Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

Közlemény az SZKP küldöttségének franciaországi látogatásáról PÁRIZS (TASZSZ): Párizsban közleményt adtak ki az SZKP küldöttségének május 19-től 31-ig, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására Fran­ciaországban tett látogatásáról. A közlemény megállapítja, hogy a szovjet pártküldöttség látogatása nyomán még jobban erősödött a barátság és a szo­lidaritás a szovjet és a francia kommunisták között. Megálla­pították, hogy a két párt né­zetei mélyrehatóan megegyez­nek korunk minden alapvető kérdését illetően. — Az eszmecsere során le­szögezték — folytatja a közle­mény —, a két párt teljesen egyetért abban, hogy a mar­xizmus—leninizmus alapján, az 1957. és 1960. évi nemzet­közi kommunista találkozók szellemében, biztosítani kell a kommunista és munkásmoz­galom egységét. Hangsúlyoz­ták, hogy helyes az SZKP politikai vonala, amelyet a szovjet párt huszadik és hu­szonkettedik kongresszusán dolgoztak ki, valamint a Fran­cia Kommunista Pártnak a párt tizenhetedik kongresszusán ki­dolgozott politikai vonala. A találkozók, az eszmecse­rék, a Szovjetunió iránt meg­nyilvánult mély rokonszenv elősegítették a jobb kölcsönös megértést és a baráti kapcso­latok további fejlődését Fran­ciaország és a Szovjetunió né­pei között. Igazolódott, hogy a Szovjetuniónak és Franciaor­szágnak jelenleg megfigyelhető közeledése megegyezik a fran­cia és a szovjet nép törekvé­seivel. A két ország gazdasági, diplomáciai és kulturális kap­csolatainak fejlődése előmoz­díthatja további közeledésüket mindkét nép és az európai bé­ke érdekében — mondja a köz­lemény. Gerhardsen Moszkvában MOSZKVA (TASZSZ): Gerhardsen norvég minisz­terelnök kedden látogatást tett a moszkvai óragyárban. Fel­kereste az egyes üzemrészlege­ket és megtekintette az auto­mata gépsorokat. Jacobsen, moszkvai norvég nagykövet kedden ebédet adott Gerhardsen tiszteletére. Az ebéden Koszigin, Voronov, Grisin és más szovjet szemé­lyiségek is jelen voltak. A norvég miniszterelnök ugyancsak kedden találkozott Viktor Grisinnel a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnökével. Gerhard­sen és Grisin között közvetlen hangú beszélgetés folyt le. Az olasz kommunista munkások értekezlete Csőmbe nem••• ALGÍR (MTI): Az algériai külügyminiszté rium szóvivője fogadta a sajt; képviselőit és közölte velük az ázsiai és afrikai országot június 29-én, Algírban kezdő­dő 2. csúcsértekezletére meg hívott 64 ország közül eddig már 37-en jelentették be hiva­talosan részvételüket. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva hangoztatta, a meghí­vottak között van a léopold- ville-i Kongó is,. de azzal a megszorítással, hogy Csőmbe miniszterelnök nem képvisel­heti az országot, ezzel szemben akár Kaszavubu elnök, aká más kijelölendő politikus ve­zetője lehet a léopoldville-í Kongó küldöttségének. GENOVA pártját illetik meg. Luigi Caputo, az MTI tudó- anarcho-szindikalista sítója írja: Az olasz kommunista gyári munkások küldötteinek geno­vai értekezlete jelentős állo­más volt az OKP üzemi mun­kájában. A párt vezetői nem­csak az eredményekről beszél­tek, hanem feltárták a fogya­tékosságokat, őszintén elemez­ték a hibákat is. Jelenleg az OKP tagjai kö­zött több mint hétszázezer munkás van, de ezek közül alig százezer végez rendszeres munkát pártszervezetében. En­nek vannak objektív okai. A tőkés elnyomás, a túlzott meg­terhelés, a munkaritmus foko­zása következtében a dolgozó sokszor annyira elfárad, hogy nem tud részt venni a párt- szervezet munkájában. Az értekezlet bírálta azt az irányzatot, amely főleg 1900- ban jelentkezett: ekkor a nagy­szabású szakszervezeti har­cok sikerei nyomán so­kan úgy vélték, hogy tevé­kenységüket kizárólag a szak- szervezeten belüli munkára kell összpontosítaniok, a pártot pedig csupán a szakszervezet támaszának tekintették. A szakszervezetnek a politikai és a forradalmi harc olyan fel­adatait tulajdonították, ame­lyek csak a munkásosztály ESEMÉNYEK — sorűkfuiít MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára fogadta Einar Ger- hardsen norvég miniszterelnö­köt és baráti beszélgetést foly­tatott vele. BELGRAD: Tíznapos látogatásra Ma­gyarországra utazott a Jugosz Iáv Harcosok Szövetségének küldöttsége. A delegációt Fa- dil Hodzsa, a szövetségi vég­rehajtó tanács tagja, a Jugosz­láv Harcosok Szövetségének elnökségi tagja vezeti. VARSÓ: Nyugat Lengyelországban komoly árvízveszély fenyeget. Az újabb adatok szerint 3500 személyt kellett a veszélyezte­tett területekről kiköltöztetni. Az összes elöntött szántóföl­dek és legelők területe közel 30 000 hektár. elsősorban a párton kívül ér­vényesült, de hatása alá ke­rült néhány kommunista ve­zető is. A párt idejében fel­vette a harcot a téves irányzat ellen és felszámolta e nézete­ket. Az elmúlt két esztendőben, amikor a gazdasági helyzet romlott, a tőkések általános támadást indítottak a dolgozók bérei és foglalkoztatottsága ellen, s magán az Olasz Álta­lános Szakszervezeti Szövetsé­gen (CGIL) belül is nehézsé­gek támadtak a szocialisták politikájának következtében. Kialakult egy irányzat, amely a szakszervezetek feladatkörét a párt közvetlen akciójával kívánta megoldani. Ezt az öko­nomista irányzatot, amelyet a legtöbb küldött — különösen Scheda, a CGIL titkára, és Amendola — fő veszélyként jellemzett, a küldöttek szigo­rúan bírálták. Az értekezlet arra az állás­pontra helyezkedett, hogy fel kell lendíteni a gyárakban működő pártszervezetek tevé­kenységét, munkálkodni kell azon, hogy a munkásosztály új offenzívájának központja, s a jelenlegi kormány ellen, egy ■ új többség megteremtéséért ví- j vott harcnak is a gyár legyen az alapja. Ez a harc az ola^s munkásosztály egységének is feltétele, ezen át lehet megszün­tetni a jelenlegi politikai meg­osztottságot Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozott Luigi Longo, az OKP főtitkára. Megállapította, nogy az utóbbi években mé- yült az ölelsz munkásosztály .jártjai között a politikai meg­osztottság, aminek következté­jén gyengült a munkásosztály egysége, ereje is. Ezt a folya­Ez az matot meg kell állítani és visz- irányzat szájára kell fordítani, hogy meg tudjuk erősíteni a mun­kásosztály egységét és auto­nómiáját — mondotta Luigi Longo. Ennek a folyamatnak a muftkásosztályból kell kiindul­nia és el kell vezetnie a mun­kásosztály egységes pártjának megalakulásához. Nehéz célki­tűzés ez — mondotta Longo — eléréséhez időre és áldozatok­ra van szükség. A munkát azonnal meg kell kezdeni, konkrét távlatokat kell meg­jelölni, összekapcsolva ezeket gyakorlati problémák megol­dásával, tényleges tapasztala­tok felhasználásával. Ez a perspektíva egyre erősödik ak­kor, ha meg tudjuk jelölni a szocialista alternatívát a szo­ciáldemokrácia politikai vona­lával szemben. Közlemény A Heves megyei Tanács V. B. Egészségügyi Szakisko­lája felvételt hirdet 1965. szeptember hóban induló két­éves általános ápolónői és két­éves csecsemő és gyermekgon­dozónői szakra. Az iskolára felvételt nyer­hetnek azok a 17—32 éves érettségizett vagy 8 általános iskolát végzett egészséges nők, akik az ápolónői vagy gyer­mekgondozónői pályára hiva­tást éreznek. A vidéki hallga­tók kollégiumi elhelyezést nyernek. A bejáró és bentlakó hallgatók egyaránt élelmezés­ben és munkaruha-ellátásban részesülnek térítés nélkül. Az iskola elvégzése után oklevelet és azonnali elhelyezést nyer­nek. A felvétel iránti kérelmeket 1965. július hó 15-ig kell bekül­deni az Egészségügyi Szakis­kola Eger, Postafiók: 128 cím­re. A felvételi kérelemhez csa­tolni kell: születési anyaköny­vi kivonatot, önéletrajzot, utolsó iskolai bizonyítványt, szülők kereseti kimutatását, 2 darab igazolvány fényképet, orvosi igazolást, (x) 2 r^iPSM 1965. június 2., szerda „A KÖR BESZŰKÜL” cím­mel cikk jelent meg 1965. má­jus 20-án a Heves megyei Nép­újság hasábjain az egri Finom­szerelvénygyár jóléti kereté­nek felosztásával és fel- használásával kapcsolatban, amelyhez észrevételeket kívá­nunk tenni. Nem kétséges, hogy a Népúj­ság segítő szándékkal és an­nak érdekében jelentette meg cikkét, hogy a jövőben a jóléti keretek felosztásával és fel- használásával kapcsolatban még jobb munkát végezzen a vállalat, néhány megállapítása azonban félreérthető és feltét­lenül kiegészítésre, illetőleg magyarázatra szorul. Feltételezésekre és különbö- : ző félreértésekre ad alkalmat a cikknek az a megállapítása, hogy a Finomszerelvénygyár- ban szűkkörű társaság „élvezi” ; az igazgatói alap jóléti kereté­nek „áldásait”. Mi tehát a tényleges igazság az egyes felvetésekkel és meg- állapításokkal kapcsolatban? A Finomszerevénygyár a ; népgazdaság által reá rótt komplex tervfeladatokat évek óta rendben és maradéktalanul teljesítette. E teljesítések alap- ; ján a vállalat 1964. évben „él- i üzem” lett és 1965. évben el- ] nyerte a kohó- és gépipari mi- s niszter dicsérő oklevelét. Az 1963. évi eredmények 1 után 14.2 napot, míg az 1964. évi eredmények után 20 nap nyereségrészesedést kapott a vállalat, amelyekből a vissza- ] tartott rész (az egész összeg- 1 nek mintegy 10 százaléka) nö- ] velte az igazgatói alapra és a . jóléti keretre felhasználható : pénzügyi forrósokat. Ez a nye- • reségíészesedési szint mindkét : évben lényegesen magasabb j volt a kollektíva jó munkája ] alapján^ mint az országos átlag. (10,5 nap.) AZ IGAZGATÓI ALAP ju­talmazási és jóléti keretét első­sorban a jogszabályok alapján megállapított éves fejkvóta alapján kell képezni. Ez meg­határozott összeg, amely a mindenkori létszámmal össze­függ és ennek állandóságára való tekintettel az 1953. évi eredmények után az 1964-es év elején kizárólag erre az összeg­re készítettünk felhasználási tervet és tartalékkeretként ke­zeltük az egyéb pénzügyi for­rásokat. Ez a gyakorlat nem szembenálló a jogszabályok­kal és semmiképpen nem von­ható le belőle olyan következ­tetés, hogy a vállalatnál bárki is lebecsülné a Finomszerel- vénygyárban az üzemi tanács­nak, — mint választott testü­letnek — politikai szerepét. Az 1964. évi eredmények után az 1965. évben már a tel­jes összegre nézve tárgyaltuk meg a felhasználással kapcso­latos javaslatokat, mert a ma­gasabb nyereségrészesedés kö­vetkeztében magasabb összegű tartalékkeretek állottak ren­delkezésünkre. A Finomszerelvénygyár lét­száma az utóbbi évek folya­mán megfelelő stabilitást mu­tatott, ezért a vállalatnál mű­ködő különböző társadalmi szervek és szakosztályok nagy­jából azonos igénnyel állítot­ták össze az éves költségveté­seiket, amelyeket azonban az üzemi demokratizmus széles körű biztosítósával megtár­Megjegyzések „A kor beszűkül" című cikkhez gyalt mind a szakszervezeti bi­zottság, mind az üzemi ta­nács. ETTŐL FÜGGETLENÜL azonban volt lehetőség arra, hogy egyes szervek és szakosz­tályok keretét az igények is­meretében már az év elején felemeljük (a sportkör 36 000 forinttal kapott magasabb ösz- szeget eredményes munka alap­ján, mint a korábbi években) és az év közben felmerült és indokolt pótigényeket minden esetben kielégítettük a tarta­lékkeret terhére. Elvi vitaként veti fel a cikk írója, hogy a társadalmi ösz­töndíjasokat miért nem fizeti vállalatfejlesztési alapból a Finomszerelvénygyár és ennek kapcsán olyan következtetést von le, hogy az üzemi tanács nem elég határozott, nem védi következetesen a dolgozók ér­dekeit és azt is megállapítja, hogy ez az eljárás törvényes ugyan, azonban igazságtalan. A jogszabályok értelmében a társadalmi ösztöndíjasokat há­rom pénzügyi forrásból, éspe­dig nyereségrészesedésből, vál­lalatfejlesztési alapból és igaz­gatói alapból lehet fizetni. Az igazságosság kérdésével kapcsolatos megállapítások szubjektivek, mert a vizsgálat nem foglalkozott annak meg­állapításával, hogy a vállalat mire használta fel a vállalat­fejlesztési alapot. Ez a pénz­ügyi forrás, ellentétben a cikk megállapításával, sajnos, nem jelentős. Ezt az összeget a ter­melési feladatokat közvetlen szolgáló ^fejlesztéshez kell fel­használni elsősorban. A fej­lesztési feladatok megoldása alapvetően szolgálja a vállalat jövőjét és a foglalkoztatottság lehetőségét. Az elmúlt évek­ben elért viszonylag magas szintű nyereségrészesedés mel­lett a jóléti keretek igényei­nek kielégítését az igazgatói alap fejkvóta és a nyereségré­szesedésből visszatartott rész megfelelően biztosították. A kultúrház fenntartása nem háromszoros árakon történik, bár kétségkívül igaz az, hogy az ipari termelői árak valami­vel magasabbak, mint a lakos­sági fogyasztói árak. Az or­szágban jelenleg érvényben le­vő ipari árak hatóságilag meg­állapított árak és azoknak a : társüzemi szolgáltatásokon be­lül való elszámolása törvényes • és jogos. A kultúrház eddig [ nem volt önállóan gazdálkodó ; szerv és költségtényezői között ; a kazánok fűtéséhez felhasz- J nált háztartási szén lakossági 1 fogyasztói ára — fuvarral és rakodási költségekkel terhel- ve — jelentéktelen mértékben i térne el az alkalmazott ipari i termelői áraktól. SZAKMAI OKTATÁSI költ- ; ségeket jóléti költségként nem 1 számolt el a vállalat. A politi- ' kai és ideológiai továbbképzés ' költségei azonban jóléti költ- 1 ségeknek minősülnek. A kul- * túrház igénybevétele ez ideig 1 általában kulturális és jóléti célokat szolgált, az 1965. év fenntartási költségei azonban várhatóan alacsonyabbak lesz­nek a korábbi évek tényszá- mainál, mert a kultúrház épü­lete átalakításra és felújításra kerül. A felosztott kereteken túl a vállalat kollektívája saját ke­zelésében levő balatoni üdülő üzemeltetését szervezi, átépít­jük a kultúrházat, kisvendég­lőt és egyéb kommunális lé­tesítményeket állítunk a lakó­telepen a dolgozók jobb ellá­tása érdekében, stb. Nem néhány munkavállaló tehát, hanem a dolgozók szé­les rétege élvezi nálunk a jó­léti juttatásokat, amelynek kö­rét a felmerülő igényeknek és szükségleteknek megfelelően biztosítjuk évről évre a ren­delkezésre álló anyagi lehető­ségek szerint. A cikk jogos észrevételeit és az építő szándékú kritikát el­fogadjuk, mert — vélemé­nyünk szerint — nincs olyan munkaterület sehol, ahol nem lehetne még többet és még jobban dolgozni a munkastílus általános javítása érdekében. Ez vonatkozik a fokozott el­lenőrzésre, a társadalom-tu- lajdonvédelmi intézkedések preventív megtételére. AZ ÉSZREVÉTELEKET szükséges volt azért elmonda­ni, mert a nyugodt termelő- munka biztosítására, a dolgo­sok és a közvélemény tárgyi­lagos tájékoztatására minden esetben súlyt kell helyezni. A akk építő és segítő szándékú /olt, azonban egyes megállapí­tsa i félreértésre alkalmasak, ’.melyekhez magyarázatokat /olt szükséges adni. Kócza Imre, igazgató Nasszer beszéde a palesztinai menekültek kongresszusán Buraiba elárulta a palesztinai ügyet PÁRIZS (MTI): A NATO hadügyminiszterei kétnapos értekezletük második napján katonai tanácsadóik társaságában folytatják meg­beszéléseiket az észak-atlanti szövetség leghevesebben vitatott problémáiról. A legtöbb vita a NATO struktúrája és akörül mozog, hogy mikor, hogyan és milyen mértékben válaszoljon a NATO nukleáris fegyverek­kel „esetleges külső katonai támadásra”. Az ülésen von Hassel, a Né­met Szövetségi Köztársaság hadügyminisztere ismét félre­érthetetlenül követelte, hogy Bonn részt vehessen az atlanti blokk nukleáris stratégiájában és taktikájában. Az AP jelentése szerint az értekezlet részvevői már az el­ső nap után belátták, hogy nem érhetik el egyik céljukat, 1970-re nem tudnak kiállítani harminc NATO-hadosztályt, mivel a tagállamok nem haj­landók növelni a katonai és pénzügyi hozzájárulásukat. Bonn részt követel magának az atlanti nukleáris stratégiában Dominikában a helyzet változatlan SANTO DOMINGO (MTI): Dominikában a helyzet vál­tozatlan. Az elmúlt napokban tárgyalások folytak az AASZ és Imbert tábornok juntája kö­zött arról, hogy a nemzeti pa­lotát, az AÁSZ ellenőrzése alá helyezik. Az impozáns középü­let a junta erőinek a felkelők­höz legközelebb fekvő állása, s innen tűz alatt tartják a bel­város nagyrészét. A nemzeti palotából lövöldöző imbertis- ták megöltek egy 15 éves lányt és eltalálták Telmo Vargas, ecuadori tábornok és Arturo Morales-Carrion, amerikai dip­lomata gépkocsiját, amikor az a Caamano alkotmányos elnök főhadiszállására érkezett. Im­bert tábornok mindeddig el­utasította az AÁSZ javaslatát. A Caamano-vezette erők haj­landók lettek volna elfogadni a semleges övezet kiterjesztését a palotára is. Caamano elnök hangoztatta, hogy Dominika vidéki lakossá­ga is kész felkelni az alkotmá- nyes erők mellett és mindeddig csupán azért volt nyugalom, mert ő türelemre intette híveit. Az ezredes közölte azt is, hogy kapcsolatban áll az im- bertista csapatok tisztjeivel is, s ezek csupán az amerikai tá­vozásra várnak, hogy csatla­kozzanak az alkotmányos erők­höz. Ha a megszálló csapatok holnap elhagynák a szigetet, az imbertista tábor azonnal felbomlana — mondotta az el­nök. Washingtonban az AÁSZ mi­niszteri tanácsának ülésén Brazília javaslatot terjesztett elő egy háromtagú bizottság felállítására. A terv szerint a háromtagú bizottság szabná meg a Santo Domingo-i ameri- kaközi erők politikai irányvo­nalát, együttműködne Jósé Mórával egy politikai megol­dás keresésében és tanulmá­nyozná egy állandó amerika- közi haderő felállításának le­hetőségeit. Az AFP szerint egyelőre nincs meg a szükséges 14 főnyi többség, amely biztosítaná a javaslat elfogadását. sokkal élnek a katonai intéz­kedések összeegyeztetését ille­tően. így például az egységes arab parancsnokság azért nem tudja működését kifejteni, mert az arab országok bizal­matlanok egymás iránt és terü­letükön nem akarják átenged­ni egymás fegyveres erőit. Hangsúlyozta, hogy az arabok harca nehéz időszakhoz érke­zett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az arabok ráálljanak arra a vonalra, amelyet Bur- giba tunéziai elnök követ. Bur- gibát Nasszer azzal vádolta, hogy amikor az Izraellel való tárgyalásokat javasolta, elárul­ta a palesztinai ügyet 159 mil­lió dollár segélyért. KAIRÓ (MTI): Nasszer elnök beszédet mon­dót a palesztinai menekültek kongresszusának megnyitó ülésén. Politikai megfigyelők véleménye szerint beszédével ellensúlyozni akarta kairói po­litikai köröknek azt a csalódá­sát, amelyet az arab kormány­fők találkozója keltett bennük azért, mert nem eredményezett észrevehető haladást a palesz­tinai kérdésben és még csak határozott intézkedéseket sem hozott Burgiba tunéziai elnök ellen az izraeli—arab viszony- nyál kapcsolatos magatartása miatt. Mindezért Nasszer az arabok közti érdekellentéteket tette felelőssé. Elmodotta, hogy egyes arab országok fenntartá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents