Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
ooooeeooooaeeoooooeooeeaeBooooeoeoecoooi A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat irodagépműszerész részlege rövid határidőre vállal garanciával mindennemű irodagépek (pénztárgép, számoló-összeadó, írógép stb.) javítását• Hívásra kisebb helyszíni javításokat is vállaljuk. Gyöngyös, Lenin u. 10. Telefon: 16-15. A Gyöngyösi Fmsa azonnali belépésre vizsgázott kazánfűtőt keres Érdeklődni lehet: Gyöngyös, Fő tér 7. KEDVENC LEMEZEIT! árengedmény A Kiskörei Kisvendéglőben a tájjelegnek megfelelően ízletes halételek várják a vendégeket. Ha ott jár, feltétlen keresse fel. IRDETES Trabant 500-as, igényesnek eladó. Lenin úton, a református tempÉrdeklődni Eger, nyomdában, (Te- í?1?f11 ‘ ? Sv??ba’i Ía113*? , - .« v bekoltozhetoséggel, ház eladó. Ér* lefon: 10—27.) deklődni Lenin u. 24. Kőműveseket, kubikusokat, férfi és női segédmunkásokat, önálló brigádokat is, budapesti munkára felveszünk. Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen az ÉM. 43. sz. Állami Építőipari Vállalat központjában, Budapest, XI., Dombóvári u. 19. szám alatt. (Megközelíthető: 4-es, 47-es villamossal.) Kettő, vagy két és fél szobás szövetkezeti vagy társasházban lakást beköltözhetően, OTP-kölcsön átvállalással vennék. „Egerben” jeligére, az egri hirdetőbe. Házmestert lakásom elcserélném hasonló főbérletiért, Eger, Széchenyi út 8. Varrógépet és írógépet keresek megvételre. Busák Imre műszerész, Eger. autóbusz-állomásnál. Fekete, rövid páncéltőkés zongora, kitűnő állapotban és egy Singer varrógép eladó. Eger, Lejtő u. 3. Kétszínű Moszkvics 407-es eladó, Cím: Gyurcsik László, Sírok, Vár út IS. Wartburg gépkocsi Igényesnek eladó. Telefon: Eger, 58—56. Eladó egy jó karban levő Pannónia. Gyöngyös, Virág u. 48. Moszkvics jó állapotban, sürgősen eladó. Érdeklődni 57—65-ös telefonon, Eger. <XXXAXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> Hidegvérű, vagy nehéz sodrott, valamint futó lovakat keresünk megvételre. Csak jó erőben lévő, 8 éven aluliakat. Telefon, vagy levél hívásra személyesen megyünk. Abasár, Rákóczi Mg. Tsz. Telefon: 17. 2 szobás, mellékhelyiséges, ken 500-as Trabant, újszerű állapot- tes családi ház, beköltözhetően el- ban eladó. Cím: Gyöngyös, Petőfi adó. Eger, Diófakút út 7. utca 59/2, .< 50-es, barna.- magas, anyagilag; erkölcsileg iníormációképes özvegy. teljesen egyedülálló férfi várja válaszát házasság céljából; 40—50 közötti, erkölcsileg leinformálható hölgynek. ..Moszkvics'1 jeligére, a gyöngyösi hirdetőbe. Egyéves üsző borjú és tehénrépa dladó. Eger, Kővágó tér 1. (Benzin. kútnáL) Eladó 34« négyszögölön fekvő családi ház, beköltözéssel, és vele szemben levő, beépíthető gyümölcsös telek. Cím: Eger. Meder út 32. Szolnoki, másfél szoba, komfortos, gázos, H. emeleti, belvárosi, modem lakásomat elcserélném hasonló egri lakásért. „Szántó” jeligére, szolnoki hirdetőbe. Agárdi dűlőben a Fekete La- josné-féle villa,. mely le Is bontható, eladó. Felvilágosítást Jászay, Miskolc. Bomsvezér u. 9. ad. I db hathónapos Eger, Kassal út 38. süldő eladó. 300 négyszögöl házhely-telek Almagyarom, lövöldénél eladó. Érdeklődni Almagyar utcai postán. Figyelem! Porossió és Vidéhe Körzeti Fmss Porossió iüséptelepén sátor ka ró, parketta, cement, fedémlemez minden mennyiségben AZ ÉMÁSZ V. Egri üzletigazgatósága több éves gyakorlattal rendelkező vizsgázott szakácsnőt alkalmaz Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Eger, Szabadság tér 13. sz. alatt a munkaügyi osztályon. Közületek, intézmények részére mázoló, festő, üveges, bádogos, parkettás és cserépkályhás munkákat rövid határidőre vállal a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat Eger, Barkóczi u. 2. Érdeklődni lehet: Wolsky Agenor építésvezetőnél Eger — Telefon: 19-88. A cserépkályhás, parkettás munkáknál az anyagot biztosító megrendelők előnyben részesülnek. új módszereivel. Elektromágneses hullámok segítségével kvarckristályok rendkívül egyenletes rezgésbe hozhatók Ezzel a rezgéssel elektromos átvitel útján szabályozni lehet óraművek mozgását. Ez a készülék kvarcóra. Ugyanennek az elvnek a továbbfejlesztése az utolsó évtizedben kifejlesztett atomóra, amelyben elektromágnesen rezgések hatására bizonyos gázkeverék atomjai kezdenek lengeni és szabályozzák egy óraszerkezet mozgását. Ilyen óraszerkezetek alkalmazásával az év hossza már néhány ezred másod perc pontossággal mérhető. A másodperc fogalma a hosszmértékhez hasonló fejlődésen ment keresztül. Miután felismerték, hogy a kialakításának alapját képező földfor- gássebesség nem egyenletes, új meghatározást kerestek, amely a jelenleg használt másodperccel ugyan megegyezik, de elszakad a változó, pillanatnyi föld-forgássebességtől. A másodperc új meghatározását alapos vizsgálat és vita után a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal 1965. októberében fogadta el. E szerint az idő egysége a másodperc az 1899. december 31-én, déli 12 órakor kezdődő trópusi év 1/31 556 925 9747-ed része. A CÉZIUMGAZ IDŐT MÉR Az új másodperc meghatározás természetesen sokkal nehezebben érthető és közvetlen megfigyelésekből is nehezebben származtatható, mint a régi középnap időhöz kapcsolódó egyszerű meghatározás. Éppen ezért a fizikusok továbbra is arra törekednek, hogy a másodperc hosszát valamilyen periodikusan változó fizikai folyamattal úgy határozzák meg, hogy az bármely fizikai laboratóriumban mérhető legyen. Az ilyen típúsú meghatározáshoz egyes atomi és molekuláris szerkezetek saját rezgésideje a legalkalmasabb. Ezért a Nemzetközi Csillagászati Unió 1955-ben javasolta, hogy miután egyes atomi frekvenciákat kellő pontossággal ismerünk, ezek a frekvenciák közvetlenül felhasználhatók a másodperc meghatározására Jelenleg a céziumgáz frek- ■ venciáját ismerjük legjobban ás a céziumrezonátor atomi órák a legpontosabbak. Több ilyen óra rádió útján történő jsszehasonlításával megállapították, hogy velük 10 milliárd pontossággal lehet időtartamokat mérni. Ez annyit jelent, hogy ezek az órák 300 év alatt késnek, vagy sietnek 1 másodpercet. Eddig jutott el tehát az időmérés területén a tudomány ás a műszertechnika Dr. Barta György ■ ezzel a felhalmozódott különb ■ séget eltüntette. A szökőéve'- bizonyos további szabályozásé- val pedig olyan naptárt veze- tett be, amelyben az év csa:- 26 másodperccel hosszabb- ténylegesnél. A különbség csa! s 3300 év után növekszik 1 nap s ra és így a rendszer gazdaság 7 szempontból tökéletesnek te- kinthető. Ehhez, a tisztán csil 7 lagászati alapon meghatározol- időszámításhoz 1752-ben csatla- kozott Anglia, 1873-ban Japár 5 1918-ban a Szovjetunió és 1949 t ben Kína. 1 IDOMÉRÉS j PULZUSSAL \ A nap és az év a rövidebi . időtartamok mérésére túlságo . san hosszú, ezérí rövidebb idő egységek bevezetése is szüksé gessé vált. Régente rövidebi időtartamok mérésére homok- víz-, tűz- és napórákat szer j késztettek. Ezek a szerkezetei ' azonban megbízhatatlanok vol • tak és nem voltak alkalmasai • egyenlő időközök pontos meg 1 határozására. Ezért az ó- és középkorban a nappalokat és a; éjszakákat egyformán 12 részre osztották. A nappalok és éjszakák változó hossza követkéz tében az egyes beosztások hosz- sza is változó volt. Az egész be- oszitás-rendszerből csak annyi volt maradandó, hogy ezen a beosztáson alapszik jelenlegi órarendszerünk. Bizonyos maradványai ennek a rendszernek a gyakorlati életben például a tengierhajózási szolgálat időbeosztásában még ma is megtalálható. A tengerhajózásban ugyanis a napot őrségekre és üvegekre osztják. Egy őrség 4 órával és 8 üveggel egyenlő. Az üveg elnevezés a homokórák idejéből származik. Az idő múlását ugyanis üveg homokórákkal mérték, amelyeknek lefutási ideje mintegy fél óra volt. A természettudományok fejlődésével a rövidebb időszakaszok megbízíhatóbb mérése mind égetőbb problémává vált. Megfelelő időmérő eszköz hiányában Galilei az inga lengésidejét saját érvelésével mérte és ezzel a kezdetleges módszerrel is fel tudta fedezni az ingamozgás néhány alapvető törvényszerűségét Biz a biológiai módszer természetesen nem elég pontos. Hiszen az emberek pulzusszáma általában különbözik egymástól, sőt ugyanazon embernél sem állandó. A NAP 86 400-AD RÉSZE Hosszú századok kísérletezései és próbálgatásai után az első kielégítő pontosságú csillagászati ingaórákat a XVII. században Huygens készítette. Az ingaórákban az időmérés alapja egy ismétlődő természeti folyamat, az inga lengése lett Az óraszerkezetekben a körmozgást használják az idő múlásának a mérésére, ezért váltak a szögmérés egységei, a perc és a másodperc az időmérésnek is alapjává. Alapegységül azonban továbbra is a Föld forgása szolgál. Az időmérés fizikai egysége a Nap két delelése között eltelt idő 24x60x60-ad része, vagyis 86 400-ad része lett. A 60-as osztószám az ősi babiloni 12-es számrendszer maradványa. A pontosabb órák használata bebizonyította; hogy a nap hosz- szát lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy Föld Nap körüli pályáján napközeiben gyorsul, naptávolban lassul. Ezért az előbbi meghatározást úgy kellett kiegészíteni, hogy a másodperc a közepes nap hosz- szának 86 400-ad része. Időmérésünk tökéletesedésével azonban kiderült, hogy a Föld forgássebessége sem állandó. Halley mintegy 250 évvel ezelőtt kimutatta, hogy a Hold évszázadonként 10 ívmásodpercet siet az égbolton. Ez annyit jelent, hogy a nap hosz- sza évszázadonként 1—2 ezred- másodperccel nő. A látszólag csekély változás nem hanyagolható el, mert ha minden földforgás időtartama évszázadonként 1—2 ezredmásodperc- cel megnő, akkor egy évszázad alatt — vagyis 36500 nap alatt- a Föld körülbelül 1 percet késik. Ez a késés évezredek alatt órákra halmozódik, és ezért a Föld lassúlását a csillagászati számításoknál tekintetbe kell venni. KVARCÓRA, ATOMÓRA A fejlődés további lépéseként századunk 20-as éveinek derekán ismerték fel, hogy az ingalengésnél sokkal állandóbb és egyenletesebb ismétlődő természeti folyamatokat is elő tudunk állítani a modern fizika Gondolkodásunk alapvető tu lajdonsága, hogy az esemé nyékét szeretjük időrendi sor ba rendezni. Az egyes embe rek élményanyagának a ren dezése az emlékezet útján tör ténik. Az emberi történelem nek az egységes rendezése i: — az írás, és főleg a nyomtaté: feltalálása óta — elég nagj pontossággal lehetséges és ál tálában nem túlságosan nagj feladat. Ezekben a munkákban öntudatlanul is felhasználjuk a modern időmérés é! időszámítás minden kifinomul' szabályát és módszerét. Jóvá! nehezebb azonban a nagy időtávlatú történelmi és fölei geológiai események rendezése, amikor ezek a segítőeszközök már nem állnak rendelkezésünkre. ÉLETÜTEMÜNK ALAPJA Az ember általában az ide múlását bizonyos ismétlődő folyamatok segítségével méri. A legszembetűnőbb ilyen ismétlődés a természetben a nappalok és éjszakák váltakozása. Egészen bizonyos, hogy az ősember ezt a lüktetést ismerte fel először és alkalmazkodott hozzá tudatosan. Az alkalmazkodáshoz tulajdonképpen nem is kellett valami nagy értelmi képesség, hiszen ez a ritmus olyan ősi, hogy az egész állat- és növényvilág életütemének alapja lett. Hasonlóképpen fontos ismétlődő folyamat a természetben az évszakok váltakozása. Ennek az ismétlődésnek az időtartama — az év — nagyon alkalmas volt az emberi élet eseményeinek a mérésére. Ez szabta meg ugyanis a vetés és az aratás idejét, vagyis gazdasági létünk egész időbeosztását Az ér hosszának megállapításához azonban már fejlett, emlékezetre és a természet kényszerítő körülményeihez való tudatos alkalmazkodásra volt szükség. Ezen felül jelentős csillagászati ismereteket is kellett gyűjteni. Talán éppen ezért a legtöbb ősi nép nem az év hosszával, hanem a Hold fényváltozásaival mérte az időt. A Hold olyan fetűnően változtatja alakját és fényét, hogy a derült egű szubtrópusi területeken élő népeknek szinte önként ajánlkozott időmérőül. Így alakultak ki a Holdév naptárak, mint az időmérés első formái. A Napnak a gazdasági életre gyakorolt kényszerítő hatása folytán ezek azonban mind gyakrabban kombinálódtak a Nap-év bizonyos formájával és így jöttek létre a különböző Nap—Hold időszámítási rendszerek. MELYIK A JOBB RENDSZER? Sajnos, a Nap és a Hold csillagászati periódusai egymásnak nem kerekszámú többszörösei, és ez sok nehézséget okozott. A két rendszer egyeztetésének különböző megoldásai az időmérés különféle formáit alakították ki. Az egyiptomiak pl. eleinte 365 napos Napévet használtak és ezért 1461 egyiptomi év alatt az évkezdet keresztülhaladt az egész éven. Időszámításunk előtt 238-ban vezették be a 365 és egynegyed napos esztendőt és ezzel lényegesen megelőzték a rómaiakat. A görögök kombinált Nap—Holdévet használtak, öt esztendőn ét 12 hónapos, 3 esztendőn át 13 hónapos volt az évük. 8 Nap-év tehát 99, váltakozva 29—30 napos hónapnak felelt meg. A különböző időszámítási rendszereket használó népek a saját rendszerüket tartották a legtermészetesebbnek és hogy melyik a jobb, azt csak a gyakorlat dönthette el. A napjárás tekintetbe vételén alapuló évbeosztásos időszámítás általános elterjedése az utolsó évszázadban arra mutat, hogy valóban ez az időszámítási rendszer alkalmazkodik legjobban a gazdasági élet követelményeihez. Időszámítási rendszerünk római alapokon nyugszik. Több mint 2000 évvel ezelőtt, i. e. 46- ban, Julius Caesar elrendelte a 365 és 1/4-ed napos év használatát, vagyis bevezette a 365 napos év mellett 4 évenként az 1 nappal hosszabb szökőévet. A római császár által bevezetett ívhossz sem volt azonban tökéletes, és az időszámításban el- sövetett csekély hiba 1600 év alatt már 10 napra növekedett. Ezért XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy 1582. október 5-e áfán azonnal 15-éf kell írni és rxjpgjsSGi A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztői PAPP JANOS Szer kesztőség: Eger. Beloiannisz utca í. relefon: l2-5t 12-73 Postafiók: 7X Kiadja: Heves megv** ’^okiadé Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger. Balcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44 Postafiók- 23 Terjeszt! a Magyar Poßta Előfizethető a helyi Dostahivataloknál és kézbesítőknél. I *Z 23 062 Heves megyei Nyomda vállalat Eger. Bródy Sándor utca 4. Igazgatós Marosán József. A másodperc története
