Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
▼ILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: go FILLER XVI. évfolyam, 299. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1965. december 19., vasárnap Az 1966. év népgazdasági terve A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1066. évi népgazdasági tervet. Megállapította-, hogy a népgazdaság 1965-ben az MSZMP Központi Bizottságának 1964, decemberi határozatában megjelölt módon, eredményesen fejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi nép- gazdasági terv számos fontos előirányzatát. Az ipari termelés emelkedésének körülbelül 80—90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A búza termésátlaga kimagasló volt, a hazai termés maradéktalanul biztosítja az ország kenyerét, a mezőgazdaság termelése azonban nem érte el a tervezettet. A külkereskedelmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. A 42 milliárd forintnyi beruházás nyomán sok új létesítménnyel, géppel gazdagodott az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, fejlődött a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása, nőtt a lakások száma. Az eredmények mellett azonban több területen még csak kezdeti előrehaladás jelentkezik. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy azt termeljék, amire a hazai és a külföldi piacon szükség van, a műszaki fejlesztés meggyorsuljon, a termelés gazdaságosabb legyen, a beruházási eszközöket jobban összpontosítsák, a munka- és az üzemszervezés javuljon. A Iiarmacíik ötéves terv első évének feladatai a főművezetők és a művezetők bérét (szakképzettségüktől, teljesítményüktől és az általuk irányított területtől függően)! az állami vállalati építőipar« ban a különélés! pótlékot« ezenkívül az építkezéseken dolgozók, a termelést irányító munkavezetők részére munka* helyi pótlékot kell fizetni; a pedagógusok illetményéit; egyes kategóriákban az egészségügyi dolgozók bérét; és egyes kategóriákban a beik©« reskedelmi dolgozók bérét. A 2 milliárdos keretből 191 millió forintot meghaladó öszí- szeget fordítanak arra, hogy február 1-től különböző mértékben, de átlagosan 10 százalékkal növeljék a 750 form tort aluli sajátjogú nyugdíjak ösz- szegét és a 400 forint alatti özvegyi nyugdíjakat. Az elhatározott béremelések körülbelül 800 ezer dolgozót érintenek. A Minisztertanács határozatot hozott arra is, hogy 1966. február 1-től gyermekenkénti 50 forinttal fel kell emelni a két- és a többgyermekes munkások és alkalmazottak családi pótlékát. Ennek kihatásé — » 2 milliárd forinton felül — évi 800 millió forint. 1966. február 1-től a zsír ára) 20, a szalonnaféléké pedig —* átlagosan — 11 százalékkal csökken. Ugyancsak február 1-től 8—25 százalékkal, együttesen évi 700 millió forintos kihatással le kell szállítani egyes textiláruk és ruházati cikkek árát. Emellett 1966-ban és utána is rendszeresen lesa leszállított áron való árusítás és szezon végi kiárusítás. A , termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási ellátását és családi pótlékát közelíteni kell a munkásokéhoz^ Ezek aa intézkedések július 1-én lépnek életjte, megvalósításuk évi 250 millió forintot igényel. A felsorolt fogyasztói ár, bér- és szociális jellegű intézkedések forintkihatása összességében kiegyenlíti egymást: A fogyasztói áraknak és a szolgáltatási díjaknak az előzőkben ismertetett felemelése — számításba véve az elrendelt árcsökkentéseket — ösz- szes kihatásában a lakosság egészének éri kiadásait 2 milliárd 300 millió forinttal növeli, a progresszív nyugdíjjáru- lék az érintett dolgozók keresetét 700 millió forinttal csökkenti; a jövedelmeket csökkentő intézkedések együttes kihatása tehát 3 milliárd forrni; a bérek és a szociális jellegű juttatások végrehajtásra kerülő emelésének jövedelemnövelő együttes kihatása 3 milliárd 50 millió forint Az elhatározott intézkedések tehát kihatásukban kiegyenlítik egymást, ezen felül a tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élőknél több mint 4 milliárd forinttal növekednek a jövedelmek, így 1966-ban aá egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik. Ezen a jövedelem növekedésen belül a jövő évi terv — a február 1-ével megvalósításra kerülő 2 milliárd forintos bér- és nyugdíj emelésen felül — a munkateljesítménye)! és a foglalkoztatottság magasabb szintjével összhangban, a bérből és fizetésből élő dolgo(Folytotá* a 2. oldalon) normál- és speciális teherkocsi, valamint személykocsi állománya. Az országos gépjármű-közlekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a magángépkocsik száma. Folytatódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése. Elkészül a 7. számú autóút Budapest—Martonvásár közötti szakasza és 420 kilométerrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélőállomások száma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály beszerzése segíti elő. A külkereskedelmi forgalom 1966-ban mind a szocialista, mind a tőkés országok viszonylatában tovább bővül. A terv előirányzatai szerint a kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal magasabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős idegenforgalommal számol, és jó lebonyolítása céljából szállodák és turistaszállók építésére, campingek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedelmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz élő. nnáiís-, is ellátása javul átlagban 25 százalékkal felemelik a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi- és a távfűtés díja. Az intézkedés nyomán a tüzelőanyagok eladásánál jelentkező évi 1,4 milliárd forintos állami támogatás 820 millió forintra csökken. 1966. június 1-től felemelik a városi helyi közlekedésben a jegyek árát, s egyszerűsítik a díjrendszert. Egyedül Budapesten a közlekedés (villamos, autóbusz, HÉV, kishajó) üzemeltetési költsége jelenleg évi 600 millió forinttal meghaladja a bevételt; a díjemelés ezt a dotációt a felére csökkenti. A dolgozók és a tanulók az új díjrendszerben is jelentős kedvezménnyel válthatnak bérletet. A havi 1700 forintot meghaladó keresetek után 1966. feb- fuár 1-től progresszíven növekvő nyugdíjjárulék kerül bevezetésre. A Minisztertanács határozatának megfelelően a társadalmi közterhek arányosabb elosztása végett 1966-ban emelni kell a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelemadóját. A kormány egyes régebben ismert bérfeszültségek csökkentése, valamint a kereseti arányok javítása céljából úgy határozott, hogy 1966. február 1-től I fopfsaloí kell nyngdájak fordítani. millió forinttal a béreket ott, ahol a fokozott fizikai igénybevételt, vagy a munkavégzés egyéb kedvezőtlen feltételeit, a munkához szükséges szakképzettséget és gyakorlatot a bérben jobban kifejezésre kell juttatni; mól, hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. A terv szerint az állatok és állati termékek felvásárlása 2—3 százalékkal emelkedik. Folytatódik az ár- és belvizek elleni védekezés. Tovább építik és erősítik a dunai gátakat. Befejeződik a Zagyva és a Tárná árvízvédelmi töltésének építése. Jelentősen javul a Tiszavölgy egyes területeinek vízgazdálkodási helyzete. A közlekedésben az áruszállítás mintegy 5 százalékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emelkedik az ez évi teljesítményhez képest. A vasút újabb nagyteljesítményű Diesel- és villanymozdonyokat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítását Bővül a vasút sság komim és kultúrálj bau tovább műszakos tanítás. Az ez évinél 4 000-rel több szakmunkás- tanuló kezdheti meg tanulmányait Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1 200 gyógyintézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy létesítése, mintegy 1200 bölcsődei hely építése. Az orvosi körzetek száma 90-nel, a szakorvosi rendelő órák száma napi 1200- zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér 1,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő termés esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. A Minisztertanács ár- és bérpolitikái, valamint szociális jellegű intézkedésekre is határozatokat hozott Az intézkedések több célt szolgálnak: ragi ösztönzést; kai nő a tejtermékek fogyasztói ára. Az ezekhez kapcsolódó vendéglátóipari és üzeméleime- zési árak magasabbak lesznek. A felvásárlási árak emelése ellenére változatlan marad — többek között — a kenyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej, valamint a cukor fogyasztói ára. 1966. április 1-től — a tüzelési idény befejezése után — évi 2 mflliárí bérek ési emelésére A béremelés elosztását a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára — a következőképpen határozta meg. Fel kell emelni: mintegy 300 ezer — főként teljesítménybéres — munkásnál közel 600 tés, főként a szarvasmarhatenyésztés fejlésztését, a zöldség- és a gyümölcstároló- és feldolgozó kapacitások bővítését A hazai termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a mező- gazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon. A felvásárlás a Jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal haladja meg az ideit A terv azzal száA lakó szociális- 1966-j Az állami építőipar kivitelezésében több mint 17 ezer, ö&z- szesen több mint 50 ezer lakás építése fejeződik be. A közmű-beruházások közül elkészül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a budapesti felszíni vízmű bővítése. Üj víz- és csatorna-beruházások kezdődnek Balassagyarmaton, Baján, Kőszegen és Magyaróvárott A lakosság gázellátásának bővítésére Kecskeméten és Békéscsabán jelentősebb, másutt kisebb beruházások kezdődnek. 1800 óvodai hely, 400-nál több általános iskolai és 215 középiskolai terem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem építése. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csökkenjen az általános iskolákban a két növelik az ani egyes fontos termékek termelői árait közelebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árak emelésével, illetve leszállításával csökkentik a termelői és a fogyasztói árak között fennálló indokolatlan különbségeket; mérsékelik a jelenlegi ár- és bérrendszer aránytalanságait, s mindez előmozdítja az ipari és a mező- gazdasági termelés fejlődését. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb ösztönzése céljából, továbbá annak előmozdítására, hogy a termelőszövetkezetek saját eszközeikből tudjanak minél több beruházást megvalósítani, 1966. január 1-től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek. és egyes növényféleségek felvásárlási árát. 1966. február 1-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 százalékkal a marhahús ára, ezzel összefüggésben a húskészítmények, továbbá 15—19 százalékzást helyeznek üzembe. Ezek között van a Pécsi Erőmű 100 megawattos bővítése, a Borsodi Vegyikombinát kaprolaktán üzeme, a Szegedi Gumigyár, a Szegedi Textilgyár bővítése, a Nagylaki Pozdorja-üzem, a Szolnoki Papírgyár bővítése, a Bajai Hűtőház, több áruház és szálloda A jövő évi új beruházások a későbbi fejlődés megalapozását szolgáljak. Megkezdődik a 400 kilovoltos kooperációs távvezeték építése, a 'jDCM mész- üzeme, a Szolnoki Épületelemgyár, a Miskolci Házépítő Kombinát, a Lábatlan! Papírgyár, a papírfeldolgozó ipari rekonstrukció, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyár, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák kivitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesztésére. A terr termelést A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szükséges, hogy a létszámgazdálkodásban rejlő tartalékokat feltárják, gondos műszaki- és munkaszervezési intézkedésekkel is elősegítsék a termelékenység növekedését, s —az ügyvitel egyszerűsítése, a fölösleges adatkérések megszüntetése útján — csökkentsék az adminisztrációban foglalkoztatott dolgozók számát A terv biztosítja az ipar anyagellátását, de az anyagokkal — különösképpen pedig az importanyagokkal — a legkörültekintőbben takarékoskodni kell. Továbbra is fontos feladat a felhalmozódott készletek értékesítése és indokolatlan növekedésük megakadályozása. Az eszközök hatékony felhasználásával, a műszaki színvonal fejlesztésével, a gazdasági munka javításával az ipar költségszintjét 1966-ban számottevően csökkenteni kell. Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelésének értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél; ezen belül a növény- termesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyésztés pedig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirányzatok biztosítják a lakosság ellátását, emellett lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek exportjának növelését. A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabona- kpmbájnt, 7000 pótkocsit biztosít. Még inkább előtérbe kerül a komplex fejlesztés: jelentős beruházások szolgálják különösképpen az állattenycszrAz 1968. évi népgazdasági terv a következő fő célkitűzésekben foglalja össze a harmadik ötéves tervidőszak első évének feladatait: El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem, mintegy 4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal, az állóalapr* (twmelésl eszközöK. lakóházak, okfcitási, egészség- ügyi & hasonló célokat szolgáló épületek és feheaer-jiések, közművek stb.) bővítésére fordított összeg pedig mintegy 4 százalékkal nőjön az ez évibes képest A beruházások jővő évi előirányzata 44—45 milliárd forint, ez az Ide várható teljesí- tésnS 2—3 milliárddal több. A terv a beruházási eszközök további összpontosítását írja elő. 1966-ban mintegy 340 nép- gazdaaágfe« jelentői berufcé* az ipari az idei várható szintnél 4—6 százalékkal magasabban irányozza elő. Az átlagos növekedés ütemét meghaladóan, 10 százalékkal emelkedik a vegy- par, 7 százalékkal a villamos- energiaipar és 6 százalékkal a gépipar termelései A könnyűipar termelése kereken 4 százalékkal, az élelmiszeriparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók termelésében és felhasználásában e- melkedik a gazdaságosabb tüzelőanyagok aránya; mintegy 45 százalékkal nő a földgáz termelése. A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskedelem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés jobban, rugalmasabban alkalmazkodjék az igényekhez. A belföldi szükségletek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy _az export a jövő évben is tovább növekedjék. így kell biztosítani, hogy a szükséges mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a tudományos kutatás, a gyógyítás számára, valamint a Magyarországon nem termelt fogyasztási cikkeket. Mind a hazai, mind a külföldi piac igényeinek jobb ke-Kintése megköveteli a műszaki színvonal és a technológia folyamatos további fejlesztését, a termékek minőségének és korszerűségének állandó javítását Mindehhez a terv megfelelő anyagi fedezetet biztosít. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelés szükségletei- nek megfelelően nő de a terv továbbra is szigorú takarékosságot követel meg a létszám- gazdálkodásban.
