Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-31 / 179. szám
Véget értek a küzdelmek az idei OB I-es vízilabda-bajnokságban. Eldőlt a bajnoki cím, valamint a helyezések sorsa és eldőlt az is, hogy az idei bajnokságban a gólkirály címet Húsárán II., a Csepel Aautó gólerős játékosa szerezte meg, szám szerint 27 góllal. Mint az országos lapok is megírták, második helyen, a főleg hátvédet játszó Pócsik Dénes, az egriek válogatott játékosa végzett, 26 lőtt góllal. Pócsiknak csak gratulálni lehet a második helyezéshez, a kiváló szerepléshez, hiszen védőjátékos létére sok-sok csatár elől hódította el ezt a ragyogó helyezést. S ha közbe nem jön az FTC—Egri Dózsa, emlékezetes, botrányosan végződött mérkőzésen a több hétig tartó sérülése, valószínű, ma ő a gólkirály az OB I-ben —, s nem egy gól különbséggel... No.de majd jövőre!!! * Kis község a pétervásári járásban Parádóhuta. Itt lakik a rokkant-nyugdíjas Odor Józsi bácsi szépen rendezett, kertes házában, két fiával: a 20 éves Jóskával és a 18 éves Lacival, akik nagyon szeretnek sportolni, s nevükkel már egyszer- kétszer megismerkedett a megye sportszerető közönsége is. Jóska legutóbb a megyei Spartakiaden harmadik helyen végzett távolugrásban. A minap megyei sportvezetők jártak Odor Józsi bácsiék- nál. A két fiú után érdeklődtek, s büszke^ apa titokzatos mozdulattal hívta őket a kertbe. A két fiú falubeli gyerekekkel, — közöttük a tíz éves Kakukk Marcival, — edzést tartottak. A megművelt kertben ugyanis a család elkülönített helyen edzőpályát létesített, nekifutóval és távolugró gödörrel. Mint később kiderült, minden nap itt tartják a parád- óhutai távolugrók edzéseiket és hogy milyen komolyan veszik szerepléseiket, csupán egyetlen példával szeretnénk bizonyítani. A két testvér együtt indult el a járási spar- takiádon, s itt Laci, a kisebbik fiú egy centiméterrel ugrott kevesebbet bátyjánál, ezért nem kerülhetett tovább. A megyei spartakiádon azonban együtt készültek fel Jóskával. S ma már 20 centiméterrel ugrik többet testvérénél. Ezzel az eredménnyel Laci magasan nyerte volna a megyei sparta- kiádot. Ügy gondoljuk, ennek a jövőben nem lehet majd semmi akadálya, ha továbbra is ilyen szorgalamasan, lelkesen, odaadással foglalkoznak sportágukkal. A siker nem maradhat el a sok munka mögött. Különösen ilyen lelkes és kedves körülmények között... Nos, igen! Az ember nem is tudná felmérni azokat az ötleteket és módokat, amelyeket a lelkes, sportot szerető fiatalok és idősebbek tesznek egyéb lehetőségek nélkülözése közepette a sikerért. Annál szomorúbb viszont, hogy ahol a lehetőség adva van, jobb mércével, kevés tekintélye van a megyei eredményeknek. Vasárnap, július 25-én, értek véget például a megyei újonc labdarúgó-döntő küzdelmei Gyöngyösön. Nyolc csapat küzdött a bajnoki címért, s természetes, hogy nyolc csapat, még ha egyenlő rangú erőt képvisel is, akkor sem lehet bajnok. A veszteség pedig mindig fáj, még akkor is, ha szemlátomást jobb ellenféltől kap ki az együttes. Talán ez volt az .indító oka annak, hogy tegnap reggel különös csomagot kaptunk. Benne egy oklevél volt, az Egri Dózsa újonc csapata részére kiállítva. A Heves megyei Labdarúgó Szövetség ifjúsági bizottsága adományozta ezt a csapatnak július 25-én, Gyöngyösön, a döntőben való részvételért. Az oklevelet azonban nem hozta haza a csapat. Egy sportember találta meg Gyöngyösön a MÉK mellékhelyisége mellett... Tudomásunk szerint az okleveleket minden egyesület szóimon kéri és mint a csapat jó szereplését bizonyító dokumentumot bekeretezteti és megőrzi. Éppen ezért furcsáljuk, hogy az Egri Dózsa újonc csapata így őrizte meg, így hozta haza a szép emléklapot. Ezért közöljük, hogy a Népújság sport rovatától bármikor átvehetik. Reméljük, eljönnek érte?! ★ Július 11-i számunkban foglalkoztunk a Sportfogadás című lap árusításával kapcsolatos panaszokkal. A Miskolci Postaigazgatóság illetékes osztály- vezetője kivizsgálta az ügyet és mint hozzánk küldött válaszából kiderül, azért vannak problémák a lap körül, mert technikai és egyéb okok miatt nem tudják az igényeket kielégíteni. A Postaigazgatóság a lap árusát figyelmeztette arra, hogy a vásárlókat a jelentkezés sorrendjében, kivételt nem téve, szolgálja ki ebből az újságból. ★ Az egri kispályás labdarúgóbajnokság 15. fordulója után a következő az állás: I. csoport: 1. Pedagógus 23, 2. Lendület 22, 3. Lakatosárugyár 20, 4. Honvéd XX. 19, 5. Dohánygyár 16, 6. Bútorgyár 14, 7. Olajbányász 14, 8. Gyakorló iskola 11, 9. Pincegazdaság 6, 10. Fútőház 1 ponttal. II. csoport: 1. öreg fiúk 22, 2. Bervai Vasas 20, 3. Honvéd I. 17, 4. 4. sz. AKÖV 16, 5. Főiskola 14, 6. Spartacus Ili 7. Helyiipar 7, 8. Vendéglátó 6, 9. KISZ MB. 4 ponttal. ★ Furcsa és nem mindennapi eset történt egy héttel ezelőtt Egerben a Dohánygyár-Pedagógus kispályás labdarúgó- mérkőzésen. A befejezés előtt még néhány perccel a Pedagógus vezetett 2:l-re, a Dohánygyár bedobáshoz jutott. A labdát a kapu elé tömörülő játékosok közé dobta a dohánygyári csatár, s a lehulló labda mintegy négy ember kezét is érintette. A meglepett játékosok büntetőrúgást vártak AZ ELEMI KÁROK ELLEM 30 milliárd értékű kosos vagyont véd a termelőszövetkezetek biztosítása és leálltak, amikor az egyik szemfüles dohánygyári fiú ölbe kapta a labdát és egy tiszteletkor leírása után kézből rúgta be az üres kapuba. A játékvezető határozottan gólt ítélt, s így lett a végeredmény 2:2. Nevetséges és tanulságos eset, a játékosoknak, a játékvezetőnek és elsősorban a JT-nek... ★ Ha már a kispályás labdarúgásról beszélünk, néhány sorban emlékezzünk meg a hatvaniakról is. Annak idején nagy hímek örvendett a Robotka Kupa, amelynek küzdelmeiben sok-sok hatvani üzemi és más egyéb hivatali szerv egyesülete mérkőzött meg egymással. Annál furcsább most, amikor Gyöngyösön és Egerben 20—30 csapattal és nagy számú néző- közönség előtt folyik az izgalmas kispályás labdarúgás, addig Hatvanban képtelenek ilyen bajnokságot létrehozni. A járási szövetség 16 intézményt, vállalatot keresett fel levelével, kérte fel őket a bajnokságban való részvételre, de ők még válaszra sem méltatták a levelet. A JT ekkor személyesen járt el ezekben az intézményekben, ahol azt az egyöntetű választ kapták: nincs aki megteremtse a csapatot, nincs aki irányítsa. Vajon, akkor mit csinálnak Hatvanban a tömegsport-felelősöké ★ Vasárnap barátságos mérkőzést játszott Egerben a Budapesti Flottilla—Egri Honvéd csapata. Az egriek a második félidőben 11-eshez jutottak. A büntetőnek Ivády állt neki, de lövését a vendégek kapusa kiütötte. A labda ismét Ivády elé került, aki nem mert a labdához érni, hanem hagyta, hogy a berohanó védők felszabadítsanak. Két perccel később azonban az így előre vágott labda ismét Ivádyhoz került és ő biztosan lőtt a hálóba. Ritka eset ez a fotballpályán és különösen ritka, hogy az a játékos tud „helyesbíteni”, aki egyszer már egy 11-est hibázott, sőt, az eléje visszahulló labdát sem merte a hálóba lőni. Valószínű a szabályzat nem ismerésével volt a baj, amelyik világosan kimondja, hogy ha a 11-est kiüti a kapus, és a labda ismételten a büntetőt rúgó játékoshoz kerül, hálóba továbbíthatja, mert ez nem számít kettős érintésnek. Fazekas István Ä termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás nem kötelező — mégis alig van ma már közös gazdaság az országban, amely ne kötött volna biztosítási szerződést. Elsősorban a gyakorlat, a nagyüzemi mező- gazdaság vezetésének tapasztalatai késztették a szövetkezetieket, hogy éljenek a biztosítás lehetőségével és ezzel anyagi biztonságot teremtsenek elemi károk esetén; Az elemi károk jelentősen csökkenthetik a munkaegység értékét, tíz-húsz perces jégverés súlyos károkat okozhat egy-egy termelőszövetkezetben. A biztosítás — biztonságot ad, minél értékesebb növényfajtákat termel a közös gazdaság, minél nagyobb állatállománnyal rendelkezik a termelőszövetkezet, annál inkább. Nem véletlenül és nem a propaganda hatására, hanem a szocialista mezőgazdaság fejlődésének igényeként vált általánossá a szövetkezeti vagyonbiztosítás: arányaira jellemző, hogy mintegy 30 milliárd értékű közös vagyont véd. Ilyen helyzetben igen célszerű, ha szerződő felek alaposan ismerik jogaikat és kötelességeiket, a viták jórésze így elkerülhető és a kártérítés késedelem nélkül kiutalható. Idén elsősorban árvíz és jégverés sújtotta a mezőgazdaságot. A feltételek értelmében a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás az árvízkárok 50 százalékára nyújt fedezetet — az így elpusztult állatok értékét azonban teljesen megtérítik. A biztosítás csak az állandó jellegű élővizek, patakok, tavak, folyók kiáradásából eredő árvízkárokra vonatkozik. Az Állami Biztosító azonban a nagyon károsodott termelőszövetkezeteknek a feltételeken túlmenő segítséget is nyújt. Az árvízkárok becslését már az első árhullám levonulása után megkezdték, de az egymást követő áradások miatt ezt a munkát szüneteltem kellett. Az ár levonulása után, amint a terület megszemlélhető, a károkat azonnal felbecsülik. Eddig az ország 569 községéből érkezett árvízkár bejelentés az Állami Biztosítóhoz, s ez mintegy 120 ezer hold termlőszövetkezeti szántóterületet érint. Az évi jégverési statisztika „átlagos” képet mutat: az „átlagos” itt azt jelenti, hogy ebben az évben 897 községben 1220 alkalommal volt jégverés, a statisztika július közepéig 70 jégveréses napot tart nyilván. A termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás keretében a részletes biztosítási feltételekben ismertetett néhány növény kivételével, úgyszólván valamennyi növényfajta jégkára megtérül. A termelőszövetkezetek vezetői azonban legyenek tisztában azzal, hogy a biztosítás alapján csak azokat a károkat térítik meg, melyeket a jégverés a lábon álló és leszedetlen termésben, valamint a kalászos növények, borsó, repce learatott renden, a tarlón kévében fekvő, keresztekbe rakott termésében az aratást követő meghatározott időn belül okoz. Ugyancsak kiterjed a biztosítás a szabadföldi termesztéssel! termelt zöldborsó és saláta tavaszi, valamint a paprika, paradicsom, az uborka és a spárgatök primőr termésében okozott jégkárokra is. A biztosító kárszakértői először a gabonafélék jégkárait állapítják meg és csak később foglalkoznak azokkal a jégkárokkal, amelyek a kalászos növényeknél hosszabb tenyészt idejű növényekben következtek be és a kalászosok aratása után is biztonságosan becsülhetők. A gabonafélék érési időszakában bekövetkezett jégverés esetén megtörténhet, hogy még a kárbecslés előtt le kell aratni a jégverte gabonatáblát. Ilyenkor a termelőszövetkezet vezetői elrendelhetik a munka megkezdését, mert a biztosító szakembered aratás közben, sőt néhány nappal az aratás után is, meg tudják állapítani a kárt. A kapások, a szőlő és a gyümölcsösök jégkára esetén először csak az előszemlét tartják meg. Ennék az a célja, hogy rögzítse azokat a körülményeket,’ amelyek a termény beéré- se, illetve , betakarítása előtt végzett véglegjes bérmegállapításhoz feltétlenül szükségesek. A jégkárok mértékét százalékosan állapítják meg. Elsősorban azt vizsgálják: mekkora lenne jégverés nélkül a holdanként várható hozam. A kártérítés kiszámításának alapja a jégverés nélküli terméshozam ennek felső határa azonban a tervezett, illetőleg biztosításra bejelentett termésmennyiség. Ha ugyanis a talált hozam magasabb a biztosítottnál, akkor is csalt a biztosított hozam alapján állapítják meg a kártérítés összegét. Ha a kárrendezésnél megállapítják, hogy a károsodott növény hozama egyéb elemi károk, agrotechnikai hiba, betegség, vagy esetleg rovarkárok miatt jégverés nélkül sem érte volna el a biztosított hozamot, úgy a kártérítés összegét az alacsonyabb hozam figyelem- bevételével állapítják meg. Fontos tudnivaló, hogy miután a termelőszövetkezetek tervezett hozam alapján fizetik a biztosítási díjat, ez a kártérítés felső határa. Az Állami Biztosító azonban mindaddig, amíg a növényt jégverés nem érte, elfogadja a magasabb hozam biztosítását. Ezért a termelőszövetkezetek vezetői —, ha úgy látják, hogy tervezettnél jobb termés várható — ezt bejelenthetik a biztosítónál és megfelelő díjkülönbözet mellett biztosíthatják a magasabb hozamot is* A termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás néhány alaptételéből is kiderül, hogy ezek ismerete a közös gazdaságok vezetői számára feltétlenül szükséges. Ezzel megkönnyíthetik a kárbecslés munkáját, á kártérítés megállapítását és kifizetését. Ezek ismerete a közös gazdaság érdekeit védi és a jogok mellett a biztosításban vállalt kötelezettségeket is megszabja. __ Kerekes Imre Javíttassa boroshordóját és szüretelő edényeit a Gyöngyösi Kádár Ktsz-nél, Április 4. u. 12 10 ^iPÖMRGj 1965. augusztus 1., vasárnap A második félidd a labdarúgó-bajnokságban MÁSFÉL HÓNAPOS szünet után folytatódik a labdarúgóbajnokság. A legtöbb osztályban augusztus elsején lépnek újra pályára a csapatok a bajnoki pontokért. Kis zavart okozott, hogy a Magyar Labdarúgók Szövetsége elkésett a Nemzeti Bajnokság sorsolásának nyilvánosságra hozatalát val. Mivel az alsóbb osztályok sorsolása függvénye az NB-s sorsolásnak, néhány megyében már nem tudták előkészíteni az augusztus elsejei rajtot. Figyelmeztetés ez a jövőre. A bajnokság és a Népköztársasági Kupa jelenti a hazai labdarúgó-program vázát. Ezek programját az esztendő elején, egész évre el kell készíteni, nyilvánosságra hozni, hogy a csapatok felkészülését mindenütt feladatokhoz igazíthasA hathetes nyári bajnoki szünet sok tanulsággal szolgált. Mindenekelőtt azzal, hogy a három évvel ezelőtti heves vita a „nyári futball” és a „téli futball” kérdésében végleg eldőlt, a nyári futball javára. Itt az ideje, hogy az elkövetkező évekre ennek minden tanulságát levonjuk. MA MÁR NEMCSAK a szakemberek, hanem a széles közvélemény előtt is nyilvánvaló, hogy a tavasztól őszig való labdarúgás és a hosszabb téli szünet mind a tömegeknek, mind pedig az élcsapatoknak előnyös. Az alacsonyabb osztá; lyokban játszó csapatok ezreinek — még ilyen szeszélyes időjárásban is — kellemesebb nyáron játszani, mint télen. Legyünk tehát következetesebbek. Az alsóbb osztályokban csökkentsük minimálisra a tavaszi és a nyári forduló közötti szünetet. Ezzel elérhetjük, hogy mindenütt komolyabban veszik a felkészülést* de biztosítjuk azt is, hogy egyetlen csapat sem marad program nélkül. Ebből a szempontból a Magyar Népköztársasági Kupa fordulói nem jelentenek akadályt, hiszen fordulóról fordulóra kiesik a részvevők fele, s különben is, a kupa-mérkőzéseket az idén már szerdai napokon rendezték. Előnyös tehát, ha közben tart a bajnokság is, s egyetlen csapat sem marad hetekig tét; lenül, s nem kell külön erőfeszítésekkel ellenfeleket szerveznie. Az alsóbb osztályokban ugyanis a bajnoki küzdelmek sorozata az, ami leginkább együtt tartja a szakosztályokat, s hétről hétre lendületet ad a munkához. MÄS A HELYZET az élvonalban. A nyári labdarúgás ott is bevált, hiszen a hosszú téli szünet alkalmat ad a portyád zásra, majd az alapos felkészülésre. A két tatai alapozás eredményei szemmel láthatólag hozzájárultak az NB I-es mérkőzések színvonalának emelkedéséhez, élvonalbeli csapataink megerősödéséhez. Most már arra van szükség, hogy amit elkezdtünk, azt bátran folytassuk és az alapozás befejeztével, a bajnoki idény közben is törődjünk az élvonalbeli játékosok tudásának állandó elmélyítésével. Amint a példák mutatják, hathetes nyári szünetre az NB I-ben sem volt szükség. Nyáron a csapatok többsége nem tud túrára menni, hiszen a télen futballozó nyugati országokban ekkor tartják a szünetet, s a felkészülésben sem tudtak az együttesek lényegesen előbbre lépni. A legtöbb csapat esetében inkább szabadságolásoknak, vezetőség- és edzőcseréknek lehettünk tanúi. Kérdés, mindez mennyire használ az érintett csapatoknak? Különben is a régifajta portyák korszaka lejárt. Ma már legfeljebb nagy távolságok esetén lehet szó hosszabb portyáról. Példa rá a Ferencváros amerikai útja, vagy az élvonalbeli brazil csapatok európai portyázása. Egyébként á nemzetközi mérkőzések egy, legfeljebb két találkozóra korlátozódnak, s ezeket a bajnoki idény közben is le lehet bonyolítani. AZ ŰJ HELYZET felvet másik problémát is. Mivel csapataink fejlődése következtében számítani lehet helytállásukra a nemzetközi kupákban, a következő évtől kezdve módosítani kellene az NB I-es bajnoki műsort: nincs ugyanis többé szükség a program sűrítésére^ tehát a gyakori szerdai fordulókra. Olyan bajnoki programot kell tervezni, ami lehetőséget ad az egyesületeknek, hogy hét közben eleget tehessenek nemzetközi kötelezettségeiknek is. Ha ezt megteszik, akkor sokkal több jogalapja lesz az MLSz-nek, hogy szigorúan ragaszkodjon a bajnoki műsor betartásához, ne engedélyezze mérkőzések elhalasztását. Ne úgy nyújtsuk meg a labdarúgó-idényt, hogy korábban kezdünk és később fejezzük be, hanem úgy, hogy tavasztól őszig folyamatosan játsszunk. A labdarúgó-bajnokság őszi idényétől mindenki sokat vár. Szurkolók és szakemberek egyaránt remélik a színvonal további emelkedését, a csapatok fejlődését, a bajnoki küzdelem kiegyensúlyozottságát, izgalmasságát és természetesen a válogatott játékosok, a válogatott csapat helytállását. TUDNI KELL AZONBAN, hogy a siker nem hull az ölünkbe. Bőven van már rá példa, hogy eredményesen csak azok a játékosok és csapatok szerepelnek, amelyek az edzéseken sem sajnálják a fáradságot. Ezért az őszi idény kezdetekor a leghasznosabb jókívánság minden csapatnak: vezetőknek és játékosoknak legyen erejük az edzések színvonalának emeléséhez, a küzdőkészség fokozásához, a céltudatos, következetes munkához. A. A. Házépítő Kombináthoz felvételre keresünk villanyszerelőket, víz- gázfűtés-szerelőket, festő—má- zolókat, betanított segédmunkásokat. Jelentkezés: ÉM. 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Házépítő Kombinát, Budapest, III., Szentendrei út 101. ^XiPUIíMG 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 3. Telefon: 12-57, 12-73. Postafiók:: 23 Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 22-14. Postafiók: 23. Index: 25 062. Heves megyei Nyomda Vállalat; Eger, Brődy Sándor utca 4. Igazgató.: Marosán Jómét.
