Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
Szögesdrót a parkok védelmében Sajnos, néhány parkot szögesdróttal kell megvédeni a gondatlan emberektől Gyöngyösön szögesdrót őrzi a Kossuth hajós utcában, a járásbíróság épülete előtt és ettől valamivel feljebb, a Kossuth Lajos utca 42. számú ház előtt létesített virágágyakat. Sokan nem az úton közlekednek ezeken a részeken, hanem a parkokon vágnak át toronyirányt. Pedig a városi tanács évenként súlyos százezreket áldoz Gyöngyös szépítésére, a Kertészeti- és Köztisztasági Üzem nagy gonddal építi es gondozza a virágos kerteket, emberek százai társadalmi munkában létesítenek parkokat. ugyanakkor mások gátlástalanul keresztülgázolnak a gyepen. Nincs arra lehetőségünk, hogy minden parkot állandóan őriztessünk, a rendőrségnek sem ez az elsőrendű feladata. Csak ha mindenki egyformán ügyel a parkokra, óvja és félti a virágokat, csak akkor nem lesz szükség a csúnya és*otromba szöges- drótokra. S. I« Nagyszerű dolog ez a diplomáciai nyelv, nem ment a finomságtól, az óvatos körülírástól. A görög parlamentben néhány képviselő „tettleg bántalmazta” egymást — olvasom a hírt, s nem győzök irigykedni e diszkrét megfogalmazás miatt. Uramisten, hát diplomatának, görög parlamenti képviselőnek kell lennem, hogy „tettleg” bántalmazzanak, ahelyett, hogy pórias köznapiság- gal megverjenek? Mert igaz, hol a finomság az effajta kifejezésekben: bevertek neki, bemázoltak, betörték a képét, szétrúgták, megverték, mint szódás a lovát, akkora pofont kapott, hogy két hétig csuklott utána és a többi... és a többi... Milyen szépen és finoman is hangzana az effajta értesülés: „Kucogi Tódort nyolc féldeci után a kocsmában egy szódásüveggel tettleg fejbeverték és-, ez feltűnt neki” — ahelyett. hogy egy részeg disznót egy másik vá- ' lyútársa a véletlenül kéznél levő szódásüveggel kupán vágott... Az előbbi a diplomácia finom nyelvén fogalmazódna, míg az utóbbi — egyszerűen igaz. Póriasán, de nagyon igaz! (—ó) Kezdődik a vadászidény Éveken keresztül az a vélemény alakult ki a vadászok között, hogy az őzek nagyon elszaporodtak az országban, és minőségük kifogásolható. Ezt a felfogást megcáfolta az a júniusi esemény* amikor egy osztrák vadász Békés megyében olyan agancsú őzbakot lőtt, amilyen még nem volt Magyarországon. Nem sokkal később Szolnok megyében lőttek magyar vadászok két őzbakot, amelyek megközelítették az előbbi magyar rekordot Ezt követően július 28-án ugyancsak magyar vadász zsákmányolt egy világrekordnak számító őzbakot, megdöntve ezzel a 71 év óta fennálló lengyel rekordot olyan jelentősen, hogy szakemberek szerint évtizedekig sem múlható felüL A nemzetközileg elismert Nádler-féle pontozásos rendszer alapján 196 pontos volt a múlt század végén Lengyelországban lőtt őzbak agancsa, a legutóbb Martonvásár környékén elejtett őzbak trófeája ezzel szemben 240,4 pontot kapott. A sok szerencsével végződött idei őzvadászat után vadászaink reményteljesen tekintenek a szarvasbőgés elé. Ez az időszak az, amikor a , vadászok alaposan szemrevételezhetik az állomány minőségét. Az ártéri területeket szerető és ott élő szarvasainkból a nyári árvíz nagy vámot szedett, mintegy 20 százalékos kárt okozva az állományban. A vadászt* számításai szerint azonban ez a veszteség három év alatt regenerálódik. Szerencsére Heves megyében a szarvasállományt nem érte veszteség. Világszerte híresek a magyar szarvasok, ezért sok külföldi vadász jön hozzánk, így Heves megyébe is, évről évre szerencsét próbálni. Az idei szarvasbőgésre már a nyáron bejelentették részvételüket nyugatnémet, osztrák, francia, olasz vadászok, akik közül sokan meg is érkeztek, és elhelyezkedtek, hogy figyeljék a tős részét hálóval fogják be, és élve szállítják a MAVAD-nak. A külkereskedelmi vállalat szinte minden nyugati országba exportálja az egészséges, telivér magyar apróvadat a nyugati országok vadjainak vérfelfrissítése céljából. Mondani sem kell, hogy népgazdaságunknak ez az akció milyen jó hasznot hoz. Egy élő nvúlért 18 dollárt, élő fogolyért 8 dollárt, elő fácánért pedig 4—6 dollárt fizetnek. A Heves megyei vadászok évente mintegy Őszinte aála&z 1965. augusztus 29., A közelmúltban, eléggé el nem ítélhető kotnyeleskedésből voltam olyan tolakodó, hogy a világért senkit meg ne sértsek, de ugyanakkor a tárgyhoz illő komolysággal megemlítettem: nem feltétlenül jó, ha valaki holtré- szegen akar gépkocsit vezetni, bízva benne, hogy tud is. Merészségemben odáig fajultam, hogy még példát is idéztem, mert a KRESZ látja telkemet, nem jelent éppen inaszakadt fáradságot példát keresni és találni. Éppen ezért büszke örömmel töltött el, hogy egy igazán kedves gépkocsi-tulajdonos, véletlenül példáim egyike, s még merőben véletlenül a józanság határán jóval túl, de még a lábon állni tudás ha- _ tárain belül, kis za- 5 vart okozott maga és r a közlekedés körül, i — levelet írt nekem. ■> 5 Igazán kedves és vasárnap a bensőséges levél volt, hangja megkapó, érvei lenyűgőzőek és tanácsokban igazán gazdag, amelyeknek egyikét-másikát csak azért nem fogadtam meg, mert gyalog nem szeretek odamenni, ahová ő még gépkocsival sem hajlandó. Külön is tetszett nekem levelének ama passzusa, amelyben figyelmeztetett: kissé feledékeny lehetek, mert tizennégy évvel ezelőtt valamiféle lagzin kissé felöntöttem a garatra, ezek után ne járjon a szám — nem egészen így irta, de talán így is érthető?! —, meg különben is... Mit tehetek ezek után? Töredelmesen bevallom, hogy bár nem emlékezem rá — talán gyakoriak ezek a lagzik, —, én tizennégy évvel ezelőtt az eget is nagybőgőnek néztem, nem átallva erre egy lakodalmat felhasználni ürügyül és ez még mind nem elég, de jellemem hiányából fakadóan még nekem van képem ezek ufón holmi cikkeket firkálni részeg gépkocsivezetők ellen. Hát ez több mint abszurdum! Mert honnan tudom én azt, hogy példám hőse, nem most kezdi-e el ama tizennégy évét, amelynek végén esetleg őt kellene figyelmeztetni, hogy na _na, te kis feledéke ny. Egyszer mindenkinek el kell kezdenie, nem igaz? Az, hogy akkor és annak idején én gyalog vezettem, most ő meg gépkocsin, nos ebben visszatükröződik a szocializmus építésének minden sikere, a dolgozók életszínvonalának emelkedése, s ha én ezt még ilyen rejtett formában is sajnálom, gúnyolom és megjegyzem, magamról állítok ki bizonyítványt: nem tetszik nekem a dolgozók életszínvonalának emelkedése. Esetleg buta eszemmel azt sem érem fel, hogy eljön majd az idő, talán nem is soká. amikor az emberek űrhajót vezetnek a Holdra, vagy éppen fotonrakétát egy másik tejútrendszer or- szágútján.„ Igazán tudomásul vehetném, hogy az állapot a lényeg, ha egyáltalán lehet lényegnek nevezni a részegséget s nem a körülmények... És igazán, valóban lehetne annyi eszem, hogy mielőtt leírok valamit, végiggondoljam az életem. Vé, giggondoltam! Nem írok egyetlen tolvajról sem! Hogyne: még a fejemhez vágnák, hogyan loptam el ötéves koromban két narancsot az üzletben, jelezve már akkor, hogy milyen csúnya vonások bujkálnak bennem és hogyan kaptam értük narancsonként négy pofont! Leghelyesebb, ha önkritikaként kiadom a jelszót: vezess részegebben, mint tegnap-^. (egri) 1. Vadkacsa-húzáson (MTI foto — Pelrovits László felvétele) 1,5 millió tiszta hasznot hoznak a népgazdaságnak. A 760 magyar vadásztársaság 13 millió katasztrális hold vadászterületet bérel az államtól. Vadászaink tábora 21 ezer tagot számlál. Közöttük Heves megye 1000 vadászt. Több mint ezer a hivatásos vadász, illetve vadőr. A társaságok tagjai csak vizsgázott vadászok lehetnék, akik a Magyar Vadászok Országos Szövetsége által szervezett tanfolyamol kötelesek elvégezni. A vadászatokra mindig terv szerint készülnek a társaságok, és a vadászok kötelesek elvégezni mindazt a társadalmi munkát, amely területükön adódik. Gondoskodnak a vadak téli etetéséről, a vadgazdasági berendezések, a vadászházak, magaslesek, sózok, cserkelő utak építéséről, rendben tartásáról. Állandóan irtják a dú- vadat, a rókát, szarkát, vaddisznót, segítve ezzel a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat a vadkárok elhárításában. ' . Garamvőlgyi Dezső ahhoz a korosztályhoz tartozik, amely ÜBafal korában „forgószélben" próbált helytállni. De nemcsak az ifjú kor, a felnőtté érés is tele volt küzdelemmel, megpróbáltatással. És most, 67 éves korában is friss, tele munka- laedvvel. Fiatalon kezdte ... 1919-ben ( Uépett a pártba, és fegyverreli Ivgdte a Tanácsköztársaságot., •jREáíg is emlegeti az Eged-he- ‘ .gyet, a siroki, pétervásári har-1, írókar. J \ A Tanácsköztársaság buká- < ,jsa után állandó rendőri fel-J ■ügyelet alatt, örökös rettegés-( iben élt és mégis küzd. Gyűlé-J lseket tart, agitál, neveli a dől-; »gozókat. í ! 1944 új megpróbáltatást tar-1 fogatott a számára, koncentrá-J «ciós táborban pusztult el a fe-< ílesége és leánya. Nagyon ne- ‘ ^éz új életet kezdeni, de fárad- i hatatlanul dolgozik azért a tár- j sadalomért, amelynek fiatál. kora óta rendíthetetlen harco-É ■ sa. l Dolgozik, a művelődési ház J iépítésénél és mindenütt, ahol* segítségre van szükség. Járási' tanácstag, az ipari és kereske- ( delmi állandó bizottságban t végzi a rábízott feladatokat., Népi ülnöknek is jelölték. ÉsÉ közben 13 évig mindennap ko-t ra hajnalban kel, indul a Tar-| naszentmiklósi Gépállomásra, ^ amelynek szorgalmas munká-í sa. \ Az elmúlt hónapban nyug-j díjba vonult, hogy egy harcos," munkásélet után megkezdje azt öregeknek járó, megérdemelt j pihenést. De valójában mosl sem pihen. Garamvőlgyi De zső, a veterán harcos, azér harcol falujában, Kiskörér mert sok mindennek megváló sulását még életében szeretni látni. Dóra Zoltán Nyugdíjban •. • mítását, ,aki tud és szeret dolgozni. így nyáridőben közel száz személyre főzet a szövetkezet — hogy meleg ételhez jussanak a máshová valósiak is, és az állattenyésztők számára szolgálati lakást vásároltak. Mindezt egyetlen esztendő alatt, munkaerőgondokkal küzdve. A fejekben már érlelődik a jövő — Jól vetünk, jól akarunk aratni. Ezt a főmezőgazdász mondja. — Át kell alakítani a vetés- szerkezetet. — Ezt a tsz-elnök — Félmillióval a tervezetten felül hoz az idén is az állattenyésztés. — Ez Giziké véleménye, a megye egyetlen női állattenyésztő szakemberéé, akivel akkor találkozunk, amikor a dinnyeföldre megyünk a GAZ-zal. Ö a bricskával az állatorvost keresi. A járási pártbizottságon az első titkár és a helyettese mindenben osztják a csányi vezetők véleményét, legfeljebb megtoldják néhány dologgal, amely szintén a további kibontakozást segítheti. A fejekben tehát már érik, formálódik a csányi jövő. Az elnök, amikor visszafelé jövünk a dinnyésektől, arról beszél, hogy ha 45—50 forintnál tartósan meg lehetne állítani Csányt, akkor a vándordiny- nyések egy része is másképp gondolkodna, és a csányiaké lenne a csányi szövetkezet Ha 2—3 év alatt valósággá válna a gazdaság megfelelő gépesítése (most 45 százalékos), ha sikerülne jelentősen növelni a pillangósok vetésterületét, a jelenlegi 450 számosállatot 700- ra növelnék és még szakszerűbbé tennék a gazdálkodást, akkor Csányt nem kellene többé félteni. Ez az év máris bizakodással tölti el a csányi szövetkezetét Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jövő évet mármost kell előkészíteni. Az elkövetkezendő hetekben nem kevesebb mint 1800 hold őszi vetést kell elvégezni, méghozzá úgy, hogy a mag idejekorán a földbe kerüljön. Ez az esztendő megmutatta, mit jelent a jó talajmunka a szakszerű, idejében történő vetés. Csányban több olyan terület van, ahová búza után most már másodszor—harmadszor kerül kalászos. Az eddigi munkák, az aratás jó lebonyolítása, a bevált szakirányítás alapot adnak a bizakodásra: Csány nemcsak elindult, de tovább is jut a fel- emelkedés útján. „Dinnyeországban” nemcsak a falu lehet jómódú, de a szövetkezet is. És ez a jómód nemcsak diny- nyéből jöhet, de búzából állattenyésztésből, sőt aprómagból is. M Szalay István ? szarvasokat. Nem egy külföldi £ vadász ejt nálunk értékes ? agancsú szarvast, nem sajnálja a trófeáért a magas árat. $ Nálunk lőtt két évvel ezelőtt i, egy nyugtnémet vadász olyan ^szarvast, amelynek agancsa vi- \ lágrekordot ért el, fizetett is ►érte — örömmel — sok ezer í márkát. í A külföldi vadászokat azon- í ban nemcsak a szarvasbőgés ► vonzza hazánkba. A halasta- j) vak környékén is felütötték (már sátraikat, főleg a Horto- : bágyon, hogy a napokban kez- ; dődő vadkacsa-vadászaton is 1 gazdag zsákmányt ejtsenek. A jvadászidényben pillanatnyi ►szünet sincs, mert szeptember (elsején kezdődik a vadli’oa-va- jdászat is, majd októberben az í apró vadas területeket szállj ák ► meg, hogy a színes tollú fácá- ) nokra, foglyokra vadásszanak. | Legnagyobb tábora ennek a : vadászatnak van. Novemberiben kezdődik azután a nem I kevésbé izgalmas nyúlvadá- íszat. A vadásztársaságok a fá- ■ cán, fogoly, mezei nyúl jelenvagonnal több termett a tervezettnél. A hatvani járásban Csány adta a legtöbb kenyér- gabonát, 35 vagonnal többet, mint amennyit ígért. — Ráfordult az idő. — Ezt mondják a helyzetet nem ismerők. Arról nem beszélnek, hogy annak idején csapnivaló volt a talajmunka, a magágy, holdanként 25 kiló vetőmagot „spóroltak” meg és nyolc vagon műtrágyát „elfelejtettek’' kiszórni. Nem lenne okos dolog hány- torgatni a múltat. A hozzáértők úgyis tudják, hogy az idei jó gabonatermésben az időjárás mellett benne van a jobb munka, a szakszerűbb gazdálkodás is. Nincs mit tagadni a dinnye, a négyszázegynéhány hold kertészet az idén másfél milliót kivett a csányi tsz zsebéből, de ezt pótolta a gabona, mert hatszáz vagon helyett 720 termett. Időben jött a segítség Egy évvel ezelőtt a csányi szövetkezettel szinte minden illetékes foglalkozott. A megye, a járás is. A némely dologban eltérő vélemények egy ponton találkoztak: Csánynak segíteni kell. Csánynak van jövője. És időben érkezett a másféltnilli- ós középlejáratú hitel, amely megszüntette a gazdaság fizetőképtelenségét, lehetőséget nyújtott az előbbre lépéshez. A járás hónapokon át szakembert adott, a gépállomáson külön brigád alakult, akik csak a csányi határban dolgoztak. Űj főkönyvelő, új főmezőgazdász jött, megszilárdult a pénzügyi és gazdasági fegyelem. Nem sok idő telt el a legnehezebb napoktól, de néhány dolog máris világosan mutatja a fejlődést: a gazdaság pénzügyi helyzete jónak mondható. Minden esedékes hitelüket kifizették és egyszámlájukon jelenleg 670 ezer forint van. Az aratás befejeződött és a rossz dinnyetermés ellenére megalapozott kilátás van arra, hogy ez évben a tavalyi 19 forint helyett harmincat“' ér majd egy munkaegység A szövetkezet ez évben 11 millió forint értékű árut ad el úgy, hogy a költségek közel négymillióval maradnak a múlt évi alatt Megszűntek a szövetkezetben a bérezés körüli viták. Űj bérezési formákat vezettek be és mindenki megtalálhatja száNyolc hónap után újra ellátogattunk „dinnyeország, ba” a csányi Búzakalása Termelőszövetkezetbe. Akkor főként bírálni, elmarasztalni lehet* í-t csak a vezetést. Nehéz volt a helyzet és nem sokan hittek abban, hogy agyszer minőén jóra fordul Az élet azonban ezúttal is bizonyított: ha van erős akarat, jó szándék és hozá- értés; nem marad el a siker. Játék c milliókkal Téved, ha valaki azt gondolja, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt Csányban valamiféle varázsütésre minden megváltozott Az igazság az, hogy néhány dologban van változás, néhány dologban nincs és ebből a furcsa keveredésből lehet lemérni mégis a jelenlegi helyzetet: a csányi termelőszövetkezet elindult a fejlődés útján. A szövetkezet vezetőivel — közöttük az új főkönyvelővel és főmezőgazdásszal — beszélgetünk. A beszögezett ablakú házakról, a gazzal benőtt udvarokról, a négyszázötven családról, akik apástól, anyástól, gyerekestől együtt az idén is elindultak világot látni. Kedvező időjárás esetén a négyszázötven család ősszel hazahozott negyvenöt-negyvennyolc milliót. Az idén azonban becsapta őket a dinnye. Az itthoniakat is, azokat is, akik elvándoroltak. Dinnyeországból egyetlen darab dinnyét nem vitt ez évben exportra a MÉK és az átvevőhelyen nincs béke a termelők és felvásárlók kö- ezött. — Ki a hibás? Az időjárás. ÍÁ “tengernyi eső, a hideg nyár, « kevés napsütés. Emiatt izeiden a Sugár Bébi, emiatt nincs ►minőség. Másutt sincs, igaz és jennek tudható be hogy az idén ftegaiább 30 millióval kevesebb ►lesz Csányban a forint. De mi köze mindennek a csá- ínyi szövetkezethez hiszen ez a gazdaság inkább az idegeneké, mint a csányiaké? Az öt és fél ezer holdas birtokban dolgozik összesen 371 ember. Ebből részes kertész 96, munkaegység-részes 80, alkalmazott 195. És ebből a valószínűtlenül furcsa valóságból bontakozik ki a jövő is, amely minden meglevő-gond ellenére biztató. Ha nincs dinnye, van búza Tavaly a, csányi határban alig íiégy mázsát adott holdanként á sbűza. Az idén több mint tizennégyet. A múlt évben 90 vagon volt a kiesés, most 100 Dinnyeország tegnap és ma
