Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-04 / 208. szám
bent az öltözőben. És ne fölényesen, gúnyos hangon, hanem segítő szándékkal™” ★ Vasárnap óriási érdeklődés kísérte Gyöngyösön a megyei férfi kézilabda-bajnokság rangadóját a Gy. Vasas Izzó és az E. Ilelyiipar csapatai között Óriási küzdelemben 16:15-re győzött a gyöngyösi együttes, s ezzel nagy lépést tett a bajnokság felé. Az Izzóban tervszerű, tudatos munka folyik, nem véletlen tehát, hogy csapatuk a táblázat élén áll. Az egri fiúk az idén gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint az elmúlt évben és ráadásul a szerencse is elpártolt tőlük. A rangadó második félidejében például 8 esetben a kapufát találták el...! ★ Hasonló dolog történt vasárnap a Hatvani Kinizsi— Sashalom NB IJI-as labdarúgó-mérkőzésen, amely a ■fővárosi vendégcsapat 2:0-as győzelmével végződött. A cukorgyáriak nem játszottak rosz- szul, s az utolsó 10 perc kivételével döntő fölényben voltak — de a csatárok lövéseit nem kísérte szerencse. Itt hét esetben mentett a kapufa! ★ Egyre többet hallat magáré® az Egercsehi Bányász atlétikai szakosztálya. A mintegy 25 főnyi tehetséges gárda Sulyok Tibor edző irányításával heti 3—4 edzéssel készül a versenyekre, amelyeken több jő eredményt is elértek már.' Horváth Anna például 132 centimétert ugrott magasba és Csirmaz 46 métert dobott diszkosszal. Ügy látszik, hogy a bányászok számottevő szerepet ját-i szanak majd Heves megye atlétikájában! ★ Megdicsérjük a Gy. Vasas. Izzó lelkes kerékpáros versenyzőit, akik mint a megye színeinek képviselői, néhány jó helyezést értek el a Szombathelyen lebonyolított vidéki salakpályás bajnokságon. A 400ft méteres üldöző versenyben Bogdán legyőzte a többszörös vidék-bajnok Izsákot, az aha- sári ifjúsági Kiss János pedig jobb időt hajtott, mint a felnőtt Farkas! ★ Ismét több olvasónk fordult-, hozzánk panasszal; Eger városi nagyon kevés példányt kap ai. Népsportból, így a népszerű! sportújsághoz gyakran szinte lehetetlenség hozzájutni. Amidkor ezt a Népújság sportrovata annak idején először szóvá: tette — néhány napig nem. volt fennakadás, most azonban ismét nagyot romlott a helyzet. Az olvasók egyszerűen, nem értik: hogy lehet az, hogy; más újság, folyóirat bőségesen■'. rendelkezésre áll — a Népsport viszont a nagy érdeklődés ellenére ennyire hiánycikké vált _. Somody József feltárás során megbontották a szentély szabaddá tételére az úgynevezett Perényi-falat, amely a székesegyházat kereszt tülszelte. Most is beigazolódott,, hogy mennyire nem számoltál*' történelmi és műemlékeink ér- . tőkével azok, akik alig fél év-: százada az eger—putnoki vasútvonalnak a vár kettévágásá- val jelöltek utat. A jelen feltárás befejeztével kezdik meg az épületmaradványok álladék-megóvásának munkálatait. Bár ott, ahol annak sürgős szüksége mutatkozik, azt már most — menet közben — végrehajtják. A falak kissé meg lesznek magasítva és . lefedve az időjárás viszontag- . ságai ellen. így ismét gazdagszik az ország és Eger városa a maga nemében egyedülálló . műemlékkel, ismét több látnivaló lesz az egri várban egy ■ olyan területen, amely ez ideig haszon nélkül nagy területet zárt el a látogatók elől. Okos Miklós * Vasárnap délután sokan nem. akartak hinni a fülüknek, amikor a rádió szegedi sportriportere jelentette: a Szegedi VSE 3:0 arányban győzött az Egri Dózsa ellen. Megindult a találgatás. Vajon mi történhetett? A Dózsa játszott rosszul, vagy a Szeged volt annyira jó? Mindkettő! Az egri fiúk egy bajnokságra törő csapathoz valóban méltatlan teljesítményt nyújtottak, de hogy a vasutasok elérték legjobb formájukat, arra bizonyíték szerdai edzőmérkőzésük eredménye: az NB I-es SZEAC-cal szemben 3:3 arányú döntetlent értek el! Igaz, elég sovány vigasz ez ilyen súlyos vereség után, amelyen inkább annak a híre enyhített valamit: ugyanakkor elvérzett a többi ellenlábas, a Kecskemét, a Szolnoki MÁV, a Bp. Spartacus és a hosszú idő óta veretlen Borsodi Bányász csak némi szerencse árán győzött Sajószentpéte- ren a jóval gyengébb KIS- TEXT ellen. Ritkán volt arra példa, hogy a csapatok ennyire „keresztbeverjék” egymást, s talán soha nem érvényesült még a labdarúgás „dicsőséges bizonytalansága”, mint éppen most Hogy ki lesz a bajnok? Ezek után ki mer jóslatokba bocsátkozni? ★ Arra is régen emlékszünk, hogy mikor született a kézilabda NB n-ben l:0-ás <!!) eredmény. Nos, az egri lányok ennyire nyertek vasárnap a Debreceni Kinizsi elleni mérkőzésen és ebben a rendkívüli gólszegénységben nagy részük volt a pontatlanul lövő Lendület-csatároknak, meg a ragyogóan védő debreceni kapusnak. De minden jó, ha a vége jó! A kis Baranyai lövése a második félidő közepén mégiscsak megtalálta az utat a hálóba s ez el is döntötte a két bajnoki pont sorsát Reméljük, hogy a győzelem visszaadta az egri csapat önbizalmát, s az őszi idényben is a tavaszihoz hasonló teljesítményt nyújtmajd. ★ Vasárnap 0:0-as állásnál félbeszakadt a B orvai Vasas— Balaton megyei II. osztályú labdarúgó-mérkőzés, mivel a balatoniak az ellenük megítélt 11-es jogosságát vitatva —< egyik vezetőjük utasítására — levonultak a pályáról, miközben két játékosuk nekiment Berecz játékvezetőnek. A megyei fegyelmi bizottság gyorsan pontot tett az ügy végére: a két bajnoki pontot 0:0 gólaránnyal a Bervai Vasas javára ítélte, a két balatoni játékost 3—3 mérkőzéstől eltiltotta, a levonulást előidéző sportvezetőt pedig a megyei LSZ elnöksége vonja majd felelősségre. A 11-es illetően mi nem tudunk állást foglalni, hiszen nem láttuk a mérkőzést. Lehet, hogy a játékvezető tévedett — megtörtént ez már nemzetközi bíróval is — ez azonban mit sem menti a balatoniak súlyos sportszerűtlenségét. A játékvezető ítéletét minden labdarúgó és főleg minden sportvezető a legnagyobb fegyelmezettséggel tartozik tudomásul venni! ★ Persze, vannak olyan esetek is, amelyekről örömmel értesül az ember. Íme egy a sok közül: Az Egercsehi Bányász női kézilabda-csapata a közelmúltban bajnoki mérkőzést játszott Makiáron. Az egercsehiek kapitánya, Seichenstein Katalin ebben az időpontban a Balatonnál üdült, játékára Sulyok Tibor edző nem is számított. Kati azonban egész éjszakai utazás után, 15 perccel a találkozó kezdete előtt meglepetésre Makiárra érkezett, s 6 góljával jelentősen hozzájárult az egercsehiek 14:5-ös győzelméhez. Ez az, amire azt mondják: sportszeretetből jeles! ★ Az alábbi levelet füzesabonyi tudósítónk, Szigetvári József küldte el hozzánk, s mivel sok tanulságot tartalmaz — továbbítjuk olvasóinkhoz is. „Tisztelt K. P. játékvezető sporttárs! A füzesabonyi labdarúgócsapat mérkőzésein sok más társával együtt ön is meg szokott jelenni — ahogyan azonban ön ezeken a mérkőzéseken viselkedik, az egyenesen elszomorító. A játékvezető döntéseit hangosan észrevételezi, s ezzel „lovat ad” a fegyelmezetlen szurkolók alá. Legutóbb is gúnyos megjegyzésekkel illette az öltözőbe tartó játékvezetőt, ami annál is inkább elítélendő, mivel ön is tagja a JT-nek! Elismerem, hogy vannak gyengén működő bírók, akik sokszor tévesen ítélkeznek — ilyenkor azonban nekünk, sportvezetőknek csendben kell maradnunk, s ha már mindenáron felül akarjuk bírálni a játékvezetőt, tegyük ezt a mérkőzés után A vasárnap sportműsorából y labdarúgás: NB. ITX-as mérkő. ^zésefc: Gyöngyösi Honvéd—BEAC fy Ifi, Máj-ercsik. Egercsehi—Máté ^szálka 14,30, S7.vit.il. Megyed L ősz - táiy: Becsié—Apci Vasas 14,15 í Lomb ősi. E. Spartacus—E. Honvéc V. 0.45, Varga. MÁV HAC—Sít ok y 10,30, Csere játékvezető. Lőrinci— 6 Cy. Vasas Izzó 10,30.. Béás. Verpe. g lét—Gyöngyösi VSE 14,30, Csere V. játScvezetö. Teljes forduló a V. gyei H. osztály keleti és nyugati csoportjában Természetjárás: A megyei bajnokság I. nappali fordulója, Mátra hegység. Üszás: Heves megye 1065. évi bajnoksága. Eger, Sportuszoda, 10 és 14 óra. Kézialabda: Forduló a megyei férfi és női I. osztályú bajnokságban. láttak. A déli toronytól keletre, a főhajóval, illetve annak falával párhuzamosan találtak még egy falat, s nincs kizárva, hogy az alatt a fal alatt lesz az a kápolna, amelyről már Tele- kessy püspök is említést tesz és ahol a királysírok vannak. ★ AZ IDÉN TAVASSZAL kezdődő és jelenleg is folyó ásatások célja a teljes feltárás. A Kozák Károly régész vezetésével folyó munkálatok nyomán teljes szépségében kezdenek kibontakozni a középkori Szt János' székesegyház alapjai., amely fél évezredet meghaladó időn át őrzi a kor román ízlésének minden szépségét. Különösen jól konzerválódtak a székesegyház lábazati részei az északnyugati oldalon, ahol a feltárási munkálatok most vannak folyamatban. Jól láthatók a szegleteken azok a mélyítések, amelyek a korabeli vitézek kard- élesítésemek emlékét-őrzik. A volt teljes. A pénzhiány, az ,,amatőr” archeológusok fogyó lelkesedése több mint fél évtizedes, eredményesnek mondható kutatómunka után abbamaradt. Möller István műegyetemi tanár —, aki az ásatások meg tekin lésére jött Egerbe — megállapította, hogy a bástyának vélt fétkörű fal nem más, iránt egy, a XII. századiban épült, románkori templom ab- sisa. Ezek az ásatások több pontban igazolták az előző ásatások feltevéseit. Bebizonyosodott, hogy 1570—80. években a király által készített erősítési tervek végrehajtása során esett áldozatul a Szt. János székes- egyház. Igazolást nyert a román templom falainak kiásásakor, hogy a déli kőfal 1240— 1260. időből való. A román templomot tehát a tatárjárás utáni időben újjáépítették. Az ásatás folyamán az alapfalig kiásták a templom déli tornyát, amelyben azonban kápolnát, illetve királysírt nemi taaz egyházat a legnagyobb pusztulás. AZ 1552-ES OSTROM idején Dobó célszerűségi okokból — hogy tüzet ne fogjon — leverette a székesegyház tetejét. Tornyaira és a falakra ágyúkat helyeztetett. Ez alkalommal az egyik sekrestye mint lőportár fölrobbant és a templomfalakat a levegőbe röpítette. Tinódi verses krónikájában erről az eseményről sem feledkezett meg: Segrestyébe pornak dereka állván, Történéc egy tapló miatt felgyűlvén, Segrestyét monostornac jobb részét... mind felveté... Így állott a templom 1557-ig, amikor a már korábban Egerben a kanonoki tisztségben levő Verancsics Antal a püspöki széket elfoglalta. Az 1562-ben kelt levelében kéri a kassai tanácsot, hogy „valami öreg ablakot, ötöt, vagy hatot csináltatna, kinek csináltatására szükségbe vagyunk üveg, ablakgyártó nélkül”. 1563-ban ezen munkálatok nagyjából befejeztettek, — legalábbis az összeg nagysága erre utal —, mivel ebben az esztendőben a vár helyreállítására 28 599, mig a székesegyházra 8000 forintnyi összeget költött. 1596-ban, a második török ostrom idején, minden újabb erődítés dacára könnyűszerrel került a török kezére a vár. A török felosztotta a székes- egyházat, részben kis lakásokká, másrészt laktanyának használta. De Memleketh építészszel Ali basa a 99 esztendőben, imádkozó házat is csináltatott benne. Az 1687-ben történt visszavételkor ismét sok rombolást szenvedett a vár és a székes- egyház és az csak mint rom került vissza a magyarok kezére.1 1702-ben Telekessy püspök azt írja, hogy aranymiséjét abban a kápolnában kívánja elmondani, amely a torony alatt van és ahol két magyar király teteme nyugszik. A XVIII. század elején tehát még ismeretes volt az a hely, ahol Imre és László királyok temetkeztek. Azóta nemcsak á kápolna, de a királysírok helye is elenyészett' 1783-ban az egri várnak jelentősége mind harcászati, mind védelmi szempontból megszűnt és 10 778 forintért a püspökségnek eladatott Éktől kezdve sajnos, az egyház maga állandóan bontotta a még épségben maradt székesegyházrészeket Így a makiári és a kerecsenéi templomok építkezéseihez használták fel a szép, faragott köveket, de sok-sok középülethez és magánépítkezéshez is innen szállították az építési anyagot Maga Eszter- házy püspök a Líceum építésekor szinte teljes egészében innen építkezett. i 1802-ben a székesegyház déli részén bontási munkálatok folytak. A szentély medlett, a kápolna alapjainál kissé mélyebb-; re hatolva, egy sírboltra akad-; tak, amelyben Hámy Akácz püspök koporsója volt, aki 1522-ben ide temetkezett PIRKER ÉRSEK alatt ásatott ki a székesegyház egyik leginkább épségben maradt tartó pillére, amelyen ma Casagran- de Szt István-szobra áll. Egy másik, ugyancsak teljes szépségében megmaradt oszlop, az utóbbi években végzett ásatások során került napfényre, amelyet Détshy Mihály — álladókénak megóvása miatt — fallal vétetett körül. 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia ercheológíai bizottsága által dr. Henszlmann Imre kezdeményezésére feltárási munkák indultak, amikor a jobboldali pillér szemközti párja is megtaláltatott és így megállapították, hogy az egyház háromhajós volt és ekkor pontosan meghatározták a templom szélességét is. Az 1927-ben dr. Pálosi Ervin és Pataky Vidor tanárok által vezetett feltárási munkálatok a kazamaták kitakarítása után a Szt. János székesegyházra is kiterjedtek. Ez a feltárás sem Az egri várszékesegyház története Bakács 1502-ben már esztergomi érsek, amikor az egri egyház káptalanjának ajándékozza szentmargitai, ároktői és polgári birtokait. Adománylevelében úgy rendelkezik, hogy holta után érte „isteni szolgálat” tartassék Szt. János székesegyházának új szentélye, a nyugati oldal felől körülvevő kápolnák középsőjében, mely a B. Szűz menybevételének tiszteletére szenteltetett, s általa még akkor, midőn egri püspök volt, építtetett.” Ez az adat igazolja, hogy a székesegyház Bakács idejében épült fel teljesen és Bakács Tamás volt az egyik kápolna építtetője. AZ EGRI Szt. JÁNOS székesegyház építése ezek szerint a XV. század végéig befejeződött. Az, hogy Telegdi Csa- nádtól (1331-től) egészen Bakács egri püspökségének végéig több mint másfél évszázad telik el, az nem meglepő abban a korban. Számos külföldi példa mutat erre, amikor egy-egy jelentősebb építkezés századokon át tartott. így a Notre-Dame teljes évszázadon át épült, míg a bécsi Szt. István székesegyház 1359—1511- ig, a híres kölni dóm a XIII. század elejétől a XV. század elejéig. De számos hazai példa is utal erre. Talán érdekes megemlíteni annak a török feliratnak a szövegét, amely 1596 után a mecsetté alakított templomra helyeztettek: „Midőn mi ebbe a faluba jöttünk, egy nagy roppant keresztény templom állót itt, melyet mi pékünk az Isten adott. — Bolondok voltak a keresztények, hogy oly nagy munkával, és sok költséggel ebben a kis faluban oly nagy templomot építettek”. EGYESEK SZERINT a székesegyház hossza egészen a várfalig, mások szerint azon túl a Sánc külvárosáig, illetve a Bolyki-bástya külső vonaláig terjedt. Ezzel kapcsolatban érdekes megemlíteni Percnyi Péternek a várban végzett átalakítási munkálatait. Perényi I. Ferdinánd pártjára azért állt, hogy a várat továbbra is parancsnokolhassa. Perényi 1534—37-ben a vár biztonságosabbá tételére a vár és az északkeleti várra néző domb között, mély árkot, sáncot ásatott s így a várat ketté osztotta, így lett a mai Sánc a vár külvárosa. Az egyház szetélyéből bástyát, tornyot alakíttatott. Erős védfalat húzatott a vár északi szárnyától a szentélyen át a Setétkapuig. Perényinek ezt az erősítést szolgáló építkezését Tinódi így énekelte: Régen Prini Péter ketté sza- kasztá Az nagy várat fallal által rakaté, A mosotort belső várba hadiatá, Sanctuariumot egy bástyánac hadiatá. — Későbben Oláh Miklós és Dobó István új várerődítési munkálatokat végeztetvén a várban, valószínű, hogy a Perényi által építtetett citadellát lebontatták. . i A székesegyház magasságára vonatkozólag még kevesebb adat áll rendelkezésre. Az 1805-ben megtartott „egyházlátogatás,, megállapította, hogy számos kápolnának nyomai még jól látszottak a déli oldalon, sőt „az északi oldalon egy fehér és veres márvánnyal volt kirakva.” Az újjáépült egyház még fél évszázadig sem állott fenn. 1514-ben a Dézsa-felkelés idején Barnabás Elger vidékén harcolt. A várbeli székesegyház tetőzete elpusztult. Estei Ipoly bíbomok állíttatta azt helyre. 1527-ben Ferdinánd vezére, Salm Miklós keríti hatalmába az egri várat. Még ugyan ebben az esztendőben Zápolya alvezére, Bodó, kemény és kitartó ostrommal visszafoglalja és nagy pusztítást visz véghez a várban és a székesegyházban. Három esztendő alatt váltakozó szerecsével hol Ferdinánd, hol Zápolya bírja a várat, míg 1530-ban harmadszor is Ferdinánd kezére került. Ekkor éri A HAGYOMÁNY SZERINT ft honfoglaló magyarok bejövetele előtt már jóval előbb virágzó város volt Eger, a régi Jászság fővárosa. A városnak írott emlékekkel bizonyítható története azonban csak 1009- ben kezdődik, amikor I. István itt püspökséget és a várban Szt. János nevére székesegyházat alapított. Hogy ő volt- a várbeli székesegyház építtetője is, arra vonatkozólag az alapítólevélben utalás nem történik. A kútfők szerint István király a mai Tetemvár elnevezésű dombon ülve — a Királyszékről — szemlélte á várbeli építkezéseket. Az archelógia kétséget kizáróan megállapította, hogy az egri várbeli székesegyház István korát meghaladva jóval később, a XIII. században épült. Az István uralkodását megelőző időkben az egri váregyház faépítmény lehetett. A műtörténet megállapítása szerint az a román stíl, amely ízlés szerint Eger várában a székesegyház épült, a XII. században veszi kezdetét és egészen az Árpád-házi királyok uralkodása végéig, tehát a XIV. század első évéig tart. Az egri székesegyházat okmányszerűen említették először a XIH. században, amikor a tatárok felgyújtották, elpusztították. IV. Bélának ég V. Istvánnak az 1261 és 1271 esztendőkben kelt okmányaiban történik a vári egyházról dicséret — amikor a püspökség alapítólevelét megújították — „az egri egyház Magyarország valamennyi székesegyházai felett, mint a nemzetek asszonya ül felsége székében a szépség koronájával díszesítve.” Ellenben más források arra utalnak, hogy már a XII. században Imre király az akkor fennállott egyháznak újjáépítő je lehetett, mivel 1204-ben ide temetkezik. Az a tény, hogy fia, László király ugyancsak itt temetkezett, megerősíti azt a feltevést, hogy itt családi sírboltjuk lehetett Annyi bizonyos, hogy a tatárjárás szélvihara mind Egert, mind a várat, a várbeli székesegyházat elpusztította. A püspökség alapítólevelei, okmányai a tűz martalékai lettek. A török—tatár hordák a kirablás után tehát felgyújtották a székesegyházat, amely épített alakjában mégis fennmaradt, Hogy a tatárjárás után :i volt a kezdeményezője az egyház újjáépítésének, nem udjuk. Annyi bizonyos, hogy későbben, a XIII. század vé- lén, a XIV. század elején helyreáll íttatott. Erre utal a XVI. ■ zázad krónikása: Tinódi Lantos Sebestyén. „Vala két magas tornya monostornac kikre húsz darabontot fel állatánac.” MAGYARORSZÁGON az Árpád-ház kihalása után a XIV. században a vegyesházi királyokkal kezd hódítani a külföldön már divatos gót stílus és elsősorban a templomépítkezéseknél kezdik annak érvényesítését. Hogy mennyire általános lett a gót divatja, mutatja, hogy a már meglévő egyházakon is, legalább az ablakokat csúcsívesre alakították' Ipolyi Arnold, a várbeli székesegyház történetének jeles kutatója ezzel kapcsolatban megjegyzi: „A tatár és kún fosztogatásokat és néhány tűzvészt átvészelt a székes- egyház, az új ízlést, a gótika csendes pusztításait azonban nem.” 1331-től Telegdi Csanád püspöktől kezdődően, a püspökök egész sora következik a püspöki székben és több mint másfél száz esztendő telik el, míg végül hiteles adatokra hivatkozhat a kutató. Ezek szerint Dóczy Orbán és Bakács Tamás püspöksége alatt fejeződik be a várbeli székesegyház gótikus átalakítása.
