Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
INTERPELLÁCIÓ gőzfürdő-ügyben 1970-re új fürdő épül — de addíq ? Bárkitől érdeklődtem Egerben gőzfürdő-ügyben, sietett megjegyezni: — Én, mint egri, azt mondom, ehhez a városhoz hozzátartozik a gőzfürdő. Olyan program itt gőzfürdőbe járni, mint kirándulni, moziba, vagy futballmeccsre menni. Így igaz, Eger el sem képzelhető gőzfürdő nélkül. Régi hagyománya van itt a fürdőnek, múltja még a törők időkre nyúlik vissza, sőt előbbre is. És hiába szaporodnak rohamos gyorsasággal a fürdőszobák, „az a víz nem olyan,, — az elmúlt évben is több mint 80 000 látogatója volt az egri fürdőnek. Sőt, ez év első felében — amióta bevezették a kistályai meleg vizet — pontosan 53 320-an élvezték a gyógyvíz áldásait. Miért kell mindezt elmondani, s miért fordulunk a számok bizonyító erejéhez? Azért, mert Egerben elterjedt a hír: megszüntetik a gőzfürdőt. E hír nyomán indultunk megtudni: mi az igazság ? A fürdőt ugyan senki sem akarja megszüntetni, de azért „nemhiába zörög a haraszt, van egy kis szél...” A fürdő mellett felépült az új kísérleti reumakórház. Megérkeztek a berendezések, s most átadásra vár, hogy az orvostudomány és az egri gyógyvíz „együttműködése” nyomán visszaadja a betegek egészségét, de bizonyítsa is ország és világ előtt az egri gyógyvíz nagyszerű tulajdonságait. Ma még csak 25 ágyas a reumakórház, de ha beválik, ha eredményes lesz a kísérlet (nagyon bízunk benne!), akkor új épületek emelkednek majd — talán szállodák is — és kialakul a város új büszkesége: egy modern gyógyfürdőközpont. S a történelmi vár és a tüzes egri borok mellett a gyógyvíz is hírnevet hoz a városnak és lakóinak. Mindez a jövő ígérete. De Onit tartogat a jelen, vagy az elkövetkező néhány esztendő? nek is csak egy 70 személyes lipcsei íogasos. Az elmúlt évben 21 ezren fürödtek a 23 kádban. Január elsejétől mindössze öt kád lesz! (Egyébként Sarudon is építenek fürdőt, ott is ötkádasat!) Jól tudjuk, kár lenne sok pénzt ölni a József-fürdő átalakítására, hisz csupán ideiglenes megoldásról van szó. 1970 táján ugyanis a Csákány és a Lakatgyártó utcák sarkán felépül az új tisztasági fürdő. Hogy hány káddal, milyen medencékkel, s lesz-e gőzkabinja, még nem tudni. S addig? öt kád a József- fürdőben! A városi vízmű irodái helyén nem is olyan régen hét kád állott. Nem kellene azokat is visszaállítani? S a két medence helyén nem jobb lenne kádfürdőket létesíteni? Akkor legalább kádfürdőkkel megközelítenénk az igényeket (De akkor mi lesz az úszóiskolával? Egerben arra is szükség van!) , Ez a probléma természetesen összefügg egy másik kérdéscsoporttal. A kórház, amelynek elsőrendű feladata a gyógyítás lesz, mikor és milyen mértékben nyitja meg a gyógyfürdő kapuit a város nagyközönsége előtt? Ismét egy számadat: 1964-ben 55 ezren vették igénybe a gőzfürdőt —, a két medencét, a gőzkamrákat és a pihenőt A fürdő és az SZTK statisztikája nagyjából megegyezik: a vendégek egyharma- da SZTK-beutalóval járt a fürdőbe. Ezt az egyharmadot a kórház bizonyára továbbra is kezeli, sőt ezután kezeli majd csak igazán: szakszerűen, orvosi felügyelet mellett használhatják ki a víz gyógy hatását De mi lesz a kétharmados többséggel? Azokkal, akik ugyan nem betegek, de pihenést, felüdülést jelent számukra a fürdő, sőt az orvosi véleménnyel ellentétben esküsznek még a gőzre is! Jóllehet mindazok, akiknek valamilyen formában joguk és menekülnek as ipari tanulók ? lehetőségük van szót emelni fürdő- és gyógyfürdő-ügyben, szinte egyöntetűen vallják: a nagyközönséget nem lehet kinek eszteni! De határozott tervvel, megnyugtató elgondolással sem találkoztunk. Hég van idő a vitára. Nem sok, de van. Régi mondás, de most valahogy ehhez kellene alkalmazkodni: a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon. De legalább maradjon belőle! Legyen, sőt fejlődjön az új kísérleti reumakórház, de ne szenvedjen csorbát a táros és környékének gőzt és fürdőt kívánó igénye sem. Érdemes lenne összegyűjteni a megoldást kereső gondolatokat. A József-fürdő talán bizonyos mértékig pótolhatná a kádfürdőt. A kórház pedig úgy alakíthatná tervéit, hogy továbbra is legyen gőz és vasárnapokon, ünnepnapokon és a hétköznapok délutánjain a nagyközönségé legyen a gyógyfürdő. Mindez olyan formában, hogy azért megmaradjon a gyógyfürdői rang: nyolcvannál, száznál soha ne legyen több a fürdőzők száma. Délelőttönkint pedig járjanak és gyógyuljanak a betegek. Szervezés, időbeosztás és jóakarat dolga az egész! (És még mindig ott van tartaléknak a régi Láng-fürdő, amelynek medencéit a Lakatosárugyár bérli, többi helyiségeit pedig évekkel ezelőtt irodáknak alakították át!) És ha így lesz, akkor az egriek türelemmel kivárják az új tisztasági fürdő felépítését, hogy azután majd a gyógyvíz minden cseppje az orvosi tudomány alapján egyedül és kizárólagosan a gyógyítás szolgálatába állhasson! Márkusz László Kocsmába Késő este volt, 11 óra már régen elmúlt. Az egri Széchenyi utcán nem is találkoztam senkivel. De a tanárképző főiskolával szemben, az autóbusz- megállónál diákforma gyerek topog. Mögötte, a széken, két társa. Az egyiknek a feje félrebillent, a másik sápadtan, hunyorgó szemmel pislogott. Diákok lennének? — tűnődtem magamban, amig közelükbe értem. — Mit csináltok itt? — A bányászjáratra várunk. Hitetlenkedve nézhettem rájuk, mert a 14—15 év körüli fiú rögtön hozzátette, hogy ők ipari tanulók. A tanítás nyolc órakor befejeződött, de éjfélre érnek haza, hacsak nem késik sokat a busz. Továb.bi magyarázkodásra nem volt alkalom, mert megérkezett a bányászjárat és a fiúk gyorsan felkapaszkodtak. Nem hazudtak a gyerekek. Másnap, az egész osztály előtt bizonyították és a tanár is igazolta, hogy Kovács Kálmán az iskolából éjfélre ér Egerszó- látra,< és hajnalban 4.50-kor indul, hogy 6-ra az Elektromechanikai és Vasipari Vállalatnál munkába állhasson. Csik József 21.30-kor indul az egri vasútállomásról, de csak éjfél után kettő felé érkezik Sziha- lomra. Kovács Lászlónak az utolsó másfél óráról el kell kéredzkednie, hogy az utolsó buszt elérje. De Egercsehitől Bekölcéig négy kilométert gyalogol és este kilencre ér haza. Molnár József 22.15 órakor száll le a káli vasútállomáson és a sínek mellett Nagy- útra igyekszik Vajon kirívó, ritka eseteket említettem? Nem, a példákat mind az I/VTI. osztályból idéztem. Az I/IX. osztály létszáma 33. Ebből mindössze hét tanuló egri, 17 bejár, 9 albérletben lakik. Az I/IVből 18 a bejáró. Az egri iparitanuló-intézetbe mintegy 850 tanuló vidékről jár be. Mit csinálnak, mivel és hogyan töltik az időt azok a tanulók, akik Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Balaton és Mikófalva felől, hajnali ötkor indulnak, hétkor Egerbe érkeznek, de a tanítás csak fél kettőkor kezdődik? De miért tanítanak a Mü. M. 212-es számú Szakmunkástanuló Intézetben reggel fé 8-tól este 20 óráig? Az idén 1425 tanuló jár az iskolába, 184-gyel több, mint tavaly. Negyvenkét osztályban heti 644 órán át oktatnak. De az intézetnek mindössze öt tanterme van, átlagosan 32 férőhellyel. Évek óta öt tantermet bérelnek a Dobó Gimnáziumtól, az idén három tanteremmel kisegíti őket a Gárdonyi Géza Gimnázium és oktatótermét felajánlotta az MHS. Ha másutt nincs hely, a KISZÖV, vagy a Vasipari Tanulóotthon kultúrtermében húzódnak meg. A 14 tanár, a 27 szakoktató és a külső óraadók „ingajáratban” rohannak egyik helyről a másikra. Nincs idejük ebédre, de arra se, hogy szünetben a gyerekekre felügyeljenek, a tanulók egyéni problémáira négyszemközti beszélgetés után választ adjanak. Kevés, évek óta nagyon kevés a tanterem, azért' kell reggeltől késő estig tanítani. Ha elegendő tanterme lenng az iparitanuló-intézetnek, délelőtt oktatnák a közismereti tantárgyakat és a szakelméletet is, a délutáni vonatokkal és buszokkal hazamehetnének a tanulók, éppen úgy, mint a gimnazisták és a technikumba bejárók. De az egri iparitanu- ló-intézetben nemcsak a tanterem és a szertár kevés, de nincs egyetlen szabad terem, vagy legalább egy szerény szoba, ahol a délutáni tanításra kora reggel érkezők meghúzódhatnának. Most, amíg jó idő járja, hagyján! De csodálkozhatunk-e rajta, ha majd a téli hideg ellen presszókba* vagy éppen kocsmákba „menekülnek” a tanulók!? Hol, és hogyan készülnek a következő napi órákra a bejáró tanulók? Akik éjszaka érnek haza, másnap a váróteremben írják a leckét. A tolongó utasok meglökik a lócát de mit szóljon a tanár* ha rendetlen a füzet? Vagy. mit tegyen, ha óra alatt a fáradtságtól és az álmatlanságtól lecsukódik a gyerek szeme? Ki tehet arról, hogy éjfél körül az utcán ténferegnek a bejáró ipari tanulók? Gyöngyösön, Győrben, és az ország más városaiban is, korszerű tanintézetet építettek az elmúlt években. Egerben mikorra várható lényeges változás? Ez év végére készül el az intézet végleges terve. Az építkezést 1967 tavaszán kezdik és 1968 végére fejezik be. Hogyan lehetne segíteni addig? Egerben több száz serdülő korú tanuló küszködik, mostoha körülmények között. És a létszám állandóan mövekszik. A Hajtóműgyár egri gyáregysége bejelentette, hogy a következő négy év alatt 800—1000 fővel növelik szakmunkáslétszámukat. Egyre több szakember kell az építkezésekre is. Jő. lenne, ha az iparitanuló-iskola építésében az intézet végzős növendékei sokat segíthetnének, akkor a tervezettnél hamarább birtokba vehetnék. Tanárok és tanulók a mostoha körülmények között is iparkodnak, hogy eleget tegyenek. A jövő ígérete biztatja őket, de a halasztást nem. tűrő mai problémák megoldásához az ő erejük kevés. Ehhez a város, a közületek és a hatóságok együttes segítségei szükséges. Biztos vagyok benne; ha összefognak, egy-két termet ideiglenesen át lehet* adni az ipari tanulóknak. Dr. Fazekas László A kísérleti reumakórháznak természetesen gyógyvízre van szüksége. És fürdőre is. Ezért a gőzfürdőt átadják a kórháznak. A kórház a gyógyászat szolgálatába állítja majd -i fürdőt, igyekszik ennek megfelelően átalakítani. Nagy viták közepette már készülnek a tervek. Nyolcszázezer forintos költségről szól a megbízás, s több mint kétmillióról beszél a Középülettervező Vállalat. A tervek szerint megszüntetik a kádfürdőket, helyükön lesznek a különböző kezelőhe- Lyiségek. A tükörfürdő helyén lesz a súlyfürdő, s mivel, hogy az orvostudomány a gőzt nem állítja a gyógyítás szolgálatába: elmarad a gőzkamra is. Tehát nem lesz gőzfürdő! Holnap tanácskoznak az illetékesek és egyeztetik a terveket. A forintvitákon túl jó lenne még tervezés közben megnyugtató megoldást találni a város lakosságát érintő problémákra. A gyógyfürdő ugyanis jelenleg kettős feladatot lát el. Vize gyógyítja a betegeket, de ugyanakkor, mint a város egyetlen tisztasági fürdője, jelentős forgalmat bonyolít le. Igaz, gyakorta nemhogy gyógyfürdőnek, de még tisztasági fürdőnek sem volt megfelelő: zsúfolt, korszerűtlen, olykor több volt benne az ember, mint a víz. De mégis volt! S mi lesz ezután ? Egy másik terv is készül. Átalakítják a József-fürdőt. A gyógyfürdőben van 28 kád, 9 zuhany, egy tükörfürdő, egy nagy termál körmedence, egy kismedence, két gőzkamra, masszázs, iszappakolás, lábápolás és pihenő is. Ezenkívül 34 kabin és 24 vetközőszekrény. És mindez kevés! A József-fürdőben a tervek Szerint öt kád lesz, ugyanannyi Euhanyozó, két kismedence és más semmi. Nem lesz gőz, s item lesz pihenő sem! öltöző7. Svéd földön jártamban-kel- temben minduntalan tapasztalnom kellett, hogy autó-isten illetve az isteni autók országában vagyok. Svédországban óriási az autókultusz. A svédek hobbyja a kocsi. Legnagyobb passziójuk az autózás. Hát... érthető is. Aki vasúton utazik, az a pálya töltésén marad. A repülőgép, mint valami óriási szivacs, letörli a föld arculatáról a színeket, hangulatokat. A gyalogjáró a kerékpáros elmerül és elvész a részletekben. Nincs áttekintése. Az autózás más. Van benne valami megkapó. Egyesíti az élmény bensőségét a gyorsasággal. Az ember mélyen belepillanthat a mesék erdejébe. Ahol a zöldellő homályban manók játszanak: a gyermekkor a gép útján a civilizációval megszakítatlan kapcsolatban maradhat. Az ember ott időzhet, ahol akar. Megállhat a regényes komor sziklák mellett, amelyek mögött kedvesét, az éjszakát légyottra várja a nap. . Nézelődhet a tengerparton, ahol a mahagóniszínre cserzett vén halász, ki tudja hányadszor veti hálóját a nagy titkokat rejtő vízbe... Ott teremhet az ember a városok tarka, nyugtalan kavalkádjában, ahol minden fordulóban pillanatonként győzedelmeskedni kell a leselkedő veszélyekkel szemnek. Minden látogatót ingyen kávéval vendégelnek meg. A gyerek kap egy színes léggömböt, a mama fagylaltot, a för- seljare előzékenyen a papának átnyújt egy sluszkulcsot, s a papa kipróbálja a legújabb kiadású kocsit. Az eladó akkor is változatlan udvariassággal mosolyog, amikor a családfő kissé összeráncolt homlokkal megszólal: — Jag ske tönka pa saken... (Majd gondolkodom a dolgon« 0 S mivel Svédországban van egy ki nem mondott jelszó: „De ne maradja a papa előbb-utóbb lépré megy. A szomszédja ugyanis lecserélte a kocsiját egy új Opel-ReIlyen autó-óriások szállítják Svédországban a kocsikat. amerikai Corvair-t Van egy Volkswagenem. Mennyiért számítja be? A dörzsölt eladó gondterhelten ráncolja a homlokát. Nagy szakértelemmel, aprólékosan szemügyre veszi a Volkswagent, amelyet megúnt a gazdája. — Kérem! Az ön kocsiját hatezer koronába beszámítjuk, A Corvairt 24 ezerért adjuk! Levonjuk belőle a hatezer koronát, uraságodnak csupán I8W ezret kell fizetnie. Mindenki elégedett A papa azért* mert az eladó, lám; kétszeres áron vette be a kocsiját. Az eladó pedig azért* mert a Corvair árát úgy kalkulálta, hogy a Volkswagen ott maradt neki — ingyen .1. így értettem meg — az elsS pillanatban meghökkentő szituációt —, hogy az új Opel- kocsik lerakatában miért van olyan sok eladó, használt Volkswagen, Mercedes, Volvo és SAAB. Nemkülönben az új Mercedes-kocsik lerakatában miért van olyan sok használt Volvo, SAAB, Volkswagen és Opel. Nemkülönben az új Volvo-kocsik... Stop! Nem autózom tovább ... jaj, a fejem... Nos, nemcsak az én fejem fájdult meg az autózásban. Hanem a svédeké is. Pestiesen kifejezve „pipásak” a hajtási irányra. Svédországban ugyanis — csak úgy, mint Angliában — még mindig balra hajtanak és jobbra előznek. Svédországban is át akarnak térni a jobbra hajtásra. A svéd autósok áttérítése azonban nem megy egyik napról a másikra. S főként nem ingyen. Minden autó után immáron két év óta fizetik a külön kirótt negyven koronát. A hatóságok 1967-re ígérik az ú| menetirány bevezetését. S addig? Hát... minden marad a régiben. A svéd autó továbbra is bal- "■ h'H n jobbra — fizet.- oy tatjuk.) autószalonok hirdetéseivel. Egy ilyen városban, mint például Eger, négy autóüzlet is van. Svéd ismerősöm, aki „régi motoros”, elmondott néhány kulisszatitkot. Az autókereskedelmi ügynökségek kedvenc üzleti fogása: autókiállításokat rendezcordra. S a papa egy szép napon — mivel nem akar lemaradni — megjelenik az üzletben. Eltökélt és határozott. — Vennék egy új típusú ben.« Ki tudja, talán ezért szeretik a svédek annyira az autót Nagyon sok embernek — az egyszerű dolgozótól a gazdag vállalkozóig — van kocsija. Annak ellenére, hogy két hatalmas személykocsi-gyár van Svédországban, (A Volvo és a SAAB) szinte 1 minden autómárka megtalálható. Főként azonban nyugati kocsik. Beszélgettem a SAAB-autó- gyár egyik munkásával. Min- a futószalagról egy kocsi.. A munkatempó sokkal erősebb, mint nálunk. A futószalag kérlelhetetlen: nem lehet csellengem. Még a tryckmasin — szállító targonca — vezetője is állandóan szem előtt van. Ugyanis minden szállító targonca rádióadó-vevővel van felszerelve, s a központból mindig oda irányítják, ahol legsürgősebb a tennivalójuk. Az üzem Amerikába, Angliába és a BENELUX-államokba szállít. Nemrégiben gördült le a futószalagról a 250 ezredik kocsi. Természetesen óriási a konkurencia. A Volvo, a SAAB, a Mercedes, a Volkswagen, az Opel és a különböző amerikai kocsik hatalmas harcot vívnak egymással. A minden hájjal megkent förseljare-k (eladók) a legkülönbözőbb trükköket alkalmazták a vevők megszédítésére. Az újságok valósággal tömve vannak az Utazásom az autó körül — Beavattak a kulisszatitkokba Miért „pipás" a svéd motoros • • Ot tanterem, osztály'
