Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Ujc&bb heves ütközet Dong Xoalban Amerikai kalóztámadások a VDK eilen HANOI (MTI): A „Felszabadítás” hírszol­gálati iroda jelentése szerint a május 1-től június 5-ig ter­jedő időszakban a Dél-Viet­nami Felszabadítási Front igen nagy harci sikereket ért el Dél-Vietnam középső ré­szén. A DNFF harcoló egysé­gei harcképtelenné tették az el­lenség 5436 tisztjét és közka­tonáját, közöttük 327 amerikai katonát. A hazafias erők több mint ezer puskát és 121 gép­fegyvert zsákmányoltak, meg­semmisítettek négy darab 105 mm-es kaliberű ágyút és 93 katonai gépjárművet, ez utóbbiak között hat M—113-as típusú kétéltű páncélkocsit. Lelőttek tíz, megrongáltak 18 ellenséges repülőgépet, felrob­bantottak hat katonai vasúti szerelvényt és körülbelül 30 hidat. A hírszolgálati iroda jelentése szerint a felszabadí­tó erők nagy jelentőségű győ­zelmeket arattak ebben az idő­szakban Ba Gia, Nui Thanh Hill, Tam Ky, Duy Xuyen, True Ha, Hai Lang, Le Thanh helységekben és ezek környé­kén. Az amerikai repülőgépek a szerdára virradó éjjel és a reg­geli órákban folytatták kalóz- támadásaikat a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. A saigoni amerikai főparancs­nokság közölte, hogy a Mid­way és a Bon Homme Richard repülőgépanyahaj ókról felszál­ló, a haditengerészethez tar­tozó Skyhawk vadászbombá­zók a VDK déli részén haj­tottak végre bombatámadáso­kat és fedélzeti fegyverekkel is lőttek olyan célpontokat, mint — a szóvivői közlés sze­rint — gépkocsioszlop, országos főútvonal, közúti hidak. Az amerikai kalózrepülők előző nap — mint ismeretes —, elő­ször hatoltak be Hanoinál északabbra a VDK légiterébe. A keddi támadásokban részt vevő amerikai gépek vesztesé- zajlott le Dong Xoaiban. A geiről az amerikaiak nem ad- város két héttel ezelőtt már tak ki közleményt. igen heves csatározások szfn­Egyébként újabb amerikai helye volt. A szabdságharco- sugárhajtású vadászbombázó- sok aknatűzzel árasztották el raj érkezett Dél-Vietnamba és az állásokat, mire vadász- azonnal csatasorba állt: beve- bombázókat vetettek be elle- tésre küldték őket a hazafias nük. Az ellencsapás elől a par- erők feltételezett állásai ellen, tizánok visszavonultak. Táma- amelyeket bombákkal és na- dásukkal egyidejűleg viszont a palmbombákkal támadtak. A falutól 16 kilométernyire léte- negyedik amerikai haditengeré- sített dél-vietnami őrállást is szeti osztályhoz tartozó raj a megtámadták a DNFF alaku- Fülöp-szigetekről érkezett és latai. A Reuter iroda jelenté- a Da Nang-i légitámaszpont- se szerint akkor, amikor tói 100 kilométerre délre, a Dong Xoaira záporozni kezdett Chu Lai repülőtéren landolt, az aknatüz, a 30 kilométernyi- Ezekkel együtt a haditengeré- re lévő repülőtérre sebtiben szét már 96 gépet állommásoz- amerikai ejtőernyősöket szál­tat Dél-Vietnamban. lítottak, „elővigyázatossági in­ötszáz kilométernyire Da tézkedésként” de nem vetet- Nangtól délre, heves ütközet—ték be őket. A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása fontosabb, mint a vietnami háború Robert Kennedy beszéde Robert Kennedy szerdán fel­hívta a Johnson-kormányt, azonnal kezdjen tárgyalásokat a nukleáris fegyverek terjedé­sének megakadályozásáról szó­ló szerződés megkötésére. A szenátus előtt Kennedy, meg­gyilkolt bátyja figyelmezteté­seit ismételve, kijelentette, hogy az 1963. évi atomcsend- egyezményt bizonyos földalatti robbantásokra is ki kell ter­jeszteni. Nem lehet bizton­ság a világon, amíg egyes kormányok kezében nukleáris fegyver van — mondotta. Kennedy hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek terjedé­sének megakadályozását kell az amerikai politika fő kérdé­sének tekinteni. Ez fontosabb, mint a vietnami háború, ehhez fűződik legfőbb érdekünk — mondotta. A New York-i sze­nátor utalt arra, hogy jelen­leg öt ország birtokában van nukleáris fegyver és legalább egy tucat más országnak esé­lye van három éven belül ha­sonló fegyverek előállítására. Kennedy öt pontban foglalta össze a fő célkitűzéseket: Az Egyesült Államoknak tárgyal­nia kell a nukleáris hatalmak­kal; atomfegyvermentes öve­zetet kell létesíteni Latin- Amerikában, Afrikában, és a Közép-Keleten; az atomcsend- egyezményt ki kell terjeszteni; Az Egyesült Államok straté­giájában csökkenteni kell az atomfegyverekkel való terve­zés szerepét és nagyobb tá­mogatásban kell részesíteni a nemzetközi atomenergia ügy­nökséget. További bizonyítóitok ax Imbert-junta kegyetlenkedéseiről NEW YORK (TASZSZ): A dominikai Imbert-junta kegyetlenségeinek kivizsgálá­sára alakult AÁSZ-bizottság kedden bejelentette, hogy újabb bizonyítékokat talált. Ä Santo Domingó-i Viktória- börtönhöz vezető úton levő híd mellett hét holttestre bukkan­tak. A holttesteken fizikai erő­szak nyomai láthatók. Sajtó­jelentések szerint az Imbert- féle jobboldali katonai klikk meggyilkolt politikai ellenfe­leinek első csoportjáról van szó. Szemtanúk elmondották, hogy a május 20-ra, valamint a június 6-ra virradó éjjel a foglyokat tehergépkocsin szál­lították a hídhoz, s ott lőtték le őket. A New York Times Santo Domingo-i tudósítójának jelen­tése szerint, a junta még min­dig több mint 2500 foglyot tart börtönben. A France Nouvelle az algériai államcsínyről A France Nouvelle, a Fran­cia KP hetilapja elemezve az algériai események okait, rá­mutat arra, hogy az állam­csínyre az FLN Politikai Bi­zottságának ülése előtt került sor. A lap ezzel kapcsolatban aláhúzza, Bumedien minden bizonnyal azért folyamodott erőszakos eszközökhöz, mivel tartott attól, hogy a politikai bizottság ülésén vereséget szen­ved. Azt, hogy az államcsíny nem ütközött azonnal népi el­lenállásba, a lap egy igazi jól szervezett párt hiányával ma­gyarázza, ugyanis csak egy ilyen szervezett erő lett volna képes azonnal kellőképpen cse­lekedni az államcsíny terem­tette helyzetben. Mindamellett — teszi a lap hozzá — senki sem köszöntötte tapssal az ut­Tucatjával idézhetnők még a világsajtó hasábjairól a fenti­ekhez hasonló főcímeket. Hat hónap leforgása alatt bőven szolgáltatott anyagot a hírma­gyarázóknak- a francia politi­ka. A nyugati világban a fel­soroltak mellett még külön feltűnést keltettek a francia diplomáciának ama lépései, amelyek a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatainak fejlesztésére irányultak. (A szovjet, a magyar, a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, stb. külügyminiszter párizsi meg­hívása, külkereskedelmi meg­állapodások kötése a Szocialis­ta országokkal, hosszú lejáratú hitelek nyújtása, stb.) A francia külpolitika új vo­násainak elemzésekor észre kell vennünk, hogy azokra a francia gazdasági érdekek épp­úgy rányomják bélyegüket, mint De Gaulle tábornok sze­mélyes törekvései, a világpoli­tikai meggondolások azokban éppúgy érvényesülnek, mint a francia belpolitikai célok. Hogy nyomban az utolsó tényezővel kezdjük: a francia diplomácia lépéseire nyilván hatással le­hetnek a közelgő köztársasági elnökválasztás esélyei. De Gaulle tábornoknak (vagy ha mégsem indulna: jelöltjének) szüksége van a békevágyó széles francia tömegek szava­zataira. Franciaországban pe­dig milliók és milliók helyes­lik az amerikai agressziók el­ítélésének, a kelet—nyugati viszony megjavításának, az eu­rópai biztonság új alapokon való megteremtésének politi­káját. Természetesen fontosabb szerepet játszanak a mai fran­cia külpolitikai vonal megha­tározásában a világpolitikai meggondolások. De Gaulle tá­bornok 1958-tól kezdve szaka­datlan azon fáradozik, hogy — egy amerikai hírmagyarázó Á francia külön út „A franciák nem vesznek észt a Fallex—66. fedőnevű NATO-hadgyakorlaton.” — „Párizs hátat fordít a délkelet­ázsiai agresszív katonai tömbnek, a SEATO-nak.” — „De Gaulle az aranyalapra való visszatérés szorgalmazásával ha­dat üzent a dollárnak.” — „Franciaország az ENSZ pénzügyi válságában is szembekerült az Egyesült Államokkal” — „A francia kormány elítéli az USA dominikai fegyveres inter­vencióját." — A francia köztársasági elnök az amerikaiak dél-vietnami agresszióját elmarasztalva kitart a Délkelet- Ázsia semlegesítésére vonatkozó terve mellett." szavaival élve — „a világ sor­sát eldöntő tárgyalásokon a tárgyalóasztal mellett Francia- országnak is helyet biztosít­son.” Az 1958 őszén megírt hí­res memorandumában ameri­kai—angol—francia, hármas vezetést sürgetett a tőkés vi­lágban, s amikor e javaslatá­ra nem kapott választ, sőt Kennedy és Macmillan emlé­kezetes nassaui tárgyalásán csak még szervezettebb for­mát öltött az „angolszász veze­tés”, a francia tábornok-elnök „hadüzenet nélküli diplomáciai háborút” kezdett szövetségesei ellen. A nassaui amerikai—angol megállapodásra válaszképpen vétót mondott Angliának a Közös Piachoz tervezett csat­lakozására, átmenetileg szö­vetkezett Adenauer Nyugat-Né- metországával is, hogy megkí­sérelje leválasztani az NSZK-t, „az USA elsőszámú európai szövetségesét”, a washingtoni politika járszalagjáról. Az 1964-es esztendő, méginkább pedig az idei, újabb és újabb, egyre nyíltabban Amerika-el- lenes lépések sorozatát hozta, a szocialista táborral való francia kapcsolatok fejleszté­sével párosultak a De Gaulle-i diplomácia kezdeményezései. A tábornok-elnök személyes törekvései súllyal esnek latba a Quai d’Orsay, a francia kül­ügyminisztérium tevékenysé­gének irányításában. De Gaulle valóban a múlt századok vi­lághatalmi rangjára akarja emelni azt a Franciaországot, amely 1940-től a megaláztatá­sok egész sorát szenvedte el. (összeomlás a második világ­háborúban, vereség az indokí­nai gyarmati háborúban, a gyarmatbirodalom kényszerű felszámolása, a vereséggel fel­érő algériai kompromisszum). Meg kell mondanunk: a „gran­deur”, a „nagyság” keresésében a francia politika a reálisabb látásmód és a pozitív kezdemé­nyezések mellett imperialista célokat is kitűz maga elé, s csu­pán az egyes afrikai államok ügyeibe történt beavatkozásait említsük: az új-gyarmatosítás, a neokolonializmus módszereit is alkalmazza. A tőkés Franciaország el­lentmondásosságát példázza, hogy a „keleti kereskedelem” fejlesztését ugyanaz a mono­poltőke határozza el, — fel­ismerve saját érdekeit —, amely például afrikai vonat­kozásban, vagy az „atomütő­erő” kiépítésében ellenkező előjelű befolyással van a fran­cia politikára. A párizsi nagy­tőkések egy jelentős csoportja az amerikaiak gazdasági tér­hódítása láttán — a maga ér­dekeinek védelmében — kész ugyanekkor elfogadni De Gaulle Amerika-ellenes sakk­húzásait. Dél-Vietnam dolgá­ban nyilvánvaló az összefüggés a francia monopóliumok indo­kínai gazdasági érdekeltsége és a tábornok-elnök által hangoz­tatott semlegesség! követelések között. A francia „külön út’ megválasztását — s ezt ne fe­ledjük! — az magyarázza, hogy az ország kincstárában 5 milliárd dollárra nőtt a va­luta- és aranytartalék, a gaz­daság megerősödött és verseny- képessé lett, valamint módo­sultak az erőviszonyok az USA és Franciaország viszonylaté ban is. Azok a tények, hogy De Gaulle kormánya fejleszti a szocialista országokkal a kap csolatait, elismeri az Odera— Neisse határt és a német kér­dés „európai rendezése” mel­lett foglal állást, hogy ellenzi az NSZK atomfelfegyverzését, az európai biztonság megerő­södésének irányában hatnak. Kétségtelen, mindeddig nem lépett előre a mai Franciaor­szág azon a téren, hogy egy közép-európai atommentes övezet kialakulhasson, vagy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között megnemtá­madási szerződés jöjjön létre. De nem becsülhetjük le annak jelentőségét, hogy De Gaulle fokozatosan lazítja kapcsolatait az Atlanti Szövetség katonai szervezetével, amelyet soha­sem fogadott el igazán, annak amerikai egyedirányítása miatt. Az elkövetkező hónapok, kü­lönösen pedig az elnökválasz­tási harc eldőlte után követ­kező időszak francia kezdemé­nyezései fogják a teljes érvé­nyű választ megadni a kér­désre: milyen a degaulle-i kü­lön út, és merre tart Fran­ciaország? Pálfy József cán Bumedienék államcsíny- ját. Az egyetlen szervezet, amely örömét fejezte ki az erőszakos fordulat láttán, az a mohamedán hittudósok re­akciós szövetsége volt. Amikor azonban az államcsíny megle­petésszerű hatása szertefosz­lott, megkezdődött a „forra­dalmi tanács”-csal való szem­beszállás kibontakozása. Az államcsíny sikere — húzza alá a France Nouvelle — még koránt sem biztosított. A szem­benállás óráról órára szerve­ződik, Bumedien győzelmének bizonytalanságát tükrözi az is, hogy az új rendszert az egyes országok kormányai vonakod­nak diplomáciailag elismerni. Az államcsíny nemzetközi kihatásairól szólva, a lap meg­állapítja, bárhogyan is ala­kuljanak a fejlemények, ez az államcsíny sötét árnyékot vet a második Bandungra, amely­től a nemzeti felszabadító mozgalom oly sokat várt. Az imperializmus és különösen az amerikai imperializmus most örül, mert soha sem nézte jó szemmel azt az Algériát, amely magasra tartotta a nemzeti felszabadító mozgalom zászla­ját és a függetlenségükért har­coló népek példaképéül szol­gált IR DE T E S A kerecsenül Aranykalász Mg. Tsz megfelelő gyakorlattal rendel­kező, szakképzett gépcsoport- és műhelyvezetőt keres azonnali belé­pésre. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezni lehet naponta 7— 16 óráig, a tsz kerecsendi irodájá­ban, vagy telefonon érdeklődni a Kerecsend 11-es távbeszélő állomá­son. SZOT Üdülő Mátraháza, 1965. jú­lius 1-1 belépéssel szakképzett cuk. rászt keres. Jelentkezés írásban,' vagy személyesen a fenti elmen. Budapesti szoba; konyha; fél komfortos lakásomat elcserélném egri kétszobásért, megegyezéssel. Ary Tibor, Eger, Főiskola. MátraJüreden, autóbuszhoz közei.. 160 négyszögöles telek eladó. Ér­deklődni: Gyöngyös; Sallay u. 9. (Kálvária-part). Vontatásban és szerelésben jár­tas gépkocsivezetőt és házvezető­nőt, utazó vadállavbemutatóhoz; azonnal felveszek. Makiár, vad­állat-bemutató. Szabadság tér. Olcsón eladó háromajtós szek­rény, új állapotban. Eger, Had­nagy u. 8/a. m. lépcsőház, IV. emelet 12. Tűzvédelmi, savanyitásl, víz és cefretárolási célra alkalmas, 200 literes bükk és fenyőbarell hordó, korlátozott mennyiségben, Ismét beszerezhető a Szolnok—Heves me­gyei MÉH Vállalat telepein. Meg­rendeléseket: Szolnok—Heves me­gyei MÉH Vállalat Központja, Szol­nok, Mártírok útja 9. címre kér­jük. Telefon: 24—10. Ar: 165,— fo­rinttól 224 forint,'db. Skoda Oktávla Super, kitűnő ál­lapotban eladó. Borbás, Eger, Le­nin út 59. 10 000-et futott 125-ös Danuvia motorkerékpár, kifogástalan álla­potban eladó. Lehotay, Hatvan, Konzervgyár. cgiPüMte 7 Kálban, Kápolnai u. 1. ez. alatti, közület részére is alkalmas lakó­ház eladó. Érdeklődni ugyanott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca 9. Telefon: 12-57. 12-73. Postaűők: 23< Kladjat Heves megvet laokladő Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger. Baicsy-Zslllnszky utca t. Telefon: 24-44. Postaöók: 23. Tenesztl a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi Dosta hivataloknál és kézbesítőknek L «Z.: 25 062. Heves megyei Nyomda Vállalati Eger. Bródy Sándor utca 4. Igazgató: Marosán József. Köznapon is várja önt a bükkszéki strandfürdő «»a flz afro-ázsiai csúcsértekezletre már 15 ország küldöttsége megérkezett Algírba KAIRO (MTI): A hivatalos tárgyalások befe­jezéseként Csou En-laj ban­kettet adott Nasszer elnök tisz­teletére. Csou En-laj pohárköszöntőjé­ben kijelentette, hogy a kínai kormány teljes mértékben tá­mogatja az algériai kormány­nak az afro-ázsiai csúcsérte­kezlet megtartásáról hozott döntését és reméli, hogy a részt vevő országok együttes erőfeszitéseivel nemcsak meg­tarthatják az értekezletet, de az sikeres is lesz. Az algériai fordulatról Csou En-laj han­goztatta, hogy az kizárólag Al­géria belügye. Nasszer elnök válaszábar megállapította: teljesen egyet­ért Csou En-laj-jal a tekintet­ben, hogy minden erővel arra kell törekedni, hogy a tervezett algériai csúcstalálkozót a ter­vezett időpontban megtarthas­sák. Nasszer elnök Csou En-laj- jal lefolyt tárgyalásait igen je­lentősnek mondotta. A bankett után a késő éjsza­kába nyúlva több órán át foly­tak a tanácskozások Nasszer, Csou En-laj és a Kairóba érke- . zett Buteflika, algériai külügy­miniszter között. Az afro-ázsiai értekezletet megtartjuk a tervezett idő- : pontban, noha az imperialisták megpróbálják meghiúsítani a harmadik világ országainak az • értekezlethez fűzött reményeit — jelentette ki Buteflika a saj- ■ tó képviselőinek. Az érdekelt 1 országok véleményének meg­hallgatása után meggyőződ­hettünk, hogy ragaszkodnak a csúcsértekezlet megtartásához. Buteflika kijelentette, tudomá­ssá van a brit nemzetközösség afro-ázsiai országainak az ér­tekezlet elhalasztását javasoló körieméről, erről azonban — imondotta — az értekezlet elő­készítő bizottsága dönt majd. Az algériai tüntetésekről szólva Buteflika kijelentette, hogy „egyetlen csepp vér sem folyt”. Az algériai forradalom 1954 óta bizonyos nyugati saj­tóorgánumok spekulációjának tárgya volt. Nem kell tehát csodálkozni, hogy ma is így van — tette hozzá Buteflika. Buteflika szerda reggel már el is hagyta az EAK fővárosát, Mahmud Riadnak, az EAK külügyminiszterének társasá­gában. Buteflika elutazása előtt közölte, hogy behatóan tájé­koztatta Nasszert és Csou En- laj-t az algériai helyzetről, kü­lönösen pedig az Amer marsall Algírból való visszatérése óta lezajlott eseményekről. Ami az EAK és Algéria kap­csolatát érinti — mondotta — Nasszer elnökkel egybehang­zóan megállapítottuk, hogy ezek szilárdak és felette áll­nak a személyi kapcsolatok­nak. A két ország célkitűzései közösek. Az algériai tünteté­sekkel kapcsolatban feltett kér­désre a külügyminiszter rövi­den ezt válaszolta: „Ezek a kér­dések hazánk belügyei^ és sem­mi kapcsolatban nem állnak az afro-ázsiai értekezlettel”. Időközben már 15 ország küldöttsége megérkezett Algír­ba, az értekezletre. Mintegy negyventagú küldöttség élén. Csen Ji, kínai külügyminiszter.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents