Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
A PÁRTOKTATÁS AlSYAGÁnOZ A szocialista szemléletmód fejlesztésének néhány kérdése írta: dr. Földi Pál A Központi Bizottság, mint ismeretes, 1965. márciusi ülésén elfogadta az időszerű ideológiai feladatokról szóló irányelveket. Ez a dokumentum hosszú időre szabja meg az ideológiai munka alapvető elveit és fő módszereit. A megyei pártbizottság határozata alapján a járási és városi pártbizottságok, valamint a pártszervezetek már többféle összefüggésben foglalkoztak az ideológiai irányelvekkel. Ezek a tanácskozások jelentős mértékben hozzájárultak az ideológiai munka színvonalának emelkedéséhez. Változatlanul fontos feladat — a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatával együtt — az ideológiai irányelvek sokoldalú feldolgozása és következetes érvényesítése a szocializmus építésének minden területén. A jelen pártoktatási év előkészítése és beindítása az ideológiai irányelvek jegyében történt. A fő figyelmet az ideológiai irányelvek tanulmányozására és hasznosítására fordítjuk. Az időszerű ideológiai feladatokról szóló dokumentum képezi a legfontosabb tananyagot a pártoktatás keretében. A pártoktatás egyik alapvető rendeltetése: a párt eszmeipolitikai irányvonalának megfelelően a szocialista szemléletmód kiszélesítése és elmélyítése mind a párttagok, mind pedig a pártonkívüli dolgozó tömegek körében. Mindez lényegében azt jelenti, hogy tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni I. A szemléletmód alakulására ható tényezők sa szempontjából igen lényeges a konkrét helyzet reális értékelése és a dolgozók személyes érdekeltségének biztosítása a társadalom javára végzett munka arányában. Az anyagi jólét rendszeres növekedése kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy fokozódjék a szocialista nevelés hatékonysága. Ez tény. De az ideológiai munka semmivel nem helyetesíthetö. Ezért a társadalmi gazdagság és az emberi jólét színvonalának emelésével párhuzamosan fokozott mértékben gondoskodni kell az ideológiai munka növeléséről. A szocializmus építését a kulturális-ideológiai munka területén is meg kell gyorsítani. A szocializmus alapjainak lerakásával a kizsákmányoló osztályokat és a kizsákmányolásból fakadó ellentmondásokat felszámoltuk. De elszigetelten még léteznek és tevékenykednek nálunk ellenséges erők, amelyek főként a gazdasági és ideológiai élet területére összpontosítják az erőfeszítésüket. Mindezt az imperializmus hathatósan segíti. Kifejezésre jut ez az úgynevezett fel- lazítási taktikában, pontosabban a szocializmus ellen irányuló imperialista aknamunkában. Erről az osztályharcban nem szabad megfeledkezni. Nem szorul további magyarázatra, hogy a szemléletmód alakulását nagyon sok tényező befolyásolja. A legjelentősebbek azok az tényezők, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az emberek tudatának fejlődésére. A szocialista szemléletmód fejlesztése érdekében igen fontos a progresszív hatóerők erősítése és a kedvezőtlenül ható tényezők leküzdése. Az emberek túlnyomó többségének tevékenysége és gondolkodásmódja alapjában véve egészségesen fejlődik. Egyre több ember él, dolgozik és gondolkodik szocialista módon. A szocialista szemléletmód állandóan szélesedik, és szüntelenül mélyül. Ezt a progresszív fejlődést számos hazai és nemzetközi tényező befolyásolja. Ezek között többségében olyan tényezők vannak, amelyek pozitív módon hatnak a szemléletmód fejlődésére. De hatnak olyan tényezők is, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a szemléletmód alakulását. Mindez igen mély megvilágítást nyer az ideológiai irányelvekben. A szocialista szemléletmód fejlődésének szempontjából a legfontosabb az a körülmény, hogy a párt eszmei-politikai irányvonalának alapján történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a szocializmus építésében. A VIII. pártkongresszus megállapította: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába léptünk. Ez a következtetés lényegében azt Jelenti, hogy hazánkban a politikai, a gazdasági és a kulturális élet területén a szocializmus uralkodik. Eredményesen teljesítjük a szocialista építőmunka fő feladatait. A termelési tervek Végrehajtásával párhuzamosan rendszeresen javul a néptömegek anyagi és kulturális helyzete. Az elmúlt évek során jelentősen növekedett a dolgozó emberek szocialista tudatossága és fokozódott az ideológiai munka iránti érdeklődés. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk: a párt eszmei-politikai irányvonala megértésre és tevékeny támogatásra talál a dolgozó tömegek körében. Ezt bizonyítják a tények. A szemléletmód alakulását kedvezően befolyásolják a szocializmus építésében elért eredményeinken túl azok a jelentős sikerek, amelyeket a szocialista világrendszer országai és a nemzetközi haladás erői az elmúlt időszakban elértek. Az emberek többségének cselekedetét és gondolatvilágát áthatja az a történelmi tény, hogy a szocializmus a társadalom fejlődésének döntő és meghatározó tényezője. Ebből fakad a szocialista biztonság- tudat és a szocializmus legyőzhetetlenségébe vetett bizalom. A fejlődés egészséges menetének és haladó irányának hangsúlyozása mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy az ideológiai munka bizonyos mértékig elmaradt a szocialista társadalom teljes felépítésének követelményeitől, az egyre növekvő igényektől és szükségletektől. Erre a Központi Bi- •xottság ideológiai irányelvei nagyon határozottan felhívják a figyelmet A szocialista szemléletmód fejlődésére kedvezőtlenül hatott az ideológiai munka viszonylagos lemaradása. Sok helyen a pártszervezetek tevékenységében meglehetősen háttérbe szorult a politikai-ideológiai munka. Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni: feltétlenül helyes, hogy a fő figyelmet a gazdasági építő- munka feladatainak sikeres megoldására fordítjuk. A hazánkban folyó osztályharc fő területe változatlanul a szocialista gazdaság ütemes és harmonikus fejlesztése. De a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakában folyó osztályharc másik fontos területe a kulturálisideológiai munka. Éppen ezért nem érthetünk egyet azzal a hibás szemlélettel és helytelen gyakorlattal, amely az ideológiai munka lebecsülésében, illetve elhanyagolásában nyilvánul meg. Az elmúlt évek tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy helytelenül jártak el azok, akik egyoldalúan csakis a gazdasági ügyekkel foglalkoztak, és nem fordítottak megfelelő energiát az ideológiai munkára. Ez különösen azokra vonatkozik, akik valamilyen vezető tisztséget töltenek be a gazdasági—társadalmi életben. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei hangsúlyozzák: helytelen vulgáris módon értelmezni a gazdasági lét és a társadalmi tudat összefüggését. Nem érthetünk egyet azzal a felfogással, amely szerint a lét automatikusan meghatározza a tudatot Az anyagi lét és a társadalmi tudat dialektikus kölcsönhatásban áll egymással. Ez azt jelenti, hogy a kettő kölcsönösen feltételezi és áthatja egymást. Ebben a dialektikus kölcsönhatásban a meghatározó tényező a gazdasági lét, de ez nem jelenti azt, hogy az anyagi jólét növekedése feltétlenül és direkt módon magasabb szocialista öntudatot eredményez. Ha ez így lenne, akkor az ideológiai munka teljesen feleslegessé válna. A tapasztalatok azt igazolják, hogy esetenként a rendszeresen javuló jólét elítélendő jellemvonásokat is erősíthet. Egyesek a közvetlen anyagi előnyök elvéből kiindulva mindenáron magasabb jövedelemre törekszenek, a hará- csolásban és a pénzszerzésben látják az élet értelmét. Még olyanok is akadnak, akik tisztességtelen úton, becsületes emberek rovására jutnak anyagi előnyökhöz. A kispolgári anyagiasság elvével szorosan összefügg az anyagi ösztönzés egyoldalú és torz alkalmazása. Az anyagi ösztönzés helyes aikalmazáII. A szoc*alí§1a szemléletmód lényege és jelüemző vonásai A szocialista szemléletmód fejlődése rendkívül bonyolult folyamat és nem mentes az ellentmondásoktól. Ezek az ellentmondások szorosan ösz- szefüggnek a régi rend ideológiai maradványaival és az új viszonyok növekvő követelményeivel. A régi társadalom káros eszmei öröksége főként a kispolgári ideológia formájában él tovább, de kifejezetten bur- zsoá ideológiai áramlatok is léteznek. Jellemző példá erre a burzsoá nacionalizmus, amely leginkább nemzeti gőgben és más népek iránti gyűlöletben nyilvánul meg. A nacionalizmus teljesen idegen az igaz hazaszeretet és a szocialista internacionalizmus magasztos eszméjétől. A szocialista társadalom teljes felépítése megköveteli a dolgozó tömegek gondolkodás- módjának sokoldalú fejlesztését. Ezzel kapcsolatban szükséges kiemelni: a szocializmus a társadalmi gazdagság és az emberi jólét társadalma, valamint a szocialista öntudattal rendelkező emberek új típusú közössége. A szocialista szemléletmód egyik legfontosabb követelménye: a 'szocializmus iránti feltétlen politikai hűség és eszmei következetesség. Ez egyet jelent a párt eszmei-politikai irányvonalának elfogadásával és végrehajtásával a szocializmus építésének különböző területén. A vezetőkkel szemben támasztott követelmények között különösen jelentős a politikai hűség és az eszmei következetesség, mert ezek nélkül nem tekinthető senki a szocializmus tudatos hívének és a szocialista- építőmunka aktív részesének. A tisztségviselőknek a szocialista társadalom teljes felépítésére kell mozgósítaniuk a dolgozó tömegeket. Olyan helyzetet kell teremteniük, amelyben a közös célra irányul az emberek alkotó energiája. Enélkül teljesen elképzelhetetlen a korszerű vezetés. Azt lehet tehát mondani, hogy a vezetők — legyenek azok párttagok vagy párton- kívüliek — nem képesek maradéktalanul elvégezni a rájuk bízott feladatokat, ha nem rendelkeznek megfelelő szocialista szemléletmóddal. A vezető tisztségek betöltésénél a szocialista szemlélet- mód követelményén túl igen jelentős a szakmai hozzáértés és a rátermettség. Megfelelő szakmai tudás és hozzáértés nélkül nem lehetséges eredményes vezetői munkát végezni. De változatlanul a döntő szempont mind a párttag, mind pedig a pártonkívüli vezetők tekintetében a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás. Esetenként tapasztalható, hogy egyesek valamiféle ellenzéki pozícióból bírálgatnak és mértéktelenül felnagyítják á munka során előforduló hibákat. Ezzel kárt okoznak a párt és a szocializmus ügyének. Kétségtelenül könnyebb dolog sértődöttet játszani és a kákán is csomót keresve kívülről bí- rálgatni, mint bonyolult helyzetekben pontosan eligazodni, a párt politikai irányvonalát alkotó módon értelmezni és következetesen végrehajtani az élet adott területén. Az alkotó munka és az aktív tevékenység magában rejti a hiba lehetőségét. Nyugodtan kimondhatjuk: teljesen hiba nélkül nemigen lehet dolgozni. Erre vonatkozólag Lenin megjegyezte: „Nem az az okos, aki nem követ el Hibát. Ilyen ember nincs és nem is lehet. Az az okos, aki nem követ el nagyon lényeges hibákat, és aki könnyen és gyorsan ki tudja javítani azokat.” Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kis tévedés mindig szörnyű nagy hibává válhat, ha valaki ragaszkodik hozzá és nagy feneket kerekít neki. Nem az a következetes, aki kitart a tévedések mellett, hanem az, aki idejében felismeri és gyorsan felszámolja a munkában elkövetett hibákat. Napjainkban is nagyon időszerűek Lenin szavai: „A hibát nyíltan beismerni, okait feltárni, elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt, azután pedig a tömegeket is.” Ezek a lenini elvek vezérlik a Központi Bizottság és a párt egész tevékenységét. Főleg ezért sikerült elérni hatalmas eredményeket a szocializmus építésében. A szocialista szemléletmód jellemző vonásai közül ki kell még emelni a korszerűség, a sokoldalúság és az aktivitás követelményét. Ezek a követelmények szorosan kapcsolódnak a szocialista társadalom teljes felépítésének feladataihoz. A korszerűség az élet igényeinek és szükségleteinek messzemenő figyelembevételét jelenti. A termelő tevékenység és az ideológiai munka korszerűsítése megköveteli a feladatok pontos meghatározását, valamint a kitűzött feladatok elérését biztosító módszerek gondos kiválasztását. Nyilvánvaló például, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek korszerű irányítása elképzelhetetlen szocialista közgazda- sági szemlélet nélkül. A szocializmus építésének mai szakaszában a közgazdasági szemlélet főleg abban realizálódik, hogy a termelési terveket elsősorban a "termelékenység emelése és az önköltség csökkentése útján kell teljesíteni. Tapasztalható a termelékenység és az önköltség összefüggéseinek egyoldalú, vulgáris értelmezése. Egyesek eltúlozzák az anyagi-technikai tényezők szerepét és irreális kívánságokkal állnak elő. Mások viszont azt gondolják, hogy a termelékenység és az önköltség minden problémáját meg lehet oldani tisztán eszmei tényezőkkel, kulturális és ideológiai eszközökkel. Természetesen mind a két véglet helytelen. A sokoldalúság megköveteli a bonyolult folyamatok és ösz- szefüggések reális felismerését. Ehhez magas fokú marxista— leninista műveltségre és széles körű szakmai tudásra van szükség. Ennek a követelménynek még nagyon sokan nem felelnek meg. Az ideológiai munkában pontos különbséget kell tenni a valóságos helyzet és a bonyolult valóságot visszatükröző átlagember tudata között. Ez azért U indokolt, mert az emberek jelentős része nem érti eléggé a bonyolult összefüggéseket, egyesek a felszínen jelentkező problémákat eltúlozzák, ezekből messzemenő következtetéseket vonnak le. Másképpen megfogalmazva arról van szó, hogy a politikailag tapasztalatlan és ideológiailag képzetlen emberek tudatában a valóságos helyzet nem mindig tükröződik helyesen, az ilyen emberek tudata rendszerint leegyszerűsíti a valóság lényegét, egyoldalúan eltorzítja a bonyolult folyamatokat. Ebből az következik, hogy fokozott mértékben gondoskodni kell az emberek sokoldalú képzéséről és a marxista—leninista műveltség színvonalának emeléséről. Az aktivitás kifejezésre jut a szocialista eszme nyílt hirdetésében és a szocializmus teljes felépítéséért folyó következetes küzdelemben. A szocialista társadalom megteremtése elképzelhetetlen a dolgozó tömegek tudatos és aktív tevékenysége nélkül. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk: a párt vezetésével a néptömegek szocialista tudatosságának és alkotó tevékenységének szüntelen növelése. III. A szocialista szemléletmód fejlesztésének alaprető elvei és fő módszerei A szocialista szemléletmód fejlesztése szervesen kapcsolódik a szocializmus építésében előttünk álló feladatok megoldásához. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei rámutatnak: az ideológiai munka nem öncélú tevékenység, csak az élettel, a társadalmi gyakorlattal szoros összefüggésben fejlődhet. Ennek megfelelően nagy figyelmet kell fordítani a marxista—leninista elmélet és a szocialista gyakorlat egységének biztosítására. Ezen a területen számos feladat megoldása szükséges. Nagyon fontos, hogy az elmélet és a gyakorlat egységének szempontjából az illetékes pártszervek rendszeresen dolgozzák fél a helyi tapasztalatokat. A szocialista szemléletmód fejlesztése lényegében egyet jelent a szocializmus politikai, gazdasági és ideológiai rendjének erősítésével. Ennek a módszertani elvnek megfelelően a szocialista szemléletmód fejlesztése megköveteli, hogy a következő fő területre összpontosítsuk az erőfeszítéseket. 1. Erősítsük a szocializmus politikai rendjét. Ezzel kapcsolatban különösen fontos a párt irányításának feltétlen biztosítása és a munkásosztály vezető szerepének növelése. Ezen a területen számos feladat megoldása szükséges. Igen lényeges a szociálista alkotmányos rend erősítése, a törvények szigorú betartása. Meg kell szüntetni azt a helyenként kialakult gyakorlatot, amely szerint a törvények azért vannak, hogy legyen mit kijátszani. A törvények és a rendeletek végrehajtásában megfelelő következetességet kell biztosítani. A szocialista demokrácia fejlesztésének érdekében fontos a demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítése, a bürokratikus centralizmus megnyilvánulásainak leküzdése, a vezetés színvonalának emelése és a gazdasági mechanizmus, a gazdasági irányítás rendszerének korszerűsítése. 2. Erősítsük a szocializmus gazdasági rendjét. Ennek érdekében igen lényeges a termelési tervek ütemes és harmonikus teljesítése, a termelési feladatok sikeres megoldásával párhuzamosan a népjólét állandó emelése. A társadalmi tulajdon szocialista formáit sokoldalúan fejleszteni és tökéletesíteni kell mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság vonatkozásában. Ezzel együtt igen fontos feladat a szocialista munkamegosztás fejlesztése, a kooperáció és a specializáció tökéletesítése az ipari és mezőgazdasági üzemekben egyaránt A szocialista szemléletmód fejlesztése szempontjából igen lényeges a munka szerinti elosztás lenini elvének következetes érvényesítése, az anyagi és erkölcsi ösztönzés helyes alkalmazása, valamint az egyéni és társadalmi érdek harmonikus egyeztetése. 3. Erősítsük a szocializmus ideológiai rendjét. A Központi Bizóttság ideológiai irányelveinek érvényesítése sorén el kell mélyíteni és ki kell szélesíteni a szocialista szemlélet- módot. El kell érni, hogy az emberek egyre mélyebben ismerjék fel a szocializmus adta lehetőségeket, éljenek a demokratikus jogaikkal és. teljesítsék a szocialista kötelessé1 geiket. Követkzetesen meg kell győzni az embereket arróli hogy olyannak vegyék a világot, mint amilyen a valóságban. A tudományos tények azt bizonyítják, hogy a valóságban, egységes és végtelen anyagi világ létezik. A túlvilágba veteti hit semmiféle tudományos alappal nem rendelkezik, ellen-1 tétben áll a szocialista szemle1 létmóddal. A szocializmus ideológiai rendjének erősítése megköve1 teli a régi társadalom eszmei örökségének megszüntetését és a kapitalista világ káros ideológiai hatásának leküzdését. Különösen veszélyes az úgynevezett nyugatimádat, amely főleg az értelmiség és az ifjúság egyes rétegeiben tapasztalható. Az ideológiai munka során arra kell nevelni az embereket, hogy szeressék a szocialista hazát és a testvéri országok népeit, legyenek hűek a szocialista internacionalizmus magasztos elveihez. Amilyen mértékben megoldjuk a szocializmus teljes felépítésében előttünk álló politikai, gazdasági és ideológiai feladatokat, olyan mértékben segítjük elő a szocialista szemléletmód fejlődését az élet minden területén. Ebben jelölhető meg a szocialista szemléletmód fejlesztésével kapcsolatos teendők és feladatok lényege.
