Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

A hevesi járásban maradék nélkül végrehajtják a párt Központi Bizottságának sport­ra vonatkozó határozatait: a hevesi járási pártbizottság munkatársai rendszeresen el­lenőrzik, segítik a sport fejlődé­sét, sőt időnként barátságos röplabda, vagy teke-mérkőzé­seket játszanak a járás közsé­geiben. Legutóbb a tamazsa- dányiakat rázták fel a tétlen tespedésből. Ebben a község­ben aránylag jó állapotban le­vő tekepálya van, amelyet azonban eddig nem használtak. A pártbizottság munkatársai most vetélkedőre hívták a köz­ség és a helyi termelőszövetke­zet vezetőit, s a nagy érdeklő­dést kiváltó baráti találkozó máris azt eredményezte, hogy a tamazsadányiak rendszere­sen tekéznek. De hasonló a helyzet az egri járásban is, ahol a községi párt alapszerve­zetek titkárai jól ismerik a (sport kérdéseit, kellő mérték­ben foglalkoznak a sportügyek­kel! ★ Az MTS Heves megyei Ta­nácsa 'fontos határozatot ho­zott: a megye minden labdarú­gó-csapatának legalább egy mérkőzést kell rendeznie az árvízkárosultak javára. Re­méljük, hogy e nemes szándékú kezdeményezés mindenütt meghallgatásra talál, a sport­körök mindent megtesznek e találkozók sikeréért, s a sport barátai pedig — ha már nem vehetnek részt a gátakon folyó, szinte emberfeletti küzdelem­ben — forintjaikkal igyekez­nek enyhíteni a víz pusztítása nyomán fellépő gondokat... • ★ Az ifjúság szocialista szelle­mű nevelése az általános ideo­lógiai munka egyik fontos fel­adata. A nevelőmunka haté­konyságának és rendszeressé­gének biztosítására elvi és gya­korlati segítséget kell adni a sportmozgalom különböző te­rületein dolgozó vezetők, ed­zők részére, s az MTS Szep­temberi tanácsülése elé kell tárni „A sportegyesületi neve­lőmunka néhány kérdéséről” című dokumentumot. A sport­körökben folyó nevelőmunka helyzetét nálunk Heves me­gyében is brigádvizsgálatok formájában mérik fel. A közel­jövőben Bélapátfalván, Kere- csenden, az Egri Tanárképző Főiskolán, a Gyöngyösi Hon­védnél és az Egri Dózsa úszó szakosztályánál folytatnak majd vizsgálatokat az 5—6 fős, sport-szakemberekből álló bri­gádok. ★ A tavasz folyamán eléggé Súlyos veszteség érte az Egri Előre súlyemelő szakosztályát, néhány tehetséges versenyzője Idegen sportkörökhöz távozott. Ok: nagyobb fejlődési és kere­seti lehetőségek, nagyobb mun­kaidő-kedvezmény. A szakosz­tály azonban az „érvágás” el­lenére sem esett kétségbe, s minden erejét a fiatalok neve­lésére, az utánpótlás biztosítá­sára fordította. És nem hiába! A még serdülőkorú Egervári Lajos és az ifjúsági Holczreiter Sándor versenyről-versenyre remek eredményeket ér el, leg­utóbb például Egervári 2, Holczreiter pedig egy országos rekordot javított meg! A soron következő három év jelentős változásokat hoz a magyar sportéletben — többek között lényegesen több versenyzési lehetőséget biztosítanak a te­hetséges fiatalok számára, fo­kozott mértékben nyílik majd mód arra, hogy tehetségeink — Heves megye sok ilyennel ren­delkezik — külföldi ellenfelek­kel is összemérjék tudásukat. Ez a fejlődés igazi útja, s ezt jól látják a magyar sport fele­lős vezetői! ★ A sportolás óriási előnyeit az egész világon felmérték, a különböző országok, népek mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek e tömegsport kiszéle­sítéséért. Nálunk, Magyaror­szágon is egyre többen vallják a testedzés és a sport egészség- védő, jótékony hatását, az üze­mekben, hivatalokban, intéz­ményekben rendszeresen foly­nak a tömegsport-versenyek, bajnokságok. Különösen a kis­pályás bajnokságok örvendnek nagy népszerűségnek, Gyön­gyösön és Egerben például — a részvevő csapatok nagy szá­ma miatt — két csoportra oszt­va bonyolítják le a küzdelme­ket. De örvendetes hír érkezett most hozzánk Nagyfügedről is, ahol a helyi termelőszövetke­zeti sportkör kezdeményezésé­re 10 (!!) csapat nevezett a kis­pályás labdarúgó-bajnokságra. Már lezajlott az első forduló, amelyben a gyári dolgozók az általános iskolásokkal, a fővá­rosban dolgozók a termelőszö­vetkezeti tagokkal, a bányá­szok a cigányokkal és az ipari tanulók a középiskolásokkal mérték össze tudásukat. Példás és követendő kezde­ményezés, amiért csak gratu­lálni lehet Szabados Lajosnak és társainak! ★ Keresztessy László, a Gy. Spartacus 16 éves sportolója, a Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum tanulója nagysze­rű sikert ért el az országos if­júsági II. osztályú tornász-baj­nokságon: 2—3 évvel idősebb, tapasztaltabb versenyzőket maga mögé utasítva nyerte el a büszke bajnoki címet, s re­mek teljesítményéért meghí­vást kapott a tatai edzőtábor­ba is. Reméljük, hogy a tech­nikum sportszerető vezetői megtalálják a megoldást, hogy Keresztessy Laci a kötelező nyári iskolai gyakorlat mellett Tatára is eljusson! ★ Az ország 19 megyéjének és a fővárosnak legjobb úttörő­versenyzői küzdöttek Buda­pesten az országos úttörő négy­tusa és atlétikai bajnokságért. Örömmel jelenthetjük, hogy Heves megye fiataljai kitűnő­en helytálltak ebben a vetél­kedésben. A gyöngyösi Koródy István 164 centiméterrel, az ugyancsak gyöngyösi Demény Anna pedig 140 centiméterrel nyerte a fiú, illetve a leány magasugrást, s első helyen vég­zett az egriek 4x100 m futó­váltója is. Ezenkívül Koródy ezüstérmet szerzett a súlylö­késben és bronzérmet a négy­tusa egyéni pontversenyében. A négytusa csapatversenyben pedig a gyöngyösi I-es számú iskola legénysége remek telje­sítménnyel második lett. Demény és Koródy kitűnő rendű tanuló! Lám, a tanulást és a sportolást milyen jól ösz- sze lehet egyeztetni... ★ A Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum kézilabda-csapata vasárnap Verpeléten, 14 órakor játszotta a tavaszi idény utolsó, bajnoki mérkőzését. Az együt­tes öt játékosa már reggel meg­érkezett ci mérkőzés színhelyé­re, a többiek azonban — a rossz közlekedés miatt — csak 15 órá­ra értek volna Verpelétre. Így kezdés előtt öt perccel mind­össze 5 mezőnyjátékosa volt a gyöngyösieknek, amikor Kele­men József kapus — a nagy hő­ségben — 17 kilométert kerék­pározolk befutott. Az ő kitűnő védése nagyban hozzájárult a diákcsapat győzelméhez — emellett klubhűségből és sport- szeretetből jelesre vizsgázott! ★ Özdon nagy érdeklődés mel­lett folynak a kézilabda-csapa­tok országos seregszemléjének középdöntői. A megyét képvi­selő Egri Helyiipar női együt­tese jól rajtolt, előbb a Váci Kinizsit győzte le 12:7 arány­ban, majd Nyíregyháza ellen 11:7 arányban diadalmaskodott. Reméljük, hogy a folytatás is ilyen sikeres lesz! ★ Csütörtökön megnyitja ka­puit az egri sportnapközi és an­nak hevesi altábora. A napközi vezetősége közli a szülőkkel, hogy minden jelentkezett gye­reket felvettek, és július 1-én, csütörtökön reggel 8 órakor tá­jékoztatásra és eligazításra kell megjelenni az egri stadion­ban. Somody József A vasárnap sportműsora Vízilabda: Egri Dózsa—OSC OB I-es mérkőzés, Eger, 17.SO óra. (A falragasz tévesen 18 órát jelez!) Labdarúgás: Az Egri Dózsa NB n-es csapata Budapesten, a Bp. Spartaeussai mérkőzik. V.: Ara­nyosi. NB m-as mérkőzés: BEAC—Gyöngyösi Honvéd, Buda­pest,- Mező utca, 10.30, Petri. Megyei I. osztály: Egri Sparta­cus—MÁV HAC 16, Bodó. Mátra- alji Bányász—Verpelét 10.30, Si­mon dr. Heves—Gyöngyösi VSE 10.30, Lombos!. Bózsaszentmárton— Gy. Vasas Izzó 10.30, Szabó Z. A pc—Sir oki Vasas 15, Csere játék­vezető. Egri Honvéd—BélapátfaiL- va, 10, Barcs. Megyei n. osztály; keleti csoport: Kál—E. Hajtómű­gyár 14.30, Bolyki Bekölce—^Éger- csehi II. 15, Paksi. Novaj—Istenme­zeje 14.30, Hegedűs. Balaton—Fel- debrő 15.30, Orosz. Szihálom—Er­dőtelek 15.30. Éli. Füzesabony— Kápolna 17, Szamosvöligyi. Nyuga­ti csoport: Adács—H. Spartacus 15.30, Bódis. Szűcsi—Gyöngyösha­lász 17.30, Falcsik. Gyöngyös orosz! —Heréd 17.30, Dezső. Gy. Sparta­cus II.—Ecséd 15, Lóczi. S. Építők —Gy. Honvéd II. 17.30, Berényi. Abasár—S. Kinizsi 17.30, Kiss. H. Kinizsi n.—Pélcs 11. Serfőző. ökölvívás: a Bornemissza Ber- gely ifjúsági emlékverseny döntő mérkőzései. Eger; * Sportuszoda, 10.30. Spartakiád: a pétervásáiri járás spa rtakiád j ának döntői. Mátra de­recske, 9 óra. A gyöngyösi járás epartaíkiádj ának kézilabda, röplab­da, teke és kispályás labdarúgó­döntői. Gyöngyös; 8 óra. Teke: Heves megye 1965. évi egyéni felnőtt férfi nagygolyós bajnoíksága. Eger, Vasas és Hon­véd pálya., 8 és 10.40 óra. Röplabda: Megyei férfi bajnok­ság: Selypi Kinizsi—Hatvani G. Beesik—Gy. Vasas Izzó. Sirok— Nagyút, H. Kinizsi—Gy. Mátra Klub. E. Hajtóműgyár—Gyöngyösi VSE. Kézilabda: Barátságos mérkőzé­sek: E. Helyiipar—Martfű (NB I.) férfi; 10 óra; Egri Kinizsi—Martfű (női) 11 óra; Eger; Nagy János utcai pálya. Atlétika: Heves megye ifjúsági válogatottja Salgótarjánban; Nóg- rád megye válogatottjával talál­kozik. Félmillió orvos — megszűnt betegségek- A Szovjetunió: egészségügyi nagyhatalom ­A Szovjetunió világviszony­latban az első a lakosság egész­ségügyi ellátottságát illetően. A szovjet országban több mint négymillió egészségügyi dolgo­zót tartanak számon, köztük mintegy ötszázezer orvost Az APN munkatársa ezzel kapcso­latban felkérte Jurij Danyilo- vot, az egészségügyi miniszter- helyettest, válaszoljon néhány kérdésre. — Elöljáróban — kezdte Da- nyilov — hadd szóljak a szov­jet egészségügy legimpozánsabb eredményeiről. Az utóbbi évek­ben sikerült minden korábbi­nál alacsonyabb szintre szorí­tani a halálozási arányszámat a legtöbb életkori kategóriá­ban. A halálozási arányszám nálunk ma ezer lakosra 7,2. A halálozási arány a Szovjetunió­ban a legkisebb a világon, ugyanakkor itt a legnagyobb a természetes szaporulat: ezer la­kosra 14 fő. — Tavaly tovább bővült a kórházak, szülőotthonok, anya- és csecsemővédő intézetek, gondozók hálózata. A korházi ágyak száma egy év alatt 94 ezerrel nőtt, s ma már eléri a kétmillió 138 ezret, ami ezer lakosra számítva 9,3 kórházi ápvat jelent, szemben a háború előtti utolsó békeév 4 ágyával. — A szovjet állam messzeme­nően gondoskodik az egészség- ügyi dolgozókról is: nemrégiben emelték az orvosi fizetéseket. A fizetésemelések összege igen tetemes: évi 700 millió rubel. Milyen sikereket ért el a szovjet egészségügy a betegsé­gek elleni küzdelemben? — Az utóbbi esztendők egyik központi offenzíváját a szív- és érrendszeri megbetegedések el­len indítottuk. Kiterjesztettük a betegségmegelőzés gyakorla­tát, s előbbre léptünk e ma­napság világszerte legelterjed­tebb betegségek diagnisztizálá- sában és gyógyításában is. A szív, az érrendszer, a tüdő, az agy megbetegedéseinek gyógyí­tására új sebészeti módszereket kezdtünk alkalmazni. — Különösen nagy sikereket értünk el a fertőző betegségek elleni küzdelemben. 1950-hez képest harmadára csökkent a városi lakosság körében a tbc-s Kelta sírok, urnatemetők, aranygálya A Magyar Régészeti Kutatóintézet munkatársai több ér­dekes munkát folytatnak. Jó ütemben halad Magyarország régészeti topográfiájának elkészítése. Ebben földrajzi rend­szerbe foglalják a hazánkban eddig kiásott régészeti lelete­ket, a paleolittól kezdve a XVI. századig. Közreműködnek az öt kötetre tervezett Magyar Régészeti Kézikönyv mun­kálataiban is, melynek első kötete pár héten belül a köny­vesboltokba kerül. Bizonyára sikere lesz ennek a nem min­dennapi kiadványnak, legalábbis erre enged következtetni az iránta megnyilvánuló érdeklődés. A régészek idei legje­lentősebb vállalkozása a Duna-kanyari ásatások. Ezt a mun­kát rövid idő alatt kell elvégezniök, mivel a Duna medrében 1967-ben megkezdődnek a közös magyar—csehszlovák vízi­erőmű földmunkálatai, s az előntési zónában igen sok fontos lelőhely még nincs feltárva. — Az egyik ilyen jelentős hely az Ipoly partjánál fekvő Lefkés község — mondta dr. Erdélyi István, a Magyar Tu­dományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportjának tudo­mányos munkatársa. — Letkésen késői bronzkori temető került elő, amely egy eddig ismeretlen, nyugat felől jövő néphez tartozott. Erről a halomsíros bronzkori kultúráról keveset tudunk, s ez adja meg az ásatások jelentőségét. Itt egyébként nemcsak urnatemetőket tárunk fel, hanem egy középkori települést is. Igaz, egyrészüket elmosta az Ipoly, de mindenképpen számítunk eredményre. Pilismaróton ró­mai kori kelta településre bukkantak munkatársaink, amely még az időszámításunk előtti I. századból származik. Ebben a kelta temetőben több száz csontvázas és hamvasztásos sír található. Igen gazdag az embertani anyag. Az antropológu­soknak a csontokon végzett vércsoport vizsgálat segítségével talán sikerül családokra, illetve nemzetségekre bontani a hatalmas csontvázanyagot. — A Szob melletti kiserdőben még a n. viágháború előtt felfedezték az őskőkorszakbeli települést, mely i. e. XIII—X. évezredből való. Ennek az az egyik érdekessége — vette át a szót dr. Párducz Mihály, a Duna kanyari ré­gészeti munkák vezetője —, hogy az eddig túlnyomórészt barlangban talált őskőkori településekkel szemben nyíltszíni telep volt. Itt találták meg egyébként a környék első embe­rét, amely már fejlettebb volt a neandervölgyinél, azaz nyu­godtan nevezhetjük homo sapiensnek. Az év elején még úgy tervezték a kutatóintézetben, hogy hozzálátnak Mária királyné kincses gályáinak felkutatásá­hoz. 1526-ban a török elől menekülve a Budai Kincstár anyagát Pozsonyba akarták szállítani, de az valami szeren­csétlenség következtében sohasem juthatott el oda. Nos, az elsüllyedt gályát — lehet, hogy kettő van belőlük — mű­szerrel keresik majd, de ez csak akkor lehetséges, amikor alacsony a vízállás. Kovái Iván megbetegedések száma, míg a tbc-s halálozásoké ennél is na­gyobb mértékben, csaknem ötödére. — Az utóbbi öt esztendőben huszonötödére csökkent a gyer- mekbénulásos és tizenötödére a diftériás megbetegedések szá­ma. Nincs messze már az idő, amikor a Szovjetunióban isme­retlen fogalommá válik a ka­nyaró és a szamárköhögés is. Hány helyen képeznek a Szovjetunióban egészségügyi kádereket? — A Szovjetunió az egészség- ügyi és orvosi képzésből az el­ső helyen áll a világon. Nálunk van egyébként a legtöbb orvos is. A Szovjetunióban 87 főisko­lán, valamint hatszáz különbö­ző egészségügyi, illetve gyógy­szerészeti iskolán folyik a szak­emberképzés. Tavaly a Szovjet­unióban 26 ezer medikus nyert orvosi diplomát. Mire fordítják az idei költ­ségvetés egészségügyi tételeit? — a társadalombiztosításra* az egészségügyre, valamint sportcélokra 20,3 milliárd ru­belt fordítunk, ami 65 száza­lékkal több, mint az 1958-as .költségvetés megfelelő tétele. — További 90 ezer kórházi ággyal bővül az egészségügyi hálózat, a kórházak és rendelő­intézetek új, korszerű felszere­lést kapnak. — A gyógyszerekre fordított állami támogatás öszege 58 mil­lió rubellel emelkedik ugyan­akkor további 40 millió rubel értékben csökkentjük az anti­biotikumok és egyes más gyógy­szerkészítmények árát. — Ugyancsak jelentős össze­geket fordítunk az orvostudo­mányi kutatás fejlesztésére. Az idén folytatódnak a kutatá­sok olyan fontos területeken, mint a csecsemőbetegségek, a szív- és érrendszeri megbetege­dések, a rák és az egyéb rossz­indulatú daganatok, képződmé­nyek. — A Szovjetunióban manap­ság 350 orvosegészségügyi ku­tatóintézet működik. Az idén újabb tudományos intézmények nyitják meg kapuikat, egyebek között gyermeksebészeti, orto­pédiai, kardiológiai, radiológi­ai és onkológiai klinika, illetve kísérleti kutató intézet. AUDREY HEPBURN Cd filmje William' Wyler rendezésében augusztusban kezdik forgatni Párizsban a „Vénusz születése” című filmet, amelynek főszere­peit Audrey Hepburn, Peter O'Zoolr és Hugh Griffith játsz- sza. A filmnek utóbb állítólag a következő címet adják: Ho­gyan lehet egy millió dollárt lopni és aztán boldogan élni-” Alig néhány éve még kine­vették volna azt, aki a tisza- nánai termelőszövetkezet ma­gas fokú gépesítéséről beszél. Nyolc évvel ezelőtt mindössze három erőgéppel rendelkeztek, a gépi munkák zömét a gépál­lomás végezte el jól-rosszul, ahogy a munkaerő és a gépi kapacitás bírta. Akik nem bíztak a rohamos fejlődésben, azok kénytelenek elismerni most: befejeződött a szövetkezet teljes gépesítése. Veres István gépcsoportveze­tő tudja legjobban, mit jelent ez, hiszen kombájnon kívül nincs olyan fajta erő- és mun­kagép, amivel ne rendelkezné­nek már. Mintegy tíz és fél millió forint a közös gazda­ság gép- és gépi-berendezései­nek és több mint hárommillió forint a járművek értéke. Mit foglal magában ez a nagy érték, hogyan tudja hasz­nosítani a szövetkezet, hogyan gondoskodik védelmükről? — Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, amikor a több mint ti­zenkétezer holdas Petőfi Ter­melőszövetkezet gépcsoport­vezetőjével látogatást tettünk a gépműhelyekben, a szövet­kezet vezetőivel beszélgettünk a gépek elhelyezéséről. Hogyan gondoskodnak a gépekről Tiszanánán ? Teljes gépesítés — évi félmillió torint értékcsökkenés Arra a kérdésre, hogy mi­lyen gépei vannak a szövetke­zetnek, Veres István adja meg a választ: — Ami az erőgépeket illeti, van 54 különféle traktorunk és hat tehergépkocsink. Van kö­zöttük egy SZ—100-as, két DT 54-es lánctalpas traktor, van­nak szalma bálázó gépeink, Rapidtox permetezőnk, fűka­szánk, aratógépünk, 11 cséplő­gépünk, öntözőmotorok és a talaj műveléséhez szükséges munkagépek. Van elég traktoros? — ötvennégy erőgépünkhöz jut vezető. Rendszerint van még három-négy traktorosunk, akiket váltásra osztunk be, de legtöbb esetben a javításokban segédkeznek. Többségükben fiatalok. Sajnos, van köztük felelőtlen is, de többségükben becsületesen helytállnak a munkában. Megnéztük a műhelyeket. A szerelők egyenlőre a régi ma­lomépületben kaptak helyet. Külön vannak az erő és külön a munkagépszerelők. Sokat tettek azért, hogy a szerelők munkáját segítsék, sok a gép, van esztergagépük, az adagoló beállításához szük­séges műszerük, porlasztó be- szabályzójuk, kielégítő a szer­számkészlet, de nagyon kicsi a szerelő csarnok. Ez különö­sen télen okoz nagy problémát, mert egyszerre két-három gép­nél többet nem javíthatnak. Három szerelő foglalkozik a gépek javításával és négy most végzett ipari tanuló. Van esztergályosuk, hegesztőjük: munkájukért a műhelyvezető felelős. A hiányzó alkatré­szek és anyagok beszerzésével külön foglalkozik egy anyag- beszerző. A munkagépjavító műhely hasonlít egy kovács­műhelyhez, ahol öten gon­doskodnak a hibás és még pó­tolható alkatrészek készítésé­vel, cseréjével. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gépműhely munkáival nincs probléma, a javítások minősége jó. A kar­bantartás egész éven át tart, csak a cseremotoros javítá­sokra szerződtek a gépjavító állomással. Lehetőség van a folyamatos üzemanyagellátásra is. Van két 250 hektoliteres tartályuk, az egyiket a gépműhelynél he­lyezték el, van ezen felül egy hétezer literes és három há­romezer literes tartályuk, amelyeket már a távlati terv- szerinti helyekre építenek be. Ha a tavalyi napi 2300 literes fogyasztást vesszük figyelem­be, — amire a legnagyobb munkák idején volt szükség, — akkor ez is rendben van. Kényes kérdés az erő- és munkagépek elhelyezése. A szövetkezetben ugyanis a gé­peknek csak egy részét tudták a télen ideiglenesen fedél alá helyezni, sok traktornak és munkagépnek nincs helye. És ez az, ami a gépekről való gondoskodás értékét lerontja. A tizenöt éves távlati tervben a kettes üzemegység helyét je­lölték meg a gépek elhelye­zésére. Itt épül majd a korsze­rű gépműhely és a gépi tároló. Ezek a tervek még megíogha- tatlanok, nem tudni, mikor lesz belőlük olyan épület, ame­lyik megvédi az értékes gépe­ket az időjárás viszontagságai­tól. Pedig a szövetkezet gépei­re az idén is nagy feladatok várnak, 54 ezer normálhold a szántás és egyéb talajmunka terve, ezen felül 19 800 vagon árut kell szállítani folyamato­san, az év folyamán. A gépek értéke évenként a 4,2 százalékos értékcsökenés- sel számolva, fél millió forint­tal csökken. Ebből a korróziós kár a megoldatlan elhelyezé­sek miatt mintegy százezef forint. Ez olyan probléma, ami minden termelőszövetkezetbe® megtalálható, de itt, ahol S gépek értéke megközelíti a ti­zennégy millió forintot, többet kell gondoskodni róluk, mert a kár is nagyobb. A szövetke­zet vezetői eddig azon fára­doztak, hogy legyen elegendő gép a szövetkezet munkáinak gyors és tökéletes elvégzésére^ gondoskodnak a karbantartá­sukról, gazdaságos kihasz­nálásukról, de nem szabad megfeledkezniök a védelmük­ről sem, ami legalább olyan fontos, mint az előzőek. (P. V.)

Next

/
Thumbnails
Contents