá­sára. Az előfeltételek a tovább­lépésre, az előrehaladásra is itt a legkedvezőtlenebbek. A honismereti munka a biz­tató kezdetekhez képest visz- szaesett, mindössze 4—5 község­ben folyik rendszeres honisme­reti foglalkozás. Pedig a me­gyében lévő múzeumokra, az Egri Tanárképző Főiskolára és a megye középiskoláira bátran és gazdag segítség reményében támaszkodhatnak az aktivisták. A szakoktatás már sokkal nagyobb eredményt hozott a Népfront munkájában. Különösen sokat tett a Nép­front a mezőgazdasági szak­munkásképző iskolák benépesí­téséért. Egerben, Hevesen és Pétervásárán működik szak­munkásképző iskola és reális az a ten?® hogy a felsőbb álla­mi oktatási intézményekkel együtt 1970-re másfél ezer nö­vénytermesztő, két és fél ezer kertész, valamint másfél ezer állattenyésztési szakmunkással gazdagodjék a megye. Sikerrel küzd a Népfront a mezőgazdasági szocialista bri­gádmozgalom elterjesztésért is. A járásokban folyik a mező­A Hazafias Népfront Hl. kongresszusa alapvető feladat­nak jelölte meg a Népfront bi­zottságai számára az általános műveltség fejlesztését, az egy­séges népművelési tervek támo­gatását, a szakoktatás segíté­sét, a helyi jellegű ünnepek előkészítését. A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága nemrég fe­jezte be felmérését: hogyan is feleltek meg járási és községi bizottságai, aktivistái az elmúlt oktatási év során a kitűzött fel­adatoknak. A Népfront harmadik kong­resszusa óta jelentősen javult és mélyült a járási és községi népfrontbizottságok szervező, ellenőrző, irányító és elemző munkája. A párt- és tömegszer­vezetekkel karöltve működnek a bizottságok és az ilyen össze­fogás eredményesebbé, hatéko­nyabbá teszi a bizottságok munkáját. Említésre méltó, hogy a kongresszus óta egye­dül a pétervásári járásban 35 esetben önállóan, öt esetben más szervekkel közösen, a nép­frontelnökségek és bizottságok megvitatták a fontosabb műve­lődéspolitikai kérdéseket Az ilyen viták során megtárgyal­ták a művelődésügy egy-egy ágát A felnőttoktatás A dfolgozók iskolájának bein­dítása érdekében a népfront- aktivisták alapos munkát fej­tettek ki. Csaknem házról ház­ra jártak a Népfront emberei, ennek eredményeképpen az el­múlt esztendőiben az egri járás hét községében 269-en iratkoz­tak be a dolgozók iskolájába, s ezek közül 226-an eredményes vizsgát is tettek. Ma még nagy a lemorzsolódás, mert az üze­mek egy részében a vezetők nem ismerik.-fel az egyéni és társadalmi érdek összhangját — éppen a felnőttoktatás eseté­ben. A Népfront aktivistái tevé­kenyen vesznek részt az anal­fabétizmus felszámolásában is. Ezen a téren a gyöngyösi és hatvani járásban dicsekedhet­nek jelentősebb sikerrel. Köve­tendő példának említhető a ka-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents