Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
Az egri főiskolai napok után Dr. Szántó Imre főiskolai igazgató nyilatkozata A 39-es dandár zászlóaljparancsnoka volt Jubileumi hangversennyel ünnepli tízéves fennállását a Hatvani Állami Zeneiskola Tíz évvel ezelőtt, 1955-ben nyitotta meg kapuit először a Hatvani Állami Zeneiskola. Az ünnepi eseményt méltóképpen jubileumi hangversenyekkel teszik emlékezetessé. A jubileumi eseménysorozatot 14-én, pénteken este fél 7-kor, a hatvani Vörösmarty Művelődési Házban, a zeneiskola tanárainak hangversenye nyitja. Vi- tali, Schubert, Ponchielli, Mozart, Wéber, tiszt, Corelli és Chopin zenei darabjait szólaltatják meg hegedűn, gordonkán és zongorán. Május 23-án, vasárnap délután fél 4-kor kerül sor az iskola növendékeinek hangversenyére, amelyen az iskola 50 diákja szerepel önálló hangszerszólókkal, énekszámokkal. A hangversenyt a zeneiskola vonószenekarának fellépése zárja, Mozart Simfonietta cí,VA\\\\\\\\\V(W FfrGfj írta : Horst Czemy és Klaus Scheel Fordította: Tihanyi Vera 4 z*iPU*& *W5* .május 13« csői törtök 10. Ha Hitler másképp határoz, az sem sokat használt volna, a háború ugyanúgy tovább folyik. A frontokon és a pincékben az emberek ugyanúgy meghaltak volna, mint így. Az angol—amerikai repülőkötelékek, 1939 és 1945 között Németországra és a megszállt nyugati területekre, összesen 1 millió 996 ezer 036 tonna bombát dobtak. Eközben 635 COO ember pusztult éL A háború végső szakaszában figyelemre méltó események történtek. Márciusban Churchill és Montgomery parancsot adott, hogy a zsákmányolt német fegyvereket nem szabad többé megsemmisíteni. Szükség esetén vissza kell azokat adni a német katonáknak. (Amennyiben az angol- amerikaiak közösen velük, a Szovjetunió ellen vonulnának.) HASONLÓ VOLT a helyzet a légi háborúban is. Elsősorban a jövőbeni szovjet megszállási övezetben fekvő városokat bombázták. A lakónegyedek mellett, különös pontossággal vették célba az ipari létesítményeket is. A csehszlovákiai äftoriarfmaretaet ifr nwt&jpnuTMsitették, jóllehet ebben az időben ennek már nem volt katonai oka. Lipcse, Magdeburg, Chemmits és Plauen romhalmazzá vált. De ez még mindig nem jelentette a csúcspontot. Február elején, az időközben légi főmarsallá előléptetett, sir Arthur Hariss közölte a szovjet kormánnyal, hogy rövidesen angol—amerikai gépek fogják bombázni a drezdai rendező-pályaudvarokat. A valóságban a német polgári lakosság bombázásának egyik legkegyetlenebb tervét készítették elő Wycombe-ben. 1945. február 13-án több mint egymillió ember tartózkodott Drezdában. Az iskolák, a pályaudvarok, a tornatermek, a kaszárnyák és valamennyi középület, zsúfolásig megtelt. Este Readingben az 5. bombázó flotta 244 repülő erődje startolt 22 óra 15 perckor Drezda felett voltak. Néhány másodperc alatt tökéletes pokol szabadult a városra. Miközben Drezda valóságos láng- tengerré változott, megérkezett a második támadó hullám. 529 Lancaster-gép dobta le robbanó bombáit és légi 12-kor kapta Drezda a harmadik támadást, ezúttal amerikai bombázóktól. Drezda eltűnt a föld színéről, a lángoszlopok 80 kilométerre világítottak. 35 000-en pusztultak eL A Drezda elleni támadások után Goebbels nyilatkozott. Egyetlen szóval sem említette, hogy hová tűnt a fasiszta légvédelem és arról sem beszélt, hogy a hadviselésnek ezt a fajtáját a nácik kezdték. Ellenben felszólította a súlyos megpróbáltatásokon átesett drezdai lakosságot, hogy ebből a pokolból merítsen új erőt a „végső győzelemhez”. Eközben a romos pincékben gyermekek jöttek a világra, anyák őszültek meg egyetlen éjszakán és ezrek álltak közel a megőrüléshez. A NEMET NÉPNEK súlyos véráldozatot kellett hoznia a monopóliumok bűneiért. Egyre hangosabbá vált a fájdalmas eskü: „Nem bánjuk, ha egész életünkön át száraz kenyeret kell enni, csak ennek a pokolnak legyen már végef’ Az ellenállás A SZÍNHELY egy lakás Berlin-Adlershofban, a Silbertítve, mint valamennyié a városban. „Hánykor kezdődik az elsötétítés? Hétfő 17 óra 50-től, keddi 7 óra 42-ig” — olvashatjuk az aznapi náci sajtóban. A szobában a rádió körül néhány ember. Mivel tudják, hogy a Goebbels-propagandá- nak csupán az a célja, hogy kitartásra ösztönözze a német népet, igyekeznek szavahihetőbb információkat szerezni. A hangszóróból, egészen halkan, harsonaszó hallatszik — az ismert szünetjel. Először híreket, majd egy kommentárt közölnek. A bemondó azután a „Szabad Németország nemzeti bizottságának nyilatkozatát idézi: „ ... Bennünket, németeket, egyetlen külső ellenség sem taszított soha akkora szerencsétlenségbe, mint Hitler... A háború elveszett _ Németorsz ág azonban nem pusztulhat el... A német népnek haladéktalanul békére van szüksége... Hitlerrel azonban senki sem köt békét. Vele senki sem fog tárgyalni... A cél: a szabad Németország...” A hallgatók közül valaki csendben megjegyzi: „Ezeket »aápeokab sot egész némát népnek kellene hallania.” A RÁDIÓT ismét kikapcsolják. Nagyon fontos az elővigyázatosság. A Gestapo ügynökei mindenütt leskelődnek és most, a háború végső szakaszában, a terror képtelen méreteket ölt. Ennek ellenére sok német lakásban rendszeresen hallgatják a „Szabad Németország” rádió adásaitJ Sok helyen, ahol antifasiszták harcolnak, az adásoknak rendkívül jelentős a szerepük. A „ Szabad Németországé nemzeti bizottságát 1943. július 12—13-án hozták létre a Moszkva melletti Koraszno- gorszkban, a Német Kommu-' nista Párt Központi Bizottságának kezdeményezésére. A küldöttek között voltak hadifogoly közkatonák, tisztek, politikusok és tudósok, a német ~*P minden rétegéből származó emberek. Az elnökséghez tartozott többek között Willi Bredel. A mozgalom célkitűzése világos volt: véget vetni az értelmetlen háborúnak, békét amilyen gyorsan csak lehet, a Hitler-diktatúra megbuktatásával! Felépíteni az új; antifasiszta-demokratikus Németországot! A „Szabad Németország’5 mozgalom nemzeti bizottságával létrejött az antifasiszta ellenállási harc politikai és szervezeti központja. A NKFD központi feladata a német katonák és a német nép antifasiszta jellegű felvilágosítása volt. E téren igen jelentős eredményeket ért el a „Szabad Németország” rádióadója. A halálos veszély ellenére a németek százezrei hallgatták. Napi ötórás programjában folyamatosan tájékoztatta a fronton levő német katonákat és a hazai antifasisztákat és útmutatásokat adott az előttük álló legközelebbi feladidűkho2UEbiyíaí*!tí$ mű szerzeményét játsssákj Radnóti Tivadar tanár vezényletével. Az iskola diákjainak másfél órán át tartó műsorát, május 23-án, vasárnap délután, 5 órakor, a zeneiskola volt növendékeinek hangversenye követi* azoké a növendékeké, akik az iskolából kikerülve, a Zene- művészeti Főiskolán és a Zeneművészeti Szakiskolán ta-- nulnak tovább. A jubileumi eseménysorozat befejezése, a június 13-án sorra kerülő tanévzáró ünnepély lesz. A tanévzáró ünnepség műsorában a zeneiskola vonószenekara mellett szerepel a fúvószenekar is, s Telemann Quartettjének megszólaltatásával a VIII. országos ifjúsági kamarazenei fesztiválon, Pécsett dicséretet kapott kamara- együttes. A FALON Lenin-kép és kitüntető oklevél. Barócsi Káz- mér zakóján Kiváló dolgozókitüntetés. Egy piros tokban a tanácsköztársasági emlékérem. Kivágott fényképes újságlapot mutat, rajta Barócsi Káz- mér, a 39-es dandár 1/3-as zászlóaljparancsnoka. Az emlékérem, az oklevél, a jelvény és az újságlap egész életét tartalmazza. — Beszéltem Mesterházi Lajossal egyszer. Bíztatott, hogy gyűjtsem össze és írjam le emlékeimet, életemet. Többször nekifogtam. De nem olyan könnyű ez. Egy öreg veterán ismerősöm is hozzáfogott megírni visszaemlékezéseit, és közben meghalt. Nem vagyok babonás, de ez rossz hatással volt rám. Szívesen mesélek a múlt küzdelmeiről, de azért még szívesen részt vennék a ma küzdelmeiben is... ★ Mintha tegnap lett volna, úgy emlékszik a 45 évvel ezelőtti csaták színhelyére. Bámulatos az a pontosság, ahogy sorolja a helységneveket, a 19- es magyar vöröshadsereg északi frontján, ahol a 39-es dandár harcolt: Ózd, Harmac, Do- bóca, Jánosi, Nyustyalikőr, Rimaszombat, Fazekaszsaluzsány, Rimóc, Tiszolc. A dandár legnagyobb csatája Tiszolc és Nyustyalikőr körzetében volt az Olaszországban felszerelt volt cseh hadifoglyok légiós csapataival. Olasz egyenruhában, olasz fegyverekkel harcoltak a cseh katonák. Barócsi Kázmér, a volt zászlóaljparancsnok szavait követve mintha a múlt héten történt volna visszavonulásuk Bánrévére, majd Sakókazára. Itt tartotta meg nagy beszédét Landler Jenő. Mintha az imént vagoníroztak volna be és érkeztek volna Szolnokra és utána át a Tiszán, győzelmesen Szajol, Törökszentmiklós, Berettyóújfalu, Kisújszállás, Turkeve irányába, Sárai- Szabó, a hatalmas szál parancsnok és Karikás Frigyes író, politikai tiszt vezetésével. EMLÉKSZIK mindenre, hiszen egész életében ez az emlékezés tette elviselhetővé megvetett kocsis-, gürcölő bányász-, hazátlan summáséletét, sőt az „őszirózsás” forradalmat követő fehérterror, a nyilas rémuralom és az 56-os ellenforradalom vérlázító és kegyetlen kínzásait is. Barócsi Kázmér még ma is a 39-es dandár 1/3-as zászlóaljának parancsnokaként fogalmazza meg akkori szavait Cegléden, a Kossuth Lajos utcában: — „Ne adjuk ilyen gyáván, ne féljünk tőlük ... Van fegyverünk, felszerelésünk elég. Ne tegyük le a fegyvert.” De letették. Tizenkét román lovas jött („Látom magam előtt, hogy az egyik lábukon bocskor, a másikon bakancs volt”) aztán jöttek a francia gyarmati, afrikai katonák. Vége lett... Emlékszik a Belügyminisztérium ötös bizottsága vezetőjének, Prónay őrnagynak a beszédére. Beszéd? Inkább vadállati ordítozás volt az, amikor az őrnagy megfenyegette a vöröskatonákat: „Na, te szemét banda... szem előtt lesztek, bitangok, és aki tovább folytatja ezt a zsidó politikát, velem találja szembe magát...” Barócsi Kázmér a vereség után elindult haza. Bátorba. Elindult a megtör* ásoK, a kocsis-, a bányász-, a summás- élet felé. — Akárhova vetődtem, minden hét szombatján jelentkeznem kellett a rendőrségen. ALIGHOGY hazaért, máris az egri várbörtönben találta magát: behasították a 'száját* kiverték öt fogát... Párttag 1944. óta. A párt ri szervezetének egyik alapító tagja. Volt rendőrszázados* erdőgazdasági igazgató, gondnok, és a Bervából ment nyugdíjba tavaly. 13 évig volt a gyárban a vízművek csoporté vezetője. Barócsi Kázmér emlékezetét A 39-es dandár című film is frissítette. — Kétszer láttam a filmet Tetszett. 99 százalékában iga* volt, amit a filmben mutattak. A többi volt a „színezés”, hie sz-en film... ★ KERÉKPÁRRÓL szállt le a* imént. Két veknit hozott a boltból. Segít a háztartásban és dolgozik 56 órát havonta régi helyén, a Bervában. — Többször elmeséltem mindent a fiamnak. Helytelen* ha a fiata’okat nem tájékoztatják a múlt küzdelmeiről. Öreg; nyugdíjas vagyok, de nemrég éppen mondtam a cimborámnak, Szűcs Bertalannak: Bizony, én elmennék Vietnamba harcolni. Berkovits Györgyi Igen széles és sokrétű ez a mi i kapcsolatunk Erfurttal. Nem- . csak az igazgatóságok, a párt- i és ifjúsági szervezetek között, l hanem az egyes tanszékek kö- • zott is. Éppen a két vendég a ■ mi marxizmus—leninizmus tan- i székünk látogatását viszonozta. > Német vendégeink tíz napot töltöttek Egerben, és széles kö- : rű tapasztalatcserét folytattak . a mi tanszékünk dolgozóival. — Az erfurti kapcsolatok erő- 1 södését bizonyítja, hogy hallgatóink egy csoportja nyári üzemi gyakorlatát a társországban végezheti, szakszervezetünk pedig cserelátogatásokat szervez erfurti kartársakkal. — A főiskolai napok alkalmat adtak arra is, hogy a részvevők különböző szintű találkozókon kicseréljék tapasztalataikat. Dr. Szántó Imre igazgató háromhónapos bécsi tanulmányúton tartózkodik s csak a főiskolai napokra tudott haza- , jönni. Megkérdeztük, hogy a má- i sodik hónapban járó bécsi ’• tanulmányútja mit hozott eddigi kutatásaiban, és milyen eredményekkel kecsegtet a tervezett munka. — Külföldi tanulmányutak célja levéltári kutatások folytatása: különböző archívumokban Eger vár 1552-es védelméhez gyűjtök adatokat. Ezt a végtelen hálás és a hazafias nevelés szempontjából messzemenően kiaknázható témát szeretném monográfiában feldolgozni. — Kutatásaim máris szép eredményre vezettek, az eddigieknél szélesebb horizonton sikerült megközelítenem a témát Ezenkívül szeretnék adatokat gyűjteni A falusi népoktatás helyzete Magyarországon 1711—1848 között című munkámhoz. — Hálás vagyok, hogy a Művelődésügyi Minisztérium lehetővé tette számomra, az igazgatód teendők más irányú lekötöttsége mellett a tudományos kutatómunka intenzívebb folytatását Jól érzem magam Bécs- ben, a Collegium Hungáriáimban, de nagyon örülök annak, ha Becs utcáin turistáskodó egri ismerősökkel találkozom. (farlcas)- dője minden évben az a főis- kola, amely a versenyeken j 2 legeredmenyesebben szerepe]- A már említett tiszti iskolái i kívül népes sportküldöltségge- rajtolt a spartakiádon a nyír- egyházi, pécsi, szegedi tanár- képzős fiatalság és a budapest- Gyógypedagógiai Tanárképző- Főiskola. — A lezajlott sporteseménye] legnagyobb sikerének azt tar ■ tóm, hogy a tanárképző főisko 5 Iák hallgatói között a bajtársia. 1 kapcsolat megerősödött, a ver ■ senysorozat kiemelkedő sport • eredményekkel fejeződött be. Milyen hatást gyakorol a főiskolai napok ismétlődő ' megrendezése a tanárképzés oktatóira, a főiskolán > folyó elméleti és gyakorlati > pedagógiára? t — A reformmunkálatok so i rán elég sokat foglalkoztunk i í tananyag & a felsőoktatás ; módi» serek kérdésével- Szeret i nénk jelentősen előrelépni < , főiskolai nevelőmunka terüle tén. — Ezt a célt szolgálja sajti alatt lévő kiadványunk (Aj órán kívüli nevelés kérdései) ; ezt a törekvésünket igyekez tünk kifejezésre juttatni tudó mányos ülésszakunk tematikájában is, amikor az eszmei—po litikai és hazafias nevelést állítottuk előtérbe. — Az eddigi gyakorlati és el- . méleti pedagógia a főiskolái , már a reformok jegyében folyt . Ez az ülésszak és a tudományo« előadások jelentős segítsége nyújtanak a további munkáho; nemcsak az egri, hanem a társfőiskoláknak is. Hogyan fejlesztik a főiskolai napok a hazai és külföldi társintézmények kapcsolatát, mi a tudományos vendégjárás hasznai — A főiskolai napokon kél német kartársunkat láttuk ven, dégül Erfurtból, az NDK-ból Erfurti barátainkkal minkéi komoly szálak fűznek össze 1 egyezményünk van velük. E; 1 alkalomból Gerhard Juckenburg docens, az erfurti Pedago- ’ gisches Institut marxizmus—le ninizmus tanszékének vezetőjí 1 és Ottmar Minka, a tanszék munkatársa, filozófia-szakos ok- tató járt nálunk. Juckenburf elvtárs előadást is tartott A né- Vi demokratikus fejlődésről [ Thüringiában címmel. Mint már olvasóinknak rész letes tudósításainkban beszá moltunk, az elmúlt héten a: Egri Tanárképző Főiskola is mét megrendezte a főiskola napokat. Előadások, viták, meg beszélések hangzottak el, kiáll í tás számolt be a főiskolai oktatok művészi munkájáról, műsoros esten mutatták be a főiskolai művészeti csoportok tudásukat, tornatermekben és versenypályákon mérkőztek a tanárképzők fiataljai a jobt sportteljesítmények eléréséért szombaton sor került a végzősök hagyományos ballagására Az ünnepi eseménysoxozatoi vasárnap este ballagási bál zárta be. A főiskolai napok sikerét a; irántuk megnyilvánuló jelentős érdeklődés is bizonyítja. Felkerestük ez alkalomból dr. Szántó Imrét, a főiskola igazgatóját aki hárombónapos bécsi tanul- mányútját megszakítva veti részt a főiskolai napokon. Arrs kértük, hogy a felelős vezető posztjáról, a hazaérkező vendég szemével nézve—mérlegelve t főiskolai napok eseményeit nyilatkowék olvasóinknak. Arra a kérdésünkre, hogy milyen célkitűzéseket valósítottak meg az idei főiskolai napok az elméleti és gyakorlati pedagógiából, dr. Szántó Imre az alábbiakban válaszolt: — A főiskolai napokat bár- inas profil jellemezte: a tudományos diákkörök programja, a tudományos ülésszak és a spartakiácL Bár országos diákköri Jconfe- nanciák is vannak és a hallgatók azokon is részt vesznek, szükségét éreztük annak, hogy e diákköri tevékenység seregszemléjét összfőiskolai vonatkozásban is megszervezzük. A tudományos diákkörök konferenciáján mind témaválasztásban, mind pedig a tudományos kutatás módszereiben sokszínű képet kaphattunk a főiskolai hallgatók ilyen irányú tevé- kenységérőL — Ezefitaek a diákköröknek az a céljuk, hogy hallgatóinkat le- betőségseinkhez mérten, bevezessük az önálló tudományos kutatómunkába s így eleget tegyünk a reform azon követelésének, hogy a hallgatók ne csak tankönyvekre és jegyzetekre támaszkodva készüljenek fel hivatásukra, hanem az ömállósár got, az önálló szemléletmódot is megtanulják. — A három szekcióban megtartott ülésszak arról győzhetett meg bennünket, hogy a főiskolák növendékei a diákköri munkában az elmúlt időszakhoz képest jelentős lépést tették előre. Most és itt az a kívánság merült fél, hogy azokban az években, amikor az országos diákköri konferenciák nem lesznek, a főiskolák továbbra is rendezzek meg a tudományos diákkörök sereg- szemléjét. — A tudományos ülésszakot történelemből rendeztük meg, lsét fő célkitűzéssel. Hazánk (felszabadulásának 20. évfordulójára tekintettel az elhangzott előadások egy része hazánk fel- szabadulásával, a szovjet hadsereg felszabadító harcaival, az újjáépítés megindulásával és népi demokráciánk fejlődésével foglalkozott, elsősorban helytörténeti vonatkozásban. — Ezek az előadások azt bi- Bonyítotfák, hogy a főiskolák történészei hozzáértéssel és lelkesedéssel foglalkoznak népi demokráciánk történetével. A tudományo® ülésszak második törekvése volt megvizsgálni, miiként érvényesíthetők az eszmei, politikai, hazafias nevelés szempontjai a történelem-tanításban. — A tanárképző főiskolák ifjúsága hagyományhűen évről évre találkozik, hogy sportversenyeken vetélkedjék. A mostani spartakiádon már úszószámok is szerepeltek és a részvevők soraiban felvonultak az Egyesített Tiszti Iskola tanári tagozatának növendékei is. A tiszti iskola parancsnoka, Pesti Endre vezérőrnagy a spartakiádon résizt vevő tanárképző főiskolák részére örökös vándordíját alapított: a vándordíj vé-
