Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

Sajátos módszerekkel Esztendőről esztendőre nő a felnőtt „iskolások” száma, s ez örvendetes. Ma már min­den különösebb meggyőzés nélkül is érzik az emberek a tanulás szükségességét a gyár­ban és a termelőszövetkezet­iekben egyaránt. A tanulást — mint munkájuk segítőjét, életük előrelendítőjét — tart­ják számon. Joggal. A gyárak­ban és a termelőszövetkeze­tekben is állandóan fejlődik a gyártási, termelési technoló­gia, újabb és újabb gépek könnyítik, gyorsítják a mun­kát A gépek kezeléséhez pe­dig értő emberekre van szük­ség. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a gyárak és a termelőszövetkezetek ve­zetői többségükben támogat­ták munkásaik tanulási szán­dékát, nemcsak kedvező mun­kaszervezéssel, hanem anya­giakkal is. Sok olyan gyárunk és termelőszövetkezetünk van már, ahol a kulturális alap egy részét a dolgozók iskolái­ban tanulók képzésére fordít­ják, biztosítva részükre a rendszeres korrepetálási lehe­tőséget, sőt ezen túlmenően a vizsgára való előkészítés anya­gi és személyi feltételeit. Az elmúlt esztendőben ered­ményesen kapcsolódtak a fel­nőttoktatás munkájába a nép­művelés dolgozói is. Még a tanév megkezdése előtt előké­szítő tanfolyamokat szerveztek a művelődési házakban. Első­sorban a két legnehezebb tárgy, a helyesírás és a mate­matika „rejtelmeibe” avatták be a hallgatókat. A tapaszta­lat azt bizonyítja, hogy a tan­folyamokat és az ezzel kapcso­latos korrepetálási lehetősége­ket szívesen vették igénybe az iskolába jelentkező felnőttek. A jó előkészítéssel azonban hem érhet véget a népműve­lők tanulást segítő tevékeny­sége, munkájuk neheze csak ezután következik: a tanulás tíz hónapja alatti rendszeres Segítségnyújtásban. Miben segíthetnek? A fel- hőttoktatás jelenlegi formái­ban a humánjellegű tárgyak ■— magyar és történelem — tananyagának összeállítása hem veszi eléggé figyelembe a felnőtt életkori sajátosságait. Mivel a rendelkezésre álló idő kevés, nem adhat kellő isme­reteket a mai irodalomhoz, s művészethez. A felnőtt prakti­kusságra törekvése megköve­teli a sokoldalú szemléltetést, amihez az iskola nyújtotta le­hetőség önmagában kevés. Mindez meghatározza a segítés Az állattenyésztéssel és az állattartással kapcsolatban mintegy 20 újítás kap helyet. Nagyon ötletes például a szer- vestrágyamarkoló berendezés, valamint a gépi és kézi hajtá­sú libatömő gép. Külön csoportban mutatják be a szállítás és rakodás gé­peit, így például egy térbeli szállítópályát, amelyet már szabadalomként is elfogadtak. Az erdészettel kapcsolatos bemutatásra kerülő újítások száma: 11. Bemutatnak töb­bek között egy érdekes és kü­lönleges szállítóeszközt, a rönk­rakodó transzportőrt, amely bizonyára megnyeri a szakem­berek tetszését. BemwtetjSk az NEM VICC Ismerősöm mesélte társaságban, a Ge­mini űrhajóról érkező hírek adták az indí­tékot a történet fel­elevenítésére. — Elmondtam már, hogyan váltam űr­utazási szakértővé? Miután a nemleges felelet elhangzott, folytatta. — A nyáron felke­restem öreg nagyné- néméket a hegyek között. Apró kis fa­luban laknak, élet­éveik száma a het­ven felé közeledik, vonatot néhány év­vel ezelőtt láttak először, tehát a leg­nagyobb élmény volt a számukra, amikor beültettem őket az autóba. Jó hangulat­ban ültünk vacsorá­hoz, és természetesen a technika fejlődése is szóba került. — Fiacskám, mondd már — fordult felém váratlan kíváncsisko- dással a nénikém —, osztán hogyan is van az a rakétával? Egyszerre melegem lett. Nyeltem egyet, és tudós képpel ma­gyarázni kezdtem, arra törekedve, hogy megértsenek. — Mit mondasz? Kilépett a világűrbe? — nyílt kerekre a né­nikém szeme. — Nézd csak, fiam, amit ed­dig mondtál, azt még elhiszem, de hogy az az orosz ember kilé­pett a levegőbe, oszt csak úgy ott maradt, ezt ne is mondd töb­bet! Elhallgattam, de ez­zel még nem ért vé­get árszakértői tevé­kenységem. Még egy kérdésre kellett vála­szolnom. — Aztán igaz az, hogy a Holdba akar­nak repülni? — igaz. — Aha! Hát én azt mondom, beszélni kellene azzal a két orosszal, nehogy ak­kor menjenek a Hóid­ba, amikor olyan kes­keny, kifli alakú, mert még annyi he­lyük sem lesz, hogy le tudjanak eresz­kedni. — Engem az aggó­dásuk hatott meg a legjobban. No, mit szóltok? — nézett kö­rül ismerősöm. Egyikünk sem neve­tett, elgondolkozva mosolyogtunk . (g. mól—) JUCOSZ Cápaveszély . Ugyanúgy, mint Splitben, itt is gyönyörű pálmasor szegé­lyezi a partot, ahol négerbamá- ra sült srácok horgásznak el­mélyültem A Hotel Sliavonijá- ban kapunk szállást, szobánk abiaka éppen a csodálatos öbölre néz. A vacsoránál ismét Utassy Sanyi következik. Bejön egy vándor rajzoló, és nagy igyeke­zettel mutogatja műveit, köz­tük Kennedy és Brigitte Bardot ceruzarajzát. Addig „fűzi” az egriek csapatkapitányát, amíg az be nem adja a derekát: — Nem bánom, rajzolj le. Ha már Brigitte Bardot-nak van képe, miért ne lehetne nekem is? A strandon már kora reggel nagy a nyüzsgés. Mindent be­tölt a déli fenyők émelyítő, édeskés illata, s a tűlevelek kö­zött meglapulva, kora hajnaltól késő estig húzza sajátos muzsi­káját egy általunk ismeretlen szöcskefajta, amely 4—5 centi­méterre is megnő. Több vajdasági magyarral ta­lálkozunk — köztük egy új-vi­déki újságíróval, aki családjá­val együtt nyári szabadságát tölti az Adrián. Mondja, hogy a fiúk ne merészkedjenek be messzire és ne távolodjanak el 4 MiPÜJSMG nult katonának, őrnagyi uni­formisban kínálja a nagyon fi­nom narancslevet, amit egyéb­ként olcsón lehet kapni az üz­letekben, de narancsot az egész két hét alatt sehol nem lát­tunk! Idegen nem kerülheti el Spiltben a Diocletianus palota nemrégiben feltárt alagsorának megtekintését. Ezt az egykor csodálatos, fényűző palotát, 1700 évvel ezelőtt építtette a császár, s az öt kilométerre lévő Salo- néfoól vezette ide a vizet. A spiltiek ma is ezt a vizet isz- ■szák! A palota alagsora több mint 50 helyiségből áll, s a faiakon, köveken alig látható valami ko­pás. A spilti kő jelenleg is leg­erősebb kő a világon (a mindig egyforma hőmérséklet követ­kezménye), s amint útika­lauzunk mondotta: még New York-ba is szállítják — pedig az aztán hatalmas távolságra van innen! A eredeti alakjában, megma­radt, remek oszlopokkal díszí­tett előtér most szabadtéri ope­ra-előadások céljaira szolgál. Mondják, hogy az Aida megte­kintése feledhetetlen élményt jelent ebben a történelmet árasztó környezetben. Az úgynevezett Ezüst Kapu melletti árkádok alatt hangula­tos vendéglők, cukrászdák, bisztrók húzódnak meg, ame­lyekből sohasem fogy ki a ven­dég. Mi is betértünk egy török kávéra (a presszó-feketét itt nem kedvelik) és megkóstoltuk a coca-cotehoz hasonló, de an­nál édeskésebb jugococtát. Ami a legjobban meglepett: az asztalokon nem találtunk hamutartót, mindenki nagy ter­mészetességgel ' maga mellé szórta a hamut és a csikket. (Folytatjuk) Somody József hálás hallgatóságot, hogy a kórusművek a zene, az emberi hang olykor patetikus, olykor szenvedélyes folytatásai a ver­sekben megszólaló érzelmek­nek, szenvedélyeknek, bölcsel­kedésnek és így nemesebb ér­zelmek, magasztosabb eszmék befogadására ösztönöz; az él­ményen túl rávilágít arra a nyilvánvaló igazságra is, hogy a karvezetői egyéniség — még kitűnő hanganyag és megfe­lelő zenei műveltség mellett is — szabja meg az együttes értékét, sajátosságait. A kar­mester szellemi és vezetői igé­nye, szorgalma viszi diadalra a kórus művészi munkáját. Ez a kórus minden számával iga­zolta fenti állításunkat. Kiss Dénes — tekintély a hazat karvezetők között — részlete­sen elemzi a műveket, aprólé­kosan kidolgozza szólamait és úgy építkezik, hogy az egész műből az általá kívánt és he­lyesen értelmezett pátosz ki­csapjon, érvényesüljön. Fiata­labb karmestertársa, Tímár Imre ugyanezzel a kórussal az energikus karmesteri munka eredményeképpen nem annyi­ra patétikus elemek hangsú­lyozására tör, mint a szöveg­ben meglévő dinamika érvé­nyesülését akarja. A két kar­mester egymást váltva vezé­nyelte ezt az egészséges, érett hangokból álló kart és az egyéniségek különbözősége, hatása mérhetően jelentkezett. A két bariton szólistája, Murai Géza sok tapsot ka­pott. Az Egri Kisipari Szövetkeze­tek Vegyeskara Bach-, Beetho­ven-, Mendelssohn-, és Davi- dovszkij-darabokat adott elő Nyíry József vezénylete mel­lett. Mendelssohn Csalogányát — a közönség jogos kívánsá­gára — a karnak meg kellett ismételnie. A Bárdos-mű (Ének a dalról) előadása ke­vésbé mondható sikeresnek, Kerekes Békedala nem állítot­ta nagyobb feladat elé a kis­iparosok énekkarát. Az egri kóruskultúra iránti aggodalmunkkal kísérjük fi­gyelemmel minden egri ének­kar nyilvános jelentkezését. Nyíri József együttese — vé­leményünk szerint — a fejlő­dés helyes útján halad: min­den szólamban örömmel üd­vözöljük a fiatalabb generá­ció feltűnését. Az együttes összetétele és a karvezető egyénisége a líraibb hangvé­telű alkotások megszólaltatá­sára látszik alkalmasnak. Sók apró munka, a tagok elmé­lyült és fegyelmezett közre­működése remélhetőleg ha­marosan eltünteti majd azo­kat az egyenetlenségeket, amelyek a szólamokon belül és a szólamok között ma mér megtalálhatók. Két magánénekest hallha­tott az egri közönség. Jancsi'. Ilona drámai szopránja érté­kes hang. Puccini Manón Les- cautjából az Ékszeráriát, Ver­di A végzet hatalma című operájából Leonora áriáját énekelte. Gábriel Zoltán te­norja csak a Lenszkij-áriábati érvényesült. A két énekes számait Finta Éva kísérte zongorán, míg az énekkari produkciók zongorakíséretét Juhász Előd látta el. A napy közönségsikert hozó énekkari est összekötő szöve­gét Delley József mondotta ej. (farkas) nem úgy is, hogy rendszeres kapcsolatot teremtenek a hall­gatókkal. Van már példa rá, hogy nem egy helyen, a vizs­gaidőszak közeledtével szinte tanulószobává alakul át a könyvtár, ahol a könyvtár dol­gozói még a tételek kidolgo­zásához is segítséget nyújta­nak. A haszon kettős: nem csupán a tanuló felnőttek munkáját könnyítik, hanem az irodalmat tanuló felnőttek­ből irodalmat kedvelő embe­reket nevelnek. Tény: a tanu­lást befejező felnőttek közül igen sokan továbbra is rend­szeres látogatói maradnak a könyvtáraknak. Ami esztendőről esztendőre visszatérő probléma: a tanuló felnőttek hétköznap nein, vagy csak alig tudnak időt szakítani a könyvtárak, klubok, műve­lődési házak látogatására. En­nek ellenére vasárnap délelőtt csak nagyon kevés helyen tart nyitva a könyvtár, a klub, a művelődési ház, akkor is főleg gyermek-matinékat rendez­nek. Ezen feltétlenül változtat­ni kellene az új népművelési évadban. Sokoldalúan és sajátos mód­szerekkel segíthetik a népmű­velési dolgozóink a felnőtokta- tást. Eredményt azonban csak úgy lehet elérni, ha a gyárak és termelőszövetkezetek okta­tási felelősei, az iskolák és a művelődési házak igazgatói, valamint a könyvtárak vezetői szoros kapcsolatot tartanak fenn a felnőttoktatás tartalmi munkájának emelése érdeke­ben. t L fP. ej) módjait. A művelődési házak tervé­ben — a pedagógusokkal tör­tént megbeszélés alapján — helyet kell biztosítani olyan ismeretterjesztő előadásoknak, amelyeket a dolgozók iskolájá­nak tananyagában szereplő té­makörökből állítanak össze. Bár ezek az előadások nem pótolhatják a tananyagot, de könnyebbé tehetik annak meg­értését, elmélyítését, összege­zését. Ezt kiegészítve: megha­tározott időszakonként az egyes tantárgyakhoz kapcsoló­dó kisfilm-vetítéseket rendez­hetnek. Segíthetnek a népművelés dolgozói azzal is, ha a vezeté­sük alatt álló irodalmi színpa­dokat bekapcsolják az iroda­lomoktatásba. A tananyagban szereplő írók-költők müveinek bemutatásával színesíthetik, érdekesebbé és vonzóbbá tehe­tik a magyarórákat. Vitatha­tatlan tény: a .szemléltetés ereje fokozza az élményszerű­séget. Ami élményt jelent a diáknak, az könnyebben meg­marad az emlékezetében. A csaknem félezer állandó jelleg­gel működő irodalmi színpad közül vajon hány dolgozta ki éves programjában a felnőtt- , oktatás segítését szolgáló szemléltető műsorokat? A könyvtárak ugyancsak te­vékenyen részt vehetnek a felnőttek tanulásának segíté­sében. Nemcsak úgy, hogy kü­lön kézi könyvtárakat hoznak létre a tanuló felnőttek részére a tananyaghoz kapcsolódó szakkönyvekből, lexikonokból, kötelező olvasmányokból, ha­új, az eddigieknél nagyobb tel­jesítményű csemeteültető gé­pet. A szakágazatok újításai mel­lett helyet kapnak a munka­védelemmel kapcsolatos újítá­sok is. A kiállítás bizonyára meg­nyeri a látogatók tetszéséi hasznos lesz a látogatók és a hozzáértők számára egyaránt. Jelentőségét mutatja az a tény is, hogy az ország külön­böző részeiből idáig már mint­egy 3500 szakember jelentette be részvételét. A hasznos kiállítás szeptem­ber 11-ig fogadja az érdeklő­dőket. Első ízben nyitja meg kapuit Budapesten szeptember 1-én az országos mezőgazdasági újítási kiállítás. A kiállítás nemcsak jelen­tőségét, de méreteit tekintve is impozáns lesz. Mintegy ezer négyzetméter nagyságú pavilonban és 3 ezer négyzet- méter nagyságú szabad terü­leten mutatják be a 234 mező- gazdasági jellegű újítást, kü­lön szakágazatok szerint. A növénytermeléssel kap­csolatosan 39 újítást ismertet­nek. Bizonyára érdeklődésre tart számot Fülöp Gábor tudo­mányos kutató kerékcsúszást csökkentő berendezése, dr. Fa­ragó Ferenc egyetemi adjunk­tus és dr. Petrasovits Imre egyetemi docens különle­ges talajvédő és talaj­művelő eszköze. Jelentős a nagy teljesítményű hidrauli­kus kiemelésű eke, a többso­ros kukoricaszár-vágó és kötözőgép. A zöldség-, gyümölcs- és a szőlőtermesztés köréből 40 újí­tást mutatnak be. Többek kö­zött a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet öntözőbe­rendezéssel kombinált palán- tázó gépét. Számos újítás foglalkozik a műanyag fólia alkalmazásával. Dr. Túri József a palánták ne­veléséhez és a zöldségfélesé­gek haj tatásához alkalmas műanyag-fólia alagutat és könnyen telepíthető'fűtőberen­dezést szerkesztett. Szeptember 1-én nyílik az országos mezőgazdasági újítási kiállítás Budapesten vényt nyújtott a szurkolók fe­hér flottillája. Sajnos, a csapat eléggjé gyen­gén játszott és nehezen nyert 7:5-re. Bizony, az érdeklődők jobb teljesítményt érdemeltek volna. Másnap kora reggel ismét ha­jóra szálltunk, búcsút mondva Hvar szigetének. Útközben egy parányi öbölben horgonyt ver tett a yacht, s a 40—80 méter mély, 22—23 fokos, átlátszó víz, szinte csábította fürdésre a fiú­Az Egri Kisipari Szövetkeze­ti Bizottság szombaton este, a megyei szövetkezeti székház nagytermében énekkari hang­versenyt rendezett az árvízká­rosultak javára. Az Egri Kis­ipari Szövetkezetek Énekkara mellett vendégegyüttesként fellépett az Országos Ruházati Szövetség „Szabadság” férfi­kórusa és az OKISZ művész- együttesének két énekese. A vendég férfikórus gazdag műsorral lepte meg az egri közönséget. Három önálló részből, stílus és mondanivaló tekintetében is egymástól tá­vol álló kórusművekkel értek el kitűnő hatást. Kodály há­rom hatásos alkotása mellett (Felszállott a páva... Huszt, Karádi nóták), Alekszandrov, Mihajlov, Kerekes és Kiss Dé­nes egy-egy szerzeményét szó­laltatták meg, majd a műsor második részében az operairo­dalom kórusaival, Erkel, Mo­zart és Musszorgszkij művei után Wagner-, Verdi-kórusoly- kal tetézték sikerüket. A Név­telen hősök takarodója, a Pa­pok kara a Varázsfuvolából, a Hovanscsina kórusa, a Tann­häuser Zarándokok kara, Az Ernani Bordala és a kórusrész­let Verdi Rigolettójából, egy nagy múltú férfikórus ének­kari kultúrája mellett bizonyí­tottak. A „Szabadság” énekkar nemcsak arról győzte meg a A kisipari szövetkezetek énekkari hangversenye az árvízkárosultak javára kát. Jó félórát tartott a lubic­kolás, aztán irány Split... Diocletianus palotájában Szállásunkon nagy újság várt: házigazdánk közben bew>* lyú SK Hvar ellen mérkőzött a csapat, feltűnően nagyszámú néző előtt. A pálya nyitott ol­dalán szinte természetes falat alkottak a karcsú csónakok, vi­torlások, amelyeket zsineggel kötöztek egymáshoz. Az ívlám­pák .fényében 'feledhetetlen lát­tes ragadozója, amely képes órákig lesni áldozatára. A mieink talán megijedtek? Dehogy! — Vállaljuk a veszélyt — fel­kiáltással vetették magukat a vízbe, hogy majd ók elintézik a cápákat! Még szerencse, hogy A POSK rokonszenves edzője (baloldalt) & a legfiatalabb jugoszláv vízilabdázó érdek­lődéssel figyeli a POSK—Dózsa mérkőzést. egymástól, mert könnyen lehet, hogy a partmenti sziklák alatt cápa leselkedik. Tavaly ketté­harapott egy nem eléggé óva- , tos fürdőzőt a tenger félelme­a cápák óvatosabbak voltak és nem merészkedtek a közei­be... Este az egyik oldalán nyitott tengeri uszodában, a II. osztá-

Next

/
Thumbnails
Contents