Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-03 / 181. szám
íMafftjootLalúi díf. Sűrű sorokban állnak az emberek a mozi pénztára előtt. Az érdeklődés Roger Moorenak szól, aki a Gyávák bandája című filmben játszik. De most nem az Angyal alakítójáról, nem is a filmről, hanem a pénztári jelenetről szeretnénk néhány szót elmondani. Tehát — hosszú sorokban állnak az emberek a pénztár előtt a gyöngyösi Puskin moziban. Türelmesen várakoznak, mikor kerül rájuk sor. Aztán az előcsarnok bejáratában fel- ’ tűnik egy fiatal nő. Határozott léptekkel megy a pénztár felé. Az arcok követik a mozgást. A férfiak megnézik — úgy férfiszemmel, a nők pedig — ahogy ők szokták — szakértő módon. A fiatal nő minden tétovázás nélkül a pénztárablakhoz siet, rá se hederít a sorban állókra. Már közli is a pénztárossal, milyen jegyet óhajt. Az első döbbenet némasága után azonban felhangzik a megjegyzés: — Hogy lehet valaki ilyen szemtelen? Miért nem áll be a sorba? Ha ennyien tudunk itt várakozni...! Senki sem háborodik fel az udvariatlan fogalmazáson. Pedig a megjegyzés férfiszájból fakadt. Ja, sorstársak együttérzése nagy erő! A fiatal nőről azonban lepereg minden kritika. Olyan érzésem támadt, még a füle sem fogta fel a hangokat. Fizet, átveszi a jegyet, és királynői tartással távozik. Mindenki őt nézi. Az arcán hideg fennsöbbség. Elgondolkoztató jelenet. Vajon mi lehet az a kiváltságos helyzet, ami erre a rendkívüli kivételre jogosította fel a helyzet, ami erre a rendkívüli kivételre jogosította fel a fiatal nőt? Vajon hogyan vélekedhet a jogokról és kötelességekről — általában? Mi lehet a véleménye embertársairól? önteltség, az emberek lenézése jellemének alapvető két tulajdonsága? Micsoda hódolat övezheti állandóan, aminek alapján jogot formálhat személyének rendszeres megkülönböztetésére? És az az érzéketlenség, ahogy elengedte a füle mellett a sértő megjegyzést, ebben volt valami tiszteletre méltó nagyvonalúság. Micsoda idegrendszerrel rendelkezik! (-ár) A korszerű legelőgazdálkodás feltételei Tapasztalatcsere Szarvason ^ h%od€H% 'Hófehérke magát a termelésből. Hapci viszonválaszában visszautasította Kuka támadását azzal, hogy Kuka kartárs képzetlen, éppen ezért nem alkalmas arra, hogy a vállalatnál dolgozhassák. Szundi, aki egyébként éjjeliőr volt, felháborodva mondta el, hogy Szende csak játssza a naivat, de éjszakánként kocsiszámra lopja a kan- diszcukrot. Vidorral kiderült, hogy reakciós vicceket mesél míg Tudor elszakadt a munkásoktól s saját kandiszcukor-tor- nyába zárkózott. Morgóról több hozzászóló mondta el, hogy állandóan destruál. Neki semmi sem jó, csak rossz hangulatot kelt a dolgozók között, nem beszélve arról, hogy azt terjeszti, hogy Hófehér kartársnő és Szendi... na, de erről nem témáról, a kandiszcukor termelésről senki sem beszélt. Már éppen fel akarta erre hívni a figyelmet, amikor megfordult valami az agyában. Ha ez a vita nyilvánosságra kerül, akkor kiderül, hogy amit eddig jelentgetett a vállalat tökéletes kollektívájáról hazugság volt. Talán még valaki az ő múltjában is kutatni próbál. Nem, ez semmiképp nerp lenne jó. Hisz ezt eddig is észre kellett volna venni. Gyorsan ha-, tározott és szót kért, amit meg is adott magának. — Kartárskáim! — kezdte. — Nincs értelme annak, hogy ezt a derék, jó kollektívát lejárassuk egy semmiség miatt. Megválaszoljuk a cikket. A válasz így hangozzék: A szerkesztőség bírálatát elutasítjuk. Egyrészt, mert nem igaz, másrészt, mert nem tehetünk róla. Mi mindent megtettünk. Dolgozóink és a vezetés óriási erőfeszítései ellenére sem sikerült megfelelő eredményt elérni. De erről senki sem tehet. Itt Kuka közbeszólt: — Én, igaz hogy Kuka va-, gyök, de hát valaki felelőst csak kellene keresni... — Nincs felelős. Objektív nehézség van — jelentette ki Tudor, és bár Kukának fogai-' ma sem volt arról, hogy mi is1 az az izé, de beletörődött, mert, azért a Tudor mégiscsak egy iskolázott ember. — Igen — folytatta Hófehérkartársnő. — Az objektív nehézség az oka mindennek. Ezért kérjük a szerkesztősé-1 get, hogy helyesbítsen. , így még máig is élnek és élnek mindaddig, míg egyszer ki' nem mondják, hogy most már- nincs mese. , ősz Ferenc A minap leányom érdeklődésére utána néztem, hogy jelenleg mi van a Hófehérkével és a hét törpével, miután a közismert mese úgy fejeződik be, hogy még máig is élnék, ha meg nem haltak. Vizsgálataim eredményét az alábbiakban közlöm: Hófehérkéék felett sem múlt el nyomtalanul, az idő. Hófehérke időközben elvált a királyfitól, hogy rendbe hozza káderlapját. Hófehérke azaz Hófehér kartársnő karriert futott be. A Kandiszcukor bányászati tröszt igazgatója és közvetlen beosztottai, az örökké náthás Hapci, az oktatáshoz rosszul viszonyuló Kuka, a demagóg Morgó, az értelmiségi Tudor, az optimista Vidor, a lusta Szundi és Szendi kartárs, akiről az ember azt hinné, hogy kettőig sem tud számolni, pedig ,... de erről majd később. A vállalatnál mesebeli módon éltek az emberek. Szerették egymást és esténként Hófehér kartársnővel egyetemben vígan énekelték kedves dalukat, hogy azt mondja: hejhó... hejhó.,. vígan élni jó... Egy napon azonban cikk je- jelent meg a helyi sajtóban, mely elmarasztalta a Kandiszcukor bányászati trösztöt, hogy kevés és rossz minőségű kandiszcukrot szállítanak. A máskor idilli békességben szunnyadó vállalt másnapra olyan lett, mint az a hangyaboly, melybe sósavt öntenek. Különösen azért, mert a cikk azzal végződött, hogy meg kell Valahogy nem tetszenek ezek a megállapítások nekünk. Túlságosan leegyszerűsítik a kérdéseket, mintha ezeket egy kézmozdulattal vagy elnéző mosollyal el lehetne intézni. Pedig sokkal többről van iti szó! Ha egyszer tudnak a Hazafias Népfront Tsz-ben arról, hogy Tóth Hortolányi napszámosokkal dolgoztat maga helyett, miért tűrik el? Kizsákmányolás ez, semmi más. A rosszemlékű múlt kísért ebben a gyakorlatban. Mi pedig úgy vagyunk a kísértetekkel, hogy nem hiszünk létezésükben, mert minden kísértetjárásról kiderül, hogy amögött nagyon is emberi cselekvések érhetők tetten, a kísértetjárás csak a valóság .ködösítésére használatos módszer, amiben józan ember soha nem hihet. A kísértetjárást le kell leplezni. Nem is olyan nehéz feladat ez. Csak a leplet kell lerántani a „kísértetről”. És ... mi van a lepel mögött? G. Molnár Ferenc Juhász József, az osztályvezetője a következőket mondta: — Nem tudtunk arról, hogy Tóth Hortolányi János napszámosokkal dolgoztat. Természetesen elítéljük ezt a módszert. — Miért? — Azt hiszem, ezt magyarázni sem kell. Egyszerűen kizsákmányolásról van szó. Ennyi elég is. De még egy kérdés hátra volt. Mi történik az olyan tsz- taggal, aki nem végez munkát a közös gazdaságban? — Ki kell zárni a tsz-ből — kaptuk a feleletet. — Tavaly is alkalmazták ezt a szankciót a Hazafias Népfront Tsz-ben azokkal szemben, akik kivonták magukat a közös munkából. Ha jól emlékszem, öt-hat személy esetében. Ezt a fevilágosítást már Fü- löp Andortól kaptuk. Tehát: a gyakorlat szerint a felelősségre vonásnak nemcsak a lehetősége van meg, hanem éltek is ezzel néhány személynél a Hazafias Népfront Tsz-ben. Az is kétségtelen, a tsz-ben tudnak arról, hogy Tóth Hortolányi János maga nem dolgozik, hanem i napszámosokat fogad. Ki kit károsít meg?j Először Bállá János tsz-el- j nők egyik megjegyzésével kel! vitatkoznunk. Szerinte semmi kár nem éri a szövetkezetei akkor, amikor Tóth Hcrtolá- nyi János napszámosokkal végezteti el a vállalt területek megművelését. Elhisszük, hogy ; anyagilag a szövetkezet nem j jár rosszul. De milyen gondolatok támadhatnak azoknak a tsz-tagoknak a fejében, akik maguk fáradoznak, maguk verejtékeznek a tsz földjén? És azt látják, hogy Tóth Hortolányi csak azért megy ki a határba, hogy a napszámosokat ellenőrizze! Képzeljük el magunknak ezt a képsort: a tsz- tag munkáltató megjelenik a határban, ahol a szomszéd táblán a szövetkezeti tagok egy csoportja hajol a kapa fölé. ő megáll a szőlősorok között, és ellenőrzi, hogy a napszámosok becsülettel elvégez- ték-e munkájukat. Tessék, csak ennyi az egész! És a másik. Csakugyan az a földterület a legszebben megművelt, ahol Tóth Hortolányi napszámosai tartották kézben a kapa nyelét, cipelték a hátukon a permetezőgépet? A Hazafias Népfront Tsz tagjai képtelenek lennének ilyen jó minőségű munkát végezni? Fui-csa, elgondolkodtató eset, nem is tanulság nélkül való. Gazdasági ügy vagy csak erkölcsi kérdés? Szét lehet-e a kettőt választani egyáltalán? Ítéljék meg olvasóink! Ki a munkálfaló ? Gyöngyösön a Hazafias Népfront Tsz elnökével beszélgettünk. Az aratás felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a kézi kaszákat is elő kellett venniök, mert huszonegy hold kalászost nem tudtak géppel levágni. Brigádonként kapták meg a területet a tsz tagjai. — Tóth Hortolányi János három katasztrális holdat vállalt és vágatott le — közölte kérdésünkre Bállá János tsz- elnök. — Hogyan számolták el a munkát? — Munkaegységre. — Tóth Hortolányi kivel vágatta le a gabonát? — Vannak neki emberei. — Napszámosok? — Igen. Karácsondról és más községekből fogadja fel őket. Vasutasok ezek, akik nemrég még földművesek voltak. — Megéri ez Tóth Hortolá- nyinak? — Olcsó munkásai vannak. Régi emberek. Autóval hozza és viszi őket. — Az apa és a fia is tsz- tag? — A fia nem. ö maszek. Külön van a két család, de hát... Az isten tudja, hogy van ez. Az biztos, a legszebben megművelt terület az övé a tsz-ben. — Mit vállaltak még? — Szőlőjük van 5200 négyszögöl, családi művelésre. — Azt is napszámosokkal dolgoztatják? — Igen. Nincs ebből semmi kára a szövetkezetnek. A további beszélgetés során még kiderült, hogy Tóth Hortolányi János vállal művelésre még háztáji területet, kis- haszonbérletet, és mivel az apa és a fia is azonos nevű, nehéz eligazodni, mikor melyikük a munkavállaló, de tény, hogy a napszámosokkal együtt dolgoztatnak. Az idős Tóth autója a szállítóeszköz. Elítéljük Ezek után a járási tanács mezőgazdasági osztályára is elmentünk, mert államigazga- tásilag a gyöngyösi tsz-ek ide tartoznak. Itt a kérdést így fogalmaztuk meg: Hogyan vélekednek Tóth Hortolányi János munkáltatói tevékenységéről? Kísértetjárás Gyöngyösön Lapunk januá rl9-i számában írtunk arról, hogy az 1965-ös tervek milyen kötelezettségeket rónak a Mátravi- déki Fémművekre. Rózsa László igazgató akkor elmondotta, hogy a tavalyihoz képest az idén 55 fővel kisebb munkáslétszámmal 25 millió forinttal többet kell termelnie a gyárnak. A fogyasztók érdeke és az önköltségi terv azt diktálja, hogy öt százalékkal csökkentsék a felejtet. Népgazdasági érdek, hogy növeljék az exportot, de csökkentsék az importot. Mindezt csak akkor teljesítheti a gyár, ha következetesen végrehajtják a műszaki fejlesztés célkitűzéseit. Most azt vizsgáltuk, hogyan állták a szavukat a sirokiak, az első fél évben betartották-e az 1965-ös tervekre vonatkozó párt- és kormányhatározatot? Határozott igennel válaszolhat a gyár- igazgatója, a munkások és a műszakiak. Adott szavukat állták, ezt igazolják a féléves mérleg adatai. Különösen kiemelkedő eredmény, hogy 103 százalékra teljesítették az exporttervet. Több mint 37 millió forint értékű alumínium tubust, motorkerékpár- és kerékpárláncot gyártottak külföldi megrendelésre. A tervekben szereplő 33 millió tubust egymillió darabbal meg kellett toldani, hogy a külföldi megrendelők igényét és a forinttervet teljesíthessék. A motorkerékpár- és kerékpárlánc export 106,1, illetve 111,4 százalék. És a hazai megrendelőknek is eleget tettek, féléves termelési tervét teljesítette a gyár. A korábbi években évi kétmillió devizaforintot igényeltek Sírokban. Csökkenthető-e a külföldről beszerzett anyagok mennyisége? Igen. A magyar lakk is használható, csak nagyon kell vigyázni, hogy a technológiai utasításokat pontosan betartsák. Szocialista szerződést kötöttek a Lakkfestékipari Vállalattal, azóta eredményes a pesti kísérlet és a siroki gyakorlat. A gyár hírneve és a dolgozók nyereségrészesedése bánja, ha sok a selejt. Az elmúlt évihez képest 0,8 százalékkal csökkent, de az első félévi se- lejtveszteség még mindig 3,7 millió forint. A munka minőségére, a gépekre és a technológiai utasításokra jobban kell ügyelni, főleg a tubusüzemben. A Mátravidéki Fémművekben 1,6 százalékkal javították a terve jett önköltséget. Minden eredményt meg kell becsülni, jogos a siker öröme, de ez a második fél évben kevés lesz, mert a tervek további 2,8 százalékos önköltségfeszítésre kötelezik a gyár kollektíváját. A második fél évben hogyan takaríthatnak meg Sírokban újabb milliókat? Erre a kérdésre a műszakiak és a munkások meggyőződéssel válaszolhatják, hogy a műszaki fejlesztésből. Az első fél évben egymillió 688 ezer forint megtakarítást terveztek korszerűsítésből, gépesítésből, és a termelés jobb megszervezéséből és kétmillió 326 ezer forintot értek el. Eddig kézzel hordták le az emeletről az üres dobozokat, a gépsoroknál tárolták a készárut. Mennyi időbe, vesződ- ségbe és főleg mennyi pénzbe került ez az évszázados elmaradottságé szállítás! Különösen, ha hozzászámítjuk, hogy mennyi tubus nyomódott össze és milyen sok doboz rongálódott, amikor a lépcsőkön és a hosz- szú folyosókon húzgálták. Az elmúlt hét óta szállítószalag hozza az üres dobozokat, jelzőlámpa mutatja, hogy melyik gépsorra kérik és az új berendezés folyamatosan elszállítja a készárut. Szorgos munkájával a kísérleti üzem és a tmk nagyban hozzájárult, hogy a tervezettnél jóval hamarább „munkába díít” a szállítószalag. Sírokban nagyon iparkodnak, hogy augusztus közepére elkészüljön az öt lágyítókemence. Ezzel tízre szaporodik a tubusgyártó gépsorok száma. Korszerűtlen egyedi gépek helyett egyre inkább modern gépsorokon termelnek Sírokban. A műszaki fejlesztésnek csupán a legfontosabb állomásait említettük, pedig a sikerek titkának egyik felét ebben találhatjuk. És a másik fele? Az emberek már szerelés közben megismerik a gépeket. Ma már százszámra találhatunk olyan férfiakat és nőket a gyárban, akik földművesből jó szakmunkásokká váltak, akik egyre nagyobb feladatok megvalósítására képesek. F. L. SÍROKBAN sikerült AZ ELMÚLT napokban a Földművelésügyi Minisztérium szervezésében, az ország minden megyéjéből, mintegy 1500— 2000 mezőgazdasági szakember nézte meg az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet gazdaságában Szarvason a korszerű legelőgazdálkodást. Heves s megye termelőszövetkezeteiből, ra szakigazgatástól, továbbá a ?járási párt- és KlSZ-szerveze- l tektől több mint 10, nagyobb- ? részt állattenyésztési szakem- \ber lehetett tanúja azoknak a \ vitathatatlan eredményeknek, famit a korszerű legelőgazdálko- ?dás területén tapasztalhattak. > A látottak minden részvevőt e meggyőzhettek arról, hogy az 1 elmaradt legelőgazdálkodás ? megjavítására, a termések fo- Skozására megvan a lehetőség. S Természetesen a különböző ter- ? meszeli viszonyok más és más 5 módszer alkalmazását teszik £ szükségessé, miután a legelők \ nagy része egymástól elkülönülő természeti adottságok között Salakúit ki. Az ÖRKI mezőgaz- Sdasági üzemeiben a csabacsüdi ?és kákái legelők hasznosítását, s kezelését figyelhettük meg szi- á kesedésre hajlamos réti agyag, \ helyenként szikes talajokon. ? AZ INTÉZET gazdaságának Scsabacsüdi 230 kh-as öntözött > legelőjén (ősgyep) április óta ? 200 növendékmarha, 260 fejős- ? tehén talál bőséges zöldtákar- c mányt. Ezenkívül a lekaszált 1 zöldtermésből mintegy 11 vargon szénát készítettek eddig. 5 Ilyen zöldtömeget csakis öntö- Jzött viszonyok kövzött és 45 kg vegyes műtrágya- 5 hatóanyag biztosításával tud- Cták elérni. A megtermett zöld- S tömeg hasznosítása olyan prob- rléma, amit kizárólag a legelte- Stés korszerű technológiájának ^alkalmazása tett lehetővé. Így férték el, hogy a hagyományos 5 legeltetés 30--40 százalékos tip- erási veszteségét 10 százalékra | csökkentették. Szemléltetően Sláthattuk a legeltetés adagolt Jformáját, amelynek célja a legeltetett terület és idő csökkentése, a szabad, táblás és szakaszos legeltetés hibáinak elkerülése. A legelő állatnak igy minden napra csak akkora területet mérnek ki, 'mely az egynapi takarmányszükségletét biztosítja és ezen belül az adagokat könnyen mozgatható, hordozható villanypásztorral határolják el. A gazdaság kákái üzemegységében a legelő különböző hatóanyagú és mennyiségű műtrágyázásának eredményéről a bemutatott kisparcellás kísérletek magukért beszéltek. Láttuk, hogy a foszfor intenzívebb adagolására a gyep növényzetében a pillangósok aránya jelentősen növekedett, míg a nitrogén adagok növelésével inkább a füvek kerültek előtérbe, SUMMÁZVA a látottakat, a részvevők megállapíthatták, hogy az eredményes legelőgazdálkodás egyik legfontosabb feltétele a termést művelő módszerek együttes alkalmazása, valamint a legkorszerűbb legeltetési módok megvalósítása. Ez viszont csakis a rendelkezésre álló anyagi eszközök szakszerű és koncentrált fel- használásával biztosítható. Az elmúlt években a hazai legelő- gazdálkodásnak válamennyi feladatát állami támogatási rendszer segíti, melynek keretében évről évre növekszik megyénkben is a mintalegelővel rendelkező tsz-ek száma és legelőterülete. A tapasztaltak üzemen belüli hasznosítása, megvalósítása feltétlenül fontos az intenzív takarmánytermelés és ezen keresztül az állattartás termelésének fejlesztése szempontjából. Kéri István, megyei főmezőgazdász keresni a bajok okát. Aznap estére Hófehér kartársnő értekezletet hívott Ösz- sze. Nosza lett itt nagy kavarodás. A törpék egymás után szólaltak fel. Kuka elmondta, hogy a bajok oka az, hogy olyan embereket is megtűrnek, mint a Hapci, aki egy utolsó táppénzcsaló és az örökös nátha csak arra jó, hogy kivonja is jo beszelni. Hófehér kartársnő megdöbbenve hallgatta szeretett törpéit, akikről ez ideig azt hitte, hogy a legideálisabb kollegiális jó viszonyban élnek egymás mellett. És ime, elég egy kis újságcikk, elég az, hogy valaki felvesse a felelősséget, és máris megindul a lavina. Különösen furcsának tűnt előtte, hogy a
