Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

AZ ÖNTELT Lengyel sorsok Egerben kutatásokat Is végzett és ki­mutatta, hogy az egri vár épí­tői között lengyel építőmeste­rek is szerepeltek. ★ DR. KROSZNOWSZKY MA­RIA egri orvosnő sorsa kétség­telenül reménytéma is lehetne. Édesanyja, a szép 19 éves egri parasztlány, Leisztner Mária 1391. augusztusában Pesten járt. Egy, a fővárosban tartóz­kodó lengyel tisztviselőnek, Krosznowszky Jenőnek annyi­ra megtetszett az egri bőszok­nyás leány, hogy szakítva az ősi lengyel család hagyomá­nyaival, feleségül kérte a csur­góbéli leányt... »... bizonyára látott már szebbnél szebb, elegánsabbnál elegánsabb nőket Krosznowsz­ky, — írta az Eger újság, — de... a maga számára nem vette észre őket. Szebb volt ne­ki mindennél és mindenkinél az egyszerű, csinos egri parasz­tos ruhájában a szép egri Leisztner Mária. in A leánykérést fényes esküvő követte 1931. november köze­pén Egerben, s a Karéj utcai egri leány elindult új hazájá­ba, lengyelhonba, a messzi Varsóba... Az igazi, szívbéli öröm azonban hamarosan ösz­Ez a kép Jacksonban ké­szült, Mississippi állam fővá­rosában. A kormányzósági pa­lota lépcsőjén hat ember ül; két felnőtt és gyerek. Az egyik felnőtt — a Jackson mel­letti McComb-ba való Alene Quinn asszony — a négy gye­rek anyja és azért jött el ide, hogy átadhassa tiltakozását az illetékeseknek. Quinn asszony kis házát ugyanis néhány nap­pal azelőtt fajüldöző fasiszták megtámadták és földig rom­bolták. Az egyik Quinn-gye- reket — a kis, ötéves Ant- honyt, aki ott ül elől, tornaci­pőben, kezében az Egyesült Államok miniatűr zászlajával — meg is sebesítették. Quinn asszony nem panasz­kodni, hanem — mint már je­leztük — tiltakozni jött ide. Jacksonba. Nem olyan ember ő, aki az eresz alá húzódik és a Ku-Klux-Klan, az „Ameri­kai légió” és a többi terror­szervezet helyi kolomposai azért is gyűlölik olyan ádázul, talán még a többi „feketénél” is jobban. A már nem egészen fiatal, s nem is valami karcsú asszony Amerika igazi leányá­nak érzi és vallja magát, s most ftt, mi­közben valami Illetékesre vár, gyerekei kezé­be táblákat adott Az egyik táblán — a kép l>al szélén tart- fia azt az egyik Quinn-fiú — az éli, hogy a he­lyi kongresz- szusba öt em­bert illegálisan, •vagyis a vá­lasztók tudta Siélkül „válasz­tották be”. A másik tábla azt hirdeti; elég Volt a rendőr­ségi brutalitá- sokból— Anthony mel­lett egy fehér asszony ül, egy orvosnő, akit June Finer-nek hívnak. Azért van ő is itt, mert szolidari­tást vállalt a ».nigger” Qu- inn-családdal és mert ő is tiltakozik a missis sipi kongresszus machináció, s a helyi rendőr­ség brutalitása ellen. Ahogy ez a rendőrségi bru­talitás nem ki­találás, azt a következő — Véletlenül „le­kapott” — fotó Is bizonyítja. Egy nagy darab, izmos rend- őrségi brutalitásból!” feliratú 6r — társa már markában táblát — ki akarja csavarnia tartja az „Elég volt a rend- kis Anthony kezéből Amerika zászlaját. A kisfiú azonban — aki oly rövid életében már másodszor kóstolja meg, mit is jelent Mississippiben a pol­gári egyenlőség — minden erejével védelmezi Washing­ton, Jefferson, Lincoln lobo­góját A kis Anthony Quinn sir. de June doktornő ott áll mel­lette, nem hagyja el őt A hát­térben mississippi rendőrök állnak, — arcukról már nem is kegyetlenség sugárzik, de valami; ami talán ennél is rosszabb: tompa, cinikus kö­zömbösség. Lehet-e jelképe­sebb, mint ezt a véletlen szül­te, de oly jellemző fotó? Ame­rika igazi gyermekei — a Ju­ne Finer-ek — ott állnak a gyengék, a még védekezni nem, vagy alig tudók mellett A rendőrségi brutalitás léte­ző, fenyegető, le nem becsül­hető veszély. De a June-okés Anthonyk szolidaritása meg­birkózik ezzel a veszéllyel. És minden veszéllyel— (A.) — Használt Wartburgot, Moszkvicsot, Trabantot veszek! FÉLÉNK GYŰJTŐ — Micsoda energia feszül meg bennem! MEGOLDJÁK A FELADATOT — Döntsön végre, Jenő! Meg meri mutatni a bélyeg­gyűjteményt, vagy nem! Mondtuk mi, kérem, hogy két részletben tudjuk csak felvinni! A világóceán kérdőjelei A VILÁGÓCEÁN óriási élel-miszergyár és raktár, emel­lett afféle időjáráscsináló is: felfogja, összegyűjti és átala­kítja a nap hőenergiáját, rá­adásul pedig a nehézhidrogén gyakorlatilag kimeríthetetlen forrása is, ami a jövő termo­nukleáris energetikája szem­pontjából fontos. Erről és a világóceán más izgalmas kér­déseiről volt szó azon a szov­jet óceonológiai szeminári­umon, amelyet Odesszában rendezett nemrégiben a szovjet tudományos ismeretterjesztő társulat. Az Echos című francia lap an­nak idején azt irta, hogy a Szovjetunió egyre veszedelme­sebb konkurrenciát jelent a nyugati országok kereskedel­mi flottája számára. Valóban, öt évvel ezelőtt a Szovjetunió szállító flottája még csak a 13. helyen állt, ma már azonban a 6. helyet foglalja el a világ ranglistáján. Növekedési üteme gyorsabb, mint a nyugati flottáké. További előny, hogy a Szovjet flotta a legfiatalabb, s igy felszerelése is a legkorsze­rűbb, minden száz hajóból 70 az utóbbi tíz évben épült. A szovjet hajók az utóbbi esztendőkben 76 ország több mint hatszáz kikötőjében for­dultak meg és sok millió ton­na különböző árut szállítottak. A hajózás azonban egyálta­lán nem az egyetlen lehetőség a tengerek és óceánok haszno­sítására, márpedig, mint tudjuk, földünk felületének háromne­gyede tenger. A világóceán az anyagok gyakorlatilag szinte ki­apadhatatlan forrása. Legjelen­tősebb természetes halkincse. Elegendő, ha megemlítjük, hogy a szovjet tengerhasz­nosítás évi negyvenmilliárd rubeles bevételéből harminc- milliárd a halfeldolgozó iparra jut. Több ezer szovjet halász és bálnavadász hajó járja az At­lanti-, a Csendes-óceánt és az Északi Jeges-tengert Míg 1938-ban 4,7 millió mázsa hal volt' a zsákmány, addig 1964- ben már mintegy ötvenmillió mázsa. Időközben a halfogás évi növekedési üteme a Szov­jetunióban 3,9 százalék volt, szemben a 3,2 százalékos világ­átlaggal. DE SOK EGYÉB lehetőség is van a világóceán hasznosí­tására. Csak néhányat emlí­tünk: tengeri kőolajfúrás, az óceán vizében fellelhető vegyi anyagok kivonása, ércek, ásvá­nyi nyersanyagok „kinyerése.” Régóta ismeretes például, hogy a világóceán fenekén a termé­szet mintegy 300—350 milliárd tonnányi mangánércet halmo­zott fel. Egy amerikai mérnök adatai szerint az érc egyetlen tonnájának feldolgozása 15—17 dollár hasznot hajtana. Ha a tenger fenekén rejlő hasznos ásványokat kotrással vagy hidraulikus úton kiaknáznák, az három-négy év múlva már megtérülne, ennyi idő alatt a bevételek fedeznék a beruhá­zási költségeket összehason­lításképen a szárazföldön a bányaiparban ez a megtérülési idő 5—6 év. A világóceán az emberiség előtt nemcsak nagy távlatokat nyit, hanem nagy gondokra is felhívja a figyelmet. így pél­dául fogas kérdés, milyen irányban fejlődjék tovább a kereskedelmi flotta, Diesel-, vagy turbinás hajókat épít­sünk-e, s milyen határig nö­velhetjük a tankhajók méreteit anélkül, hogy a tengermélyí- tési munkálatok költségei te­temesen növekednének? Ugyancsak sok a tennivaló még a tengerek és óceánok bioló­giai tartalékainak ésszerű ki­használásában. Sajnos, a Szov­jetuniónak az a törekvése, hogy a halászatot nemzetközi­leg szabályozza, nem mindig ta­lál megértésre. AZ ODESSZAI szeminá­riumon felszólalt Bakajev szov­jet flottaügyi miniszter, vala­mint több neves akadémikus és állami díjas is. A részvevők javasolták, rendezzenek a Szovjetunióban tengeri hetet, adjanak ki szovjet tengeri enciklopédiát és népszerű fo­lyóiratot, szervezzenek szovjet tudományos társulatot a ten­gerek tanulmányozására. Jefim PecsenyOt TROJÄN MARIAN a len­gyelországi Przemyslből ke­rült Egerbe. 1939 őszén a hábo­rú vihara sodorta az akkor még kis fiút szüleivel hazánk­ba, Egerbe. A várban volt a lengyel menekültek tábora. Innen Füzesabonyba kerültek Trojánék, hol a kis Marian megismerkedett egy még ki­sebb magyar leánykával, és bár még további magyar hely­ségekbe sodródott a lengyel család, de a gyermeki ismeret­ség lángjából a kis Marianban a maradandó vonzalom izzott. Lengyelország felszabadulá­sa után haladéktalanul haza­tért a Tróján család lengyel­honba ... Marianban a művészi haj­lam hamar megmutatkozott. Műszaki tanulmányai mellett, az igen jónevű krakkói famet­sző művésznél, Jerzy Panek mesternél mélyítette el tudá­sát, szerezte meg e művészeti ág finom fogásait De az 1939—40-ben fellobbant szikra nem hagyta nyugodni 1956-ban visszalátogatott hazánkba, majd pedig 1957-ben végleg itt telepedett meg ... S a vissza­térését hamarosan esküvő, családalapítás követte ... 1960- ban az Országos Műemléki Felügyelőségen, mint építész­technikus működött Egerben, a várban, hol egykor a lengyel tábor állott... Ma pedig a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályán telepítési tervező. De Tróján Marian nem ta­gadta meg igazi énjét, művé­szi mivoltát: az egri képzőmű­vészeti munkacsoport, sőt 1962 óta a budapesti Fiatalok Stú­diójának tagja. Igazi munkate­rülete a fametszés s az ex lib­ris, ez a ritka, de becses és igen hálás művészeti ág. Ezen a téren immár jó nevet har­colt ki magának. 1962-ben egri kiállításon vett részt 1963-ban egy országos kiadványban, az Ex libris mappában szerepelt metszeteivel. 1964 gazdag si­kert hozott részére: Debrecen­ben önálló kiállításon mutat­ta be képeit, a könyvnapon ex libriseiből tartott bemuta­tót. Székesfehérváron is szere­pelt fametszetével egy kiállí­táson. Gyakran egri témával talál­kozunk képein. Szereti ezt a szép barokk várost, amelyet gyakorta mutatja be az ide látogató lengyel turistáknak, — hiszen Eger testvérvárosa a legyei Przemysl, Tróján Marian szülővárosai De tudományos szeroppant: 1934-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Krosz­nowszky Jenő, aki pedig oly sok értékes írással szolgálta már ekkor a magyar-lengyel barátságot Szíve alatt gyerme­kével hazaindult Egerbe a fiatal özvegyasszony, a szűk, kanyargós Karéj utcába, a fényes varsói lakásból. S a kis leányka, Krosznowsz­ky Mária már itt, Egerben látta meg a napvilágot, Az egri szegény Leisztner család nem hagyta cserben a varsói roko­nokat, amikor a háború vésze elűzte otthonából a halott férj rokonait: itt találtak menedé­ket, Egerben. Nem volt könnyű Mária élet­útja: nehéz fizikai munkát vállalt a felnémeti cementlap­gyárban, majd Pesten lett vil­lamoskalauz. Később beiratko­zott a dolgozók esti gimnáziu­mába s érettségi bizonyítványt szerzett. S utána nekivágott a legnagyobbnak, amiről valaha is álmodni merészelt: az egye­temnek ... Ma immár másfél esztende­je orvosi diplomával a tarso­lyában az egri megyei kórhás gyermekosztályának orvosnő­je. Sugár István Mi ssissippi el- ballada Rendőrség a fajüldözés szolgálatában SOHA JOBBKOR jvi, . $ - M I S'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents