Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

Labdarúgás Megyei bajnokság I. osztály: Lőrinci—Recsk 3:0 (1:0) Lőrinci, 100 néző. V.: Varga. Lőrinci: Hegyi — Keresik, Nagy, Guboia — Szűcs, Hartmann - Kiss, Molnár, Németh, Czank, Elischer. Edző: Szalontai Béla. fiecsk: Zám I. — Gál, Holló, Zám n. — Kovács, Szabó — Simon, Ma- ruzs, Csortos, Horváth, Borsos. Edző: Mészáros Bertalan. Hazai támadásokkal indult a mér­kőzés. Zám több esetben is gólnak látszó lövéseket hárított. Az első gól a 13. percben esett. Elischer beadását. Németh a hálóba gurítot­ta 1:0. A gól után a vendégek tá­madtak, de szórványos támadásai­kat időben sikerült a hazaiaknak hárítaniuk. A második félidőben mindkét csapat csökkentette iramát, és a két gól is ártatlan helyzetből szü­letett. Németh két lövése jutott a vendégek hálójába és Németh mes­terhármasával alkault ki a mérkő­zés végeredménye, a hazaiak győ­zelme. Jók: Kiss, Czank, Németh, Guboia, illetve Zám X., Gál, Szabó, Csórt 06. (bozstk) MÁV HAC—Egri Spartacus 1:1 (1:1) • Hatvan, 400 néző. V.: Kruj. MÁV HAC: Nagy - Miklós, Tóth %, Gugyela — Forgács, Maród — Fehér, Kiss, Szabó, Tóth H., Sáf- *án. Edző: Selmeczl József. Spartacus: Bóna — Somody, Sic vson, Baranyai — Visnyel, Srej — Tardi, Nagy, Polonkai, Pók, Vár- konyi. Edző: Bóta János. A vendégek nagy lelkesedéssel és odaadással küzdötték végig a mér­kőzést. A hazai csatároknak nem ment a góllövés és igy a 18. perc­ben a vendégeknek sikerült meg­szerezniük a vezetést. Egy előrevá­gott labdával Tóth I. szögletre rú­gott. A beívelt labdát Nagy kiütöt­te és Pók fordulásból a hálóba vág­ta. 0:1. A gól után a hazaiak erő­sen támadtak és a 33. percben Sát­rán egyenlített. A szünet után a hazaiak kerültek fölénybe, de a Spartacus védelme jól zárt, idejében szerelt. Az eredmény igazságos. A vé­gig sportszerű mérkőzésen a ki­esés ellen küzdő vendégek dicsére­tet érdemelnek lelkes játékukért. A hazaiak az egyik pont megszer­zésével is lényegében megnyerték az idei megyei I. osztályú bajnok­ságot. Jók: Miklós, Forgács, Kiss, illetve Bóna, Somody, Srej. (herédl) Egri Spartacus—Budapesti Vízművek 5,5:2,5 (2535:2506) A bajnokság állása. NB n. Keleti csoport: 1. Csepel, 2. KIS TEXT, 3. C. Epitők, 4. Sz. Postás, 5. Egri Spartacus, 6. Z. Danúvia, 7. Sz. AK, 8. C. Bá­nyász, 9. Bp. Vízművek, 10. Bp. Spartacus, 11. K. Lombik, 12. Bp. Üb-Vasút. Megyei bajnokság: Egri Lendület—Lőrinci 1,5:6,5 (2285:2312), E. Epitők—Petőfibánya 1:7 (1766:2228), Honvéd—Vasas 2:6 (2316:2416), E. Helyiipar—Egercsehi 2:6 (2358:2422), Lendület-Petőfibá­nya 2:6 (2099:2134), Epitők—Vasas 0:8 (1802:2529), Honvéd—Egercsehi 2:6 (1972:2314). A bajnokság állása: a forduló legjobb dobói: Török 1. MÁV HAC 27 16 8 3 43:17 40 K. (Vasas) 444, Hegyi L (Vasas) 443, 2. Izzó 26 15 6 5 43:19 36 Kovács I. (Vasas) 431, Szakács B. 3. R.-márton 26 14 7 5 46:28 35 (Honvéd) 42L Varga J. (Vasas) 419, 4. Verpelét 26 5. Sirok 28 6. Heves 26 7. Bélapátfalva 26 8. E. Honvéd 26 9. GYVSE 26 10. Mátraalji B. 26 11. Recsk 26 12. Apc 26 13. E. Spartacus 26 14. Lőrinci 27 15. E. Előre • 26 E. Dózsa n. 28 * = visszalépett. 14 5 7 39:29 33 Juhász L. (Egercsehi) 415. 13 6 7 52:35 32 14 4 8 56:47 32 A bajnokság állása: 13 4 9 51:40 30 8 11 7 48:40 27 1. P.-bánya 14 32 684 72,5 11 3 12 36:38 25 2. Lőrinci • 13 30 574 66,5 8 8 10 32:29 24 3. Egercsehi 13 30 628 66 9 5 12 41:45 23 4. Egri Vasas 13 31 142 63 9 3 15 31:62 19 5. Egri Honvéd 14 32 466 57,5 6 5 15 28:49 17 6. Egri Helyiipar 13 28 550 57 6 4 17 34:60 16 7. Egri Lendület 13 28 344 45,5 1 1 24 10:49 3 8. Egri Spartacus n. 12 26 369 36 19 3 6 112:63 41 9. Egri T. Építők 13 24 580 7 ■ 1 büntetőpont levonva. Jó eredményeket hozott a megyei felnőtt egyéni súlyemelő-bajnokság X 2 "Vasárnap délelőtt rendezték meg ffigerben a Széchenyi utcai edzőte- nemben Heves megye ez évi fel­nőtt egyéni súlyemelő bajnoksá­gát. Találkozón 23 versenyző vett részt,- sajnos, a gyöngyösi verseny­zők nem képviseltették magukat. A megyei bajnokságon a verseny­zők meggyőzően szerepeltek és jó eredményeket értek el. Különösen Sáros! szerepelt kitűnően, aki 10 kg-mal javította meg egyéni csú­csát. A szép számú néző előtt le­bonyolított verseny egyben felké­szülés is volt az Oroszlányban megrendezésre kerülő 1965. évi felnőtt vidéki csapatbajnokságra,- ahol az első, második helyezett csapat az OB I-be jut föl. A me­gyei versenyen mutatott eredmé­nyek alapján számítani lehet arra; hogy ha a versenyzők hozzák for­májukat. jövőre az egriek az OB r-ben szerepelhetnek. Eredmények: Légsúly: 1. Mirkóczfld (Eger) 185 |60, 50, 57), 2. Farkas (Gagarin HS) 167,5 (55, 45, 67,50). Pehelysúly: 1. Suba (Eger) 250 (85, 75, 00). Könnyüsúly: 1. Kuzmann (Eger) 290 (100, 80, 110), 2. Kelemen (Pe­tőfibánya) 282,5 (92,5, 80, 110), 3. Tárnái (Gagarin HS) 215 (77,5, 55; 82,5). ;; Váltósúly: l. Kakuk (Eger) 287,5 (90, 87,5, 110), 2. Koleszár (Gagarin HS) 255 (75 , 75, 105), 3. Hajnal (Pe­tőfibánya) 227,5 (70, 67,5, 90). Középsúly: 1. Bőgős István (Eger) 290 (87,5, 87,5, 115), 2. Bőgős László (Eger) 222,5 (70, 65, £7,5). Félnehézsúly: l. Dr. Csúcs (Eger) 325 (105, 95, 125) 2. Gecsei (Petőfi­bánya) 295 (90, 90, 115), 3. Harmati (Eger) 230 (70, 75, 85). Nehézsúly: 1. Sáros*. (Eger) 315 (95, 90, 130). 2. Széplaki (Petofibá- nya) 255 (77,5, 80, 97,5), Lakatos (Eger) 252,5 (90, 72,5, 90). 1. Tatabánya—FTC 2. Ózd-MTK 3. Pécs—Szeged 4. Győr—Csepel 5. Vasas—Salgótarján 6. Egyetértés—D.-újváros 7. Szállítók—Miskolc 8. Jászberény—Oroszlány 9. Sz.-fehérvár—BVSC 10. SZMTE—Borsodi B. 11. D Honvéd—Békéscsaba 12. KISTEXT—Kecskemét 13. M. Bányász—Eger +1 és pótmérkőzés: 14. Pécsi Bányász—Várpalota x 2 További pótmérkőzések: 15. Bp. Sp.—Szolnoki MÁV 1 16. Martfű—Bp. Előre x 2 A totó nyereményei: 13+1 és 13-as találat nincs. 12 találat (7 db) 114 010 Ft, 11 találat (92 db) 3470 Ft, 10 találat (591 db) 810 Ft­A Heves megyei Természetbará­tok Szövetsége novemberben a kö­vetkező programokat bonyolítja le: november 7-én: November 7 Emléktúra a szakosztályok rende­zésében. November 12-én: Klub dél­után Egerben (Vármúzeum klub- helyiségében, 18 órakor). Novem­ber 13—14-én: Kolacskovszky SK évzáró összejövetele Tardoson. No­vember 14-én: „Reskovits M.” em­léktúra, a Panna-réten. November 20—-21-én: LombhulLás. BatyustaláL- kozó Szilvásváradon. (Ózdi Kohá­szok Túristaházában, 20 órakor). ❖ . Adácsi Tsz SK—Hatvani Sparta­cus 3:1 (1:0). Megyei II. osztályú bajnokság, Hatvan. V.: Dózsa. Az első félidő egyenrangú ellenfelek játékát hozta, a második félidőben a vendégek nagyobb tudása, erőn­léte mind jobban kidomborodott. Tóth mesterhármasával megérde­melten győztek az adácsiak. Jók: Tóth, Juhász, Papp, Kondck, Cso­mós. * Füzesabonyi V S C—Ha jtóműgy ári Vasas 4:1 (2:0). Megyei n. osztályú A Gyöngyösi Vízművek keres azonnali belépésre 1 fő gépkezelőt a mátrafüredi derítőbe. Jelentke­zés: Jókai utca 25. szám alatt. Zsanai Napsugár Termelőszövet­kezet feles kertészeket keres tíz kát. hold dinnyére és tíz kát. hold fűszerpaprikára. Két szoba munkásszállásnak ki­adó. „Tiszta” jeligére egri Magyar Hirdetőbe. Gombaalakú pavilonok tárolásra, árumegóvásra, árusításra kölcsönözhetők! BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALATNÁL, Budapest. IX., Közraktár u. 30. Telefon: 366—499. labdarúgó-mérkőzés, Eger, 100 né­ző. V.: Orosz. A vendégcsapat tar­talékosán állt ki erre a találkozó­ra és meglepetésre biztosan ara­tott győzelmet Nyeste, Túróczy, Hevér és Holcreiter góljaival a ha­zaiak fölött. Befejezték az idei versenyévadot a gyöngyösi kerékpárosok is. Ok­tóberben két versenyen vettek részt. A budapesti országos kerék­páros hegyi bajnokságon az ifjúsá­giak 90 főnyi mezőnyében Kiss Já­nos 28., Tóth László pedig 53. lett. A felnőttek futamában indult Bog­dán is. de újabb sérülése és géphi­ba miatt feladta a versenyt. Októ­ber 24-én a Farkasvölgyben lebo­nyolított utolsó versenyen 86 kere­kező között ott voltak a gyöngyösi versenyzők is, akik a rendkívüli nehéz terepen sorozatos géphibák miatt egymás után adták fe! a küzdelmet. Egyedül csak Bogdán tudta a távot teljesíteni és a 19. helyen végzett. Az egri járási labdarúgó-bajnok­ság állása a 20. forduló után: 1. Tarnaszentmária 33, 2. Maklár 25, 3. Egerszalók 21, 4. Egri Erdő- gazdaság 19, 5. Andomaktálya 18, 6. Nagytálya 17, 7. Kerecsend 17, 8. Egerbakta 17, 9. Egerszólát 12, 10. Bernjén 11, 11. Egri Helyiipar hat ponttal. * Az Egri Dózsa labdarúgó szak­osztálya a vasárnap sorra kerülő Miskolci Bányász—Egri Dózsa NB Il-es labdarúgó-mérkőzésre külön- buszt indít Egerből. Jelentkezni a stadion irodájában lehet. Részvé­teli díj 50 forint. Indulás vasárnap reggel 8 órakor a stadiontól. No­vember 14-én sorra kerülő Kecs­keméti Dózsa—Egri Dózsa mérkő­zésre pedig különvonatot szervez a szakosztály. Jelenthezni ezen a héten lehet a stadion irodájában. A jelentkezők létszámától függ, hogy az IBUSZ vállalja-e majd a különvonat indítását, vagy seni. áltfOOAf DA&A6I KÖZISMERTEK AZOK az intézkedések, amelyeket az ál­lam, illetve a vízügyi igazgató­ságok, a vízgazdálkodási társu­latok foganatosítottak. Ismere­tes az is, hogy megyénk szö­vetkezetei évente több millió forintos állami támogatást kap­nak árkok és csatornák építésé­re. Az ez évi felhasználásra több mint ötmillió forint víz- rendezési keretet kaptunk, amelyből eddig csak mintegy 60 százalékot használtunk fel. Ebből adódik a feladat: a já­rási szakigazgatási szervek a jövőben nagyobb súlyt helyez­zenek a fenti összeg célszerű felhasználására. Alapvető fel­adat, hogy az állami segítség mellett helyileg is segítsék az ilyen feladatokat. Mindenek­előtt a veszélynek elsősorban kitett területek védelmét kell biztosítani. Sürgősen el kell, végezni a csatornák, az árkok» a lefolyók kitisztítását, hogy a víz azokon eltávozhasson. Ered­mény csak akkor érhető el, ha mind a Vízügyi Igazgatóság, a KPM, de a községi tanácsok is elvégzik a reájuk háruló tó­adatokat. Fontos feladat a la­pos területek víztől való men­tesítése mellett a víz „megfo­gása” is. El kell érni, hogy a lehullott csapadék elsősorban ott tárolódjon, ahol lehullott. Különösen vonatkozik ez a dombos, lejtős' területekre. A helyben való tárolásnak alap­vető módszere a mélyszántás maradéktalan elvégzése is. Ez­zel az eljárással sok millió köb­méter vizet tudunk tárolni. A mélyszántásba került csapadék a fagy beálltával helyben ma-, rád és az olvadás után jelentős része felhasználódik. A VÍZ HELYBEN TARTÁ­SÁRA fontos feladatként je­lentkezik a legelők helyes víz­gazdálkodása, víztárolása. Le­gelőink jelentős- része lejtős, szikes területeken van, és ezek­nek a területeknek rossz talaj­szerkezete nem teszi lehetővé a lehullott csapadék azonnali felvételét. Ezért lényeges, hogy a legelőket réthasogatókkal munkáljuk meg, és így segít­sük elő a víznek a talajba való juttatását. A megyében mintegy 20 ezer hold szőlő- és gyümölcsterüle­ten lehetséges skatulyázással, keresztgátak húzásával jelentős mennyiségű vizet tárolni. Egy- egy sűrűn barázdált, hegy­völgy irányban húzódó szőlőte­rületről a lehullott csapadék igen sok termőtalajt mos le. Ezért a víz megfogása ezeken a területeken nagyon jelentős. Fontos, hogy minden termelő- szövetkezetben, ahol ez évben vízkárok keletkeztek, az elve­tett táblákon barázdák húzásá­val teremtsék meg a lehetősé­get a víz levezetésére. A víz­károk elhárítása fontos nép- gazdasági érdek is, eredményt elérni azonban csak közös ösz- szefogással lehet. Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője Kiállítás a helytelen csomagolásról A helytelen csomagolás a gyűjtő csomagolás céljára kereskedelemnek igen sok többször is felhasznált dobo­kért, a vevőnek pedig bosszú- „ ... . . . ságot okoz. Erre hívja fel a zon 5 b Iéle clmlce- egesz sor figyelmet a Belkereskedelmi felirat, jelzés található. Minisztérium klubjában ren- ______________________________ dezett házi kiállítás. A bemutatón félig csupasz táblás és szeletes csokoládék, desszertek szóródó kakaóporos tasakok, összeragadt cukorkás csomagok, olvashatatlan felira­tok, törődött áruk sorakoznak az asztalokon. S mindez azért, mert nem zárják le rendesen a tasakokat, A „konzerves asztalokon” még több furcsaság látható. Bemutatják a rozsdás, törött vasrekeszek, elrongyolódott kartondobozok, hogyan rongál­ják az árut. Jutalmat kap, aki kitalálja mi van a dobozban — szólítja fel a látogatókat az egyik felirat. S valóban, a liözüEetek figyelem! A Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat cserépkályhás részlege közületek részére cserépkályha építését, átrakását vállalja Érdeklődni 19-88 telefonon lehet. Azonnali átvételre keresünk: 170 fm 4x2,5 mm2-es MBA, BO, vagy BB kiskábelt 200 fm 4x4 mm2-es MBA, BO, vagy BB kiskábelt 50 fm 4x6 mm2-es MBA, BO, vagy BB kiskábelt, esetleg bármilyen típusú földkábelt 100 fm 2x4 mm2-es MBA, BO, vagy BB kiskábelt 65 db 0 21 mm-es fém vagy bakelit tömszelencét 40 db 0 16 mm-es fém yagy bakelit tömszelencét 15 db 0 13,5 mm-es fém vagy bakelit tömszelencét 20 kg 20x1 mm-es alu szalagot 3000 db M 4x20 mm-es félgömbfejű nyers csavart 200 db M 5x25 mm-es félgömbfejű nyers csavart 3000 db M 4-es hatlapú csavaranyát 200 db M 5-ös hatlapú csavaranyát A mennyiségeknél le vagy felfelé eltérések lehetnek. Felajánlás: CUKORGYÁR, HATVAN címre küldendő. Telefon: 16—34, 140 mellékállomás. Időben készüljünk fel a vízkárok elhárítására levonuló árhullámot követő napokban olyan zivataros, és esős napok következtek, ame­lyeken a lehulló csapadék több esetben elérte az 50—100 milli­métert is. Ennek következménye­ként Poroszló, Ű jlörincfalva, Sarud, és más falvakban az árterületet május végétől jú­nius végéig átlagban két-három méteres víz borította. Az árte­rületen több ezer holdat kite­vő rét és legelő fűtermése, a széna teljesen tönkrement, és csak a július végén, augusztus elején sarjadó fű hozott meg­felelő termést. Ez viszont csak részben tudta pótolni a káro­kat. Az állandó csapadékos idő­járás miatt az Alföldön több szövetkezetben az aratást he­tekig nem lehetett megkezdeni; és sok helyen a termés értéke még a betakarítási költségeket sem fedezte. A kapásterületek jó részén az állandó csapadék miatt a saraboló. illetve az el­ső kapálást tudták csak elvé­gezni. , AZ EMLÍTETT SÚLYOS VÍZKÁROK figyelemeztetnek és arra intenek, hogy idejében tegyünk meg minien intézke­dést azért, hogy az ehhez ha­sonló károk a jövőben a mi­nimálisra csökkenjenek. A Me­teorológiai Intézet előrejelzése szerint az elkövetkezendő évek­ben csapadékos időjárásra szá­míthatunk. Érdemes megemlí­teni, hogy Heves megyében 1965-ben mintegy 770 millió köbméterrel több csapadék hul­lott le, mint az azt megelőző években. Amennyiben az elő­rejelzésnek igaza lesz és a csa­padékos periódus folytatódik, az elkövetkezendő években súlyos károknak nézhetünk elébe akkor, ha ezek megelő­zése, illetve elhárítására idő­ben nem teszünk intézkedése­ket. Nálunk súlyosbító körül­mény, hogy megyénk területé­nek mintegy harmada a dom­bos, hegyes vidék, az itt lehul­ló csapadék gyorsan eltávozik, és a mélyebben fekvő területe­ket károsítja. A múltban és a jelenben egy­aránt az a hiba, hogy üzemeink nem voltak következetesek a felkészülésben, az állami víz­levezető főművek és csatornák- mellett nem teremtettük meg a mezőgazdasági vízlevezető há­lózatát. Tapasztalható, hogy ahol megvannak ezek a csator­nák, ott sem tisztítják azokat, begyomosodnak. így fordul az­tán elő az a furcsa helyzet, hogy a csatornák üresek, de a táblákon áll a víz. AZ ELTELT ÖT ÉV alatt egv esztendő sem múlt el úgy, hogy valamilyen kár ne érte volna a mezőgazdaságot. Ilyen volt a több esetben jelentkező aszály, a fagykárok, a pocok­kártétel, a száj- és körömfájás és nem utolsósorban a nagy­mérvű vízkárok. E károsodá­sok következtében a termelő- szövetkezetekben minden év­ben a bruttó termelési érték­nek mintegy 10—25 százaléka esett ki, amely egyrészt áru­kiesést okozott a népgazdaság­nak, másrészt jelentékenyen érintette a szövetkezeti gazdák anyagi részesedését is.. > 1965-ben minden eddiginél nagyobb és súlyosabb kár ér­te a mezőgazdaságot. E kár okozója a víz volt. A felszaba­dulás óta ehhez hasonló árvíz, illetve belvíz nem fordult elő sem az országban, sem a me­gyében. Hevesben az idén az árvízkárt szenvedett területek mintegy 24 ezer holdat tettek ki és körülbelül 1600 hold te­rület szenvedett belvízkárt. A közös és háztáji területeknek 14 százalékát érte így vízkár. A szóban forgó évben e károk közel 100 millió forint érték­kiesést jelentettek a közös gaz­daságoknak. Jóllehet a fenti ki­esés az állam segítsége folytán lényegesen csökkent, és a szö­vetkezetek a károk elhárításá­ra több irányú intézkedéseket tettek olyanokat, mint a má­sodvetés, az utótermesztés ki- szélesítése, valamint a fokozot­tabb takarékosság bevezetése. Ennek ellenére mégis vannak olyan üzemek, — különösen a Tisza-menti területeken, — ahol a fővetésű növények ter­méskiesését, az abraktakar­mányt pótolni nem tudták, és emiatt a takarmányszükséglet biztosítás.! tekintetében súlyos helyzet állt elő. Az említ- tett vízkárok következtében kipusztult területeknek mint­egy 30 százalékát a kukorica, 12 százalékát a kenyérgabona, és mintegy 3 százalékát a cu­korrépa tette ki. Ez azt is je­lenti, hogy mintegy 1500 va­gon szemes kukoricával, a ke­nyérgabona öt százalékával, s mintegy 1000 vagon cukorrépá­val termett kevesebb. A vízká­rok a termelőszövetkezetek 40 százalékát érintették, ezen be­lül mintegy 10 termelőszövet­kezetben oly nagy mértékű a kár, hogy üzemenkint három­nyolc millió forintos kiesésről beszélhetünk. A KORÁBBI ÉVEKTŐL EL­TÉRŐEN az idei ár- és belvíz­károk igen szokatlan időben pusztítottak. A május elején

Next

/
Thumbnails
Contents