Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-18 / 194. szám
1 ígérgetők Némely munkahelyi vezetők olyan bőkezűen bánnak az ígéretekkel, mint a mesék jó tündérei. Szemben a jó tündérekkel, az említett vezetők sajnos, nem mindig tartják be ígéreteiket és ezzel sokszor okoznak kellemetlen pillanatokat maguknak is, másoknak is. És itt kezdődik (vagy folytató- dik) a társadalmi felelősség A kérések egy része ugyani a jogos, más része jogtalan. Ilyen az élet. Aki kér, természetesen mindig jogosnak érzi óhaját. Hát még amikor meg sem mondják neki, milyennek tartják a kívánságát, csak „bianco” megígérik a teljesítését! Mi szüli a könnyű ígéreteket, azt a hálás tekintetet kiváltó mondatot, amelynek végén ott van: „Szakikám, tele vagyok munkával, de elintézem"? Az első: annak a képességnek a hiánya, hogy az ember nemet mondjon. Kétségtelen: ez nem a legkényelmesebb, nem is népszerű és nem is könnyű. Jó ember és jó vezető — sokak felfogása szerint — csakis az lehet, aki minden hozzá fordulónak minden ügyét elintézi. De ilyen ember nincs. Gyakorlatban nincs, de elméletileg is bajos elképzelni, hiszen igazán különleges adottságokkal kellene rendelkeznie annak, aki sok tucat, vagy éppen több száz fős munkahely minden felmerüld személyi gondján segíteni tudna. Erre képtelenek is az említett vezetők. dp sajnos, ennek bevallására ugyancsak. Így születnek a ködös, de azért pozitívnak tekinthető dátumok, határidők, a „majd utánanézünk” és a „ne féljen, majd csak sikerül megnyomni valahol a gombot” fogalmazástí mondatok. . A második ok rokon az elsővel: de nem annyira gyengeség a lényege, hanem a népszerűség tudatos keresése. „Tőlem senki ne menjen el úgy, hogy tagadó választ kap kérésére” — mondják ezek a vezetők. Meg kellene azonban érteniök: nem ezzel mutatnak igazán erőt, biztonságot, vezetőképességet, ha ideig-óráig magatartásuknak jó is az „optikája”, ahogyan mondani szokták. Ez az optika az idő előrehaladásával úgy romlik, ahogyan az erkölcsi hitel kopik. Elég két-három füstbe ment (és előzőleg igen szépen csengő) ígéret, hogy a tegnap még mosolygó és bizakodó arc szürkévé és csalódottá váljék. Még akkor is, ha az illető vezető lélektanilag valóban jobbnak érezte az ígéret megtételét, mint megtagadását. Mert az egyenes beszéd (ha akkor esetleg kényelmetlen) szilárdabb tekintélyt, maradandóbb tiszteletet vív ki, mint a legszebbnek tűnő, de soha be nem váltott ígéret. B. F. Miért mentek el az útépítők? A Mezötárkányi axttósok és motorosok legnagyobb örömére június közepén megjelentek az útépítők a Füzesabony—Mezőtárkány közötti bekötő útvonalon, és hozzáláttak az elhanyagolt állapotban lévő rázós, gödrös makadámút javításához. Mindenki örömmel látta, hogy az útépítők néhány nap alatt csaknem egykilométeres szakaszon szurkos-bitumenes eljárással portalanították és járhatóvá tették az útszakaszt. Az öröm sajnos nem tartott sokáig, mivel néhány nap után az útépítőknek nyomuk veszett, a munka félbemaradt, csupán egy árva úthengert hagytak ott emlékeztetőnek az árok partján. Néhány hét múlva ez a vashenger is tovább vándorolt. A bekötő út el nem készült része azóta is gödrösen, kátyusan, végtelenül elhanyagolt állapotban vár további sorsára az arra közlekedők, és a jármüvek rugóinak legnagyobb szomorúságára. Az útszakasz forgalma és igénybevétele egyre inkább nő, állapota viszont egyre inkább romlik. Mindez szükségszerűen megkövetelné, hogy az út javítását végző Közúti Üzemi Vállalat vezetői irányítsák vissza az útépítő munkásokat, fejezzék be a félbehagyott munkát, és ezáltal az arra közlekedő autósok és motorosok régi problémája is megoldást nyerhessen. (Cs. I.) Önmagukat büntették meg Ismerek olyan bányászt, aki 4200 forint hűségjutalomra számít két hét múlva. Nem kis összeg és kétszeresen jól jön annak, aki kapja. Először azért, mert egy snmmábai adják, másodszor azért, mert a rendes fizetésen felül jár. A takarékos, rendes bányászcsaládoknál megvan annak jó előre a helye. Fel- ruházkodik belőle télre a család, esküvőre vagy az építkezéshez kell. Egyszóval megtervezik közösen beosztják a pénzt, hogy a nagyobb kiadásokra fussa, de a bányásznapon se maradjon üres zsebbel az ember. De jár-e mindenkinek a hűségjutalom? Nem. Hiszen a nevében is benne van: csak azokat illeti, akik egész évben hűségesek a bányához, akikre mindig és minden körülmények között lehet számítani. A gyöngyösi XII-es aknánál hét embernek nem jár egy fillér hűségjutalom sem, másik kilencnek pedig csak a fele összeg. A bánya vezetői nem titkolják, nem rejtik véka alá, hogy miért. Sütő László kilenc napot hiányzott igazolatlanul. Fehér Sándor hetet, Szilágyi György öt napot mulasztott és az igazolatlanul hiányzók között olvastuk a hirdetőtáblán Drago- vics Imre nevét is. Miért maradtak távol a munkától? Akad olyan, aki most kap észhez utólag próbál magyarázkodni és kifogásokat felhozni. De az esetek többségében az igazi ok: az ital. Egyik-másik ember annyit ivott, hogy nem tudott munkába állni. De ittas embert nem is lehet a bányába engedni. Munkatársai, önmaga érdeke és a rendelet diktálja, hogy az ilyen felelőtleneknek igazolatlan hiányzást írjanak és hazaküldjék őket. A névsorban szereplő 16 bányász talán nem tudott arról, hogy felelőtlensége milyen következményekkel jár? De igen, hiszen nemegyszer figyelmeztették őket a vezetők és társaik is. A bányamunka nem tűri a mulasztást és a fegyelmezetlenséget. A csapatnak hiánytalanul ki kell lennie. Nem hiányozhat sem vájár, sem csillés, de iparos sem. Mindenkinek, minden műszakban el kell végeznie azt, ami rá esik, mert ha a hiányzó helyett társa dolgozik, akadozik a munka. És a kapkodás miatt könnyen baj történhet. A bányászokra ezer veszély leselkedik, ha fegyelmezetlenség üti fel köztük a fejét. A gyöngyösi XII-es akna dolgozóinak nagy többsége rendes, becsületes munkás, ők megérdemlik a hűségjutalmat. De a vándormadarak és az igazolatlanul hiányzók nem, ezt diktálja az igazság és a közösség érdeke. A megtorlás szigorú, de tizenhatan önmaguk fejére mondtak ítéletet. F. h. Új szempontok Kgyéni elbírálás itcnelh vonják a vállalatot, annak keretében pedig a kárt okossó csoportot, vagy személyt. Teljesen érthető ez, ugyanis miért veszítse el például egy egész műhely a prémiumát, ha János vagy Ferenc, a mester, vagy valaki más hibát csinál. És éppen az új irányítási rendszernek köszönhető, hogy például a ruzembereki V. L i Lenin Gyapjúfeldolgozó Üzemben az első fél évben a késedelmi és egyéb büntetések ösz- szege a tervhez viszonyítva több mint félmillió koronával csökkent. Amíg az elmúlt esztendőben a minőség-reklamációk értéke 3 millió koronát — addig ebben az évben csak 1 349 000 koronát tett ki. Bizonyos, hogy az új irányítási rendszerrel kísérletező vállalatok még kedvezőbb eredményeket érhetnének el, ha fejlődésüket nem gátolnák a különböző, régebbi időkből származó irányelvek és rendeletek. A maradi nézetek káros hatása érezhető a szállító és átvevő vállalatok kapcsolatában is, különösen abban az esetben, amikor egy kísérletező vállalat áll szemben egy nem kísérletező vállalattal. Így történik például, hogy a Liptovsky —Mikulás-i Dumbier kisipari termelőszövetkezet nem tehet eleget szállítási kötelezettségeinek, miután az általa 'gyártott bőráruhoz olyan apróságok hiányoznak, mint például á diplomata-táskákhoz szükséges villámzár, vagy az aktatáskához szükséges fém alkatrész. Egészen bizonyos, hogy az ilyen cikkek előállítása a mi iparunk számára nem jelenthet problémát. Dolgozóink az új irányítási rendszerrel kísérletező vállalatoknál valóban új szempontból közelednek a munkához, a termeléssel kapcsolatos problémákhoz. Bebizonyítható, hogy ez az anyagi érdekeltség gyakorlati következménye, amely serkentőleg hat a termelés színvonalára. Ha ezt az elvet sikerül összekapcsolni a dolgozók . kezdeményező szándékával, akkor a gazdasági élet fejlődési " iránya felfelé vezet. A kísérle- ! tezés egy nagyon hosszú út- : szakasz kezdete. Igyekezzünk 1 tehát úgy beosztani energián- j kát, hogy ez az út a győzelem ! útja legyen! i i XiPUJS&G 3 i > 1965. augusztus 19., csütörtök' kezesben és a kereskedelemben. Jelenleg az ország területén 111 ipari, építkezési, közlekedési vállalatban és több mint 80 közszolgáltatási üzemben, valamint kisipari termelőszövetkezetben és kereskedelmi létesítményben folytatunk kísérleteket. A kísérlet nagyságát bizonyítja, hogy a kísérletező üzemekben 536 ezer személy dolgozik és az országos ipari termelés 19 százalékát produkálják. Szlovákiában az új irányítási rendszerrel 25 iparvállalatnál, 2 építkezési vállalatnál, 11 közszolgáltatási üzemnél és 8 kisipari szövetkezetben kísérletezünk. A szlovákiai ipari termelés 13 százalékát ezek az üzemek szolgáltatják. A vállalatok nagyobb része a bruttó jövedelemben való érdekeltséget tartja fő szempontnak, csupán a trencini megmunkáló gépeket gyártó vállalatnál kísérleteznek a haszon- érdekeltség módszerével. Megállapíthatjuk, hogy a kísérletek eddig sokat ígérőnek mutatkoznak. Azonban elhibázott lenne ilyen rövid idő után az elért eredményeket csupán az új irányítási rendszernek tulajdonítani, hiszen kedvezően fejlődnek azok a vállalatok is, amelyeknél ilyen irányú kísérleteket nem folytatnak. Viszont bizonyos, hogy az új irányítási rendszer teherpróbáját végző vállalatoknál kedvező elsődleges jelenségeket láthatunk. Tagadhatatlan, hogy eddig igen sok vállalat nyugodtan tűrte, hogy csupán raktárra termel, gyarapodnak elfekvő készletei, nem teljesíti sem a terméklista, sem a minőség mutatóit, tehát termelése nem korszerű és nem hatékony. Ma már ezek a vállalatok láthatóan igyekeznek felszámolni a múlt hibáit, s ebbe a folyamatba bekapcsolják az egyes dolgozókat is. Végleg szakítottak azzal a gyakorlattal, amely szerint „a keletkezett kárt valaki majd csak megfizeti”. Dolgozóink megértették, hogy a hanyag, fegyelmezetlen munkára mindnyájan ráfizetnek. De megértik azt a különbséget is, ami a múlttal szemben társadalmi többletet jelent: ugyanis míg a múltban, ha valaki megkárosította a népgazdaságot, nem kellett félnie a következményektől, mert a kárt az állam vagyonából fedezték, ma, az új irányítási rendszer értelmében az okozott kárért felelősségre Az alábbi cikket a Bra- tislavában megjelenő Üj Szó című napilapból vettük át. Éz a cikk tömör összefoglalója a gazdasági életben bevezetésre kerülő rendszer célkitűzéseinek. Az új irányítási rendszer célkitűzése az, hogy az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati megvalósításával a dolgozókat hatékonyabb termelésre serkentse. Az új rendszerre való áttérés jelentékeny időszaka az ekonómiai kísérletezés, amikor is az új irányítás elveit egyes vállalatoknál gyakorlatilag igyekszünk megvalósítani. E kísérletek fő célja az, hogy az új irányítási rendszert ne csupán mint globális egységet ismerhessük meg, hanem egyes szakaszait is, és ezáltal lehetőség nyíljon további megoldásokra. A tapasztalatok alapján 1966. január elsejétől kezdve az új irányítási rendszert bevezethetjük az iparban, az építlis”, a futószalagon történő foglalkozás, — ha mégoly rendszeres is — keveset ér. Legalapvetőbb: a rendszeres személyes törődés, egyéni nevelés. Kommunistának lenni — ez annyit jelent, mint megtagadni a korábbi meggyőződést, világnézetet, a személyes érdeket alárendelni a közösnek, feladni a kényelmet és végrehajtani egy politikai szervezet közös akaratát, betartani fegyelmét stb. Van, aki gyorsan magáévá teszi ezeket a követelményeket, de sokan csak nehézségek árán jutnak el idáig. Mindezt elsősorban személyes foglalkozással, egyéni neveléssel lehet a tagjelöltekbe plántálni. Ez természetesen azt is magával vonja, hogy a tagjelöltekkel a legképzettebb és a legpéldamutatóbb párttagok foglalkozzanak. A z idén is számos pártbi- zottság foglalkozott a tagjelöltek felvételével és nevelésével, feltárták a tagjelöltek nevelésében mutatkozó hiányosságokat, és ennek megfelelő útmutatásokat adtak az alapszervezeteknek. Csak helyeselni lehet azokat a kezdeményezéseket, mint az ajánlók felelősségének növelését a tagjelöltek nevelésében, továbbá, hogy egyes pártszervezetek vezetősége rendszeres időközönként beszámol a taggyűlésnek a tagjelöltek neveléséről, fejlődéséről, tevékenységéről. Ahol ezt rendszeressé tették, már eredmények is mutatkoznak. A legfontosabb mégis: az egyéni elbírálást egyéni neveléssel kell párosítani. Hídvégi Ferenc a pártoktatás valamelyik formájában részt vesz, sőt, arányuk sok helyütt nagyobb, mint a párttagoké. Ami a pártmegbízatásukat, a gyakorlati pártmunkába való bevonását illeti, ténylegesen vannak problémák. A foglalkoztatás mindenekelőtt nem állandó és nem egyenletes. Nem általános a tagjelöltek fokozatos, mind több politikai tapasztalatot és hozzáértést igénylő társadalmi munkával történő ellátása. Ez valóban lényeges hiba, de még mindig nem a legdöntőbb ok. Az alapvető fogyatékosság abban van, hogy nem mindenütt érvényesül megfelelően az a fontos elv és gyakorlat, hogy a felvételnél alkalmazott egyéni elbírálást a tagjelöltek nevelésénél is érvényesíteni kell. A párt mindegyik szervezete — legyen az kis vagy nagy létszámú, — olyan, mint egy család. És miként a családban a nagy figyelem mindig a kicsinyekre, a kezdőkre irányul, úgy kell ennek lennie a pártszervezetekben is. Amíg a tagjelöltből kommunista lesz és politikai öntudata, belső meggyőződése, morális magatartása, jellemvonásai megütik a kommunista mércét, sok minden történik. Fontos, de korántsem elegendő, hogy csak a politikai oktatásban, vagy a párt különböző megmozdulásaiban vegyen részt. A „globámegismerik a párttagsággal járó felelősséget, kötelezettséget — kilépnek a sorból. Van ebben az érvelésben némi igazság. Nem vitás, hogy a felvételüket kérők előzetes, alapos megismerésére fokozott gondot kell fordítani. Ez azonban mégsem lehet az alapvető ok. A tagjelöltfelvétel ugyanis nem úgy történik, hogy X. Y. ismeretlenül jelentkezik a párt valamelyik szervezeténél és közli belépési szándékát. A felvételre kerülők — néhány esettől eltekintve — előzőleg kitűntek valamilyen módon: az átlagosnál jobban dolgoznak, példás munkafegyelmet mutatnak, szakszervezetben, KISZ- ben tevékenykednek, fokozottabb érdeklődést tanúsítanak a politikai kérdések, a pártszervezet tevékenysége iránt. Leggyakrabban több ilyen vonás is egyesül az illetőben. A párt- szervezet vezetősége és tagsága igyekszik őt minden oldalról megismerni s csak ezután kerül sor felvételének elbírálására. Mindemellett ajánlók kellenek, akik felelnek az illető politikai, erkölcsi megbízhatóságáért. 'T’alán nem vonják be elég- x gé a tagjelölteket politikai oktatásba, a pártszervezet mindennapos tevékenységébe? Nem, ezt sem lehet kategorikusan állítani, hiszen o tagjelöltek túlnyomó többsége A ' -íjelöltről van szó! nden évben sok ezren .epiíw —gjelöltnek pártunkba, mert úgy látják, hogy a párt célkitűzései, küzdelmei az ő személyes ügyük is. A párt- szervezetek és a választott szervek nagy erőfeszítéseket testiek, hogy a tagjelöltek közül mind többen váljanak tevékeny, öntudatos, áldozatkész kom'nunistákká. Ezért a tagjelöltei. túlnyomó többségét bevonják a szervezett politikai oktatásba, sok helyütt tanfolyamot tartanak részükre, hogy jól megismerjék a párt alaptörvényét, a szervezeti szabályzatot, tagjelölt-iskolát szerveznek számukra és igyekeznek aktivizálni őket a párt mindennapos munkájában. Még sincs minden rendben ebben a tekintetben. Az évente felvett tagjelöltek figyelemre méltó hányada kikerül a pártból, s az összes töröltek, kilépettek és kizártak csaknem egyharmada tagjelölt. (Országos átlag. — Szerk.) Nagyon elgondolkoztató ez, miután évről évre ismétlődő jelenség. Az okát egyértelműen meghatározni nehéz, mert sok összetevője, még több „magyarázata” van. Vegyük sorra a legfontosabbakat. Eléggé általános magyarázat hogy a felvételre jelentkezőket nem nézik meg elég körül- tekintően és sokan, — amikor Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére az eg- i Finomszerelvénygyár felsza- oadulási munkaversenyt hirdetett. Az első helyen a Mátra- údéki Hőerőmű fiataljai végezek. Tavaly országos versenyben ••i- k, övék lett a második elv .... KISZ központi bi- '/VI-?pa a Magyar Villamos érigazgatóságával or- énatigos ve -senyre hívta a villa i >arlian dolgozó fiatalok ,i ;za ába nyúló megbeszélés-'«. V vezgetések előzték meg a i lakozást, majd ment a papír: mi, a Mátravidéki Hőerőmű fiataljai, csatlakozunk ,cz országos versenyhez. Vállal- ju: . '>r.gy csökkentjük az ön- jt, kbU-sc ge . javítjuk a minőséget, í ' ilteljesitjük a tervet.,. i lány zik-e hát a szívük a n j lkából' Felveszik-e az elgurul i. alkatrészeket? Joggal aggódik-e Farkas Miklós bácsi «• i:uok miatt? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Mátrám; oki Hőerőműben, az ; i ictékcse - kel, a fiatalokkal... — Döntsék el a tették. A be- szud fölöslege*. Nézzék meg, . ut dől go tunk és hogyan. Vá- ivs/t kap atnak arra is, hogy van-e mer felelő utánpótlás, le- hrt-e ben, ünk bízni... Juha: Ferenc, az erőmű ViSZ-titksra, nem szereti a sok • '.s zé let, i nkább elénk rakja a gyár tér cit, az eredményeket, «■ hiba ka . amelyeknek teljes jogú szer >lői a fiatalok is. — Van három KlSZ-brigá«fíunk. a többiek pedig szocialista brigádokban dolgoznak. Az éves terv,jen vállaltuk, hogy t 'kentj ,k az önköltséget, a villanns . nergia önfogyasztá- ~;>k ' tjuki a minőséget. Nem zólamv. ezek, külön tervünk y j! Lalátokra. Évek óta ' munkában dolgotoipl. ■ l agyott csilléknél, ha ■kell, mtv vasárnap is bejövül;., 01 velek, dicséretek, el" ' ' . ' jelzik, munlíánköt. lse-. ok haza beszélni, de eredniva;. linket az egész orÍSjTKÜ’Í . . . Néhány évvel ezelőtt már- aiár így volt, hogy megszűnik a KISZ-szervezet. Egymást vál- toLák a \ ezetők, még a bélyegjei sem vette meg senki. Az óraműben sok a fiatal. S a ’•omlás a nyugtalanság nem- sak a mozgalomban jelentkezeti, hanem a munkában is ... — Tál, ra kellett állnunk, élőiről l deni‘az egészet. Tiszta lappal de teljes erővel, becsülettel. — kapcsolódik a beszélgetésbe Duba Ferenc. — Nem -. olt könnyű, összeültünk, beszc Igett .ink, tanácskoztunk. Megér«: Megismertek bennünket, lassan kialakult az igazi gárda, magunkra találtunk. Hogy ez így van, arra bőven van példa az eredményeinkből. Nem várjuk a műszak végét, felvesszük a legurult alkatrészeket. Hány és hány vasárnap bejöttünk már dolgozni társadalmi munkában. Kérdezzék meg a vezetőket... A műszaknak már vége. Elment a vonat, ittmaradtak. A beszélgetés miatt... — Az igazsághoz az is hozzátartozik — veszi át a szót Kákái Illés, hogy a párttól, a szakszervezettől, a gazdasági vezetőktől mindent megkapunk. Közösen dolgozzuk ki a terveket, a feladatokat mind a termelésben, mind a mozgalomban. Állítom, hogy nálunk nemcsak papíron vannak szocialista, ifjúsági és KISZ-brigádok. Mert ha így lenne, akkor nem leülnének olyan eredményeink ... Juhász Ferenc és Duba Ferenc az erőműben voltak tanulók. Itt váltak felnőttekké, szakmunkássá. Kókai Illés is velük Ismerkedett meg a munkával, de már mint szakember. Lakatosok mind a hárman. Barátok, társak. Az üzemben, a munkapadoknál, a KlSZ-gyűlé- sen. Alapító tagok talpra állították, életre hívták a KISZ-t, s az eredményekben ott van a munkájuk, a lelkesedésük, amelyeket joggal emlegetnek példaként. Kókai Illés és Juhász Ferenc már párttag, Duba Ferenc jelölt. Jól érzik magukat, szeretik a gyárat. Nemrég tértek vissza egy jól sikerült kirándulásról. Mátra- füred, Sástó, Eger, Lillafüred volt az útirány. Ott volt mindenki, akár csak a befagyott csilléknél, a gyermeküdülő építésénél, a terv teljesítésénél... Mindig ott vannak, ahol szükség van rájuk ... Koós József Gyári beszélgetések X1L Az utánpótlás...
