Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-08 / 133. szám
MacÁI a vendégkönyv és i*ieSejL a teremőr — Nem is tudtam, hogy Jézus az egri várban született — bámul él egy fejkendős nénike a képtárban. Csodálkozva nézi a XVL századi késői reneszánsz — ismeretlen észak-olasz festő alkotását „A kis Jézus imádá- sa” című képet. A Faun és a rontás A monumentális alkotások, a nagy művek egyik sajátos vonása talán éppen az, hogy az emberekben — s főleg a tanultabb emberekben — olyan magas fokra emelkedik az alkotás hitelessége... hogyha az egri Vármúzeumban van, akikor az ábrázolt alakok sem lehetnek máshol. Jót szórakozunk, somolygunk ezen, és a hozzá hasonló, de mélységesen belülről fakadó felkiáltásokon: — Jaj, milyen jó, hogy nem jöttél fel — kiabál le az udvarba egy néni, lent pihenő várandós lányának — van itt egy olyan... ha azt megnéznéd, biztos rontás lenne rajtad ... Olyat, mint a „Faun és a Himfa” című képen — Dossó Dossi XVI. századi ferrarai festő alkotásán a faun, (aki bizony elég ijesztő). Behunyt szemmel A spontán felkiáltások, amelyek sokszor nevettetően naivak, valamint a vendégkönyvbe beírt spontán beírások tanúskodnak az élményről. „A képtár értéke -felbecsülhetetlen, s azért, ha lehet, kérem Párád fürdői régi gondok... Nem véleményt akarok mondani, csupán ,csák éves hagyományokhoz akarok ragaszkodni, amikor tollat fogok a párád fürdői vendégfogadói állapotok 1965-ös évi megírására. A helyzet az előző évekhez hasonlóan változatlan! Elnézést, mert nem mindenben! Történt némi változás ezen a ^festői szépségű észak-mátrai üdülőhelyen”! A múlt évi cikkeink nyomán és a televízió közvetítette Palócnap jóvoltából Paxádfürdő területén megjelentek a környéket ismertető táblák. Némi hibával! Ugyanis a táblák nagy büszkén keresztbe rakott késsel, villával jelzik az éttermeket, számszerint négyet, de ebből csupán csak egyben, a turistaházban, étkezhetnek az e tájra vetődő idegenek, a többiben lévén a kórházi étterem, idegeneknek még csak belépni sem szabad, nemhogy még étkezni. S ha vasárnap, vagy uram bocsa’, kétnapos ünnep szakad e vidékre, nincs egyetlen olyan hely, üzlet, ahol a helybéliek; nem beszélve most a nagy tömegű átutazókról — tejjel, kakaóval, péksüteménnyel, vagy egyéb más ételféleségekkel enyhíthetnék éhségüket. Az egyetlen szórakozóhelyen — a környék fiataljaitól annyira kedvelt — eszpresz- szóban „harc az alkoholizmus ellen” jelszóval csak huber- tust, mecsekit és ehhez hasonló itókákat lehet kapni, nektársör, málna, hüsi kíséretében. Jó lenne már az évek óta húzódó vitát eldönteni, hogy ez a hely cukrászda, vagy eszpresszó, vagy nem lehet dugaszolt bort, vagy sört is kapni! A vendégek véleménye, az utóbbi mellett lenne, ha erre is felfigyelnének. Szezonkezdetre ízlésesen berendezték a strand-büfét, rendbe szedték a környéket, de az fmsz és a SZOT vitája miatt még mindig nem üzeméi sem a strand, sem a büfé. Talán majd a télen?? Régi parádfürdői gondok. De vajon meddig?? Kovács János az itt dolgozókat, hogy hivatásuk magaslatán vigyázzanak rá és őrizzék Eger értékét, Magyarország egyik büszkeségét”. Ezt is olvastuk a júniusi beírások között. Az itt dolgozók már idősebb emberek — főleg nők, akik vigyáznak a múzeum kincseire, tájékoztatják a látogatóit. Ók már behunyt szemmel is megmutatnák, hol van ez, vagy amaz a kép... — Nincs semmi probléma a látogatókkal. Esetleg néha a gyerekekkel. De képrongálás, lopás, ilyenről szó sincs — mondja egy őszes hajú néni, aki már hét éve teljesít szolgálatot a múzeumban. Néha mérgesek, mert egy-egy látogató csak „lépked a másik nyomába”, sehova nem néz, mint az alvajáró, érdeklődés nélkül megy át a termeken. Szólnak néki... de mintha nem is hallaná. „De ilyen egy félévben egyszer, ha van”. A tőrök Inkább olyanok vannak, mint ennek a beírásnak a gazdája: „Igen megkapó, szép kiállítás. Nemes célt szolgál. Köszönjük a szép élményt. 60 tanuló és 4 vezető (Kaffka Margit Leányotthon, Bp.)” A népművészet kiállításról írták ezt Egy-egy tekintélyes vastagságú vendégkönyv másfél—két hónap alatt betelik az aláírások és a megjegyzések tömegével. Jobbról balra haladó arab felirat, kínai jelbetűk, orosz, angol, német szövegek, bőven találhatók a vendégkönyvekben. Az egyik oldalon „Mehmed Kernéi (TÖRÖK)” — irta a neve után nyomtatott betűkkel egy török férfi, nehogy összetévesz- szék esetleg egy arabbal... vagy egy másik lapon —, hogy lám a szurkolók is szeretik a művészetet, de azért tudja meg minden múzeumkedvelő, hogy ő kinek drukkol — „Hajrá Vasas” és „Hajrá Dózsa” egymás alatt. (Még itt is vetélkednek). És a legrövidebb olyan beírás is, amely legalább egy tucat embert takar, sportemberektől származik, németektől: „SV Dynamo Berlin”. Very beautifuf — nagyon szép This museum is very beautifuf (A múzeum nagyon szép) — angolul. S alatta egy magyar: „Minden nagyon szép, minden nagyon jó”. De talán mégsem, mert nem messze ettől egy bírálat: „... sajnos, egyes képek elhelyezése, és általában a festmények mgevilágítása kedvezőtlen”. — Igen, ebben van valami. Nagyon sokan kifogásolják — mondják a teremfelvigyázók. Van akinek „nagyon szép és kedves az idegenvezető”. Van, aki megmagyarázza ,ami nyilvánvaló: „Jellegzetes a gót stílusra a földszinti folyosók feletti boltozat és a csúcsív” — olvasható a nemrég megnyílt gcitikus palota vendégkönyvében. — Ne is nézze.;. inkább forduljon el... nem lehetne ezt az egy-két képet elvinni innen ... lerontják a többit — szinte csukott szemmel mennek el a képtár termeiben főleg az öregebb falusiak a meztelenül ábrázolt alakok között... Mesélnek több jóízű történetet is a teremőrök. De a vendégkönyvek is mesélnék: „Tiszteletem a hősöknek... Nagyon tanulságos... A képtár meglepett és boldog vagyok, hogy a drága Eger ily gazdag”. (berkovits) ... Űítne.... Évekkel ezelőtt felröppent a kérdés Gyöngyösön: — Miért nincs a város valamelyik szórakozóhelyén dzsessz-zene? Ezt kívánják a fiatalok? Mozgalom indult, az illetékesek intézkedtek, és lett dzsessz-zene. Igen ám, de ahogy telt, múlt az idő, lassan átbillentek a ló másik oldalára, úgy annyira, hogy ismét felvetődik a kérdés. — Miért nincs a város valamelyik szórakozóhelyén cigány zene? Azt kívánja a közép- és öregebb generáció. Főleg a Mátra-szálló éttermével kapcsolatban sürget a kérdés, mert itt egyáltalán nincs zene. Azt is tudjuk és látjuk, hogy az említett hely a kapacitáshoz mérten nincs kihasználva. Pedig higiénia szempontjából a város bármelyik étterme felett áll. A déli órákban még találkozhatunk az asztalok mellett átutazó vendégekkel, de este üresen, sötéten tátong a hosszú terem. Az ok ...? Nincs zene, amely kellemesebbé tenné, a fekete, a pohár sör vagy az egyszerű Az új technikus illendően köszönt, amint munkába lépésének reggelén belépett az üzemi laboratóriumba. Tűrhetően fogadták. Az öreg Vecsési abbahagyta a pipetták tisztítását és kézfogással üdvözölte az ifjú kollégát. A helyettese, aki savaktól mart köpenyében éppen a vil- lanyrezsót javította megmutatta neki hol az asztalai mi lesz a munkája. S az új technikus elhelyezte az első vizsgálandó anyagot az izzó miniatűr kemencébe. vacsora elfogyasztását. De miért nincs zene? Mert nincs „keret” illetve béralap —- mondják az illetékesek. Ám úgy gondolom, hogy egy ilyen vendéglátó egységnél más szempontok határozzák meg a béralap összegét, mint mondjuk egy ipari vállalatnál. És úgy gondoljuk, hogy a befektetés dúsan gyü- möcsözne, egyrészt a magasabb zenés árakon keresztül, másrészt a vendégek számának gyarapodásával. Van az ügynek azonban egy másik oldala is, amely nem a gyöngyösieket érinti. A szálloda az idegenforgalomra rendezkedett be. A közeli napokban is német, szovjet és indonéz turistacsoportokat várnak. És a külföldi vendégek is szívesen gyönyörködnének a cigányzenében. Nagyobb élményt nyújtana ez részükre* mint a presszó tánczenekara. Akárhogyan is vizsgálgatjuk, csak arra a megállapításra juthatunk, hogy hasznos, gyümölcsöző lenne ennek a problémának megoldása. (Laczik) Rövidesen megkezdődik pártszervezetekben* üzemekben, termelőszövetkezetekben, hivatalokban a tanácskozás arról, hogy az új oktatási évben milyen formáját alkalmazzák a marxizmus—leni- nizmus tanulmányozásának, hogy ki, hol és milyen szinten gyarapítsa elméleti ismereteit. A választás megkönnyítésére közreadjuk, hogy az új oktatási évben milyen lehetőségek adódnak a tanulásra, némi útmutatással arra is, hogy egyes oktatási formák milyen képzettségű és beosztású embereknek ajánlhatók. ... a marxizmus — leninizmus esti egyetemén A pártbizottságok s az egyetemi tanács gondos mérlegelése után az idén is mód nyílik a marxizmus—leninizmus egyetemi szintű tanulmányozására azoknak, akiknek munkakörük jobb ellátásához, a társadalmi életben betöltött szerepükhöz — elsősorban a propagandistáknak — szükség van az esti egyetem elvégzésére. .. .a marxizmus— leninizmus egy éves esti középfokú iskoláján Ezt az oktatási formát az állami, tömegszervezeti, gazdasági vezetőknek, pártvezetőségi tagoknak, propagandistáknak lehet ajánlani, de lehetőség nyílik a fiatalok továbbképzésére is, hiszen megszervezik az ifjúsági osztályokat is. Az esti középiskolán az első félévben a marxizmus keletkezésével, fejlődésével, társaRIÓI KALAMB Francia film A játék, a hajsza, az izgalom, a nemes cél, a lovagias lelkű és a hitvány célokat hajszoló emberek közötti ösz- szecsapás mindig megdobogtatja a szíveket. Ez a Riói kaland is a felsorolt elemekből áll össze élvezetes szórakozást; sá. A mese — álmosító déli órában, egy párizsi múzeumban kezdődik, hogy a brazil őserdőben érjen boldog véget. Az csak a legtermészetesebb, hogy a párizsi lány, Ágnes és völegényféléje, a nyolcnapos szabadságra Párizsba érkező kiskatona, Adrien megtanítanak bennünket ebben a nagyon is ravaszul megszerkesztett trükksorozatban, hogyan kell a pillanat tört része alatt a veszélyben a legokosabban döntenünk, kitalálnunk mások gondolatait. Vagy nem ez a természetes egy kalandfilmnél? Mert azt csak a pergő képsorok átal felidézett pszichikai kényszer hiteti el velünk* a nézőkkel, hogy az Orly-i repülőtéren a tolókocsis tábornok igy elképzelhető; azt is csodálkozással kell tudomásul vennünk, hogy a riói repülőtéren leszálló Adrien eljuthat a város közepébe, ott felismeri eddig ismeretlen üldö-; zőit. Vagy ne ámuljunkelazon, hogy Adrien és Ágnes — olykor külön-külön, néha egyszerre és ugyanott — fenntartás nélküli és életre-halálra hű barátokra lelnek? Olyanokra, akik mit sem ismerve a kaland eddigi részleteiből, szívesen és minden veszélyt vállalva beágyazódnak a mesébe. Akik kitalálják a mese számára és a néző kedvére a legjobb megoldásokat? És mégis van realitás ebben a kaland-mesében. Ez a művészi realitás a kép, amely a hősöket úgy állítja a környezet gyújtópontjába, hogy minden mozdulatuk hat. Néha az utolsó grammig kimérve, tudatosan kiszámítva hatnak ezek a hősök. Azzal, hogy ak3£őrmő J (joLak 4 MpOMc 1965. június 26., szombat Míg a hő formálta a porrátört ércet, az új technikus körülnézett birodalmában. Ami először szemetszúrt, a falak olyan kormosak voltak, mintha már a középkori alkimisták is ebben az épületben kotyvasztották volna főzeteiket. A sarkokban bő hálóval pókok igyekeztek legyet fogni, s ha véletlenül hozzáért valaki a malterhoz, szeszélyes darabokban omlott le a lába elé. Hanyagság, körömi por, mindenfelé. Nem így képzelte el a laboratóriumot, az ő szemében ez patikatisztaságú, fehér köpenyes birodalomként létezett. S akkor gondolat fogamzolt fejében. —i Vecsési bácsi! Egyszer nekiugorhat- 7iánk a tisztogatásnak, ráférne a meszelés ezekre a falakra. Az öreg Vecsési megütközve nézett rá, aztán a kormos falakra és egy történetet mesélt el, amely után furcsa álma volt az első napos technikusnak. Bzt álmodta...ötletéhez híven azzal állított be az üzem veeztőihez, hogy szeretne meszet, némi maltert, s meszelőt kapni, hogy amíg várni kell a vizsgálandó anyag kiégésére kimeszeljék, tatarozzák a laboratóriumot. — Szóval maguknak ott ennyi ráérő idejük van — tettek fel rögtön a baljós kérdést az ifjú technikus felettesei. i— Jó, majd megbeszéljük az ügyet. Másnap megint hivatták. Közölték, hogy az építő csoport tiltakozott az illetéktelen beavatkozás miatt, de hogy mégis meg legyen a tatarozás gondolnak rá a költségvetés elkészítésénél, megrendelik a terveket, s ha addigra esetleg létszám emelést kap az építőrészleg nyélbeütik a régóta esedékes meszelést. És még mondtak valamit az ifjú technikusnak. — Felülvizsgáltuk a laboratóriumi munkarendet, s úgy látjuk egy fővel lehet csökkenteni a létszámot. Mivel maga a legfita- labb — gondoltuk.„ s a fiatal technikus megdöbbent arcát látva, biztatásképpen hozzátették: — Viszont az építőrészlegünk növelését jóváhagyták, s akár holnap is átmehet a kőművesekhez. A következő nap az ifjú technikus mégis hozzákezdhetett a laboratórium meszelésékor, amikor, és úgy, ahogyan megjelennek. És ez a realitás, a film vitathatatlan képeinek sikere Philippe de Broca rendezői munkáját dicséri. Ízléses keretbe ágyazza ezt a kalandot: a kertmese a malték birodalom titokzatos három szobra köré fonódik. A kincskeresés kegyetlen démona vezeti el a szürke muzeológust egykori barátjának megöléséig. A muzeológus konok elhatározása a mese második részéig homályban marad, a kalandos nyomozás érdekében addig bejárjuk Rio de Janeiro legszebb részeit, megismerkedünk a dél-amerikai emberek néhány típusával, az őserdővel és azzal a világgal* ahol a titokzatosság évezredek óta a levegő egyik alkotó eleme. A film legnagyobb ajándéka, hogy á kalandok során bemutatja Brazíliának az őserdőben épülő új fővárosát. Aki a modern építészeti stílus, a monumentalitás iránt nem érzéketlen, megdöbbenve látja, mit jelent teremteni betonból, üvegből és stílusból. A világsajtóból érkezett képek után most repülőgépről készített filmfelvételekről ismerkedhetünk meg a kormányzati épületekkel* a kongresszusi palotával, a föld alatt épült és csak a tornyával magát mutató templom karcsú betoníveivel. Az őserdőbe vágott betonutak közvetlen szomszédságában ott burjánzik az őserdő — lehetőségeivel* veszedelmeivel és vörös homokjával. Edmond Rechan operatőri bravúrjai, a vágások, a képzeletet munkára ingerlő beállítások érdekesek és értékesek. Jean-Paul Belmondo és Francioise Dorléac kedvesen játszanak, járkálnak ezen a természet és ember által ösz- szehozott monumentális forgószínpadon. (farkas) hez. Mint segédmunkás. Ö hordta a maltert, keverte a meszet, s az öreg Vecsési szemrehányó tekintete mintha azt mondta volna: „látod, látod, kár volt ugrálni”. Erre ébredt fel a technikus, s pár perc múlva a vekker jelezte; ideje öltözködni, hogy a reggeli műszakra elérjen. Belépett a laboratóriumba. Az öreg Ve esést már megint a pipettájával bíbelődött A fiatal technikus elfoglalta helyét a lombikok között, s nagy gonddal vegyelemzett. Nem mert a kormos falakra nézni, s nem is hozta többé szóba a meszelést, hadd mutassák a falak: itt pótolhatatlan, percnyi megállás nélküli munka folyik. Nincs idő meszelésre. Kovács Endre dalmi szerepével foglalkoznak a hallgatók, majd a világnézeti alapkérdésekkel ismerkednek meg, a materialista és idealista világnézet harcával* a dialektika lényegével, a történelmi materializmus néhány alapkérdésével. Tanulmányozzák a mai kapitalizmust és korunk alapkérdéseit, a tőkés termelési modot, a munkásosztály helyzetét, a kapitalizmus általános válságát, korunk fő vonásait, a két világ- rendszer harcát, a háború és béke kérdéseit. A második félévben a szocializmus építésének alapkérdéseivel ismerkedhetnek meg, a szocialista forradalom problémáival, a szocializmus alapjainak lerakásával, hazánk osztályviszonyaival, a szocialista tudat kialakításának főbb kérdéseivel, a vallás elleni eszmei harccal, a szocialista erkölccsel, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet kérdéseivel. ... a szocializmus építésének kérdései tanfolyamán Mivel az előző évben a mari xizmus—leninizmus kérdéseinek első évfolyamát sokan el-< végezték* most lehetőségük nyílik a szocializmus építése kérdéseinek tanulmányozására. Egy év alatt a szocialista forradalom, a szocialista gazdasági rend kialakulása és fejlődése, a szocializmus politikai rendszerének kialakulása és fejlődése, a szocialista tudatformálás kérdései és a párt vezető szerepe a szocializmus időszakában lesznek a legfontosabb tanulmányozott kérdések. Ezen belül igen sok rés2- létprobléma kerül megvitatás ra. •..a gazdaságpolitikai tanfolyamokon A gazdaságpolitikai tanfo- lyam ipari tagozatán a válla-* lati munka gazdaságosságávalj a korszerű és jó minőségű tér-* mék előállításának kérdései-i vei, a munkaszervezés bérezé-i se elvi és gyakorlati tudnivalóival, az üzemi demokrácia, ai gazdasági mechanizmus töké-* létesítésének kérdéseivel fog-*' lalkoznak. A mezőgazdaság! tagozaton az egységes szocia- lista paraszti osztály kialakul lásával, a termelés és jövedel- mezőség problémáival, a gépesítéssel, a munka- és üzem- szervezéssel, az exporttal, ai mezőgazdaság fejlesztésének fő irányelveivel s több helyi téma feldolgozásával gyara- píthatják ismereteiket a tan-? folyam részvevői. ... a világgazdaság és a nemzetközi politika tanfolyamán! A részvevők ezen a tanfo- lyamon a szocialista világ-? rendszer fejlődésével, a nemzetközi munkamegosztással, a függetlenné vált országok helyzetével* szerepével, az arab országok gazdasági és politikai fejlődésével, a délkelet-ázsiai neokolonializmus- sal kapcsolatos kérdéseket vitatják meg, ezenkívül legalább' öt esetben olyan aktuális nemzetközi kérdést tanulmányoznak, amely leginkább érdekli a közvéleményt. •. • az időszerű kérdések tanfolyamán Egyaránt szerveznek ipari és mezőgazdasági tagozatot, ahol törekednek arra, hogy a hallgatók képzettségének, érdeklődési körének megfelelő színvonalú és témájú előadásokat tartsanak. Ez a forma különösen a kisebb üzemeknél, hivataloknál ajánlható. A helyi témákról szóló előadások mellett hallhatnak e tanfolyam részvevői a munkásosztály vezető szerepéről, a párt szövetségi politikájáról, a szocialista demokráciáról, a hazafiság, az internacionalizmus kérdéseiről, népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a mezőgazdasági termelés, irányítás elméleti és gyakorlati tudnivalóiról, stb. Ez tehát a lehetőség, a választás most már a hallgatókon múlik. (—) TANULHAT...
