Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

MacÁI a vendégkönyv és i*ieSejL a teremőr — Nem is tudtam, hogy Jézus az egri várban született — bá­mul él egy fejkendős nénike a képtárban. Csodálkozva nézi a XVL századi késői reneszánsz — ismeretlen észak-olasz festő alkotását „A kis Jézus imádá- sa” című képet. A Faun és a rontás A monumentális alkotások, a nagy művek egyik sajátos vo­nása talán éppen az, hogy az emberekben — s főleg a tanul­tabb emberekben — olyan ma­gas fokra emelkedik az alko­tás hitelessége... hogyha az egri Vármúzeumban van, aki­kor az ábrázolt alakok sem le­hetnek máshol. Jót szórako­zunk, somolygunk ezen, és a hozzá hasonló, de mélységesen belülről fakadó felkiáltásokon: — Jaj, milyen jó, hogy nem jöttél fel — kiabál le az udvar­ba egy néni, lent pihenő váran­dós lányának — van itt egy olyan... ha azt megnéznéd, biztos rontás lenne rajtad ... Olyat, mint a „Faun és a Himfa” című képen — Dossó Dossi XVI. századi ferrarai fes­tő alkotásán a faun, (aki bizony elég ijesztő). Behunyt szemmel A spontán felkiáltások, ame­lyek sokszor nevettetően nai­vak, valamint a vendégkönyvbe beírt spontán beírások tanús­kodnak az élményről. „A képtár értéke -felbecsülhe­tetlen, s azért, ha lehet, kérem Párád fürdői régi gondok... Nem véleményt akarok mondani, csupán ,csák éves hagyományokhoz akarok ra­gaszkodni, amikor tollat fo­gok a párád fürdői vendégfo­gadói állapotok 1965-ös évi megírására. A helyzet az előző évekhez hasonlóan változatlan! Elné­zést, mert nem mindenben! Történt némi változás ezen a ^festői szépségű észak-mátrai üdülőhelyen”! A múlt évi cikkeink nyomán és a tele­vízió közvetítette Palócnap jóvoltából Paxádfürdő terüle­tén megjelentek a környéket ismertető táblák. Némi hibá­val! Ugyanis a táblák nagy büszkén keresztbe rakott kés­sel, villával jelzik az étter­meket, számszerint négyet, de ebből csupán csak egyben, a turistaházban, étkezhetnek az e tájra vetődő idegenek, a többiben lévén a kórházi ét­terem, idegeneknek még csak belépni sem szabad, nemhogy még étkezni. S ha vasárnap, vagy uram bocsa’, kétnapos ünnep sza­kad e vidékre, nincs egyetlen olyan hely, üzlet, ahol a hely­béliek; nem beszélve most a nagy tömegű átutazókról — tejjel, kakaóval, péksüte­ménnyel, vagy egyéb más ételféleségekkel enyhíthetnék éhségüket. Az egyetlen szórakozóhe­lyen — a környék fiataljaitól annyira kedvelt — eszpresz- szóban „harc az alkoholizmus ellen” jelszóval csak huber- tust, mecsekit és ehhez hason­ló itókákat lehet kapni, nek­társör, málna, hüsi kíséreté­ben. Jó lenne már az évek óta húzódó vitát eldönteni, hogy ez a hely cukrászda, vagy eszpresszó, vagy nem le­het dugaszolt bort, vagy sört is kapni! A vendégek véle­ménye, az utóbbi mellett len­ne, ha erre is felfigyelnének. Szezonkezdetre ízlésesen be­rendezték a strand-büfét, rendbe szedték a környéket, de az fmsz és a SZOT vitája miatt még mindig nem üze­méi sem a strand, sem a bü­fé. Talán majd a télen?? Régi parádfürdői gondok. De vajon meddig?? Kovács János az itt dolgozókat, hogy hivatá­suk magaslatán vigyázzanak rá és őrizzék Eger értékét, Ma­gyarország egyik büszkeségét”. Ezt is olvastuk a júniusi be­írások között. Az itt dolgozók már idősebb emberek — főleg nők, akik vigyáznak a múzeum kincseire, tájékoztatják a láto­gatóit. Ók már behunyt szemmel is megmutatnák, hol van ez, vagy amaz a kép... — Nincs semmi probléma a látogatókkal. Esetleg néha a gyerekekkel. De képrongálás, lopás, ilyenről szó sincs — mondja egy őszes hajú néni, aki már hét éve teljesít szol­gálatot a múzeumban. Néha mérgesek, mert egy-egy látogató csak „lépked a másik nyomába”, sehova nem néz, mint az alvajáró, érdeklődés nélkül megy át a termeken. Szólnak néki... de mintha nem is hallaná. „De ilyen egy félévben egyszer, ha van”. A tőrök Inkább olyanok vannak, mint ennek a beírásnak a gazdája: „Igen megkapó, szép kiállítás. Nemes célt szolgál. Köszönjük a szép élményt. 60 tanuló és 4 vezető (Kaffka Margit Leány­otthon, Bp.)” A népművészet kiállításról írták ezt Egy-egy tekintélyes vastag­ságú vendégkönyv másfél—két hónap alatt betelik az aláírások és a megjegyzések tömegével. Jobbról balra haladó arab fel­irat, kínai jelbetűk, orosz, an­gol, német szövegek, bőven ta­lálhatók a vendégkönyvekben. Az egyik oldalon „Mehmed Ke­rnéi (TÖRÖK)” — irta a neve után nyomtatott betűkkel egy török férfi, nehogy összetévesz- szék esetleg egy arabbal... vagy egy másik lapon —, hogy lám a szurkolók is szeretik a művészetet, de azért tudja meg minden múzeumkedvelő, hogy ő kinek drukkol — „Hajrá Va­sas” és „Hajrá Dózsa” egymás alatt. (Még itt is vetélkednek). És a legrövidebb olyan beírás is, amely legalább egy tucat embert takar, sportemberektől származik, németektől: „SV Dynamo Berlin”. Very beautifuf — nagyon szép This museum is very beauti­fuf (A múzeum nagyon szép) — angolul. S alatta egy magyar: „Minden nagyon szép, minden nagyon jó”. De talán mégsem, mert nem messze ettől egy bí­rálat: „... sajnos, egyes képek elhelyezése, és általában a fest­mények mgevilágítása kedve­zőtlen”. — Igen, ebben van valami. Nagyon sokan kifogásolják — mondják a teremfelvigyázók. Van akinek „nagyon szép és kedves az idegenvezető”. Van, aki megmagyarázza ,ami nyil­vánvaló: „Jellegzetes a gót stí­lusra a földszinti folyosók fe­letti boltozat és a csúcsív” — olvasható a nemrég megnyílt gcitikus palota vendégkönyvé­ben. — Ne is nézze.;. inkább for­duljon el... nem lehetne ezt az egy-két képet elvinni in­nen ... lerontják a többit — szinte csukott szemmel mennek el a képtár termeiben főleg az öregebb falusiak a meztelenül ábrázolt alakok között... Mesélnek több jóízű történe­tet is a teremőrök. De a ven­dégkönyvek is mesélnék: „Tisz­teletem a hősöknek... Nagyon tanulságos... A képtár megle­pett és boldog vagyok, hogy a drága Eger ily gazdag”. (berkovits) ... Űítne.... Évekkel ezelőtt felröppent a kérdés Gyöngyösön: — Miért nincs a város va­lamelyik szórakozóhelyén dzsessz-zene? Ezt kívánják a fiatalok? Mozgalom indult, az illeté­kesek intézkedtek, és lett dzsessz-zene. Igen ám, de ahogy telt, múlt az idő, lassan átbillentek a ló másik oldalá­ra, úgy annyira, hogy ismét felvetődik a kérdés. — Miért nincs a város va­lamelyik szórakozóhelyén ci­gány zene? Azt kívánja a kö­zép- és öregebb generáció. Főleg a Mátra-szálló étter­mével kapcsolatban sürget a kérdés, mert itt egyáltalán nincs zene. Azt is tudjuk és látjuk, hogy az említett hely a kapacitáshoz mérten nincs kihasználva. Pedig higiénia szempontjából a város bárme­lyik étterme felett áll. A déli órákban még találkozhatunk az asztalok mellett átutazó vendégekkel, de este üresen, sötéten tátong a hosszú terem. Az ok ...? Nincs zene, amely kellemesebbé tenné, a fekete, a pohár sör vagy az egyszerű Az új technikus il­lendően köszönt, amint munkába lépésének reg­gelén belépett az üze­mi laboratóriumba. Tűrhetően fogadták. Az öreg Vecsési ab­bahagyta a pipetták tisztítását és kézfogás­sal üdvözölte az ifjú kollégát. A helyettese, aki savaktól mart kö­penyében éppen a vil- lanyrezsót javította megmutatta neki hol az asztalai mi lesz a munkája. S az új technikus el­helyezte az első vizsgá­landó anyagot az izzó miniatűr kemencébe. vacsora elfogyasztását. De miért nincs zene? Mert nincs „keret” illetve béralap —- mondják az illetékesek. Ám úgy gondolom, hogy egy ilyen vendéglátó egység­nél más szempontok határoz­zák meg a béralap összegét, mint mondjuk egy ipari vál­lalatnál. És úgy gondoljuk, hogy a befektetés dúsan gyü- möcsözne, egyrészt a maga­sabb zenés árakon keresztül, másrészt a vendégek számá­nak gyarapodásával. Van az ügynek azonban egy másik oldala is, amely nem a gyöngyösieket érinti. A szálloda az idegenforgalom­ra rendezkedett be. A közeli napokban is német, szovjet és indonéz turistacsoportokat várnak. És a külföldi vendé­gek is szívesen gyönyörködné­nek a cigányzenében. Nagyobb élményt nyújtana ez részükre* mint a presszó tánczenekara. Akárhogyan is vizsgálgatjuk, csak arra a megállapításra juthatunk, hogy hasznos, gyü­mölcsöző lenne ennek a prob­lémának megoldása. (Laczik) Rövidesen megkezdődik pártszervezetekben* üzemek­ben, termelőszövetkezetekben, hivatalokban a tanácsko­zás arról, hogy az új oktatási évben milyen formáját alkal­mazzák a marxizmus—leni- nizmus tanulmányozásának, hogy ki, hol és milyen szin­ten gyarapítsa elméleti isme­reteit. A választás megkönnyí­tésére közreadjuk, hogy az új oktatási évben milyen lehető­ségek adódnak a tanulásra, némi útmutatással arra is, hogy egyes oktatási formák milyen képzettségű és beosz­tású embereknek ajánlhatók. ... a marxizmus — leninizmus esti egyetemén A pártbizottságok s az egye­temi tanács gondos mérlege­lése után az idén is mód nyí­lik a marxizmus—leninizmus egyetemi szintű tanulmányo­zására azoknak, akiknek mun­kakörük jobb ellátásához, a társadalmi életben betöltött szerepükhöz — elsősorban a propagandistáknak — szükség van az esti egyetem elvégzé­sére. .. .a marxizmus— leninizmus egy éves esti középfokú iskoláján Ezt az oktatási formát az állami, tömegszervezeti, gaz­dasági vezetőknek, pártveze­tőségi tagoknak, propagandis­táknak lehet ajánlani, de le­hetőség nyílik a fiatalok to­vábbképzésére is, hiszen meg­szervezik az ifjúsági osztályo­kat is. Az esti középiskolán az első félévben a marxizmus kelet­kezésével, fejlődésével, társa­RIÓI KALAMB Francia film A játék, a hajsza, az izga­lom, a nemes cél, a lovagias lelkű és a hitvány célokat hajszoló emberek közötti ösz- szecsapás mindig megdobog­tatja a szíveket. Ez a Riói ka­land is a felsorolt elemekből áll össze élvezetes szórakozást; sá. A mese — álmosító déli órában, egy párizsi múzeum­ban kezdődik, hogy a brazil őserdőben érjen boldog véget. Az csak a legtermészetesebb, hogy a párizsi lány, Ágnes és völegényféléje, a nyolcnapos szabadságra Párizsba érkező kiskatona, Adrien megtaníta­nak bennünket ebben a nagyon is ravaszul megszerkesztett trükksorozatban, hogyan kell a pillanat tört része alatt a veszélyben a legokosabban döntenünk, kitalálnunk mások gondolatait. Vagy nem ez a természetes egy kalandfilmnél? Mert azt csak a pergő kép­sorok átal felidézett pszichi­kai kényszer hiteti el velünk* a nézőkkel, hogy az Orly-i re­pülőtéren a tolókocsis tábor­nok igy elképzelhető; azt is csodálkozással kell tudomásul vennünk, hogy a riói repülő­téren leszálló Adrien eljut­hat a város közepébe, ott fel­ismeri eddig ismeretlen üldö-; zőit. Vagy ne ámuljunkelazon, hogy Adrien és Ágnes — oly­kor külön-külön, néha egy­szerre és ugyanott — fenntar­tás nélküli és életre-halálra hű barátokra lelnek? Olyanokra, akik mit sem ismerve a ka­land eddigi részleteiből, szíve­sen és minden veszélyt vállal­va beágyazódnak a mesébe. Akik kitalálják a mese szá­mára és a néző kedvére a leg­jobb megoldásokat? És mégis van realitás ebben a kaland-mesében. Ez a mű­vészi realitás a kép, amely a hősöket úgy állítja a környe­zet gyújtópontjába, hogy min­den mozdulatuk hat. Néha az utolsó grammig kimérve, tu­datosan kiszámítva hatnak ezek a hősök. Azzal, hogy ak­3£őrmő J (joLak 4 MpOMc 1965. június 26., szombat Míg a hő formálta a porrátört ércet, az új technikus körülnézett birodalmában. Ami először szemetszúrt, a falak olyan kormosak voltak, mintha már a középkori alkimisták is ebben az épületben kotyvasztották volna főzeteiket. A sarkok­ban bő hálóval pókok igyekeztek legyet fog­ni, s ha véletlenül hozzáért valaki a mal­terhoz, szeszélyes da­rabokban omlott le a lába elé. Hanyagság, körömi por, mindenfelé. Nem így képzelte el a labo­ratóriumot, az ő sze­mében ez patikatiszta­ságú, fehér köpenyes birodalomként léte­zett. S akkor gondolat fogamzolt fejében. —i Vecsési bácsi! Egyszer nekiugorhat- 7iánk a tisztogatásnak, ráférne a meszelés ezekre a falakra. Az öreg Vecsési megütközve nézett rá, aztán a kormos falak­ra és egy történetet mesélt el, amely után furcsa álma volt az el­ső napos technikusnak. Bzt álmodta...­ötletéhez híven az­zal állított be az üzem veeztőihez, hogy sze­retne meszet, némi maltert, s meszelőt kapni, hogy amíg vár­ni kell a vizsgálandó anyag kiégésére kime­szeljék, tatarozzák a laboratóriumot. — Szóval maguknak ott ennyi ráérő idejük van — tettek fel rög­tön a baljós kérdést az ifjú technikus felette­sei. i— Jó, majd meg­beszéljük az ügyet. Másnap megint hi­vatták. Közölték, hogy az építő csoport tilta­kozott az illetéktelen beavatkozás miatt, de hogy mégis meg le­gyen a tatarozás gon­dolnak rá a költségve­tés elkészítésénél, megrendelik a terve­ket, s ha addigra eset­leg létszám emelést kap az építőrészleg nyélbeütik a régóta esedékes meszelést. És még mondtak va­lamit az ifjú techni­kusnak. — Felülvizsgáltuk a laboratóriumi munka­rendet, s úgy látjuk egy fővel lehet csök­kenteni a létszámot. Mivel maga a legfita- labb — gondoltuk.„ s a fiatal technikus meg­döbbent arcát látva, biztatásképpen hozzá­tették: — Viszont az építőrészlegünk növelé­sét jóváhagyták, s akár holnap is átme­het a kőművesekhez. A következő nap az ifjú technikus mégis hozzákezdhetett a la­boratórium meszelésé­kor, amikor, és úgy, ahogyan megjelennek. És ez a realitás, a film vi­tathatatlan képeinek sikere Philippe de Broca rendezői munkáját dicséri. Ízléses ke­retbe ágyazza ezt a kalandot: a kertmese a malték biroda­lom titokzatos három szobra köré fonódik. A kincskeresés kegyetlen démona vezeti el a szürke muzeológust egykori barátjának megöléséig. A mu­zeológus konok elhatározása a mese második részéig ho­mályban marad, a kalandos nyomozás érdekében addig bejárjuk Rio de Janeiro leg­szebb részeit, megismerkedünk a dél-amerikai emberek né­hány típusával, az őserdő­vel és azzal a világgal* ahol a titokzatosság évezredek óta a levegő egyik alkotó eleme. A film legnagyobb ajándéka, hogy á kalandok során bemu­tatja Brazíliának az őserdő­ben épülő új fővárosát. Aki a modern építészeti stílus, a mo­numentalitás iránt nem érzé­ketlen, megdöbbenve látja, mit jelent teremteni beton­ból, üvegből és stílusból. A vi­lágsajtóból érkezett képek után most repülőgépről készí­tett filmfelvételekről ismer­kedhetünk meg a kormányzati épületekkel* a kongresszusi palotával, a föld alatt épült és csak a tornyával magát muta­tó templom karcsú beton­íveivel. Az őserdőbe vágott betonutak közvetlen szom­szédságában ott burjánzik az őserdő — lehetőségeivel* ve­szedelmeivel és vörös homok­jával. Edmond Rechan operatőri bravúrjai, a vágások, a kép­zeletet munkára ingerlő beál­lítások érdekesek és értéke­sek. Jean-Paul Belmondo és Francioise Dorléac kedvesen játszanak, járkálnak ezen a természet és ember által ösz- szehozott monumentális forgó­színpadon. (farkas) hez. Mint segédmun­kás. Ö hordta a maltert, keverte a meszet, s az öreg Vecsési szemrehá­nyó tekintete mintha azt mondta volna: „lá­tod, látod, kár volt ugrálni”. Erre ébredt fel a technikus, s pár perc múlva a vekker jelez­te; ideje öltözködni, hogy a reggeli műszak­ra elérjen. Belépett a laborató­riumba. Az öreg Ve esést már megint a pi­pettájával bíbelődött A fiatal technikus el­foglalta helyét a lombi­kok között, s nagy gonddal vegyelemzett. Nem mert a kormos falakra nézni, s nem is hozta többé szóba a meszelést, hadd mu­tassák a falak: itt pó­tolhatatlan, percnyi megállás nélküli mun­ka folyik. Nincs idő meszelésre. Kovács Endre dalmi szerepével foglalkoznak a hallgatók, majd a világné­zeti alapkérdésekkel ismer­kednek meg, a materialista és idealista világnézet harcával* a dialektika lényegével, a tör­ténelmi materializmus néhány alapkérdésével. Tanulmá­nyozzák a mai kapitalizmust és korunk alapkérdéseit, a tőkés termelési modot, a mun­kásosztály helyzetét, a kapita­lizmus általános válságát, ko­runk fő vonásait, a két világ- rendszer harcát, a háború és béke kérdéseit. A má­sodik félévben a szocializ­mus építésének alapkérdései­vel ismerkedhetnek meg, a szocialista forradalom problé­máival, a szocializmus alap­jainak lerakásával, hazánk osztályviszonyaival, a szocia­lista tudat kialakításának főbb kérdéseivel, a vallás elleni eszmei harccal, a szocialista erkölccsel, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet kérdéseivel. ... a szocializmus építésének kérdései tanfolyamán Mivel az előző évben a mari xizmus—leninizmus kérdései­nek első évfolyamát sokan el-< végezték* most lehetőségük nyílik a szocializmus építése kérdéseinek tanulmányozásá­ra. Egy év alatt a szocialista forradalom, a szocialista gaz­dasági rend kialakulása és fej­lődése, a szocializmus politi­kai rendszerének kialakulása és fejlődése, a szocialista tu­datformálás kérdései és a párt vezető szerepe a szocializmus időszakában lesznek a legfon­tosabb tanulmányozott kérdé­sek. Ezen belül igen sok rés2- létprobléma kerül megvitatás ra. •..a gazdaságpolitikai tanfolyamokon A gazdaságpolitikai tanfo- lyam ipari tagozatán a válla-* lati munka gazdaságosságávalj a korszerű és jó minőségű tér-* mék előállításának kérdései-i vei, a munkaszervezés bérezé-i se elvi és gyakorlati tudniva­lóival, az üzemi demokrácia, ai gazdasági mechanizmus töké-* létesítésének kérdéseivel fog-*' lalkoznak. A mezőgazdaság! tagozaton az egységes szocia- lista paraszti osztály kialakul lásával, a termelés és jövedel- mezőség problémáival, a gé­pesítéssel, a munka- és üzem- szervezéssel, az exporttal, ai mezőgazdaság fejlesztésének fő irányelveivel s több helyi téma feldolgozásával gyara- píthatják ismereteiket a tan-? folyam részvevői. ... a világgazdaság és a nemzetközi politika tanfolyamán! A részvevők ezen a tanfo- lyamon a szocialista világ-? rendszer fejlődésével, a nem­zetközi munkamegosztással, a függetlenné vált országok helyzetével* szerepével, az arab országok gazdasági és politikai fejlődésével, a dél­kelet-ázsiai neokolonializmus- sal kapcsolatos kérdéseket vi­tatják meg, ezenkívül legalább' öt esetben olyan aktuális nem­zetközi kérdést tanulmányoz­nak, amely leginkább érdek­li a közvéleményt. •. • az időszerű kérdések tanfolyamán Egyaránt szerveznek ipari és mezőgazdasági tagozatot, ahol törekednek arra, hogy a hall­gatók képzettségének, érdek­lődési körének megfelelő szín­vonalú és témájú előadásokat tartsanak. Ez a forma különö­sen a kisebb üzemeknél, hiva­taloknál ajánlható. A helyi témákról szóló elő­adások mellett hallhatnak e tanfolyam részvevői a mun­kásosztály vezető szerepéről, a párt szövetségi politikájáról, a szocialista demokráciáról, a hazafiság, az internacionaliz­mus kérdéseiről, népgazdasá­gunk helyzetéről és feladatai­ról, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről, a mezőgazdasági termelés, irá­nyítás elméleti és gyakorlati tudnivalóiról, stb. Ez tehát a lehetőség, a vá­lasztás most már a hallgató­kon múlik. (—) TANULHAT...

Next

/
Thumbnails
Contents