Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \ ARA: 80 FILLÉR XVI. évfolyam, 269. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA 1965. november 14., vasárnap ejeződölt az országgyűlés Ä Minisztertanács elnöke az ország bel- és külpolitikai helyzetéről — A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója — Interpellációk Az ülése» részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a művelődésügyi miniszter beszámolója fölötti vita. Az ülésen beszédet mondott Kállai Gyula, a forradalmi mujütás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula beszéd© Sajnos, az idén a zöldség- és \ a gyümölcsfélék drágábbak s voltak, mint tavaly. Ennek r alapvető oka: kevesebb ter- 1 mett és emiatt kevesebbet f tucftunk felvásárolni. El kell 1 érni, hogy a zöldség és gyű- i mölcs felvásárlása és forga- { lomba hozatala gyorsabb és í egyszerűbb legyen, mert ez is fontos feltétele a lakosság jó j és olcsó ellátásának. Az ilyen átmeneti jellegű { áremelkedés ellenére is meg- f állapíthatjuk, hogy népünk rendesen él, öltöz- 1 t ködik és táplálkozik, s nyu- ‘ t god tan, magabiztosan néz- ^ 1 hét a jövőbe: * t munkájának eredményei nyo- ’ c mán folyamatosan javulhat 1 , tovább az életszínvonala. 1 Egy nép életszínvonalát reá- ■- lisan akkor ítélhetjük meg, ha i > elsősorban saját múltbeli éie- i 1 tével vetjük egybe. A magyar ] 1 nép életét évszázadok óta a i * tömegek keserves nyomora- jellemezte. Ezt már régen •> messze magunk mögött hagy■ tűk. Bár a kapitalizmustól sok 1 terhes örökséget vettünk át, ■ mégis a magyar nép életszínA munka ten nem nőtt az el< Az éppen munkában levő amerikai, nyugatnémet, vagy angol szakmunkásoknak való- _ ban magasabb a bérük, de a _ közvetlen létfenntartási kiadá- a saik is sokkal nagyobbak, c . ami a legfontosabb: állandóan s Damoklész kardjaként függ a a fejük felett és megmérgezi életüket a létbizonytalanság. Pártunk és kormányunk természetes kötelességének tartja, hogy a termelés növekedésével együtt tovább emelkedjék az életszínvonal és minden tekintetben utolérjük és majd elhagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat is. * Ennek alapvető feltétel« azon- I ban, hogy gyorsabban növel- l" jük a munka termelékenységét, a s így fokozzuk az ipari és a a mezőgazdasági termelést. A bé- a reaési rendszert is hatékonyab- *’* ban kell e cél szolgálatába ál- e Utánunk. Nálunk minden 1 milliárd forint kifizetett bér- I“ hez a lakosság részére nyújtott több mint 500 millió forint tár- sadalmi juttatás kapcsolódik. 1_ Nyugdíjrendszerünk, iskolázta- »" tási lehetőségeink, orvosi ellá- J" tásiunki, általános társadalorrv- »■ biztosításunk —, amelyek a tár- sadalmi jellegű juttatások zö- z. mét alkotják — a világon az * elsők között van. De sajnos, a -- munka termelékenysége, termelőmunkánk színvonala, amely6- bői a társadalmi juttatásokat is 5k fedezzük, még nem tartozik a g- világelsők közé. r- Fenntartva természetesen a és szocialista elosztásnak azt a á- foptos elvét, hogy személyi és g- társadalmi jellegű juttatásra ra tagolódik — úgy gondolom —* bogy a következő szakaszban vonalát már ma is bátran hasonlíthatjuk általában a világ népeinek átlagos életszínvonalához: ruházkodás, élelmiszerfogyasztás, kulturális és szórakozási lehetőségek, lakásviszonyok szempontjából is a kapitalista országok zömét magunk mögött hagytuk. Vannak viszont, akik a mai Magyarország életnívóját kizárólag a legfejlettebb kapitalista államok jól kereső dolgozóinak szintjéhez hasonlít- gatják. Nem veszik figyelembe, hogy az évszázadok alatt kialakult általános gazdasági fejlettség tekintetében objektíve mekkora nagy különbségek voltak — és ezekből eredően vannak még ma is — a szóban forgó országok és Magyarország között. S még ebben az összehasonlításban is van mit mondanunk! Ha most nem is értékeljük mindazt, amit pénzben nem lehet kifejezni: a dolgozó társadalmi megbecsülésé t, emberi méltóságát, a közéletben betöltött szerepét, azt, hogy nálunk a munkásosztály, a nép a hatalom birtokosa — az ösz- szehasonlítás akkor is sok tekintetben javunkra dől el. melékenysége őírt mértékben az életszínvonal emelését főként a kifizetett béreken keresztül kell megvalósítani, mégpedig úgy, hogy dolgozzék valaki akár teljesítmény-, akái idő- vagy havibérben, keresete jobban igazodjék a végzett munkájához és hatékonyabban ösztönözzön a jó munkára. Jelenlegi bérezési rendszerünk fogyatékosságait nagyon sokan szóvá teszik és szívesen látnának olyan változtatásokat, amelyek révén a dolgozók egyéni és kollektív anyagi érdekeltsége közvetlenül és jobban érvényesülne a szocialista építőmunkában. A munka termelékenysége nem nőtt a tervben előírt mér- tőkben, s mint már említettem a mezőgazdaság termelése ii elmaradt a tervezett szinttől. E két tényező követel mén.vekén' a nemzeti jövedelem emelkedése a tervezett 36 százalék he Nemes a „takaré A harmadik ötéves terv kidolgozása még nem kévé: munkát igényel, előreláthatóan csak a jövő év tavaszán készül el, akkor terjesztjük a: országgyűlés elé. 1966. januái ' 1-ével azonban új tervév kéz dődik, amelynek feladatai 1 meg kell határoznunk, ezér kérem az országgyűlést: adjoi felhatalmazást a kormánynak hogy az 1986. évi tervet mé; i ez évben jóváhagyja, s így a: ; üzemek és vállalatok időbei megkapják tervfeladataikat. , A népgazdaságban már kéz i denek érvényesülni és háta lyett mintegy 28—28 százalék lesz. Emellett túlteljesítettük a beruházások előirányzatát: 180 milliárd forint helyett mintegy 200—205 milliárd értékű beruházást valósítottunk meg. Kállai Gyula a továbbiakban a harmadik ötéves terv előkészületeiről szólt és hangsúlyozta, mivel viszonylag szegények vagyunk nyersanyagokban és energiahordozókban, ilyen szükségleteinket elsősorban a szocialista országokból származó behozatalból fedezzük. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás kereteiben a KGST országai vei és különösen a Szovjetunióval kialakított együttműködés révén energia- és nyersanyag-szükségletünk javarésze az 1ÖC6—70-es évekre egyezményekkel már jórészt biztosítva van. Szocialista iparunk termelését a következő tervidőszakban főként a termelékenység fokozásával kell növelnünk. Figyelmünk középpontjában a műszaki színvonal emelése áll. Tovább folytatjuk az ipar szerkezetének és területi elhelyezésének javítását, hogy’mindinkább megfeleljen a hazai adottságoknak és a nemzetiköri munkamegosztásnak. Pártunk és kormányunk elvi álláspontja alapján továbbra is tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség ! Tanácsának munkájában. • Emellett helyeseljük és támo- . gátunk minden olyan — akár : ltot-, akár többoldalú — egyez- ! ményt, közös intézmények és vállalatok létrehozására irányuló megállapodást, amely a részt vevő országok számára kölcsönösen előnyös. Készülő harmadik ötéves tervünk egyik legfontosabb , célként tűzi ki annak biztot sítását, hogy nemzetközi pénzügyi helyzetünk Szilárd. kiegyensúlyozott le, gyen. . IShhez külkereskedelmi mxm- , kánk további javításán Mvül s elsősorban az szükséges, hogy 3 a termelés fedezze a fogyasz- t tás és a felhalmozás igényeit- és nemzetközi fizetési kötele- zettségeinket. ak 1965 kosság éve”- azok az intézkedések, amelye- 3 két pártunk Központi Bizott- sága tavaly decemberben ho- i zott a gazdasági munka haté- 5 konyságának növelésére. Pél- r da ként említhetem meg, hogy- az ipari termelés várhatóan t 5—6 százalékos növekedése eb- t ben az évben 85—90 százalék- í ban a termelékenység emelke- :, déséből származik. Több más 5 kedvező eredmény mellett a z decemberi határozatok meg- í valósításában — és ezzel együtt a gazdasági munka megjavításában — még sok a teendőnk. i (Folytatás a 2, éUatenf detileg is irreálisan kitűzött 22—23 százalékos növekedést nem érjük el, öt év alatt a mezőgazdaság termelésének 12—14 százalékos emelkedésé! így is jelentős eredménynek kell tekinteni. A gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagyüzem fölénye: az átszervezés' közben nem esett vissza sőt nőtt a termelés, búzából már két éve hazai termésből elégítjük ki a szükségletet A: 1956—1960-as években 8,6 mázsa volt a holdankénti átlag ezzel szemben az elmúlt öt évben már 10,7 mázsa, sőt az iáét 12,5 mázsás átlagtermést értünk el, ami hek tárónkén csaknem 22 mázsának felé meg. Soha Ilyen eredménye nem volt még a magyar mező- gazdaságnak; ez a hozam több mint másfélszerese a felszabadulás előtti évek átlagának! A régebbi 11 mázsával szem ben a kukorica termésátlaga - immár negyedik éve 15 mázsi felett van —. Hasonló folyama tos növekedést mutatnak mái növényeink termésátlagai is. elme egymilliárd- forinttal több alyinál ben elhatározott 17 százalék helyett várhatóan 19—20 százalékkal emelkedik. A lakosság pénzbevételei a idén eddig már egymilliárd hétszázmillió forinttal halad ták meg a tavalyit. Ebben - növekedésben jelentkezik pártnak és a kormánynak családi pótlék és az egyes ala csony nyugdíjak felemelésér hozott intézkedése is. A társadalombiztosítást ki terjesztettük az egész termeli szövetkezeti parasztságra, úgj hogy most — csaknem minden ki részesül ingyenes egészség ügyi ellátásban és a táreada lombiztosítás egyéb juttató saiban. Állami támogatássí pénzalapot termtettünk ahho: hogy nyugdíjat kapjon a köze gazdaság munkájából ki öreg« dett parasztember. A dolgozó tömegek életnívi • ját elsősorban olyan tényez? ■ szabják meg, amilyenek a fői ; lalkoztatottság, a bérek, a tá: ; sadalmi juttatások mértéke < az alapvető élelmiszer és ruhi zati cikkek ára. Emellett ideij lenesen hat az idénycikkek ái la, dünk erejének újabb fényes bizonyítéka. Bár ez azonnal körülbelül 10 milliárd forint újabb beruházást jelentett, volt erőnk és tartalékunk, hogy az újonnan született közös gazdaságokat ellássuk gépekkel és egyéb nagyüzemi termelési eszközökkel. A mezőgazdaság tömegével kapott kombájnokat, traktorokat és más gépeket Többszörösére növeltük a műtrágya felhasználását, több mint félmillió holdat öntöztünk már, a másfél millió holdon alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. Az elmúlt öt évben csaknem 80 ezer hold szőlőt és 106 ezer hold gyümölcsöst telepítettünk. Nagyüzemeinkben a talajmunkát teljes egészében géppel végzik. Bár a dőlt gabonáknál — mint az idei aratás mutatta — még nem mellőzhető a kasza, a legnehezebb mezőgazdasági munkát, a gabona betakarítását az állami gazdaságokban teljesen, a termelő- szövetkezetekben pedig 80 százalékban gépesítettük. Bár az ötéves tervben az ereA lakosság jöved hétszázmillió a táv Sok munka vár még mind- annyiunkra a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében, de elmondhatjuk: a mező- gazdaság megkezdte visszatéríteni azokat a milliárdokat, amit népünk áldozatkészsége juttatott számára. Ez bizonyítja a legjobban, hogy pártunk és kormányunk helyesen cselekedett, amikor felhívta parasztságunkat: lépjen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ez bizonyítja a legjobban: a falu népe helyesen cselekedett, amikoi — átérezve a történelmi felelősséget — igennel válaszolt erre a felhívásra — mondotté Kállai Gyula, majd az élet- színvonal alakulásával foglalkozott. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbér« nem éri el ugyan a tervezet 13 százalékos növekedést, ha nem előreláthatóan 8—9 szá zalékkal nő, viszont a foglal koztatottság és a társadalm juttatások színvonala az elmúl öt évben olyan mértékben nőt1 hogy 1 a munkások és alkalmazottak reáljövedelme a terv— Amidőn képviselőtársaim tudomásul vették Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának az első ülésnapon elhangzott beszámolóját, esszéi egyben elfogadták és megerősítették az Elnöki Tanácsnak azt a határozatát is, amellyel engem st év június 30-án a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé választott — mondotta Kállai Gyula, majd megköszönte a megtisztelő bírál mat. A szónok ezután néhány gazdaság! kérdéssel foglalkozott Utalt arra, hogy amikor második ötéves tervünket kidolgoztuk, azt az alapvető politikai eélt tűztük magunk elé, hogy ebben az időszakban — tovább folytatva a korábban megkezdett munkát — befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, s az egész népgazdaságban kivívjuk a szocialista termelési viszonyok győzelmét Ezt a fő Célt az eredetileg tervezettnél rővidebb idő alatt sikerült elérni. Az 1331-65-8* évek úgy vonulnak be népűnk történelmébe, mint a szocialista alapok végleges megteremtésének és a szocializmus teljes felépítése megkezdésének Időszaka. Ez a tervidőszak volt az első* amikor a gazdasági építőmun- kát a népgazdaság minden alapvető ágában már szocialista alapokon végezhettük. Javult iparunk szerkezete, femelkedett műszaki színvonala. Az inari termelés volumene öt év alatt 48 százalékkal növekedett. Bár a terv rekonstrukciós jellegű volt, azaz felsősorban meglevő üzemeink korszerűsítését szolgálta, mégis nagyszerű űj létesítményekkel gyarapodtunk — mondotta és megemlített több új létesít- ménvt. Beszélt arról, hogy bővítettük vagonparkunkat és úthálózatunkat, majd a mező- gazdaságról elmondotta, hogy áz idei rendkívül kedvezőtlen természeti körülmények ellenére is a termelés a tavalyihoz hasonlóan alakul. Ez parasztságunk szorgalmas munkájának és a mezőgazdasug anyagi-technikai bázisa nagyarányú kiszélesedésének köszönhető, amely az elmúlt öt évben pártunk és kormányunk gondoskodása nyomán következett be. A mezőgazdaság szocialista Éltszervezése társadalmi reiv
