Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

Hűanyag, változó témára Gyermekszakrendelésen A vidéki ipartelepítési prog­ramban ebben az esztendőben már a második budapesti ktsz- nek adott telephelyet, üzem­házat a Mátravidéki Hőerő­mű. Utóbb a Műanyag és Fémfeldolgozó Kisipari Ter­melőszövetkezetnek, Ecséd felé, a salakhányó mellett. — Szeptember közepén in­dult a próbaüzem — tájékoz­tat bennünket Erdei Lajos részlegvezető. — A gondolat ugyan még a tavasszal felve­tődött, de a műhelyek beren­dezéséhez idő kellett — ma­gyarázza. — Igaz, a kép még most sem végleges, jövőre bő­víteni szeretnénk az épületet, újabb szerszámokat várunk, azonban már így is látható „valami.” A kis iroda szomszédságá­ban, egy tágasabb csarnokban furcsa — Lőrinci környékén eddig ismeretlen — gépek so­rakoznak kétoldalt. Mellettük lányok, asszonyok csodálkoz­nak hosszú hetek múltán is: — Sohasem hittem volna, hogy ebből a fehér porból ilyen sokféle alkatrészt gyárt­hatunk — mondja a „szom­szédasszony, a telepen lakó Kovács Istvánná. Mondja hitetlenkedve, cso­dálkozva — vajon érti-e már?, s megszokott mozdulatokkal adagolja a kis kanállal a hó­színű anyagot. Aztán lezárja a prést, egy jókora fémkart moz­gat — azt mondja: szellőzteti az anyagot — majd készre sü­ti az ... autóindex-kapcsolót... Más gépnél, más formát töl­tenek a nikeplasttal, doro- plasttal, s ahány van — any- nyiféle alkatrészt készítenek. — Nyocfajta terméket gyár­tunk egyszerre — mondja a részlegvezető. — Ha egy-egy szériát befejeztük, új szerszá­mot fogunk fel a gépre. Erdei Lajos az új szakma oktatója is. — Szorgalmasak, igyekvők a környékbeli nők, hamar elsa­játították a szakma ismerke­dő fogásait... Egy kis asztalkánál. Lőre Györgyné éppen kávéfőző gépek műanyag füleit sorjáz­za. Azelőtt a Selypi Cukorgyár­ban dolgozott. Nyolc évig járt oda minden szezonban. Végül ide került, új munkánál kö­tött ki. S azt mondja: itt is akar maradni, akár csak a többi lőrinci, meg lakótelepi asszony... — Mert ez állandó hely, biz­tosabb kenyér. Javasrészt az erőmű dolgo­zóinak hozzátartozói. Két mű­is elektro-lakatos vagyok, kar­bantartó. A műanyagformázás szerszámait a szövetkezet pes­ti üzemében ismertem meg... Jól érzem itt magam, munka­társam a feleségem is. A testvérszövetkezeteknek és a GANZ-nak dolgoznak. El­készítettek eddig talán valami 100—150 ezernyi darab külön­féle alkatrészt. A napokban első exporttermékeiket is: a műanyag hamutartókat. Több­féle színben... — Sikerültek? — Ahhoz képest, hogy kez­dők dolgoznak itt, elég jó munkát adnak ki kezükből — válaszolja az egyik meós, Er­dei Lajosné. — örvendetes, hogy a selejtszázalék napról, napra csökken... Húsz ember a könyékből, akinek többsége idénymun­kás volt eddig, vagy egyszerű­en nem tudott elhelyezkedni. Jövőre újabbak jönnek, negyven-ötvennel növekszik a jelenlegi létszám. Gyóni Gyula A mérlegben Szarvas Karcsika. Súlya megfelelő, elégedett a mama. Néhány hónapja ez a kis­lány sem hitte volna, hogy egy érdekes szakma ismerője: mű­anyagformázó lesz... (Foto: Kiss Béla) szakban összesen húsz em­ber. — Autóbusz hozza, viszi őket... Kényelmes, közeli munka. — Azért jöttem ide én is — meséli a fiatal tmk-s, Nagy Miklós. — Korábban a VERTESZ-nél dolgoztam, az oroszlányi erőmű szerelésénél segítkeztem, aztán Selypre jártam a cementgyárba... Itt Félmillió tő szamóca, málna Megkezdték a facsemeték árusítását A megye háztáji gazdaságai részére ez év őszén a földmű­vesszövetkezetek majdnem százezer gyümölcsfacsemetét és több mint félmillió szamó­catövet, málna-, valamint egyéb szaporítóanyagot, szőlő­oltványt biztosítanak. A két földművesszövetkezeti állandó lerakat — Kál és Hatvan — megkezdte a gyümölcsfacse­meték leszállítását. A szaporí­tóanyagokat a csányi, alagi, balatonaligai állami gazdasá­gok, valamint a békéscsabai és rákóczifalvi termelőszövetke­zetektől kapják meg. Az elmúlt napokban több mint ötvenezer téli alma-, körte-, kajszi- és őszibarack­csemete került ki a megye köz­ségeibe, ahol a felvásárlók, zöldségboltosok, valamint az ideiglenes elárúsítással meg­bízott dolgozók értékesítik a termelőknek. A földművesszövetkezetek a lakosság igényeit ezekből a gyümölcsféleségekből teljes egészében kielégítik, ezenkí­vül korlátozottan tudnak biz­tosítani esetleg — tavaszi le­szállításra — meggy-, cseresz nye-, szilva- és egyéb gyü­mölcsfa-féleségeket is. 1966. őszétől minden gyümölcsfa-fé­léből kielégítik a háztáji gaz­daságok igényeit. Ezzel elősegítik, hogy a ter­melők a kiöregedett, beteg és gyengén termő gyümölcsfák helyébe. kiváló termőképes­ségű gyümölcsfajtákat telepít­senek. A községekben lévő zárt kertek felújítása is cél­szerű, gazdaságos. A takarék- szövetkezetek, OTP-fiókok en­nek költségeire 15 ezer forint hitelt biztosítanak a termelők részére. A gyümölcsfa-csemetéken kívül már leszállításra került 30 ezer szamóca-, és 75 ezer málnatő. Ezt részben a Csányi Állami Gazdaság, részben a domoszlói termelőszövetkezet biztosította. Eg a kislány most pótolja a nyári napfényt. A koardémpa vakító fényét is csatasorba állították az orvosok a gyermek* szakrendelőben. Eleinte félnek tőle a gyerekek, de aztán laeean megbarátkoznak ezzel a különös „nap-pótlóoaP. ftr:». t)Áin UXmmi A hevesi járásban a taná­csoknak az átlagostól többet kellett és többet is keil foglal­kozniuk a szövetkezeti moz­galom megszilárdításával, fej­lesztésével, mert a lakosság 59 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik. A járás összes területe 121 235 hold. Ebből a terület­ből tanácsi szektorhoz 103 807 hold tartozik, vagyis az összes terület 85,6 százaléka. Az egyé­nileg dolgozó parasztok az összterület 1,2 százalékán gaz­dálkodnak. Ezek az adatok is igazolják annak szükségessé­gét, hogy a tanácsok fő felada­tát napjainkban, de az elkö­vetkező években is a szövet­kezeti mozgalom megszilárdí­tása és fejelesztése képezi. A mezőgazdaság szocialista átszervezése Az elmúlt. 15 év alatt a párt­szervek irányításával, a tömeg- szervezetekkel, a dolgozó pa­rasztság támogatásával a ta­nácsok több esetben segítették a mezőgazdaság átszervezését, a szövetkezeti mozgalom meg­szilárdítását. A szövetkezeti mozgalom 1953-ban és 1956- ban az ismert okok miatt a fejlődés megállt, sőt egyes he­lyeken visszaesett. Ennek elle­nére 1958-ban a járás terüle­tén 21 termelőszövetkezet 1439 családdal, 1775 taggal, 17 326 hold földterületen gazdálko­dott. Ezenkívül működött 11 termelőszövetkezeti csoport is. A járás területén a mező- gazdaság szocialista teljes át­szervezése 1959 februárjában kezdődött és befejeződött már­cius 15-re. Az 1959. évi át­szervezéssel egyidejűleg a já­rás valamennyi községi taná­csa ülésén tárgyalta meg az átszervezés után jelentkező tennivalókat. A kommunista tanácstagok példáját követve a pártonkívüli tanácstagok 90—95 százaléka, akik a me­zőgazdasági termeléssel fog­lalkoztak, közvetlenül a ta­A tanácsok szerepe a termelőszövetkezetek megszilárdításában nácsülés befejezése után alá­írták a belépési nyilatkozatot, és ez nagyban megkönnyí­tette a szervezési munkát. A tanácstagok 85—90 százaléka vett részt — mint népnevelő — a mezőgazdaság teljes szo­cialista átszervezésének nagy munkájában. A feltételek biztosítottak ah­hoz, hogy a tanácsok és szer­veik, valamint a tanácstagok — különösen a mezőgazdaság átszervezése után — közvetle­nül, vagy közvetve segítsék a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását, fejlődését, az egységes paraszti osztály ki­alakulását. A tanácsok és szerveik, va­lamint a tanácstagok a taná­csok létrehozásától, de különö­sen 1959. évtől kezdődően a termelőszövetkezeteknek a szervezési élet, a vezetés elvi és gyakorlati kialakításához, a közös munka megszervezésé­hez sok hasznos tanácsot, út­mutatást adtak. Közvetlenül is részt vettek a termelőszövetkezetek irányí­tásában — segítették kialakí­tani a vezetés és a tagság kö­zötti jó kapcsolatot. A párt­szervek irányításával a taná­csok, a tömegszervezetek és a termelőszövetkezeti tagok se­gítségével segítették és segítik az egységes paraszti osztály kialakítását. Mi íren fejlődést érlek el a járásunk termelő- szövetkezetei ? A fejlődés értékelésénél fi­gyelembe kell venni a termé­szeti és közgazdasági adottsá­gainkat. Közgazdasági adott­ságaink nem a legjobbaknak mondhatók. Gátló tényezőként jelentkezik a növények elhe­lyezésénél és a termésátlagok alakulásánál, hogy a termelő­szövetkezetek összes területé­ből több mint 17 ezer hold a szikes talaj. Az évi csapadék megoszlása rendkívül szeszélyes. Ugrássze­rű növekedést biztosít majd a megépülő II. Tiszai vízilépcső. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után 54 termelő- szövetkezet alakult. Jelenleg az egyesülések következtében 25 termelőszövetkezet van. Ügy ér­tékeljük, hogy az egyesülések is elősegítették a termelőszövet­kezetek politikai, szervezeti is gazdasági megszilárdítását. A pártszervezetek irányítá­sával a tanácsok, a tömegszer­vezetek bevonásával elősegí­tették a termelőszövetkezetek vezetésének megszilárdítását. A termelőszövetkezetek a jog­szabályban és az alapszabály­ban előírt rendezvényeket ál- •Uiában megtartják. Ä közgyű­lés és a vezetőség elé kerülő beszámolók és határozati ja­vaslatok megfelelőek. A ter­melőszövetkezeti tagok bátrab­ban tesznek javaslatokat, bí­rálják a vezetést, amelyik el­tér a jogszabálytól, az alap­szabálytól, mint például a kis­körei, az erki és az átányi termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta még minden évben sújtotta a mezőgazdasá­got valamilyen elemi csapás. Ez évben a ragadós száj- és körömfájás, a csapadékos idő­járás, az ár- és belvíz. A fel­mérés alapján több mint 20 millió forint kár keletkezett. Emellett találkozunk még az­zal is, hogy a vezetés gyenge, vagy a tagok nem a kívánt időben kapcsolódtak be a kö­zös munkába. A hiányosságok ellenére is bizonyítják azonban a termelőszövetkezetek fejlő­dését a következő számadatok: Termelőszövetkezetek 1960 1964 1964 év az vagyoni helyzete 1000 Ft-ban i960 évi %-ban ÁH. eszki ért. öissiz: 129 790 335 743 258,7 Tiszta vagyon 104 404 260 907 249,9 Bevételek alakulása: összesen 123 926 209 216 168,8 Ezen belül a növénytermelés 145,3, az állattartás 239.2 százalékra növekedett. Halmozatlan bruttó termelési értékből: 1. sztó egys. jut 3 048 3 208 105,2 Közösből származó jövedelem: Ossz. köz-bői sz. j. 97 068 111 205 114,6 Ossz. részesedés 91 318 105 411 115,4 Ebből: 1 dóig. tagra jut 9 747 11987 123,0 1 munkaegys. értéke 29.66 31,94 107.7 Az elért fejlődést lehetne ér- és szerveik nem tudnak meg- zékeltetni még az állatállo- felelően foglalkozni a termelő- mány fejlődésével, az áruérté- szövetkezetekkel. Ez különösen kesítéssel is. azokban a községekben tapasz­talható, ahol a termelőszövet­kezetek megerősödtek, a veze­tők és a tagok elégedettek az el­ért jövedelemmel. A községi ta­nácsok a mezőgazdaság átszer- ről az utóbbi egy-két évben vezését, megszilárdítását a je- fíbbször elhangzott, hogy jog- lenleg is érvényben lévő jog­szabály hiányában a tanácsok szabályokkal segítették és na­Hogyan toTúbb? A községi tanácsok végrehaj­tó bizottságainak vezetői részé­gyon jól segítették. Az átszer­vezés óta hat év telt el és ez alatt az idő alatt a termelőszö­vetkezetek többsége megszilár­dult, megerősödött. A termelő- szövetkezeteik további megszi­lárdítását a következőkben le­hetne meghatározni, azonban ezeket csak a helyi adottságok figyelembevételével lehet al­kalmazni: A tanácsok tárgyalják meg üléseiken a termelőszövetkeze­tek éves termelési, pénzügyi, beruházási terveit. A végrehajtó bizottságok olyan részkérdésekkel foglal­kozzanak, amelyek végrehajtá­sa széles körű szervezést igé­nyel, mint például a tavaszi, nyári, őszi mezőgazdasági mun­kák megszervezése, végrehajtá­sa, az állattenyésztés és a nö­vényvédelem, stb. A tanácsok és szerveik elé kerülő beszámo­lók és előterjesztések, valamint a határozati javaslatok legye­nek elemzőele, határozzák meg a feladatokat konkrétan. A tanácstagok a tanács ál­lásfoglalását, javaslatait, hatá­rozatait ismertessék közgyűlé­seken, tanácstagi beszámoló­kon, csoportos és egyéni elbe­szélgetések során. Kísérjék fi­gyelemmel a közös vagyon nö­vekedését és védelmét. Segít­sék a termelőszövetkezetek ve­zetőségét a munkafegyelem megszilárdításában, egy-egy feladat végrehajtásánál, a ta­nácstagok végezzenek szervezé­si munkát. Számon kell kérni, hogy a termelőszövetkezetek mennyi­ben tesznek eleget az állam iránti és szerződési kötelezett­ségeiknek. Az új termelési el­járás alkalmazására a tanács­tagok fejtsenek ki széles körű felvilágosító munkát. Szervezni kell a termelőszövetkezetek kö­zötti és termelőszövetkezeten belüli üzemegységek, brigádok és munkacsapatok versenyét. A tanácsok és aaerwöfc, vala­mint a tanácstagok támogassák a szocialista brigádok és mun­kacsapatok megalakítását é* azok további munkáját E terü­leten is legyenek a tanácstagok példamutatók, A gazdálkodás segítése mel­lett foglalkozzanak még többet az állampolgárok — köeitük a termelőszövetkezeti tagok — panaszainak mielőbbi és törvé­nyes edintézésóveL A pártszervezetek irányításé­val biztosítani kell, hogy a köz­ségi állami, gazdasági és tö­megszervezetek között állandó, jó munkakapcsolat alakuljon ki. Az év eredményes befejezé­se érdekében jelenleg a követ­kezőket tartjuk elsősorban fon­tos feladatnak: a betakarítást minden termelőszövetkezet ha­táridőre, legkevesebb veszte­séggel fejezze be. Figyelemmel kell kísérni az őszi vetéseket november 30-ig be kell fejezni az őszi mélyszántást, fel kell készülni az állatok téli áttelel- tetésére, hozzá kell kezdeni a zárszámadás előkészítéséhez, az 1966. évi végleges terv elkészí­téséhez. összefoglalva: megállapítha­tó, hogy tanácsaink és szerveze­teink a pártszervezetek irányí­tásával, a tömegszervezetiek hatékony közreműködésével ál­talában megfelelőképpen segí­tették a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását. To­vábbi eredmények elérése vé­gett szükséges, hogy még elem­zőbb munkával segítsék a ter­melőszövetkezeti vezetők mun­káját A tanácsoknak a párt- szervezetek irányításával, a tö­megszervezetekkel, a gazdasá­gi vezetőkkel együtt kell biz­tosítaniuk a párt és a kormány politikájának maradéktalan végrehajtását. Magyar István, a Hevesi Járási Tanács vb-elnöke MiPBJSiG 3 1965. november 20., sasombai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents