Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

Ä Pravda csss iraki helyzetről Gyemcsenko, a Pravda bag­dadi tudósítója az iraki hely­zetet elemző cikkében megálla­pítja: az EAK-hoz történt köze­ledés már most bizonyos befo­lyást gyakorol egy sor iraki problémára^ közte olyan kulcs- problémákra, mint az államosí­tott ipar sorsa és a kurdkér dés. Miután a reakciós erők nem tudták meghiúsítani a közép és nagyüzemek államosítási tör­vényeinek elfogadását, most a Végrehajtást szeretnék meggá­tolni. Ezzel magának az álla­mosításnak az eszméjét akar­ják lejáratni. Az államosított szektor körüli harc kiéleződött, miután Kurdisztánban meg­kezdődtek a hadműveletek. Egy kairói folyóirat beszá­molt az EAK Szocialista Unió­ja és Irak Szocialista Uniója küldöttségeinek megbeszélé­seiről. A beszámolóból kitűnik, hogy az egyiptomi képviselők igyekeztek rábírni iraki kollé­gáikat a kurd probléma békés megoldására — írja a tudósító. KGST-tanácskozás Hétnapos ülésszakot tartott a KGST szállításügyi állandó bi­zottsága vasúti szállítási és szállítógép-gyártási szakosztá­lya Plzenben — jelenti a CTK. Az ülésszak munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt Novotny és Tito beszéde Plzenben PLZEN (MTI): J. B. Tito, jugoszláv elnök, a JKSZ főtitkára és felesége, valamint a kíséretében levő jugoszláv személyiségek szom­baton Plzenbe érkeztek. Az autókaraván útja Cseh­szlovákia egyik legnagyobb üzemébe, a Lenin Művekbe vezetett. A fellobogózott üzem ha­talmas udvarán tartották meg azt a nagygyűlést, amelyet Ti­to látogatása alkalmából ren­deztek. Először Antonin No­votny mondott beszédet. A csehszlovák elnök Joszip Broz Tito jelenlegi látogatá­sának jelentőségét méltatva kijelentette: „Figyelembe vé­ve mindkét ország szocialista érdekeit és céljait, valamint a béke biztosításának érdekeit, barátságunk szélesebb alapo­kon nyugszik, szilárdabb, mint a múltban bármikor”. A külpolitikai kérdésekre rátérve a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke kije­lentette: „Mind Csehszlovákia, mind Jugoszlávia népe béké­ben akar élni és dolgozni. Ezért országaink a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal együtt tevékenyen részt vesznek a békéért folyó harc minden szakaszában. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után J. B. Tito lépett a szónoki emelvényre. Bevezetőben köszönetét mondott a szívélyes fogadta­tásért Beszéde további részében a jugoszláv elnök sürgette a má­sodik világháború még megle­vő maradványainak felszámo­lását, az általános és teljes le­szerelés megvalósítását, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását A beszédek elhangzása után a plzeni Lenin Művekben tar­tott nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival zárult jugoszláv—magyar gazdasági és műszaki tanácskozás BELGRAD (MTI): Szombaton délelőtt Belgrád­iban megkezdte munkáját a ma­gyar—jugoszláv gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság plenáris ülése. Az ülésen részt vett az a kor­mányküldöttség, amely Apró Antalnak, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökhelyettesének vezetésével pénteken este érkezett a ju­goszláv fővárosba. A gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizott­ság plenáris ülésén részvevő jugoszláv küldöttséget Jakov Blazevics, a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnö- ke vezeti. A tanácskozásokon a félek beszámoltak a két ország gaz­dasági kapcsolatainak fejlődé­séről és tájékoztatták egymást az eddig elért eredményekről. Angol szállítómunkások sztrájkja LONDON (MTI): A BEA angol légiforgalmi társaság alkalmazásában lévő szállítómunkások és hordárok pénteken kétnapos béremelési sztrájkba léptek. A szakszerve­zet által nem engedélyezett sztrájkkal a munkások tilta­koznak az ellen a hároméves szerződés ellen, amelyet a szakszervezet éppen készült aláírni. Az angol légiforgalmi társa­ság kénytelen volt összes utas- és teherszállító járatait leállíta­ni, mert a csökkentett járatok­kal a forgalmat nem lehetett tovább fenntartani. A sztrájk szombaton befejeződött. Újabb tűzharc Santo Domingóhan Kivonják a „bőrnyokúnkat** Dominikából SANTO DOMINGO (MTI): Santo Domingóban szombatrí virradó éjszaka újra lövöldö zésre került sor; a külföldi tu dósítók jelentései szerint akna­vetők hangját lehetett hallani Az alkotmányos erők rádió adója szerint az amerikai csa patok nyitottak tüzet Kísérletek az olasz kormánykoalíció megmentésére RÓMA (MTI): Mint már jelentettük, pénteken a filmcenzúra törvény parlamenti vitája során a kereszténydemokrata képviselők — a fasiszta és a monarchista szavazatok segítségével — a filmek „erkölcsisége” érdekében olyan módosítást fogadtat­tak el, amely hátba támadja a minisztertanács ülésén előző­leg jóváhagyott megállapodást. A szinte példa nélkül álló manőver következtében a kor­mány világi pártjai, tehát a szocialisták, a szociáldemokraták és a köztársaságiak, kisebbségbe kerültek. Ez az „ellenkező eset” másszóval kormányválság kirob­banását jelentené. Ennek megakadályozására azonban — mint mondottuk — megkezdődtek a lázas tárgyalások. Min­denekelőtt június 15-ig felfüggesztették a parlament ülés­szakát, hogy ilymódon elhalasszák a végső szavazást a film­törvény egészét illetően. A rablógyilkos lelőtte a 77 éves bankelnököt, az 59 éves pénztárost és a 35 éves köny­velőt A bank elnökének 25 éves unokaöccsét a nyakán go­lyó ütötte sebekkel súlyos ál­lapotban kórházba szállították* ahol a rendőrségnek kijelentet­te, hogy a bandita besétálva a bankba, pisztolyát az alkalma­zottakra szögezve követelte* hogy adják át neki a pénztár­ban található összes pénzt, és utasította őket, hogy feküdje­nek hasra a padlón. Ezek után kifosztotta a páncélszekrényt — elvitt körülbelül 1500 dollárt^ majd nyolc lövést adott le a személyzetre, akik közül hár­man rögtön meghaltak. WASHINGTON (MTI): Johnson amerikai elnök a washingtoni Howard néger egyetem végzős diákjai előtt mondott beszédében rendkívül komor képet festett az Egye­sült Államok néger lakosságá­nak helyzetéről. — Az amerikai négerek — mondotta az elnök — sok te­kintetben egy más nemzetet alkotnak — meg vannak foszt­va a szabadságtól, szenvednek a gyűlölettől, reménytelenség­ben élnek. Száz évvel a rab­szolgaság alól való felszabadu­lás után a 20 milliót számláló amerikai néger lakosság to­vábbra is jogfosztott. Többsé­gük számára az élet szörnyű megpróbáltatás. Az elnök adatokat sorolt fel á négerek helyzetének érzékel­tetésére. Elmondotta, hogy a fehér és néger munkanélküliek száma 35 évvel ezelőtt megkö­zelítőleg azonos volt, jelenleg azonban kétszer több a néger munkanélküli, mint a fehér. 1948-ban a néger ifjúság köré­ben nyolc százalékos volt a munkanélküliség, most azon­ban már 23 százalékos. Ez azt jelenti, hogy körülbelül kétszer annyi fekete fiatal marad mun­ka nélkül, mint fehér. 1952-ben a néger család átlagos jövedel­me 57 százalékát tette a fehér család átlagos jövedelmének — 1963-ban már csak 53 százalé­kát Csőmbe Madridban MADRID (MTI): Csőmbe, léopoldville-i minisz­terelnök, Madridba történt megérkezése után rövid nyilat­kozatban tájékoztatta az újság­írókat útjának céljáról. Az AFP tájékoztatása szerint kö­zölte, hogy „Kongó és Spanyol- ország pénzügyi egyezményeket fog aláírni”, de ezeket közelebb­ről nem határozta meg. Bonnban közleményt bocsá­tottak ki Csőmbe és Carstens, nyugatnémet külügyi államtit­kár tárgyalásairól. A közle­mény tanúsága szerint a nyu­gatnémet fél „fokozni • fogja műszaki segítségét különféle te­rületeken”. Carstens kormánya nevében hitelegyezményt helye­zett kilátásba Csőmbe számára. Az egyezmény értelmében, amelynek aláírására rövidesen sor kerül, Bonn segítségiet nyújt a kongói és kamajolói hidak új­jáépítéséhez. 2 rmpyjsMG i Különösen kiemelkedő eredmé­nyek születtek az ipari koope­ráció terén, valamint a villamos energia termelése és kölcsönös szállítása tekintetében való együttműködésben, biztatóan alakul a két ország közötti ide­genforgalom is. A jugoszláv és a magyar fél a tanácskozásokon megállapítot­ta, hogy három év alatt Jugo­szlávia és Magyarország áru­csereforgalma 53 százalékkal növekedett. Mindkét fél kife­jezte készségét, hogy tovább munkálkodjék az együttműkö­dés kiszélesítése érdekében. Az AÄSZ háromtagú közvetí­tő bizottsága másfélórás meg­beszélést folytatott Caamano alkotmányos elnökkel. A talál­kozó után Bunker, a bizottság amerikai tagja, kijelentette, hogy csupán „puhatolódzó meg­beszélésekről” volt szó. Caama­no kifejtette álláspontját, amely — mint az AFP „jó forrásokra” -hivatkozva jelenti — nem vál­tozott: az elnök továbbra is ra­gaszkodik ahhoz, hogy csak az 1963-as alkotmány alapján jö­het létre megegyezés. Az AÁSZ bizottsága szombaton találkozik a reakciós junta vezetőjével* fmbert Barrera tábornokkal. Folytatódott az amerikai ten­gerészgyalogosok kivonása: je­lenleg csupán kétezer amerikai tengerészgyalogos van Santo Domingóban és a hét végén eze­ket is behajózzák, hogy haza­térjenek az Egyesült Államok­ba, A „bőmyákúak” távozása után 12 500 amerikai ejtőer­nyős és a légierők 700 tagja ma­rad Dominikában, az Amerika- közi erők égisze alatt Semmi jel sem mutat arra — írja az AP —, hogy az Egyesült Álla­mok a közeljövőben újabb ame­rikai csapategységeket készül­ne kivonni a szigetországból. Pénteken a dominikai fővá­rosban a helyzet viszonylag nyugodt volt ismét lehetett ke­nyeret kapni. Jottin Cury, az alkotmányos erők külügyminisztere, távira­tot intézett az ENSZ-héz és kö­zölte, hogy az amerikaiak ak­navetőből tüzeltek és az alkot­mányos erők egyik katonáját súlyosan megsebesítették. Az amerikaiak magatartása veszé­lyezteti a fegyverszünetet, — mutat rá a távirat. Ruben Brache, az alkotmányos erők ENSZ-megbízottja bejelentette, hogy elküldi az ENSZ megfe­lelő szerveinek a dominikai ka­tonai junta erői által kivégzett 800 személy nevét. Az AÁSZ azzal próbálja meg­akadályozni az események tényeleges kivizsgálását, hogy maga is Dominikába küldi meg­bízottait, hogy „tanulmányoz­zák az emberi jogqk mégstirfé- ' séről szóló jelentéseket”. Erhard hazautazó ötnapos hivatalos látogatás után Erhard, nyugatnémet kan­cellár, szombaton elutazott Wa­shingtonból. A kancellár kije­lentette, Johnson nem kérte őt fel közvetítésre De Gaulle el­nöknél, amit egyébként — mint mondotta — nem is vállalt vol­na éL izgalom Big Springs-ben t Kirabolta a bankot és megölt három embert a titokzatos gyilkos BIG SPIRINGS (MTI): A nebraskai Big Springs vá­roska rendőrségét egy titokza­tos, kéköltönyös, 35 év körüli bankrabló tartja izgalomba, aki megölte a városka bankjá- *$k elnökét és két alkalmaz- zoítját tt Washingtonból Erhard hír szerint feltétel nélkül támogatta az Egyesült Államok vietnami akcióját, mert ezt bizonyítéknak tekinti arra, hogy az Egyesült Államok adandó esetben Nyugat-Euró- pát sem fogja cserbenhagyni — hangzik a kommentár. (MTI) A gyermekhalandóság a fe­keték körében 1940-ben 70 szá­zalékkal volt nagyobb, mint a fehérek között, de 22 évvel ké­sőbb már 90 százalékkal. — Mindezek a tények arra ösztönözték az amerikai négert, hogy elégedetlenségének or­, szágos méretű tüntetéseken, megmozdulásokon adjon han­got — A sötét bőr lehetlenné te­szi számáréi, hogy megfelelő helyet biztosítson magának a társadalomban. Az elnök beszédében ígéretet tett arra, hogy ősszel értekez­letet hív össze a Fehér Házba, hogy „segítsen az amerikai né­gereknek leküzdeniük súlyos gazdasági és társadalmi hely­zetüket” Akik naponta szállnak le a recski ércbánya mélyére, a természet titkos erői mellett szemmel nem látható ellen­séggel is viaskodnak: az öt mikronnál kisebb, sűrűn száll­dogáló porral, amely a szili­kózis nevű tüdőromboló be­tegséget okozza, fiatalon rok­kantságra ítélve a bányászo­kat Nyomasztó élményeket tör­téneteket lehet Recsk környé­kén gyűjteni ezeknek a por- parányoknak veszedelmességét illetően. Mikor hideg, esős idő köszönt e vidékre, nyomasztó hangulat telepedik a bányász­házakra. Külsőre életerős, fia­tal férfiak gyötrő köhögése tölti be a lakásokat Ilyenkor csendesek a gyerekek, az asz- szonyok is szótlanul főzik az ebédet... s tekingetnek az ég felé, mikor hoz könnyebbülést az idő, a korán megrokkant férjekre, apákra. A korábbi évtizedekben a szilikózis megtámadta bányá­szok közül sokan meg se ér­ték nyugdíjazásuk idejét má­sok néhány hónap múlván, hogy otthagyták a bányát a fakereszt alatt találtak nyug­tot a visszatérő köhögések el­len. Most a társadalom ko­moly anyagi eszközökkel, vé­dőberendezésekkel, könnyű munkahelyek biztosításával siet a megbetegedett bányá­szok segítségére, és jó néhány év alatt sikerült majdnem egytizedére csökkenteni a szi- likózisos betegek számát az­zal, hogy mind nagyobb gon­dot fordítanak e betegség megelőzésére. Recsken példá­ul külön technikust alkalmaz­nak a veszélyes por rendsze­res mérésére, a védelmi be­rendezések ellenőrzésére, a bá­nyászok felvilágosítására. Az ércelőkészítő műben ma­gyarázó középkorú szemüve­ges férfire mutattak* akinek sárfoltos bányászruháját gu­micsizma, kemény fejvédő bőrsapka, bányászlámpa és fokosszerű kalapács egészíti ki. A portechnikus — Polgár István vagyok — mutatkozott be. Épp most jö­vök ellenőrző körutamról..; de nem hiszem, hogy valami szenzációval tudnék szolgálni. — Milyen sikerrel forgatta ma ezt a kalapácsot? — Ma jó napom volt* Gól Jánoséknál voltam az ötszáz- hatvanhatos fejtésen* és min­dent rendben találtam. Néz­tem a főtét ( a bánya plafon­ja), kopogtattam a kalapács­csal ... szép érces hangot adott — folytatja elégedetten. Majd arról ad szakszerű ma­gyarázatot, mit kell tenni a bányászok élete védelmében, ha a főtét vallató kalapács ütése nyomán rossz, hordó­hangot ad az érc. Mert hogy a por mérése mellett ilyen fő- aknászi teendőket is végez. — Tehát a mai tapasztala­tok biztatóak? — Az emberek mind lelki­ismeretesebben tartják be a porvédelmi előírásokat, lo­csolják az ércet. Vízöblítéssel fúrnak ... permettel kötik le a szállongó veszélyes port Ezt mutatja a félévi mérés ered­ménye is. — Javulás? — Igen. Tavaly a fejtések­nél százötvennégy öt, mikron­nál kisebb porszem akadt egy köbcenti levegőben... az idén csak száznegjwenkilenc — • • Ot porszem egyévi munkáért válaszol, fejből idézve az ada­tokat az aknászirodában. Laikus számára mit is mondhat ez a diadalmasan el­mondott eredmény: egyévi munka után a fejtéseknél öt porszemmel kevesebb lebeg a tér egy-egy köbcentiméteré­ben. A szakemberek számára azonban... ez siker. Polgár István bizonygatja, mennyi bányászélet* elhárított korai rokkantság van az öt porszem mögött is, mert ez... csökke­nés. S az erőfeszítések ftt mind azért történnek, hogy keve­sebb legyen a veszélyt jelentő porszemcse a munkahelyek le­vegőjében. — És a bányászok megértik, segítik ezt az erőfeszítést? — Mind többen. Főleg a fia­talok. De vitatkozni, érvelni még kell, hogy használják a védőberendezéseket. Sajnos, még most is vannak* akik azt tartják, „amíg locsolsz, nem telik a csille”. És csak tessék- lássék locsolást rendeznek — háborodik fel e könnyelműsé­gek említésekor Polgár István, majd arra emlékezik, milyen lekicsinylőén fogadták iparko­dását, amikor megjelent por­mérő készülékeivel* mikrosz­kópjaival és műszóikról mű­szakra, robbantáskor, fejtés­kor, rakodáskor számolta... számolta a porszemeket. Iszapgót, friss légáramlat, maximális locsolás Most már könnyebb a dolga. Hajnal Antal főaknász és sok társa segíti, s a bizalom jelét • látta abban is, amikor rábíz­ták: teremtsen olyan munka- ; helyet, ahol minimális porve- . szély mellett dolgozhatnak a i bányászok. ; — Hetekig mértem* tervez­i tem a négyhuszonnégyes fejté- . sen — szedi elő a tanulmány- i nak is beillő intézkedési ter- ■ vet, vizsgálati lapokat, meg- ; annyi bizonyítékát a nagy ; munkának. — Iszapgátat emeltünk, , hogy más munkahelyről ne szállhasson ide a por. Friss levegőt adtunk a bányászok­nak a külszínről, per­cenként három liter vizet kaptak a fúrók és kész volt az egyetlen föld alatti munka­hely, ahol minimális veszély­ben dolgozhatnak a bányászok. — Mit jelent ez a minimá­lis veszély? — Itt csak százegy porszem van a levegő köbcentiméteré­ben. Ez a veszélyességi szint alatt van.:, valamivel. — De mi lesz azokkal, sütik nem juthatnóik be erre az egyetlen „munkóunenedékhely- re”? Polgár István újabb kimu­tatást vesz elő, amelyben azt tartja nyilván, hogy betegsége miatt ki, milyen könnyű mun­kára került. — .. .fürdőkezelőnek, raktá­ri munkásnak, csoportvezető­nek, kőművesnek, kertésznek helyeztük őket... és nyugdíj­ba mentek. Menti mások életét.:: ötle­teket ad a védekezésre* tan­folyamokon ismerteti a szili­kózis elleni küzdelem új lehe­tőségeit, oktatófilmeket vetít és 6 maga is két tanfolyamot végzett Naponta 4—5 órát lent jár a bányában* nehogy elhanyagolják a porvédelmi berendezések használatát. A portechnikus is nyefi a port Közben ő maga is nyeH a port™ az életet veszélyeztetőt — Különösen* ha a gurítón megy az ember, ugyancsak mo­zog a tüdő... de hát ez vele jár a munkávóil. — ötvennyolc óta csinálom^: megszoktam már. Csak a sze­mem ne fájna a mikroszkóp­nál. A nyugdíjig? Még tizen­négy év van hátra, addig még sok mindent lehet tenni, hogy szilikózis miatt kevesebb bá­nyász menjen kényszer-nyug­díjba — így beszél munkájá­ról, s magánéletét firtatva csak annyit mond. — Szeretek sokat lenni a levegőn, kirándulni a család­dal ... segíteni a határban. — Aztán visszakanyarodik újból munkájára, s azt sorolgatja,’ idézi emlékezetébe, hogy Recs­ken kivül mennyi bányában járt: Orkúton, Perkupán, Ep- lényben, mérni a port és ta­nítani a védekezés módját. Az utolsó kérdést, hogy érdemes­nek látja-e vállalni a veszélyt és tovább végezni portechni­kusi teendőjét, csak ennyit mond: — Az idén nincs új megbe­tegedés. S ennél meggyőzőbb érvet aligha mondhatott volna* sa­ját maga és mindazok fárado­zásának értelmét bizonyítva,1 akik a szilikózis ellen vetet­ték vállukat. Kovács Endre Johnson a négerkérdésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents