Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
Pert döntött a kávéfőző Hat hónapig tartó pert döntött el péntek délután E&erben egy alumíniumból öntött, mg-vérig magyar, formájára karcsú, Zamat névre hallgató kávéfőző. De hogy lassan érjünk messzire, kezdjük talán ott, ahol a kávéfőző is elindult meglehetősen izgalmas, kalandos útjára... Mánási István, a Nemzeti Bank csoportvezetője, még decemberben követte el azt -a hibát, hogy előre alaposan j, meg nem fontolva megvásá- |4 rolta azt a kis huncut kávé- ['. főzőt. 130 magyar forintot ' adott érte — gondolván, Í t majd megkeresi még az az j árát... I) Hazavitte, mint ahogyan I- a vásárfiát szokás. Megtöltötte igazi egri vízzel, jó brazil kávéval, s úgy kapcsolta rá az áramot. Izgalmas percek következtek, már ő is rég izgult eny- nyire. Ejkészítette a poharakat, még a cukrokat is kiszámolta nagy optimizmusával .... Telt, múlt az idő, mígnem a kávéfőző oldalán bodor gőzök csaptak a szobába, majd a jó egri víz is ott folydogált le lassan az asztalra... Becsomagolta, s elindult a KERAVILL felé, persze, közben megivott egy feketét — három forintért —. Azóta már tízszer is járt a boltban. Ott az istennek sem hisznek neki. Megnyugtatásként még Pestre is elküldték, majd jött neki a válasz: a kávéfőzőgép kitűnő, ők bármikor 6 MPUJiSS 1965. június 30., vasárnap tudnak rajta főzni, akár többször is naponta. Péntek délután azután eldőlt a per. Először a Mánási- lakáson kísérleteztünk. Ha itt sem, akkor sehol, gondoltuk, hiszen megszokott kezek, ismert emberek, arcok vették körül... A víz, a gőz ismét csak ott jött ki, ahol eddig. Hat hónap óta kávé sehol. Elindultunk a KERAVILL- ba. Legyen, ami legyen jelszóval, legfeljebb jó lesz a kávéfőző — emlékezve véleményükre, hogy ők bármikor főznek feketét vele... A kijáró mozdulatokkal került föl a rezsóra, sőt még új gumi is került „beléje”. Lélegzetet elállítő percek következtek. A kávéfőző monoton hangon sistergett, majd hathónapos tapasztalat után ragyogó technikával vágta ki ismét a gőzt azzal az igazi egri vízzel — természetesen az oldalán. Kővé meredt mindenki, majd megszólalt az üzletvezető. — Hát ez mégiscsak rossz. Fellélegeztünk, de a vezető még akkor sem hagyta abba. — Nem tudok mit csinálni. Cseréről szó sincs. Legfeljebb felküldöm a gyárnak, vagy esetleg konzultációt tartok majd a fölötteseim- mel... Ennyi volt a per: döntött a kávéfőző. Tehát ő már megtette a magáét. Csak az üzletvezető nem. Rajta hát a sor, mert itt fölösleges a konzultáció, a gyárba való visszaküldés. A kávéfőző rossz. Cseréljék ki. Elvégre megfizettek érte. Hathónapos kálvária már így is mögötte van..« (fcoós) 1 alapja, azonnal meg is valósít- jak. Ebben a tsz-ben készítet- tök el tavaly például az ubor- 1 ka—dinnyemag mosógépét Va- z halcsik János brigádvezető tervezte. Hasonló elven műkö- { dik mint a mosógép, csak na- z gyobb méretben, s néhány mó- í dosítással. De bevált! 12 sze- mély munkáját takarították •, meg vele, s kiváló minőségű, 5 jel tisztított magot tudtak így átadni a Magtermeltető Vállalatnak, Ezenkívül mivel gépi kultivátorozeist, s általában gépeket nem tudnak alkalmazni a hegyoldalakon —, furcsa i módon gépesítették, gyersítot- , ták meg a „lókapálást”. Egy traktor után hét ekét kötöttek • és a domboldalakon is el! tud- , ták végezni gyorsan a kapálást. . Akikor sem estek kétségbe, , amikor az aprómagvak csépléséhez nem kaptak aprómag-ros• tát. Készítettek önmaguk. Kézi s fúróval több mint 200 lyukat fúrtak egy lemezre. Ilyen és ehhez hasonló ötle- . tek megvalósításával is a kö- i zösség boldogulását segíti itt . mindenki. Pető István, Murányi . Gábor fogatos, Tulák Ferenc, . Vég Istvánná, Pólyák József, , ifj. Tulok Ferencné, Gricz Ist- { vánné, Kokovai Józsefné és a . többiek éjt nappallá téve dol- . goztak és dolgoznak ma is t azért, hogy a tavalyi eredmé- l nyékét túlszárnyalják. — Mindennek köszönhetjük a . 60 forint munkaegység-részese- 5 dést — összegezi búcsúzóul az elnökhelyettes, — s ha minden sikerül, ebből az idén sem engedünk. Igaz, ebben az évben későn tavaszodéit ki, az árvíz is károkat okozott, akadályozta a munkát, de ha az idő napsütéses marad, nem lesz problé- : mánk. ; Nem lesz, mert a tagok ma | már bejárnak munkát kérni, : mert mindenki dolgozni akar. % Ezért is kellett a munkaigényes t növényféleségek termesztésére átállniok, hogy mindenki ele- i get dolgozhasson és kereshes- ; sen. Nem véletlen, hogy átlagban 400—450 munkaegységet tudnak teljesíteni az emberek, ez pedig 24—27 000 forint között mozog, havi 2000 forintos fizetésnek felel meg —, ezért pedig érdemes dolgozni. Érdemes a hegyek között is, amire sokan azt mondották és mondják még ma is, hogy a hegyek között nem lehet eredményesen, gazdaságosan működnie a szövetkezetnek. A szajlai példa éppen ékes ellentétét bizonyítja ennek. Fazekas István — Véletlenül kint jártam..! — kezdte Kovács Béla, a megyei Múzeum tudományos munkatársa, történész, régész. Gyöngyöspatán. Remek vörös salakot „bányászott” a tsz a község melletti dombon,' amit a falubeliek Várhegynek neveznek. Aztán kiderült, hogy a vörös salak 1460-ból származik. Május 16-án kezdték a vár kutató ásatását. 35 méter hosz- szúságban tárták fel a régi falakat. De ne gondoljon itt senki az egri várhoz hasonló, masszív, több méter vastagságú kőfalakra. Ez csak egy egyszerű földsánc, — gerendavár. De azért ne gondolja senki azt sem, hogy a 260 m magas domb lejtőjén épített alacsony kősánc és a mögötte emelt ge- renda-földfal egy hatalmas kút teteje, vagy istálló hidlá- sa, mint ahogy a falubeliek közül sokan hitték. Mert valóban, valami ehhez hasonlónak látszott, mivel csak egy pór fagerendát találtak szabályosan egymásra keresztbe rakva a földben. Csak a leg- 1 alsó falsort találhatták meg, mivel a többi leégett még Mátyás idejében, és ekkor a fagerendák közé hányt agyagos föld salakká iz- •zott csoportvezető. — Tavaly példáu 28 fajta növényt termeltünk és nagy súlyt fektettünk a kerti magtermesztésre is. S nen eredménytelenül, ahogy ezt sú előbbi adatok is bizonyítják. — S ha nincs nagy kiesésünl a kalászosokból, sok alföldi ts; megirigyelhetett volna abbár bennünket — vág szavába Va- halcsik János brigádvezető — s akkor túlléptük volna a 6( forintot is. Hogyan sikerült ezt elérni? Ahogy elmondják, a száj la: szövetkezetben nagy fegyelem van, amely alapja mindennek Dolgoznak a szövetkezeti tagok mert tudják, hogy csak így lehet eredményeket elérni, csak így tudnak ötről a hatra jutni, De a siker okához tartozik az is, hogy a vezetőség évről évre betartja a közös vezetés, megértés, döntés jogát, s mindenkor állja a szavát. Így bíznak az emberek a vezetésben. Ennek köszönhető, hogy míg 1960- ban 29 forintot ért egy munkaegység, addig minden évben fokozatosan növekedett egészen a hatvan forintig. S ez az ösz- szeg rhindig annyi volt, ameny- nyit terveztek. Természetesen a megfelelő, alapos tervezés, a jó hangulat mellett fontos tényezőiként szerepel a sikerekben az is, hogy itt, Szajlán, az emberek törik a fejüket azon, hogyan lehetne könnyebben, olcsóbban, ésszerűbben dolgozni, s hogyan lehetne gyorsabban nagyobb sikereket elérni. Ennek alapján kezdtek hozzá a magfogásihoz, s egyszerre többel is kísérleteztek és kísérleteznek. Tavaly uborka, cukordinnye, hagyma, retek, saláta, sárgarépa, borsó, főzőtök, takarmánybükköny, burgonya, lucerna, szarvaske- rep magtermesztéssel foglalkoztak. Jól sikerült, s az idén is ezt termelik magra. De ez csak az egyik oldala a szajlaiak útkeresésének. A helybeliek újításokon is törik a fejüket, s amelyiknek van Költők tollára, festők ecsetjére kívánkozik ez a táj. Merész ívű, karcsú és hosszú domboldalak, hegyek, kanyargós utak, erdők sötétzöld lombruhában, csörgedező patakok és minden, ami csak a szemnek kedves, látványos lehet. Ezt mind meg lehet találni itt Bükkszék, Szajla, Terpes határéban, ahol még az emberek is nyugodtabbak, zajmentesen élnek, tüdejüket friss, tiszta levegő tartja egészségben. — Szeretjük is, ragaszkodunk te hozzá — mondja elégedettséggel, büszkeséggel hangjában Kiss Elek, a szajlai Búzakalász Termelőszövetkezet elnökihelyettese, a többiek pedig, akik körbeállnak, helyeselnek. — Híz a föld biztosítja a megélhetésünket, mindennapi kenyerünket. S ami ezt illeti: nem panaszkodhatunk! így mondja ezt az elnökhelyettes, szavát egy ideig méltóságteljes csend követi. Mindenki a földre, a határra gondod, amely példásan van megművelve, s a föld gazdagon fizet a mindennapi verejtékes fáradságért S mint ilyenkor lenni szokott, most is arról váltjuk a szót: itt a hegyek között, hogyan tudnak gazdálkodni a közösség dolgozói, milyen eredményeket és hogyan tudtak elérni az utóbbi évek alatt? — Zárszámadáskor 60 forintot én egy munkaegység nálunk magyarázza Szerdahelyi József főkönyvelő, a számok embere, az adatok birtokosa. — Növénytermesztésből 2 millió 985 ezer forintot, állattenyésztésből pedig 928 ezer forintot sikerült kigazdálkodnunk. Ahogy jobban megismerkedünk e hegyvidéki szövetkezet múlt évi gazdálkodási mutatóddal* kiderül, hogy Szajlán okosan* tervszerűen, előrelátóan . gazdálkodtak, s így az egész pétervásári járásban a legjobb teredményt sikerült elérniük' a964-ben. I — Ismerjük a földet, tudjuk, fiút hol, mikor és hogyan kell elvetni, megművelni, hogy az a legtöbbet adja. — Sorolja elsőségük okát Huszár Bálint kertészeti brigádvezető és gépA hegyek között is lehet... Miért ótí forint a munkaegység értéke Szajlán ? Heves megyében Mintegy tíz nap választ el az aratás megkezdésétől. Az idei aratás a közös gazdaságok legnagyobb erőpróbája lesz, hiszen a rendkívüli időjárás miatt rendkívüli intézkedésekre van szükség és a meglevő gépek teljes kihasználása sem lehetséges. Szakemberek véleménye szerint Heves megye ez évben gabonafélékből jó termésre számíthat, e termés betakarítása viszont minden eddiginél súlyosabb gondokat jelent. Előrelátás, ideiében tett intézkedések Gazdag aratásunk jelenleg attól függ, milyen szervezetten tudunk felkészülni erre a nehéz munkára. A szövetkezetekben a nyáron 240 kombájn, 82 aratógép és mintegy tízezer kézi kasza láthat munkához. Jelenleg az a helyzet, hogy van gép, de azokat nehéz lesz megfelelően kihasználni. Olyan járásban, mint a hevesi, ahol a múlt évben az aratás 98 százalékát gépek végezték, most az aratnivaló mintegy 40 —50 százalékát kézi kaszával kell betakarítani. Tavaly átlagosan 400 holdat teljesítettek a kombájnok, az idén ez a szám túl magasnak látszik a gabonák dőltsége, és kuszált- sága miatt. Az időjárás alakulását előre látni nem lehet, de a távprognózis hűvös, csapa240 bombáin 82 aratógép kei tízezer kézikasza dékos nyarat ígér, így az előrelátás, az Időben való felkészülés különösen indokolt. A termelőszövetkezetek, a tanácsok és nem utolsósorban az irányító pártszervek nem tétlenkedtek és már idejekorán alapos Intézkedési tervet, széles körű programot dolgoztak ki, hogy zavartalanul haladhasson a munka. A tsz-ekben 115 ezer kalászos, 10 ezer hold borsó vár aratásra Ha valaki a falvakat járja és érdeklődik az aratás iránt, tapasztalhatja, hogy a szövetkezetek, a tanácsok széles körű szervezést indítottak a kézi aratás megszervezésére. Előre megállapodtak a családtagokkal, az iparban dolgozókkal, akik szabadságukat az aratás idején kapják meg üzemüktől. A legtöbb helyen megegyeztek arra vonatkozóan is, mennyiért, milyen formában aratnak majd. Annak ellenére, hogy a megyében a legfrissebb felmérések alapján több mint 23 ezer hold szántóföld áll víz alatt — ideértve a Tisza árterét — 115 ezer hold kalászos levágásáról, betakarításáról kell gondoskodni, méghozzá időben, úgy, hogy augusztus végére raktárba kerüljön a mag. A helyzetet bonyolítja, hogy a ídheíi az aratási borsó beérése szintén egybeesik a gabonákéval és feladatként kell elkönyvelni 10 ezer hold borsó aratását is. Borsóból igen jó termésre számíthatunk és mind a belföldi, mind az export szempontjából fontos, hogy betakarítása a lehető legkisebb szemveszteséggel történjen. fi kereskedelem felkészült A földművesszövetkezetek az idén különös gonddal készültek fel a kézi aratáshoz. A padlásra tett kaszák sok helyütt már megrozsdásodtak, így a különleges viszonyokra való tekintettel arra lehet számítani, hogy falvainkban megnövekszik a kaszavásárlás. A Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat és az AGROKER közölte, hogy időben felkészültek és kézi kaszából, sarlóból, kötöző zsinegből, sőt, ponyvából is, elegendő mennyiség áll majd rendelkezésre. A földművesszövetkezetek az eddiginél nagyobb gondot fordítanak arra, hogy az aratás időszakában elegendő mozgóbüfé álljon rendelkezésre. Van az üzletekben elég szalonna, italféle is. A megyében tehát senki sem tétlenkedett az aratás előkészületeit illetően. Reméljük, az időjárás sem lesz túl mostoha és sikerül majd idejében betakarítani a szépnek ígérkező termést. —szalay— Biztató kilátások a gyöngyösi Új Élet Tsz-ben Őszi árpából 20, búzából 16, tavaszi árpából 12 mázsát várnak Ahogy Szokoli Imre, a gyöngyösi Üj Élet Tsz főkönyvelője nyilatkozott, a mostoha, esős időjárás, a hűvös idő említésre méltó anyagi kárt eddig nem okozott. Igaz, hogy a sorra következő munkáknál adódik némi lemaradás, de ezt a tagság szorgalma pótolni tudja. — Jellemző az emberek lelkiismeretességére, hogy még este is permeteznek, ha akkor szünetelt néhány órára az eső. Nekünk fő profilunk a szőlő, tehát ennek megóvásán múlik az évi jövedelem. Ahogy kisütött a nap —ami talán most adja először az igazi nyárias meleget itt, a Mátra alján — népes női munkacsapatok lepték el a szőlőparcellákat Fürge ujjakkal kötözik rendbe a kusza vesszőket. De nemcsak a szűk kollektíva, mármint a tagság igyekszik. Jöttek bőven családtagok is. Dicséret illeti őket még akkor is, ha érdekük fűződik a termés megmentéséhez. És helyes lenne, ha példájuk minél több helyen követésre találna, mert minden tsz-ben sürget a munka, aranyat ér minden munkáskéz. A szőlőmunkán kívül most minden erőt a kapásnövényekre fordítanak, mert itt is késedelem mutatkozik. — De nincs veszély? — nyilatkozik bizakodóan a főkönyvelő. Mire a másik súlyponti munka, az aratás következik, készen leszünk. — Hogy mutatkoznak a kalászosok? —Csak jót mondhatok, bár az őszi árpánál 10—12 százalékot kézzel kell aratnunk, főleg ott, ahol kövérebbek a szálak, de meglesz holdanként a 20 mázsa. Búzából 16 má• zsát, míg tavaszi árpából 12 ; mázsát várunk. Valóban nincs okuk panasz• ra. Főleg, ha még azzal te megtoldjuk, hogy a paradicso■ mot felbecsülő szakemberek magas termésátlagokat jósol* tak. Ugyanez a helyzet az újburgonyával kapcsolatban is, : amelyet a jövő héten szállíta■ nak a piacra. A próbaszedés egy bokorról átlgosan 70 dekát ígér, amely a területet figyelembe véve 200 mázsa új■ burgonyát jelent A felsorolt tények összessége adja a bizakodó hangulatot a gyöngyösi Üj Élet Tsz-ben. Azt is hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a véletlen produkálta az eredményeket A kemény, szorgalmas munka, az emberi akarat gyümölcse ez, amely ha kell, dacol a természettel, az időjárás szeszélyeivel szemben. PATA VEZER VARA keletkezett a vörös salak. i! És ez alatt a pár hét alatt, amíg a cseh husziták ott voltak, se várat, se templomot nem építhettek, amint még most is sokan gondolják. A lankás patai várhegy oldalán szőlő és tetején is — már nem termő öreg szőlő. Pár hétig a szőlő közt. mély, keskeny árkot ásott ai a hat ember, aki a feltárásban részt vett. Ezekből a kutatóárkokból több irányban szelvényeket ástak, és így találták meg a gerendafalmaradványokat és cserépedényeket De ehhez komoly elméleti tudás, és felkészültség kell. Hozzá nem értők —, akik esetleg kalandvágyból, vagy érdemek szerzése miatt „maszek kutatásokat” folytatnának — csak megbolygatnák a maradványokat ... Éppen ezért a múzeum kutatói betemették a feltárásokat. De tervezik a 10 ezer négyzetméteres domb kutatóásatásának folytatását hogy feltárhassák a feltételezett lakóhelyet, és a dombon a valószínűleg körben futó falak többi részének megtalálását. — Jövőre folytatjuk a feltárást — fejezte be Kovács Béld kutató. (bexkooits) Anonymus szerint Ed és Edömén kun vezérek unokájukra, Patára hagyományozták. Így lett a falu neve Gyöngyöspata. Nagy várról szó sem lehetett, hiszen termeket, folyosókat nem találtak a feltárások során, és nem is feltételeznek, hiszen oklevelek még a középkorban sem tanúsítják létezését. De a patai emberekben elevenen él a hagyomány a vár történetéről, és büszkén emlékeznek arra az időszakra, amikor a XV. században, a husziták elleni harc fő bástyája Eger volt, és nem kis szerep jutott a patai földvárnak sem. Az öregasszonyok elbeszéléseiből szinte tapintható közelségbe kerül az az időszak, amikor Patát 600 cseh huszita szállta meg. Egy hetvenéves öreg néni tudni véli, hogy a nemrég, nyolcvanéves korában meghalt öreganyja még látta a „cseheket” ... Ez bizony túlzás, mert nem 150 évvel, anem 500 évvel ezelőtt történt mindez. Akkor füstölte ki a huszitákat Mátyás a patai földvárból, akkor égett le a vár, 1460-ban és A pataiak nagyon büszkék várukra. Most is minden támogatást megadtak kutatóknak. Mindenki segíteni szeretne a faluban. A tsz és a tanács anyagiakkal is szívesen hozzájárulna a további kutatásokhoz, mert úgy gondolják, hogy lehet ez még idegenforgalmi hely is ... De ezzel még egy kicsit várni kell, mert igaz, hogy már a neolit kor embere több ezer évvel ezelőtt is telephelyéül választotta, csak úgy, mint a bronzkorban (talán még bronzkori födsánc — és árok maradványa is megtalálható.) Edénytörmelékek, cserepek tanúskodnak erről. Ed és Edömén vára Az is biztos* hogy hadásza- tilag kitűnő helyen fekszik — persze nem az atomkorszakban —, mivel két magaslat közti szűk út végződésében emelkedik. Honfoglaló elődeink már a XI. században földvárat ■ emeltek itt, de lehet, hogy ez csak egy egyszerű sánccal megerősített lakóhely volt
