Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

Rekordok Nátraderecskén BÓLÉNK VITA szem- és fül­tanúja voltam a Mátraderecs— kei Téglagyárban. Éjszaka miért állt le a szárító? — ezt kutatta Sándor Sándor, aki­nem nemcsak dupla kereszt­név, de kétszeres beosztás is jutott a gyárban. Ugyanis ő a pártszervezet titkára és egyben művezető is. Az első számú gyanúsított a kazánház volt. Csökkent a nyo­más, azért állt le a műszárító. De a német prés is állt — ér­velt Reichel Károly gépész. Ezt bizonyította Fónad p. János, a műszárító kezelője is. Leállt az egész gépsor, mert csökkent a gáznyomás, de egyszerre tör­tént üzemzavar a téplaprésnél és a salakozó motorjánál — állapította meg Kiss r. József gyárvezető. — A becsületünk, meg a pénzünk forog kockán. Jobban vigyázzanak és gyorsabban ja­vítsák a hibát — toldotta meg a vitát az egyik égető és a préshez beosztott munkás. — Mostanában talán több az üzemzavar mint máskor? — kérdeztem a művezetőt. — Nem mondhatnánk, bár jobb minőségű szén kellene. De ha valahol baj mutatkozik, rög­tön szaladnak az emberek. Sürgetik^ szinte követelik a sürgős javítást. Érthető, hiszen nagy összegű prémiumokat tű­zött ki a vállalat. Ezt senki sem akarná elszalasztani. A mun­kások naponként, sőt műsza­konként figyelik a termelést — magyarázta a gyárvezető és a művezető. MÁTRADERECSKÉN az idén nagy reményekkel kezdték az évet. Hiszen új alagútszárítót építettek, a 80 méteres folyo­sószerű épületben egymás mel­lett három csatornában télen, nyáron a kazánház fáradt gő­zével száríthatják a téglát. Ha esik,, ha fúj, 48 óra alatt kiszá­radt a nyer tégla. Nem kell ci- pelni, emberi kéz hozzá sem ér. Persze a kezdet, a kísérletezés nehéz volt. Nem haladtak jól és sok volt a selejt. A féléves tervet is csak 94,4 százalékra teljesítették. Július végén nyers téglából 155 ezer, égetett téglából 291 ezer, égetett cse­répből pedig 572 ezer darabbal maradtak adósak Mátraderecskén. Pedig a har­madik negyedévben a terv is magasabb és még többre van szükség az országnak. A válla­lat többi üzemei is lemarad­tak, másrészt az árvízkárok miatt minden mennyiségű tég­lára és cserépre szükség van. — A jogos igényt és a kérő szót is megértik a téglagyári munkások, de a termelés foko­zására a célprémiumnál jobb eszközt ki sem találhattunk volna — magyarázták a gyár vezetői. A cserépgyártóknak és a kemencemunkásoknak szom­baton 23 400 forint célprémiu­mot fizettek ki. Ezen felül to- tábbra is minden ezer darab túlteljesítésre égetett cserép után 24 forintot, a nyerstéglá­ért 12 forintot kapnak a mun­kások. A negyedik negyedévre újabb 30 000 forint célprémiu­mot tűztek ki a kemencemun­kásoknak. Érdemes iparkodni, mert a tervteljesítésért ezer da­rabonként is jókora összeg gyűlik össze az év végéig. Per­sze, a karbantartók sem pa­naszkodhatnak, mert az el­múlt héten 18 000 forintot vet­tek fel a fizetésen kívül. Igyekezetben nincs hiány és a siker sem maradt el. Szep­temberben új rekodok születtek Mátraderecskén. Mindkét ke­mence korábbi teljesítményét túlszárnyalta. A tervhez ké­pest — az égetett cserepet ki­véve — minden termékből töb­bet adott a gyár. Nyers téglá­ból 181 ezer, égetett téglából 716 ezer, nyers cserépből 573 ezer darab a túlteljesítés. Ha a legjobb kihordók után érdeklődünk, az Antal- és a Fazekas-brigádot emlegetik. A behordóknál Kovács Sándor és Horváth József halad az élen. De a nagyobb kereseti lehetőség, a célprémium és a siker mindenkit jobb munkára ösztönöz. A KÖZELMÚLTBAN meg­esett, hogy egyik-másik ember megfeledkezett magáról. Itta­san jöttek a munkába, a 2-es cserépprésnél és a 2-es kemen­ce behordó brigádja leállt. De Idejében észbe kaptak, tudták, hogy a fegyelmezetlenség hosz- szú hetek kemény munkájának sikerét veszélyeztetné. Búcsú napján éppen a két „vétkes” brigád jelentkezett önként munkára. Mátraderecskén az utóbbi he­tekben csak elvétve akadt ha­nyag, a munkától húzódó em­ber. Természetesen a részeges- kedőktől, az igazolatlanul hiányzóktól megvonják a cél­prémiumot. A munkások több­sége megdolgozik a keresetéért Nem ablakon kidobott pénz a célprémium, Mátraderecskén év végéig legalább 1,2 millió darab téglával, cserépből pe­dig félmillióval adnak többet a tervezettnél. F. U A legjobb (Kiss Béla rajza) A Horti Gépjavító Állomás ez évi kombájnaratási tervét 103 százalékra teljesítette, amelynek során a megyében a legjobb eredményt érték el. E jó eredményhez hozzájárult Juhász István kombájnos is, aki 581 _ holdnyi területet ara­tott le kombájnjával és 91 va- gonnyi gabonát csépelt el. Köszöntjük a nyelvtudományi konferenciát Ma kezdődik az Egri Városi Tanács dísztermében a he­lyes magyar kiejtésről, a helyes magyar beszédről az a kon­ferencia, amellyel a várost, megtisztelte a Magyar Nyelvtu­dományi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Ez a konferencia nagy tisztesség Eger részére, s bizonyság is, hogy ez a város egyre nagyobb rangot nyer a tudományos élet területén. Elég emlékeztetnünk arra, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban hívnak össze Egerben tudományos ülésszakokat, vándorgyűléseket. Ezek az összejövetelek az itt dolgozó szakemberekre, azok munkájára is fényt, elismerést hoznak, túl azon a buzdításon, szellemi vérkeringésen, amely az ilyen ülésszakokat, konferenciákat oly előnyösen jellemzi. Csak az elmúlt napokban ért véget példává Egerben az egészségügyi könyvkiadók Vili. nemzetközi konferenciája: a részvevők meleg hangon és nagy elismeréssel szóltak az egri fogadtatásról és itteni munkájuk eredményeiről. Ez a nyelvtudományi konferencia nemcsak reprezentatív külsőségeit tekintve figyelemre méltó — Bárczi Géza akadé­mikus mond elnöki megnyitót, kétszáz feletti létszámban jelennek meg a nyelvtudomány hazai művelői, de sok szem­pontból különösen hasznosnak és időszerűnek is mutatkozik. A helyes magyar kiejtés védelmében a, köznapi beszéd­ben fellelhető torzulások elleni küzdelemben a művészek nap mint nap harcba indulnak a rádió, a tv, a színház, a pódium jogcímén. A Nemzeti Színház a szép magyar beszéd jutalmazására a Farkas—Ratkó-gyűrűt vándoroltatja művé­szei között. Ennek a konferenciának pedig most az a céljai hogy feldolgozott témáival a szélesebb rétegek érdeklődését, pedagógusok kíváncsiságát is felkeltse a szép magyar beszéd, a helyes magyar kiejtés és az azzal kapcsolatos kérdések iránt. A konferencia elméleti munkájának gyakorlati hasz­nát már szombaton délután, a megyei tanács klubtermében sorra kerülő nyilvános konzultáció is érzékeltetni fogja. Nagy szeretettel köszöntjük a ma nyíló nyelvtudományi konferenciát, annak országos hírű részvevőit. Munkájukban nemcsak a nyelvtudomány elméleti és gyakorlati hasznát látjuk, de azt a megbecsülést is, amely Egernek, a nyelvtu­domány egri művelőinek és munkásságuknak szól. Jubileumi tanácsülés GyöngyősSo Ma, pénteken ül össze Gyön­gyös város tanácsa, hogy meg­tárgyalja a tanács és szervei­nek a lakossággal kiépített kapcsolatát. Ezen a tanácsülé­sen nemcsak arról emlékeznek majd meg, hogy másfél évti­zeddel ezelőtt hívták életre or­szágszerte a tanácsokat, hanem arról is, hogy tizenöt évvel ez­előtt, éppen október 22-én ala­kult meg Gyöngyösön a tanács. Az évforduló alkalmas arra, hogy számba vegyük, milyen eredményeket mondhat magá­énak a tanács Gyöngyösön, és hogy könnyebb legyen a szám­adás, csupán a legutóbbi ta­nácsválasztások óta eltelt idő­szakra korlátozzuk a felsoro­lást. Ma már kevés az olyan ut­ca Gyöngyösön, ahol legalább az egyik oldalon ne volna jár­da, hasonlóan sok utcában épült portalanított úttest. Igaz, van még Gyöngyösnek olyan területe, ahol a fejlődés nem ilyen mértékű, de ezek a táv­lati terv szerint szanálásra ke­rülnek A vízellátás Gyöngyösön is gond. A közelmúltban azonban két új kutat kötöttek be a víz­szolgáltatásba, jótékony hatá­suk máris lemérhető. A Mér­ges-patak gyakran okozott ár­vizet, a szabályozása tehát fon­tos feladatot képezett. Ennek a munkának a befejezése most már a közeljövőben megtörté­nik. Folyik a Nagypatak medré­nek szabályozása és burkolása is. A strand fejlődése az utób­bi két évben rohamos volt, de még nem fejeződött be. És mindez csak egy része azok­nak a feladatoknak, amiket ta­lán nem is mindenki kísér fi­gyelemmel. A központi beruházásból épülő létesítmények között a legjelentősebb a visor.tai kül­színi bánya és erőmű. Mellet­te az Egyesült Izzó nagyarányú bővítését kell említenünk. Mindkettő újabb munkaalkal­mat teremt, az Egyesült Izzó a női munkavállalóknak biz­tosít majd elfoglaltságot. Az idén készült el a MÉK korsze­rű hűtőháza, az új szikvíz­üzem, a közelmúlt létesítmé­nye a tejüzem, a kenyérgyár, a benzintöltő állomás, az autó­szerviz, több száz új lakás, az új, tizenhat tantermes iskola építése pedig jó ütemben ha­lad. Mindez sokkal több, mint amennyiről a felszabadulás előtt bárki még csak álmodni is mert volna. Meg kell említenünk a város lakosságának társadalmi mun­káját is, amely évenként az egymillió forint értéket is megközelíti. Ez a segítség le­hetővé teszi az újabb célkitű­zések megjelölését, a feladatok bővítését. A tanácstagokról csak any- nyit: sokan közülük másfél év­tized óta tesznek eleget meg­bízatásuknak, önzetlenül szol­gálják a lakosság érdekeit. A jubileumi tanácsülés mai napirendjének megválasztása bizonyára elősegíti majd, hogy még gyümölcsözőbb kapcsolat alakuljon ki ezután a lakosság és a tanács között. ,fS. LJ A gitározás közben magas­ugró sztárokat imádó mozilá­togatók is jól tudják, hogy ki volt a „Svéd csillag”. (Ha más­ról nem, talán a kör alakú, ma­gas nyakú pulóverről, amelyet még mindig „Garbó-nyakú pulcsinak” neveznek.) Utolsó filmjét 24 évvel ezelőtt készí­tették és sikerei tetőpontján hagyta ott a filmstúdiókat. Nem a sajtó képviselőinek, ha­nem csak a barátainak indo­kolta: „Nem akarok az öregség' ellen küzdeni.” Aki látta, sohasem felejtheti Garbót; nemcsak különleges szépségéért, hanem lélekbe markoló alakításaiért, még a királynőt is embernek ábrázo­fiiiMAty: ff ERŐ Jit ■ : n_ A terepen tartott harcászati kiképzés nemhogy elterelte volna a katonák gondolatait a gyilkosságról, hanem még in­kább megmozgatta a fantáziá­júikat. Amint a kimerítő futká- rozás, kúszás-mászás után pi­henőre gyülekeztek és tüzet raktak az erdőszélen, azonnal szóba került a rendkívüli ese­mény. — Hát nem érdekes? — kér­dezte valaki. — Az emberen ütnek egy lyukat, és kifolyik belőle az üzemanyag. — Hogy milyen ügyes az em­ber! — jegyezte meg Joós hon­véd, miközben a négyélű szuro­nyát babrálta. — Ezt jól meg­szerkesztették. Nemcsak arról van szó, hogy meg kell ölni va­lakit, hanem, hogy nagyon meg kell ölni! Teljesen! Hadd foly­jon belőle a nafta négy csator­nán! — Mind egy fene az, ha már 4 HMÉPmMG: Ü65w október 22., péntek megölnek valakit, hogy kicsit, vagy migyon ölik meg, — szólt közbe nyögve az egyik katona, miközben két közelálló fa kö­zött igyekezett darabokra tömi egy vastag, nedves ágat. A pihenő lejárt, és a had­nagy sorakoztatta az alegysé­get, majd a közelharc forté­lyainak oktatásába kezdett. A katonák gyorsan megértették a fogásokat, és ügyesen alkal­mazták. Különösen az alacso­nyabb termetűek voltak elra­gadtatva önmaguktól, hogy mi­lyen könnyűszerrel képesek el­bánni a góliátokkal. Jókorára nőtt bennük az önbizalom. A hadnagy elégedetten szem­lélte erőtől és ügyességtől duz­zadó embereit, amint könnye­dén dobálták egymást a leve­gőben, hogy aztán pillanatok alatt harcképtelenné tegyék a földre huppanót — Hogyan kell megfojtani a földön fekvő ellenséget? — hangzott a hadnagy kérdése, öten is jelentkeztek. — Peckor honvéd! Lépjen ki! A megszólított kilépett a sor­ból és szabatosan jelentett. — Káugrok a fekvő ellenség hátára és térdepelve a derekára. Ezután megraga­dom a haját és hátrarántom a fejét A másik kezem alkarját tette: zemnek a csuklóját, amellyel a torka alá nyúltam. Az alka­rommal szorítást gyakorolok a gégéjére, amíg el nem ernyedt Jelentem, befejeztem. — Illetve befejezte a delik­vens — mosolyodott el a had­nagy. Ákos következett Arra kel­ráülök lett válaszolnia, hogy hová kell döfni a háttal álló ellen­ségnek. Habozás nélkül jelen­jjfísfcc a szabaddá vált torka alá du- — Lapjára fektetett tőrrel, a gom, hirtelen elengedem a ha- bal lapocka alá, a bordák kß- ját és megfogom annak a ke- zé. Egy pillanatra mindenki meghökkent, legkiváltképp a felelő. Valamennyien ugyan­arra gondoltak. A hadnagy szeme összeszű­kült, és félreérthetetlenül kér­dezte: — Hannán vette, hogy lapjá­ra fordított tőrrel? Erről nem volt szó a foglalkozáson. Ákos elpirult, majd hirtelen elsápadt. Dadogva jelentette: — ... Valószínűleg azért, hogy a tőr élét ne fogják fel a bordacsontok. Egyébként... — jobbra-balra pislogott — ha a Lábast megkérdeznénk, ő való­színűleg precízebb választ ad­na. — Valószínűleg... — hagyta jóvá meggyőződés nélkül a hadnagy, gondolatai azonban másfelé kalandoztak. — Na jó, — mondta. — Nekem mennem kell... Értekezletre várnak. A szolgálatvezető elvtárs folytat­ja a foglalkozást! A katonák vezényszó nélkül is vigyázzba merevedtek. Az őr­mester a távozó tiszt után fu­tott — Miről beszéljek nekik, hadnagy elvtárs? — kérdezte. — Mit bánom én! — csaHant fel ingerülten Sárkány. Semmi kedve nem volt a magyarázko­dáshoz. — Maga végzett tanfo­lyamot ... Beszéljen az elsőse­gélynyújtásról. A szolgálatvezető megnyu­godva ballagott vissza a kato­nákhoz. (Folytatjuk) ló képességéért. Csodálatos szí­nésznő volt — a csillagokat szinte elkerülhetetlenül kísérő szeszélyek és szenzációhajhá­szás nélkül. Gyűlölte a sztár­kultuszt. Életében csak egyet­lenegyszer adott sajtónyilatko­zatot: hírneve tetőpontján 1938-ban, amikor azt kérte; hogy ne kutassák, s ne tere­gessék kiszínesítve magánéle­tét. Garbo a közelmúltban töl­tötte be 60. életévét. Az ame­rikai sajtó azt írja, hogy — miután valóban megöregedett — „nagy öreg szerepeket sze­retne játszani.” Két képünkön bemutatjuk a szépsége teljé­ben pompázó, Walewska gróf­nő címszerepét játszó — és most, a 60. életévét betöltő Garbót. Az utóbbi képet titok­ban, teleobjektíwel készítet­ték, mert Greta Garbo már visszavonulása óta nem engedi; hogy fényképezzék. (UPI-foto. MTI Külföldi Kép- szolgálat.) A hatodik századhói származó sírt találtak Domoszlón Domoszló község határában víztároló építése közben a ha­todik századból származó sírra bukkantak. A földkotró gép drága ékszerekkel gazdagon, feldíszített nő testének marad­ványait hozta felszínre. Arany fülbevalók, gyűrűk, továbbá csontfésű és más értékes da­rabok kerültek elő. A leleteket beszállították az egri Dobó István Vármúzeumba. A szak­emberek megállapították, hogy a leletek a szkír nép idejéből valók, és az előkelő ruhában eltemetett nő a kor jellegzetes öltözékét viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents