Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
Saliide, Cuba! Az önkiszolgálás és a bolti „szarkák" (Befejező rész.) Üj fények Havanna felett Ahogy visszatértünk Varade- íőból és az országban tett körutazásról, a búcsúzás napjai következtek Havannában. Ku- porgattuk az időt, az órákat, hogy minél több látnivalóra jusson belőle s ez ügyben az éjszakákból is el-elcsíptünk egy-egy kiadós vitára, beszélgetésre. Még jó néhány ismeretet kellett kiegészíteni az ország szociális viszonyairól, az ellátás, a mezőgazdaság, az ipar, a politika sok-sok részletkérdésben, a szocialista országok és Kuba viszonyában kellett eligazodni, és ráadásul adós voltam egy látogatással Pascualnak is, az El Mundo című lap újságírójának, aki nemrég megyénkben járt s szeretett volna néhány hírt hallani Egerről, Abasár- ról, ahol kellemes napokat töltött Erőltetett ütemben pergettem tehát a látogatásokat, interjúkat megbeszéléseket Különösen tanulságos volt fezek közül egy magyar traktorszerelővel és feleségével e1- töltött este, az egyik felhőkarcoló 9. emeletén, ahol szépen berendezett lakást kaptak. A fiatalasszony leginkább az ellátás kérdésével foglalkozott Miközben mutatja a szobákat az éléskamrát, rövid áttekintést ad a háziasszonyi gcndokróL — Olyan szokatlan volt az éfeő időben, hogy itt jó néhány élelmiszer és iparcikk esak jegyre kapható... De most már mindinkább javul a helyzet Tojást már lehet szabad piacon is venni, hús is több van s ruhákat cipőket is lehet jegy nélkül vásárolni. Igaz, otthon nem szoktunk ehhez hozzá, de hát... tudja, hogy milyen nehéz helyzetbe került Kuba, amikor az amerikaiak gazdasági blokád alá vettek bennünket — Észre sem veszi, hogy már ő is „kubaiul8 gondolkodik pedig nem 30—35 százalékkal mérsékelte a lakbéreket — És különben is szívesen kifizeti az ember, mert az összes pénzt új lakások építésére fordítják. Biztosan járt Kelet-Havannában, az az egész lakótelep ebből épült — Igen. Amint néhány napja autóval áthajtottunk a tengerszoros alatt vivő alagúton, pazar lakóépületek egész sora fogadott, valóságos városrész, amelybe az egykori nyomornegyedekből, külvárosi viskókból költöznek a lakók — idézem fel az új lakótelepről őrzött benyomásaimat. Aztán következik az elmaradhatatlan kubai ízek eldorádója: a vacsora. Nyitányként fehér rummal, a bacardival. A háziasz- szony szívesen kínálgatja a mangó-dzsemet a kókuszt, a jégbe hűtött narancslevet, a Coca-Colát, miközben bizonygatja, hogy bár ellátási nehézségek vannak, azért a kubai ipart segítő, tervező szakembereknek igyekeznek mindent megadni. — És fordítva is... — kapcsolódik a beszélgetésbe a férje s említi a főváros hatalmas kikötője fölött örökké égő gázlángot, mint új fényt Havanna egén. — Ez a hatalmas finomító szovjet olajjal dolgozik, néhány tartományban már magyar traktorokkal szántják a földet. A mi fiatal szakemberünk is ezeknek a gépeknek biztonságos működését segíti — de bármerre jártunk Kubában, láttuk az IKARUS autóbuszokat, a hazánkból érkezett villamossági cikkeket. Elmondták, hogy több mint száz magyar szakember segíti a kubai egészségügyi hálózat fejlesztését, malmok, ipartelepek építését, hallottunk a magyar segítséggel épülő üveggyárról, telefonközpontokról, hűtőkocsikról s hogy speciális gépek múlva is lesz itt ilyen gond — fejtegeti a fiatal traktorszerelő és azt bizonygatja —, hogy bármily szokatlan volt ez aző számukra is, de való, hogy ezek a nehézségek nem csüg- gesztik el a kubaiakat, sőt mondhatni: derűs igyekezettel Forriente asszony is segített meggyőzni, aki családjával együtt Havanna egyik nyomornegyedéből került egy disszidált, gazdag kubai elhagyott villájába és azóta is megkülönböztetett figyelemmel gondoskodnak gyermekeiLakások Havanna belvárosában, ahová a viskókból köl főzlek az új lakók. Sra asszony fiacskájával, akinek felneveléséhez nagy se* gítséget kap az államtól. te olyan régen került a szigetországba Budapestről. Háziasszonyi büszkeséggel vezet körül a lakásban, magyarázza, hogy a fizetés 10 százalékát kell itt lakbérként fizetni, de ez jóval kisebb összeg a forradalom előttinél, mert Castro egyik legelső intézkedésével 4 /'MiPimiG-, J965, december 23., szerda segítik az ipart és a szállítást. Természetesen nemcsak a miénk, szovjet repülőgépek, csehszlovák traktorok, kínai élelmiszercikkek, csehszlovák iparcikkek s felsorolni is lehetetlen a segítség ezerféle megnyilvánulását, amelyet láttunk a szigetország földjeit, gyárait, üzleteit járva. — Mindez sokat segít Kuba gazdaságának az ellátás megjavításában, de hát... még ez is kevés. Olyan mélyről kelleti indulni, hogy még évek próbálnak alkalmazkodni s változtatni e rendkívüli körülményeken. — Azt mondta a minap is az egyik szövetkezeti vezető, mikor az alkatrészellátás akadozását vitattuk: „Ha veletek összefogunk, megoldódik rövidesen a kérdés.” összefogni a barátokkal. Sokszor elhangzott ez a megállapítás a kubaiakkal való beszélgetés során, és mintha ezt támasztották volna alá azok az újabb és újabb bejelentések, amelyek arról szóltak, hogy Raul Castro látogatása után milyen új szerződéseket kötött a kubai kormány a szocialista országokkal, mennyivel több iparcikket, élelmet kap a szigetország átmeneti nehézségeinek leküzdésére. Összefogni a barátokkal 114 És Kubának nagyon sok ilyen barátja van. Nemcsak a szocialista országokból. A képző- művészeti főiskolán vezetőnkről kiderült, hogy Uruguayból jött segíteni a fiatal kubai festőknek, amikor meghallotta, hogy győzött a forradalom és szükség van magas képzettségű tanárokra. Állandó kísérőnk, Matild asszony férje Chiléből érkezett ide, hogy a tervezésben segítsen a nagy feladatok előtt álló kubai népgazdaságnak: Az iskolaváros pedagógusai között venezuelaitól kezdve franciáig sokféle nyelvű, nemzetiségű, segítőkész emberrel találkoztunk És ezek a „tovarisok”, vagy „kompanyerók” nagy megbecsülésnek örvendenek a fővárosban éppúgy, mint vidéken, munkahelyen, utcán, üzletekben, mivel nem éreztetik azt a felsőbbrendű gőgöt, amely korábban a gazdag amerikai üzletembereket, túristákat jellemezte. Tudják róluk, azért jötték, ők is azon munkálkodnak hogy mielőbb túl legyen Kuba az amerikai szállítások elmaradása miatti gazdasági ellátási nehézségeken. Országjárásunk meggyőzött arról, hogy az akadozó ellátás ellenére is összehasonlíthatatlanul több jut a munkásoknál!, földműveseknek a közszükségleti cikkekből, lakásból, mint a forradalom győzelme előtt. És különösen a többgyermekes családok ellátását tartják igen fontosnak Errol Sra Olivia ről, ha tej, gyümölcs, cipő, ruha elosztásáról van szó. „Ezért érdemes dolgozni és ha kell, harcolni is” — mondták kubai ismerőseim, amikor a múltról, jelenről és jövőről esett szó. S mikor fenn, a repülőgépen, útban hazafelé, még egy pillantást vetettünk a távolodó kubai földrész felé, ez jutott újra az eszembe: munka és harc. Ügy nézett ki, mint egy óriás krokodil, amely az USA felé fordítja fejét Csak egy tábla hiányzott előle, rajta ilyesféle felirattal: „Vigyázat, ...ha bántják, harap.,. De barátait nagyon szereti.” S ennek a jóleső érzésnek melege segített átvészelni a kubai forró napok emlékét, idézve Murmanszk jeges levegőjét, Moszkva hóviharát amikor a majd 14 órás repülőút után a nyárból a télbe érkeztünk Kovács Endre , Szocialista kereskedelmi hálózatunk fokozatos kiszélesítésén belül a lakosság áruellátásában jelentős szerepet töltenek be az egyes árucikkek eladására biztosított önkiszolgáló boltok. Az elárusításnak ez a formája, az árucikkek természetes közelsége azonban egyes gyengébb jellemű vásárlókat olyan kísértésbe ejthet, amelynek nem tudnak ellenállni ... Gyöngyösön az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat L számú árudájában — ez a város legforgalmasabb önkiszolgáló boltja — az utóbbi időben igen elszaporodtak a kisebb lopások, amelyek 200 forint értékhatárig nem bűncselekmény, hanem szabálysértést képeznek. Bánfalvi Anna, a városi tanács szabálysértési előadója szerint a feljelentések 40 százaléka a társadalmi tulajdon megsértésével kapcsolatos, ezen belül pedig első helyen a bolti lopások állnak. A kiszabott pénzbírságok 50—500 forint között ingadoznak, az eltulajdonított értéktől és az elkövető anyagi körülményeitől függően. Vajon megérte-e ? A lopott áruféleségek értéke általában kisebb, de a büntetés a becsületükön esett csorbát is hozzászámítva már súlyosabb. B, L.-nét pl. 18 forintnyi édességáru jogtalan eltulajdonításáért 300 Ft-ra bírságolták, B. J.-né 35 Ft értékű hentesáru miatt 350, M. V.-né 50 Ft értékű csokoládéért 400, B. Gy.-né pedig 94 Ft értékű élelmiszerért 500 Ft bírságot fizethet Sajnos akadnak visz- szaesők is, akiknél már súlyosabb értékelés alá esik az elkövetett cselekmény. Másodízben elvitt 4,50 Ft értékű édesség miatt B. L.-né 200 Ft-ra, R. V.-né pedig 400 SVra lett bírságolva. Mit mond a boltvezető? Kunsai Gyula a Fő téri E sz. áruda helyettes vezetője az elszaporodott lopások egyik okát abban látja, hogy a központi helyen lévő üzlet eléggé zsúfolt. A reggeli és az esti nagy forgalom kedvező feltételeket teremt a rossz szándékú „vásárlók” részére. Az üzleti dolgozói azonban mindent elkövetnek a magukról megfeledkezett vásárlók leleplezésére, amelyhez már több esetben nyújtotak konkrét segítséget a becsületes vásárlók is. Hiszen valamennyiünk erkölcsi és jogi kötelessége a társadalmi tulajdon megvédése, vagyis nem lehetünk közömbösek a bolti „szarkákkal” szemben. Az eleinte sok vitára okot adó önkiszolgálási rendszer bevált a kereskedelemben, de van még tennivaló. Az árucikkek bősége, azok hozzáférhetősége a fogyasztók jogos igényeinek vagy szükségleteinek kielégítését szolgálja. A. szocialista embertípus kialakításának és a társadalmi tulajdon védelmének elve szoros kapcsolatban áll egymással: A gyakorlat azt mutatja, hogy a társadalmi tulajdon ma már nem a szükség, a muszáj miatt szenved csorbát. A néhány forintos bolti lopást elkövetők nagy része a közepesnél jobb havi jövedelemmel rendelkezik, sőt olyan eset is előfordult, amikor egy 3800 Ft havi keresettel rendelkező férj felesége 5 doboz „Velence” cigarettával akarta reprezentációs házi szükségletüket kielégíteni, de a 40 forintot sajnálta érte, s így „csekély” 500 forintjába került Az elkövetők megfelelő nevelésével és szigorúbb felelősségre vonással azonban fokozatosan fel lehet számolni ezt a rossz „szokást^ Dr. Sándor József K&p szöveg nélkül Egy kísérlet és eredménye A Gyöngyösi Irodalmi Klub bemutatója A kísérlet azoknak a fiataloknak a nevéhez fűződik, akik Gyöngyösön a Városi Művelődési Ház keretében hozták létre irodalmi klubjukat hogy különböző művészeti ágakban bővítsék ismereteiket, fejlesz- szék készségüket. Egyik közeli célúkat már el is érték, bemutatták Vörösmarty (klasszikus játékát a Csífogor és Tündét Miért éppen erre esett választásuk? Ügy fogalmaztak: a tiszta szerelem eszméje, varázsa és vágya nemcsak az elmúlt évszázad, hanem a ma fiataljainak érzelemvilágához is hozzátartozik, annak szerves része, tehát Vörösmarty hozzájuk is szól, mondanivalója számukra is figyelemre méltó. Hogyan lehet azonban a romantikus játékot a ma számára úgy megeleveníteni, hogy maradéktalanul tudjanak kapcsolatot teremteni a színpad hősei és a széksorokban ülő fiatalok között? Ez volt a kérdés, erre igyekeztek választ találni a klub tagjai, sajnos, nem hiánytalan uL A színpadkép fekete körfüggönye nem a modernséget sugallta, hanem sivárságot, ürességet fejezett ki. A hangulat- teremtés eszközeként fényeffektusokat alkalmaztak, ezt viszont jól, de önmagában a fények váltása nem tudta maradéktalanul betölteni az egyéb eszközök hiányát. A modem ruha, a vastagkötésű pulóver is csak külsőségnek maradt meg. A formai elemek főként a hagyományos színpadi játék kontrasztján törtek meg és váltak öncélúvá. Mindez a rendezői felfogás következetlenségét mutatja, a következetlenség pedig önmagában hordta ódiumát Ezek ellenére: a fiatalok vállalkozását dicsérettel fogadjuk, mert a Csongor és Tünde bemutatására nagy energiát fordítottak, mert céljaik eszmeisége elismerésre méltó, tiszteletet érdemet Kísérletező kedvük megköveteli az odafigyelést és a támogatást is. Ez utóbbira van a legnagyobb szükségük. Reméljük, mostani, első bemutatkozásuk a segítőkészséget is meghozza nekik. A szereplők közül Tünde alakítóját, Kakuk Ildikót kell kiemelnünk, akire nagyon szerencsésen osztották ki ezt a feladatot. Jó érzékkel teljesítette az eredeti rendezői felfogás követelményeit Csongor szerepében Juhász Balázs. Fel kellett figyelni Farkas Ferencire, aki Balgáit játszotta, helyen* ként határozott színészi készséggel, bár a főszereplőik közül az ő játékstílusa állt a legközelebb a tradicionális színészi munkához. A többiek mindannyian a legjobbat igyekeztek adni, erőfeszítésük mán ezért is megérdemli a dicsére» tét. A rendezői, Grébecz László 'útkeresése még akkor is érdeklődést igényei, ha ellentmond dásba keveredett önmagával! Az más. kérdés, hogy a romantikus, patetiikus nyelvezetű Vöd rösmarty-mű mennyire lehet alkalmas az ő rendezői szándékának megvalósítására, hogyan lehet a twist-pulóverral összehangolni Vörösmarty, már saját korára is cizelláltnak minőd síth,ető kifejezéseit. Az ifjúsági irodalmi kiüti előadása mindezek ellenére is példamutató volt. A kísérletezés természetéhez tartozik a félsiber is, de a bátrak kedvét az átmeneti nehézségek soha nem törhetik meg. Hisszük, áll ez a megállapítás a gyöngyösi fiatalokra is. Mindenesetre, miár tudjuk, hogy léteznek, hogy nemes szándékok sarkallják őket, hogy munkájukat figyelemmel kell kísérni. És ez is eredmény - tg. molnárt ,
