Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
Ossi munkák a í-ömlői Május 1 Termelőszövetkezetben Űj módszer Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter most megjelent együttes rendelete intézkedik az importból megvalósuló beruházások egyszerűsítéséről és lebonyolításának gyorsításáról. A rendelettel kapcsolatban a Magyar Beruházási Bank közgazdasági osztályán elmondották, hogy azoknak az értékhatár feletti beruházásoknak gyorsabb ügyintézéséről van szó, amelyeknek alapvető technológiai berendezését, vagy összes gépi felszerelésének legalább 50 százalékát import útján akarják beszerezni. A rendelkezést az Országos Tervhivatal elnöke más olyan beruházásokra is alkalmazhatja, amelyek ha megvalósulnak, az ország fizetési mérlegének javítását szolgálják. Mi lesz veink ? Kidőlt falak, fennakadt gerendák, üveg nélküli ajtók, ablakok. Az udvaron szemétdomb, deszka, kő, tégla. Az emeleti folyosó végén nádpalló jelzi a mélységet, a lebontott ház helyét. A házban egymásra tolt bútorok, a lépcsőkön síró gyerekek .., Nem háború utáni kép. Nem filinjelenet. Nem. Itt látható Egerben,, bárki megnézheti, csak menjen be a Marx Károly u. 8. szám alá. Menjen be, és győződjön meg róla. Augusztus 3-án a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat emberei bontották le a ház egyik részét, s hozták össze a fent leírt képet, mivel a falak megroggyantak, a gerendák megrepedtek, vagy ahogyan hivatalosan mondják: életveszélyessé váltak. Lebontották, és mintha a parancsban csak ez állt volna, otthagyták a házat. Otthagyták, s azóta vissza se mentek ... Az ablak nélküli folyosón gyerekek szaladgálnak. Elég egy megbotlás és akkor... A mennyezet alól kivert falak már darabokban fekszenek az udvaron, de a mennyezet még ott csüng a magasban. Ott csüng, egy falra „támaszkodva”. Mindenki fék retteg tőle... Tizenkét család jár egy WC-re. A másikat lebontották. Bíró Jenő 14 éves fia már májgyulladással fekszik a- kórházban... Mi lesz velük? KI felel értük? Mi lesz a Bíró családdal? Meddig kell még ret- tegniök a nádpalló mögötti mélységtől, amelytől az ajtót csak félig merik kinyitni? ... Mi lesz, ha leszakad a meny- nyezet? Jön a hideg, a tél. Mi lesz velük? (koós) Telepítések és felújítások a háztáji gyümölcsösökben Itt az ősz, a legalkalmasabb idő a gyümölcsfák, a bogyós és szőlőszaporító anyagok te- j lepítésére. A mezőgazdasági 1 nagyüzemekben, ahol gépi művelésre alkalmas gyümölcsösöket telepítenek, ezek a | munkák meghatározott tervek I szerint folynak, az idén viszont távlati terveket dolgoztak ki a háztáji és kertgazda- ságok fejlesztésére is. Talán szükségletei) megemlíteni, hogy hazánk gyümölcstermelésében milyen nagy jelentősége van a kertek és háztáji gazdaságok gyümölcstermelésének, hiszen a gyümölcsösök 75 százaléka ilyen kezelésben van. Az sem titok, hogy az ilyen szórványgyümölcsösök termelése rendkívül alacsony és termőképessége messze elmarad a követelményektől. A Földművelésügyi Minisztérium és a SZŐ VOSZ vezetői között megállapodás jött létre a háztáji és házi kertig gyümölcsösök felújítására és fej- : lesztésére és ez alapján me- I gyénkben 1965-től 1970-ig ötmillió gyümölcsfacsemetét, bo- í gyós és szőlőszaporító anyagot értékesítenek a falvak lakói részére. A távlati rekonstrukció 3—3,5 ezer hold gyümölcsös telepítését jelentené, amellyel a célszerűséget és a gazdaságosságot figyelembe véve új gyümölcstermelő tájterületeket alakítanak ki. így nyári almát a megye egész területén, de téli almát Vállalataink, szövetkezeteink többsége élni tud azokkal a lehetőségekkel, újabb módszerekkel, a korábbinál lényegesen nagyobb önállósággal, melyet a pénzügyminiszternek és az Országos Tervhivatal Elnökének 114 1965. együttes utasítása ez év február óta biztosított. A készletek felülvizsgálata és a felesleges készletek számbavétele megyénkben április hó folyamán kezdődött el és jelenleg is tart. Egyes helyeken , a feltárás vontatottan indult. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a gyáregységekre, de észleltünk ilyen jelenséget néhány önálló vállalatnál is. Például a MÁV Kitérőgyártó ÜV-nál kezdetben nem fordítottak megfelelő figyelmet a készletfeltárás megszervezésére. A Hatvani Konzervgyárnál is sokáig csak a bank által, a rendelet megjelenése előtt közvetlenül feltárt immobil készletet tekintették felesleges készletnek, holott a 114-es utasítás szerint felesleges készlet és a korábbi immobil forgalom között, lényeges tartalmi különbség van. Heves megye ipari vállalatainál a feltárt felesleges készlet napjainkban megközelíti a 20 millió forintot, míg a kiskereskedelmi vállalatoknál a 18 millió forintot. Jelenleg a legfontosabb feladat a felesleges készletek értékesítése, hasznosítása. Megyénk igari vállalatainál edmm {forinttal fizetett többet, melyből 181 036 forint volt a büntetőkamat. A Mátravidéki Hőerőműnél a termelés 94,9 százalékos indexe mellett a készletek 6,9 százalékkal emelkedtek és a ■féléves mérlegben kimutatott több mint hatmillió forintos vormafelettiség döntően segédanyagoknál és tartalékalkatrészeknél következett be, mely a korábbi időszakokban ilyen mértékben ismeretlen volt a vállalatnál. Tanácsi ipari vállalatainknál a termelés 4,4 százalékos növekedése mellett az átlagkészletek 12,6 százalékkal emelkedtek, melyben közvetlenül is szerepet játszik a nem szükségletre történő termelés. Pl. a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat 63 ezer forint értékben olyan női Trafalgár pantallót gyártott le (536 darab) 1965. II. negyedévében, melyet még azóta sem sikerült értékesítenie. Feltétlenül figyelemreméltó az a jelenség is. hogy a kiskereskedelmi vállalatok a 114-es utasítás megfelelő végrehajtásával kivétel nélkül a bázisnál alacsonyabb árukészlettel magasabb forgalmat bonyolítottak le és jelentősem javították a forgási sebességet, viszont a megye földművesszövetkezeteinek kiskereskedelmi készlete 2,5 százalékkal meghaladja a forgalomnövekedés ütemét és ezzel a forgási sebesség 69,2 napról 70,8 napra emelkedett. A felhozott néhány példa elég jól jelzi feladatainkat a készletek és a termelés, az áruforgalom helyesebbb arányainak biztosítására és a szükségletre történő termelés terén. ■ 'SW .&ÍPK-.- ' dig a feltárt felesleges készlet 40—50 százalékát sikerült értékesíteni, az állami kiskereskedelemben közel 33 millió forint került értékesítésre. Az eredmények jelentősek, azonban tisztán kell látni, hogy az első időben a könnyebben értékesíthető cikkek találnak gazdára. Feltétlenül, szükséges tehát, hogy a további időben nagy fontosságot tulajdonítsunk az értékesítésnek és ehhez felhasználjuk mindazt a lehetőséget, melyet az utasítás biztosít és végrehajtása során kialakultak. Szükséges, hogy felfigyeljünk olyan jelenségekre, melyek az értékesítést nehezítik, egyes esetekben akadályozzák. Például a Figyelőben, de a megyei sajtóban sohasem jelent meg ennyi hirdetés a felesleges készletek értékesítésére. Ez hasznos és eredményes volt, azonban lényegesen nagyobb eredményt lehetett volna elérni, ha a vállalatok szakszerűbben, pontosabban jelölték volna meg a felajánlott felesleges készleteiket. Anyaggazlálkodással foglalkozó szakemberek egyértelműen állítják, hogy a pontatlan, szakszerűtlen megjelölések miatt igen jelentős azon felajánlott felesleges készletek mennyisége, melyről nem tudják, hogy miről van szó, így értékesítése lehetette®, Fokozni és rendszeressé kell tenni gazdálkodó szerveinknek a börzéken, „piacokon” való részvételt, mivel az élet bizonyítja, hogy a közvetlen kereskedelmi kapcsolat szükséges és eredményes. Helyes lenne, ha szakemberek közreműködésével — esetleg a Műszaki Anyag- és Gépker. Vállalat irányításával — évente két- szer-háromszor tartanának börzét és ebben részt vállalnának a korábbihoz hasonlóan a társadalmi szervezetek is. Sok a tennivaló a rendelet 1965-re vonatkozó rendkívüli, ez évre szóló utasításainak végrehajtásában, de még inkább a készletgazdálkodás általános megjavítása, a takarékos eszközgazdálkodás megvalósítása terén, amely nem egy évre szóló, hanem állandó feladat. A Központi Bizottság 1964. december 8—10-i határozata alapján ezt ma már világosan látják a gazdálkodó szervek és a pártszervezetek vezetői. Az új szemlélet, amely a decemberi párthatározat végrehajtásaként megyénkben is kezd általánossá válni, megkönnyíti és lehetővé teszi a készlet- gazdálkodás megjavítását is. 1965-ből még négy hónap van hátra, amely idő alatt jelentős eredményeket érhetünk el, ha minden vállalat, gazdálkodó szerv megteszi a szükséges intézkedést a 114/1965 Pm—OT sz. együttes utasítás maradéktalan végrehajtására. Grósz Tivadar, az MNB Heves megyei Igazgatóságának megbízott vezetője |]l Hol vannak már hathengeres csaij a koronák... Már- ^ a». Iádból származó |l mint a hét-, nyolc-, Cr lány nem léphet ■ vagy éppen többfrigyre egy olyan H ágú koronák, amefiúval, akinek az ■ lyeknek minden apja mindössze két m egyes többletága hengerrel jár, s az a egy-egy lépcsőfois Trabant. S hold1 kot jelentett a tárvilágos éjszakán, si sadalom hierar» miről álmodik a 3 chiájában? Eltűn- Clsa lány? Nem sokfi tek a koronák, elágú királyi koroj tűntek a koronás nás fijúról, fehér fők, s a szocializlovon, hanem hatmus építésének hengeres kapitánymai időszakában ról, akarom monátvette a helyüket dani Opel-Kapia henger... Mártán-ről, s az sem 1 mint az autó-henbaj, ha a fiú már | "jer. Mármint, hogy elhullajtotta csikóhány hengeres fogát... j a kocsi, vagy Hol vannak már hány köbcentis a a koronák?! 1 motor! Itt vannak már Mert bárki bea hengerek! • láthatja, hogy egy (—ó) szerepet játszik a munkák ha. táridőre való elvégzése, a teljesítmény, a gépek maximális kihasználása, és nem utolsc sorban a minőségi munka Hangsúlyozom, hogy nemcsak a teljesítmény, hanem a minőség is nagyon fontos. Ennek érdekében állandó gépfarosaink vannak, ők felelnek a rájuk bízott munkáért, ők végzik el az esetleges utómunkákat is. Az anyagi ösztönzés igen népszerű a termelőszövetkezetben és nagyon hasznos is, igyekszünk a benne rejlő lehetőségeket a legjobban kihasználni. — Munkánkat bizonyos fokig viszont nehezíti az, hogy termelőszövetkezetünknek igen nagy a gépparkja és gyakoriak a hibák. A közös gazdaság teljes technikai kiszolgálásáról a Hevesi Gépjavító Állomás gondoskodik — sajnos nem mindig kielégítően. Szeretnénk, ha egy kicsit több. gondot fordítanának ránk. ezzel jobban haladnánk az őszi munkákkal. Hogyan befolyásolta az időjárás a munkákat ? — A kedvezőtlen nyári időjárás kihatott és még mindig kihat termelőszövetkezetünk munkájára. Ügy gondoljuk azonban, hogy a megfelelő intézkedési terv elkészítésével, ennek betartásával, a jó szervezéssel és nem utolsósorban a megfelelő anyagi ösztönzéssel biztosítjuk a munkák ütemét és nem lesz nagyobb lemaradásunk. tKaposi Levente) már csak a pétervásári és az egri járásban telepítenek, a cseresznyefák telepítését a gyöngyösi, az egri és a hatvani járásban, a meggyet a hevesi, hatvani és füzesabonyi járásban segítik. A szilvafák telepítésére nagyobb mértékben Andornaktályán, Noszvajon és a közvetlen környéken kerül sor, mert eddig is a két község harminc vagon szilvát, a megyei felvásárlás 70 százalékát adta. Igényelni a gyümölcsfákat és más szaporítóanyagokat a községekben a helyi földművesszövetkezeteknél lehet. Kálban és Hatvanban épül állandó jellegű lerakati telephely. A tervek szerint évente két-három- millió forintos forgalmat bonyolítanak le, a megrendelt gyümölcsfákat és egyéb szaporítóanyagokat ide szállítják a faiskolák, innen továbbítják a községi ideiglenes lerakatokra. A szamócaféléket már most szállítják, ez alkalommal közvetlenül a megrendelő fmsz-ek részére. Az idén 83 ezer gyümölcsfát — köztük harmincezer almát és őszi barackot — másfél millió szamócapalántát, 250 ezer málnatövet, 2,5 ezer fekete ribizli-dug- ványt és ötvenezer gyökeres szőlőoltványt telepítenek. a háztáji és kertgazdaságokban. Szállításra előre láthatóan október első napjaiban kerül sor. Igényléseket még szeptember 10-ig fogadnak el a földművesszövetkezeti központok, községi ügyintézők és felvásárlók. Így Egerben a Rottenstein köz 3. szám alatt, Gyöngyösön a Fő tér 7., Hatvanban pedig a Hámán K. út 1. szám alatt lehet bejelenteni az igényeket. Az Országos Takarékpénztár új hitelfajtával segíti a háztáji termelőket, amelynek mező- gazdasági termelési hitel a neve. A beruházás fontosságán tói függően ez lehet ötezer fon rint, de jelentősebb beruházásoknál elérheti a 15 ezer forintot is. Visszatérítési idejét) a beruházás megtérülésének ütemét és a kölcsönt felvevő jövedelmét figyelembe vévé határozzák meg. A mezőgazdasági termelési hitelt igénybe vehetik mindazok, akiknek mező- gazdasági művelésre alkalmas földjük van — háztáji, kert, udvar — s azt növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel kívánják hasznosítani. A kölcsönt kérhetik a nyugdíjasok is, A jelentős állami támogatást gyümölcstermelésre (elsősorban a keresett eper-, málna-) ribizli-, dió-, mandulatermelés növelésére), gyümölcsösök telepítésére folyósítják. Az új hitelfajta bevezetése egybeesik az új mezőgazdasági év kezdetével és ez feltételezi) hogy az igénybevétel iránt már az idén is széles körű érdeklődés nyilvánul meg. Az új hitelfajta azért is kedvező) mert folyósításával az OTP- fiókok és a takarékszövetkezeti hálózat is foglalkozik. A MÉSZÖV illetékes szakembereinek tájékoztatása szerint az idei év őszén az igényeket korlátlanul ki tudják elégíteni almából, körtéből) őszi- és kajszibarackból, szamócából, málnából, fekete ri- bizliből, csemege- és borszőlőoltványból. A következő években minden gyümölcsfa-féleségből biztosítják a községek igényeit. A háztáji gyümölcsösök rekonstrukcióját tanácsadással is segítik, hogy céltudatos, szakszerű újratelepítésekkel, felújításokkal bőtermő,; minőségi termést adó, kiváló fajtájú gyümölcsök teremjenek, tovább javuljon a gyümölcsfelvásárlás, az önellátás, valamint a hazai és export- szükségletek kielégítése. (P. E.) ■ kezdjük a vetést. Az árpával és • a keverékkel indulunk, utána • jön a búza. Október végére • fejezzük be ezt a munkát. — Természetesen más feladataink is vannak és ezek elvégzése is sürgős. Megkezdtük a cukorrépa szedését, három silókombájnnal az I-es üzemegységben beindult a silózás is. Komoly gondot jelent az istállótrágyázás. Mintegy ezer holdon kell elvégeznünk, idáig 480 hold a teljesítmény. örülünk viszont, hogy ez a munka 90 százalékban gépesítve van és így sok munkaerőnk felszabadult. Az idén két trágyamarkolót állítottunk be, ezek nagymértékben hozzájárultak a munka megkönnyítéséhez. Megkezdtük a dohány törését is, ezzel szeptember 20- ára végzünk. Nagy szerepe van az anyagi ösztönzésnek . . . — Alkalmazzák-e az őszi munkáknál az anyagi érdekeltséget? , — Természetesen. Rájöttünk arra, hogy milyen ösztönző ereje van, s már bizonyos tapasztalatokra is szert tettünk. Tavaly ősszel kezdtük a munkáknál alkalmazni az anyagi ösztönzést, sajnos, elég későn. Az idén azonban már rendszeresen bevezettük. Az őszi talajmunkáknál a traktorosok — rendes bérezésükön felül — műszaknormánként 10 forintot kapnak, míg a gépeket kiszolgáló személyzet számára 200-tól 600 forintig terjedő célprémiumot vezettünk be. A prémiumok teljesítésénél Éppen a délutáni megbeszélésre érkeztem. A komlói Május 1. Termelőszövetkezet tágas irodájában aprólékos gonddal, körültekintően beszélték meg a következő napi feladatokat. A főmezőgazdász veze- 1 íse mellett vitatkoztak, érveltek a részvevők, beosztották az embereket, a gépeket, pontosan kidolgozták a munkát. Szükség is van erre, hiszen a 9 ezer holdas gazdaságra évről évre nagy feladat hárul. Az idén búzából — a tervezett 235 vagonnal szemben 270 vagont termeltek, illetve adtak át a népgazdaságnak. Őszi árpából 45, tavaszárpából 76 vagon volt a termés. Az eredmények felülmúlták a terveket. S ezek az eredmények köteleznek. Nem csoda így, hogy a termelőszövetkezet vezetői, gazdái nagy gonddal végzik az őszi felkészülést is. D omán Zsigmond főmezőgazdász így látja, értékeli saját felkészülésüket. Jó intézkedési terv készült — Első lépésünk az őszi intézkedési terv elkészítése volt mondta Domán Zsigmond —, hiszen erre épül fel a munkánk. A tervben minden időszerű feladatunk helyet kapott, részletesen kidolgozva. S mivel több szem többet lát, alaposan megvitattuk a termelőszövetkezet gazdasági vezetőivel, a pártszervezettel, a gazdákkal, sőt még a községi tanács ülésén is foglalkoztunk vele. A megbeszélések alapján elértük, hogy mindenki előre tudta, milyen munka elvégzése vár rá és milyen lehetőségekkel rendelkezik. Az őszi intézkedési terv alapján láttunk hozzá a munkához. Már az aratással párhuzamosan megkezdődött a szántás, őszi vetésterületünk mintegy 2500 hold. ebből idáig körülbelül 1200 holdat szántottunk fel. Három lánctalpas erőgépünk — két darab Sz—100-as és egy DT — két műszakban, másik 14 erőgépünk pedig nyújtott műszakban dolgozik. Naponta átlagosan 120 holddal végeznek és úgy tervezzük, hogy 8— 10 napon belül be is fejezzük c korai vetőszántást. — őszi búzából több mint kétezer, árpából 355, őszi takarmánykeverékből 107 holdat (vetünk. Szeptember 13-a körül A négergyűlölő jenki: — Lujza, már jöhetsz: a lady kifehéredett. Kilencezer hold gondja...
