Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nyári zápor AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XVL évfolyam, 190. szám ÁRA: 50 FILLÉR. 1965. augusztus IX, péntek MAI ÍejqjjX£tilnk Néha érdekes dolgokat hall az ember ... Egy fő­könyvelő mesélte a minap: — Kérem, akkor még szó sem volt az országos akció­ról, akkor nálunk — szocia­lista brigádjaink kezdemé­nyezésére — gyűjteni kezd­tünk az árvízkárosultak ré­szére. Ha jól emlékszem, összejött akkor valami tíz­ezer forint. Aztán — a fel­hívás után — pedig még 3-0 ezer forintot jegyeztek a dolgozóink. Szóval, megtet­ték a magukét! De nem úgy a szakszervezet! — csattant fél hirtelen, s belőle máris sejteni lehetett, mivégtöl hozta szóba a kis történe­tet. — Mert kérem, — foly­tatta kicsit csendesebben — tudja mi volt a szakszer­vezet válasza? Először csak ennyi: nem tudunk adni bélyeget a forintokért. Nincs. Budapestről meg azt üzenték: van bélyeg, de előbb a pénzt szeretnék lát­ni. Hát ez kicsit rosszul esett nekünk, nem tagadom! Mert ha mi itt bízunk ab­ban, hogy azt a pénzt a rá­szorulók kapják, az utolsó fillérig megkapják, akkor a budapestiek is higgyenek dolgozóinknak: a bélyegért fizetni is fognak valameny- nyien, mint azt megígérték! Ám hiába érveltünk igy, ak­kor sem hittek nekünk, ak­kor sem küldték a bélyeget. Csak azután, hogy a cég kölcsönpénzével felutazott egy emberünk, s megvásá­rolta az igényelt bélyeg­mennyiséget. Persze, miért is lett volna még ezzel min­den rendben?! A bélyegeket egyféle címletben kaptuk... Í9V fél bélyeget is kell ad­nunk, szétvágott bélyegda­rabot, mert nem tehetünk másként. Lehet, hogy nevet­séges dolog tőlem ilyen kis ügyeket előadni, de higgye él, én szégyellem magam az előtt a dolgozó előtt, aki ennyi huza-vona után, végül is csonka bélyeget kap a jó szívvel adott pénzéért, meg­fosztván magát a segítség­nek még az emlékétől is...! Kérem, furcsa dolgok ezek, érthetetlenek... Az árvizet meg tudtuk fékezni, képesek voltunk visszaszorítani, a magunk módján segíteni tudtuk a kárt szenvedette­ket, de ilyen kis dolgot, mint például ez a bélyeg­osztás — nem tudtunk pa­nasz nélkül, megjegyzés nél­kül elintézni Néha érdekes véleménye­ket hall az ember. És sok­ban mennyi az igazság ...?! (—ni.) Kállai Gyula, a kormány elnöke látogatást tett budapesti építkezéseken Szeptemberben már dolgozik a Szovjetunióból vásárolt házgyár — Tovább gépesítik az építőipari munkát Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnöke csütör­tökön megtekintette Buda­pest néhány fontosabb épít­kezését. Részt vett a látogatáson Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső építésügyi miniszter és Sarlós István, a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. Az építésügyi miniszté­rium Bartók Béla úti új, im­pozáns munkásszállójában a kormány elnöke és a társaságában lévő párt és állami vezetők eme- letröl-einelctre haladva megtekintették a szobá­kat, a korszerű zuhanyozókat s szót váltottak a munkásokkal; Kállai Gyula elbeszélgetett Bagoly Lajossal, a Mező­túrról Pestre származott ifjú­munkással, aki ezen az épít­kezésen érdemelte ki a szak­munkás bizonyítványt. A munkásszállótól a har­madik ötéves tervben fel­épülő kelenföldi lakótelepre gördültek a gépkocsik. Itt 1970 végére csaknem nyolc­ezer család talál otthonra. Kállai Gyula nagy érdeklő­déssel tanulmányozta a ha­marjában előkerített fény­képeket, amelyek az új vá­rosrész makettjáról készül­tek. Kelenföldről a most elké­szült lágymányosi új város­rész érintésével az Üllői úti lakótelepre vezetett a látoga­tók útja. Trautmann Rezső ismertette a befejezéshez kö­zeledő új városrész „szemé­lyi adatait”. Elmondotta: az egykori „Valéria” he­lyén ma már több mint 35 000 ember korszerű, napfényes otthona emel­kedik, s hozzátette: a négy-nyolc- emeletes házakban máris töb­ben laknak, mint Sopronban. Az ABC-áruházban elbe­szélgetek a vásárlókkal, tré­fálkoztak a gyerekekkel és arról faggatták a háziasszo­nyokat, hogy elégedettek-e az ellátással. A Harmat utcai lakótelep volt a körséta következő ál­lomása. Megnézték, hogy elég kényelmesek, jók-e a az új lakások, amelyekből tavaly több mint 350-et, az idén első félévben pedig 210- et adtak át rendeltetésének. A lakótelep új, negyven személyes bölcsődéjéig tar­tott a Harmat utcai lakóte­lepen tett séta. Közben a lá­togatáson részt vevők között is sokoldalú véleménycsere bontakozott ki az építkezé­sek helyzetéről, gondjairól, s azokról a huzavonákról, amelyek ma még nem egy­szer gátolják a munkát. A Harmat utcából a Ka- csóh Pongrác úti lakótelepre vezetett a látogatók útja. Itt összesen kétezer új otthon készül el, s az idén csaknem 500 lakás kerül tető alá. A látogatók érdeklődéssel figyelték az előregyártott salak- beton-elem ékből készülő házak építését. A házigazdák meghívására benyitottak olyan otthonok­ba is, amelyekbe már beköl­töztek tulajdonosaik. Az óbudai házgyárban, a kiadós körséta utolsó állo­másán Bondor József építés­ügyi miniszterhelyettes és az üzem, valamint a rokon­vállalatok képviselői fogad­ták a vendégeket. Kordik László, az Építésügyi Minisz­térium beruházó vállalatá­nak igazgatója tájékoztató­jában elmondotta, hogy a Szovjetuniótól vásárolt ház­gyár építésére 180 millió fo­rintot költöttek, illetve köl­tenek. A befektetés azonban sokszorosan megtérül. Az amerikai ejtőernyősök Due-Co felé vauinak Westmoreland majdnem rajavesztett Az amerikai sajtó és tv „baklövése" SAIGON (MTI): William Westmoreland, az Egyesült Államok dél-viet­nami haderejének főparancs­noka a legnagyobb titokban meglátogatta az ostrom alatt álló Dúc Co-t és helikopterét a partizánok majdnem lelőtték. Westmoreland és kísérete ugyanis éppen akkor indult vissza a főhadiszállásra, amikor a partizánok megint aknatüzet zúdítottak a Dúc Co-i kifutópályára. Hírügynökségi jelentések szerint az amerikai ejtőer­nyősök, akiket Bien Hoa-ról szállítottak a közép-vietnami fennsíkra. Dúc-Cor felé nulnak. Az ezzel kapcsolatos hír nem hivatalos, de kive­hető abból az amerikai közle­ményből, hogy a 173. légideszant-dandár járőre Pleiku és Due Co között tűzharcot vívott egy partizán-alakulattal. Dúc Co megtartása vagy el­este, mint ismeretes, az egész középvietnami fennsík fölötti ellenőrzést jelentheti. Az. amerikai katonai ható­ságok Saigonban bejelentet­ték, hogy a külföldi sajtó ré­széről a Dúc Co-i hadműve­letek tudósítása alkalmával súlyos mulasztás történt, amennyiben egy amerikai hírügynökség és egy televí­ziós állomás munkatársa előbb adott hírt amerikai csapatoknak Pleikuba történt irányításáról, mint ahogy ezt a főhadiszállás szóvivője hi­vatalosan bejelentette volna. Az amerikai katonai hatósá­gok ennélfogva azzal fenye­gették meg a tudósítókat, hogy megvonják tőlük, vala­mint sajtószervüktől az akkreditálást, ha a kato­nai biztonsági előírásokat megsértik. A Reuter-iroda jelentése szerint a dél-vietnami kor­mány azonnali hatállyal ha­zarendelte a külföldön ta­nuló, pontosan 33 éves ösz­töndíjas diákokat, hogy be­sorozzák őket a! hadseregbe. Dr. Varga Imre, az üzem műszaki vezetője arról szá­molt be, hogy a kombinát termékeiből 180 lakásos, hat szekciós, tízemeletes épülete­ket emelnek az új kelenföldi • lakótelepen. A lakásoknak; csaknem fele háromszobás. ■ A házigazdák ezután üzem- látogatásra invitálták a ven­dégeket. Trautmarm Rezső —üzem- látogatás közben — elmon­dotta, hogy a harmadik ötéves terv időszakában újabb ház­gyárakat vásárolunk a Szovjetuniótól. Ezeket Budapesten és vidéki városokban állítják feL A korszerű módszerek alkal­mazásával mindinkább sze­relő jellegűvé válik az épí­tőipar. E A látogatás végén Kállai Gyula a következőket . mon­dotta benyomásairól az MTI munkatársának. A lakáskérdés világszerte nálunk is komoly probléma. A gyors iparosodás egyik eredménye, hogy megnőtt a városok lakossága. Az élet- színvonal emelkedésének eredményeként megnőttek az igények és ezek abban is je­lentkeznek, hogy mindenki önálló^ jól felszerelt, kultu­rált lakást kíván. Államunk egyik legnagyobb gondja, s tevékenységének fontos ága a lakástermelés további fokozása mind Budapes­ten, mind a vidéki váro­sokban. A fővárosban olyan nagy­méretű lakásépítkezés folyik, amelyre még nem volt példa. A második ötéves tervben, az 1961—65-ös években a fővá­rosban 50 000 lakás épült, il­letve épül fel. Arra törekszünk, hogy a lakásépítésben a leginkább korszerű, leggyorsabb és leg­olcsóbb eljárásokat alkalmaz­zuk. Ezt mutatja a Szovjetunió­ból vásárolt, Óbudán felépí­tett — és szeptemberben már termelő házgyár. Ez évente 1800 lakást ad. A III. ötéves tervben még további házgyá­rakat állítunk fel. Általában tovább kell gé­pesíteni az építőipari munká­kat. Ezt nemcsak a korszerű építési mód követelményei, hanem az a nagyon is húsba­vágó szükségszerűség indo­kolja, hogy az építőipar ál­landó létszámhiánnyal küzd, és különösen súlyosan érző­dik az építőipari szerelő- : szakmunkások hiánya. Mai látogatásunk tapasz­talatai arra utalnak — mon- ; dotta befejezésül hogy, — ha vannak is még építőiparunk- ; nak megoldásra váró kér- ; dései és gyengeségei — biztos alapokkal és jó lehetőségekkel rendelkezünk a lakásépítési) ^ - tervek »megvalósítására.-^ Sajnos, ez a nyári zápor elég gyakori, külcuu.. jn augusztusban. s akiket még az eső sem zavar. Ketten-egy' empő a&attí-tmna&ymamc és az unoka. (Kiss Béla felvéti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents