Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

A számok nyelvét értve

Gépkocsiszerelők lesznek

nonclja Tóth Zoltán. — Az ok- atás anyaga akkor már a gépkocsi különféle fődarabjainak jsszeszerelése, javítása. A tavalyi első évesek nyárra odáig jutottak, hogy egy csaknem •ones személygépkocsit tettek rasználhatóvá ...

— Akkor — gondoljuk — nemcsak ezen az egyetlen „modellen”, a műhely közepére állított gépkocsimotoron tanulnak i fiúk?

— Nem. Ők javítják a KPM- Dktatásban részt vevő négy gépkocsit is. Két teherautót és két személyautót.

— Hogy telik tovább a tanulóidő ... ?

— A második évtől kezdődően a fiúk kinn dolgoznak a forgalmi telepen, szakmunkások mellé beosztva. Előbb fél, később teljes önállósággal. Természetesen nem teljesen magukra hagyva...

Jelenleg — három szakmában : autóvillamossági műszerész, karosszérialakatos, autószerelő — 45 tanuló van az oktató gondjaira bízva. Örömmel újságolja, hogy az idei tanév végén „szabadítja” az első csoportot. Vannak köztük érettségizettek is...

Tóth Zoltán számára gondot jelent, hogy a fiúk két helyen dolgoznál?;, s a nagy távolság miatt nehéz itt is, ott is jelen lennie. S kicsit kesernyésen jegyzi meg, hogy a munkáját még sok más nehezíti. A műhely nem kap rajzokat — panaszolja — a gyerekek mintadarabokról dolgoznak. Pedig a rajzolvasás elsajátítását feltétlenül szükségesnek tartja! Aztán meg azt említi, hogy kevés a „konkrét” feladat, az intézet számára készülő szemléltető eszközök, apróbb dísztárgyak mennyisége véges. Ha pedig néha termelési jellegű feladatot kapnak a fiúk — mint például rövidesen: amikor a kartel-kályha készítéséhez fognak — hosszú ideig kell levelezni, várakozni, szaladgálni, amíg összeiön a szükséges anyag.

EGYSZÓVAL: több segítségre lenne szükség az iskolától és az AKÖV-től.

Gyóni Gyula

— Érthető, hiszen azért vá- asztottam ezt a szakmát!

Mondja, hogy ő is nehezen xirátkozott meg a reszelővei, íz élvonalzóval, a derékszöggel neg a tolómérővel, de hamarosan megértette: a szerelőnek íemcsak a különféle kulcsok- cal kell ügyeskednie!

HORVÁTH LÁSZLÓ a régiek, az „alapítók” közé tartó- ük. Tanulóidejét még a városszéli forgalmi telepen kezdte, latvanhárom őszén társaival rnnan jött ide, a hatvani főutcára — új műhelyt építeni egy régi ház udvarán.

— Az épület valamikor istálló volt, aztán pedig az autó- iiözlekedési vállalat szükségműhelye — emlékezik vissza a Eiaíalember. — Az átalakítás nagy munkát követelt. Még ku- bikolnunk is kellett! A betonozásban, vakolásban, az ajtók és ablakok beillesztésében már az intézet kőművestanulói is segítettek ... Valami három hónapig tartott a munka, tél lett, amikor beköltöztünk.

— Sokat köszönhetünk az AKÖV-nek és a Városgazdálkodási Vállalatnak — fűzi hozzá kiegészítésül Tóth Zoltán oktató.

A hatvani tanműhely — beszélik, mutatják — sokat változott a két esztendő alatt. A munkaterem felszerelése egyre gyarapodott, s a szomszédos helyiségek is megfelelő berendezést kaptak. A napi feladat elvégzése után hideg—meleg vizes fürdő, barátságos klubszoba várja a jövő gépkocsiszerelőit

A FIÚK VALAMENNYIEN

jól érzik magukat — a harmadévesek talán kicsit irigykednek is rájuk, amikor a megváltozott körülményeket összehasonlítja a két esztendővel ezelőtti indulással — szorgalmasan gyakorolják a síkreszelést, éles szemmel ügyelnek a párhuzamosságra, a derékszögre, a tized- és századmilliméteres pontosságra, de titkolhatatlan sóvárgással tekintgetnek hátra — a gépkocsimotorra.

— Mikor jutnak hozzá? — kérdezzük az oktatót.

— A második féi év már „izgalmasabb” munkában telik AZ ELSŐ MEGSZÓLÍTÁSRA

isszerezzen a kékruhás ember- 1 ke s felénk fordulva, riadt tekintettel mutatja a kezében l szorongatott munkadarabot: £

— Éppen tükrösítem, nemso- r

kára befejezem a kicsinyített s gyors-csőíogót... Szemléltető i eszköz lesz az iskolának. — Az- 1 tán megnyugszik, természetesebb hangon folytata a beszél- i getést Fehér László. — Hatvani s vagyok. A Szabadság utcából £ már négyen jártak ide előttem 1 s mind azt mondta, hogy nem < bánta meg. Azért jöttem ötö- < dilinek... i

— És a „szomszédok” vajon

miért választották ezt a mes- ] térségét... ? 1

— Azért, mert az unokatest- i véremnek van egy Trabantja és ! én is szeretnék hozzá érteni — i válaszolja gyerekes őszinteséggel Kiss József.

— A nyáron a barátom mo- ' torkerékpárját javítgattuk. Ak- 1 kor kaptam kedvet a szerelésre ;

— mondja Horváth Gábor.

A hatvani, boldogi, herédi, csányi, palotás: fiúk — tucatnyian — háttal állnak a műhely közepére tett gépkocsimotornak .. Kicsit talán jelképes is a satupadok ilyen elrendezése, különösen az első esztendő elején: a tanulóknak előbb a vasas szakma néhány alapvető fogását kell elsajátítaniuk, s csupán azután kezdhetnek a szereléshez.

Ennek igazáról természetesen nehéz meggyőzni őket!

Horváth László, az ügyeletes harmadéves el Is mosolyodik, amikor — lel tudja hányadszor?

— bizonygatnia kell: így van ez rendjén, kár türelmetlenkedni... Elmosolyodik s belepirul, mint akit vétken értek, mert tavaly ő is mindjárt az autót kereste. Magyarázni próbálja:

ág ellen : almát

lekből a vérkeringés igen rövid idő alatt átveszi és a vércukor szintje viszonylag hosszú ideig normális marad. Különösen bevált a könnyen szállítható, sokáig épségben tartható és jóízű alma. A nyugatnémet élelmezésügyi társulat kimondottan gépkocsivezetőknek ajánlja az álmafogyasztást. Minthogy azonban hatása csak bizonyos idő múltán jelentkezik, tanácsos időben almát fogyasztani és nem megvárni, amíg a fáradtságtól már látási zavarai vannak a gépkocsivezetőnek.

egyenjogúságáról szóló törvényjavaslat tárgyalásáról van szó, és kivéve azokat a személyeket, akik verik a nagydobot, hogy reklámot csapjanak vele az amerikai életformának.

És mennyi katonára lenne szükség, hogy biztosítsák egymillió négernek azt a reális lehetőségét, hogy saját szülőhazájukban tanintézetbe léphessenek? Szorozzuk meg az egymilliót tízezerrel. Kijön, hogy tízmilliárd géppisztollyal és gumibottal felfegyverzett emberre lenne szükség.

Az USA-ban őrült hiányok keletkeznének katonai káde• rekben. Még az sem segítene a

• helyzeten, ha fegyverbe hív■ nák az amerikai asszonyokat

• és gyermekeket, mert az egész

■ Föld lakosságának a száma

• legjobb igyekezet mellett sem több három milliárdnál.

! Felmerül a kérdés, vajon meddig kell várnia a millió i négernek, hogy az USA lakos■ sága elérje a szükséges szá- 1 mot?

i Ha számításba vesszük a i katonák és állami alkalma- : zottak megkívánt mennyiségét : és az évi népszaporodást t (1,85 százalék), akkor megtud- . juk, hogy 2 882 évig kell vár■ niuk.

De az is lehetséges, hogy a t Dél minden négere együtt akar

■ tanulni fehérbőrű honfitársai• val. Akkor nekik harminc év- i ezredig kell várniuk, amíg

összegyűlik a szükséges számú katona és állami alkalma- , zott!

Meglehetősen sok!

; No ugye, milyen érdekes és jelentőséges lehet a régimódi , számtan, ha nem almáról be- , szél a példatár, hanem az . életből meríti a példát.

Oroszból fordította: Pogonyi Antal

Szüret — hóban

Melegíteni kell a mustot - Naponta 1-2 vagon szőlőt pusztítanak el a seregélyek - A gyöngyösi járás öt községében még 70 vagon szőlő vár a szüretelőkre

Az idei tél alaposan megtréfálta a mezőgazdasági üzeme- 5 két. A hónapokig tartó meleg- és csapadéktalan őszi időjárást ' egyik napról a másikra hideg

váltotta fel- és lehullott a hó. Így több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben szokatlan látványnak lehetünk tanúi: havas földekről folyik a . betakarítás. A vetéssel teljes ' mértékben, a betakarítás egy ^részével és a mélyszántásokénak kisebb részével végeztek 'eddig a mezőgazdaságban, így í az időjárásban bekövetkezett é váratlan fordulat jelentős kárt : okoz a terményekben és késlelteti a munkát.

? A legsúlyosabb a helyzet a \ gyöngyösi járásban, ahol

5 öt községben: Abasáron, Mar- J kazon, Visontán, Gyöngyösoro- ? szí ban és Gyöngyössolymoson ) még mintegy hetven vagon sző- ? löt kell leszüretelni.

\ A tőkéken maradt szőlőben 5 nagy kárt tett a fagy, és va- c gontételekben lehet kifejezni 5 azt a szőlőmennyiséget, ame- ílyet a madarak „elcsipeget< nek”. Leginkább a vörös faj- e ták maradtak szedetlenül. Ezek |a fagy következtében elveszítették színüket, és nem nyer< hető belőlük minőségi vörös 5 bor. A szőlők ilyenfajta minő- ? ségi romlása miatt a termelő- ? szövetkezetek jelentős bevételétől esnek el. A feldolgozó üzelmek „vegyes szüretelésű”-ként í alacsonyabb árat fizetnek, és a ■ fagyás miatt is kisebb értéket- számolnak fel a most szüretelt szőlőért.

.» Abasáron — ahol saját fel- t dolgozó berendezéssel rendel- 5 kezik a termelőszövetkezet — r a fagyott szőlőt először felme< legítik< s csak úgy tudnak hoz- | zákezdeni a must préseléséhez r és további feldolgozásához. Ha- 5 sonló körülmények között dol< gozzák fel a szőlőket az Eger- $ Gyöngyös-vidéki Állami Pincegazdaság gyöngyösi pincészetéiben is.

Szakemberek véleménye szerint a menyiségi veszteség az összes termésnek 10 százaléka, a minőség romlása miatt a várt bevételnek 22 százaléka veszett el.

Az öt községben mintegy 1000—1200 termelőszövetkezeti dolgozó szüretel, dacolva a hideg és havas novemberi időjárással. Az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet szőlőiben ötszázan dolgoznak, szervezetten halad a szőlő betakarítása. A feldolgozó üzem teljes kapacitását kihasználják, és annak ellenére, hogy még itt kell a legtöbb szőlőt szüretelni, a hét végére már befejezik a munkát. A rendkívüli időjárás ellenére jó ütemben halad a szüret, kivéve a gyöngyössolymo- siakat, ahol még lenne lehetőség arra, hogy gyorsabb ütemben szüreteljenek.

Megfigyelték, hogy a szőlőben a legnagyobb kárt a seregélyek okozzák. A domoszlói termelőszövetkezetben volt olyan nap, hogy ötven mázsa szőlőt raboltak el az idén nagyon elszaporodott madarak. Kártételüket most is napi 1-2 vagonra becsülik, ezért vadászokat hívtak segítségül a termelőszövetkezetek, hogy elriasszák a csapatostól érkező nem kívánt „segítséget”.

Előreláthatólag a hét végére befejeződik a szüret a Mátra alján is, ahol a termelőszövetkezetek az idén későn kezdték a csemegéié't, a borszőlők szüretet és a sok csemegeszőlő, a háztáji szüret miatt huss dóit el ennyire a szőlő betakarítása. Szüretelnek — íróban, de hez- zá kell tenni, hogy a szokatlan látványon túl, ez sok tanulsággal is szolgál tokák számára.

...IP. EJ

talános fogyatékossága: az adatszolgáltatás lassúsága. Mire egy-egy gazdasági tevékenység többé-kevésbé hű fényképei elkészülnek, már nem nyújtanak hatékony segítséget a vezetésnek, amely gyakran ezt megelőzően kénytelen fontos kérdésekben dönteni. A mérlegbeszámolók az esztendőt követő harmadiknegyedik hónapban afféle levéltári anyagul szolgálnak néhány felügyeleti hatóságnál.

Mindez különös élességgel irányítja a figyelmet az adminisztratív munka racionalizálására, tudományos szervezésére és gépesítésére. Enélkül aligha oldhatjuk meg növekvő feladatainkat. Az alkalmazotti munkának nincsenek olyan reális normál, tudományos kritériumai, mint a termelő tevékenységnek. A munka hatékonysága sem mérhető hasonló mércével. Ezért is csábít a körülményesség, az ész- szerűtlen szervezet, amely maga a bürokrácia táptalaja. Az ésszerűség és célszerűség viszont a bürokrácia leghatásosabb gyógyszere. Nem árt, ha minden bizonylattal bánó és adatokat feldolgozó alkalmazott gondolkodik munkája értelmén, összefüggésein. A vezetők pedig, ha az adatfeldolgozás kérdéseiben, ügymenetében intézkednek, minden esetben konkréten válaszoljanak a következő kérdésekre: mit, miért, hogyan, kinek, mikorra. Ha e kérdésekre meggyőzőek a válaszok, ésszerű, célratörő az ügyvitel, az adminisztrációs munka eléri célját, segíti a vezetést, és kevesebb lesz a célt tévesztő, felesleges, papír, ügyintézés.

Kovács József

Fáradts

együnl

Köztudomású, hogy a kifáradás a volán mellett igen gyakran közlekedési baleseteket okoz. Francia és amerikai szak- ; értők kísérletileg megállapították. hogy a fáradás jelenségeit elsősorban a vércukorszint erőteljes süllyedése okozza. Ezért 1 már régóta ajánlották a gép- 1 kocsivezetőknek, hogy időnkint álljanak meg és fogyasszanak 1 két darab kockacukrot. Sajnos,

■ a vércukor szintje ettől csak

■ rövid ideig emelkedik, majd is- • mét süllyed. Sokkal jobb hatása van a gyümölcsnek, amely■ nek szőlőcukor-tartalmát a benegíelelő közgazdasági követ- teztetéseket levonva, műszaki- jzervezési intézkedéseket foganatosítani! A közgazdasági ■nűveltséget nem véletlenül sérik ma számon a műszaki és gazdasági vezetőktől. A konkrét elemző, értékelő készség & i közgazdaságilag sokoldalúan megalapozott döntések és intézkedések nélkül égető feladataink, a termelékenység növelése, a takarékosság csak jelszavak maradnak a műhelyekben.

A munkához, a helyes döntésekhez szükséges adatokat gyakran meg sem kapják az illetékesek. Sok művezető nem kapja meg például a visszatérő gyártmányok utókalkulációját, az anyagbeszerző nem ismeri a raktári készleteket stb. Az igazgatót viszont elárasztják a jelentések, s a töméntelen adattengerrel nem tud mit kezdeni. A vezetés különböző szintjén más és más jellegű és mélységű informác'ó szükséges. A könyvelők, a kalkulátorok, a statisztikusok, a műszaki ügyviteli dolgozók pillanatnyilag nem képesek megfelelő módon megfelelő adatokkal kiszolgálni a vezetőket.

Amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy vezetői döntés s a tervezés folyamata miért nem elég megalapozott és tudományos, kiderül, kevés a rendelkezésre álló és megbízható adat. Az érem másik oldala viszont, hogy a meglévő adatokkal sem gazdálkodunk jól. Előfordul — bár ez a ritkább —. hogy a nyilvántartás és az adatfeldolgozás reflektorfénye nem azokat az összefüggéseket pásztázza, amelyek a vezetés számára az adott időben érdekesek és szükségesek.

Az adminisztrációs adatfeldolgozó tevékenység utolsó, befejező fázisa a kiértékelés igen sok helyen elmarad, vagy formális. (A gyártásban is hányszor a végső kikészítő és szerelést pontosító műveletekre nem fordítunk időt és energiát!) A manuális tevékenység, a bizonylatok feldolgozása, majd a kapott végeredmények számszaki ellenőrzése nemcsak a rutinmunkára alkalmazott beosztottak, hanem az érdemi, elemző gondolkodásra hivatott számviteli, kalkulációs és egyéb vezetők idejét is felemészti. Így a megfelelő értékelések és következtetések, a szükséges csoportosítások és szembeállítások nélkül kerülnek tovább az anyagok, a jelentések, a beszámolók, gyakran célt tévesztve.

Az irodai munka másik álAz irodai munka mérete és aránya világszerte gyorsan növekszik. Az Egyesült Államokban 1963-ban 10,2 millió irodai alkalmazott több mint 175 milliárd bizonylatot dolgozott fel A szovjet népgazdaság irányításának szolgálatában 10 milliós adminisztratív hadsereg áll. Az alkalmazottak száma általában gyorsabban növekszik mindenütt, mint a termelő munkásoké. Az USA-ban például 1900-ban harminc gyári munkásra jutott egy irodai alkalmazott, 1935-ben tízre, és 1950-ben már csak 2,5-re.

Az alkalmazotti létszám növekedése önmagában nem negatív jelenség. A fejlődés természetes velejárója, hogy növekszik a szellemi munka aránya. Minél több ember gondolkodik alkotó módon, annál nagyobb a munka hatékonysága. A belső termelési kapcsolatok fokozódó bonyolultságának és fejlődésének velejárója, hogy az ésszerű vezetői döntésekhez mind több adatra, információra van szükség. A művezető és a technológus, az igazgató és a miniszter csak megfelelő adatok birtokában intézkedhet helyesen. Egész kollektíva, teljes gazdasági egység tevékenysége válhat vesztességessé a hiányos információ alapján született döntés következtében.

Az irodai munka tehát társadalmilag általában indokolt és szükséges, adott esetekben persze megtörténik, hogy felesleges, s értelmetlen munkát végeznek az íróasztaloknál. A hivatali, ügyviteli munka nem a tényleges társadalmi és termelési szükségletek szerint fejlődik, hanem öncélú belső logikával, a „Parkinson-törvény” alapján. Nagyon is indokolt tehát vizsgálni, elemezni az ügyviteli munka szervezetét, célját, ésszerűségét. Az adminisztráció célt téveszt, ha a műszakiak munkaidejük tekintélyes részében ügyvitellel, adminisztrációval kénytelenek foglalkozni, érdemi teendőik rovására. És akkor is, ha a bizonylat, a statisztika, a kimutatás, a jelentés sem a vállalatnál, sem az irányító szervnél nem kerül hasznosításra- Az adminisztráció bürokratikussá válik, ha nem ismerik a számok nyelvét azok, akik a kimutatásokat, beszámolókat készítik, illetve felhasználják.

A számok, a statisztikák, a kimutatások nyelvezete nem könnyű. Az utókalkulációs, a selejtanalitikai, a veszteségidő tanulmányok nem öncélúak. Megérteni, olvasni sem köny- nyű ezeket, hát még ezekből a

hasson.

így tehát, ha nem egy néger lenne, hanem tíz, akkor az államban nem 60, hanem hatszáz igazságügyi közegre és százezer katonára lenne szükség. De nemcsak tíz néger igyekszik magasabb műveltséget szerezni!

Itt kezdődik az érdekes számtan.

Az USA lakosainak száma, a határon kívül elszállásolt katonasággal együtt körülbelül 190 millió lélek. Köztük több mint 19 millió néger. Példa kedvéért ne vegyük az egész néger lakosságot, hanem csak azokat, akik Délen élnek, tehát több mint 10 millió embert. Tegyük fel, hogy ezeknek ti- zedrésze együtt szeretne tanulni a fehérekkel, továbbá azt is, hogy a szövetségi kormány az alkotmány szellemében biztosítani akarná erre a lehetőséget.

Mi történne az USA-ban?

Szükség lenne 1 000 000 x 60, azaz hatvanmillió állami alkalmazottra, hogy a négereket elkísérjék az iskolába. Állami szolgálatba kellene lépnie minden fehér férfiúnak, talán azokat a szenátorokat, kivéve, akik mindig ellenzékbe vonulnak, amikor a négerek

Egy fenét érdekes. Ma, amikor az emberiség a világűrben randevúzik és a kibernetikát dajkálja, rá se bagózik egy ilyen szürke címre: „Érdekes számtan.” Van azonban egy ősi tudomány az almák összeadásáról és kivonásáról a számtankönyvek példatárában. Ezekkel szokták az anyukák szutyogtatni drágalátos csemetéiket. Ez pedig olykor érdekes lehet, különösen, ha nem a tankönyvből, hanem az életből vesszük a példát.

Hogy legyen miből kiindulni, felírok három számot: 1; 60; 10 000. Ezek egyelőre csak számok. De nézzük csak meg őket egy kicsit tüzetesebben az élet tükrében. 1 — most már nem egyszerű számtani egység, hanem egy vakmerő, amerikai, néger állampolgár, aki a Meredith névre hallgat Nagyon szeretne magasabb műveltségre szert tenni. Most pedig vegyük a 60-as számot Éppen ennyi igazságügyi közegre van szükség, hogy ezt az egyetlen négert az úton elkísérje az egyetemre Mississippi államban. 10 000 azoknak a katonáknak a száma, akik ennek az egyetlen négernek biztosítják azt a lehetőséget, hogy a Mississippi egyetemre jár-