Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! l)j gabona a malomban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a megyei tanács NAPILAPJA XVI. évfolyam, 192. szám ARA: 80 FILLÉR 1965. augusztus 15., vasárnap VASÁRNAPI j&g ívelünk ... hétfő reggelre is aktuá­lis. De még hétfőn délelőtt 10 órakor is, amikor már javában dolgoznak az em­berek — az új hét első nap­ján. Amikor az ember a Füzes­abony—Eger között közle­kedő vonaton hétfőn fél tíz tájban a szombat estét oda­varázsoló, a kocsiba bera­gyogó kora délelőtti napot meghazudtoló, esti villany­fényt idéző nótázást hall, akkor arra gondolhat, hogy ez nem idevaló és nem he­lyénvaló. Amikor az ember a vele szembeni ülésen helyet fog­laló fiatalember verejték­ben úszó arcát, kimondha­tatlanul fáradt szemét, nyú­zott tekintetét, gyűrött, iz­zadt ingét és piszkos, poros nadrágját észreveszi, akkor legfeljebb kissé visszariad, összébb húzza magát és saj­nálja a művezetőt, aki üyen állapotban érkező munkással fog ma dolgozni. De ha a három nótázó ked­vű, negyven körüli munkás­nak kinéző ember éneke nem nélkülözi a részeg „cikor- nyákat” és beesett arcukon, zavaros szemükön nem lát­szana egy kétnapos szom­bat-vasárnapi köd, vagy szögletes mozdulataikon, hogy abo állnak a lábukon, illetve alig ülnek az ülése­ken ... S ha a szemben ülő fia­talember egyszer csak lefor­dul az ülésről az ember ölé­be és ott rángó arccal, ve­rejtéktől csiromvizessé vált ingben szomszédja aggódó . szavait hallja — „na, mi van veled,rosszul vagy?” — min­denki feleslegesnek érezve meredten néz ki az ablakon és ismételgeti magában: mikor érünk már Egerbe? Akkor már az ember kénytelen arra is gondolni, hogy ez bizony hétfőn reg­gel nem aktuális, — sőt, még vasárnap reggel sem ez a legfontosabb. Mert az ünnepnapokon sem szükséges kitűnni a mértéktelenséggel, felelőt­lenséggel, erkölcstelenséggel — nem hogy a munkaszüne­ti napok utáni első munka­nap reggelén. Nem a legsürgősebb teen­dő, hogy a munkaszüneti napokat kiterjesszük és meghosszabbítsuk a mun­kanapokra. (lerkovits) 1421 lakás épül — 66 kilométer ivóvíz-hálózat Egerben — Négy és léi millió csatornahálózat fejlesztésre Gyöngyösön — Ä járdaépítésben Hatvan vezet Ülést tartott tegnap Egerben az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja. Részt vett a tanácskozáson Oláh György, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első tit­kára, Rózsa Sándor, az Egri Városi Tanács vb-titkára, Holló Béla, a Gyöngyösi Városi Ta­nács vb-elnökhelyettese, Endrei László, a Hatvani Városi Tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője és Pupics Péter, a Hazafias Népfront megyei bizottságának képvisele­tében. Az országgyűlési képviselőket és a vendégeket Barta András, a képviselőcsoport el­nöke üdvözölte, majd Hegyi János, a Heves megyei Tanács vb-titkára beszámolt a három város — Eger, Gyöngyös, Hatvan — városfejlesztéséről, valamint a lakosság szociális, egészségügyi és kulturális igényeinek ellátásáról. A napirend bevezetéseként az országgyűlési képviselők megtekintették a városi ta­nács nagy tanácstermében erre az alkalomra rendezett kiállítást. A városok képvi­selői bemutatták a városren­dezést ábrázoló térképeket, terveket, az új lakótelepek, városrészek makettjeit. Ezután a megyei tanács vb-titkára részletesen foglal­kozott Eger, Gyöngyös és Hatvan város fejlesztésével. Elmondotta többek között, hogy mindhárom városban ki­alakították az egységes városfejlesztési tervet. — bár ezek bizonyos tekin­tetben átdolgozásra szorul­nak —, de azért megfelelő alapot adnak a tervszerű várospolitikai és városfej­lesztési munkához. Az általános városrendezési tervek mellett elkészültek a városok egyes területeire vo­natkozó részletes rendezési tervek is. Egerben elkészült a fürdőkörnyék, az északi vá­rosrész részletes rendezési terve. Ez utóbbi alapját képezi majd a mintegy két és fél ezer lakást magába foglaló új városrész kiépítésének. Elkészült még a déli iparterü­let, a Felszabadulás tér és a Szépasszonyvölgy részletes rendezési terve, valamint az Almagyar domb beépítési terve is. Gyöngyös város is kialakí­totta az egységes városfejlesz­tési tervét. A város jövője szempontjából alapvető fon­tosságú általános rendezési terv csak 1966-ra készül el. Elkészült Hatvan város álta­lános fejlesztési terve és a belváros részletes rendezési terve is. A várospolitikai célkitűzé­sek megvalósítása, a váro­sok fejlesztése mindenkor a lakosság szociális, egészség- ügyi és kulturális igényeinek kielégítése érdekében törté­nik. Városaink e téren jelen­tős előrehaladást értek eL Mindhárom városban új vá­rosrészek alakulták ki. A második ötéves terv időszakában Egerben 610, Gyöngyösön 528, míg Hatvanban 283 állami lakás épül. A három város lakásproblé­máit azonban még e nagyará­nyú fejlődés sem tudja meg­oldani. Éppen ezért az elkö­vetkező években még nagyobb figyelmet kell fordítani a kü­lönböző típusú lakás-, illetve házépítési akcióra, növelni kell a magánerőből való la­kásépítkezések számát. A városok közművesítésé­ről szólva az előadó elmon­dotta, hogy a második öt­éves terv időszakában je­lentős fejlődést értünk el ezen a területen is, de még mindig nem tudunk lépést tartani a városok fejlődésé­vel, növekedésével, a városi lakosság számának gyarapo­dásával. Mindhárom város­ban probléma van a vízellá­tással. Egerben például az ívóvízvezeték hálózat hossza 66 kilométer. Ennek egy ré­sze elavult. Bár bizonyos felújításokat lehet végezni, de a további bővítésre egye­lőre nincs lehetőség, mert nem áll rendelkezésre meg­felelő mennyiségű ivóvíz. Gyöngyös város ^ivóvíz ellá­tása sem kielégítő. Együtt ünnepel augusztus 20-án Eger és környéke Szirmai István, a KB titkára mond ünnepi beszédet A Foglárkert tízezer vendéget vár Zenés ébresztő és térzene Lovasbemutató a Szépasszonyvölgyben Sport és kulturális műsorok Az egri üzemek, termelő- szövetkezetek, hivatalok s körzetek dolgozód szintén megkezdték előkészületeiket a nagy ünnepre: zászlókkal, fel­iratokkal, dekorációkkal te­szik színesebbé a várost. A környező községekben nem tartanak külön ün­nepségeket, hanem a fog­lárkerti nagygyűlésen vesznek majd részt az ér­deklődők, délután pedig a kulturális és sportprogramban találhatnak kellemes szórakozást. Az ünnepi műsor előrelát­hatólag így alakul: reggel 6 Az idén is ünnepi külsősé­gek között emlékezik meg Eger és környékének népe alkotmányunk születésének évfordulójáról, amelyet a munkás—paraszt szövetség erősödésének jegyében ren­deznek meg a megye székhe­lyén. Az augusztus 20-i ünnep­ségek előkészületei már elkezdődtek. Csinosítják az egri Foglár­kertet, ahol az ünnep dél­előttjén 10 órakor nagygyűlé­sen vesznek részt az egri és a környező községek lakosai. Az ünnepi szónok Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára lesz. és 7 óra között zenés ébresz­tővel köszönti a várost a hon­védzenekar, majd a nagygyű­lésre gyülekező vendégeknek 9 és 10 óra között térzenét ad a foglárkerti pályán. Délben lovas hírnökök viszik szét a „meghívókat” a délutáni, a Szépasszonyvölgyben megren dezett lovasparádéra. Délután gazdag sport- és kulturális műsor várja az egri és környékbeli ün­neplőket, amelyből még az ünnep más­napjára is jut látnivaló. A hírek szerint a vendég­látóipar is felkészült a nagy­számú vendégsereg ellátására. A város vízellátásának fejlesztésére és korszerű­sítésére közel 13 millió forintos állami beruhá­zást kapott Gyöngyös. Reméljük, a 14-es számú ku­tat a közeljövőben bekötik a hálózatba, s ez jelentősen csökkenti a vízhiányt. Hat­vanban is nagy problémát okoz a város vízellátása. Az utóbbi időben ugyan bővült a vízvezeték-hálózat, de ép­pen ez a körülmény követeli most az új kutak építését. Hatvan város részére a má­sodik ötéves terv időszaká­ban az egységes vízellátás biztosítására és a szennyvíz- tisztításra 25 millió forintot, míg a vízhálózat fejlesztésé­re 350 ezer forintot biztosí­tott a kormány. Mindhárom városban sok gondot okoz a csatornaháló­zat fejlesztése, s a szenny­víz elvezetése is. Gyöngyös városának például a második ötéves terv időszakában mintegy négy és fél millió forintot biztosított a kor­mány a szennyvízhálózat fej­lesztésére. A járdaépítésről szólva a megyei tanács vb titkára el­mondotta, hogy ezen a terü­leten Hatvan város áll a leg­jobban. Ez év végére a város va­lamennyi utcájában — legalább az egyik oldalon lesz aszfalt, vagy beton­járda. Ezt elsősorban a tervszerű, jól szervezett községfejlesz­tési, illetve társadalmi mun­kának köszönhetik. Egerben és Gyöngyösön már nem ilyen nagy ütemű a járdaépí­tés.' Bár Gyöngyösön vannak eredmények, de még mindig sok a járda nélküli utca. Ezután részletesen foglalko­zott az előadó a három vá­ros kereskedelmi ellátásával, a lakosság javító-szolgáltat^ igényének kielégítésével, részletesen ismertette Eger, Gyöngyös és Hatvan egész­ségügyi helyzetét, majd be­fejezésül a művelődésről szó­lott a megyei tanács vb tit­kára. A beszámoló után több hozzászólás hangzott el. Mol­nár Erik országgyűlési képvi­selő a népesség alakulása után érdeklődött, Hevér La­jos országgyűlési képviselő a szanálásokkal kapcsolatban tett fel kérdést. Tiliczki Jó­zsef országgyűlési képviselő Űj-Hatvan árvízvédelmi problémáira kért választ. H. Nagy Anna országgyűlési képviselő a saját erőből épü­lő közművesítésről, míg Bar­ta András országgyűlési képviselő a javító-szolgálta­tásról, valamint a termelő- szövetkezetek és a városfej­lesztés összefüggéseiről kért részletesebb tájékoztatást. A kérdésekre Hegyi János, a megyei tanács vb titkára és a városi tanács képviselői válaszoltak. Bár az idő késlelteti az aratást és a cséplést, a hatvani malomba mégis megállás nélkül szállítják a gépkocsik az új kenyérgabonát. Eddig több mint 140 vagon kenyérgabonát vettek át s a tervek szerint az év folyamán közel 1200 va­gonnál kell megőrölniük. A modern, pneumatikus malom­ban a környező termelőszövetkezetek gabonatermését dol­gozzák fel. Képünkön: Szécsi Kálmán főmolnár ellenőrzi a liszt minőségét. A malom raktárai már megteltek és az udvaron tárol-, ják a nagy mennyiségű gabonát. Péter István áruforgalmi ügyintéző és ifj. Hamvas István felvásárló ellenőrzik a sza­badon tárolt gabona hőfokát. (Foto: Kiss Béla) ► rvAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAA/VWVV%^SAAAAAAA«VVWVVVVVVVV\AAAAAAA/ Külföldi professzorok előadása Semmelweis-ről Szombaton, a Semmelweis Ignác halálának 1(M). évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepi nagygyűlés második napján, külföldi előadók méltatták a nagy tudós mun­kásságát. D. Tutzke, lipcsei professzor előadása után E. F. Podach, heidelbergi pro­fesszor a tudománytörténet nagyjai közt jelölte meg Semmelweis helyét. B. Petrov moszkvai professzor Sem­melweis, a magyar tudós és az orosz orvosok címmel adott elő. A szabadon vá­lasztott témájú előadások so­rában neves magyar szakem­berek foglalkoztak a hazai gyógyszertárvizsgálatok tör­ténetével, magyar orvosok és gyógyszerészek kémiai mun­kásságával, az iskolaegész­ségügy egyes részleteivel és orvostörténeti .érdekességek­kel. A nagysikerű tudományos tanácskozás Farkas Károly professzor záró szavaival ért véget (MTI) • # Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja: R három város napirenden

Next

/
Thumbnails
Contents