Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-05 / 234. szám

Megszépül a Líceum \^üaidmap.L pillanatok Jelentős felújítási és beruházási költségekkel modernizálták az Egri Tanárképző Főiskolát naponta az iskolában, egyálta­lán nem ideális körülmények között: A hallgatók száma megnőtt, az épület pedig ma­radt a régiben. Kevés a terem, pedig egy tanszék már kiköl­tözött a gyakorló iskolába. A teremhiányt különösen a reál- szakosok érzik, hiszen a fizika-, kémia oktatáshoz modern kísér­leti termekre, laboratóriumok­ra lenne szükség, de ezt itt, az épületen belül már lehetetlen megoldani... — 1970-re, ha megvalósulnak terveink, megszűnnek ezek a gondok. 24 millió forintos be­ruházással 309 fős új kollégiu­mot építünk. És egy mezőgaz­dasági, tanszéket, pedagógus­lakásokkal, megfelelő mellék- helyiségekkel. Ha ez befejeződik, akkor hozzákezdünk a minden igé­nyeket kielégítő fizika—kémia és matematika tanszék építésé­hez. A tervben szerepel egy 300 fős ebédlő is. 1969-re szeret­nénk ezeket megvalósítani... Igen, szeretnénk. De ha a munka úgy megy, mint a kol­légium építésénél most, akkor aligha. Mert a kollégiumot ez év augusztus 31-re kellett vol­na átadnia a 22-es számú Álla­mi Építőipari Vállalatnak, de eddig még alig-alig csináltak valamit. No, de ez igazán nem a beruházón múlik, hogy lesz-e belőle valami 69-re.., ŐSZ HEVESEN A hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet elsőként csatlako­zott a tarnazsadányi felhívás­hoz. A szövetkezetiek azóta is minden perc jó időt kihasz­nálnak és ünnepnapokon is végzik a szántás-vetést. Befejezték az őszi árpa vetését A gazdaságban 2500 hold az őszi vetni való, 2200 holdról pedig be kell takarítani a ter­mést. Mindez olyan hatalmas munka, amely gondos szerve­zettséget, előrelátást követel. A gazdaság az őszi árpa veté­sét már befejezte, jelenleg a búza vetése van folyamatban, ♦ de már ebből is a földbe ke-1 rült mintegy 400 holdon a* mag. 38 erőgépük állandóan a® talajmunkát végzi, 14 a szállí- ♦ tásnál dolgozik. A nagy őszi J munkák idején újítást vezet- ♦ tek be a gépek átcsoportosítá- J sa tekintetében. Eddig üzem- ♦ egységenként osztották el a í gépeket, most 5—6 gép egy ♦ csoportban dolgozik és komp- ♦ lett munkákat végez. A gyű- § rűs henger után következik a ♦ tárcsa, borona, vetőgép, majd * ismét a borona. Így ez azt je- ♦ lenti, hogy amelyik táblába $ reggel beállnak a gépek, ott estére be is fejezik a munkát. Törik a kukoricát, 1300-an dolgoznak a határban A termelőszövetkezetekben megkezdődött a kukorica tö­rése. Jelenleg a háztáji terü­leteken törik a tagok és a ku­korica helyére az ősszel piég kalászost vetnek. Talán még soha ennyi dolgos kéz nem szorgoskodott a hevesi határ­ban, mint ezekben a napok­ban. Mintegy 1300-an dolgoz, nak összesen a szántás-vetés, betakarítás körül. Sok a segí­tő családtag is és naponta 3—400-an dolgoznak a betaka­rításban. Legnagyobb problémát a cukorrépa és a kukorica be­takarítása jelenti, valamint az, hogy kevés a traktoros és így csak a lánctalpasokon tud­ják megszervezni a kettős mű­szakot. A többi gépek 14—16 órát, tehát nyújtott műszak­ban dolgoznak. A vezetőség határozata alapján a talajmun­kát végző traktorosok m.űszak- normánként 30 forint prémiu­mot kapnak. A szövetkezet el­nökének véleménye szerint nagyon sok függ attól, meddig tart még a jó idő, milyen kö­rülmények között végezhetik az őszi munkákat. Amennyi­ben az időjárás kedvező ma­rad, október végére végeznek a vetéssel, a betakarítás jelen­tős részével is. (szalag) Lesz-e öregek napközi otthona Gyöngyösön? Biztató lépések — Helyiség már rendelkezésre áll Csak társadalmi összefogással lehetséges Október első vasárnapja ragyogó napsütéssel várta az Egerbe utazókat. Sok ezren keresték fel autóbusszal, gépko­csikkal, különvonatokkal a hősi múltú várost, hogy kellemes napot töltsenek itt, megtekintve a várat, a műemlékeket és nem utolsósorban a Szépasszonyvölgyet. Reméljük, hogy ez a kellemes napsütéses vasárnap még megismétlődik néhány­szor, mert nemcsak a kirándulóknak, hanem a szüretre vá­róknak is örömet szerez. Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Egerben a múzeumi hónapot, ahol Sályi János, a Haza­fias Népfront megyei titkára tartott ünnepi beszédet. Ez al­kalomból nyílt meg a lepke- és rovarkiállítás is, amit a ven­dégek az ünnepi megnyitó után megtekintettek. Képünk az értékes lepke- és rovarkiállítás megnyitóján készült. (szalag) ♦: MEGALAKULT EGY szo­cialista brigád. Megállapodtak abban is, hogy Kossuth Lajos nevét veszik fel. Vezetőjükké Patócs Sándort választották meg. Vita csak abban volt, hogy az általános iskolai vég­zettséggel még nem rendelke­ző két brigádtag mikorra sze­rezze meg a bizonyítványt, várjanak-e még egy évet leg­alább, vagy már most fogja­nak neki a tanulásnak. Másik kérdésként az anyaggal való elszámolás módja merült fel, mert a szocialista brigádtól méltán várhatja el a vállalat a takarékosságot. Ahogy ez lenni szokott, rö­vid vita után minden kérdésre találtak megoldást, s már úgy látszott, hogy Gyöngyösön a Ruházati Ipari Vállalat sza- bászmühelyének öttagú kis kö­zössége a jó kezdet örömével kelhet fel a székekről a közel kétórás tanácskozás után, ami­kor váratlanul felröppent egy kérdés, ami nem is tartozott szorosan az alakulás témaköré­hez, de a leglényegesebb jel­lemzőnek minősíthető: hogyan tudnak „kijönni egymással'’ 6k öten, akik akkor már az új, szocialista címért küzdő bri­gádhoz tartoztak valameny- pyien. A meglepetés nem maradt el HA ÖK ÖTEN CSAK önma­gukban, egymástól függetlenül végeznék a munkájukat, talán könnyebb lenne megérteni ezt a magatartást, amit ezzel a ki­fejezéssel jellemeztek: nem az én asztalom. Pedig az asztal közös, ahogy sikerült ezt a kö­vetkeztetést megállapítani a vitából: mindannyiok munkája összefügg, egymásra épül, egyik a másik nélkül képtelen teljesíteni, ha tehát csak nézik, hogy valamelyikük mondjuk az anyag átvételével bajlódik, a másik a terítéssel küszködik, a segítség nélkül végzett munka ideje úgy elhúzódik, hogy a többi sem tud haladni a maga vonalán. A szabászműhelyben sincs szorosan elhatárolt egyé­ni asztal, mint ahogy a szala­gon sincs egyéni munkahely, a többiektől elszigetelt kis ma­gánvilág. Személyi ellentétek nehezí­tik meg a szabászok közös munkáját, mondhatjuk ki a végkövetkeztetést, ami nagyon egyszerűnek és világosnak tű­nik, pedig mégsem teljes igazság. Nem haragszanak ők öten egymásra, mégha monda­nak is véleményt egymásról, így van ez- rendjén, mondja-; nak. A forintot féltik, minden- 3 ki . a sajátját a másiktól. Ért- | hető, ha mindegyikük jól akar < keresni. De hát akkor miért * pont ezt a törekvésüket aka- J dályozzák meg az egyénieske-1 déssel, a furcsa magatartással: j nem az én asztalom? Ki tudja < ezt megmagyarázni? önmagá- J nak senki sem szokott az ellen- j sége lenni. j Az a véleményűnk, ennek a * most alakult, a vállalatnál el- ‘ sőnek létrejött szocialista cím- i ért küzdő brigádnak mindenek- j előtt a brigádszellem kialakító- * sában kell határozottan előre J lépnie, mindenekelőtt be kell i látniok, egymás nélkül nem j sokra mennek. Azzal szolgál- < ják a legjobban egyéni érdekű-1 két, ha egymásnak segítenek. ( SZOKATLAN DOLOG egy i ilyen alakuló megbeszélésen j éppen a legfontosabb alapfel- < tétel miatt vitatkozni. De nem j árt, a jelen esetben nagyon is ( hasznos dolog volt. Persze csak * akkor, ha a megfelelő tanulsá- 3 got le is tudták vonni, ha szép- J tember 30-a mindenképpen for- | dulatot hozott a brigád életé-* ben. És miért ne hozott volna? J Gondoljuk, ennek a szokat-j lan alakuló gyűlésnek sok ta-1 nulsága van — nemcsak a bri- * gád tagjai számára. —<g. molaác) Sok motorkerékpáros várta, hogy vizsgára kerüljön va­sárnap délelőtt Egerben a bizottság előtt A gyakorlati vizs­gát Eger legszélesebb utcáján, a Beloiannisz utcán bonyolí­tották le, míg elméleti tudásukból a Szakszervezeti Székház nagytermében adtak számot a vizsgázók, akiknek száma ymea))al9At^M*záziUz ... . &£issrBélaJelvételei) Évek óta javítják, tataroz­zák az Egri Tanárképző Főis­kolát. A folyamatos munkában kicserélték a torony régi kö­veit, új tetőt kapott, most pe­dig a második emeleti födém­csere folyik... — Szükség volt rá, mert a régi födém több helyen besza­kadt, életveszélyessé vált, — magyarázza Nemesi Lajos gaz­dasági igazgató. — A munka 2 400 000 forint­ba kerül. A kivitelező az ÉM Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Április 6-án kezdték el. Eredetileg decem­ber 31-re kellett volna befejez­ni, de az előre nem látott mun­kák miatt ez a határidő feb­ruár végére, március elejére eltolódik. A kivitelező válla­latra semmi panaszunk, hiszen lelkiismeretesen, az előzetes tervek szerint végzik a mun­kát. A fedémcsere mellett fel­újítják, modernizálják a taná­ri szobákat, az előadótermeket is. Parkettát kaptak a szobák, új villanyhálózatot, kicserélik a megkopott köveket. Az észa­ki r.észen, a buszmegálló és a taxiállomás oldalán, a munka nagy része már elkészült, rö­videsen átadásra kerül... — 1970-ig 25 millió forintos felújítással modernizáljuk az épületet. Űj villanyhálózatot es vízvezetéket kap. Ezenkívül központi fűtést, kicserélik a folyosó köveit, lezárjuk a fo­lyosónyílásokat, megkettőzzük az ablakokat és felújítjuk az udvari homlokzatot is ... Közel 800 hallgatót oktatnak Jelentős összeget költünk a mezőgazdasági tanszék nyolc- holdas gyakorlóterületére is, amely a Vécsey-völgyben fek­szik. A kis állattenyésztéshez — nyulak, csirkék — új istállót, aztán gépszínt, zuhanyozót és központi épületet tervezünk. Ezeket 68-ra szeretnénk meg­építeni ... A tervek, elképzelések való­ban szépek, s ha megvalósul­nak, akkor az ország egyik legszebb, legmodernebb főisko­láját láthatjuk majd Egerben.----------------------------—---- ♦ ♦ i Milliókról van szói, ezért ér- ♦ • demes lenne a kivitelező vál-1 , lalatnak komolyabban fontoló-* • ra venni a vállalt kötelezettsé- | gedt. Mert ha csak olyan ütem- » ■ ben haladnak a munkával, aho- í , gyan a kollégium építését vég- ♦ ; ziki akkor veszélybe kerülhet-® . nek a milliók. £ Nem is beszélve arról, hogy ♦ a mostoha körülmények között *- folyó tanítást esetleg az isko- ♦- Iák is megérzik majd... í : Ez pedig senki számára sem *- lehet közömbös. ♦ K. J. * ____ * * sö n az öregek napközije. — A kezdeti lépések biztatóak, hi­szen a Váltó- és Kitérőgyár üzemi pártszervezete egy tele­víziót, az ÉM. Heves megyei Építőipari Vállalat mintegy kétezer forint értékű haszná­lati és berendezési tárgyat, a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat pedig 30 személyes étkészletet ajándékozott a fel­állítandó otthon részére. Amennyiben a tárgyi felté­telek biztosítva lesznek, úgy a város egészségügyi osztálya mellett működő szociális bi­zottság fogja eldönteni, hogy a legjobban rászoruló öregek kö­zül kit fognak felvenni. A tervezett férőhely egyelőre 25 személy, akik részére ingyen, vagy kisebb térítéssel napi egyszeri meleg ételt és napon­ta néhány órára barátságos, családias hangulatú otthont szeretnének biztosítani, koruk­nak megfelelő kulturális igé­nyük kielégítése mellett. Az elképzelés és a cél nemes voltához nem fér kétség. Re­mélhetőleg a megvalósítás is ebben a szellemben történik. Dr. Sándor József zelésében levő Petőfi út 54. szám alatti házban egy na­gyobb helyiség megszerzése, ami kisebb átalakítással al­kalmasnak látszik erre a célra. A közelmúltban azonban a me­gyei igazgatási osztály pontot tett az ügy végére, vagyis jog­erős határozatával a városi ta­nács rendelkezésére bocsátot­ta az említett lakást, s így a napközi felállításának legfon­tosabb előfeltétele adva van. Cserniczki Béla, a városi tanács szociális előadója (és ez ügy lelkes szervezője) azon­ban arról tájékoztatott, hogv az intézmény szervezését sza­bályozó 7/1962. számú egész­ségügyi miniszteri rendelet szerint a napközi otthon léte­sítési költségeit csak társadal­mi támogatásból lehet fedez­ni. A fenntartás viszont már állami hozzájárulásból bizto­sítva van, amit már betervez­tek a városi tanács 1966. év? költségvetésébe. Most már csak a városi üzemek, valamint a különféle társadalmi szervek összefogásán és anyagi támo­gatásán múlik, hogy a jövő év elejétől beindulhat-e Gyöngyc­Népköztársaságunkban a kü­lönféle nyugdíj- és járadék- rendszerek bevezetésével, a szociális otthonok felállításáig és üzemeltetéséig számtalan formában történik gondosko­dás a munkából kiöregedett, elaggott, vagy idős korára el­tartó nélkül maradt emberek megélhetésének biztosításáról. Természetesen még akadnak az eltartási szerződések és szülő­tartási kötelezettségek megsér­tésével kapcsolatos lelketlen visszaélések, de ezek egyre inkább egyedi, mint általános jellegűek. Idős korára jámasz nélkül maradt emberek helyzetén kí­vánt segíteni a Gyöngyösi Vá­rosi Tanács végrehajtó bizott­sága, amikor 1963 decemberé­ben határozatot hozott a város területén élő és gondozásra szoruló öregek fokozottabb tá­mogatása érdekében öregek napközi otthona felállítására. A jelenlegi lakásviszonyok kö­zött azonban a legnagyobb gondot az erre alkalmas he­lyiség biztosítása jelentette. Éveken keresztül húzódott aj. Ingatlanközvetítő Vállalat ke­a kérdés elhangzása után. Rit­kán történik meg, hogy egy közösség, amely a szokásostól többre vállalkozik, amely az át­lagtól magasabb célokat tűz maga elé, azon vitatkozzék, meg tudnak-e férni egymás mellett, össze tudnak-e dolgoz­ni, képesek-e segíteni egymás­nak? Még tovább feszítve: képe­sek lesznek-e a magasabb célt elérni, ha ezt a mindennapi követelményt sem tudják ma­radéktalanul teljesíteni? Ho­gyan lesz belőlük szocialista brigád? A szabászműhely kis kollek­tívájának nézeteltéréseit nem akarjuk boncolgatni. Anyagi természetű ügyről van szó, a keresetről, a pénzről. Nem le­het ezt egy ingerült vagy elné­ző kézlegyintéssel elintézni. Már csak azért sem, mert a feszültség keletkezésének ide­jét jól ismerik a vállalat veze­tői is, szinte napra pontosan megmondják, januárban mikor merült fel először: miért csi­náljam én, amikor nem rám tartozik, amikor az én segít­ségem csak a másik jövedel­mét fokozza, nekem egy fillér -hasznot sem hajt? „ i Rendhagyó alakulás

Next

/
Thumbnails
Contents