Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
Két brigád egy célért Egy hónap különbséggel határozta el a két brigád, hogy (Célul tűzi ki maga elé a szocialista cím elnyerését. Igaz, a kezdeményezés Ágoston Tamáséit nevéhez fűződik, Molnár Lajosék tőlük kapták az (ötletet Mindkét brigád azelőtt is együtt dolgozott, jól Összeszoktak, a teljesítményük äs megfelelő volt, lényegében tehát csak a tartalom változott. A Gép- és Motorjavító Ktsz vezetősége örömmel fogadta a két brigád elhatározását, annál is inkább, mert így „házon belül” kaptak segítséget a különböző feladatok jobb elvégzéséhez. Gyöngyösön tehát ebben az évben is tovább fejlődött a szocialista brigádok mozgalma. Ágoston Tamás brigádja hat főt számlál, köztük Vesze- lovszky István anyagkönyvelő. — Miért lépett be a Május 1 brigádba? — kérdeztem tőle. — Barátok vagyunk és segíteni akarok nekik. Az értékeléshez sok adminisztratív munkát kell végezni, személyekre ki kell gyűjteni az aiapanyag-felhasználást, a bért, a teljesítményt, ez nem korty- nyű munka. Ezt vállaltam. A naplót is én vezetem. Belelapozunk a naplóba. Azt olvassuk, hogy a brigád tagjai a 333 000 forintos termelési tervüket két százalékkal akarják túlteljesíteni; ami egy személyre vonatkozóan hétezer forintos többtermelést jelent. Aztán egymás után következnek az egyéb felajánlások. — Volt eddig valami nehézségűk? — fordulok a brigád vezetőjéhez. — Semmi különös, ha csak az anyagellátást nem veszem annak, de az állandó nehézség. Ügy segítünk magunkon, hogy régi alkatrészt felújítunk, vagy átalakítunk. — Milyen újítást tudnak csinálni? — Ezt a vállalást nehéz lesz teljesítenünk, mert a javításoknál nehéz valamit is újítani. Majd meglátjuk. Molnár Lajosék héttagú brigádja az Április 4. nevet viseli. Ök heten vannak. Mohácsi Tiborné, a ktsz főkönyvelője patronálja őket — Minden hónapban értékeljük a teljesítményt — ad felvilágosítást a brigádvezető. — Az első hónapban százhat, a másodikban százkilenc százalék teljesítményt értünk el. Eredetileg csak egyszázalékos többletet vállaltak, lehet, hogy kicsit óvatosabbak voltak a kelleténél. De ők a verseny nyilvánosságában előbbre tartanak, mint Ágostonék. Aztán már voltak közösen mo-s ziban, társadalmi munkában elvégezték a munkásőrség gépkocsijának megjavítását, napi munkájukon túl az Agrome- chanikai Ktsz tehergépkocsijának motorját is felújították. Készülnek egy közös kirándulásra, amit csak azért kellett most későbbre halasztaniok, mert a brigádvezető külföldre megy, látogatóba. A két brigád között teháft egészséges verseny alakulhat ki. ha a ktsz vezetősége felfigyel és kihasználja azt. Mert a beszélgetés során kiderült, a két brigád nemcsak a szocialista cím elnyerését tartja szem előtt, hanem azt is, hogy mit csinál a másikuk. Egy biztos, mind a két brigád a legfőbb feladatok között foglalkozik a lakosságnak nyújtandó és végzendő javításokkal, és ez nem mellékes dolog, mivel az Autószerviz eléggé zsúfolt, a magángépkocsik javítását pedig soron kívül végzik el a ktsz-nél, ezzel is segítve a türelmetlen autósoknak, a lakosság autóval rendelkező részének. A kezdet biztató, és hogy a befejezés is jó legyen, ezen fáradoznak a két brigád tagjai. (g. molnár) JllévfútdUö a népművelésben Budapesten; a Művelődésügyi Minisztériumban megalakult az Országos Népművelési Tanács. Létrejöttét a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 2018/1965. évi határozatának köszönheti, s célját a szóban forgó rendelet „a népművelési tevékenység összehangolt irányításának biztosításában” jelöli meg. A 20 tagú tanácsban az egyes minisztériumok és a különböző tömegszervezetek képviselői foglalnak helyet. Elnöke dr. Itötő Imre akadémikus. Ladtuk a Cirkusz 1965. feliratú egyforintos új postabélyeget. Kedves cirkuszi emlékeinket akarja felidézni az égő karikán átugró vadállattal. Kár, hogy a tigrisnek álcázott vadállat nem nagyon vad, mer — akárki megláthatja az egyébként szép bélyegen — csak macska az... Nem tudni, az égő karikák nagyok hozzá, vagy a tigris-cica sikerült kicsire, de nagyon szelíd lett. igaz, hogy a tigris a ragadozók között a macskafélék család jóba tartozó állatfaj, de azért mégsem egészen valódi cica. -. ★ A-kannibalizmus az ember evés a társadalmi fejlődés korai fokán gyakran megtalálható kultikus szokás volt — írja az Élet és Tudomány. „Mivel hitük szerint az elfogyasztott EhESÉG erőt ad az elfogy osztóknak, a nemzetség minden tagja kapott belőle. Az már magában véve is igen kellemetlen, hogy foglyaikat közösen megették a kannibálok, de az ELLENSÉGET csak úgy közönségesen ELESÉGNEK nevezni, még külön sértés is lehetett szegényeknek... (dr. Szemes) Jon a bébi konzerv ! A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban gyermekkonzerv részleget létesítenek, ahol egyelőre tízféle bébikonzerv készül majd. A próbagyártást szeptember elején kezdték és előreláthatóan októberben már folyamatosan termelnek. Képünkön: szerelők dolgoznak a konzervgyári részlegen. (MTI-foto — Percze Lajos felvétele) 1 óformán senki sem tud- ■' ta, hogyan került a fiú hozzájuk. Egyik reggel jelentkezett Jakabnál, a brigádvezetőnél, valamit dünnyögött az orra alatt, hogy valaki a Városból küldte, az irodából és hogy most már ő is itt fog dolgozni. — Hát jól van, ott vannak a Szerszámok — mondta Jakab a bódéra mutatva —, az öreg Szabó megmondja, mit csináljon. Nagy volt a hajtás, befejezés fctőtt álltak, senkinek sem volt ideje különösebben beszélgetik Nem is tudtak róla sokáig §emmit, szótlan fiú volt, órákig képes volt hallgatni s csak ükkor makogott valamit, ha kérdezték. Hajnalban keltek, feste kilenc—tíz óra tájban feküdtek le, elcsigázva, fáradtan, senkinek sem volt kedve á beszélgetéshez. Meg különben sem érdekelt senkit a fiú története. Egyedül Kovács hallotta tőle, hogy árva gyerek, még rokonai sem igen vannak. Szombatonként a lakókocsi kiürült, a többiek mind hazamentek, a fiú maradt egyedül. Volt egy ütött-kopott zsebrádiója, hallgatta a tánczenét, Szalonnát sütött magának a horpadt kék lábosban, feküdt h pokrócon szótlanul. Néha leballagott a folyópartra, leült égy kőre, elnézte, hogyan fod- rozik. hullámzik a piszkossár^Oízpaeti történet in XSPBJStG 1 1965. szeptember 12., vasárnap ga víz, magával sodorva korhadt gallyakat, lehullott faleveleket. Egyszer Kovács lehívta *- magához, a felesége csirkepaprikást főzött, megittak utána néhány korsó sört a kocsmában, elbeszélgettek a hídépítésről. — Nehéz munka, de jól fizet — mondta Kovács — megéri a fáradságot. Tanulj te is valami szakmát! Bólogatott a fiú, hogy megpróbálja. A sörtől Kovács elázott egy kicsit, énekelt, míg mentek hazafelé. — Hej, te gyerek, ha én is olyan idős lennék, mint te! Mennyi jó nő van és milyen vallásosak — heherészett —v tudod mért? Mert adakozóak, fiam, ezt jól jegyezd meg magadnak! Lassanként megszokták a fiút, megfogta a munka végét, ha kellett, s becsülték is érte. Néha feloldódott, olyankor néhány szót ejtett magáról, hogy gyermekotthonokban élt, apja a háborúban halt meg, az utóbbi időben építkezéseknél dolgozott. Azt is elmondta, hogy van egy húga, nemrégen ment férjhez, s pénzt küld neki, hogy jobban boldoguljanak. Ősz felé járt az idő, a fák hullatták leveleiket, egyre hűvösebbek lettek a hajnalok. Hideg pára ült a folyó felett, s esténként jólesett a tűz, amin főzték a vacsorát Egyik szombaton ismerkedett meg a lánnyal! Délután volt, a többiek már hazautaztak, ő meg üldögélt a kocsi előtt. Látta, hogy jön a lány a töltésen, libegett a szoknyája, kezében szatyrot cipelt Vizes volt a töltés, nemrégen eső esett az agyag még nem szíttá magába. Kacéran jött a lány, észrevette, hogy figyelik, illegette magát A sáros töltésen aztán megcsúszott a lába: elesett. Jót nevetett a fiú, a lány meg mérges lett. — Ahelyett, hogy nevet inkább segítene! Szép kis alak maga, biztosan óvodába sem járt, ahogy elnézem. kezdődött az ismeretség. A ház előtt járt el a lány, szombatonként ennivalót hordott az apjának. Visszafelé,jövet elbeszélgettek, meg sétálgattak a folyóparton. A fiú még szótlanabb lett, senkinek nem szólt egy szót sem az ismeretségrőL Félt, hogy kinevetik, megbántják a lányt, durva célzásokat tesznek rá a többiek. Nehezére esett a munka is, alig várta, hogy szombat legyen. Valahogy mégis megtudták. Kellemesen érintette a fiút, hogy senki sem nevetett rajta. Megértették. Az egyik alkalommal megbeszélték a lánnyal, hogy vasárnap bemegy a faluba, ott találkoznak. Az öreg Szabó l<L kölcsönadta a sötétkék nadrágját, az egész brigád lázban égett. Kölcsön akartak pénzt is adni, Jakab még egy cso- kornyákkendőt is rá akart tuszkolni. — Hadd lássa az a lány, hogy nem egy csóró helyen melózol, húzd ki magad —nevetett. Vasárnap'délután felöltözött, tiszta inget vett s lassú léptekkel indult befelé a mezőn keresztül. A templom előtt találkoztak, a kocsmában sört Ittak, vidáman hallgatták a rádióból kiszűrődő zenét Világosbarna haja volt a lánynak, meg zöld szeme. Estefelé sétáltak a főutcán, nézegették a többi fiatalt. Nem nagyon beszéltek, csak nézegettek egymásra. Aztán a fiú szégyenlősen bevallotta, hogy a nadrágot kölcsönbe kapta az öreg Szabótól, elmesélte, hogy milyen ' rendesek voltak hozzá a brigádbeliek, — Szakmát kellene tanulnom — hajtogatta —, a többiek is mind ezt mondják. Deszélt Jakabról, a br*- ^ gádvezetőről, meg Kovácsról, aki még mindig a fiatal nők után vágyódik. — Pedig már ötven éves, benőhetne a feje lágya. Később leültek a padra, nagyokat hallgattak, a fiú cigarettára gyújtott. — Nem élet ez így, egyedül. Jóformán senki sincs, akihez egy szót is szóljak. Mi lesz ennek az új szervnek a feladata? Erről beszélgettünk Gönyei Antallal, a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályának helyettes vezetőjével. — A népművelés feladatairól az elmúlt évben élénk vita bontakozott ki az országban — mondotta Gönyei Antal. — Érintette ez a vita a népművelés valamennyi tartalmi és szervezeti feladatát. Egyöntetű óhaj volt mindenki részéről, hogy tereljük egy mederbe a népművelésben részt vevő különféle szervek erőfeszítéseit, ■javítsuk meg a koordinációt tartalmi, szervezeti, gazdasági kérdésekben egyaránt. Mindezt megköveteli a tömegek általános műveltségének gyarapítása. — Számos falusi, járási megyei népművelési otthon vezetője a népművelési munkában részt vevő tízezrek bizonyítják: az elmúlt években a fejlődés nyilvánvaló jelei mellett előfordulhat, hogy a kellő összhang hiánya miatt az erők elaprózódtak és a népművelési munkába fektetett erőfeszítések nem bizonyultak eléggé hatékonynak. Egymástól függetlenül szervezett ismeretterjesztő előadások, ankétok, rendezvények felaprózták az erőket. Nem mindig a legcélszerűbben történt a rendelkezésre álló szerény anyagi eszközök felhasználása sem. Előfordult például, hogy kis lakótelepülésen elég lett volna egy művelődési objektum megépítése is, de a tanács és más társadalmi szervezetek külön-külön kezdtek építkezni. — Javítani kell a közös tervezést a célszerűbb elosztás, a jobb felhasználás érdekében. Az utóbbi időben már történt változás, hjsz a szakszervezetek és a Művelődésügyi Minisztérium közös utasításban szabályozták egyes népművelési intézmények, művelődési otthonok,’ könyvtáriak közös fenntartásának kérdéseit. Ugyancsak a TIT, a szakszervezetekkel és a KISZ-szel közösen kidolgozták az üzemi és az ifjúság között végzendő ismeretterjesztés összehangolt elvét. A módszertani irányítás megjavítását szolgálta,' hogy például Budapesten a Szakszervezeteik Budapesti Tanácsa és a Fővárosi Tanács az Egressy Klubban közös módszertani irányító központot hozott létre. Az Egressy Klub kísérleti műhellyé vált, amely bizonyította, hogy összefogással a tömeg-kulturális munka feltételeit sokoldalúbban lehet Aztán megkérdezte a lányt, hogy férjhez menne-e hozzá? Nem most, majd később, amikor egy kis pénzt is gyűjtene. — Magához — nevetett a lány —, hiszen még a nadrágját is kölcsönkérte. Nevetett a lány, szeméből még a könny is kicsordult. A fiú úgy érezte, hogy soha sem ér véget ez a nevetés. Dobolt a dobhártyáján, torka összeszűkült, egy szót sem tudott kinyögni. Szeme elsötétült, keserű lett a füst-a szájában. Sokáig hallotta még maga mögött a lány kiabálását. Erőtlenül, botorkálva tartott a folyó felé. Az öreg Szabó nadrágját szépen összehajtotta, gondosan letette a kopott vaságyra. Kiült a partra, maga sem tudta, mennyi időt töltött él. Aztán sportszatyrába rakta a holmiját, a rádiót, bezárta a kocsi ajtaját. Lassú léptekkel haladt a töltés mellett, lent a parton, lába alatt halkan roppantak a kavicsok. Hajnalodott. Az ég vaslemezként feszült a didergő táj fölött, hideg pára kéklett a folyó tetején. Elkorhadt fadarabokat, szalmaszálakat, falevelet sodort magával a víz. A távolból ködös fütyülés ” hallatszott, megérkezett az állomásra a hajnali személy. Kaposi Levente megteremteni, s amellett at elvi irányításban is jobban alkalmazhatók a korszerű módszerek. — A tapasztalatok nyomán már a műt évben három megyében — Fehérben, Szabolcsban és Hevesben —, a SZOT- tal közösen egybefogtuk a tar nácsi és a szakszervezeti népművelési szerveket. Még ebben az évben további öt megyében — Szolnokban, Hajdúban, Nógrádban, Zalában és Somogybán —, ugyancsak létrejönnek a pénzt és ötleteket egy, közös forrássá duzzasztó népművelési szervek. Ezt a folyamatot hivatott segíteni az Országos Népművelési Tanács is, amelynek megyei és járási megfelelőit ugyancsak a közeljövőben alakítjuk meg. — A kulturális tömegmunká- bari az eszmei-politikai nevelő munkát tekintjük legfőbb feladatunknak. Megfelelő teret, lehetőséget és még az eddigieknél is komolyabb figyelmet kívánunk szentelni a népművelésre, amely az emberek átformálásának, a korszerű gondolkozás kialakításának felelősségteljes munkáját segíti. Csak egyetlen példát az Országos Népművelési Tanács munkájára. Már az első, alakuló ülésen beterjesztettük a művelődési otthonokról szóló, tudó1 mányos igénnyel megszerkeszt tett anyagunkat. Ebben 1959-től 1964-ig feldolgoztuk az ország 3504 művelődési házának munkáját egybefoglaló jó és rossz tapasztalatainkat. A művelődési házak jelentőségét lelégi egyetlen számmal bizonyítani: 1964-ben 51 milliói ember fordult meg országszerte a művelődés otthonaiban. Ebben számban azonban a könyvtár rak és a loütúrházakban műköt dö mozik látogatottsága nincs is benne! — Felmérésünk egyik légért dekesebb mozzanata, amely á népművelési munkának egy meglehetősen új, még kiaknázatlan részét képezi: a népmű- velés és a televízió című fejezet A televízió rohamos terjedésében egyes népművelők munkájukat nehezítő vetély- társat látnak. Mór a tavalyi országos értekezlet, de az azóta eltelt esztendő is bebizonyított ta; szó sincs itt rivalizálásról; sakkal inkább arról kell beszélni, hogy a népművelési munt kások fontos segítőtársat kapt tak, s ennélfogva ki kell használni a benne rejlő vonzó, a népművelési munkát új színekkel, ötletekkel felfrissítő lehetőségeket. — Egy példa erre is. Bokor Péter „Századunk” címmel je-" lentős történelmi filmsorozatot készít a televízióban. A huszadik század fontosabb politi-' kai, gazdasági és kulturtörténe-" ti eseményeit, korunk kimagasló személyiségeit — írókat, művészeket, tudósokat, stb. — mutatja be, igen vonzó formában,,’ a filmarchívumokból előbányászott, értékes filmtekercsek, dokumentumok segítségével. A" népművelési évad során a művelődési otthonokban, tv-lklu- bokban — a sorozat alapján — feldolgozzák századunk sorsdöntő fordulóit, felfedezéseit;, eseményeit, stb. Kiállításokat szerveznek, a könyvtárak megfelelő történelmi szakirodalom-! mai készülnek fel a témakör még belterjesebb megismerte-! tésére. Tehát azt az érdeklő-, dést, amelyet a filmszalag csak' felkelt, tovább fomálják. Ily, módon újabb tízezrek előtt fog', kibontakozni századunk, válnak.' majd ismeretessé az események, közötti és mögötti összefüggések. A népművelési munkások! számára folyóiratunk, a Nép-, művelés, októberi száma rész-, letesen kidolgozott módszertani útmutatót közöl majd ennek' a munkának elvégzéséhez. — Az említett példa természetesen csupán egy a sok közül. Figyelmünket elsősorban az idei évadra koncentráljuk.,' Igyekszünk úgy ösztönözni a- népművelők munkáját, hogy. maradéktalanul megfeleljenek)" a sok milliós érdeklődésnek,! mind a korszerű igényeknek,! követelményeknek — mondotta befejezésül Gönyei Antal. B. T.
