Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

kalmazása, vagy a recski éí - bodonyi keresztöltés és szál- V húzásos hímzés. A hímzettek közül a legked­veltebb a fehér alapú szirius2 anyagból készült blúz. (Máso­dik rajzunk.) Nagy előnye, igen könnyen mosható, és mo­sás után fogason szárítva va­salás nélkül újra viselhető. Csavarni, dörzsölni azonban nem szabad! Bármilyen szoknyához illikj munkahelyre és ünnepi alkal­makra egyaránt öltöztet. Kis sorozatban készül, tehát nem válik „egyenruhává”. A magyar népművészet ga; dag hagyományanyagából be ven telik a felújításokra, j legfrissebb és legkedveltebb ezek közül a közönség körében a népi díszítésű blúz, és a ko­vácsoltvas virág- és gyertya­tartók. A blúzok, amelyek egy részét kéziszövéssel, más ré­szét népi kézihímzéssel díszí­tik, formájukban egyszerűek és modernek. Erősen emlékez­tetnek a palóc népviselet ha- lászingszerű réklijére. (Első rajzunk.) Díszítésük részben az áiányi, részben a mátraderecs- kei szövésminták korszerű al­A perion, nylon, őrlőn, ralon helyes kezelése :- ruhára, a műszálas szövet, L- vagy fehérnemű, vagy kötött e holmi pórusait eltörni. Külö- nősen akkor képződik ez a n szürkítő mész-szappart, ha a i. víz is meszes, kemény. A műszálas anyagok mosá- l> sára tehát legcélszerűbb, ha szintetikus mosószert — „Ide­ált”, „Tisztaságot” vagy „Ra- 1 diont” használunk. Ha nagyon erősen szennyezett a ruha, 1 legfeljebb egy óra hosszat áll- 1 jón a mosószeres langyos víz- 1 ben. Mosáskor ügyeljünk ar­ra, hogy csak azonos szín# anyagokat mossunk egyszerre, 1 mert ha az egyik ruha meg- színezi a másikat, a foltot még vegyszerrel sem távolíthatjuk el. A műszálas anyagok mosá­sára lehetőleg zománcozott vagy műanyag tálat, kádat, edényt használjunk, mert a teknő szálkái kárt tehetnek a nylon-, perion-, orlon-ruhane- műben. — Müszálas anyagot nem lehet főzni, forrázni! Ha mé­gis bekerül a főzőbe, a szál megtörik, élettartama megrö­vidül. Ugyanaz vonatkozik a mosási módra is. Csak kézzel mossuk, mosógéppel soha. Ha pecsétes lett a ruha, le-J hetőleg gyorsan távolítsuk el belőle. A friss folt eltávolítá­sa a legtöbbször eredményes, a háztartási boltban kapható folttisztítókkal. A rúzs-, zsír-, olajfoltot sikeresen eltávolít­hatjuk, a növényi eredetű és gyümölcsfolt kivételét csak szakemberrel végeztessük. Házi folttisztításnál a tiszta tandó felület alá vattát, gézt, vagy puha pamutanyagot te­gyünk. Ha betartjuk a hasz­nálati utasítást, a tisztítószer nem hagy „udvart” a folt kö­rül. * öblögetés bő, tiszta vízben történjék. A nyloningeket hagyjuk a kád felett „lecsu­rogni”, úgy, hogy vállfára te­gyük. Ha megszáradt, vasalni nem szükséges. A gallért és a kézelőket még nedvesen iga­zítsuk a megfelelő formára. Orion-, ralon-anyagot szigorú­an tilos vállfára rakni. A kö­tött szemek meghúzódnak, a vállfa deformálja a pulóver, kardigán alakját. Sima felüle­ten, törülközőre fektetve szá­rítsuk, s így vasalni sem szük­séges. Ezeknek a anyagoknak igyanis árt még a langyos /ássál történő vasalás is. Az STDK-ból importált „reuma garnitúra” nemrég került for- (alomba. Szépek, tetszetősek és prak tikusak a vidám színű műszá P las pulóverek, fehérneműk. D ^ hogy sokáig szépek, épek ma 1 radjanak, megfelelő módoi _ kell kezelni, mosni, tisztítani . Ne hallgassunk a szomszéd j asszony „remek” tanácsaira okosabb, ha szakember útmu- t tatásait fogadjuk el. t Sok asszony azt hiszi, he . szintetikus mosószert szap- . pannal kever, akkor „szebb lesz” a ruha. Ez tévedés! A szappan mosóképessége ugyan igen jó, ám szintetikus mosó­porral keveredve a vízben le­vő mész-szappan lerakódik a forró zsírban sütve, kosárfor­mára ugrik össze. Minden ko­sárkába egy-egy tojást ütve, tepsibe rakva megsütjük. Pá­rolt rizzsel tálaljuk, céklával és zöld káposztalevéllel dí­szíthetjük. LINZEUPEREC 20 dkg. liszt, 14 dkg. vaj, 7 dkg. cukor, negyed citrom le­ve, 2 db tojássárgája jól ösz- szegyúrva, utána kis pereceket formálunk, amit tojásfehérjé­vel megkenve, sütőbe teszünk. Melegen kiszedve, cukorban meghempergetjük. Héti Erzsébet zse lás, — mondta apuka és ment feltöltözni. Mónikának nagyon tetszett a felvonulás, a zene­kar játszott, mindenki énekelt és táncolt. Monikáék is éne­keltek. Édesapa vett is Móni­kának egy szép piros zászlót. Másnap is piros számmal jelzett nap volt. Utána, a kő- vetkező napon ismét olyan : hangosan ütött az óra, hogy ( Monika felriadt. Édesapa is í felkelt, és munkaruhát öltött. 1 — Édesapa, hová indulsz? ' Figyeld csak, ma is piros betűs 1 nap van! 1 Édesapa a naptárra nézett és i dnevette magát. Valóban s tiros számmal jelzett nap volt. i 4 naptár fekete betűit „valaki" \ árosra javította. I (Németből fordítottam g Gyarmati Erzsébet) g vagy az édesapa, önállóa cselekedni — vonzó a gyere kék számára. Ennek ellenére sok szül nem engedi el gyermekét : szülői háztól. Pedig ez nen tesz jót a gyermeknek. Egy részt félszegség, kisebbségi ér zés keletkezhet benne, amiko: látja a többiek lázas készülő dését és ezt keserű szívve kell tudomásul vennie. Más részt nem tud magának éléi érdekes és hasznos, vonzó é: szórakoztató programot össze­állítani a nyárra, pajtásai nél­kül. A felnőttek sem szeretik a2 unatkozást, még kevésbé ked­velik ezt a gyerekek. Nem rajtuk múlik, hogy van-e elég érdekes, jó programja. Az is­kolai élet, az úttörőélet, a gyermeknek a családban be­töltött szerepe és feladata, annyira sokoldalú és változa­tos tanév közben, hogy kevés az idő arra is, erre is. Nagyon helyesen teszik azok a szülők, akik jól megszervezik gyer­mekeik nyári programját. Ez a program biztosítson elegen­dő pihenést, játékot, mozgást a 3 gyermeknek, ugyanakkor adji- feladatot, munkát, célt és é telmet tevékenységének. 5 Az úttörők egyik legfont » sabb programpontja kétsé ' kívül a táborozás. De ez ne- minden. Az utazás előkészi- letekkel, a tábor, majd a h ■ zaérkezés — legfeljebb 15—!- nap a nyárból. Mit csináljc 1 a gyermek a többi időben? A 13—14 évesek részéi í mindenütt szerveznek néhár 1 hetes, napi 4—6 órás munká A munka örömét és nehézsí geit megismerni, megpróbált igen hasznos dolog. Az önáll kereset öröme is sokat jeler a gyermekeknek. Sok úttörc csapat szerződést kötött tét melőszövetkezetekkel, állarr gazdaságokkal, meghatározol Szoká Nemrég hosszú levelei kap tam egy alföldi olvasónktól Egy cikkemre válaszolva pa naszkodott, hogy mennyi baja keserűsége van kilencéves kis­lányával. „Pedig tőlem csak i legjobbat láthatja...” — írt* többek között. S hívott, ha ar­ra járok, keressem fel, mert az ilyesmiről legjobb személyesen beszélgetni. A konyhában éppen ebédel­tek a gyerekek. Jó illatú pör­költ gőzölgőit a terítő nélküli asztal közepén, s a kislány, meg egy valamivel idősebb fiú nagy buzgalommal kanalazta az ételt. Mi a szobába mentünk be­szélgetni. Alig ültünk) le, meg­jelent a lányka. Húsdarabkát szorongatott a kezében. Maj­szolta. Ezt cselekedte a fiú is, ie az anyjuk nem szólt rájuk. Végül megjegyeztem: helyesebb /olna, ha előbb elfogyasztanák íz ebédet, s nem futkosnának íz ételükkel. — Mindig így szokták — szólt íz asszony... Tisztaságot, rendet kívánunk i gyermekektől. Számukra pe- lig a legjobb iskola a mi pél- lánb. Amit otthon látnák, azt itánozzák. A műanyag „korszakban” em kell abrosz. Különösen ott em, ahol kisgyermek ül az sztal mellett. Legyen ott le­mosható műanyagterítő. Égé­sen más a hangulat a szépen legterített asztalnál. on munka elvégzésére. Az úttörő ír- szakkörök egy része is — el­sősorban a mezőgazdasági jel- ;o- legűek — működik a nyáron, ig- Érdekes programot ígér az :m úttörő nyári olimpia. Emel- ü- lett a strandolás, a sportolás a- más formái, a kirándulás és 20 túrázás, a nyári mozibérlet, a >n könyvtárak, az úttörőházak és a művelődési házak is mind­re mind várják a pajtásokat, íy Mindebben a legfontosabb, it. hogy a szülők gondoskodjanak é- a gyermekek nyári program- 3Í járói. Ne legyen egyetlen olyan ló gyermek sem, aki ne tudná, it hogy mihez kezdjen. S ez, raj­s' tunk, szülőkön, úttörővezető- r- kön, nevelőkön, felnőtteken li múlik. tt Pék András s dolga i- Persze, nemcsaik a vendégnek i I. terítünk, hanem elsősorban ma- t- gunknak, családunknak! A leg- . l, jobban elkészített étéi ízét is v- „leronthatja” a rendetlen asz- j i tál. A dolgozó asszony számára r i nem könnyű feladat munka s- után még főzni is. De, ha már £ 5 eljutott a tálalásig, törődjék az- é i zal, miképpen kerül asztalra az étel. f. Konyhában étkezni nem hiba. r‘ • Sőt, a legmodernebb lakásokhoz ^ i úgynevezett lakókonyha tartó- ^ ; zik. Ám a konyhaasztalon nincs ■ helye semmi egyébnek, mint ; annak, ami az étkezéshez szűk- , séges! i Évekkel ezelőtt egy feleség * keserves, hosszú levelet írt. hogy boldogtalan. Szutykos ~ konyhában fogadott, rendetlen, | fésületlen volt maga is. Az asz­talon. nagy lábasban tej gőzöl- gött Négy-öt éves fia leveses- kanállal turkált be «re j-11 Felkerestem a férjét is. egy *a másik nőnél tol iltam nv> \ “c lakásba a konyhán keresztül ra vezetett az út. S összehasonlít- va a két konyhát s a két asz- Nt szonyt. — bizony az utóbbi as szimpatikusabb volt... ok Vannak dolgok, amelyeket ta megszokhattunk, már észre sem j vesszük De felfikyel rá az ide- szí gén. s gyakran a gyermek, csa- pa ládtagok is. les Sok viszálynak volt már ilyes- szí mi az okozója Pedig. — könnyű ige lenne elkerülni. poi Szekeres Ilona vő BÉLSZlNSZELET FŰSZERES VAJJAL (Hideg tálhoz) A 90 dkg, tisztított bélszínt 1( darabra felszeleteljük. Tenye­rünkkel kissé lelapítjuk, majd kevés sóval, 1 gramm törött borssal meghintjük, és állni hagyjuk. Közben 9 dkg vajat jól elkeverünk fél gramm tö­rött borssal, fél citrom tevével, 1 dkg mustárral és egy kevés fi­nomra vágott petrezselyem­zöldjével. A masszából 10 cm-es rudacskákat formálunk §s hideg helyre tesszük, hogy jól megkeménykedjék. Utána a húst 10 deka forró zsírban ser­penyőbe tesszük, majd erős, nyílt lángon a szeletek mind­két oldalát hirtelen pirosra sütjük. Amint a vér szivárog belőlük, rögtön kivesszük a zsírból, és szép sorjában hosz- szúkás tálra tesszük. Hülni hagyjuk és a megkeményedett fűszeres vajat a hússzeletekre téve tálaljuk. Mellé majonézes burgonyát adhatunk. PÁRIZSI kosárkából gyors melegtálat készíthetünk. A felszeletelt párizsi héjastól, Egy napon édesapa szép, új naptárral lepte meg Mónikát. A kis ágy fölé helyezték. — Milyen unalmas egy nap­tár — gondolja Monika, és már nem is érdekli tovább. Sokkal izgalmasabb dolgok is vannak a lakásban. Nézzük csak az órát! Lám milyen nagy és mi­lyen érdekes, hogy az egész napot átketyegi. Mindig ide- oda lóbálja az ingát. Először mindig jelez, és aztán így szól: bimm-bamm, bimm-bamm. Ez azt jelenti, hogy édesapának munkába kell mennie. Van rá eset, hogy az óra annyira siet, időt sem hagy édesapának ar­ra, hogy elfogyassza a reggelit. Ilyenkor sietve kapja a ka­bátját és a kalapját. Reggelenként édesapa kisza­i kit egy lapot a naptárból. Ez . azt jelenti, megint elmúlt egy nap, s új kezdődik. A lapo- ■ kon a számok mindig feketék, ' ma is, holnap is... de hirtelen jön egy pirossal jelzett. Azon a napon édesapa nem hallja az óra jelzését. Szabad kiabál­ni, rendetlenkedni, s a kirakó kockával a falat verni. Sajnos nagyon kevés piros lap van a naptárba. Aztán az első lapon is piros szám van, a másodikon is. Édesapa azt mondta, május elseje van, más­nap pedig vasárnap. Reggel, amikor Monika ki­nézett az ablakon, azonnal ész- í revette, hogy csakugyan ünnep \ van. Sok embert látott, piros . zászlókkal, színes, szép léggöm- j bőkkel. Ma van a május 1-i feivomt­LAKBERENDEZES A korszerű konyha?- dókban is lényegében kis alap- i területet elfoglaló (egymásba , rakható) tálakból, lábasokból- és fazekakból áll az edeny- i készlet zöme. ' A konyhakredencek régi, ' reprezentatív szerepe meg- i szűnőben van, bármennyi hely 1 is van egy konyhában, hiszen a díszítő elemeknek, ciradak- nak, díszeknek, sőt az uvegab- lakocskálcnak a tisztán munka- és fáradság-többletet ■ jelent. A korszerű konyhabu- < tor: sima és miden részeben ’ jól kihasználható. Az az elv, hogy mindenki tetszése, szűk- ^ sége szerint válogassa össze « konyhájának berendezését, az új gyártmányok túlnyomó re- ^ szénéi megvalósul. A konyha- asztal és az ülő bútorok alapjá­ban véve vál­tozatlanok. Na­gyobb kony­hákban, étkező­konyhákban nélkülözhetet­lenek, olyan la­kásban viszont, ahol kicsi a konyha és a család a szobá­ban étkezik, meggondolandó, hogy szükség van-e beszerzé­sükre. Űj típusú bú­tordarab a for- • gatható kony- ■hai munkaszék. Aki megszokja, hogy egy sarok­ba csoportosít­sa valamennyi tennivalóját, ki­tűnően ki tudja használni ezt a bútordarabot, s kíméli a ma­ga erejét, egészségét, lábát. Az edények, szerszámok és eszkö­zök elhelyezéséhez lényegében kétféle bútorrész áll rendelke­zésre. Egy alsó szekrényasztal (amelynek lapján minden konyhai munka elvégezhető) s egy falra szerelhető polc, amely a régi kredenc felső részének szerepét tölti be. A falipolc az alsó résztől teljesen független. Szerelhető ugyan — kredenc- szerűen — a szekrényasztal fö­lé, de kerülhet étkezőasztal szomszédságába, sőt mosoga­tó mellé, fölé is. Amikor ezeket a bútordara­bokat tervezték, elsősorban a városi kislakások lakóinak igé­nyeit tartották szem előtt. Ezért hiányzik egy olyan, az NDK és csehszlovák konyhák- Dan ismert asztalrész, amelybe i mosogatót építették és amely ;sukottan munkaasztalul szol­gál. Gondot okoz jelenleg még i vizesvödör, vagy például a úpőtisztító eszközök tárolása. Nír szerint új. — falusi kony- íabútor kialakítására készül­lek a tervezők és a gyárak. Pataki Mária Városi lakásban* kislakás ban, olyan otthonban, ahonna a háziasszony is eljár dolgozn a konyha szerepe értelemsze rűen megváltozott. S ehhez i változáshoz alkalmazkodott el rendezése, berendezése, sőt - az újonnan épített lakásokbai — mérete is. Hiszen — a nap feladatokhoz jelentékteler munka folyik benne: két-há romszori gyors élelemkészí­tés, esetleg ugyanennyi étke­zés. Megmaradt azonban a kony­ha fontos szerepe azokban a la­kásokban, ahol a háziasszony otthon — a házban és a há2 körül — tölti napját. A kony­ha itt: munkahely. A régivel összehasonlítva ü - '-'ÜSlURUancB. — A beépített konyhabútor a jó helyki­használást szol gál ja. Ebben az esetben a kony­ha már valóságos laboratórium-szerű munka­hely. A technikai berendezés — a jégszek-] rény, a gáz-, vagy villanytűzhely, és a hideg-, melegvizes mosogató — beépített. ! azonban jelentős változást ta­pasztalhatunk. Változott a be­rendezése. Nemcsak azért, mert a régifajta tűzhelyet sok helyen kiszorította a villany-, vagy a gázüzemelésű, hanem mert a korszerű ipar olyan szerszámokat, s munkaeszközö­ket gyárt, amelyek erősen meg­változtatják a konyhai munkát, a főzést, az előkészítést és a takarítást. Elektromos és ké­zi meghajtású darálók, aprítok, szeletelők, tűzálló üveg- és cseréptálak; magas nyomással főző gyorsfűzők, műanyag edé­nyek, törhetetlen üvegtárgyak, új vegyszerek teszik gyorsab­bá, s könnyebbé a konyhai munkát. Tűzálló műanyag lapok bo­rítják a modern konyhabútort, amelyek mindenkor moshatók és a festéknél kopásállóbbak. Formájukban legtöbbször a beépített bútor elvét követik, ami elsősorban gazdaságos helykihasználást jelent. Mé­retezésük tudományos számí­tásokon alapul, és azon az el­képzelésen, hogy nagy csalár Vége a tanévnek. Kis é: nagy diákok örömére megkez dődik a nyári szünet. Különö­sen nagy örömmel várják i nyarat az úttörők. Az egés2 éves színes, érdekes úttörőélel a nyári táborban éri el csúcs­pontját. Nagy várakozás, hosz- szú készülés előzi meg az út­törőtáborok indulását. 9—10 éves kortól az egyik legszebb élményt ez jelenti gyermeke­inknek. Évről évre nő a táborozó úttörők száma. Ma már alig van olyan úttörőcsapat, ame­lyik ne szervezne önálló csa­pattáborozást, vagy a járási, a városi váltótábort ne venné igénybe. A csapatok ugyan ál­talában táboroznak, de a gyer­mekeknek még így is csak alig negyedrésze részesülhet ebben az örömben. Pedig ők szinte kivétel nélkül szeretné­nek táborba menni. Mennyi vidámság, mennyi izgalom, új élmény, valamint számos vál­tozatos, ismeretlen, felderítet­len dolog várja őket. A táborban mindenkinek saját magának kell helytáll­nia. Nem segít az édesanya, Táborozás mellé gazdag programot \TArtrs ~ 4.--A----1-

Next

/
Thumbnails
Contents