Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
Zöld levelű nyersanyag A tiszteletbeli tag Az egri fagyártmánytelepen körfűrésszel szeletelik a gyártmányok alapanyagát kát, széldeszkákat, pallókat, ezenfelül bútorlécet, zárlécet, TÜKER- alágyújtcst, parkettíizt, húskloffolót, le- mezspakoló fakalapácsot és még legalább tízféle gyártmányt készítenek. Ipari alapanyag, félkész és kész gyártmányok hagyják el nap nap után a Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaság erdészeteit, fagyártmány- telepeit. Népgazdaságunk egyik legfontosabb szállítója az erdőgazdaság, üzemek, gyárak építik terveiket a gazdaság termelésére. Az idén, ha nagy nehézségek árán is, de időben jut el az erdőkből az utánpótlás. P. E. A NYILATKOZAT 1961-ben kelt. Aláírója Bíró Mihály és Ferenc testvére. A nyilatkozatot Ontarióban, Kanadában diktálta a két testvér a helybeli közjegyzőnek — imigyen: „Ezen nyilatkozat közös megegyezés alapján íródott meg. Mink alulírottak, kik jelenleg az amerikai kontinensen, Kanadában élünk, megegyeztünk abban, hogy szülőhazánkban, Magyarországon, a Heves megyei Detk község határában levő -föld- tulajdonunkat levegyék a közös gazdálkodásba, (szövetkezetbe) ...” Ferenc még járja a megyét, az országot, találkozik régen látott ismerősökkel, rokonokkal, Mihály azóta már Kanadában van, — néhány napja utazott vissza. — Hatvankilenc és fél éves vagyok! — jelentette ki Bíró Mihály precíz pontossággal és egyben kijavítva azt az eléggé el nem ítélhető megjegyzést, miszerint ő már hetvenéves lenne. Mert még nyilvánvaló, hogy nem annyi. Nyugdíjas, aki negyven évvel ezelőtt vándorolt ki Detkről, ahol Beö- könyi Viktor földbirtokos jószíve szerint kocsisnak felvétetett volna. A férfivá érett és a nyomorult országban sok mindent megkísérlő Bíró Mihály hátat fordított a kocsis- ságnak, a detki szőlőknek, az idekéklő Mátrának és ment, meg sem állt Kanadáig ... Aztán most, negyven esztendő után, hogy nyugdíjas lett, nagyon felsajdult a szíve az ismerős, de már ismeretlen faluért, s hogy egy élet munkája után kis pénzre is szert tett, — hazajött. £ evei la István fatermelő erdész ß—800 helyett az idén hatezer köbméter fa kitermeléséről gondoskodik. féle találmány, egyszerű és olcsó, de sok ember munkáját végzi el. Az exportra kerülő gyértyánfa kérgezését egyedül p gép tudja gazdaságosan elvégezni. Kérgezni kell a bánya- dorongot is, amire ugyancsak gl kai inas ez a gép. Az év során nagy mennyiségben olyan fát is termel az erdőgazdaság, ami ipari fának alkalmatlan és ezért lényeges árdifferenciával csak tűzifaként értékesíthető. Egerben és Szilvásváradon épült fagyárt- inánytelepen mintegy hetven százalékos hasznosítással dolgozzák fel az ilyen fát, amit kész, vagy félkész gyártmányként hozhatnak forgalomba. Évente másfél millió forint tiszta jövedelmet hoz a két üzem. Tizennégyezer köbméter farönköt szeletelnek körfűrésszel és abból szőlőkarókat, a bányászatnak talpfáTaflózás szabálysértési ügyekben Oka is, de joga is volt ehhez a hazajövetelhez. Utóvég- re, legalábbis pártolótag, vagy tiszteletbeli szövetkezeti tag, akinek a földje után járó jövedelmet az ..Ontario tartományi hatóságilag nyilvántartott ügyvéd és közjegyző előtt” tett nyilatkozata alapján, helyben élő testvérnénjé- nek fizeti a szövetkezet. délután négy órakor toppant be Német Lászlóhoz, rokonához, a szövetkezet kerékgyártójához. A tanácsháza tetején a hangosbeszélő ebben az időben hívta, invitálta már a község lakóit, választópolgárait, hogy az este hét órakor kezdődő tanácsülésen vegyenek részt, mind nagyobb számban ... — Megjött a Mihály. A Bíró Mihály. Kanadából. Azt kérdezi, hogy eljöhet-e a tanácsülésre? — toppant be nem sok idővel később a tanácsházára Németh László ... A tanácselnök, a szövetkezeti elnök, akik éppen a napirendet készítették elő, ösz- szenéztek, aztán szinte egyszerre mondták: — Természetesen. Mondja csak meg Bíró Mihálynak, hogy szívesen látjuk, hiszen utóvégre szinte szövetkezeti tag... És a tanácsülésen felállt a fiatalos mozgású, határozott beszédű Bíró Mihály, akire az öregek még nagyon jól visz- szavélekedtek és tisztelettel szót kért, de kapott is... — Mielőtt hazajöttem volna az én szülőfalumba, két napot Budapesten töltöttem... Itt még csak néhány órája va- gyok.Mégis azt kell mondanom, hogy itt nincs nyomor. Mert Kanadában, de különöse* azok, akik 1956-ban jöttek ki, olyanokat híreszteltek a hazabéli állapotokról, hogy ruha nélkül és éhezve széde- legnek itthon az emberek. Éreztem, hogy hazudnak. Most tudom is. Jó munkát mindenhez! ... és, hogy jó-e a munka, azt maga is nézte, sokat nézte Bíró Mihály a később érkezett Ferenc öccsével együtt. Járták a határt, vitáztak, beszélgettek és szívták az otthoni levegőt, felfrissülve, megfiatalodva szinte. Még néha veszekedtek is. Néhány olyannal, akik váltig próbálták bizonygatni, hogy csak más, csak jobb a világ ott Kanadában, mert ők tudják, mert ők is jártak ott, még ha húsz esztendővel ezelőtt is ... — Én nem értem — csóválta a fejét Bíró Mihály —, hogy milyen feledékenyek az emberek. Hát itthon, azelőtt, de ott is, mennyi ideig jártunk együtt ínségkonyhára, munkát ku- nyerálva ... Most meg már semmi sem jut eszükbe belőle ... Furcsa az ember, hiába... AZ IDŐ AZONBAN gyorsan pereg, különösen, ha a régi emlékek hátán percenkint érkeznek az új, meg új és megkapó benyomások. Ferenc még itthon van. Mihály már elutazott. És most bizonnyal Kanadában tart az ott élő magyarok között meg-megújuló élménybeszámolót szülőfalujáról^ régen nem látott hazájáról és természetesen, — szövetkezetéről is. Ha már egyszer tiszteletbeli szövetkezeti tag! Gyurkó Géza Arat az állami gazdaság Tizenhárom kombájn dolgozik — Folyik a szántás és a tarlóretés — Az időjárás gyakran közbeszól < Bőrgatyában és bokáig érő szakállban jártam szigetemet és nagyon unatkoztam. Higgyék el, hallatlanul unalmas egy ilyen sziget, ahol se televízió, se focimeccs, de még rádió, sőt újság sincs. Nem mondom, a sziget fekvése szép, az éghajlat kellemes és ragadozó állatok sem veszélyeztetik az ember életét, amiért nem győzök eléggé hálás lenni a mindenhatónak. Határozottan úntam az egyedüllétet és a teljes tájékozatlanságot. Fogalmam sem volt például arról, hogy a szomszéd Kovácsot megcsalta-e a felesége, hogy Povázsainak sikerült-e kifúrnia Peme- teit, hogy Dominikában változott-e a helyzet, vagy mitfizet az ötös lottótalálat. Csak jártam, mentem, mende- géltem körbe-körbe a szigeten, néztem a vetést, amelyet, mint tudják, nagy szerencsével műveltem és takarítottam be, kecskenyájammal foglalkoztam, néha... néha, ahogy telnek az évek, egyre ritkábban számoltam meg őket, időnkint belefirkáltam valamit a naplómba... De semmi egyéb! És így tartott ez már huszonnyolc éve, négy hónapja, három napja és öt óra harminc perce... Mert a pontosság, precízség ennyi idő után sem hagyott el. Ilyen lehangolt és magános hangulatban álldogáltam a tengerparton, azon tűnődve, vajon feltalálták-e már a moriokinit, s egyáltalában, hogyan nézhet ki egy nő, amikor váratlanul egy vadember bukkant fel előttem. , Óriási, lelkesedtem, már nem is vagyok egyedül. Beszélgetni fogok ezzel a vademberrel, hogy elüssem a még hátralévő rövid időt a szigetről való szabadulásig. Ö nézett engem,'én udvariasan bemutatkoztam: — Robinson Crusoe vagyok... — mondtam, de nem válaszolt. Nem is válaszolhatott, hiszen vadember volt, nem volt neve, hogyan is viszonozhatta volna bemutatkozásomat. — Megvan! — csaptam a homlokomra — miután ma péntek van, legyen, uram, a neve: Péntek! És kezdjünk el {* beszélgetni... A vadember naptárt* húzott elő, belenézett, j aztán megrázta a fe-4 jót: ♦ — A fene egye meg,* tévedtem — mondta * mérgesen — Ma még4 csak csütörtök van. Ést ezt a nevet nem szere- ♦ tem. Na, szia, Robin- ♦ son, majd holnap jö- * vök — és elrohant. * Ezért kellett nekem♦ még egy nappal to-j vább, összesen tehát 4 huszonnyolc év, négy * hónap, négy nap és öt* óra harminc percig ♦ egyedül lennem epi/J eladdig lakatlan szige-* ten. J (egri) ♦ A nagy Fuszulyka II. Egy évvel ezelőtt a Mező- gazdasági Kísérleti Intézet füzesabonyi gazdaságában már előrébb voltak az aratással. Most a szeszélyes időjárás akadályozza a munkát és csak nehezen haladnak a kombájnok. Jelenleg tizenhárom kombájn dolgozik és eddigi munkájuk eredménye, hogy befejezték az őszi árpa aratását, mégpedig csaknem húszmázsás átlaggal. Ez az eredmény messze túlhaladja a múlt évit és a jelek arra mutatnak, nem szégyenkeznek majd a búzáikkal sem. Bíró Endre, a gazdaság vezetője arról tájékoztat, hogy az idei aratást a továbbiakban is csak kombájnok végzik és nem vesznek igénybe kézi aratókat. Nyolcszáz hold tavaszi árpájuk mintegy harmadát vágták már le és a 2100 hold búzából 700 holdnyit arattak le a kombájnok. — Vannak-e kimagasló eredmények, kik a legjobb kombájnosok az idén? A kérdés felvetése időszerű, bár az idén a legjobb kom- bájnos teljesítménye is alul marad a múlt évi közepesen dolgozó kombájnosénak. Mi ennek az oka? A magyarázat rövid: az időjárás. Az idén nincs ékszíjprobléma és legfeljebb csak egy-két óráig állt egy-egy kombájn, komolyabb üzemzavar nem volt. Az alkatrészellátás is jobb a múlt évinél* bár fennakadás esetenként még előfordul. Az időjárás viszont szinte mindennap beleszól a munkába és a kombájnok csak üggyel-baj- jal dolgozhatnak. A kombájnosok közül a legjobb teljesítményt érték el: Pásztor Lászlói aki 25* Markó József, aki szintén 25 és Takács János, aki 29 vagon gabonát takarított be. <— Milyen gondokat okoz a tárolás? A gazdaság igazgatójának véleménye szerint az idén a tárolás is nagyobb gondot okoz, mint egy évvel korábban. A gabonák a sok csapadék miatt nedvesek, így annak egy részét szárítani kell. A gazdaság ötven vagon gabonát átadott a felvásárló vállalatnak, a többit, mintegy 500 vagonnal* saját maga tárolja. Gabonájuk nagyobb részben minőségi vetőmagként kerül majd a termelőszövetkezetekbe, így nagy gondot kell fordítani a gondos tárolásra. A tárolóhely csak szűkösen elegendő és problémát okoz — különösen ha az időjárás to► vábbra is csapadékos marad — az ötszáz vagon gabona tárolása. — Hogyan halad a szalmalehúzás, a talajmim ka? Erre a kérdésre a következő felvilágosítást kaptuk: a szalmalehúzás és kazalozás lényegében az aratással egy időben halad, ugyanígy a talajmunka is. Eddig 1300 holdról takarították le a szalmát és mintegy ezer holdon végeztek talajmunkát. Megkezdték a tarlóvetést is és eddig 25 holdon került földbe a mag. A nyáron összesei félezer hold tarlóvetést végeznek. A munkákat az időjáráson kívül a traktoroshiány is gátolja és a legjobb szervezés mellett sem üzemelhet két műszakban minden traktor. Jelenleg nyolc gép szánt kettős műszakban, de ha ember lm» a gépekhez, úgy 13—15 erőgép! dolgozhatna így. '■ A gazdaságban kOJönbeit rendjén* kapkodás nélkül halad a munka. Minden remény megvan arra* hogy még kedvezőtlenebb időjárás esetén is,: nagyobb szemveszteség nélkül tudják majd betakarítani a különben szépnek ígérkező termést. Sz. Miért maradt egy nappal tovább egyedül Robinson Crusoe? Sok dolga akad a szabálysértési előadónak. Naponta fordulnak elő olyan esetek, amelyek ugyan nem merítik ki a bűntény fogalmát, de kisebb büntetésük feltétlenül indokolt. Szentgyörgyi Tibor, a Füzesabonyi Járási Tanács szabálysértési előadója naponta tárgyalja az ügyeket. F. I. füzesabonyi MÁV-dolgozó például otthonában rádiójavító műhelyt rendezett be, s engedély nélkül vállalt javításokat. A javítás során használt alkatrészeket épített be a készülékekbe, s ezeket újként számolta fel. A szabálysértési előadó 500 forint pénzbírságra büntette. ★ K. J. káli MÁV-alkalmazott több esetben engedély nélkül fuvarozott szenet, ezzel megkárosította a fuvarosokat, vá- lamint kivonta magát a törvényes adóztatás alól. Engedély nélküli iparűzésért 550 forintra büntették. ★ N. F. mezőtárkányi kubikus munkahelyéről 12 kiló festéket lopott és eladta. Társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopásért 300 forintra bírságolták meg. ★ Cs. L. besenyőtelki darukezelő munkahelyéről 233 kilogramm súlyú gömbvasakat lopott, ebből akart házánál kerítést építeni, — 500 forintra büntették. ★ A legkirívóbb eseteket M. J-né füzesabonyi takarítónő követte el. Ebben az évben idáig ötször volt a szabálysértési előadó elé idézve. Minden esetben önkiszolgáló boltokban elkövetett lopásért. Az asszony az egri Kosuth téri és a Mekcsey utcai boltokat látogatta és minden alkalommal fizetés nélkül akart távozni, büntetése 1000 forint ; öt ember munkáját végzi el a kérgező géppel Kiss Pál. Népgazdaságunk legtöbb ágában, így az erdőben is, sok akadályt, munkakiesést okoz az esős időjárás. A munkahelyek távol esnek a forgalomtól, homokos* laza talajú erdei utakon kell a fát az erdőből a gyors teherautók és vasúti kocsik rakodásához kiközelítem. A termelésben nincs lemaradás, alig több mint ezer köbméter a hátralévő tartozásuk, az értékesítés viszont 12 ezer köbméterrel adós. Az ipar várja ezt, határidőre kell a papír- gyártáshoz, építkezésekhez, a bányatermeléshez az alapanyag és a szerfa. Gépek és emberek nagy erőfeszítése árán csökken az erdészetek adóssága* útnak indulnak az újabb és újabb papír-, bánya-, mezőgazdasági szer- és fagyártmány-fa szállítmányok. A fakitermelés és kiközelítés csak egy része az erdőgazdaság sokrétű tevékenységének. A kitermelt fa nagy részét csak szabvány szerint meghatározott formában veszi át az üzem, a gyár. Így a papírfának szállítás előtt le kell bántani a kérgét. Sok évtizeden keresztül a balta volt az egyetlen eszköz, ami ehhez a munkához rendelkezésére állt a munkásoknak. A kéreghántolás ma már a gép feladata. Az egri kérglező gép, az A daruké—Kovács—Pápista-
