Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

A ÍVÉPTÖMEGEK MŰVÉSZETE

A SZOVJET FILMNAPOK ELÉ

A bervai lahóielep panasza

Hús és tej:

hűtőszekrény-probléma

A vádra válaszoltak az illetékes tanúk

ELHANGZOTT A VAD (a Finomszerelvénygvár és szerkesztőségünk közös ankétjén): rossz az V-ös lakótelep, (vagy ahogy mindenki nevezi Egerben, a bervai telep) kenyér-, tej-, hentesáru- és húsellátása.

„Megidéztünk” három illetékes tanút, akik a következő kérdésekre válaszoltak:

1. Mi a helyzet a kenyér minőségével?

2. Miért nincs elegendő hentesáru?

3. Mi a probléma a tejellátással?

4. Honnan szerezhetik be a telep lakód a húst?

Pál Jenőné, a bervai telep árudájának vezetője:

— A kenyér minősége másfél hét éta megjavult. Jelenleg semmi panaszunk nem lehet. Azelőtt bizony lapos, sokszor 12 órás kenyeret szállítottak nekünk, főleg az éjszakai sütést

— Több hentesáru fogyna, ha küldenének, de egy héten egyszer, szerdán kapunk csak friss árut Már rendelni sem annyit rendelek, mint ameny- nyit kellene, mert a hűtőszekrény rossz, megromlik benne az áru. Szűkre szabott rendelésünket sem teljesítik^ hanem kevesebbet küldenek.

— Nem egyenletesen vásárolják a tejet a telep lakói. Egyik nap többet, a másik nap sokkal kevesebbet. Ezért sokszor rajtunk maradt és megromlott a tej, máskor pedig nem bizonyult elegendőnek, amikor kevesebbet rendeltem. Megint csak egy jó hűtőszekrény hiányzik, ahol elállhatna az egyik napról kimaradt pasz- törizált tej. Jó hűtőszekrény esetén sokkal több pasztőr-te- jet rendelhetnék.

A Finomszerelvénygyár területén van egy hentesüzlet.

Matuz József, a telep gondnoka:

— AZELŐTT SEM VOLT

olyan rossz a kenyér,' az emberek nem mindig mondanak valót.

— A hentesáru- és a hűtőszekrény-probléma szorosan összefügg.

— A tejnél nem vettem észre különösebb gondot.

— Húst csak a gyér területén lévő árudában lehet kapni. Bohus István, a telep lakóbizottsági elnöke:

Matuz József: A hűtőgépprobléma megoldása.

Bohus István: Hűtőgép, hűtőgép, hűtőgép ... esetleg többször szállíthatnának hentesárut.

S mi a véleménye a megyei élelmiszer KISKER egri kirendeltségének?

Székmány Kálmánné, általános ügyintéző: Ha későn szállítják a kenyeret, akkor jegyzőkönyvezzék és mi kötbért követelünk a sütőipartól. Bizonyára megjavul a szállítás, senki sem szeret kötbért fizetni.

— Nem tudom, hogy a gyöngyösi központ illetékesei tud- nak-e biztosítani új hűtőszekrényt. Kérni kell ennek beszerzését Gyöngyöstől.

— Ha a rendelt mennyiségnél kevesebb hentesárut szállítanak, szintén reklamálni kell jegyzőkönyvileg. Eddig ezt mi nem is tudtuk. Nincs joga a vágóhídnak kevesebbet szállítani, mint amennyit az üzlet kíván.

— Nem hiszem, hogy nincs elegendő hús a gyártelepi búfr- üzletben.

★

A KENYÉR ELLEN mär

nincs kifogás több napja.

A tej- és a hentesáru-problémát egy új hűtőszekrény megoldaná

A hús? Különösebb nehézségeket senki nem említett.

S mivel a telep messze esik Egertől, talán a közlekedés javítása is segíthetne a bevásárlás gondjain, mert egy lakótelepen minden egyes árucikk úgysem lesz kapható.

Berkovits György

A kegyelet ünnepén :

sz.

MIHÁLY :

♦Ti

EEET

Ügyelve, hogy a köpenye takarja, átnyúlt a sínen, és keresgélni kezdte az előkészített helyet. Az üreget befújta a hó.

Ügyetlen, kapkodó mozdulatokkal kaparta ki a havat a talpfa mellől és végre rátalált a kis fészekre. Belehelyezte a dobozt, és nagyot sóhajtva felegyenesedett. Elindult a felüljáróhoz. Azonnal ráismert a megjelölt oszlopra. Előkotorta zsebéből a krétát, gyorsan felrajzolta az illetlen figurát az

az Ifjúsági Színházban eljátszott szerepei közül A kőszívű ember fiai Plankenhorst Editjére és a Noszthy fiú esete Tóth Marijára emlékezik. Következő állomásaként a Faluszínház, majd a pécsi három év következett. „Annyi szerepet játszottam ott, hogy nehéz az emlékezésA Vígszínházban a Lysistrateban játszott, majd Kaposvárra került, onnan érkezett Egerbe. — Legkedvesebb szerepem a Szent- ivánéji álom Puck-ja és a Tóth Mari volt. Szeretnék izgalmas, modern karakterszerepeket kapni. Azt még nem tudom mit fogok játszani Egerben. Nem is kérdezem, legyen mindig meglepetés.

A Gárdonyi Szíriházban Apáti Imre, Ódry Árpád, Góth Sándor, Rátkai Márton és Pá- ger Antal emlékével lép színpadra először a Sirályban Polina szerepében.

★

Egy kicsit műsoron kívüli premierre készül a színház gárdája. Vasárnap délelőtt bemutatják Jékely—Kocsár Mátyás király juhásza című zenés— táncos mesejátékot. Áldozatot vállalva próbaidőn túl, éjjel is próbálják a gyermekdarabot a színészek.

Kozaróczy József rendező elmondta, hogy a gyermekelőadás speciális feladat: Igaz, „ugyanúgy kell játszani, csak jobban”. A gyerekek felfogóképességéhez kell alkalmazkodni és egy kicsit az igazi mesékhez is.

November 7-én és 14-én is játsszák a darabot, tájra is elviszik.

★

A Fehér Anna nagy utat járt már be vidéken. Lassan a huszadik tájelőadás felé közeledik. Pénteken Salgótarjánban, ma Kömlőn és vasárnap

Karácsondon zárják egyelőre a darabbal a tájelőadások sorát.

★

A színház szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére hétfőn tartották az első klubestet, ahol mintegy negyvenen gyűltek össze és hallgatták meg Kishont Jenő festőművészt, aki a modern festészetről tartott vitaindító előadást. Kiállította több festményét is. Az előadás után szenvedélyes és kötetlen vita kerekedett

(—vits)

Igazi priSbahangulat uralkodott a Sirály pénteki színpad próbáján. Megérkezett Miskolcról Lendvai Ferenc igazgató, s végignézte a próbát Szinte előadás előtti izgalorr terjeszkedett a színpadra. A darab bemutatója eltolódott s Mágnás Miska hatalmas sikere mJatt, amelyet 7-én, 9-én, 10-ér és 11-én is előadnak. A Sirálj premierje november 12-ér lesz. Igaz, hogy 6-án díszelőadás keretében a meghívotl közönség már láthatja a Cse- hov-darabot i

★

A Sirályban mutatkozik be az egrieknek. Szabó Ibi. Ahogy

mondta hosszú színipályáján „eljátszottam minden szépet és jót, amit külső adottságaim lehetővé tettek”. Már két és fél éves korában színpadra lépett. Ö és Ruttkay Éva „látták el” a fővárosi színpadok gyermek- szerepeit. A fővárosi operettben kezdett „felnőttként” szub- 1rett primadonna szerepekben. >,Jaj, de jó a habos sütemény” >— énekelte többek között__ a Fiatalság bolondságban. Később

18.

Az N-i speciális katonai alakulat laktanyájának egyik elhagyott zugában egy katona fényképet szorongatott gémbe- redett ujjai között. A fényképről fehér prémgalléros télikabátban, nagy fehér kucsmában, fekete hajú nő nézett a katonára. Füléből cseresznye nagyságú gyöngy függött alá, mongo- los szemei csodálkozva néztek. Finom ívelésű, ideges orra alatt ruzstalan, fénylő ajkai kissé szétnyütak.

A katona mélyet sóhajtott és gyufáért nyúlt a zsebébe.

— Elégetlek... — sóhajtott.

— Muszáj.

Megcsókolta a képet, majd gyufát gyújtott és a papír alá tartotta. Nem ejtette a földre, a kép a tenyerében hamvadt el...

Valter nyugtalanul fészkel ó- dött. Ezerszer elátkozta magát, amiért összeveszett az otthoniakkal. Egyetlen, gondolat hatott rá megnyugtatóan: a vonat fél óra múlva befut az állomásra, Újabb félórai gyaloglás

— a laktanyában van. Akkor pedig . egészen másként fest minden.

Oldalt kapta a fejét. A szomszéd ülésről, egy Magyar Ifjúság lapjai mögül éles szempár tapadt rá.

— Figyelnek! — döbbent meg és hirtelen elhagyta az ereje. — Figyel...

Minden energiáját összpontosítva, lassan az ablak felé fordult.

— Nem vettem észre — gondolta. — Nem szabad észreven- nem. Valakit rám ragasztottak, hogy ellenőrizzék, végrehajtom-e a feladatot? Első feladat! Mi következik ■ az első után? Vagy a mi emberünk? Akkor szólna..-. Miért nem szól? Mintha valóban, ügynök lennék... Hiszen még módom sem volt jelenteni... Vagy éppen erről akarnak meggyőződni? De akkor miért utazik velem? Elég lenne egy telefon... Ez nem a mi emberünk. Ezt ők küldték... Végre kell hajtani, mert szagot vesznek. Nem szabad, hogy csalódjanak bennem. Végrehajtani, végrehajtani... és jelenteni — zakatolt a gondolat a fejében a vonatkerekek döccenésének ütemére.

Az állomáson csalt néhányan szálltak le a vonatról, köztük a szúrós szemű újságos is, aki egyenesen a váróterembe sietett

„Szóval, ők küldték...” gondolta Valter és körülnézett. Az állomás már üres volt, a vonat füstje a távoli domb mögül szállt az égnek.

Bizonytalan léptekkel indult el a felüljárói irányába. Már messziről számolta a talpfákat ... öt... hét, nyolc, kilenc! Megállt, lehajolt és remegő ujjakkal kibontotta a cipőfűzőjét. Lopva hátrapillantott. A váróterem ablakában ott állt a szúrós szemű ember. Egészen az üveghez nyomta az orrát, lágy figyelt.

oszlopra. Kínos lassúsággal sétált el a legközelebbi sarokig* és miután befordult az utcába szinte futva indult a laktany* felé.

{Folytatjalé

Autobus az egri te

A 4. számú Autóközlekedési Vállalat október 31-én, vasárnap rendkívüli autóbuszjáratokat indít Egerben, a Hatvani Temetőhöz.

A Lenin úti vasúti bejárótól — a stadion, színház, a főiskola megállóit érintve — délután fél kettőtől fél hatig óránként indul helyi járatú autóbusz. A járat visszafelé a temető Bacsó Béla úti kapujától

íz járatok meíőkhöz

indul délután kettőtől hatig, minden órában.

A Kisasszony-temetőhöz a vonattól csatlakozik a 3. számú helyi járat. Az autóbusz 9.55, 12.20, és 15.15 órakor indul. Visszafelé pedig 14.50, 16.30, illetve 18.15 órakor a Petőfi utca—Somogyi Béla utcai elágazástól, valamint a Baktai úti végállomásról. A járattal megközelíthető a Hatvani Temető is.

v\\\\v\\\x\v\v\v\\xv\\\\vvv\\\\\\\v\vvvv\\v

— A kenyér körülbelül négy nap óta megfelelő. Főleg a : szállítással van baj. Néha két óra. után sincs itt a kenyereskocsi, pedig akkor jönnek a ; munkából a dolgozók és szeretnének vásárolni. Főleg szombaton van probléma.

— Hentesáruknál az egy héten egyszeri szállítás kevés.

— A hús bevásárlása nem azért nehéz, mert csak egy helyen kapható: a gyártelepen, hanem, mert az autóbuszok ahogy jönnek, pár perc várakozási idő után azonnal indulnak vissza. Ennyi idő alatt nem tudja lebonyolítani a vásárlást az, aki a telepről bemegy a gyárba húst venni. Amikor hosszabb ideig várakoznak a buszok, akkor meg az üzlet nincs nyitva.

Egy ötödik kérdés: Kellene-e még egy üzlet a telepre, vagy szükséges lenne-e a húsboltot a lakótelepre vinni?

Pál Jenőné: Nem kell még egy üzlet, mert így is nehezen van meg a tervünk.

Matuz József: Elég ez az üzlet. Nem lenne megoldás a húsüzlet a telepen sem, mert a gyárnak nem ezer dolgozója van, mint a telepnek, (ennyi a lakója), hanem sokkal több, és ők is ott vásárolnak.

Bohus István; Nem új bolt kell. A hentesüzlet jobb a gyár területén. Talán a közlekedést kellene megjavítani, a járatokat sűríteni, hogy bemehessünk gyakrabban Egerbe vásárolni.

S MI A MEGOLDÁS?

Pál Jenőné: Egy új és jó hűtőgép beszerzése. A régit már meg sem lehet reparálni. Nagyot javulna a tej- és a hentesáru-ellátás.

sés formát már a cím is sejteti. A mese-módszerből egyszerűség, tisztaság, kedves közvetlenség következik, s talán csak az a hátránya, hogy az elmélyült vizsgálódást inkább jelképes beszéddel váltja föl egy-egy mozzanatában.

Csuhraj útján halad az idei szovjet filmnapok első filmje is, A katona apja. Rendezője, a grúz Rezo Csheidze már a meseszövésben is leplezetlenül balladai formákat alkalmaz; nem tudjuk, tanítványa-e Csheidze Csuhrajnak, de nyilvánvalóan tanult Csuhraj tói. A Ballada a katonáról rokonságát mutatja az is, hogy a film történetével egyértékű, talán olykor még fontosabb is az a történelmi körkép, amely a cselekmény fővonalának hátterében föltárul. A részletek hűséges, sokatmondó ábrázolása, egy-egy költői vonás — mint például a szőlőtőkére taposó tank jelenete — értékessé teszi ezt a valóban szép filmet, amely különben az idei moszkvai fesztiválon a legjobb színészi munka díját szerezte meg a főszereplő Szergo Zaka- riadzenak. Az ő játéka is népi hangvételű, s innét ereje. A rendező különben még azért is dicséretet érdemel, mert köny- nyed, szinte humoros hangú kezdő képektől vezeti a néző figyelmét és tudatát a mind komolyabb és maradandóbb élmény, a mondanivaló felé.

‘C’zek a filmek mind egy- egv nagy lépést jelentenek azon az úton, amelyen Lenin a filmművészet önmagára találását, a nép szellemi fölemelkedésében vitt nagy szerepét megjósolta: a szocialista kultúra avatott, tehetséges művészeinek kezében a film így lesz valóban a néptömegek művészetévé. (Z. L.)

kát, amelyek azóta is a világ legjobb filmjei közé tartoznak. Az idei szovjet filmnapokon fölújítják azt az újabbkori szovjet filmet, amellyel az új virágzás kezdetét számítani szokás. Ez a film Kalatozov műve, a Szállnak a darvak. Határkővolta helyes még akkor is, ha az új virágzás egyikmásik filmje — például a Negyvenegyedik, Csuhraj remeke — keletkezését tekintve megelőzte is. A Szállnak a darvak népmeséi hangja, őszintesége, igazságszeretete, egyszerűsége és kifejezéseinek drámai ereje mintegy összefoglalása az akkoriban már megkezdődött, s napjainkig tartó fejlődés irányának. Az új vi- rágbaborulás időszakára talán leginkább mégis a népballadai hang jellemző (gondoljunk akár az Emberi sorsra, akár a Tiszta égboltra, akár a Szomjúságra, a Hurrá, nyaralunk, az Elmentem a nap után, vagy az Iván gyermekkora stilári- san különösen modern törekvéseire.) Ez az irányzat eddigi csúcsát Csuhraj legszebb filmjében, Ballada a katonáról című felejthetetlen remekművében érte el.

A z idei szovjet filmnapok műsorán látható Csuhraj legújabb filmje, a Volt egyszer egy öregember.. _ amely bizonyos tekintetben tof- vábblépés ezen az úton. Csuhraj mind ez ideig múltbeli témákat dolgozott föl, habár kétségkívül nagyon is a mához szólva. A Volt egyszer egy öregember... éppen ezen a ponton szakad el a fejlődés eddigi vonalától és lép tovább: mai témához nyúl, napjainkban játszódik, közvetlenül ábrázolja a hétköznapok manapság előforduló problémáit. Grigorij Csuhraj mindanivaló- ját most is balladai, népmeséi ízű történetben adja elő; ameffc a film a néptömegeké 99"-"- jgsz gs áa a szocialista kultúra igazi művészeinek a kezébe kerül, a nép szellemi fölemelkedésének egyik leghatalmasabb eszközévé válik”. Lenin mondta ezt, emigrációja idején, egy baráti beszélgetés közben. Följegyezték, hogy szeretett moziba járni, s hogy — akárcsak Gorkij — rendkívül korán észrevette, micsoda kulturális lehetőségek rejlenek áz akkor még meglehetősen kezdetleges filmben. Nyilván nem véletlen, hogy a film tör- iénetének első, igazán átfogó művészi korszaka, a klasszikusok között mindmáig az első, éppen a szovjet filmművészet virágkora volt Nem túlzás azt güítani, hogy a fiatal szovjet országot körülbilincselő blokád áttörésében a filmművészetnek ez a klasszikus korszaka különösen nagy és értékes szerepet játszott Amikor a néphatalomról ellenségesen és gyűlölködve szóltak, a szovjet film hallatlan eredményeit t— kénytelen-kelletlen, vagy örömmel — világszerte elismerték és irányadónak tartották. Eizenstein, Pudovkin és Dovzsenko —, de különösen az első — olyan világhírnevet szerzett a szovjet művészetnek, amely évtizedeken át megőrizte ragyogását és mindmáig sok művészt ihletett meg. Őszinteség és lelkesültség, a mondanivaló és a kifejezés teljes biztonsága jellemezte ezt a korszakot, a Potyemkin páncélos, az Október, a Régi és az új, Az anya, a Föld filmtörténeti korszakát

A szovjet filmművészet hosszabb ideig tartó megtorpanás és útkeresés után az elmúlt években visszatért az első nagy virágkor eredményeihez és azoknak a nagy filmeknek értékeiből merített erőt, szerzett tanulság»-