Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
Vidróczki Párádon Ahogy rajzolónk elképzelte (Fotomontázs: Kiss Béla) bot farigcsáltam. Vidróczkit. Sokáig Izgatta a fantáziámat, míg húsz évre rá csak elkészült. Húsz éve faragja a fát Asztalos Joáchim. Negyven körüli, szép szál ember, kék szemekkel, s a fafaragás iránti nagy-nagy lelkesedéssel. Művész, vagy csak kedvtelésből faragja a fát? Munkái szépek, Hosszú téli esték. Bent, a földes kis szobában, a búbos melegít, öregek ülnek az asztal körül, summások, pásztorok — s a bölcsőből nagy kék szemű kis fiú hallgatja a mesét. Vidróczkiról folyik a szó, a híres betyárról. Milyen volt a fokosa? Hogyan csapta le az üldöző pandúrokat nagyszerű karikás ostoráArvalányhajas kalapot vi- 2zLs * menyecskék szíve hevesebben dobogott Az urasá- "T hasonl<5 okbóL C^L °Czki hires nyája, «wWfo, morog a Mátrába’... nÓt^ mesék legendát a mátrai betyár köíud%rj?S!t.k,eresik a hóbansegítséget kér, s aki üldö★ Hosszú újjú ing, bő gatya 1 es'zma, meUény. Igy járt i haídan, így mesélték az öv^ben az elöltöltős pisztoly, vállán karikás ostor. 2? , a tarisznya. Rajta a minta a nyajat őrző betyárt ábrázolja az erdőben. Hosszú hajat viselt. Szép ember lehe- tett hiszen sok szeretője volt... Mellette a kakukkmadár jel- Eeß a- bagoIy is- Hiszen a kakukk más fészkére jár s a bagoly ideje az éjszaka —’ rnaEoT* Asztalos Joáchim a Életnagyságú, egyetlen da- rab^l vadkörtefából faragta KL Ket évig dolgozott rajta. n=iiT,*.PaSZtorgyerek voltam. Hallgattam az öregek meséjét, s a kezem ügyébe eső fadara„ “ Id5ben elvetettük a 2400 Hold kenyérgabonát. Végeztünk a betakarítás-- November 25-re befejezőik a mélyszántást Szokatlanul újat jelentenek 8 *zavak a csányi Búzciraiász Termelőszövetkezetben öyen teljesítményre a korábbi evekben egyszer sem volt kerf*;.? sok bajjal, gonddal küszködő termelőszövetkezet. Ta- , mindössze 19 forintot tudtak fizetni munkaegységen- Ként az idén meglesz a tervezett 30 forintos részesedés. A vándorlásból hazatért dinnyések — mintegy 450 család — felismeréssel fogadta a kitűnő gabonatermés adatait. Ahol korábban négy mázsa volt a termés, most 2700 hold átlagá- ban. I2t fs 14 mázsát fizetett •holdanként az árpa és a búza. •A szövetkezet fennállása óta ‘első ízben biztosítani tudták a fejadagot A dinnyések közül mar többen azzal a gondolattal barátkoznak, hogy a jövő tavasztól odahaza vállalnak ré szes művelést... A szövetkezet vezetőinek, a ^»»vetkezeti dolgozóknak soha Ilyen örömben nem volt még ■részük. Megelőzték a hortiakat Ä csányiak régi riválisai a jnortiak. A szomszédos község .területben és adottságokban hasonlít az ittenire, eddig viszont soha nem tudták utolérni a hortiakat. Az őszi szántá- t/L, vetési és betakarítási versenyt a hortiak kezdeményezfinomak, gondos darabok. A falon faragott domborművek: Árpád fejedelemmé választása, a csodaszarvas legendája. .. Felfedezik a gyönyörű szarvast Hunorék. Még a ló is meghökken. Utána! S a másik faragott képen vad hajszában iramodnak a csodaszarvas után. ,----------------------------------A félévin A televízió „Téli falusi esték’’ című előadássorozatát december elején indítja, és péntekenként este háromnegyed órán át sugározza ezt a műsort. A pártszervezetek már most megkezdték az előadássorozat témájának ismertetését, népszerűsítését, és gondoskodnak jó vitavezetőről is, hogy az előadás után színvonalas vitában tisztázzák a hazai, nemzetközi gazdasági és politikai élet kérdéseit. A téli tanfolyamon előadásokat sugároz a televízió a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, népgazdaságunk helyzeCsánynal v ték a járásban. Az alkalom megvolt rá, hogy változtassanak a sorrenden a csányiak, de ehhez legalább határidőre teljesíteni kellett a feladatokat. Kevés reménye volt erre az öt és fél ezer holdas gazdaságnak, ahol alig négyszáz munkáskézre tervezhették a munkákat. A véletlen segített A dinnyéseknek nem sikerült az esztendő, volt, aki korábban hazajött, mondván: — Ki kell egészíteni a keresetet. Telek György, Barkóczi F.r- nő és Balogh László traktorra ült. Váltott műszakban Isi szántottak. Barkóczi mintegy háromszáz holdon vetette el a gabonát. Nagy Zoltán rakodónak állt, Bugyi István fogatosokhoz. ök már valószínű, hogy maradnak is, részes művelést vállalnak a kertészetben tavasztól. A jobb munkára jól kidolgozott premizálási rendszer ösztönözte a traktorosokat. Búza járt prémiumként. Száz holdon felül vető traktoros és gépfaros minden hold teljesítése után egy kiló búzán osztozott. A kiugró teljesítményeket külön jutalmazták. Ilyen volt Aqócs Sándor traktoros és Pali Menyhért génfaros teljesítménye. A szövetkezet két kitűnő dolgozója 787 holdon vetette el a kenyérgabonát. A sarokban még egy nagy, faragott szobor. — Édesanyám fényképe után készítettem... Fiatal menyecske, vidám arccal siet, kezében szamárfülesre gyűrött kis könyv. Népviseletben van, mozdulata tele életörömmel, s alkotója szerété tével. Apró csont- és szarufaragá- I sok Is találhatók a műterem- I ben. Meg apró faszobrok. Dagasztó asszony, orvvadász, egy régebbi Vidróczki-faragás. Dózsa halála, a pusztaszabolcsi summássztrájk, pincei beszélgetés, az özvegyember. Hangulatos kompozíciók, gondos munkával. Egy másik sarokban készülő sakkasztal. A sakktáblát faragott domborművek veszik körül. A munkát ábrázolják, a- mig a kenderből vászon lesz... S egy kedves népi epizód is megörökítve, menyasszonyfüstölés. — Mi a célja a faragással? — Szeretném a palóc nép múltját, hagyományait, életét megörökíteni. Kis műtermének rengeteg látogatója van, néhány kis faragott szobrát külföldön is ismerik. Sajnos Magyarországon kevésbé... Saját erejéből csinált mindent. A szerszámokat is nagyrészt ő készítette. Támogatást eddig sehonnan nem kapott. Azt megkérdezni, hogy szereti-e a faragást, a világ legfeleslegesebb dolga lenne. Az Érc- és Ásványbányakutató Vállalatnál dolgozik, mint kompresszorkezelő. S alig várja a munkaidő leteltét, hogy otthon újra kezébe vehesse a vésőt.^ S a lehulló forgácsok alól újabb figurák kerülnek elő. Asztalos Joáchim népművész. Vidróczki hivatott szobrásza. I Hátai zió és a pá téről és feladatairól. Ismerteti a korszerű eljárásokat és eszközöket a mezőgazdaságban, előadás hangzik el a termelés és a munkaszervezés kérdéseiről a termelőszövetkezeteknél, a munkadíjazás rendszeréről és formáiról, a termőtalaj védelméről, a talajadottság és a termelési szerkezet összefüggéseiről, valamint a mezőgazdasági termelésről és a vízgazdálkodásról. Kísérleti jelleggel a pártpropaganda segítségével az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről is előadás-sorozatot indít december elejétől a k an jövője Agóes volt a „húzóerő”, aki Árokszállásról naponta kerékpárral járt munkahelyére, de mindig elsőnek indult a határba. Taraitól nem pihenlek a traktorosok Kétségkívül az érdem nagyobb része a traktorosokat illeti. A huszonkét műszaki szinte megállás nélkül dolgozott az idén. Tavasztól kezdve szállítás, vagy talajmunka közben köszönt rájuk a vasárnap. A kedvező őszi időben minden órát kihasználtak, hogy a vetéshez a magágyat időre és jó minőségben előkészítsék, végezzenek a vetéssel, a termények szállítását is győzzék. Ezt a nagy tempót csak néhány napra lehetett csökkenteni és a szövetkezet vezetői november 7-én pihenőnapot adtak a traktorosoknak. A huszonkét traktoros közül öten mégis munkába álltak és vasárnap is hordták a kukoricaszárat A gépállomás! műhelykocsi állandóan a község határában tartózkodott. A szövetkezeti szerelők is állandó műszakot tartottak, azonnal javították a hibákat. A 2400 hold vetés mellett négyszáz vagon árut mozgatJavaslom, hogy mindazok, akik a termelés irányításával és szervezésével foglalkoznak, egyszer kérdezzék meg, hogy mennyibe kerül a belső szállítás. Kitől kérjék számon az el• költött százezreket? Először ön- I maguktól, remélhetően akkor I őszinte számvetést csinálnak. De így nem lesz teljes a kalkuláció. Ugyanis ki tudná nyomon követni és forintban mérni, hogy mibe kerül a vállalatnak és a népgazdaságnak „gyárkapun belül” a szállítás. A Mátravidéki Fémművekben naponként több mint egymillió darab tubust és különféle dobozt gyártanak. Mennyi munkába telik, amíg az alumíniumtömbből lemez, abból fogkrémtubus lesz. A régebbi munkások még emlékeznek rá, hogy milyen cikcakkos volt az út az anyagraktártól a gépekig, a lakkozóig, a nyomdába, a terem egyik végétől a másikig, emeletről le és újra fel. Naponként mennyit és hányán cipekedtek. Az idén már okos gépek és szalag továbbítja az anyagot és a félkószterméket. Mérnöki pontossággal szabták meg az utat Attól eltérni nem lehet nem engedi az automatika. Betartatja a szabályt, szigorúan ügyel a takarékosságra. Nem engedélyez oktalan kitérőket nem tűri a mellékutakat és a késedelmet. Mégis a belső szállítások miatt panaszkodik a Mátravidéki Fémművek igazgatója. Persze, nem a szalaggal, nem az automatikával van baj. Kikeresi az hamarosan a ráfordított százezreket. De azzal, hogy az áru elkészült, a belső szállításnak még nincs vége. Ha a termelés százszázalékos, de a kiszállítás csak 56,5 százalékos, akkor Sírokban fejtetőre állnak a dolgok. Ez történt októberben és tart még ma is. rtoktatás a televízió. Ez a műsor alapve- ! tőén az üzemi, hivatali és vá- , rosi dolgozók tájékoztatására i szolgál. A nemzetközi helyzet idősze■ ru kérdései, népgazdaságunk í helyzete és feladatai, a munkásosztály vezető szerepe és 1 a szövetségi politika, valamint a szocialista munka időszerű • kérdéseiről tájékoztat ezeken az_ előadásokon a televízó. De előadások hangzanak el a szo• cialista világrendszer fejlődé• séről, a függetlenné váló or- t szágok helyzetéről és szerepé- - ről, a neokolonializmus délke- i let-ázsiai problémáiról is. tak meg a szövetkezetben. Kiszórták 1300 holdon a műtrágyát, és ehhez felhasználták a tavalyról megmaradt készletet is. A közösben 100, a háztáji- . ban 160 hold kukorica termését takarították be. Négyszáz- otven hold gabonát kukor=ca után vetettek és ennek letaka- rítása, talajelőkészítése nagy- ! fokú szervezettséget igényelt • Döntő fontosságú volt, hogy a gépjavító állomás a leszerződött talajmunkákat időre elvégezte. Az eredmény nem Téletlen t A csányiak megelőzték a i hortiakat. Első ízben történt • meg, hogy a Búzakalász Ter• melőszövetkezet határidő előtt i teljesítette az őszi feladatokat ■ Ugrásszerű javulást, nagy for- i dulatot hozott az idei eszten- . dő Csányban, amelyhez sok- t oldalú segítséget adott a me• gye és a járás. Többek között , másfél milliós hitellel meg- 5 szüntették a szövetkezet fize- t tőképtelenségét, új főkönyvelő t uj főmezőgazdász jött, megszi- t lárdult a pénzügyi és gazda• sági fegyelem. A segítség idő• ben érkezett és nem érdemte- 1 leneknek jutott. Jól gazdáikra- i dott vele termelőszövetkezet és • egy sokat ígérő esztendő alapozását fejezték be — nagy i szerűen. Bizonyítani fognak, | hogy az idei eredmények nem i véletlenek. Minden amellett t szől, hogy érdemes volt Csá- nyon segíteni. Csánynak jövő- t je van. Pflisy Elemér A modem gépek ontják az i árut. De a műhely nem raktár, , ezt mondja a munkavédelmi . szabály és ezt diktálja a termelés üteme. Hiába sürgeti a vevő, hiába szállítana a gyár, nincs vagon és hegyekké tornyosulnak a dobozok. A 3-as üzem raktára az utóbbi időben mindig dugig. Amikor itt végképp nem fémek, a 22-es épületbe szállítják az árut, aztán sor kerül a garázsra, a régi tűzoltósági épületre és ha idejében észbe nem kapnak, valamelyik nap a technikumi osztálytermeket is telepakolják. Szinte mindennapon jelenség, hogy teherautóval és targoncákkal szállítanak a gyárkapun belül, kényszerű szükségmegoldásként. Minden nélkülözhető zugot telepakolnak. Ahová ajtón át nem jutnak el, oda ablakon adogatják a készárut Októberben 199 fedett vasúti kocsit igényéit a gyár, de csak 115-öt kapott. „Csodálatos” kivételek is adódnak. A harmadik negyedév utolsó két —három napján több vagont állított ki a MÁV, mint előtte két hétig Ilyenkor van ám hajrá, éjjel—nappal. Minden mozgatható embert a szállításhoz, a gépkocsikra és a vagonokhoz küldenek, alkalmi munkásokat toboroznak. A nagy kapkodásban elvész a felelősség és menthetetlenül semmivé válik a szakszerűség. Hajigálják a dobozokat, meggondolatlanul szaporítják a selejtet Mibe (kerül az ilyen belső szállítás a gyárnak? Az igazgató habozva néz rám. Látom, hogy számol, kalkulál. Aztán a végösszeg helyett a részleteket mondja: — A 3-as üzemből lehordani, gépkocsira fel- és lerakni, legalább 1200 méteres belső szállítás. Aztán felhordani a szükségraktárba. Majd, ha vagont kaptunk, ismét le, teherkocsira, vagonba... fuvar... munkadíj ... egy csomó selejt... Aztán az igazgató bevallja, hogy a Mátravidéki Fémmű- vekben eddig még senki sem zámolta ki, hogy mibe kerül i belső anyagszállítás. Kérdezem a műszakiakat és a számai teli dolgozókat. — Mibe kerül? — Sokba. Nagyon sokba! — íangzik a válasz. Aztán újabb költségtényezőcet sorolok. Mindegy, hogy melyik számla terhére írják, ie mindenképpen az áldatlan relyzettel, a belső szállítással tapcsolaíos a készletek meghi- elezésének bankkamatja, a cötbérek és a külföldi megrem- ielők megrendült bizalmából származó kár. És ha sok embert foglalkoztatnak a szállí- ással, raktározással, akkor tovább romlik a termelők és kisegítők eddig is kedvezőtlen aránya, végeredményben csökken a termelékenység, növekszik az önköltség. Hazánkban a munkásoknak csak mintegy fele dolgozik olyan munkakörben, amely közvetlenül kapcsolatos a termeléssel és közéi fele, 44 százalék kisegítő tevékenységet folytat Ez az arány jóval kedvezőtlenebb a fejlett ipari országokénál. Oka az, hogy nálunk a műszaki fejlesztés nem volt komplex jellegű, elhanyagoltuk a termelési folyamat ét a kiszolgáló tevékenység ös»* szehangolását, nem fordítottunk elegendő gondot a mu»* ka- és üzemszervezésre. Rfl lett a következmény? Elmaradtunk a termelékenység saínvo• nalának ranglistáján, a magad önköltség miatt a nemzetközt piacon nem mindig búrjuk » versenyt Ügy vélem, hogy a jelenleg körülmények között a Mátravidéki Fémművek helyzete aai országos átlagnál is rosszabb. De nem lehet a vagonkérdési megoldásáig várni. Ismerni) tudni kell, hogy mibe kerül Sírokban a belső szállítás, hogy ehhez kalkulálhassák a jobb megoldás költségeit és a termelés kiszolgálása után eredményesen láthassanak hozzá a lemaradás behozásához. Dr. Fazekas László A FOGÁSZATI HÉT UTÁN Mibe kerül a belső szállítás Amit bevall és amire punnssliodik as igazgató Nemcsak vagonkérdés — FáitoxtassunU as 56 44-en/
