Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
Lassan járj — hová érsz? A Francia Tudományos Akadémia nem vesz részt a mai „rohanó” életben. Az akadémia 40 „halhatatlanja” 1935. óta dolgozik a francia nagyszótár revízióján és egyelőre csak a c betűnél tart. Egyébként még ez is gyors munkának tetszik, az akadémia égisze alatt működő más intézmények munkatempójához képest. Az egyik ilyen intézményben például Francia- ország első királyainak törvényeit rendezik sajtó alá. A munkálatot voltaképpen XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása alatt indultak meg, majd a forradalom idején megszakadtak. A XXX. században ismét hozzáfogtak, de a második világháború és a német megszállás összesen 13 esztendőre újból véget vetett a munkának. 1955-ben kezdték meg ismét, s most négy levéltári szakértő Victor Tapio profesz- szor vezetésével nyilatkozatot adott ki, amely szerint a kutatásokkal eljutottak az 1537. esztendőig és remélik,, hogy a munkával 2159-ben, tehát „legkésőbb” 194 év múlva el is fognak készülni. ’frfetzjkifirt — Mondja, uram, hogy is hívják magát? — Kovács vagyok, kérem tisztelettel ... — Kovács ... Kovács... hm ... hm ... Nem rokona véletlenül a miniszternek? — Nem, kérem, sok Kovács van, csak névrokonok vagyunk ... — Akkor talán a Tröszt igazgatójának rokona? — Az is Kovács? Nem is tudtam. Nem kérem, én annak gyök a én... se nőrokona, kor maga a főosztályvezetőnek a rokona, ugye? — Kéremszé- pen, én nem tud tam, hogy a főosztályvezető is Kovács ... De nem vagyok a rokona neki sem, én ugyanis ... — Nem rokona. Akkor nem is érdekes, Ja, hogy is hívják magát? (- ó) cZáísziuik, játszunk, jíitszűqahuik Modem népvándorlás — az emberek áradata hömpölyög át évről évre az országhatárokon — a nemzetközi statisztikák szerint 1963-ban összesen 130 millióan vettek részt turistautazásokban, s hozávetőleg 15 milliárd dollárt költve el külhoni tartózkodás során. Ebből az utóbbi számból is kitűnik: az idegenforgalom egész sor ország előkelőén magas bevételi forrása. Ha a mi idegenforgalmi elképzeléseinket a realitások mérlegére helyezzük, világossá válik, hogy aligha kelhetünk versenyre — például Olaszország műkincseinek, vagy Svájc hegyeinek vonzásával. Ám a legszerényebb megítélés szerint A beutazó külföldi 1981 1962 1963 1964 A meredek ívelésű számsorok látán jogos a kérdés: mit hoz számunkra az idegenforgalom? Nos, ennek megítélésénél figyelembe kell vennünk, hogy voltakképpen olyan „exportról’^ van szó, amelynél nem az áru megy a vásárlóhoz, hanem fordítva. Ráadásul e különleges export keretében olyan „cikkeket” is devizáért értékesíthetünk, mint a táj szépsége, nem is szólva például a hazai anyagokkal dolgozó vendéglátóipar, vagy a belföldi közlekedés stb. devizabevételeiről. Az így nyert deviza úgynevezett G mutatója (az export gazdaságosságát jelző szám) azt bizonyítja, hogy 1 dollár „termeléséhez átlag mintegy 24 forintnyi költség szükséges, sokkal kevesebb, mint a többi export ágazatban. (A külkereskedelemben ugyanis előnyösnek számít a 40—50 forintos G mutató.) A költséa telkemet, kvízelés közben is mellé lehet fogni. Éppen Höröm- pöly és Motoszka ve- vetélkedőjére készültem, mint ben- szülött hörömpölyi lakos és így igazán érthető, hogy a földönjáró zenélő órák tikk-takkolván az agyamban, amelyre szintén készültem a motoszkál gótikus tanácsházát látva az feleltem... Kaméliás hölgy. Nulla pont. A Ki mit tud döntőjében három perc alatt megértettem egy külpolitikai kommentárt, pedig azt a Csak a szépre emlékezem keretében keleti volna gyorsan megoldanom, s ezekután természetes, hogy az utóbbi vetélkedő egyik kérdésére, hogy mikor mutatták be a Néma leventét, vér letlenül azt kezdtem el énekelni, hogy azt mondja: Autó stopp... Ez többeknek feltűnt. Nulla pont! Más már régen abbahagyta volna eny- nyi kudarc után a kvízelést, nem beszélve arról, hogy már nem is vagyok annyira mai gyerek, hogy csak úgy uk- mukfuk állandóan kvízeljek — de én nem. Én nem tudok ellenállni a varázsnak, hogy ne hencegjek vele, miszerint Dante Divina komédiájának 342. oldalának tizedik sorában a hatodik betű „a”; hogy a fehér ló a legcsodálatosabb ló volt, mert állandóan ökröt hordott a hátán; hogy Micsuma- csi japán zeneszerző időszámításunk előtt 234. december 18-án, délután három óra harminckor írta (Távol Keleti időszámítás szerint!) a „Mikor lesz már Fuzsijama- oratórium?” — című követelődző kantátáját, amit akkor még nem is hívtak kantátának; hogy meg ne próbáljam, hogyan mozgatnak engem a bábok. Igaz, hogy tízszeres Kossuth-díjas vagyok és már háromszor könyörögtek: fogadjam el a Nobel, valamint a Lenin békedíjakat — de mi az mindahhoz, hogy végre megismerjenek engem is az emberek, s amint táncléptekben kvízelek végig a városom utcáján, összedugják mögöttem fejüket a haja- donok: — Látod azt a férfit? A televízióból ismerem ... Jaj, de tud kvízelni! (esti) A cserépedények vagy csempefélék mázbevonata évezredek óta szervetlen alapanyagból készült, Debrecenben az £. M. Országos Szakipari vállalat műanyagkutató laboratóriumában sikerült először előállítani szerves anyagból olyan mázt, amely a régiekéhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Formalkidnak nevezték el, festékként vihető fel a felületre, s 100 fokos hőkezelés után mázzá alakul át. Ily módon használható cserépedények díszítésére, fő alkalmazási területe azonban az építőiparban lesz. Védő- és díszítő-, burkolóbevonat készül belőle. — Lajos György felvétele) (MTI fóti Fejlődő idegenforgalmunk is, van vonzása Magyarországnak a határokon túl, lehetőség nyílik arra, hogy évről évre jobban részesedjünk a túristák elköltésre váró, korántsem jelentéktelen pénzéből. S jóllehet, az idegenforgalom morális jelentősége, a népeket közvetlenül összekapcsoló szerepe igen nagy, emellett kitűnő üzlet is. Ezúttal csak ezt az oldalát vizsgáljuk közlebbről. Mindenekelőtt vessünk egy pillantást idegenforgalmi statisztikánkra, amelyből kiderül: hazánk az utóbbi években mind őrvendetesebben kezd „divatossá válni” a túristák között, egyre többen kémek bebocsátást határainkon, állampolgárok száma: 336 696 463 97S 584 683 1 302 351 gek jobbára hazai anyagokból; sőt* anyag nélküli szolgáltatásokból adódnak. Jelemzésül elég arra utalni, hogy például a sertéshús idegenforgalomból nyert devizahozama mintegy 1600 százalékkal több, mintha exportra adnók el, a kecskeméti barackpálinkánál az 1700 százalékot is meghaladja ez a különbség. Természetesen az idegenforgalmi bevételek növelése egész sor feltételtől függ, amelyeket folyamatosan kell megteremtenünk. Legfontosabb nyilvánvalóan a szálláshely: egy tavaly született határozat értelmében 1970-ig hozávetőleg 10 000 szállodai férőhely épül, (nem szólva az évről évre örvendetesen gyarapodó camping férőhelyekről: csak idén a Balaton mellett 21 új, iletve bővített camping várja a vendégeket). Az idegenforgalmi kiadások skálája ezen túl is rendkívül széles, a nyári szórakoztató programok szervezésétől a megfelelő üzlethálózatig, az ajándék- tárgyak előálításától az autós túristák sajátos igényeinek kielégítéséig. Az erre a célra fordított költségek azonban itt sokszorosan megtérülnek. Pénzügyi szakértők kiszámították: a múlt évi, mintegy 6-8 millió doláros bevételt viszonylag gyorsan 25—30 millió dollárra emelhetjük. Az összeg realitását jelzi, ha hozátesszük, hogy például Jugoszlávia a múlt évben mintegy 60—70 millió dollárt szerzett idegenforgalomból, és erre az évre hozzávetőleg 100 milliós bevételiéi számolnak. Ismeretes, hogy tavaly az idegenforgalom „előlépett” a népgazdasági tervezés „ranglistáján: önálló ágazattá válU a közvetlenül minisztertanácsi felügyelettel működő Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetésével. Ez a változás rendkívül jelentős idegenforgalmunk jövője szempontjából, hiszen ily módon tervszerűen; koncentráltan lehet irányítani, szervezni ezt a bonyolult, szerteágazó fejlesztési munkát. Készültek is már hosszabb távra szóló tervek, külön például idegen- forgalmunk „csomópontjáról”j a Balatonról. Természetesen kötelességünk arra törekedni, hogy vendégeink jó emlékekkel távozzanak tőlünk. De az sem másodlagos: jönnek-e ismét, növelik-e újra idegenforgalmi bevételeinket? S ez — a sok milliós beruházásokon túl; — némileg mindnyájunkon múlik. (T. A.) tosítva van, reméljük, nen lesz semmiféle fennakadó: munkájuk közben sem. Egyéb ként ezek a járművek betaka rítás idején „zöld • utat” kap nak, ami annyi jelent, hogy ; betakartíást a legfontosabl népgazdasági feladatnak tekinti az állam. S ezt vala mennyiünknek segítenie kell — Végezetül szeretnérr hangsúlyozni azt is, hogy eddig semmiféle különösebb problémánk nem volt az elő készítő munkában. A zsákellátásra is megfelelő intézkedések történtek, nem lesz benne fennakadás. Most mindenütt bizakodó a hangulat. Reméljük, ez a bizakodás, a jó hangulat menetközben sem csökken, a gabona zavartalan felvásárlásában nem lesz akadály — fejezte be nyilatkozatát Takács Sándor, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetője. — f. i. — komba jnssérű raktár Kossuth Tsz-ben A termelőszövetkezet központjában elkészült az első 240 négyzetméteres alapterületű üvegház, melynek építéséhez 260 melegágyi keretet használtak fel. Az üvegház építése jóval olcsóbb az eddg használatos japán és más típusoktól, mivel mindössze csak 13 800 forintba került. A napenergiával fűtött üvegházban tavaszon salátát, majd paprikát termelnek, aratáskor kombájn-termény és és aprómag szárításra használják. A téli hónapokban kisgépeket, mezőgazdasági felszereléseket tárolnak benne. Előzetes számítások szerint az építése igen gazdaságos, mert rövid idő alatt elkészül és a költség már az első évben visszatérül a termelőszövetkezetnek. (Szabó Lajos) rják az aratást bad Nép Tsz-ben Dulykát nevelnek 500 pulykát, s ha jól sikerül, jövőre többre kötnek majd szerződést a Baromfifeldolgozó Vállalattal. Megtörtént néhány nappal azelőtt a mák termésbecslése is. A növényzet hatalmas, majdnem embermagasságú, a gubók fejlettek, így a 45 hollas tábláról rekordtermés be- akarítását várják. Különös gonddal ügyelnek arra is, hogy i mákgubót teljes mennyiségben át tudják majd adni a ferbáriának, mivel fontos gyógyszeralapanyagot tartalmaz, s jól fizetnek érte. A I 4» É a I ^ I ■ « A A M. A A A i ebben az esztendőben. S ez fedezi az igényeket. Egyébként a nedves gabona szárítására is felkészültünk, összesen 8 szárítógép áll rendelkezésünkre. Ezzel naponta 24—25 vagon termést tudunk megszárítani. Ettől függetlenül azonban szeretnénk felhívni a szövetkezetek, gazdaságok figyelmét arra,, hogy igyekezzenek a legjobb minőségben betakarítani termésüket, mert ez nemcsak népgazdasági ügy, hanem az ő érdekük is. — Miként oldják meg a szállítást? Milyen problémák akadályozzák a zavartalan munkát? — A szállítást az elmúlt éveknek megfelelően végezzük. Nem tervezünk semmiféle módosítást. Az elcsépelt gabona egy részét a termelőszövetkezet, másik részét pedig az AKÖV szállítja majd a raktárakba. A szállítókapacitás bizPalántanevelő) és gép Újítás a hevesi 1 A hevesi „Kossuth” Termelőszövetkezetben minden évben nagy jövedelmet ad a zöldségtermelés. Az idén mintegy 180 holdon termelnek paprikát, paradicsomot, dinnyét és más zöldségfélét. Még a tél folyamán két — egyenként 75 négyzetméteres — hajtatóházat építettek, amelyben több mint két millió palánta előnevelését végezték el. A nagyobb jövedelmet adó primőr zöldségtermelés feltételei azonban még az idén nem voltak biztosítva. Ezért határozták el, hogy elsőnek a járásban megépítik a „Vajda-féle” újítást, a melegágyi ablakkeretekből összerakható üvegházat. Ez az újítás jó lehetőséget ad a korai zöldségtermesztésre, de egyben más célra is felhasználható. Felkészülten vá a füzesabonyi Sza Terven felül 500 (Nagy András tudósító.) Előreláthatólag július első lapjaiban megkezdhetik az íratást a füzesabonyi Szabad Síép Termelőszövetkezetben is. \ mintegy 300 hold gabonát kombájnnal vágják majd le, le húsz kézikaszás munkáját is génybe veszik ott, ahol a ga- lona túlságosan megdőlt. Az előzetes termésbecslés i izerint 12 mázsás átlagtermés- ; ■e számítanak, amely jónak ; nondható. Üjság még, hogy az illám felé 30 mázsa húsbarom- 1 it adtak el ebben az évben, i erven felül pedig felnevelnek í Néhány nappal túlléptük már az aratás megkezdésének hivatalos napját: Péter—Pált. A megye néhány tsz-ében hozzáfogtak már a nagy nyári munka elvégzéséhez, az aratáshoz. Gépek, emberek álltak csatasorba, hogy minél előbb a raktárakba, zsákokba kerüljön az idei gabonatermés, hogy minél kevesebb szemveszteséggel jó minőségben takarítsák be a kenyérnekvalót. Az aratas kezdetén felkerestük Takács Sándort, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetőjét, s arról érdeklődtünk, hogyan készültek fel megyénkben a jelentkező gabonamennyiség felvásárlására, s hogyan biztosítják tárolását, történt-e olyan intézkedés, amely az előző évek gyakorlatától eltekintve módosítja a felvásárlás eddigi menetét? .— Elöljáróban azzal az örvendetes ténnyel kell kezdenem, hogy ebben az évben a csapadékos, és rendkívül sze-_ szélyes időjárás ellenére kedvezőbbek a terméskilátások, mint egy évvel ezelőtt volt — mondotta — az idejében, jól előkészített talajba vetett, gondos növényápolásba részesített gabonatáblák gazdag terméssel igyekeznek fizetni a fáradozásért. Termésbecslé- 1 seink arra engednek követkéz- i tetni, hogy az idén mintegy f 1500 vagonnal több gabona fel- ] vásárlására számíthatunk mint j 1964-ben. Ez pedig azt jelen- ; ti, hogy a tavalyi 6247 vagon i helyett 7740 vagon kalászos 2 termését takaríthatjuk be, il- t letve ennyit vásárolhatunk r tel, hiszen ebbe nem számítjuk f bele sem a vetőmagnak valót, sem pedig a tagoknak járó jo- f igos járandóságot sem, ami itt t szintén több ezer vagon tér- ' maést tesz majd ki Heves me- r jgyében! t ' — Milyen károkat tett me- é <1 gyénkben a víz a kalászosok- t í( ban? í' I f — Ezzeí is szerencsénk van. 3 ^Viszonylag kevés kárt okozott e '.a csapadékos időjárás, a bel- r fvíZ; az árvíz megyénkben. Összesítéseink szerint 1656 kh gabona pusztul ki vízkár és kifagyás következtében. A megyei 75—76 ezer holdnyi ve- j késhez viszonyítva természeteden ez nem soknak tűnik. Hogyan biztosítják a felvásárlásra kerülő gabona táro- ! lását? Van-e elegendő táróig lóhely? n —. A kérdés aktuális és jo- ® gos.' Meg kell mondanunk, ^ hogy az idén a tárolással kap- f csolatosan nagyobb feladataink *? lesznek mint 1964-ben. Na- r gyobb lesz, mert több lesz a j* termés, de azért is, mert szá- “ mítanunk kell a csapadékos időjárásra, arra, hogy a levá- s‘ gott gabonát kellően száríta- r< íjunk kell, hogy a tárolás fo- n Iyamán tönkre ne menjen. ?. , ^Különösen számítanunk kell 71 S" kombájn vágta gabona na- “ gyobb nedvességtartalmára. « « Mi a megyei tanács szakigaz- » gatá$i osztályával megfelelő J intézkedéseket hoztunk a járá- ♦ sí tanácsok felé, hogy időben * biztosítsák a tsz-ek tárolási $ problémáinak megoldását, se- i í< gítsék őket megfelelő helyisé- * d gek időbeni juttatásához. A tá-1 d rolási díjak nem változtak, ésjc: szeretnénk, ha a tsz-ek ennek * le megfelelően igénybe vennék a } fo szövetkezeti tagok tulajdoné-is: ban levő „maszek” tárolóhe- í el lyeket is — akik természete- * n, sen ugyanúgy megkapják ajm tárolási díjat, mint más. He-Jr(; [yesnek tartjuk azt a kezde-«ie ményezést is, hogy a tagok J fo 'ejadagját, munkaegységre já- tie ró természetbeni részesedését I Vl i cséplőgéptől adják ki. ♦ b< — Az állami úton f el vásár-Jéi tásra kerülő gabona tárolása g í>, biztosítva van, a szükségsze- »m •űség szempontjai szerint. J 0\ Mintegy 400—500 vagonnal (fo nagyobb tárolóhelyünk van a J tavalyival szemben. Ezek nagy «uí része vasfészeres tárolók, s így ♦ n, megyénkben 6500 vagon gabo- ■ rc na tárolását tudjuk megoldani JZÉ _______________-_____________ Trt óztatóan szeretek játszani. Vetélke- dek, kimittudok, földön járok, mint a csillagok, ha kell kakukkotok, mint a ka- kukkoló órák — egyszóval nem múlhat el hét, de ha lehet nap sem, hogy valamilyen formában részt ne vegyek a televízió sokfajta játékában. A magyar televízió játékos televízió, a magyar ember játékos ember, és én, mint magyar ember az ulti, a foci mellett legalább olyan szenvedéllyel kvízelek. Az dobja rám az utolsó kvízt, aki még nem kvízeit, ha volt rá lehetősége! Kví- zelj többet, jobban élsz — hangoztatom és élem is e jelszót, s az sem tántorít meg, hogy néha kicsit ösz- szezavarom a dolgokat, mert zsűri lássa Kedvezőbbek a terméskilátások 500 vagonnal nőtt a tárolótér Naponta 25 vagon termést tudnak szárítani Az idei gabonafelvásárlásról nyilatkozik a megyei felvásárlási osztály vezetője
