Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

A Mr. Roger Lanoux ve­zette francia szakszervezeti munkás sportszövetség kül­döttsége — amely néhány napot Egerben töltött — visszautazott Párizsba, Az FSGT úszói két ízben verse­nyen is részt vettek: előbb Egerben, majd Hevesen áll­tak rajthoz. Rövid volt az itt-tartózkodás, de mégis elég ahhoz, hogy igazi, őszinte sportbarátokat ismerhessünk meg a francia vendégekben, akik kedves órák élményei­vel tértek vissza hazájukba. A festőién szép kis hevesi uszodában lezajlott baráti találkozó, a meleg fogadta­tás, a házigazdák figyelmes­sége, a versenyt követő vi­dám hangulatú bankett, az Egerbe visszavezető, francia és magyar daloktól hangos autóbusz-utazás „kiváltképp emlékezetes marad” a kül­döttség számára. Es ezért főleg dr. Ripka Kálmánt, a hevesi úszósport mozgatóját illeti köszönet. Az Egerben folyó belügyi spartakiád úszóversenyei so­rán csütörtökön a magyar 4x200 m férfi gyorsúszó-vál- tóból hiányzott Katona Jó­zsef, az egriek kitűnő ver­senyzője. Azokban a percek­ben ugyanis fontos dologgal volt elfoglalva, érettségi vizsgát tett! A jó vizsga- eredményhez gratulálunk, most aztán több idő, több energia jut az úszásra. Jóska katonai szolgálata, majd az azt követő betegség miatt az idén nagyon későn kezdte el a munkát, van tehát bőven kárpótolni valói , ★ IFI A hét végén Egerben — a tervek szerint a sportuszo­dában tutajra épített szorító- ban — rendezik meg a ha­gyományos Dobó István ökölvívó emlékversenyt, amely minden eddiginél na­gyobb szabásúnak* főleg né­pesebbnek mutatkozik. Pén­teken délig nem kevesebb* mint 160 nevezés futott be, ami beszédes bizonyítéka az emlékverseny fokozódó nép­szerűségének! Lesz munká­juk a rendezőknek, verseny­bíróknak, szervezőknek, hi­szen ilyen tömegek elhelye­zése és mozgatása nem könnyű feladat.»: L . " I ★ ! f í Amikor vasárnap a kis mé­rető „Pasaréti-úti pályán Eger labdarúgóinak 0:2-ről sikerült egyenlíteniük a Pénzügyőr SE ellenében — mindenki örült a „sírból visszahozott” pontnak. Egye­sek azonban sajnálatos mó­don túlértékelték a sikert. Az egyik Dőzsa-játékos pél­dául hazafelé jövet Gyön­gyösön megszakította útját, s másnap erősen ittas álla­potban érkezett vissza Eger­be. A másik pedig még az­nap éjjel a makiári búcsút „tisztelte meg” látogatásával, ahol — enyhe kifejezéssel élve — nem sportemberhez méltóan viselkedett. De ad­dig jár a korsó a kútra, amíg... Ö is így járt... Be­lekötött egy nyolctagú társa­ságba, amely aztán alaposan helybenhagyta... Ügy értesültünk, hogy Ke­mény Tibor edző nem tűri el az ilyen randalirozásokat, s ezt megnyugvással fogad­hatja az egész egri szurkoló­tábor! ★ A női kézilabda NB II. ke­leti csoportjában sohasem volt még olyan szoros az él­mezőny, mint most! Négy csapat — köztük az újonc Egri Lendület — egyaránt 14 ponttal rendelkezik, így a tavaszi elsőség sorsa a mai Egri Lendület—Bp. Vörös Meteor és a Debreceni Spar­tacus—Miskolci VSC talál­kozókon dől el. Hajrá, egri lányok! ★ A szinte állandóan zuhogó eső nagy nehézségek elé ál­lította a Mátra-kupa ván­dordíjas tájékozódási ver­seny rendezőit és verseny­zőit, akik nemegyszer térdig gázoltak a hideg vízben, a cél felé haladtukban. Nem kis elismerés illeti tehát a több, mint 300 főből álló versenyzőgárdát, valamint a versenybíróságot* amelyben kimagasló munkát végzett a budapesti Győri Edit, az egri Rozgonyi József és a gyön­gyösi Dörnbach Alajos. Pá­rád község vezetőit és a pa- rádfürdői túristaház gondno­kát pedig illesse köszönet azért, mert minden segítsé­get megadtak a verseny za­vartalan lebonyolításához. ★ A feldebrői labdarúgó­csapat egyik játékosa révén baráti kapcsolatokat terem­tett a Kőbányai Sörgyár NB IU-ban szereplő együttesé­vel. A feldebrőiek az elmúlt napokban kóstolóval egybe­kötött látogatást tettek a sör­gyárban, majd a két csapat a pályán is találkozott egy­mással. A feldebrői visszavá­gót a nyári szünetben bonyo­lítják le. ★ Csillebércen teljes erővel folynak az országos úttörő­bajnokság küzdelmei. A kü­lönböző sportágak versenyei­ben a megyék legjobb fiatal­jai vetélkednek egymással. Az első két nap jelentős He­ves megyei sikert hozott: Kóródi, a gyöngyösi 1. sz. is­kola tehetséges atlétája 164 cm-es teljesítménnyel, a fiú magasugrás, az egri I. sz. is­kola Moldoványi, Kelemen, Börse, Sövényi összeállítású „legénysége” pedig 49,7 má­sodperces idővel, a 4x100 m váltófutás országos bajnoka lett! Jól szerepelt a gyöngyö­siek négytusa-csapata is, amely az első két szám után a harmadik helyen állt. ★ Az Egri Dózsa vízilabda­együttesét régen láttuk any- nyira idegesnek, indiszpo- náltnak, mint a Csepel Autó elleni mérkőzésen. Szinte semmi sem sikerült a fiúk­nak, akik biztos helyzetben nem kevesebbszer, mint 7 esetben a kapufát találták el! Ügy látszik, még mindig nem tudják feledni az FTC elleni találkozón történteket. De őszintén: nehéz is azt a játékvezetést elfeledni... ★ Az országos ifjúsági labda­rúgó-torna keretében izgal­mas harc folyik a megyei el­sőségért. A két döntőbe ju­tott csapat, a MÁV HAC és a Gyöngyösi Spartacus júni­us 18-án Hatvanban találko­zott először egymással, s a vasutasok 2:1 arányban győz­tek. A nagy érdeklődéssel várt visszavágóra június 23- án, 16 órakor kerül sor a gyöngyösi városi sporttele­pen. Amennyiben a gyöngyö­siek egy góllal nyernek, — hosszabbítás következik, s ha itt sem dől el a megyei baj­noki cím sorsa — pénzfeldo­bással jut valamelyik csapat tovább a területi küzdelmek­re. Somody József Olvassa! Terjessze ! a NÉPÚJSÁGOT A vasárnap sporteseményei A belügyi spartakiád befe­jező küzdelmei úszásban és vízilabdában. Eger, sport­uszoda. 10 óra: 1500 m gyors I. időfutam, 2Ó0 m női hát, 100 m férfi pillangó, 100 m női pillangó, 200 m férfi hát. II. 15: vízilabda mérkőzés az V—VII. helyért. 17 óra: A délelőtti előfutamok döntői, kiegészítve a 4x100 m férfi gyorsváltóval. 18.10: Két mérkőzés a vízilabda-döntő­ben. 20.00: Ünnepélyes díj­kiosztás, a spartakiád bezá­rása. Labdarúgás: Egri Dózsa— Bp. Előre NB Il-es mérkő­zés, Eger, stadion, 15,30. Kézilabda: NB Il-es mér­kőzések: E. Lendület—Bp. Vörös Meteor (női) Eger, Tájékoztatjuk vásárlóin­kat, hogy leltár miatt a megjelölt időpontban telepeinket sárra tartjuk• 311 »%. telep Gyöngyös július 1-től július 4-ig. Eger—Salgótarjáni Tüzelőszer és Építőanyag Értékesítő Vállalat A megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság állása KELETI CSOPORT 1. Bervai Vasas 9 7 _ 2 29: 8 14, 2. Feldebrő 9 6 2 1 19: 9 14 3. Balaton 8 5 2 1 24:10 12 4. No vaj 9 5 1 3 20: 4 11 5. S zihálom 9 5 1 3 19:15 11' 6. Erdőteleik: 9 4 2 3 25:16 10 7. Kápolna 9 5 — 4 19:16 10 8. FVSC 9 4 1 4 18:16 9 9. Istenmezeje 9 3 2 4 18:27 8 10. Rekölce 9 1 2 6 10:26 4 H. Kai 8 — 2 6 6:29 2 S2. E. Hajtóműgy. 9 — 1 8 1:32 1 Egeresein II. 11 11 — — 38: 5 22 10 rMmsM 7 gyösi Honvéd—MVSC (férfi) Gyöngyös. Ökölvívás: Gyöngyösi Honvéd—MTK NB I-es mér­kőzés, Gyöngyös, 11 óra. Természetjárás: Bélkő Ku­pa tájékozódási verseny, Bükk-hegység. < Az ember szinte nem hisz a i szemének: a Vörösmarty turis- rtaház ebédlőjének egyik aszta- 5Ián — június közepén! — aznap ^szedett, pompás lila orgona és \ ibolya illatozik — miközben ?kint, a mélyzöld fák gallyai c között opálszínű köd szitál és > valósággal „lóg az eső lába”. v Harsányt Károly, a turista- , S ház gondnoka, csak mosolyog . < meglepődő ttségünkön: . \ — Bizony, itt lent a magas­ában, még sohasem nyílott ki az , < orgona, úgy látszik az idén Srendkívüli az időjárás, rend- '■ \kívüli dolgokat produkál a ■ Stermészet is. , < A másik pillanatban már | munkásokkal tárgyal, telefonon ■ ?veszekszik anyag-ügyben, mert <— természetjárók figyelem! — [ i néhány hét múlva újjávará- . fzsoltan áll rendelkezésre a tu- [ Sristaház, ahol most mintegy ; <300 ezer forintos költséggel ko- |moly felújítási munkák foly­tnak. 3 — Amióta Madarász Endre, Svolt kitűnő atléta-válogatot- \tunk, tölti be a Turistaházakat 5 Kezelő Vállalat igazgatói tisz­aiét, az évi felújítási keretet \nem aprózzák ötven—hatvan 5felé, hanem a legjobban rászo­ruló házak „nagyjavítást”- kap­nak — ül vissza hozzánk Har­sányt Károly. Az idén két He­ves megyei, a Mátraházi Vörös­marty és a mátraszentimrei Vadvirág ícerült abba a szeren­csés helyzetbe, hogy alaposan „kipofozhatják”, de ideje is volt: a nagy forgalom, meg az idő vasfoga ugyancsak megvi­selte az épületeket. Most minden helyiséget — a közkedvelt apró vfkendházakat is — kifestenek, a szobák mo­dem világítást kapnak, a tár­sas hálóhoz új lépcsősor vezet, s új mosókonyha létesül. A korszerű — eddig nagyon hiány­zott — mosogató megkönnyíti a konyhai személyzet dolgát és aminek biztosan sokan örülnek majd: a turistaház homlokzatát teraszos főbejárattal látják el. Persze, mindez nem változ­tatja meg döntően a „Vörös­marty” arculatát, de már ez is valami! A távolabbi tervekben azonban fűthető verandáról, új klubszobáról, ebédlőhelyiségről (a mostani túlságosan szűk), a víztároló bővítéséről (a köz­ponti vízgyűjtőrendszer kiépí­tésének keretén belül), a sze­mélyzet megnyugtató módon való elhelyezéséről (a jelenlegi állapot siralmas), a házhoz ve­zető, bekötő út megjavításáról és a környék parkosításáról, fásításáról hallottunk, ami az eddiginél is nagyobb látogatott­ságot, rangot jelenthet a festői Mátra e közkedvelt turistahá­zának. Harsányt Károlynak —, ha szabad ezzel a divatos szóval élni — valósággal hobbyjává vált a közvetlen közelben fek­vő sípálya fejlesztése. A le- siklópálya a télen már üze­melt, de további munkákra van itt is szükség. — Nem vagyok egyedül eb­ben — újságolta a gondnok —, a Könnyűipari Minisztérium Sportkörének természetbarát szakosztálya, élén Sántha Ist- vánnéval és Erdős Ferenccel, jelentős társadalmi munkátí ajánlott fel! « Biztosra vesszük, hogy kellő' szervezéssel Heves megyei tár-; sadalmi munkásokat is lehetne' találni... < Szándékosan hagytunk utol- \ jára két panaszt, amelyek jo-^ gosságához nem férhet kétség. < Az egyik: a turistaházban mégj mindig a legrégibb típusú, AT; 501-es tv-készülék keseríti az' esetenkénti nézőket, majdnem« teljesen használhatatlan álla- t pótban! , 5 A másik, ami nem új dolog,« s ami miatt már sokszor fog-J tunk tollat — sajnos eddig ered-; mény nélkül —: a természeti á-' rók és a kirándulók csak este« 10 óra után kaphatnak férőhe-í lyet turistaházainkban —, ha< ugyan egyáltalában van ürese hely! Két—három szobát feltét-J lenül a gondnok szabad ren-; delkezésére kellene bocsátani, ' ez lenne az egyetlen ésszerű« megoldás! És méltányos Hevesi megye turistái számára, akik s jelenleg egyetlen éjszakára ise Budapesten keresztül kaphat- \ nak nyugvóhelyet —, ha kap-i nak — a Bükkben és a Mátrá-1! ban egyaránt... í l-dyf Aki öröklakást akar építtetni, annak 40—50 százalékkal kell hozzájárulnia. Az építés többi költségét a szövetkezet fedezi bankhitelből, amelyet az épít­tető részletekben törleszt le 40 év alatt. Ha a tulajdonos pon­tosan fizet — a hitel bizonyos százalékát elengedik neki. A szükséges első részlet ösz- szegyűjtését- az állam támo­gatja. A szövetkezeti betétösz- ,szegre a munkaadó vállalat, vagy a bank kétharmad részig kölcsönt ad. Különösen méltá­nyos esetekben a kölcsön visz- szafizetését elengedik. Az egyetemi hallgatók a szüksé­ges betétösszeg 80 százalékáig kaphatnak állami kölcsönt. Ez lehetővé teszi, hogy az a fia­tal, aki megszerezte az okle­velét, saját lakásába költöz- hessék. Lényeges könnyítés az épít­tetőnek az a takarékkönyv, amelyre négy éven át legalább 100 zlotyt fizet be havonta. Az Általános Takarékpénztár az ilyen betéteket havi 50 zloty­val premizálja. Ez a lehetőség különösen a fiataloknak ked­vez, mert amikorra családot akarnak alapítani, megvan a lakásuk is. Befizetett összege­ik értékét az állam garantálja. [ Ez azt jelenti, hogy —• például i—, ha időközben emelkedné- ;nek az építési költségek, a [többletet az Általános Taka* 'rékpénztár fedezi. ■ Miután a kész lakás átvéte­liéig eléggé hosszú a várakozá­si idő, bevezették a szövetke* jzeti tag jelöltség alapelvét. A i tagjelöltnek négy éven át ősz* ;sze kell gyűjtenie a saját betét­be szükséges összeget. Csak a 'tagjelöltség letelte után, tehát Inégy. év múltán kapja meg a lakást. A kiutalások sorrendje [felett társadalmi bizottság őr­ködik. I A szövetkezeti lakásépítés­ben újdonság lesz — az eddig [eléggé bátortalanul vezetett — • szövetkezeti családiház-építés | fejlesztése. A családiház-tele- , pékét elsősorban az üzemek ! és vállalatok közelében hozzák ! létre és a kisebb városokban. ;A szövetkezeti lakásnak ez a [formája is népszerű, hiszen az építtető hitelt vehet fel a banktól és ezt 45 esztendő alatt kell törlesztenie. A köte­lező betétösszeget, azaz az el- [ső részlet bizonyos részét „ter­mészetben”, vagyis a szövet­kezeti tagok keze munkájával is be lehet „fizetni5. Lengyelországban felfejlődő­ben van a szövetkezeti lakás­építés. Miután állami lakáski­utalásra elsősorban a legjob­ban ráutalt családok számít­hatnak, a szövetkezeti lakás­építés lehetőségét az egyéb rétegek veszik igénybe. E cél­ból az Általános Takarékpénz­tár „ lakástakarék-könyvet’’ rendszeresített. Állami lakás­építő segítségben csak azok ré­szesülhetnek, akiknek ilyen takarékkönyvük van. Lengyelországban 1966—1970 között 1,8 millió lakást építe­nek, ebből 1,2 millió a lakás­építő szövetkezet kontingense. A szövetkezet olcsón és min­den modern igényt kielégítően épít Ezeket a szövetkezeti la­kásokat maguk a lakók a tu­lajdonos gondosságával keze­lik, óvják, védik, hiszen min­den kár, rongálás költsége őket terheli. Nem kétséges, a szövetkezeti lakás jelentős megterhelést je­lent egy-egy családnak. Mégis vállalják a szebb otthon ked­véért A szövetkezeti bérleti lakás hozzájárulási költsége — a lakás nagyságától és a be­épített bútorok mennyiségétől függően — 15—22 százalék. Pompázó lila orgona, ibolya és ködfelhők társaságában... A FEUDÁLIS MÜLT a maga embertelenségével szinte ki­meríthetetlen tárházát szolgál­tatja a földesúri önkénynek. A jobbágyparaszti tömegék azon­ban néha-néha bátorságot vet­tek maguknak és frappáns lá­zadásban mutatták meg min­dent elsöprő erejüket. Az Egri Állami Levéltár páratlanul gazdag anyaga a közeli napok­ban a mai nagyrédei parasztok egységes lázadásáról szolgálta­tott okmányokat __ 17 74 karácsonyát írták, ami­kor Gyöngyöstarjánból Rédé- re érkezett kocsiján a plébános, hogy misét mondjon a rédeiek- nek. Amíg a tarjáni pap a templomban foglalatoskodott, addig kocsisát, tekintetes, vi­tézlő és nemzetes kisrédei Ré- dey Ferenc katonája, kocsisa és szakácsa megrohanta, össze­kötözte, alaposan elverte, hogy „vére a szájából locsogott”. Maga a rédei föl des úr is felpo­fozta a pap kocsisát, majd a gúzsba kötött kocsist hintájá­ban kastélyába vitette és le­es ukatta, „beárestálta”. Mi volt az ok? A szerencsét­len sorsú kocsis hajdan Rédey igáskocsisa volt, de ,gnegcsa- latván gazdájától”, megszökött s a tarjáni plébánosnál talált állást. A plébános, ld megszerette a derék kocsisát, hallva hírét a történetnek, érte küldött Ré- deyhez. A földesúr azonban azt üzente, hogy addig ki nem ad­ja, míg alaposan meg nem ve- retteti. A plébános a rédei fő­bíróval és jegyzővel megindult az önkényeskedő birtokos há­zához. Közben azonban érte­sült Rédey katonájától, hogy az erőszakkal elfogott és elhur­colt ember még mindig gúzsba van kötve és „éppen most lé­szen a törvényes ítélkezés fö­lötte”. A Rédey-kurián előkelő ven­dégsereg tanyázott: Fáy István és Sámuel, Izsák László s Darvas Imre. Míg a tarjáni plébános „harcolt” kocsisa sza­badulásáért, addig az udvaron maradt falusi bírák úgy dön­töttek, hogy kiszabadítják a pince mélyére vetett ,,rabot”. Be is rontott izgatottan a Ré- dey-ifjak nevelője a tárgyaló uraikhoz: ,.E1 akarják vinni a rabot!” — kiáltotta. Az udvar­ra tódult az úri vendégsereg, de Réde ura megtagadta job­bágyai iogos kérését. i „ADJA AZ ÜR KI A RABOT, mert rossz lesz belőle!” — hör­dült fel egynéhány hangosabb esküdt. Izsák László a fegyvere után nyúlt, a parasztok kicsa­varták kezéből és ripityára törték. Darvas Imre meg a kardjával kezdett hadonászni —, de nem kellett több a rédei parasztoknak, nekitámadtak — mire ijedten hüvelyébe dugta és elinalt az egyre forróbb hangulatú nemesi portáról.. Közben Lovász Miska besza­ladt a faluba s hírül vitte a földesúr gaz makacsságát, — mire félreverették a község harangjait —, mint nagy vész idején szokás! — és „megin­dult az egész falu” a Rédey- kastély felé. Ott voltak a láza­Szövetkezeti lakásépítés Lengyelországban dó parasztok soraiban a Pa­pok, Sebőkök, Czakók, Ruda­sok, Ludányiak, Korponaiak, sót Almássy és Stészel urak bé­resei is... Rédey uram nagy hangor harsogta a tömeg felé: „... s rab az enyém, leikével nem, de testével szabad vagyok!” Hirte­len egy kemény paraszti arc bukkant fel a földesúr őrre előtt: „Ki vagy, te kutya?” - ordította Rédey. — „Szegény- legény vagyok, tüzesteremtet­te!” — válaszolt a rédei job bágylegény. — „Ki akar a há­zamban ítéletet tenni?” — har­sogta a falu ura. — „Mi!” — vol a tömeg válasza. Erre a rédeiek fejszékkel dorongokkal nekiestek a pince ajtajának, betörték és kiszaba dították társukat, Rédey vol kocsisát Majd fellángolt ben nük a hosszú elnyomatás alat érlelődött gyűlölet s amúgy is tenigazában nekiestek földes- uru'knak, meg hitvesének, ; „nagyasszonynak”. Bizonj mindketten hosszú félcseri, or vosi kezelésre szorultak a Iá zadás után. Nekiesett a felsza badult paraszti tömeg földes ura kastélyának és alig hagyot ott kövön követ Leverték ; nemesi kúria teljes tetőzetét majd folytatták a kastély szó béiban. Kifeszítették az abla kokat ajtókat helyükből s ősz szezúzták, Szétrombolták t gazdag földesúri ház teljes be rendezését, bútorzatát, a szé keket, asztalokat, pohárszéke két, kályhákat lámpákat. Ré deyné aranyékszereit is megta látták s természetesen egyet­len darabkát sem vittek el, de a vagyont érő ezüst- és arany­neműket is széttördelték... Az úri hintóbőr hevedereit is le­vagdalták. A ruhaneműeket pedig széttépdelték ... A NAGY RIBILLIÖRA az urak behúzódtak a nyári kony­hába és ott várták be a hir­telen támadt vész elültet... Ügy nézett ki a szabaddá tett paraszti kocsis s a rédei pa­rasztok elvonulása után tekin­tetes, nemzetes és vitézlő kis­rédei Rédey Ferenc földesúr kastélya, „mintha háború dúlt volna benne”, — olvassuk a sárgult okmányokban. Pedig Rédey nagyon-nagyon készült a jobbágykocsis megfe- nyítésére. Már jóval előtte így beszélt Darvasnak: „Soha sem volt Ródén oly szép exekució, mint majd lészen ...” Az em­lékezetes reggelen pedig így fo­gadta Darvast: „Ma rendes ko­média lesz!” A komédia elmaradt, — he­lyette Réde jobbágysága, — fe­ledve a veszélyeket, — leckét adott földesurának erejéről, de mindenekelőtt egységes maga­tartásáról. A megtorlás véresen kegyet­len volt, de a „pusztító pogá- nyok” és „haramiák —, ahogyan Rédey Ferenc nevezte jobbá­gyait — örök időkre emlékeze­tessé tették kései utódaik szá­mára is 1774. december 26-át, amikor a jobbágyszolidaritás zászlaja alatt móresre tanítot­ták kegyetlen földesurukat. Sugár István Nagyrédei parasztlázadás 1774-ben

Next

/
Thumbnails
Contents