Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

’ rendelkező jelölteket vettek fel a város pártszervezeteibe. Nem hagyható azonban szó nélkül, hogy még mindig igen kevés azoknak a száma, akik a KISZ ajánlásával kerülnek a pártszervezetekbe. Az Idén is huszonöt Ilyen fiatalból csak öten hozták a KISZ ajánlását. Tény, hogy nem minden tag­jelölt, vagy jelöltségre pályá­zó juthat simán át a pártszer­vezetek küszöbén. Sokan van­nak, akik munkájukkal, ma­gatartásukkal érdemesek len­nének a párttagságra, de né­hány kérdésben még nem tud­ják vállalni a párttagsággal járó kötelezettségeket. S ezt nagyon őszintén el is mondták. Éppen azért, mert becsülik a pártot, mert nem akarják be­csapni, nem akarnak csalódást okozni. így lépett vissza a tag­jelöltségtől az a szövetkezeti gazda, aki vallási ügyekben nem tudta meggyőzni család­ját, egy bányász, akinél az okozott gondot, hogy nem tud­ta feleségének megmagyaráz­ni miért szükséges neki hat­van forintos párttagsági dí­jat fizetni, (s emiatt minden hónapban családi jelenetek adódtak.) Beszéltünk munkás­asszonnyal, akinek meggyőző­dése, s munkája szerint a pártban lehetne a helye, de három gyereke mellett nem tud időt szakítani a gyűlése- zésekre, társadalmi tevékeny­ségre, s így nem is adta be tag- jelöltségi kérelmét. Az ő esete egyébként is figyelmezetető a pártszervezetek számára; nem 1 szabad túlterhelni, gyűlések­kel, értekezletekkel különösen : a családos embereket. Voltak a jelentkezők közül, : akiket azért kellett vissza- ; utasítani, mert jellembeli hi­báik, helytelen nézeteik vol­tak a munkáról, az életről, akik számításból akartak párt- ;■ tagok lenni. S akadnak olyanok is a már felvettek közül, — az elmúlt évben heten — akiket 1 kommunistához méltatlan ma- : gatartás miatt ki kelett zár- : ni a pártból, négyen önként . léptek ki, s öt párttagot és 11 tagjelöltet kellett törölni a pártszervezetek névsoráról. EZ AZONBAN elenyésző része a város kommunista kö­zösségeinek, amelyekre az erő­tejes, egészséges növekedés a jellemző. A vizsgálat alapján kialakult kép kedvező... de egyben további rendszeres, j komoly munkára szólít; ala­pos, az emberek egyéni tulaj- , donságait figyelembe vevő , nevelőmunkára, a hang és a j módszer helyes megválasztó- : sára, hogy azok a munkások, . értelmiségiek, szövetkezeti pa- ; rasztok, akik példás munká­jukkal, magatartásukkal elju- ( tottak a pártszervezetek kü- ; szöbéig, bátran lépjék azt át, s megtalálják helyüket a kom­munista közösségekben. Kovács Endre A demjénl Haladás Termelőszövetkezetnek jó termése volt az idén cseresznyéből. Eddig 270 mázsát szüreteltek, melynek nagy százalékát Nyugat-Németországba exportálták. Megkezdték a meggy szüretelését is, melyből hasonló, jó termés Ígérkezik. Képünkön Rajna István, a MÉK átvevője átveszi a termelőszövetkezet megbi- zottattól az exportra szüretelt cseresznyéket. (Fotói Kiss Béla) Vll.H.h"*3 Fordított házak A tervező nem vette észre, és amikor fi­gyelmeztették arra, hogy néhány házat for­dítva tervezett meg, továbbra is ragaszkodott eredeti rajzaihoz. Így kezdődött a „ház-hábo­rú” Gyöngyösön, amiben különböző szervek mondtak már véleményt, legutóbb pedig az Építésügyi Minisztériumban tettek pontot az ügy végére, aminek lényege: a fellebbezést el­utasították, a házakat nem fordítják vissza, marad minden a tervező elképzelése szerint. Gyöngyösön tehát, az új városrészben, az úgynevezett nyolcvanas tömbben három épü­let háttal áll majd az út felé, mintha szé­gyenné magát, nem merne szembefordulni az emberekkel. Nehéz lenne példát sorolni ilyen háttal álló házakra. Elemi szabály, hogy az épületeknek homlokzatukkal az út felé kell fordulniok, ezt az esztétika követeli meg, semmi más. Dehát nyakas nép a miénk. Ha egyszer valamiben kimondtuk az igent, nagyon nehéz ezt a véleményt megváltoztatni. Ne legyünk igazságtalanok, ismertessük az építési főhatóság érvelését is, ami mögött humánus indokok húzódnak meg, bizonyítva, hogy nálunk még a házak elíorditása is az emberek, a lakók érdekében történik. Ugyan­is a főhatóság a fellebbezést azzal utasította vissza, hogy a szóban forgó épületeknek azért kell háttal állniok az út felé, mert ellenkező esetben harminchat lakás kerülne előnytelen megvilágításba, harminchat család kapna évi átlagban kevesebb napot. Mindez igaz, meggyőző is, csupán a szám­tani művelet elvégzése volt egy kicsit téves, mert a „példát” rosszul állították fel, az érve­lés azonnal a visszájára fordult. A teljesség kedvéért meg kell mondanunk, hogy három épület megfordítása okozta az előbb említett, hónapok óta húzódó vitát, a három épület pedig összesen százhúsz lakást jelent. Ha a százhúszból kivonjuk az érvelésben hangozta­tott harminchatot, több mint nyolcvan lakás marad, tehát, ha a harminchat család kerül­ne előnytelen helyzetbe a homlokzatnak az utca felé való fordításával, a felebbezés el­utasítása következtében most már több mint nyolcvan családot zár el a naptól a tervező az eredeti rajzaihoz való ragaszodással. Egy­szerű eldöntenünk a kérdést: mit kiván a többség érdeke. Ha csak esztétikai szempontok miatt kel­lene vitatkoznunk a gyöngyösi házak ügyé­ben, azt is megtennénk, de ha már „igaz hu­mánum” a vita alapja, ebben az esetben még inkább szólnunk kell. Elismerjük, nehéz do­log a kimondott határozatot felülvizsgálni, de a presztizs-szempont nem mindig helyes út­mutató, a gyöngyösi házak ügyében pedig egyáltalán nem az. Ne tegyük nevetségessé a modern gyön­gyösi városrészt az útnak háttal álló házakkal. (g. molnár) Még mindig kevés és drága a paradicsom — A héten megjelenik a piacokon az alma, a sárga barack és a körte 90 százalékra teljesítette féléves tervét a MÉK — Kaphatnék zöldbabot? — Tessék ... Megyénk piacain, zöldség és gyümölcs üzleteiben egyre bővül a választék. Az eláru­sítóknak nem kell elutasítani a vevőket, hiszen az üzletek­ben megtalálható szinte vala­mennyi nyár eleji zöldség és gyümölcsféle. Egerben, Gyöngyösön és Hat­vanban a MÉK üzleteinek el­látása zavartalan. A háziasz- ■szonyoknak nem gond már a főzés, friss áruból készíthetik az ebédet, vacsorát. Az árak is mérsékeltek, így olcsó a zöldborsó, az újburgonya és Két jelentős tapasztalatcse­rére került sor a füzesabonyi járásban. Az egyik, a művelő­désügyi dogozók látogatása volt, a másikat pedig a Kom- polti Kísérleti Intézetben me­zőgazdasági szakemberek ré­szére szervezte a Hazafias Népfront Járási Bizottsága. A gyöngyösi járás művelő­désügyi szakemberei ezúttal Nagyút községben kezdték lá­togatásukat, ahol megtekin­tették a község új művelődési otthonát és az ott folyó nép­művelési munkáról kaptak ké­pet. A későbbiek során Po­roszló község művelődésügyi intézményeit — többek között az új művelődési otthonban elhelyezett modern könyvtárat látogatták meg, végül pedig Mezőtárkányban baráti vacso­rával zárták a nap eseménye­it és értékelték a tanulságo­kat. Ugyanezen a napon Kom- polton, a Kísérleti Intézetben Az idei aratásra különösen fekészültek a megye vala­mennyi községében a földmű­vesszövetkezetek. Különösen a Tisza menti falvakban tettek sokat a zavartalan áruellátá­sért. Kiskörén 40 hízót hizlal­tak meg, amelyből fokozato­san látják el a községet hús­sal, szalonnával és zsírral. A szövetkezet raktárában emel­lett 6 mázsa füstölt szalonna és ugyanannyi zsír várja a vásárlókat. A vasműszaki boltban pedig a kézi aratáshoz szükséges kaszákat és tartozékaikat már hónapokkal előre beszerezték, mintegy 200 kasza sorakozik a raktárban. A szövetkezet mozgó büfékocsijai indulásra készen állnak. Ugyanez a helyzet Tisza- nánán és a poroszlói körzet­hez tartozó három községben is.-Poroszlón .eddig 83 hízót elérhető áron kerül forgalomba a hét végére már lejelentett sárga barack is, nyári alma, körte és a málna. Cseresznyéből hatvan vagon­nal vásárolt fel és hozott for­galomba a MÉK. Huszonhárom vagonnal exportra szállítottak és a tavalyihoz képest javult a megtermett cseresznye be­takarításának a helyzete. A magas felvásárlási ár miatt a vártnál többet termő gyümöl­csösök értékes termését szinte hiánytalanul leszedik a szö­vetkezetiek és a városokról is besegítő családtagok, üzemek, vállalatok dolgozói. A befőzés­gyűltek össze a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteinek növényvédelmi felelősei, és növénytermesztési brigádve­zetői, hogy a korszerű lucer­namag termesztés kérdéseit bemutatóval egybekötötten ta­nulmányozzák. A megjelentek előtt dr. Bocsa Iván, az inté­zet igazgatóhelyettese a lucer­na magfogás és termesztés, dr. Bocsa Ivánné tudományos munkatárs a lucerna és a lu­cernamag kártevői elleni vé­dekezés, dr. Mórász Miklós tudományos kutató pedig a mák szakszerű termesztéséről és növényvédelméről tartott értékes, és szakszerű ismerte­téseket. A közös ebéd után a ta- pasEtalatcsere részt vevői meg­látogatták az intézet kísérleti parcelláit, és a gyakorlatban tanulmányozták mindazokat, amelyekről a délelőtti megbe­szélés során szó esett. Cs. I. hizlaltak meg, melyből az el­múlt hetekben már tizenötöt levágtak. A többit az aratási munkák megkezdésével folya­matosan hetenként Sarudon, Üjlőrincf alván és Poroszlón értékesítik. A kisvendéglőben minden héten disznótoros va­csorákat tartanak. Ezekben a községekben sincs hiány az aratási kellékekből sem. A büfékocsikra is nem­sokára felkerülnek a söröshor­dók, a hűsítő italok és a leg­szükségesebb fogyasztási cik­kek, mellyel a szántóföldön keresik fel a termelőszövetke­zeti tagokat. Az aratási sza­lonna és a zsír ezekben a köz­ségekben sem hiányzik, van bőven a raktárakban. A gaz­dag aratás mellé jó ellátást is biztosítanak a földművesszö­vetkezetek. (Szabói re alkalmas germersdorfi cse­resznye fogyasztói ára tíz fo­rint, ára csak a meggy na­gyobb mennyiségű beérésére mérséklődik. Korán beérett a zöldborsó, megyénkből szállítottak első­nek a főváros részére. Elhe­lyezési nehézségekkel számol­tak, ezzel szemben a tervezett 65 vagon helyett már 130 va­gonnal értékesítettek a me­gyéből. A zöldborsó fogyasztói ára négy forint, harminc szá­zalékkal olcsóbb, mint tavaly. Újdonság a zöldbab, amely már megjelent a megye pia­cain és 8,50 forintos kilónkénti árban kerül értékesítésre. A napokban megjelent zsenge zöldáruból hatvan mázsát vá­sároltak fel eddig, amelyből a zöldhüvelyű zöldbabot export­ra szállították, a sárga hüve­lyűt viszont már kiszállították a piaci elárusítókhoz és az üz­letekbe. A főzőtök a korábbi évek­hez képest később ért be, ezért az első félévre tervezett fel­vásárlás felét, negyven mázsát vettek át a termelőszövetkeze­tektől, melyet megyénkben 1,20 forint kilónkénti áron árusíta­nak. Fejes és kelkáposztát korlátlan mennyiségben lehet kapni. Az előbbinek 1,60, az utóbbinak 3,50 az ára. Eperből Nógrád megyei felvásárlással tudja a MÉK kielégíteni az igényeket. A keresett gyümölcs ára 7,50 forint kilónként. A hegyes, erős zöldpaprikát hétfőtől kilóra mérik. Van ele­gendő mennyiségben már töl­teni való paprika, amely még 1,70 forintos darabonkénti áron kerül eladásra. Uborka később jelent meg a piacokon, ára hét forint és csak néhány nap múlva tudják biztosítani a zavartalan ellátást. Paradicsomot eddig csak az üvegházakból szállítottak, de a jövő hétre már jeleztek a ter­melőszövetkezetek szabadföldi árut, aminek ára 32 forintról a felére is csökkenhet rövid idő alatt. Beérett a meggy, amiből a hét elején már bő­ségesen ellátják az elárusító helyeket. Most az üvegmegy- gyé, vagy másnéven a pándi- meggy ára 11 forint, az apróbb, pipacs-meggyé hat forint. A hét végére — a termelőszövet­kezetekből érkezett lejelenté­sek alapján — várható több gyümölcs, ami a hosszú tél és az elhúzódott tavaszi időjárás miatt, akkorra dús vitanmintar- talommal kárpótol a késé­sért. A hét végén már szállí­tanak eladásra sárga barackot, nagy mennyiségben meggyet, málnát, valamint az árpával beérő körtét és nyári almát. Áruk az előzetes kalkuláció szerint, mérsékeltebb a tava­lyinál. p. e. rMPÜJStG 3 Művelődésügyi és mezőgazdasági tapasztalatcserék a füzesabonyi járásban Gazdag aratás és jó ellátás a lisxamentén 1965. július 4., vasárnap Kommunista^ közösségek AZ UTÓBBI időben me lehetősen nagy viták indult; a pártépítés kérdései körül, mégjobban ráirányította a 1 gyeimet, hogy nemrég az eg városi pártbizottság is brigái munkával vizsgálta a pártép tés helyzetét. Választ kereste azokra a kérdésekre, hof megfelelő ütemben é» arán; ban fejlődnek, erősödnek-e pártszervezetek, kik mié döntenek úgy, hogy párttagé legyenek, milyen akadályé állnak a fejlődés útjában, létjogosultak-e azok az agg; dalmak, amelyek manapság pártépítés körül lelhetők fe Melyek ezek az aggoda mák? Vannak, akik a tagjelölte] új párttagok felvételét azz; igyekeznek elodázni, hogy számszerűség a párt felhígult sához vezethet. Más nézete szerint, ha nincs semmi élőn abból, hogy valaki párttag várhatunk míg valaki jelen kezik. S újabb aggodalom sz< rint attól kellene tartanunl hogy manapság olyan nagyo a követelmények, hogy nagyo kevés pártonkívüli tudja e: teljesíteni. És az aggodalmak ellenér mégis mind többen találjá meg az utat a párthoz, erőiéi jes, egészséges fejlődésnek U hetünk szemtanúi az egri pán szervezeteknél. Ezt bizonyítói ták az említett brigádvizsgák tapasztalatai is. Erősödnek-e számszerűleg pártszervezetek? E KÉRDÉSRE biztató vá laszt lehet adni Egerben, i város felnőtt lakosságána 11,4 százaléka vallja kommu nistának magát, s ez az arán jobb az országos átlagná Mondhatnék rá: ez csak számszerűség, a párttagság he lyes arányai esetleg éppen a ellenkezőjét mutathatják. D nem. Ez aggodalom eloszlató Sára idézünk a statisztikából Az egri kommunisták 4 százaléka munkás, s ezen be lül a szakmunkások arány 68,7 százalék a pártszerveze tekben. Az értelmiségiek 11, termelőszövetkezeti tagok százalékát teszik ki a párttag ságnak. Javul a nők arány száma is. Az elmúlt évi tag jelölt felvételeknél az eddig 22-ről 26 százalékra nőtt ; pártba felvett lányok, asszo nyok aránya. S bár évek ót; tudják a jelentkezők, hogy ; pártban igyekeznek érvény szerezni annak az elvnek hogy a párttagság nem járha előnyökkel, mégis mind töb ben lépik át a küszöböt. Mi; 1964-ben 134 tagjelöltet vettel fel Egerben, ez év első négj hónapjában 119-en kaptál meg tagkönyvüket, s 71 tagje lölt jelentkezését hagyták jóv; a pártszervezetekben. Ezt az erőteljes, egészsége; fejlődést mutató tényeket lel kiismeretes, alapos, pártépíu munka előzte meg. Intézkedés terveket készítettek arról hogy miként könnyítsék meg az arra alkalmas emberek kö­zeledését a párthoz, taggyűlé­seken vitatták, a pártépítés kérdéseit, megbízatásokká látták el a tagjelölteket és í jelöltségre érdemeseket. Rend­szeresen figyelték munkáju­kat, magatartásukat, segítettéh a kommunista jellemvonások kibontakozását. De gond is akadt. Több egri üzemnél, hivatalnál a párt­szervezet még nem tud olyan vonzó lenni, hogy arra biztas­sa a kommunista közösségek küszöbén várakozókat, vagy tétovázókat, hogy átlépjenek az utolsó „formai” akadályon, miután munkájukkal, maga­tartásukkal már korábban be­bizonyították, hogy érdemesek a párttagságra. A tanácsi ipar­nál, az útépítőknél, a FÜSZÉRT-nél a telephely szétszórtsága, más helyen a pártszervezetek befeléfordulá- sa, elzárkózottsága vált aka­dályává az egészséges fejlő­désnek. S lehet, hogy találni példát a nem eléggé célszerű, tudatos pártépítő munkára is, ahol az út egyengetése a ne­velés, a megbízatás, a tanulás­ra való ösztönzés, az elvek tisztázása elmaradt, s így csak alkalomszerűen — ha valaki mégis jelentkezett — akkor került sor tagjelcttség elbírá­lására. Ismét más esetekben lebecsülés mutatkozott a je­lentkezésre válók iránt, — mondván „a mi vállalatunk­nál nincs olyan fejlett ember, aki alkalmas lenne a párttag­ságra”. VALÖ TÉNY, hogy az egész­séges fejlődés ellenére is a téves nézetek tucatjai nehezí­tik, akadályozzák, hogy a pártszervezetek küszöbét min­den arra alkalmas ember át­léphesse. Nehezíti az a gya­korlat, hogy a kommunista példamutatás ürügyén helyen­ként olyan rossz munkahe­lyekre teszik a pártagokat, ahol anyagilag és erkölcsileg is kárt szenvednek. Sok gondot okoz annak a helytelen szem­léletnek a visszaszorítása is, hogy mint a párthoz nem tar­tozás, valami elismerésre mél­tó, karakán cselekedet lenne. És, hogy a pártonkívülieket azért kell előnyhöz juttatni, mert most „ez a vonal”. Sok zavart okoz a párt szö­vetségi politikájának helytelen értelmezése is. Más esetben ily véleményekkel fogadják a je­lentkezőket: „hol voltál te, amikor mi fegyverrel harcol­tunk a munkáshatalomért”, s lebecsülik őket azért, mert nincsen olyan harcos múlt mö­göttünk, mint a párt néhány veteránja mögött. E nehezítő körülmények el­lenére kedvező a helyzet az egri pártszervezetek erősödé­sét illetően. S ebben legna­gyobb szerepe van a rendsze­rességnek. Annak, hogy figye­lemmel kísérik kik azok, akik a párt politikájának maradék­talan elfogadásával, a közös­ségért végzett becsületes mun­kával, a megánéletben muta­tott jó példával számításba jöhetnek a tagjelölt felvételre. A felmérés azt mutatta, hogy az üzemeknél, hivataloknál termelőszövetkezeteknél a pártszervezetek mellett leg­alább kétszer annyian végez­nek társadalmi tevékenységet, — sokszor pártmunkát is —, mint amennyi a kommunisták száma A FRISS ERŐK, szimpati­zánsok, aktív emberek bázisa tehát nagy a pártszervezetek körül s élnek is a lehetőség­nek felhasználásával. A Rá­kóczi Tsz-ben például meghív­ják a munkában példamutató, felvilágosultabb asszonyokat a pártszervezet rendezvényeire, megbízatásokat adnak nekik a szövetkezeti tagság tájékozta­tására, így hozzák még köze­lebb őket a pártszervezethez. Még üzemekben a tömegszer­vezetekben dolgozó fiatalok útját egyengetik a párthoz, s lem sikertelenül. Az elmúlt év­ben felvett tagjelölteknek mindössze tíz százaléka volt negyven évnél idősebb. Fiata­lodnak a város pártszervezetei és műveltebbek lesznek. A nyolc általános iskolát végzet­tek aránya már nyolcvan szá­zalék fölé emelkedett, s az idén az eddiginél több mun­kást, értelmiségit, nőt, az ed­diginél nagyobb szakmai poli- tiaki és általános műveltséggel

Next

/
Thumbnails
Contents