Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-02 / 206. szám
Elsősök között Csengettek — és felsorakoztak a fiúk, lányok. Sötét, ünneplő ruhás tömeg — így kezdődött az első nap, még gondtalan ünnepléssel, az évnyitóval. S így is folytatódott még pár órán keresztül az utcán, a főutcán sétálva, vagy a cukrászdában, a fagylalt mellett — tegnap. Ma már nincs ünnep, de van tanulás. Az alacsony fiú és a magas lány A fiú szőke és sötétkék ruhás — nyakkendő nélkül. Kisfiúnak nézhetné az ember, de ő, Zobo- lyák István, biztosan megsértődne és joggal, hiszen mór gimnazista. Tavaly még tiszanánai nyolcadikos volt, az idén már egri „szilágyis” — egy a maroknyi fiú közül a sok lány között, "a múlt évben még tiszta lány Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. Az alacsony fiú még elfogult, élete első gimnáziumi „szereplése” az imént ért véget az évnyitóval. Még nem igazi közép- iskolás — nyakkendőt sem kötött, s szinte elvész a sok lan- galéta, elegáns, mellónyes, gondosan fésült frizurás, az évnyitó után az utcán sétáló, lányokat mustráló igazi gimnazista között. „Mi leszel, ha nagy leszel”, kérdezném, de nem akarom, hiszen 15 éves már, s ilyen kérdést általános iskolásoknak tesz fel az ember. — Voltál már máskor is Egerben? — Ismerem egy kicsit a várost — válaszolja a tiszanánai fiú — a rokonaimnál fogok lakni, a Mária utcában. — Hogy tetszett a gimnáziumi évnyitó? — A legjobban a kamarakórust figyeltem Még sohasem hallottam ilyet. És kérdésre kérdéssel válaszol, nyíltan kíváncsiskodva, olyan bizalommal, mintha én mindent tudnék, azt is: Milyen politechnika lesz nálunk, az I/C-ben? — Nem tudom. Miért? Mit szeretnél? Mi akarsz lenni érettségi után? — Géplakatos. Nem mutatok meglepetést. Hogyisne, hogy elrontsam ezt a természetes, nyílt tiszanánai fiút. S különben is az „új kői új szelleme” mondatta ki vele ezt a gimnazistától szokatlan választ. — Az igazgató megnyitó beszédéből mi ragadott meg? — Az, hogy ha valami problémánk van, forduljunk nyugodtan a KISZ-hez és a tanárokhoz. Ez volt az utolsó „legező” kérdésem. Ezután már csak magázódbattam, mert a fiúnál vagy két fejjel magasabb, kosaras termetű lány állt elém. Lutter Ágnes, szintén az I/C- ből. Milyen újdonságokat tapasztalt? Egyáltalán nem elfogultan, hanem magabiztosan válaszol az egri I-es számú általános tavaly még nyolcadikos diákja. Neki már nem olyan szokatlan ez a gimnazista légkör — „persze még izgul az ember és olyan teljesen más az egész, ismeretlenek a lányok, fiúk... mi ott, az I-esben, a zenei tagozaton nyolc évig együtt jártunk ...” —, mert két nővére is a Szilágyiban — érettségizett. Sokkal tájékozottabb már, mint az előző, tiszanánai Pista fiú — tudja osztályfőnöke nevét, hallott is róla már, hogy igen jó tanár; meg hogy a politechnika főzés lesz a lányoknak. — Az új benyomások? — Komolyabban beszélnek itt az emberrel... Meg olyan furcsa még a magázás, de szerintem ez magától értetődő mér. Én közben „hálát adok az istennek”, hogy nem tegeztem le, mint az előbb fiúosztálytársát. — Nem volt olyan hosszú a beszéd, mint az általánosban .. — s ez a mondat már egy egészen gimnazistára vall. ( berkovits) Óvoda ufón, iskola előtt Fehér hosszú nadrág, sötétkék matróz-zakó, csokomyak- kendő, s lakkcipő a lábán, ami útközben besározódott. Kezében piros szegfű. Az egri Her- vay Zolika hatéves múlt már, nemsokára hét lesz, hogy pontosan mikor, azt még nem tudja. Csak mától kezdve kisiskolás. — Mit hallottál már az iskoláról? kellett és már untam. De a felnőttek nagyon meg voltak hatódva. | Az elsős kislányok az udvaron játszanak. Kocsis Kati velük. Anyu és apu elkísérték az évnyitóra, de már elmentek. Kati azért így is jókedvű. A Gárdonyi óvodába járt, aztán két füzettel, ceruzával, virággal elbúcsúzott. Szeretett ott lenni, de most örül. Végre iskolás lehet. — Mit tudsz már az iskoláról? — Hogy majd írni, meg tanulni és számolni kell. S hogy én iskolába megyek és hogy már elsős vagyok. Évivel, az • ötödik osztályos testvérével fognak majd reggelente együtt menni az iskolába. Az egri Dobó Gimnázium évnyitó ünnepségén. — Hát, hogy nem nagyon jó. Kocsis Albert nyolcadikos a barátom, ő mondta. Majd tanulni kell. — Félsz a tanulástól? Sóhajt. — Harmadikban tanulunk majd oroszt is. — Lehet, hogy nem fogom szeretni. A nagymamával sokkal jobb; meg csavarogni a kétkerekű rolimmal. — S hogy tetszett az évnyitó? — Nem nagyon, mert állni Évi már számolni is megtanította 12-ig. És Veréb Mari meg Majoros Szilvi, az óvodai barátnők is jönnek, egy osztályba kerültek. — Hogy készültél az iskolára? — Anyuék már mindent megvettek, csak még a tomanad- rág hiányzik. Aztán tovább beszél. — Ha lehetne választanom, ötödikes szeretnék lenni, mert akkor már nagy vagyok. (gödrös) Új termelési hiteleket vezetnek be a háztáji- és kertgazdaságok részére Sajtótájékoslatf.t tartott a ^Országos Takarékpénztár vs a SAuTOSZ AZ Országos Takarékpénztár és a SZÖVOSZ által rövidesen új hitelfajta kerül bevezetésre: a mezőgazdasági termelési hitel. A hitel célja a háztáji és más, jellegében hasonló mezőgazdasági termelés növelésének elősegítése és ezáltal a lakosság jobb ellátásnak biztosítása. A konstrukció bevezetésének időpontja egybeesik az új mezőgazdasági év kezdetével, és ez feltételezi, hogy az igénybevétel iránt rövid idő alatt széles körű érdeklődés nyilvánuljon meg. Az új hitelfajta folyósításával az OTP-fiókok és a takarékszövetkezeti hálózat is fogalko- zlk. I KIK VEHETIK IGÉNYBE? A mezőgazdasági termelési hitel a lakosság igen széles rétegét érinti. Igénybe vehetik mindazok, akiknek mezőgazdasági művelésre alkalmas földjük van — háztáji, kert, udvar — s azt növénytermesztéssel, vagy állattartással kívánják hasznosítani. Hitelt igényelhetnek tehát a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaik céljára, az egyéb mezőgazdasági társulások tagjai a kezelésükben lévő földterületek céljaira, az egyénileg gazdálkodó parasztok, valamint bármilyen foglalkozású dolgozók — ideértve a nyugdíjasokat is — mezőgazdasági termelésük elősegítéséhez. MILYEN CÉLRA KAPHATÓ HITEL? Az OTP fiókjai, illetve a takarékszövetkezetek minden olyan célra folyósítanak hitelt, ami elősegíti a mezőgazdasági termelés növelését. A mezőgazdasági termelés sokrétűségéből adódóan a hiteligénybevétel célja is igen széles körű lehet. Hitel folyósítható például gyümölcstermelésre (elsősorban a keresett eper, málna, ribizli, dió mandulatermelés növelésére), gyümölcsösök telepítésére, valamint zöldség, gomba, spárga stb. termesztésének emelésére; továbbá állattenyésztés céljára, tenyészállat, vágóállat, kisállat, takarmány beszerzésére. Hitel folyósítható kisebb gépek vásárlására is, valamint gazdasági épületek korszerűsítésére, férőhelyek, ólak építésére és sok más, a gazdálkodás színvonalát emelő beruházás létesítésére, megszerzésére. A hitel nagysága függ a beruházás fontosságától. Kisebb kezdeményezéseknél általában 5000 forint körüli összeg, indokolt esetben, jelentősebb mezőgazdasági beruházásoknál elérheti a 15 000 forintot is. HOGYAN TÖRTÉNIK A HITEL TÖRLESZTÉSE? Az Országos Takarékpénztár és a SZÖVOSZ a legmesszebb- menően tekintetbe veszi a hitelt igénybe vevő gazdasági lehetőségeit: törlesztésnél számításba veszi az eszközölt beruházás megtérülésének ütemét, s természetesen a kölcsönt félvevő jövedelmét. Általában a hozamok keletkezéséig kevesebb, azt követően nagyobb a törlesztés. A törlesztés időtartama általában 3 év, de indokolt esetben 5 év is lehet. A hitel kamata évi 8 százalék. A hiteligénylést a lakóhely szerint illetékes OTP, illetva takarékszövetkezeti fióknál kell benyújtani. 100 százalékos bérért 100 százalékos munkát * Uj bérezés és vita a Finomszerelvénygyárban A szerszámüzem? Az a gyár szíve. így szokták emlegetni és nem is minden alap nélkül, mert az egész gyár teljesítménye nem kis mértékben függ attól, hogy határidőre, pontosan és kifogástalan minőségben dolgozik-e a szerszámüzem. Ezzel egyetértenek az egri Finomszerelvénygyárban is. Éppen azért most előbbre akarnak lépni. Olyan bérezési rendszert vezettek be a szerszámüzemben, amely főleg a minőségre, de a termelés fokozására is ösztönzi a munkásokat. Túlzás lenne azt állítani, hogy az esztergályosok, köszörűsök és idomszerészek egyöntetűen helyeselték volna a normákat. Az első felhördülést az okozta, hogy 100 százalékon felüli teljesítményt nem fizetnek ki. — Miért? Ha olyan fontos a munkánk, fizessék meg a nagyobb igyekezetei — érveltek a szerszámüzemben. — A mennyiség hajszolása nem mehet a minőség rovására. Nem lehet cél az egymásra licitálás, a kiugró kereset elérése. A legjobb munkások kifogástalan minőséggel mutassanak példát — érveltek a vezetők. Lehet ez ellen szólni? Nem, ehhez kétség nem férhet. De az aggályok véglegesen akkor oszlottak el, amikor az igényeket egy ígérettel toldották meg: órabéremclést vagy jutalmat kapnak azok, akiknek keze alól kifogástalan munka kerül ki és teljesítményük a 100 százalékot meghaladja. — De mi lesz azokkal, akik az utalványozott idő alatt nem végeznek a munkával? — kérdezték a 24-es üzem szakmunkásai. Az első hónapban figyelmeztetést kapnak, hogy jobban iparkodjanak. De á második hónaptól órabérük annyi százalékát fizetik, amennyi a teljesítmény. Lehetetlent követelnek az embeKárt okozott a jég - Almaszedés elfitt Szüretre készülnek az egri termelőszövetkezetekben Az Egert övező dombhátakon hosszú szőlősorokban, nagy levelek alatt alakul a nagy fürtű, nagy bogyójú, cukorban gazdag és kiváló zamatú, amellett tetszetős külsejű termés. Az idén rossz idő van a szőlőre, sok az eső és kevés a napsütés. Az egri termelőszövetkezetekben mégis bizakodó a hangulat, még nem tudni milyen lesz a vénasszonyok nyara?! Lehet, hogy az idén is jól fizet majd a szőlő, vagy csak a gond lesz vele? A választ csak az ősz hozza meg, hiszen valamennyi szőlőmunkával végeztek a szövetkezetekben, most már az időjárásé a sor. Legfőbb gond az egri termelőszövetkezetekben a szőlő, arról híres a vidék, az hozza a pénzt. Mégis nemcsak ez, de más munka és feladat is foglalkoztatja a szövetkezetieket. A Petőfi Termelőszövetkezetben befejezték az aratást és a csép- lést. A termett gabona a felvásárlók és a szövetkezet raktárába jutott, de máris nyakukon a következő munka, a mák szedése. Az idén harminc hold termését kell betakarítani- A szövetkezetiek három nap alatt végeznének ezzel, de hát az időjárás...?! Ezután szedik a 20 hold burgonyát, majd a 20 hold cukorrépát és folyamatos a gyümölcsszedés. A szórványgyümölcsfák termését most szedik, a zárt gyümölcsösből az aranyparmin szüreteléséhez a jövő héten kezdenek hozzá. Almából — ami minden évben jelentős bevételhez jutattja a tagokat — az idén is 25 vagonnal számítanak, annak ellenére, hogy három alkalommal is elöntötte a fákat a víz. Tíz vágónál leszerződtek a MÉK-nél is. A leszerződött tíz vagon almát exportra küldik. Szőlő ebben a szövetkezetben is van. Az időjárás, szőlőbetegség még nem tett kárt benne. Ha jó, napos idő következik a szüretig, akkor nem lesz panaszuk a termésre. A Nagy József Termelőszövetkezetben folyik a szüreti felkészülés. Kétszázhatvan hold régi telepítésű szőlő termését kell szüretelni, de az 1962-es telepítésű szőlő, ami jövőre fordul termőre, már az idén is hoz fürtöket. A rizling és oportó húsz holdon már számottevő termést ÍgérAz idén is saját pincészetükben dolgozzák fel a szőlő 80 százalékát. A feldolgozó gépeket már előkészítették, ötezer hektoliter tárolóhelyet biztosítanak. A cementhordókat első ízben műanyaggal vonják be belülről, a kétezer hektoliter ürtartalmú faedényeket takarítják a pincészetben. Űj hordókat is készítenek, vagyis készítenének, mert nem kapnak faanyagot hozzá. Pedig még szükség lenne hordókra, nem kis részben a régiek helyett. A szüreti felkészülés közben még nagy gond a jövő évi 80 hold szőlőtelepítés előkészítése. A tervük méghozzá az, hogy 30—40 holdat még az idén eltelepítenek. Van egy lánctalpas gépük, de ez csak tereprendezésre elég, tegnap kaptak egy lánctalpast a gépjavító állomástól és még egyet ígértek. Nyolcvan hold talaj- forgatást kell mindenképpen még a kedvezőtlen időjárási viszonyok között is elvégezni. A távlati tervekben ugyanis fontos szerep jut ennek. A Dobó István Termelőszövetkezet szőlőit hivatlan vendég látogatta meg. A legutóbbi nagy zivatar idején jég verte a szőlőt és mintegy kétszáz holdon kárt okozott. Negyven—hetven százalékos jégkárt állapítottak meg, de a hivatalos kárbecs" lésre ezután kerül sor. Kisebb kárt okozott még a jég a kukoricában és a gyümölcsösben is, de csak a szőlő jelent kiesést- A learatott gabonát még a zivatar előtt elcsépelték és az őszi vetések alá tervezett vetés felén készítették elő a talajt. Tíz holdon végeztek talajfordítást a ribizlitelepítés alá és ötven holdon hamarosan hozzákezdenek a gépek a szőlő- telepítések alá történő talajfordításhoz. Ősszel húsz holdon végzik el terveik szerint a szőlőtelepítést, harminc holdat hagynak tavaszra. Míg megérkeznek a gépek, addig is folyik a trágyázás. Itt is készülnek a szüretre, az érés alá való kapálással még a hónap közepén végeznek. Külön öröm, hogy 16 hold új telepítésű leányka, ami tavaly már hozott termést, termőre fordult. A Rákóczi Termelőszövetkezetben még tart a cséplés, az őszi munkákra való felkészülés is csak most indul meg, de a könyvelésen már az eddigi bevételeket mérlegelik, a tervekkel vetik össze. Az első fél évben legtöbbet kaptak a hízósertésekért, igaz, hogy a tervezett 280 ezer forinttal szemben csak 232 ezer forintot, de a hízókat csak most adják át nagyobb számban az állatforgalminak. Gyümölcsből az év első hat hónajában 28 ezer forint bevételre számítottak, 36 ezer forintot tudtak értékesíteni, csibékből a 145 ezer forintos tervet 163 ezer forintra teljesítették. Egy hónappal később már 256 ezer forint volt ez értékesítés gyümölcsből, 332 ezer forint a hízósertésekből. Véleményük szerint mindkét áru értékesítéséből nemcsak teljesíteni tudják, hanem túl is teljesítik tervüket az év végére. A munkaerő-ráfordítások, más jellegű termelési, valamint egyébb kiadások összege és a bevételek összehasonlítása még korai. Majd az év végén erre is sor kerül és valószínű kedvező eredménnyel. p- e. rektől? Nem, csupán azt ai alapelvet érvényesíti a szerszámüzem új bérezése, hogy 100 százalékos bérért 100 százalékos munkát kérnek. De a 90 százalékot mindenképpen kifizetik, mert ez a biztosított bér. — Tegnap is olyan munkát kaptam, amilyennel még nem találkoztam. Egyik-másik szerszámnál ezredes tűréssel és rendkívül kényes felülettel kell dolgozni. Hol az a technológus, aki erre pontosan meg tudná adni a szükséges időt? — kérdezte Jacsó Péter köszörűs. — Járassák csak ki. Ha valóban baj lenne az alapidővel, felülvizsgáljuk, és módosítjuk — válaszolta Abonyi Tibor technológus. Szilágyi György esztergályos szóban és munkalapjával is bizonyítja, hogy ő az utalványozott idővel kijön. Az augusztus hónapi próbaelszámolásokból kitűnik, hogy 53 megvizsgált dolgozó közül 21-en 100 száza- ékra, 26-an 100 százalék fölött és csupán 6 munkás teljesített 90—100 százalék között. Kereste, kutatta-e valaki, hogy naponként mennyi idő fe- csérelődött el gépállás miatt, mi okozta azt és mennyit várt anyagra, vagy rajzra a munkás? Nem, mert az órabérrendszer közönye, vagy a művezető „nagyvonalúsága” sok mindent eltakart. De most már zsebbe vág az állásidő, —, ha nincs rá papír. De az ösztönző bérezéssel naponként vizsgáznak a vezetők is. A művezető ú ja a pótidőt, az üzemvezető pedig felülvizsgálja. De az igazságot kell papírra tenni, még akkor is. ha egyik-másik vezetőnek fájna az önbírálat. A pontosan vezetett munkalapokkal az első lépést teszik ahhoz, hogy kimutassák az állásidőt. A második követelmény, hogy rájöjjenek a rendellenesség igazi okára. A harmadik lépés: meg kell szüntetni a kieső időket. Ezért az új ösztönző bérezés nemcsak a munkásoktól, hanem a vezetőktől is nagyobb igyekezetei követel. Űj fénymásolót kapott a szerszámüzem, ezután lehet és gondoskodni is kell, hogy tartalékrajzok legyenek. Rétfalvi László, Sűrű András, Kollár Mária, Jakab Béla és még jó páran két szakmát is kitanultak, tehát egyre kevesebb fennakadás zavarja az egyenletes, tervszerű munkát. A művezetők törődjenek még többet az emberekkel, akkor megszűnnek a kezdeti aggályok és az új bérezés közmegelégedésre eléri célját. F. U
