Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I* A K04\ V V-\ fíOEa h3 MEPUJ5Ä 0 VÁNDORin ál ,LlTÁ! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 201. szám ÄRA: 50 FILLÉR. 1965. augusztus 27„ péntek Legfőbb követelmény: a gazdaságosság Tanácskoztak megyénk ipari vezetői Tegnap délelőtt Egerben ipari nagyaktíva-értekezletet tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága és a Szakszer­vezetek Heves megyei Tanácsa. A tanácskozást Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Furucz János, az SZMT vezető titkára, Sólymos Jó­zsef, a megyei pártbizottság munkatársa. A napirend előadó­ja Barta Alajos, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa volt. A Központi Bizottság 1964. december 8—10-i határozatá­ból világosan kitűnik, hogy az nem csupán az első fél évre szabja meg feladatainkat, ha­nem hosszabb távú útmutatást ad üzemeink kommmunistái, a gazdasági élet parancsnokai és egyszerű katonái számára is. A beszámoló bevezetője hang­súlyozta, hogy az első fél év ereményeinek rögzítése után szükségesnek látszott a hatá­rozat végrehajtásának széles körű értékelése. Ugyanis az első fél év eredményei alap­ján mélyrehatóan elemezni le­het az eddig végzett munkát és fel kell figyelnünk néhány negatív jelenségre. Figyelembe venni a népgazdaság igényeit A megye szocialista ipara égy százalékkal termelt tob­tet a tervezettnél. E szerény mértékű túlteljesítés kifejezi azt, hogy üzemeink nem törekedtek a minél nagyobb értékű teljesítésre, hanem igye­keztek figyelembe venni a népgazdaság igényeit és szükségleteit. Á minisztériumi iparhoz tar­tozó 25 vállalatból, gyáregy­ségből nyolc adós maradt az első félévi terv teljesítésével, tehát 17 teljesítette tervelő­irányzatát. Tizenöt üzem a ter­vezettnél alacsonyabb költség- szinttel, hat a tervezettnél drágábban termelt. A munka termelékenysége az állami iparban 2,6 százalékkal maga­sabb a tervezettnél. Az állami ipar jól teljesítette exportfel­adatát is, megyénkben csupán egy üzem nem teljesítette kül­földi kötelezettségeit. Az ipari tevékenység össze­tett és manapság legfontosabb mutatója a termelési költsé­gek színvonala. Kedvező és a jövőre feltétlenül biztató do- log az, hogy gépipari és építő­ipari üzemeinknél — kivétel nélkül — a tervezett mérték alá szorították a költségszin- let. Ebben mutatkoznak mega takarékos gazdálkodásra való törekvés eredményei. A taná­csi iparban is kedvező •zet, mert 12 tanácsi a hely- vállala* közül mindössze három lépte túl a költségszíntet. Költség- túllépés főleg azoknál a vál­lalatoknál és gyáregységeknél tapasztalható, ahol a termelé­si tervet nem teljesítették és ezeknél főleg az anyagköltsé­gek növekedése számottevő. Az önköltség alakulásának biztató eredményei és hiá­nyosságának tanulságai arra a megállapításra vezetnek, hogy ipari üzemeinkben a ren­delkezésre álló eszközök felhasználása még jó né­hány helyen nem éri el a műszakilag, közgazdasági­lag indokolt optimumot. A beszámoló részletesen elemezte a munka termelé­kenységének alakulását. Me­gyénk szocialista iparában 2,6 százalékkal emelkedett az egy munkásra, alkalmazottra jutó teljes termelési érték — a tervhez képest. Ez 3 százalé­kos növekedést jelent az előző -év első fél évéhez képest. Az éves termelékenységi terv teljesítésére 5 legnagyobb gépipari üzemünkben részletes számításokat dolgoztak ki. 755 ezer normaóra megtaka­rítást terveztek. Az első félévi eredmény 274 500 normaóra, ez 36 800 normaórával több az első fél évre tervezettnél. Az adatok és a vizsgálatok azt igazolják, hogy üzemeink ed­dig a termelékenység növelésé­nek egyszerűbb, könnyebb módszereit választották. Ren­dezték a normákat, csökken­tették a létszámot, de vállala­taink és gyáregységeink jóval kevesebb gondot fordítottak a műszaki fejlesztés, a gyár­tástechnológia és a korszerű termelés szervezésének felada­taira. Pedig a termelékenység nö­velésének legfontosabb tartalé­kai a műszaki fejlesztés, a korszerű üzem- és munka- szervezés, valamint a rendel­kezésre álló anyagi eszközök ésszerű, koncentrált felhaszná­lása. A műszakiak legfonto­sabb feladata a műszaki fej­lesztés. A termelés növelésének számunkra egyedül járható útja a továbbiakban a ter­melékenység emelése, fő­ként a műszaki fejlesztés lehetőségeinek jobb ki­használása. A beszámoló megállapította, hogy a Központi Bizottság határozatának leginkább a munkaerőgazdálkodás és bér- gazdálkodás területén tudtunk eleget tenni. Csupán a mátra- derecskei téglagyár lépte túl a létszámtervet, kellő indoklás nélkül. Nincs azonban minden rendben az adminisztratív ál­lománycsoportnál. Több válla­latnál túllépték az adminiszt­ratív és kisegítő létszámot, vagy munkásállományban bújtatják a fölösleget. A beszá­moló hangsúlyozta, hogy a létszámtervet nem csupán összeségében, hanem állomány- csoportonként is tartani kell, túllépni csak igen indokolt esetben és akkor is csak a fel­ügyeleti hatóság engedélyével lehet. Rendszeres normakarbantartást Ipari üzemeink vezetői az első fél évben sokat foglal­koztak a normák felülvizsgála­fFolytatás a 3. (Adaton) Közelharc Dél-Koreában SZÖUL (Reuter): Csütörtökön, a diáktünteté- í sek hatodik napján ismét < mintegy 8000 diák vonult { Szöul utcáira tiltakozva a J dél-koreai—japán barátsági í szerződés ellen. A rendőrség; és a katonaság Pák Csöng Hi í elnök szerdai felhívásához; híven — az elnök a szerdai < véres összetűzések után kije-! lentette: „E perctől kezdve 3 nem tűrünk semmilyen tün­tetést!” — mindent elköve- < tett a tüntetők szétverésére. A könnyfakasztó gáz­bombák mellett ismét több helyen került sor közelharcra, a csütörtöki napon ismét < nőtt a letartóztatottak és se- < besültek száma; Az egyik egyetem nagytér- < mében mintegy 2000 diák< vett részt egy nagygyűlésen, < és tiltakozott a katonaság és< rendőrség szerdai beavatko- < zása ellen; A gyűlés részvevői < határozatot fogadtak el, < amelyben követelik, hogy < Pák Csöng Hi elnök nyilváno- < san kérjen elnézést az inci- < dens miatt, büntesse meg azokat, akik resztvettek a diákok elleni harcban és bocsás­sa el a minisztereket, akiknek szintén részük volt < a történtekben; Mezőgazdasági újítókiállítást rendezett a MEDOSZ me­gyei bizottsága. Ez a kiállítás sokban eltér a megyében eddig megrendezett hasonló jellegű kiállításoktól, éspedig szélesebb körű, nemcsak egy-egy szakág újításait mutatja be. Eltér abban is, hogy nemcsak egy helyen, hanem a megyénk 12 községében, illetve a városokban kerül az anyag bemutatásra, A Hevesi Állami Gazdaságból a Tamaszentmiklósi Gép­javító Állomásra került, innen a Csányi Állami Gazdaságba viszik a 30 féle, eddig elfogadott újítás makettjét és műszaki leírásait. Tamaszentmiklóson Nagy Pál újítási felelős ren­dezte el a kiállítás anyagát, hogy ebédszünetben, munka után a gépjavító áUcrmás dolgozói megismerjék a másutt már aU halmozott újításokat. (Foto: Kiss Béla) Acélsztrájk Amerikában WASHINGTON (MTI): Az acélipari szakszervezet vezetősége gyakorlatilag fi­gyelmen kívül hagyta John­son elnök legújabb közbe­avatkozását és változatlanul fenntartja bérköveteléseit. Ha a hátralévő napokban nem sikerül megyezésre jut­ni, kedden éjféltől csaknem félmillió ame­rikai acélipari munkás lép sztrájkba. A szakszervezet három év alatt végrehajtandó 50 centes órabéremelést követel. Ha­sonló emelést értek el az alumíniumipar dolgozók A munkáltatók azonban csak 40 centet ajánlottak fel és azt állítják, hogy a nagyobbsza- bású béremelés esetén fel kell emelniük az acélipari termé­kek árait. Mivel ez az egész amerikai gazdaságra kedve­zőtlen hatást gyakorolna, a kormányzat minden eszközzel igyekszik meg­gátolni az acélárak eme­lését. I: W. Abel, a szakszervezet elnöke azonban kijelentette, hogy a munkások kitartanak eredeti, követeléseik mellett. Johnson bejelentette a Mol-programot:--------------------------------------------------------------------------;-------------------------------------ti " \ ■ Az Egyesült Államok katonai célokra szándékozik felkasználni a világűrt Coöper és Conrad felvételeket készített Kuba tépületéről Másfél milliárd dollár a Mól-programra — New York Times: „A program fantasztikus és elrémítő” HOUSTON (MTI): A Gemini 5. két űrhajósa — kisebb bosszúságoktól el­tekintve — jól érzi magát. Bosszúságot okoz Cooper­nek és Conradnak, hogy a világűrben kinőtt a szakál­luk. Akárcsak az előző ame­rikai űrhajósok, ők sem bo­rotválkoznak a kozmoszban és a szakáll az űrben is visz­ket. Elromlott az a légpárna is, amelyet Conrad visel comb­jain. Ennek a párnának az volt a feladata, hogy hatper­cenként felfúvódva összeszo­rítsa az ereket és így na­gyobb munkára késztesse a súlytalanság állapotában el­lustuló szívet. Miután a légpárna működése akadozóvá vált, Conrad ollót ragadott és levágta lábáról. A két űrhajós előtt még több mint háromnapi utazás áll a Gemini 5. fedélzetén, ahol — mint az AP írja — nincs több helyük, mint egy Volskwagen-autó első két ülésének belső tere. Cooper és Conrad csütörtökön 14.06 órakor érte el Bikovszkij szovjet űrhajós teljesítmé­nyét. A továbbiakban útjuk újabb adatokat szolgáltatott arra, hogyan viseli el az ember a tartós súlytalanság állapotát. Az amerikai tudósok feltéte­lezése szerint hat napi súly­talanság valamiféle határt jelent, amelyen túl esetleg új élettani következmények figyelhetők meg. A Gemini 5-nek, mint már jelentettük, szerdán újabb társa akadt a világűrben: a Szovjetunióból felbocsátot­ták a Kozmosz 79. mestersé­ges holdat. Az amerikaiak ugyancsak kísérletet tettek egy mesterséges hold felbo­csátására, de a Cape Kenne- dyból útjára indított rakéta, amelynek egy Nap-obszerva­tóriumot kellett volna űrpá­lyára helyeznie, rosszul mű­ködött és így a kísérlet ku­darcot vallott Az AP összefoglalója sze­rint jelenleg 686 mesterséges objektum kering a világ­űrben — mesterséges holdak és ra­kéták részei. Jelenleg a Föld körül 178 mesterséges hold, a Nap körül 16 mesterséges bolygó kering. Az amerikai cáfo­latok ellenére mind jobban körvonalazódik a Gemini 5. katonai szerepe is. Cooper és Conrad elismerte, hogy felvételeket készített Kuba területéről. „Csupán tájké­peket csináltunk” — mon­dotta Conrad. Az űrhajósok ezenkívül számos felvételt készítettek megadott témák­ról, városokról, hajókról, fölről felbocsátott rakéták­ról. A hadügyminisztérium azért bízta meg az űrhajóso­kat ezekkel a feladatokkal, hogy tanulmányozza, miként tudják használni az űrhajó­sok a foto berendezéseket a világűrben. A Gemini 5. katonai szere­pe különösen jelentőssé vá­lik a Johnson elnök által be­jelentett Mol-program fényé­ben. A másfél milliard dollá­ros terv először irányozza elő a világűr nyílt kato­nai hasznosítását. A mol-program keretében tankhoz hasonló formájú űr­laboratóriumot bocsátanak fel a kozmoszba, egy Titán 30. típusú rakétával. A labo­ratóriumot összekapcsolják a Gemini-űrhajó egyik mó­dosított változatával. Két űr­hajós a felbocsátáskor aGe- mini-kabinban tartózkodik majd, miután rátértek a Föld körüli pályára, átszáll az űr­laboratóriumba. Az űrhajósok úgy jutnak vissza, hogy ismét visszatér­nek a Gemini-űrhajóba, azt elcsatolják a Mol-tól és a Földre vezetik. Az első öt katonai misszió két héttől két hónapig terjed majd. A végcél az, hogy állandó katonai őrállo­másokat létesítsenek a világűrben, s ennek legénységét és után­pótlását Gemini-típusú űrha­jókkal biztosítsák. Az AP szerint a Mol-program kere­tében az űrhajósok megfi­gyelik az ellenséges terüle­tet, megfigyelik és esetleg megsemmisítik az ellenség mesterséges holdjait és raké­táit, sőt: katonai parancsno­ki állást létesítenek a világ­űrben. A Gemini-programtól elté­rően, a Mol-programot nem polgári, hanem katonai ható­ság ellenőrzi: teljes egészében a légierő valósítja meg. A program végrehajtásában nem veszik igénybe a NASA jelenleg kiképzett, illetve ki­képzés alatt á'ó 33 űrhajósát, hanem a légierő saját embe­reit képezi ki a katonai fel^ adatokra. Ez a kiképzőiskolá már működik a kaliforniai Edwards légitámaszponton! 72 űrhajós-jelölt készül fel* adatára. A légierő már több mint egy éve befejezte annak a földi megfigyelő háló­zatnak a kiépítését, amely szükséges az ilyen őr- misszióhoz. A hálózat főhadiszállása kaliforniai Stmnydale-bert van. Az amerikai légierő nyold hónapja nyújtott be Mól-» tervezetét McNamara had­ügyminiszternek — de, mint ahogy hírügynökségi jelen­tésekből kitűnik, az előkészü­letekhez a végső döntést meg sem várva hozzáfogott már. A Mol-program a Gemini- programra épül. Az első kí­sérleti repülésekre — amint azt Johnson elnök közölte — 1966. végén, vagy 1967. elején kerül sor. Az űrlaborató- riumot végleges formájában 1963-ban bocsátják Föld kö­rüli pályára, s még ugyan­ebben az évben sor kerül az első olyan kísérletre, amely­nek során a katonai űrállo­mást már legénységgel indít­ják az űrbe. A New York Times és á New York Herald Tribune csütörtöki számában egyaránt vezető helyen mutat rá a Mol-program „elrémítő,, olda­laira. A New York Times szerint a program „íantasz-f tikus és elrémítő”. A New York Herald Tribune szerint „drámai és nyugtalanító ’.

Next

/
Thumbnails
Contents