Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

Stem éj keletű probléma Papjainkban a lakáskérdés. Üton-útfélen sokszor hallunk különféle manipulációkról, magas albérleti díjaktól, a 15—20 ezer forintos „lelépé- sek”-ig. Annak ellenére, hogy különféle lakásépítési akciók során egyre több család jut jogos igényének megfelelő ott­hon birtokába, csak fokozato­san sikerül lakáselosztó szer­veinknek a legszükségesebb és a iegindokoltabb igényeket ki­elégíteniük. Az évek óta vajú­dó lakáshiány okozta nehézsé­geket azonban egyes kereske­dő szellemű főbérlők, vagy tu­lajdonosok a fennálló jogsza­bályok elkendőzésével (de sokszor nyíltan is) meg nem engedhető anyagi előnyhöz ju­tás céljából igyekszenek ki­játszani és megnehezíteni a lakáselosztó szervek munká­ját, vagy megzsarolni a kény­szerhelyzetben lévő albérlőket. • • Üres szoba havi 400 forintért Gyöngyösön, a váltógyár fe­lé vezető Baross Gábor út 27- es számú ház a járdáról néz­ve inkább hétvégi víkendház- nak néz ki, amelyről a pilla­natnyi impressziót a kerti dísz- fenyők örökzöldjei mintha csak igyekeznének megerősíte­ni. — Ez lenne hát jövetelem célja...? — Ijedt arcú fiatal- asszony nyit ajtót Gyorsan megtudom, hogy H. Józsefék laknak itt, mint albérlők. Ha­vonta 400 forintot fizetnek egy szoba—konyhának titulált üres helyiségért, amelynek alapterülete alig haladhatja meg a 12—14 négyzetmétert. Panaszkodik a menyecske, hogy a féltetős házikó gyakran beázik és a vékony falak mi­att nehéz lesz melegen tartani télen. — Mióta laknak itt? — Kér­dezem tovább az asszonykát. — Májusban volt az eskü­vőnk és jobb hiányában kény­telenek voltunk ide költözni, mert sem anyósoméknál, sem nedig nálunk nem volt hely. Gondoltuk, majd csak kibír­juk, amíg nem kapunk má­sikat. A keresetükkel elégedettek. Mindketten a Vas- és Fém­ipari Vállalatnál dolgoznak és megvan a havi 3000. Most azonban kissé kellemetlen helyzetbe kerültek, mert a férje katonai behívót kapott és a fiatalasszony ezer forint körüli fizetéséből — a magas lakbér mellett — még a bú­torra felvett kölcsönt is tör­leszteni kell. Most már bán­ják, hogy aláírták a szerző­dést T örvényellenes megállapodás — semmisnek tekintendő A kézzel írt és kontár jo­gászlogikával megfogalma­Villa Negrák a fenyvesben... zott albérleti szerződés máso­lata túlzottan egyoldalú. Jó­formán csak a bérbeadó jogait tartalmazza, alaposan felrúgva az érvényben lévő lakbérrel kapcsolatos jogszabályokat és erősen nélkülözi a bérleti szerződések törvényes kellé­keit. Például „... a bérbeadó minden indokolás nélkül fel­mondhatja az albérletet és a bérbevevő köteles magának másik lakásról gondoskodni... Az albérlő kötelezi magát, hogy minden bírói, illetőleg törvényes beavatkozást mellőz,’’ stb... Ez az albérleti szerződés nemcsak, hogy megtámadható, hanem teljes egészében sem­mis, mint jogszabállyal ellen­tétes kikötés. Villa Negrák magas áron... Az 50—60 négyszögölnyi kis telken a fenyőbokrok között elbújtatva még két kis vityii- ló található. Kívülről egy kis jóindulattal fáskamrának le­hetne nézni. Az egyikben F. Ferenc, egyedülálló idősebb férfi lakik. A pincegádorszerű helyiségben egy téglából ké­szült tűzhely, egy ócska desz­kaágy, valamint egy szép időt megélt szekrény meríti ki a bútorozott „szoba” fogalmát. Mindez „csekély” háromszá­zért havonta. A harmadik helyiséget állí­tólag 3—4 építőmunkás ágyra- járónak szándékszik kiadni a „tulaj”. Ha figyelembe vesz- szük az itteni lakbértarifákat, őzért is elkérhet 6—800 forin­tot havonta... Hol laknak a főbérlők? F. György és F. Zsigmond testvérpár tulajdonát képezik a bérlemények. A szomszédok szerint tavaly vették a telket a rajta levő vityillókkal 45 ezer forintért. Állítólag Kál- ban laknak és onnan járnak ki beszedni a bérleti díjat. Igaz, hogy a bérleti szerző­désben Gyöngyös, Ady Endre tér 2. és Lenin u. 1. van lak­helyként megjelölve, de az előbbi címen egy impozáns, igazi villaépület áll és az ott lakó nem volt hajlandó el­árulni a nevét, míg a Lenin út 1. szám alatt lakott ugyan­ilyen nevezetű albérlő azon­ban februárban visszaköltö­zött Kaiba... Mit mond a paragrafus? Az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1960. évi kor­Három A szakemberek az emberi test mozgását úgy tanulmá­nyozzák filmen, hogy a lassí­tott felvételekből olvassák ki a nagyszerűt, az utánzandót, az eddig még meg nem ismertet Ebben a lengyel filmben egy negyedórás filmnovellára ele­gendő esemény pereg le előt­tünk, elnyújtott, másfél óráig kiteregetett lassított ütemben. S itt nem az a nagyszerű, meg- rendítően logikus és pontos lé­lektani folyamat, mozgás zaj­lik le előttünk, amiért érde­mes mindent lelassítva elemez­ni: elnyújtott részletezés felna­gyít miniden fogalmazási kö­vetkezetlenséget, bosszantóvá tesz sok-sok naív megoldást, lapossá kanyarítja a hosszadal- masan, rosszul előkészített krí­zist, s végül meg nem tisztul­tam rezignáltan és felemásan oldja szét három ember egy­másba kapaszkodó sorsát. Az a ember és Lengyel film nem titkolt érzésünk támad a film nézése közben, mintha a lengyelek is — mint nálunk évekkel ezelőtt — valamelyik nyugati hullám hátára ültek volna és azon nyergelnének ha­tározatlan irányba. Pedig a lengyelek a monstre-filmek mellett kitűnő kamaraméretű filmalkotásokat is létrehoztak már. Andrzej Szczypiórski forgató­könyve egy magányos erdész­házaspár életébe enged bepil­lantani. Az asszony fiatal, a férj öreg Anna szenvedélye­sen szereti férjét, Stack meg féltékeny. Meg .-is jelenik a lányfaló parasztlegény Maniek és csak arra vár, hogy a vélet­len adta felfedezéssel zsarol­hassa a hatósági közegként is tiszta kezű erdészt. Ennél a zsarolás-sorozatnál meg kell állnunk. E sorok írója nem ismeri pontosan az erdő Hárman az iskolakapuban SZEPTEMBER elseje, tan­évnyitás. Űj remények, új el­képzelések, új vágyak és új célkitűzések: ez is hozzátarto­zik az új tanévhez. Válasszunk ki a kezdők közül hármat, ér­deklődjünk elképzeléseik fe­lől. Nagy Sándor a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium első osztályos tanulója már az idén. — Első elhatározásom az volt, hogy a Bláthy Ottó Vil­lamosipari Technikumba me­gyek. Hely hiányában elutasí­tottak, így maradt a gimná­zium. — Mi szeretnél lenni? — Elektromérnök. —* Mennyiben befolyásolja, hogy a gimnáziumban fogsz érettségizni? — Azt hiszem, nehezebb lesz így bejutnom az egyetem­re, mintha a technikumot vé­geztem volna el. — Miért? — A két iskolában nagy kü­lönbség van a tananyagban, ez természetes. Itt, a gimnázium­ban csak a gyakorlati oktatás ad műszaki képzést. — És ha nem sikerülne az egyetem? — Dolgozni fogok, és meg­kísérlem még egyszer. Ha ak­kor sem sikerülne, ismét meg­próbálkozom. Mindenképpen elektromérnök szeretnék lenni. — Mit vársz a gimnázium­tól? — Feltétlenül több önálló­ságot követel, mint az általá­nos iskola, a tananyag is több időt igényel, de ennek ellené­re szeretném megtartani az ál­talános iskolai jeles átlagomat. Vájjon Márta már végzett itt, a gimnáziumban, most a Budapesti Orvostudományi Egyetemen kezdi a tanévet. Kezdettől fogva orvosnak ké- szült? — NEM, ELEINTE a tanári pálya érdekelt. Szinte az utol­só pillanatban, közvetlenül érettségi előtt határoztam el, hogy orvos leszek. — Mi van ilyen körülmé­nyek között a hivatástudattal? — Azzal nincs baj, mert ha nagyon őszinte akarok lenni, titokban mindig orvosnak ké­szültem, csak nem mertem ró­la beszélni, mert reménytelen­nek tartottam az egyetemre va­ló bejutást. — Környezete hogyan véle­kedik pályaválasztásáról? — Voltak, akik megpróbál­tak lebeszélni róla, ásd mond­ták, mire én végzek, megszű­nik a magánpraxis, már nem kereshetnek olyan jól az orvo­sok. — És ha megszűnik a ma­gánpraxis? — Nem lesz nagy baj. Én el- . sősorban gyógyítani akarok. — Mi lesz, ha vidékre ke­rül? — Nem félek tőle. Sőt! Fa­lun sokkal családiasabb a han­gulat. Lehet, ho^y ez szenti- mentalizmus? Radó András a gyöngyösi gimnáziumban pedagógusként kezdi az új tanévet. — ön gépészmérnök. Hogyan lett mégis tanár? — Először én is furcsának találtam, de lassan megszok­tam a gondolatot. Ugyanis kezdetben tanárnak készültem és csak később döntöttem á műszaki pálya mellett. Most együtt lesz mind a kettő. — Mit fog tanítani? — Műszaki tárgyakat, heti harminc órában, a szakközép- iskolában. — Pedagógiai ismeretei? — Nincs más hátra, tanul­nom kell a pedagógiát. — Egyetemi társai hogyan fogadták a választását? — Erre csak egy megjegy­zést! Pesten hangzott el, hi­vatalos helyen a következő: „Ha olyan ostoba, hogy mér­nök létére pedagógus akar lenni, megérdemli, hogy elin­tézzük a kérését”. így kaptam meg ezt az állást. — Mit vár a jövőtől? — Anyagilag.!, ezen a téren nincs probléma. Szakmailag? A gyakorlati oktatás még nem kiforrott, még van mit tenni. Mindenesetre, ami tőlem telik, igyekszem maradéktalanul tel­jesíteni. ENNYIT TUDTUNK meg három emberről az új tanév kezdetén. S. M. mányrendelet szerint vidéki í városokban a bútorozatlan al-! bérleti szoba díja nem halad- { hatja meg a havi 150 forintot,* illetőleg a lakás egy négyzet-1 méterre eső bérleti díjának az! ötszörösét. Házaspár esetében } ez az összeg bútorozatlan he-* lyiségnél 50 százalékkal emel-* hető... { A mindennapi élet során* gyakorta adódhatnak olyan $ esetek, amikor a jogalkalma-» zás során néha indokoltnak} látszik a merev jogszabálytól} való eltérés, de minden kilen-* gésnek van határa. Az olyan* esetek azonban, amikor valaki J személyes, vagy családja szűk-J ségletét meghaladó lakást, sőt J lakásokat vásárol azzal a cél- ♦ lal, hogy uzsoralakbérrel ezt a* befektetést gyümölcsöztesse,! hovatovább 2—3 év után a} tőkéje megtérüljön, efelett} már nem lehet szemet huny-} ni. Nem lehet elnézni, amikor* * valakinek kényszerhelyzetevei * visszaélnek és jogtalan anyagi* előnyszerzés miatt nyíltan J vagy burkoltan kijátsszák szó-J cialista társadalmi rendünk ♦ jogszabályait, most, amikor aj „kizsákmányolás” szót szeret-» nénk végre törölni a szótá-} runkból. } Az illetékeseknek sürgősen} intézkedniük kell és rendet* teremteniük ebben az ügyben* Gyöngyösön is. * Dr. Sándor József J ♦---------------------------------------* ♦ « ♦ « ♦ ♦ ♦ * az erdő \ ♦ 4 ♦ * tiszta levegőjében élő emberek? lelkivilágát. Határozottan nem} vallhat arról sem, hogy az őre- ♦ gedő, vagy éppen öreg férj lel-J kiállapotát patikamérlegen ♦ többször megmérte volna. Nem } gyakorolta még ilyen erdészi* szinten sem — a hatósági jog-J kört, amely magasba emeli aj gáncsnélküli ember tekintetét,# embertársai fölé. De annyit J tud, hogy ez a parasztlegény és* az ő naivan egyszerű zsarolása} csak az importált mély lélek-* tan szabályai szerint érvénye-í sülhet így és ennyire ebben aj filmben. Az erdésznek állan-* dóan ott a kezében a fegyver és J a legény mégis magával viszi* a bűnjelet, a lelőtt őzet. A na-} gyón csinos és nagyon szerel-* mes asszony éjszakai megzsa-í rolása, az asszony áldozata, J vagy — prózaibban — lefegy- ♦ vérző mozdulata se mmiképpen $ nem felel meg az utána követ-» kező zokogás előzményének,} amellyel az erdészlak visszaté-* rő nyugalmát előkészíti. Az írói J alkotás képekre történő váltá-J sa könyörtelen fénycsóvát dob# a következetlenségekre és hite-J lét rabolja még a reálisabb je-» leneteknek is. Az egész filmből} néhány mondatnyit jegyzünk* meg — az ismétlések miatt — ésí azt, hogy ennél az erdei galy-J Ivókból készített háromszögnél# már sokkal bonyolultabb for-J mációkat is láttunk unalmas-» nak. } A film rendezője, Stanislaw # Wohl kellő lélektani követke-* zetesség és ellenőrzés nélkül* forgatta ezt a filmet. Nem kér-} te számon az írótól az egyes* jelenetek okozati összefüggéseit I és az indokoltságot, ami nélkül! a modern néző számára nem# lehet alkotásnak hitele. Érez-* he tőén az öregedő erdész játé-* kára összpontosította figyelmét} és megfeledkezett arról, hogy* a vetélkedés fókuszában álló! asszony milyen sután és hami-! san helyezkedik a főhős mellé# mozdulataiban és szavaival * egyaránt Az asszony és férje* — mint a félénk erdei nyulak — } kiszolgáltatottan és megbűvöl-# ten várták a hitvány harmadik í támadását és az kénye-kedve! szerint jöhetett. így aztán a ♦ drámai feszültség a páros küz- * delmekben szappanbuborék ♦ módjára elpukkant, nagyobb} hatás nélkül. * A színészek közül feljegyez-* zük Jan Swiderski és Anna Cie- ♦ pielewska nevét. Edward Pal-} lasz zenéje itt-ott hamarabb* „hozza” a drámai sűrítést a í kelleténél. Antoni Wojtowicz! operatőr képei némileg kárpói-} tolnak az elhibázott forgató-* könyvért. (íaáeas) * Jó reggelt, gyerekek! Iskolában vagytok már Hogy mennyit felejt az ember! A nyári szünet záróakkordjaij Kép szöveg nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents