Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

A hatvani járási tanácsülésről és a vb-ulésekrSÍ jelentjük: \ Az ifjúságvédelemben jobban érvényesüljön a megelőzés! Tegnap ülést tartott a Hatvani Járási Tanács, s megtár­gyalta a gyermek- és ifjúságvédelmi munka tapasztalatairól, valamint a családi és társadalmi ünnepek szervezéséről szóló beszámolót. A napirend tárgyalásához a tanácstagokon kívül mintegy harminc vendéget hívtak meg, köztük az üzemek, vállalatok vezetőit is. Részt vett a. tanácsülésen dr. Gomiczki Lajos megyei főügyész-helyettes és Kelemen János, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője. A hatvani járás területén a művelődésügyi állandó bizott­ságok keretében 12 gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság dolgozik, közel 200 taggal. Az albizottságok feladatkörüknek megfelelően havonta legalább két alkalommal tanácskoznak, de emellett rendszeresen vég­zik ellenőrző munkájukat. Ta­nácskozásaikra esetenként meghívják a szülőket. javaslatot tesznek és konkrét intézkedést is a sürgősebb ügyekben. Az albizottságok üléseiken főleg a nehezen ne­velhető gyermekek helyzeté­vel, a hiányos szülői nevelés miatt ellenőrzött gyermekek fejlődésével, a fiatalkorúak házasságkötésével s az állami gondozásba vett gyermekek sorsával foglalkoznak. Az albizottságok a járás va­lamennyi községében nagyon sokat segítenek a megelőzés­ben. A községi tanácsok, illet­ve azok végrehajtó bizottságai önálló napirendként foglalkoz­nak az "úságvédelemmel. A jó tapa. álatok közé sorolha­tó az a törekvés is, hogy a köz­ségi végrehajtó bizottságok az albizottságok munkájának ér­tékelésén túl konkrét ügyek­kel is foglalkoznak. Csányban, Heréden, Ecséden, Boldogon, és még néhány községben a legsúlyosabb és legsürgősebb gyermekvédelmi problémákat tűzték a vb napirendjére. A járás gyermek- és ifjúság- védelmi munkáját értékelve ki kell emelni az apci, az ecsédi, a lőrinci és a rózsaszentmár- toni albizottságok lelkiismere­tes tevékenységét. Apcon pél­dául 18 veszélyeztetett gyer­meket tartanak nyilván, ebből 13 iskolás. Mindegyik mellé patronálót neveztek ki és ennek eredményeként hét gyermek körülményei rende­ződtek. Az apci albizottság jó munkája alapján rendezték meg a községben a bemutató jellegű ifjúságvédelmi értekez­letet is, ahol a járás valameny- nyi albizottsági elnöke részt vett Ifjúságvédelmi tevékenysé­gük sok területre kiterjed. Ha szabálysértést, vagy kóborlást tapasztalnak, meglátogatják a családot s az albizottság elé hívják a szülőket és a kiskorú gyermekeket Szoros kapcsola­tot tartanak az iskolai gyer­mek- és ifjúságvédelmi felelős­sel s ennek segítségével elő­adásokat szerveznek a szülői értekezleteken a szülői fele­lősségről és a gyermekek he­lyes neveléséről. Nagyon szép eredményt hozott a községi őr­járatok szervezése is, mind kevesebb a gyerekek esti ki­maradása. Ecséden főleg a pedagógusok segítik az albizottság munkáját. Ebben a községben súlyosabb ese­tekben a szülőkkel szemben ifjúsági elleni bűntett miatt eljárást kezdeményeztek, de javaslatot tettek nem egy esetben arra is, hogy kény- szer-alkoholelvonó kúrára vi­gyék azokat, akik gyakori italozásaikkal veszélyeztetik a gyerekeket. Lőrinciben a tanácsülés fog­lalkozott a lőrinci és petőfibá- nyai kirendeltség gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságá­nak munkájával, s megállapí­totta, hogy mindkét albizott­ság eredményes munkát vég­zett, bár még mindig gyakori probléma a fiatalkorúak italo­zása. Főleg a 147-es italboltban fordult elő többször is, hogy kiskorú gyermekeket kiszolgál­tak szeszes itallal. Az albizott­ság ugyan határozatot hozott, amelyben figyelmeztette az italboltvezetőt, de sokkal he­lyesebb lett volna, ha már a többszöri figyelmeztetés he­lyett a törvény alapján meg­indítják ellene az eljárást A felelősségre vonás annál in­kább indokolt, mert a fiatal­korúak italozása évek óta az albizottságok napirendjén sze­repel s ezzel szemben a járás területén 1957 óta egyetlen italboltvezető ellen sem indí­tottak eljárást azért, mert ki­szolgálták szeszes itallal a 18 éven aluliakat. Komoly problémát jelent a járásban az állami gondozás­ba vett gyermekek elhelyezése. Jelenleg csupán 15 gyereket sikerült nevelőszülőknél elhe­lyezni. Ezen a területen még bőven akad tennivaló s a tár­sadalmi szervezetek, valamint a tömegszervezetek segítségé­vel tovább kell növelni az ál­lami gondozásba vett gyerme­kek nevelését vállaló családok számát. Az albizottságok ered­ményes munkájához a nevelő­szülői hálózat bővítése is hoz­zátartozik A járási tanácsülés az előter­jesztés alapján megállapította, hogy a hatvani járás területén évről évre fejlődés tapasztal­ható a gyermek- és ifjúságvé­delmi munkában. A továbbiak­ban a községi tanácsok végre­hajtó bizottságainak arra kell törekedniük, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában jobban érvényesüljön a meg­előzés. Ennek érdekében a ta­nácstagok és az aktívák bevo­násával folyamatossá kell ten­ni a veszélyeztető körülmé­nyek között élő kiskorúak fel­kutatását. E munka során az eddigieknél még jobban kell igényelni a társadalmi és tö­megszervezetek támogatását és segítését. Foglalkozott a tanácsülés a családi és társadalmi ünnepek szervezésével is. Nyolc állandó és négy albizottság végzi a já­rás területén ezt a munkát. Beszámolt a jelentés arról is, hogy a hatvani járás községi tanácsai már kivétel nélkül rendelkeznek a családi és tár­sadalmi ünnepek lebonyolítá­sához szükséges helyiségekkel, s különböző díszítő, dekoráci­ós anyagokkal. Üj házasságkö­tő helyiség létesült Heréden, Csányban, Rózsaszentmárton- ban, s felújították a lőrinci, a kerekharaszti, az apci, a nagy- kökényesi, az ecsédi és a bol- dogi házasságkötő helyiségeket. Horton és Petőfibányán a ku’~ túrotthonban, Zagyvaszánt ón pedig a tanács irodájában ren­dezik a családi ünnepségeket. A járás területén az elmúlt évben 34 névadó ünnepséget, 120 házasságkötést és 14 teme­tést rendeztek az albizottságok. ★ Az elmúlt két nap alatt több végrehajtó bizottsági ülést tar­tottak a megyében. Végrehajtó bizottsági ülést tartott a Hatvani Városi Ta­nács, ahol a költségvetési és az iskolák tatarozása szerepelt a napirenden. Részt vett a vb- ülésen Szaniszló István, a me­gyei tanács pénzügyi osztályá­nak költségvetési főelőadója. A Hevesi Járási Tanács vb- ülésén az igazgatási osztály munkájáról tanácskoztak. Részt vett a vb-ülésen Bíró József, a megyei tanács vb-el- nöke és Kelemen János, a me­gyei tanács igazgatási osztá­lyának vezetője. A járás közbiztonsága szere­pelt az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsági ülésének napirendjén. A vb-ülésen részt vett Papp Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese. A Füzesabonyi Járási Ta­nács végrehajtó bizottsági ülé­sén — amelyen részt vett He­gyei János, a megyei tanács vb-titkára és Szaniszló István költségvetési főelőadó, — a költségvetési hitelekről tanács­koztak. fm) Matyómulatság Mezőkövesden Az idén látványos néprajzi érdekességet mutatnak be a matyók „fővárosában”, Mező­kövesden. A Borsod megyei Ide­genforgalmi Hivatal kezde­ményezésére, a népművelési szervek segítségével hosszú évek után — augusztusban — újra megrendezik a már fele­désbe merülő, de egykor olyan híres matyólakodalmast. Erre egy ősi, matyóholmikkal be­rendezett házban kerül sor. A művelődési otthon művészeti csoportja népviseletbe öltözve, a régi szokásokat felelevenít­ve, eljátsszák a lakodalmas egész menetét, és az esküvői ebédre, majd az utána követ­kező táncos vigalomra külföl­di vendégeket is meghívnak. Furcsa rendelet Nemrég szóvá tettük a Mát- ravidéki Vendéglátóipari Vál­lalat vezetőségének egyik rendelkezését, amely a gyü­mölcsszörpök választékát kor­látozta azzal a megindokolás­sal, hogy a kétféle gyümölcs­szörp árusítása az árdifferen­cia miatt árdrágításra adhat lehetőséget. Mint kiderült, a vállalat csupán a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ren­deletét adta tovább. Ezek után a csodálkozás még csak fokozódott ben­nünk, mert a legfelsőbb me­gyei szakirányítási szervtől a legkevésbé várhatnánk, hogy minden vendéglátóipari dol­gozóról eleve feltételezi az árdrágítási törekvést. Az üggyel kapcsolatban szólhat­nánk a bizalomról, amely po­litikai életünknek is egyik sarkallatos pontja, de ne részletezzük tovább ezt a gon­dolatsort. Most már csak csodálko­zunk, és nem értünk semmit. Szeretnénk hinni, hogy soha többé nem kap hivatalos fó­rumot az oktalan bizalmat­lanság, még — uram bocsá’t — gyümölcsszörp-ügyben sem. Az említett kitétel még rossz tréfának is rossz! (g. mól—) Mitől rejtelmes a női lélek ? — Tanulmány! — A nő lélek rejtelmeivel fog­lalkozó szépirodalom, és a kü­lön e célra megalapított szak- irodalom még nem teljes, ugyanis a fenti témával foglal­kozó gondolataim mind ez ideig nem láttak napvilágot. így kénytelen vagyok most írógé­pet ragadni, hogy közzétegyem hihetetlenül érdekes gondola­taimat — okulásul, és elretten­tő példának. Mert ugye, a női lélek az valami roppant terjedelmes dolog, s az ember először ak­kor csalódik a szerelmében, amikor éppen azt hiszi, hogy nyitott könyv előtte. A szem például remekíróim szerint a lélek tükre. Nézz a nő szemé­be, és fogalmad sincs róla, hogy mit akar, vagy mit takar. Rád kacsint, s te követed ár- kon-bokron át, jóhiszeműen és ártatlanul, s akkor nyílik ki a szemed, amikor az anya­könyvvezető kényes kérdéseket ad fel... S ekkor már késő. Nagyokat lehet szenvedni, ha a nő is úgy akarja. Kezet akarsz csókolni, mire: — Ne... nem szabad.'.'. — s nem engedi. Ha annak rendje és módja szerint megcsókolod, akkor: — Ezt... nem kellett vol­na. Lí — s úgy hozzád simul, hogy elakad a lélegzeted, s a legjobb indulattal sem tudnád betartani a három lépés távol­ságot. Virágot veszel: A'HMUSifri 1965. július 23., péntek 5. Arról teljesen megfeledkez­tünk, hogy a részünkre eddig ismeretlen ország délibábként elénk táruló életformáját, ut­cazaját háromhónapos osztrák télben és lágerben töltött igénytelen szemekkel látjuk. Ilyenkor nem gondolkodik az ember, csak élvezi a kellemes meglepetést, zabálja a látniva­lót és rajong. A bányatelepre való megér­kezésünk után bemutatták, hogy hol fogunk laücni. Öreg, barakk- szerű, kis ablakos, omladozó épületek voltak, teljesen ellen­tétben a Johannesburgban lá­tottakkal. Bár az osztrák lá­geroktól jobbnak mutatkoztak, de a jelenleg Magyarországon levő munkásszállók nívóját meg sem közelítették. Közü­lünk sokan elégedetlenkedni kezdtek, a Sváb testvérek vol­tak a leghangosabbak. — Mi ez? — kiáltottak az öreg tolmácsunkra, aki 60 év körül lehetett, és nagyon rosz- szul beszélt magyarul. — Istál­lóban fogunk lakni? Mikor hajtották ki innen a lovakat?! — Kérem, itt lovak még nem voltak. 9 — Mit bánom érd Akkor sza- marak! — kérkedett Dodi, az egyik. — Uraim! Mivel ez a helyi­ség iskolaként is fog majd té- geteket szolgálni, a szamarak csak ezután jöhetnek számí­tásba. — tréfálkozott az öreg. De Dodira villámként- hatott > a tréfa, és most már közelebb lépve, egészen durván kiáltott az öregre. — Apuskám! Csináljon bo­londot az édesanyjából, és he­lyezze istállóba acsaládját, mi itt nem lakunk — jelentette ki mindenki nevében, mintha er­re és hasonló kijelentésekre felkérték volna. Az öreg úr nagyot nyelt, szó nélkül sar­kon fordult, és faképnél ha­gyott bennünket. Dodihoz lép­tem, teljes erővel orrba vág­tam. Verekedni kezdtünk és ügyet sem vetve a gondnok­ságra, a szálló körülöttünk ál­ló többi lakójára, vagy 10 perccel később mindketten vé- rezve hagytuk abba. Hát így kezdődött A hozzánk méltó bemutatko­zás után, mint várható volt, csendes napok következtek. A vezetőség — bár előzékeny, de nagyon tartózkodó volt irá­nyunkban. A szálló többi olasz, német, holland fiataljai pedig egyszerűen féltek tő­lünk. Tolmácsunk nem tért vissza, angol szótárakkal pedig senki sem rendelkezett. Ennélfogva sem mi másokkal, sem mások velünk nem tudtak társalogni. A vezetőség például a legfon­tosabb közölnivalóit csak a német nyelv segítségével tudta elmondani. Így hát a megérke­zésünket követő harmadik na­pon nyelv-és szakmai oktatás kezdődött. Szükségmegoidás- kéat, tolmács helyett kölcsön­ben kapott szótárával, a szálló gondnoka kezdte meg az angol és fanagoló szavak oktatását. Elsősorban megnyugtatásként a fizetéssel kapcsolatos tudniva­lókat igyekezett velünk megér­tetni. Elmondta, hogy 25 font lesz a kezdő fizetésünk, amely hathónaponként öt fonttal emelkedik és a 18 hónapos is­kola befejezése után, amikor állandó föld alatti munkát vég­zünk, mint felügyelők, a válla­lat 100 fontos havi fizetést ga­rantál. Az anyagiakkal kapcsolatban mondanivalóját többé-kevésbé valamennyien megértettük* azonban a nyelvoktatása any- nyira rossz és gyenge színvo nalú volt, hogy rövid idő alatt kiderült: 6 sokkal többet tanul magyarul, mint mi angolul Az öt napig tartó nyelviskola be­fejezése után semmivel sem lettünk okosabbak. Közben a köreinkben estén­ként egyre több szó esett az aranyról, sokan már zacskókat is készítettek. Mindannyiunk­nak az volt a véleményünk, hogy az arany sárga fém alak­ban fordul elő. Többen a bá­nyában vonuló aranyereket színaranyból képzelték, mások a kőzetben előforduló arany­rögök mellett foglaltak állást Valamennyien tévedtünk. Ugyanis a Dél-afrikai Unió aranya egyáltalában nem sárga íémalakban található. Gránit­hoz hasonló kőzetben van, fe­hér, sóhoz hasonló csillogó színű- és alig lehet a kőzettől — 0, de csodás... szegfű nem volt? Csokoládét veszel: — A mogyorós is nagyon finom... Szép szavakat súgsz a fülé­be: — Láttad azt a nylonharis­nyát? Beszélsz az irodalomról: — Érdekes... és képzeld, a Maca fölment a mérnök laká­sára. Egy kis pletyka kerül napi­rendre: — És utána?..'. Mindegy..', de jellemző, hogy a férfiak mennyit tudnak pletykálni. Példák özöne, amelyeket sorstársaim bármelyike fel tudna sorolni kapásból, csak nem teszi, mert nincs hozzá meg a bátorsága. De én nem vagyok megalku­vó, s a felsorolt példák után, mint szerény toldalék az ed­digiekhez, kifejtem elméletem a női lélek rejtelmeiről, hogy leleplezzem végre igazi arcu­kat, hogy béke legyen a földön, nyugalom és a megértés enyhe fuvallata lengedezzen körül minden férfitársamat a szeren­csétlenségben, hogy rádöbben­jenek az egyenlőtlen harcra, amely az álmatlan éjszakákat tudja csak nyújtani... Hogy e kis írást a kezükben lobogtat­va felálljanak a... az Istál- lóskő ormára, és szerteharsog­ják a világ négy tája felé a megkülönböztetni, kiszedni pedig egyáltalán nem lehet* mert porrá válik. A bányák­ból robbantás után kődarabok­kal együtt szállítják a fel­színre, ott kődarálókban, mo­sókban, osztályozókban, külön­féle savakba kerülnek, míg vé­gül az olvasztóba. Csalódottak voltunk. A következő 18 hónap alatt teljes ellátás és a már emlí­tett 25 fontos havi fizetés mel­lett arra lettünk volna hivat­va, hogy munkafelügyelőknek, magyarul aknászoknak képez­zük ki magunkat Dél-Afriká- ban ugyanis a bányák fizikai dolgozói csak feketék lehetnek* fehér ember szellemi, vagy irányítói munkán kívül fizikai munkát a bányáknál nem vé­gezhet* felismerés nagyszerű hozsanná­ját. Szóval, mint mondtam, a női lélek rejtelmeivel szeretnék foglalkozni, hidegen és tárgyi­lagosan, mert nyilvánvaló, hogy ezzel is kell foglalkoznia valakinek. Megfelelő adatok és tapasztalatok birtokában nyu­godt lelkiismerettel mondha­tom, hogy a női lélek rejtelmei című tárgykörre szükség van, mint objektív tudományágra a korszerű lélektan nagy labirin­tusában,,, E kis bevezető után rátér­nék a tulajdonképpeni rejtel­mekre, amelyek a női lélekben megbújva léteznek, és rombol­nak. Tehát: A női lélek rejtelmei olyanok, mint.'.'. Ezek után pedig: A nőt igen nehéz megismerni... Ez tény. Alapigazság. Azért mertem leírni, mert ilyesmit még nem olvastam sehol. Kis tanulmányomnak a vé­gére érve még csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy mindezeket igen erősen vegyék figyelembe illetékes férfitár­saim. Tessék? Hogy ebből nem. tudtak meg semmit? .: 1 Na és? Jöjjön ide hozzám} és nézzen a szemembe akárki, aki ennél többet tud, vagy mer-a felesége háta mögött mondani. Szeretném én azt látni! —hátai— Munkanapok a „legendákban* és a valóságban Függetlenül attól, hogy az ide jött idegen milyen ország­ból jött, beszéli-e a hivatalos angol, afrikánusz és a bánya­munkákban elkerülhetetlen* a négerek által ismert egyetlen fanagoló nyelvet, vagy sem, avagy milyen szakképzettségű volt mielőtt Dél-Afrikába ván­dorolt, dolgozott-e valaha is bányában vagy sem, a 18 hó­napos alapismeretek elsajátí­tása után, — ami nagyrészt csak nyelvtanulásból állt, fel­ügyelői munkakört fog ellátni. Itteni értelemben véve hajcsá- roskodni fog olyan. né­ger bányászok fölött, akik kö­zül sokan már évtizedek óta dolgoznak egy-egy aknában, és az aranyerek előre kiszámítha­tatlan vonulásai miatt rend- szertelenül, össze-vissza ku­száit föld alatti vágatokban csakis ők ismerik ki magukat. Rajtuk kívül senki. Még a bá­nya térképészei sem. Mindezt a négerek is jól tudják. De füg­getlenül ettől* teljes mérték­ben rábízzák magukat fehér főnökeikre és mindent, amit az mond, ellenvetés nélkül csinálnak. Ha az illető a nyelvüket is beszéli, kifejezet­ten tisztelik őt. De sajnos* a hozzánk hasonló nyelvtudásán bányász-analfabéták a föld alatt még közlekedni sem tud­nak, nem hogy helyes utasítá­sokkal tudnák őket ellátni. Olyan európai embernek nem ajánlatos végignézni egy dél-afrikai aranybánya teljes létszámú munkanapját* aki csak rövid ideje jött ide* és elő­zőleg sem volt felvilágosítva az itteni körülményekről. A gyom­ra felfordult a bűztől, széde-J leg a rossz levegőtől és meg­állás nélkül állandóan izzad' az izzadt bőrére rakódott kő­portól pedig állandóan kapa- rózni fog. Mindezek tetejébe olyan _ munkanapnak lesz a szemtanú­ja, amelyet eddig csak legen­dákban hallhatott* vagy fil­meken láthatott. Itt látható a modem gályara­bok muníkanapja. Ezek a bá­nyába toborzott és ujjlenyoma­tukkal szerződtetett fekete em­berek olcsói, majdnem ingye­nes munkaerők. A fehér ember napi 100 schillinges munkabé­rével ellentétben ők csak 4—6 schillingig keresnek naponta, amelyből egy doboz cigarettát és egy gyufát vásárolhatnak és teljes ellátást kapnak. De mi­csoda ellátást! Az olcsó munka­erőre való tekintettel, a bá­nyák tulajdonosai nem törőd­nek a modem gépesítéssel, de még a legszükségesebb szellőző berendezéssel sem. A föld alatt mintegy 50—60 fekete munkás kerül egy-egy fehér felügyelő irányítása alá. (Folytatjuk) Urbán József

Next

/
Thumbnails
Contents