Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Ahol tudni kell, mi lesz ebédre Húszezer ebédhez egy vagon burgonya — üzemek konyha nélkül Miért hűl ki az ebéd ? Az üzemi vesadégBáfás gondjai A NAGY „CSALÄD”. — Még nem tudom, mit főzök ebédre! — hányszor halljuk a piacokon, vagy üzletekben ezt a házi­asszonyi mondást. Pedig csak egy kis család, néhány ember ebédjéről, vacsorájáról kell gondoskodni. A Felső-magyar­országi Üzemi Vendéglátó Vál­lalat mintegy 20 ezer adag ebédet főz naponta. Heves me­gyében 13 ezret, a többit a szomszédos Nógrád megyében. És még ezenkívül csak a mi megyénkben 1500 diák és ipari tanuló, s ugyanennyi bányász és építőmunkás részesül na­ponta háromszori étkezésben. Hogy az olvasónak fogalma legyen, mit jelent napi 20 ezer ebéd, nézzünk néhány szám­adatot: naponta 20 mázsa húst használ fel a vállalat, ha pél­dául burgonyaköretet adnak a sült mellé, 100 mázsa burgo­nyát kell megtisztítani. A hús. levesbe öt—hat mázsa zöldség kell, s a napi zsírforgalom is eléri a hat mázsát. Gyakran hallani a panaszt: miért nem főznek zöldborsó-levest? — 120 mázsa borsót kellene kifejte­ni... Most, hogy a Hatvani Kon­zervgyárból tisztítva kapják a zöldborsót, bekerült az étrend­be! Igaz, 31 konyha (megyénk­ben 21, Nógrádban 1Ö) hatvan szakács, s közel 400 kisegítő áll a vállalat rendelkezésére. Ter­vük is jelentős: ebben az esz­tendőben meghaladja a 60 mil- líó forintot — így tájékoztat az Igazgató távollétében, helyette­se, Pápai László, áruforgalmi osztályvezető. SLÁGER: A RÁNTOTT SZE­LET. Jól emlékszünk még arra az időre, amikor még szinte győzködni kellett az embere­ket arra, hogy vegyék igénybe az üzemi ebédet. A meggyőzés teljes mértékben sikerült. Igaz, ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy az olcsó üzemi étkez­tetés minősége sokat javult Nem mernénk azt állítani, hogy mindenki elégedett az üzemi ebéddel, kicsit divat szidni, de azért napról napra többen ve­szik igénybe a szociális jut­tatásnak ezt a formáját Bővült a választék is. Ma már 15—20 féle levest főznek és a húst is elkészítik mintegy 20 változatban. A sláger még mindig a rántott szelet. Nem szeretik a kelkáposztát és a pa­rajt sem. Az üzemek munkás­ellátási osztályai segítenek ugyan a heti étlapok összeállí­tásában, de ha nem érkezik meg a megrendelt nyersanyag, felborul a legszebb elképzelés is. Jóllehet, az Üzemi Vendég­látó Vállalat vezetői is azt tart­ják, hogy az 5,40-es anyagnor- mábóa lehet jó, ízletes ebédet főzni — minden a szakácstól függ, de hadd tegyük hozzá, nagyon nehéz húszezer ember szája íze szerint főzni, nem be­szélve arról, hogy mily óriá­si a konkurrencia: a vacsorák, vagy a vasárnapi ebéd, amit odahaza az asszony főz. A KONYHÁK NEM GYŐZIK. Az üzemi étkeztetés egyre nép­szerűbb, az igények; nőnek, de a konyhák kiesük, zsúfoltak, korszerűtlenek. A 21 Heves mo­ves megyei konyha között mindössze 8 épült az utóbbilO —15 évben, de már ezek is ka­pacitásuk dupláját főzik. Eger­ben hét konyhája van a válla­latnak, ahol hatezer ebédet főznek naponta. A gépesítésre nem lehet pa­nasz, de nincs megfelelő élőké-; szító helyiség és szűk a raktá-j rozási lehetőség is. Éppen ezért; érdemes lenne foglalkozni egyj központi raktár kialakításával! Ahogyan megszervezték Egert ben a központi húselosztást ék a sütőüzemet, elképzelhető egy központi raktár is, amellyel tehermentesíteni lehetne az eg­ri konyhákat. Aztán itt van az előkészítés. Egyöntetű a vélemény, hogy ez veszi el az időt a főzéstől Je­lenleg minden konyha saját magának készíti elő a főzniva- lót. Ha a központi raktárát össze lehetne kapcsolni egy előkészítővel, akkor a konyhák rendeléseik alapján minden reggel megkapnák a főzéshez előkészített, megtisztított zöld­ségfélét, burgonyát, így több Idő jutna a főzésre, jobb, ízle- tesebb lenne az ebéd. Nem be­szélve arról, hogy jobban, ki lennének használva a gépek és talán még munkaerő is keve­sebb kellene. Igaz, egy nemrég megjelent rendelet arról intézkedik, hogy a kereskedelemnek tisztított zöldségfélét kell szállítania, de mikor tudja a MÉK ezt Heves megyében megvalósítani? Pe­dig milyen hasznos lenne nem­csak az üzemi vendéglátónak, de még a háziasszonyoknak is. És ha van központi raktár és előkészítő, akkor a konyhák tovább növelhetik. kapacitásu­kat, s Egerben még kétezer dolgozó juthat olcsó üzemi ebédhez, s Gj'öngyösön' is van még igény mintegy másfél ezer ebédre. És megszervezhetnék még a . vacsora-ellátást is —, mert erre is van igény... AZ EBÉD ÜTRA KÉL. És most elérkeztünk az üzemi ét­keztetés egyik legnagyobb problémájához. Azok a dolgo­zók, akik a konyhákkal össze­kapcsolt éttermekben fogyaszt­ják az ebédet, nagyrészt elége­dettek az ellátással. De a frissen készített étel 40 százaléka útra kéL Kihordják. Végigzötyögtetik a városon, kézikocsin, szekéren, triciklin, vagy gépkocsin. Az egri I-es számú konyhának például egy­általán nincs étterme. Itt min­dennap 11 órára elkészül az ebéd és kezdődik a kihordás. Negyven helyre szállítják a kétezer ebédet. Van ahová húsz adagot visznek, máshová két­százat. S mikorra az ebéd 12 órára, sőt egy órára a dolgozók tányérjába kerül, addigra bi­zony gyakran ‘kihűl. Igaz, több helyen van melegítővel felsze­relt tálaló. De vagy nem hasz­nálják rendszeresen, vagy nem szakszerűen. így gyakoriak a viták, nézeteltérések, egyrészt a minőség, — a felmelegített étel már nem az igazi, veszít ízéből —, de a mennyiség miatt is. A konyha kiadja a megfe­lelő adagot, de 40 helyen oszt­ják tovább... Nem lehet vitás, hogy a ki­hordásnak ez a jelenlegi for­mája nagyon korszerűtlen. Naponta 40 üzem, vagy hiva­tal gondoskodik emberről, szállítóeszközről. Mindez időt, költséget jelent. És ez csak egy konyha, hasonló a hely­zet másütt is. Az Üzemi Ven­déglátó Vállalat bizonyos térí­tés ellenében sokkal gyorsab­ban és szakszerűbben meg tudná szervezni az ebéd ki­szállítását ... KONYHÁT NEM TERVEZ­TEK. Érdekes kettősség. Az Üzemi Vendéglátó Vállalat feladata az egyre növekvő igények kielégítése, de ugyan­akkor nem kap beruházási keretet. Így bármennyire is elavultak a konyhák, nem építhet újat. A beruházást a különböző tárcák kapják. Csakhogy nem mindig jó a kooperáció. Például: elkészült az új AKÖV-telep konyha nékül, csak egy kis éttermet és adagolóhelyiséget építettek. A 200 adag ebédet Eger másik végéről hordják naponta. Pe­dig milyen jó lett volna egy korszerű konyha a város déli részén. Ott van a gépállomás, a gyógyszertár vállalat, a ba­romfikeltető, s megoldható lett volna a dolgozók ebédel­tetése. Ha a különböző tárcák összefognának... Aztán itt van a főiskola. A Széchenyi utcai kollégiumban van a már említett 1-es kony­ha, zsúfolt, rossz körülmények között A konyha . elsőrendű feladata a főiskola hallgatói­nak, a kollégium lakóinak el­látása. Most a Rózsadombon épül az új kollégium több millióért. Nem terveztek konyhát, csak éttermet Külö­nös takarékosság... ÖNKISZOLGÁLÁS — HI­DEGEN. Az üzemi éttermek nagy része önkiszolgáló. Igaz, hogy így gyorsabb, de az is igaz, hogy amikorra kikana­lazzák a levest, kihűl a máso­dik fogás. Az az igazság, hogy rohamosan elterjedt nálunk az éttermi önkiszolgálás, de azt nem követte a megfelelő edénygyártás. A műanyag tá­nyérokat nem lehet előmele­gíteni, és nem is tartják a me­leget. Az ipar nem gondosko­dott az önkiszolgáló módszer­hez alkalmazkodó hőálló, és hőtartó tányérok gyártásáról. Enélkül pedig nem lehet ma­radandó az önkiszolgálás egyébként jól bevált módsze­re... KÖVETNI AZ IGÉNYE­KET. Az Üzemi Vendéglátó Vállalat egyre jelentősebb részt vállal a dolgozók ellátá­sában. 1970-ig teljes egészében át kell vennie a dolgozók üze­mi étkeztetését. Minden dol­gozót megillet az olcsó üzemi ebéd, az igények nőnek, jó lenne utolérni s lépést tartani azokkal. Érdemes lenne ala­posan megvizsgálni, elemezni az üzemi étkeztetés gondjait, problémáit: a központosítást, a szervezett, szakszerű szállí­tást, az egységes anyagnorma bevezetését, s az ugyancsak egységes vállalati térítést is. Egyeztetni kellene a tárcák beruházásait, s így talán sike­rülne modern konyhákat épí­teni a korszerűtlenek helyett. E cikk keretében nem térhet­tünk ki az üzemi étkeztetés valamennyi részletére. Ügy gondoljuk, e sok embert érin­tő problémával többet kellene foglalkozni. Ez is megérdemel egy napirendet a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága előtt Márkusz László Készül az új színházi évadra az egri Gárdonyi Géza Színház Tíz előadás a bérleten — A My fair lady a programban — Gárdonyi Géza újra egri színpadon Még nem volt meg az évad­záró társulati ülés, s bár a tábla kint van Egerben, hogy „Nyári szünet”, — a tájelő­adások utolsó programjai most zajlottak, illetve zajlanak le. Néhány nap azonban és az eg­ri Gárdonyi Géza Színház be­fejezi az 1964—65-ös „ünnepi” esztendőt. Az ünnep alatt az új színházat, a Thália új és rendkívül korszerű hajlékát értjük elsősorban, bár a cson­ka év műsorprogramja — az adott lehetőségeket figyelem­be véve —, azon belül is né­hány kiemelkedő rendezés, alakítás és dráma méltán já­rult hozzá, hogy az épület mellett a műsor is aláhúzza az ünnep fogalmát. Nos, bár a hivatalos szín­házi évad még tart, de már megkezdődött az új színházi évad előkészítése. Néhány nap múlva megjelennek a város­ban, a megyében is a falraga­szok, amelyeken meghirdeti az 1965—66-os bérleti eszten­dőt az egri Gárdonyi Géza Színház. Lendvai Ferenccel, a színház igazgatójával és Ko- zaróczy Józseffel, a művészeti titkárral történt beszélgeté­sünk alapján kirajzolódtak azok a tervek, amelyek ösz- szességükben egy rendkívül igényes, magas szintű, tartal­mában változatos és a sokfajta igényt egyaránt figyelembe vevő évad körvonalait szabták meg. Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház, amelynek társulatában nem történt változás — Le- hoczky Éva az egyetlen, aki az NDK-ba szerződött opera­házi szereplésre, s a tervek szérint Petres Zsuzsa, a Fővá­rosi Operettszínház primadon­nája érkezik, két előadásra—, lényeges feladatok megoldásá­ra készül. Az 1965—66-os szín­házi évadban 10 bérletes elő­adást tervez a színház, ebből négy zenés darab kerül bemu­tatásra. A zenés darabok között ott szerepel a bérletes tervben Szirmai örökifjú Mágnás Mis­ka című operettje és Fényes Szabolcs Maya című operett- revűje. A másik két zenés mű, a világhírű, Shaw-darabból készült musical comedy, a My fair lady és Sommerset Maug­ham sajátos ízű komédiájának zenés változata, Nádass Gábor komponálásában, az Imádok férjhez menni... A Gárdonyi Géza Színház, nevéhez illően, ebben az esz­tendőben is adózni óhajt Eger­nek és nevének. A prózai művek kere­tében ezért kívánja mű­sorra tűzni Gárdonyi Géza Fe­hér Anna című balladai szín­művét. A műsorban szerepel Csehov Sirálya, Németh László Nagy család című drámája, a klasszikusok közül Rostand Cyranója, Mirodan, mai ro­mán író víg játéka, A lelki osz­tály, Molnár Ferenc Olympiá- ja, Tennessee Williams A vágy villamosa című, hazánkban is már nagy sikert aratott drá­mája. Ősbemutatóra is sor ke­rül: Gyurlcó Géza, Vannak még csodák című szatirikus bohózatát mutatja be a szín­ház. Sor kerülhet — bérleten kívül, a testvérszínház, a mis­kolci vendégjátékára, amely valószínűleg a Rozsdatemetőt hozza el Egerbe. Az új színházi évad szep­tember végén kezdődik, at ideihez hasonló* esetleg méé bővülő játszási napokkal. A színpadok lehetőségei szerint, a bérletes tervben szereplő da­rabok közül kerülnek ki a me­gye tájelőadásainak bemutatói is. A színházi évad végén -már várjuk az új, az 1965—66-os színházi évadot az egri Gár­donyi Géza Színházban. (-4 S\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VX^\\\\\\\\\\\\\\S\»\\\V^>\\^^^^ LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ŰTINAPLÓJA IX. Holnapba néző emberek Amióta Farukot, az ember­nyúzó, élvhajhász királyt el­zavarta a népharag, 13 eszten­dő alatt, az Egyesült Arab Köztársaság nagy utat járt be. A Napisten, a fáraók, és szfin­xek földjén új élet születik, amelynek egyre több a tuda­tos, bátor, felkészült harcosa. A holnapba néző emberek egyikével beszélgetünk. Alat­tunk az utca hangos, autók kürtőinek, a ház előtt teher­autók rakodnak, mi halkan csevegünk a szobában. Magas, szikár, kedvesen mosolygós ember a vendéglátóm. Kelle­mes társalgó, szíves házigazda. — Fiatalabb koromban so­kat foglalkoztam a különböző népek zenéivel. A nép dalain keresztül ismertem meg a ma­gyarokat — meséli mosolyog­ja Hussein Fahmy, a kairói A1 Akhbar főszerkesztője —, és Magyarországon láttam elő­ször erdőket, hegyeket, a saját szemeimmel. Szeretnék egy­szer 2—3 hónapot hegyek, er­dők között élni, pihenni.... Talán egyszer sor kerül erre is. Hussein Fahmy barátunk nem sokat pihen. Éppen csak befejezte „Az októberi forra­dalomról’' című könyv elősza- várak megírását, s máris a szu- dáni problémáról készült iz­galmas könyvének kefelevo­natát tették eléje. — Ilyen a tempó ma nálunk, az élet száguld, mi sem állha­tunk meg félúton — mindösz- sze ennyi a véleménye erről az idegfteszítő leterhelésről. Az­után mégis magyarázattal szol­gál. — Az RAK jelentős szerepet vállalt és vállal az arab nem­zetek felszabadító küzdelmé­ben. Fiatal köztársaságunk politikája mind a Nilus part­ján, mind a nemzetközi küz­dőtéren — egyre határozottab­ban forradalmi, s egyre követ­kezetesebben fordul szembe az imperialista érdekekkel. Ezért természetes, hogy a mai arab világban a gondolkodó embe­rek feladata tudásuk és tehet­ségük legjavával közremű­ködni a kapitalizmusból a szo­cializmusba történő átemeneti időszakban. A mi népünk, saj­nos, a feudális gyarmati rend­szer hagyatékaként, nagyrészt írástudatlan. A ma élő nemze­dék elsősorban tanult, felké­l :v':. • ,- ifi® /■f , vy > •« , , M; ■ ■ :> , Jí ’ré.. >, JL '% * ff; Ü «Pl < w ^ Üj, modern iskola Holuánban. szült, harcot vállaló emberek­re tekint, az apák és nagy­apák fiaikra. Tőlük várják a választ kérdéseikre. Hisznek nekik, hallgatnak rájuk. Ezért nagy a művelt emberek fele­lőssége. A szocialista alapel­vek újak ebben az országban. Hazánkat ugyan az emberi kultúra egyik bölcsőjének te­kintik, ám a hosszú gyarmati uralom borzalmas állapotba juttatta. Nálunk a szocializmusról csak néhány éve beszélnek. S a „szocializmus’? szó az értelme­zésnek széles skáláját kapta: iszlám szocializmus, arab szo­cializmus — igazi jelentésére, magyarázására még hosszabb ideig szükség van — mondja elgondolkodva Hussein Fahmy. — A szocialista eszmék ter­mészetesen rendkívül népsze­rűek a nagy mélységekből in­duló arab országokban. Töb- bé-kevésbé szocialista eszmé­ket vall az Egyesült Arab Köz­társaság, Algéria, Irak és Tu­nézia kormánya. Valóban mind a négy országban hoztak olyan intézkedéseket, amelyek a nem kapitalista fejlődés irányába mutatnak. Többeh úgy ítélik meg, hogy a politikai körül­ményeket tekintve jelenleg ta­lán Algéria, a gazdaság kürül- ményeit tekintve pedig az Egyesült Arab Köztársaság áll a legközelebb egy új társada­lom alapjainak lerakásához. — Egyiptom régi ország. Az emberek gondolkodásában is sok a régi, idejétmúlt, terhes örökség. Az új eszmék meg­gyökereztetésében, az idejét­múlt, régi elmaradott dolgok elleni harcban óriási, a leg­különbözőbb világnézetet val­ló, haladó gondolkodású em­berek szerepe. Ök az új esz­mék hordozói, gyakorlati meg­valósítói, én legalábbis így lá­tom. A vendégszerető arab házi­gazda, nemzeti szokás szerint, illatos, finom teával kínál, majd folytatja: — Napjainkban új jelszavak hangzottak fel a hosszú ideig mozdulatlan arab világban: , .szabadság, egység, szocializ­mus, harc a kizsákmányolás ellen”. E jelszavak harcba hív­nak, cselekvésre ösztönöznek. Az EAK népe — e jelszavak megvalósítása közben — ter­mészetesen még nem rended kezik kellő társadalmi, ideo­lógiai, harci tapasztalatokkal. A sajtó, a rádió, az egyete­mek és más intézmények fel­adata azt gyors ütemben pó­tolni. Éppen mostanában fo­lyik erről sokoldalú vita a par­lamentben és másutt is. Gäu! tűzték ki nálunk például az egyetemi reformot, amely ma­gában foglalja egy haladó gondolkodású oktatói kar ki­alakítását, s reméljük, a kö­zeljövőben már a célnak meg­felelő, új program alapján fognak tanítani iskoláinkban. Tanítani és nevelni — az élet­re A leghaladóbb eszmék alapján.’ Hallgatom Hussein Fahmyt aki a mondat végéhez érve jegyzetfüzetemet kéri, s né­hány sort ír a papírra: „Sohasem felejtem el két év­vel ezelőtti budapesti látoga­tásomat. Éreztem a nép véré dégszeretetét és megcsodáltam* azt a bátorságot, amellyel egy új, boldog életet építenek. Emi lékszem magyar barátaimra* akik sokat segítettek abban; hogy megértsem a nagy változás- sokat és annak reményét ébresz­tették fel bennem, hogy az együttműködés mindjobban erősödni fog közöttünk, a béke* és a haladás érdekében, a vi­lág minden népe javára. Re­mélem, újra és újra megláto­gathatom Magyarországot á jobb, kölcsönös megértés érde^ kében.” Búcsúzom Hussein Fahmy- tól, ígérve, hogy szívélyes üd; vözletét tolmácsolom. Kilépek az utcára, ahol emberek sétál­nak, vagy dolgukra sietnek: Sokan közülük talán nem is sejtik, milyen erőfeszítések tőré ténnek azért, hogy az új Egyipi tóm egy évtized alatt megkéré szerezze nemzeti jövedelmét, emelje polgárainak életszín­vonalát, kultúráját. A megöli dást az ország a nem kapita­lista fejlődés útjain közelíti meg. Az EAK még nem szo­cialista ország, de tény, hogy felszámolta az átkos feudaliz­must, alapvető intézkedéseket tett a tőke visszaszorítására; az állami szektor fejlesztésére és szilárdítására, s alkotmányá­ban célul tűzte ki a szocializi mus felépítését. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents