Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-28 / 254. szám
LŐRINCZE LAJOSÉ A SZÓ Ne nyafogjon a Bőbe baba Egy nagy diák így mondta társainak: — Itt van az „édes anyanyelvűnk” is. Mindenki tudta, hogy Lórin- icze Lajosról van szó. Valóban Lét napig Egerben ápolta „édes (anyanyelvűnket” — a helyes, (magyar kiejtést. S» Bizonyára sok postát kap. Ka írják ezeket a leveleket? — Mindenki. Ez csakugyan íjgy van! Az egyetemi tanártól e nyugdíjas vasutasig, a pedagógustól a tsz-tagig. Sok az (idős levelező, — ók jobban ráérnek írogatni. De az iskolás gyerekektől is bőven kapok leveleket. Évente több ezer kérdés érkezik, nemcsak belföldtói* külföldi magyaroktól is: Angliából Belgiumból, Amerikából... Gyakran kapok olyan leveleket, amelyekben a diáikok •megírják, hogy szeretik a magyar nyelvet és azt kérdezik, hogyan lehetne belőlük nyelHogyan lehel- valaki nyelvész ? Az eredmény nulla-nulla Mi a különbség az .elsősorban' és a .kizárólagos" között ? T-* Itt az alkalom, elégítsük Maimi lapunkat olvasó diákok kíváncsiságát: hogyan lehet valaki nyelvész? — Elhatározás, tehetség, a magyar nyelv szenvedélyes sze- retete kell hozzá. És a legfontosabb: a tanulás! Ismerni kell a nyelv múltját, mai rendszerét, törvényeit Mert a nyélvázák nem elég. az gyakran félrevezeti az embert — Az utóbbi években szinte közüggyé lett a nyelvészkedés. — így van. Ezt a levélek tartalma is igazolja. A levélírók nemcsak kérdeznek, hanem felhívják a figyelmet a hibákra is. A társadalmi nyelvőröknek széles hálózata alakult ki. Figyelik a közélet nyelvét, a folyóiratokat, újságokat Nagyon sok újsógkivágást kapok. S a társadalmi nyelvőröknek gyakran igazuk van. *-> Ha már az újságoknál tartunk; mi a véleménye a lapok wtgeioéröl? — Nem olyan rosszak, mint ahogy egynéhány pesszimista, laikus mondja. Napról napra •szebben, színesebben és főleg helyesebben írnak az újságok. A vidéki lapoknál azért mánt- lia valamivel rosszabb lenne a helyzet Ezt azért nem muszáj toegími! *■» Miért ne? Elvégre, ez nem konkrét bírálat volt. Általános- tágban mindig zöld utat kap a bírálat És különben sem a mi lapunkról volt szó. — De azért annyival még tartozom az igazságnak, hogy én a budapesti lapok hibáiból „élek”. — Most néhány szakkérdést szeretnék jeltenni: — Tessék! — A konferencián hallottuk: az idegen nyelvek rontják a helyes, magyar kiejtést. Mi a véleménye erről? — Valóban rontják. De azért nyugodtan tanuljunk nyelveket Csak tanuljuk, gyakoroljuk a magyart is. — Mit szólna a nyelvész, ha vasárnap délután Szepesi így közvetítene; .. kedves hallgatóim, az első félidő 15. percében az eredmény: nulla-nulla. — Bevallom, nagyon szokatlan lenne. De azért elviselném. Való igaz: null nincs a magyarban, ez így germanizmus. A zérus az tulajdonképpen nulla. Persze, nem ez a legfontosabb kérdés. De azért jó fegyverpróbák lehetnek az ilyen nyelvi változások is, mint a nulla-nulla Vagy így: az eredmény három-nulla. Gondolom, utóbbi esetben a szurkolókat jobban érdekli: ki javára? — A nyafogó Böbe baba is rontja a szép magyar kiejtést Ez is elhangzott a konferencián. Mi a véleménye? — Az én gyermekeimnél eddig még nem tapasztaltam, de bizonyára rontja Böbe baba élég népszerű, a gyerekek gyakran nézik, hallgatják és ami valóban veszélyes, utánozzák is. — Tehát akkor Böbe baba maradhat, csak ne nyafogjon. — Igen, ő is tanuljon meg 'Deszélni. — Befejezésül kérem, segítsen eldönteni egy vitát. Egyik bíráló cikkünkben azt irtuk, hogy a hiányosságokért elsősorban X. Y. a felelős. Válaszképpen azt közölték velünk, hogy X. Y. kizárólagos felelőssége nem állapítható meg. Ezt mi sem állítottuk. — Ügy látszik, ebben az esetben nem értik az elsősorban és a kizárólagos jelentését Az elsősorban tulajdonképpen egy sort jelent; ő, vagyis X. Y. van az első sorban azok között, akik felelősek. Több felelős is van, de ő az első. Ha azt akarom jelölni, hogy csak X. Y. a felelős, akkor három kifejezés között is választhatok: csakis, egyedül és kizárólagosan. Köszönjük! (márkusz) uram.. Drága jó . hukkk... az isten szerelmére, segítsen egy szerencsétlen eltévedt... hukkk... magyar dolgozón... — Mi történt? — Azt nem tu- . dom, de történni fog ' istókuccse... Mert — hogy drága jó uram, az isten szerelmére, egy szerencsétlen magyar dolgozó nem találja a Csali utcát... Istók- zicsi, hogy nem találom... — Csali utca... Csali utca? Hát olyan itt nincs, kérem. — Szégyellje magát. „ hukk... egy szerencsétlen magyar dolgozót akar félrevezetni? Igenis van Csali utca... Lenni kell Csali utcának... Mert én ott lakom, meg az én aranyos feleségem is... Sajnos... — Hát milyen városba való maga? — Hogyhogy milyen város? Maga a részeg, vagy én? Csabacsüdi vagyok én, csabacsüdi gyerek... — Az jó... Mert ez Pálosveres- mart... (—ő) A félszáz hallgató fele az ilső legmagasabb szárnyban, a 130 méter széles homlokzatú ipületrészben, kollégiumban lakhat. Összkomfortos diákotthonban: hideg-meleg víz, központi fűtés, modern szobák. 500 személyre főzhet a konyha. A középső alacsony szárny kétszintes, 45 méteres aulájából három előadóterem nyílik. 150-en figyelhetnek egyszerre az előadó szavaira a légkondicionált termekben- Ebben az épületrészben kap helyet a kémiai és a borászati tanszék is, A harmadik, magasabb szárnyban a többi négy tanszék: a szőlészeti, a g'éptani,a gyakorlati és a marxizmus— leninizmus tanszék kap elhelyezést. Ebben az épületrészben foglal helyet az igazgatóság, meg a könyvtár, az olvasóterem, a gazdasági részleg, házi nyomda... A negyedik szintén alacsony szárny, egy korszerű, versenyméretű tornaterem, kis lelátóval Gyöngyös sportjának egyik fellegvára lehet. A négy szárny ölelkezik, egy belső udvart fog közre, ahol kitűnő forgalmi utakon közlekedhetnek a gyalogosok és a járművek. Itt találhatók a kiszolgáló épületek: kazánház, transzformátorház... Lépést kell tartani a világgal Ennek az övegbeton palotának — előregyártott elemekből — még hírmondója sincs, de már több millióba került eddig. Érdemes volt a ráfordítás, mert ha felépül, a legkorszerűbb felsőoktatási igényeket is kielégíti. Növelhető természetesen nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók létszáma is, kétszeresére—háromszorosára. A négy helyett hat tanszék lesz, de az is lehet, hogy többszakossá válik az intézmény. (Talán a hatvani zöldségtermesztési tagozat is ide csatlakozhatna.) , Az is biztos, hogy itt a hangsúly a szőlészeti és borászati szakemberek képzésén lesz. Még hiányzik egy országos felmérés, hogy mennyi a szakember-igény a borászatban, de régi ibortradíciónk megköveteli, hogy lépést tartsunk a világgal. (B. GyJ íe. . PBc6 századost ugyanezekbe» a pillanatokban kínáltja cigarettával a parancsnoka. A nyomozó már beszámolt a tényekről, és ismertette a feltevéseit is. Sokáig hányták-ve- tették az ügyet, számtalan variáns lehetősége került szóba. Az alezredes minden részletre kiterjedően intézkedett. Pikó már távozni készült, de az alezredes visszatartotta. — Várjon. Egy dologról még nem beszéltünk. Bekérettem a boncolási jegyzőkönyvet Olvassa! — és átnyújtotta a századosnak. A boncoló orvos és a bűnügyi orvosszakértő egybehangzóan állították: a gyilkosságot feltétlenül művelt, az anatómiát alaposan ismerő személy követte el. A döféshez nem volt különösebb testi erőre szükség. Az ilyen szúrás minden esetben azonnal halált okoz. v És még egy sor állt a papíron, feltételes hangnemben, de új bekezdéssel kihangsúlyozva. Pikó azonnal maga elé A HMtPmiG 1065. október 28., csütörtök képzelte a helyszínt, és a szeme összeszűkült... Az őrnagy a szokásos délelőtti ellenőrző kőrútjára indult. Először az őrszobát szemlélte meg, majd a telefon- központot, végül a konyhát, és körülnézett a helyiségben. — Hideg van — vetette oda a konyhaügyeletesnek. — Fű- tessen be. Az étkezdéből a tornaterembe sietett és az ajtó előtt lerázta sapkájáról és zubbonyáról a havat. Bent Sárkány hadnagy szakasza tartott test- nevelési foglalkozást A katonák egy része a szekereken dolgozott, néhányan pedig, páronként váltva egymást, a ring kötelei között öklöztek. A katonák érdeklődését inkább ez a foglalkozás kötötte le. és az őrnagy azonnal el is rendelte, hogy egyelőre hagyják abba a szertornát. A katonák hálásan pillantottak rá. Kihirdették a meghívásos versenyt, és mindjárt a legjobb ökölvívó, Joós lépett a ring közepére. Közismert volt nagy technikai tudása, és kemény, gyors bal keze. Ellenfél egyelőre néni jelentkezett, és már az őrnagy fejében is megfordult a csábító gondolat, hogy kesztyűt húz, amikor Nagy Andris szó nélkül bemászott a kötelek között. Sárkány hadnagy felcsavarta Andris kezére a bandázst, ráadta a kesztyűket, és gondosan elrejtette a fűzők végeit, nehogy sérülést okozzanak. állát védte, míg könyökét — amennyire csak lehetett, a gyomra elé húzta. Nem kezdeményezett, várta, hogy ellenfele kitámadjon. Andris megún- ta a pepecselést és Joósra rontott. A katonák ütemesen biztatták a bátrabbat. Joós balra táncolt és kétszer villámgyorsan állón vágta vaktában csapkodó ellenfelét. Andris láthatóan nem értette a dolgot, mert csodálkozva nézett partnerére. A fiúk felszisszentek, az őrnagy mordult egyet. Eseménytelen ugrándoJoós — noha balkezes volt — jobb-alapállásba helyezkedett. Jobban érezte magát, ha megbízhatóbb bal kezét tudta elől, bár számolt vele, hogy ebből a helyzetből nem használhatja olyan hatásosan a bal kezét. Jobbos kesztyűjével az zás következett, majd — pótlandó a lemaradást — Joós furcsa orrhang kíséretében eleresztett egy repülő balegyenest, pontosan Andris csodálkozó képébe. Szegény teljesen sportszerűtlennek vélte a váratlan, nagy ütést, nem is verekedett tovább. Még két-há- rom egyenest kapott, valamennyit bal kézzel, és nem véletlenül azzal. Az pontos volt, megbízható és fáradhatatlan. Nagy Andris megunta az egyoldalú játékot, és egy teljesen meglepő fordulattal törte meg az egyhangúságot — villámgyorsan kibújt a kötelek között. Hangosan szidta Joós közeli rokonságát, és — ha a többiek le nem csitítják — csupasz ököllel ment volna elégtételt szerezni vereségéért. — Jobb lett volna, ha te ülsz a Faragó helyében — kiáltozta a ring felé fenyegetően. Hirtelen csend zuhant a teremre, hosszú másodpercekig tartó csend. Az őrnagy szólalt meg. — Hány kilós ön, Joós elvtárs? — kérdezte. Joós csak néhány kilóval nyomott többet nála. — Elfogad ellenfeléül? — kérdezte. Az éljenzéstől nem lehetett hallani Joós válaszát. Az őrnagy sebtében beöltözött és a szorítóba lépett. A mérkőzés heves ütésváltással kezdődött és belharcba csapott át. Joós szemernyit sem kímélte parancsnokát, alapállást változtatott, és nagy ütésre készült. Az őrnagy azonban jól védekezett. és átvette ellenfele támadó harcmodorát. Egy be1- harcból való bontás után gyors balhorga Joós áliára csattant. A katona egy pillanatra meg- tántorodott, majd behúnyt szemmel végigvágódott a padlón. A parancsnok rohant volna felsegíteni, de Sárkány meglehetősen durván félrelökte, és annak rendje-módja szerint, kiszámolta a földön fekvőt. Az őrnagy zavartan öltözött fel, idegesen sietett ki a tornateremből. Egy pillanatra még feltámadt benne a tapasztalt versenyző. — A jobb keze hajítófát sem ér — gondolta. — És nem is ütöttem nagyot. Semmi esetre sem volt megrendítő erejű az ütés — csaknem fennhangon gondolkodott. — Ennyire üveg-állú lenne? Kizárt dolog. Minősített versenyző — viaskodtak benne az érvek és ellenvetések. Emlékezett rá, hogy a földön fekvő Joós szempillái között többször rápillantott, tehát nagyon is észnél volt. — Nem lett volna szabad kesztyűt húznom — gondolta szinte keseregve. — Ez az ember megjátszotta az én győzelmemet ... — háborodott fel a tisztességérzete. — Miért nem verekedett úgy tovább, mint az első percekben? A bal keze, mint egy lóláb! Igaz, hogy a jobb viszont nulla — kerekedett felül benne a tárgyilagos sportember. — Ezt az első másodpercekben felfedeztem — mosolyodott el. — A jobb kezétől nem is védtem magam. Tulajdonképpen könnyű volt megverni. Kiütöttem, és kész. Ö is agyonverte azt a keleké-1 tyát. Nekem pedig lefeküdt mert gyáva. — Gyáva! — morogta. — Nem a vereségtől félt, hanem az ütésektől. Soha1 nem lesz igazi ökölvívó — dörmögött magában. Bántotta, hogy van e§y gyáva katonája. (Folytatjuk) Üvegbefon épület a Mérges-patak partján A. gyöngyösi felsőfoka mezőgazdasági technikán* fejlesztési terve ' is szőlészeti tanszék eszközei cevésbé korszerűek — fejlődni lyen körülmények között nem ;udnak. A két évfolyamon a 120 hallgató kevés az országnak. Szőlő- ís borkultúránk fejlettsége és hagyományai több szakembert gényelnek, annál is inkább, mert az Élelmiszeripari Minisztériumnak nincs külön borászati felsőfokú technikuma. Az összes borász Gyöngyösről kerül ki, előreláthatólag a jövőben is. Jó és rossz jelek A tervdokumentációk a jövőre utalnak. A Mátrai úton, a Mérgespatak partján több mint 200 méter hosszan egy üvegbeton épületben tarthatják 1967 búcsúztatóját és 68 első napjának köszöntését a tanárok és a hallgatók. Talán. Gyöngyös legmagasabb épületének homlokzati része hatszintes lesz a kis magánházak között. Egy óriási felkiáltójel. Vagy inkább egy „átlátszó”, hatalmas „doboz”. — csaknem 40 millióért. Ha megépítik. A tervdokumentációk készek — 4,5 millió megtakarítással készültek és ez jó jel. Rossz jel, hogy az építkezést 66 februárjában kellene megindítani, de építő vállalattal szerződés- kötések még nincsenek. Jó jel: a Tervhivatal jóváhagyása alapján a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt készültek a tervek. Rossz jel: a dokumentációkat még nem hagyták jóvá. A négy szárny ölelkezik A négy szárnyból álló — akár Brasiliában, a világ legmodernebb városában is felépíthető épület — 520 főnyi hallgatóság befogadására alkalmas. Több mint négyszeresére növekedhetne a hallgatók létszáma. Szakember-szükséglet van, jelentkező is akadna. A gyöngyösi szőlészeti—borászati felsőfokúba nem lasszóval kell fogni az embereket, mint sok más többiben. Az idén is 300-an jelentkeztek és 47 hallgatót tudtak felvenni. Máshol meg pótfelvételikre kényszerülnek. Kényszerű helyzetben van i Gyöngyösön a Szőlészeti és Bo- 1 rászati Felsőfokú Mezőgazda- j sági Technikum: az egy és oszt- I hatatlan intézmény két épületben foglal helyet. Egyrészt a j Bajza József Kollégium, más- , részt a Nemecz József Közép- j fokú Mezőgazdasági Techni- , kum épületében — társbérlő. , A négy tanszék nehéz körül- , mények közt dolgozik. A ké- ■ miai és a borászati tanszék modern felszereléseinek alig jut hely, a gyakorlótermek az alagsorban vannak. A géptani érzékenység. Az allergia szinte valamennyi betegség gyógyítása közben felmerülő probléma, ezt mutatja a tanácskozás napirendje is, amelyen a bevezető általános referátumok után egymás után kerülnek sorra a bőrbetegségekkel, a reumával, ideg- és belgyógyászati betegségekkel, valamint a haemato- lógiával kapcsolatos problémák. Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött a Korányi Sándor Társaság harmadik nagygyűlése. A társaság nagygyűlésein mindig a klinikai tudományok egy-egy fontos kérdését vitatják meg. Az idei, háromnapos tanácskozás fő témája az autoallergia, vagyis a szervezetben lejátszódó belső folyamatok, változások következtében előálló túlA Korányi Sándor Társaság nagygyűlése
